Jegyzőkönyv Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. október 07-ei üléséről KÖZMEGHALLGATÁS

Jegyzőkönyv Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. október 07-ei üléséről KÖZMEGHALLGATÁS

Jegyzőkönyv^*

 

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete

2015. október 07-ei üléséről

KÖZMEGHALLGATÁS

 

 

Az ülés helye: Budaörsi Polgármesteri Hivatal, II. emeleti nagy tanácskozó terme (2040 Budaörs, Szabadság út 134. sz.)

 

Jelen vannak: Wittinghoff Tamás polgármester, Biró Gyula alpolgármester, dr. Bakó Krisztina, Becz György, Császárné Kollár Tímea, dr. Kisfalvi Péter, Löfler Dávid, Gáspár Béla, dr. Molnár Gábor, Sokolowski Márk, Stift Nándor, dr. Tóth Ferenc képviselők.

 

Igazoltan távol voltak: Hauser Péter, Dr. Ritter Gergely és Simándi Szelim képviselők.

 

Tanácskozási joggal jelen vannak: Kálóczi Imre alpolgármester, dr. Bocsi István jegyző, dr. Molnár Bernadett aljegyző, Vágó Csaba kabinetvezető, Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető, Erdős Károlyné jegyzői irodavezető, Mártonffy István főépítész, Domahidi Emma városépítési irodavezető, Kisgergelyné Matisz Katalin Adóiroda irodavezető, Kövesdi Gabriella szociális és egészségügyi irodavezető, Benkő István igazgatási irodavezető, Tóth Attila belső ellenőrzési irodavezető, dr. Benis Péter vagyongazdálkodási osztályvezető, Zolnai Márton út és mélyépítési osztályvezető, Karsainé Kovács Judit közoktatási és nevelési osztályvezető, dr. Tasnádi Ferenc jogi és szabályozási osztályvezető, Erdélyi János közterület-felügyeleti osztályvezető, Borossa-Szűcs Barbara környezetvédelmi osztály.

 

Jelen vannak továbbá: Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, valamint budaörsi lakosok.

 

Jegyzőkönyvvezető: Biró Ágnes

Jegyzőkönyvet készítették: Biró Ágnes/Pintérné Berecz Anita és dr. Süveges Zsófia.

Számítástechnika: Krajcsirik János informatikai irodavezető

 

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Tisztelettel köszönti a megjelenteket, a Képviselő-testület tagjait, kollégákat, illetve mindazokat, akik a televízió képernyőjén keresztül kísérik figyelemmel a Képviselő-testület munkáját!

 

Kicsit szomorú okból, rendhagyóan kezdi a közmeghallgatást, hiszen a tegnapi nap több szempontból is a gyász napja. A harmadik köztársaság első köztársasági elnöke Göncz Árpád, aki 10 esztendőn keresztül töltötte be ezt a tisztséget és azon kevés politikusok közé tartozik, akinek a tevékenysége alatt a támogatottsága mindig 70% körüli volt, de volt olyan időszak, amikor 82% (ha ma megnézik az éllovasokat, akkor ebből is komoly következtetéseket lehet levonni). Ez nem volt ok nélküli, hiszen egy mosolygós, kedves ember arca rémlik föl gondolja sokakban, talán még azokban is, akik vitatták néha azt, amit tevékenysége során tett, de akik nem, akik kedvelték, azok számára egészen biztos, hogy ez az az arc, ami elsőként – ha a neve fölmerül – beugrik. Egy állhatatos, elvhű, soha meg nem alkuvó emberről van szó, aki mindenféle diktatúrával szembefordult, soha nem alkudott meg. Honfitársaik életét mentette meg a náci, a nyilas rémuralom alatt és ezzel sem alkudott meg, mint ahogy a Rákosista terrorral is szembefordult. 1956. után a Bibó perben ítélték életfogytiglani börtönre és 1963-ban az általános amnesztiával szabadult a börtönből. És, hogy milyen ember is volt Ő? – azt mi sem mondja el jobban, mint az, amikor beszélgettek vele, akkor még a börtönéveivel kapcsolatban sem a harag volt az, ami a meghatározó volt. Azt mondta, hogy abban az időszakban is tulajdonképpen „jól érezte magát”, mert nagyszerű társaságban volt és persze itt nem az elítélő bírákra, vagy a smasszerekre, vagy a börtönőrökre gondolt, hanem azokra az elvbarátaira, akikkel együtt a börtönbe került és akikkel ott is sokat tudtak beszélgetni és ahol egyébként megtanulta az angol nyelvet, hogy az idő ne teljen hiába, még a börtönben sem. Hiszen nem csak közéleti emberként ismerhetik Göncz Árpádot, hanem egy nagyszerű íróként is, aki az írói tevékenysége mellett, a saját művei mellett számos fordítást is a nagyközönség elé tárt Magyarországon, Huxley-tól kezdve Hemingway-n át, egészen a Gyűrűk Uráig, ami talán mindenki számára ismert, amelynek a fordítását a betegsége miatt, Réz Ádámtól ő vette át és a nagy részét ő fordította ennek a műnek. 94 évesen, családja körében érte a halál október 06-án, az Aradi Vértanúk kivégzésének a napján. Kéri a jelenlévőket, hogy Göncz Árpád emlékére 1 percre álljanak fel.

 

1 perces megemlékezés

 

 

Továbbiakban Wittinghoff Tamás polgármester megtartotta a város életét, az elmúlt  egy évet bemutató prezentációját arról, hogy milyen módon alakult az önkormányzat bevétele, kiadása, milyen terveik vannak és mit valósítottak meg.

A prezentációt követően elmondta, hogy igyekezett röviden ismertetni, bár lehetne sokkal hosszabban is beszélni az elmondottakról, de azt gondolja, ahhoz, hogy egy megfelelő képet kapjon mindenki arról, mely szerint körülbelül ma Budaörs hol tart, ennyire mindenképpen szükség volt.

 

Kéri mindenkitől, hogy használják a mikrofont és a jegyzőkönyv vezethetősége érdekében nevet, lakcímet mondjanak be, illetve azt is kéri, legyenek tekintettel arra, hogy esetleg más is szeretne hozzászólni!

 

 

Pusztayné dr. Jakab Róza: Tisztelettel köszönt mindenkit! Ahogy látja a teremben lévő lakosság összetételét, nagyon sokan fognak foglalkozni a mai napon is a Frankheggyel. Elejét szeretné venni azoknak a negatív vonásoknak, amik az elmúlt közmeghallgatás során a nagyon sok pozitív értékelésnek a hatását lerontották. Három ilyen jelenséget tapasztalt, ezekről ejtene most szót.

1. Néhány hozzászólás érzelmi motivációja. Ez önmagában nem baj, de amikor a hozzászólást a harag motiválja, akkor a harag rossz vért szül, amit mindannyian tudnak! Ezeknek a hozzászólásoknak sajnos a vége az lett, hogy a címzett megalázását, esetleg a becsületének a megsértését célozták meg. A gond az, hogy az ilyen hozzászólások nem a címzettet alázzák meg, hanem mindig a feladót. Mindig a feladót minősítik, úgyhogy az lenne a tiszteletteljes kérése, hogy ezekben a felszólalásokban őrizzék meg a másik és a saját méltóságukat! Ha lehet, akkor Eric Knight után mondaná azt, hogy „légy hű magadhoz” – ez pedig az emberi méltóság.
2. A másik dolog, amire fölfigyelt, a múltnak a fölemlegetése. Ez nem baj. A múltat föl lehet emlegetni akkor, hogyha az a jelenben, de főleg, ha a jövőbeli folyamatokra mutat, és főleg akkor baj a múltnak a fölemlegetése, amikor csak a saját érdekeik, csak a saját sérelmeik jelennek meg. Ajánlott irodalomként szeretné a figyelmükbe ajánlani Kölcsey Ferenc Huszt, vagy Vörösmarty Mihálynak a Merengőhöz című versét. Nagyon jól megfogalmazza mind a két költemény, hogy mikor kell tulajdonképpen a múltat a jövő érdekében fölemlegetni.
3. Negatívumként figyelte meg azt is, hogy nem hisznek a jövőben. Nem hisznek abban, hogyha értelmes párbeszédet folytatnak, ha értelmesen kommunikálnak, hogyha egyet akarnak, mégpedig ez esetben a Frankhegy közművesítését, akkor igenis jelenleg azt látja, hogy van lehetőség a Frankhegy közművesítésére. A múltkor beszélt arról, hogy egy szűk közösség informálisan próbálta megfogalmazni azokat a célkitűzéseket, ami egyértelműen a közös célt, tehát a Frankhegy közművesítését célozták meg. Ez a párbeszéd azóta is folyik, és ahogy polgármester úr célzott rá, abban is előrelépés történt, hogy bizonyos fejlesztési mozzanatok zöld utat kaptak. Eljutottak odáig a múltkor Hardy Géza úr támogatásával, hogy a Vízikömű Társulat vezetősége ezzel a szűk körű tulajdonosi csoporttal leült és, amiben meg tudtak állapodni, hogy valóban el kell felejteniük a múlt sérelmeit és csak arra koncentrálni, hogy a jövőben ez a cél megvalósuljon. Ezt úgy képzeljék el, hogy egy vezetőségében megerősített Víziközmű Társasági háttérrel, bizonyos tulajdonosi csoportok mozaikszerű fejlesztésével megvalósítható végül is a globális fejlesztés. Természetesen nem kell attól félni, hogy ez egy év alatt, két év alatt valósul meg, hosszútávon öt vagy esetlegesen tíz év távlatából. Egy dolgot azonban hangsúlyozna, ebbe a közérdekbe ne vegyüljön bele senkinek az önző, saját érdeke! Mindenkit arra kérne, hogy ezt a közcélt, ezt a közérdeket szolgálja!

Azért szánta rá magát, hogy elsőként szóljon, hogy ne essenek ezekbe a hibákba a felszólalásaik során.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: A végével kapcsolatban annyit hozzátenne: abban ő semmi bajt nem lát, ha valaki a saját érdekét szem előtt tartja, mert mi is mozgatná a társadalmat vagy bármit. Az, hogy ezt milyen módon teszi, az már egy másik kérdés valóban, ebben teljesen egyet értenek.

 

Kovács István a régi Budakeszi utcából: Tisztelettel köszönt mindenkit! Az előtte szóló hölgy megoldotta a jelenlegi szituációban is, hogy mindenkihez oda tudott fordulni. Viszont ő szeretné egy kis költségbe verni az önkormányzatot. Szerinte nem lenne nagy költség, műszakilag sem lehetetlen és meg is lehetne oldani, hogy egy a polgármester úr háta mögött lévő kivetítőn, vagy annál kisebb kivetítőn a hozzászólót megjelenítenék, akkor szerinte mindenki látná a beszélőt és jobb pozícióban tudnának szólni.

Itt vannak a Bibó István téren és polgármester úr bevezetőjéhez, illetőleg a méltatásához kapcsolódna. Tegnap Magyarország valóban egy jelentős államférfit veszített, de megőrizhetik az emberségét, hiszen még magas pozíciójában is meglátta mindig, mindenkiben az embert és mindenkihez egyformán tudott odafordulni, „nem szaladt el vele a ló” még a magas pozíciójában sem. Nagyon fontos az elvi szilárdsága is, hiszen a tartós eszméihez hű maradt és nem csak azért, mert 6 évi börtönbüntetést is leült ezzel kapcsolatosan, hanem még a rendszerváltozás előtt is rendszeresen felkereste a temetőt és elhelyezte kegyeleti virágait. Kapcsolódott egyébként a nemzeti ünnepekhez is, hiszen még a halála napján a megbízottja Aradon, Kossuth által aposztrofált emlékhelyen koszorút helyeztetett el. Tehát, úgy érzi, hogy mindnyájan megőrizhetik az emberségét és emlékét!

A bemutatóban, amit láttak polgármester úrtól, valóban az a fejlődés nem tört meg a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között sem, amire az önkormányzat fejlesztései irányulnak, illetőleg megvalósítása megtörtént. Úgy nézett ezekre az óvodákra szinte mintegy gyermekpalotákra és ez a törődés és gondoskodás azt hiszi, figyelemre méltó az önkormányzat vezetősége, Testülete részéről.

Ismerteti, hogy mi történt itt Budaörsön ezekben az októberi napokban, kapcsolódva ahhoz a személyhez, akiről tisztelettel emlékeztek: Budaörsön, 1956. október 27-én a fegyvertelenül tüntető lakosság közé lőttek, méghozzá páncélosokból és több halottja volt ennek az incidensnek.  Úgy érzi, bár már 1996-ban emléktábla is készült a Jókai Művelődési Ház homlokzati falán, később pedig a Szakály Mátyás utcában 56-os emlékmű is megörökíti ezt az 1956-ot. Úgy érzi, hogy egy szintén ember nagyságú, emberléptékű valamilyen szobor, talán méltóképpen fejezné ki ezt a civil áldozatok emlékét a helyszínen is.

1918. októbere jelenti az I. Világháború végét. Budaörs férfilakosságából ebben a háborúban, 240 férfi áldozta életét. Az ő családjaik is nyilván megszenvedték, mint az ország más településén, a szintén hasonló mértékben elszenvedett veszteségeket. 1919. októberében még Budaörsön jelen volt egy megszálló román csapat, amelyik augusztus elején a Fővárost elfoglalva, még Budaörsön is jóval túlnyomult. Budaörs azért maradt ebben a megszállási övezetben, mert november közepe táján vonult ki a főparancsnokság a Gellért Szállóból, tehát ennek a védelmi vonalába tartozott még. Ez, 3 hónapos megszállást jelentett a lakosságnak, a háborús és egyéb események után.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Nem szeretne udvariatlan lenni, de kéri Kovács urat, próbálja meg rövidebbre venni a mondandóját.

 

Kovács István a régi Budakeszi utcából: Elnézést kér mindenkitől, hogy kicsit jobban igénybe veszi mindenki türelmét, de az előző közmeghallgatáson nem tudott részt venni családi okok miatt, amiről most nem szeretne bővebben szólni.

Ez évben volt az 50. évfordulója a II. Vatikáni Zsinat munkafolyamatának, ahol egy fontos szekcióban foglalkoztak a keresztény és a zsidó vallással kapcsolatos dolgokkal. Az egyház nem csak ablakot nyitott ekkor, hanem továbbmenve pár év múlva, amikor a lengyel pápa került a pápaságba. Ő felkereste – ami hosszú évszázadok óta nem történt ez meg – Rómában, zsinagógájában a főrabbit és azokkal a szavakkal köszöntötte, hogy a zsidó vallás a katolikus egyház nővére. Tehát, ezzel elismerte nemcsak az ősi voltát, hanem azt is, hogy valóban egymáshoz kapcsolódó kapcsolattá kell alakítaniuk viszonyukat. Most felmutatja egy kicsit az A5-ös füzetecskét, amiből nem fog most felolvasni, csak mondja.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Nem szeretne udvariatlan lenni, de amióta az államot és az egyházat szétválasztották, közügyekről kell itt nekik ma beszélniük. Nagyon tiszteli II. János Pál ez irányú tevékenységét, szívesen is beszélget erről. A közmeghallgatásnak viszont az a célja, hogy a városban lévő problémákról, közügyekről egyeztessenek. Ezek biztosan nagyon fontos dolgok, beszélgettek is már ilyenekről, hosszasan hallgatta ezzel kapcsolatban, de ne terheljék ezzel a jelenlévőket, mert lehet, hogy megharagszanak.

 

Kovács István a régi Budakeszi utcából: köszöni szépen, de már csak egy mondata lett volna hátra – közben ismét mutatja a füzetecskét, ami eljut a hívekhez is minden vasárnap, immár tizenhatodik hete.

Nem tudja, hogy tudna-e a Testületnek egy gólpasszt adni vagy megint mellélő, mint ahogyan az előbb is kiigazították!

Szintén októberi esemény volt és éppen október 23-a környékén zajlott lett a budaörsi csata, amikor IV. Károly fegyverrel akart visszatérni a hatalomra.

Az utcájuk környékét illetően és kicsikét a protokollt borítva, dr. Bakó Krisztina asszonynak a körzetük képviselőjének és polgármester úr határozott fellépésének köszönhetően, a Kőhegyen a vandál, tájseb-okozás úgy néz ki, hogy megszűnőben van. A maga részéről, arról sem lenne meglepve, ha a vállalkozó nem elfogadva valami cserelehetőséget, esetleg az önkormányzat ki tudná sajátítani ezt a területet.

Visszatérve egy régi kérdésre, az utcájuk neve, amire egy földrajzi név alkalmazását szeretnék kérni. A Budakeszi útnak a gubancosságát megszüntették 1985-ben, amikor több új utcanév keletkezett. Az ő utcarészletüket nem „trafálták el” a Hivatalban annakidején. A Hivatal most önállóan nem tud cselekedni, csakis a képviselőknek a hozzájárulásával, a határozatával. Ezért szeretné kérni, hogy a most közigazgatásilag az Odvas hegy felől a turistaúttal, aztán a Budakeszi út egy szakaszával, a Máriavölggyel, a Zúzmara utcával és a Zengő utcának egy részével határolt kis hegyük az Írnok hegy nevet kapná meg, utcanévnek az Írnok hegy utcát, a jelenlegi nem találó megnevezés helyett. Ennek alapjául az szolgál, hogy valóban földrajzi névként a többi kis hegy, kezdve a Tűzkőhegy, Naphegy, végezve a Törökugratónál, mindegyik tükörfordításban került magyarosításra és mindegyik hegynél is van utca, illetve a Kőhegynél utcatömb viseli a nevet. Tehát, a Kőhalom utca abszolút nem adekvát, bár ő nem germanista, nem szakértő, de azért tudja, hogy a Seidelberg az nem egyenlő Kőhalommal. Kéri úgy a helyi képviselő, mint a többi képviselő támogatását is.

Szeretné kérni a jelenlévőket, hogy emelje fel a kezét az, aki egyetért az utcanév változtatással!

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Elnézést kér, de kéri a felszólalót, hogy ne lépjenek ki a szerepükből és ő sem fog szavaztatni. Kéri, hogy miután nem tud egy ilyen dolog reprezentatív mintává válni, ezt ne tegyék, mert a jelenlévők közül sokan, meg egészen más ügy miatt vannak itt.

Elmondja, hogy ne legyen tévedés: Természetesen az 1956-ban Budaörsöt érintő áldozatok tekintetében a megemlékezés az helyénvaló, de azok, akik budaörsi áldozatok voltak, akik harcokban, csatában vagy bármiben, Budapesten estek el. Akik Budaörsön haltak meg, azok sajnálatos módon kétségtelen, hogy tankból, de éppen kenyérért álltak sorba a boltban és így lettek áldozattá, tehát ők nem egy megmozdulásban. Ez persze az áldozatiságot nem változtatja meg, csak a történeti hűség kedvéért ebben nehogy tévedjenek. Itt ezt helytörténészek föltárták és több alkalommal megemlékeztek róluk és éppen az emléktábla avatásánál – olyanok, akik jelen voltak, amikor ez az esemény történt – mesélték el, hogyan zajlott.

Ami az utcaneveket illeti, anélkül, hogy belemenne a konkrét utcával kapcsolatos kérdésbe, természetesen a Hivatalnak több dolgot kell vizsgálnia. Először is azt, hogy olyan ne történjen egy utcával, hogy az egyik része eddig ilyen nevű, aztán meg más nevű és aztán meg megint más nevű lesz. Tehát, hogy ez kezelhető legyen olyan szempontból is, ha valaki keresi, akkor ne tévedjen el, mert két helyen talál ugyanolyan utcát, közben meg másmilyen nevű ékelődik közé. Ami még talán ennél is fontosabb – ez nyilván szükséges, de nem elégséges feltétel –, hogy az adott helyen élők egyetértését is nyerjék el. Nem szeretnének úgy utcát átnevezni, hogy az ott élők többségének lehetőség szerint mindegyikének az ez irányú támogatását nem nyerik el, mert az nem egy szerencsés megoldás.

 

Mészáros Csaba (Velence, Határ utca 4.): Ahogy azt a múltkor is említette, két telke volt, ma már csak egy van. Az egyiket, az Őzike utcait el kellett adnia. A Kakukk közben lévő megmaradt. Nagyon meglepte őt polgármester úr! Próbált a kollégáitól érdeklődni, hogy milyen apropója van a mai közmeghallgatásnak, tekintettel arra, hogy tavasszal már volt egy és úgy tudja, hogy egy évben egy a kötelező. Olyan nagy apropója nem derült ki a polgármester úr előadásából, hogy mi is az igazi lényege a mai közmeghallgatásnak. Egyet viszont felfedezett, hogy valamiféle előremozdulás, pozitív fejlemény alakul Frankheggyel kapcsolatban, de kevés volt az, amit polgármester úr elmondott. Szeretné, ha mielőtt rátér arra, amivel készült, elmondaná, hogy miben nyilvánul meg az önkormányzatnak a módosított magatartása. Mert, amit elmondott, abból csak egyre tudott gondolni, hogy itt az érdekelteknek valamiféle megállapodásra kell jutniuk. De mit tesz az önkormányzat? Az önkormányzatnak van egy csomó kötelezettsége. Kisajátítási, közművesítési, szervezési, finanszírozási. Mi az, amit tesz az önkormányzat? Mi az, aminek nekik annyira örülni kell? Vagy tegyék fel, ezért kell most lelkesedni! Megmondja őszintén, hogy mindenki egy kicsit elbizonytalanodik, legalábbis ő személy szerint elbizonytalanodott, hogy elmondja-e azt a beszédét, amit igen kemény kritika az önkormányzat hozzáállását illetően, ahogyan a múltkor is elmondta. Megvárja, amíg válaszolnak neki arra, hogy mik ezek a fejlemények, mert úgy látszik nincs tájékoztatva! Nincsenek tájékozódva! A mikrofonnál megvárja, ha szabad kérnie! Aztán folytatja.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: kérdezi, hogy a felszólaló vezeti-e az ülést?

 

Mészáros Csaba (Velence, Határ utca 4.): nem, de nem megy a helyére, mert szívesen megvárja.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: próbált válaszolni, csak úgy tűnt számára, mintha mégsem tudna. A lényeg az, hogy a Közmeghallgatás az mégiscsak az, hogy elmondják a lakosok a problémáikat, kérdéseiket, ők meg próbálnak utána válaszolni. Párbeszédet itt nem tudnak folytatni, meg döntést sem hozni, megszavaztatni sem, ezért kérte az előző hozzászólót is, hogy legyenek tekintettel egymásra. Az a kérdése, amit fölvetett, hogy minek tartanak közmeghallgatást még egyszer, mert nincsenek új fejlemények… Hát ő honnan tudja, hogy vannak-e? A Közmeghallgatásnak a lényege, hogy a köz meghallgatása, amikor lehetőséget adnak arra, hogy azok az emberek, akiknek az önkormányzat felé van észrevételük, elmondanivalójuk, azok elmondják. Mészáros úr ezt úgy használja ki, hogy elmondja még egyszer azt – nyilván – a kemény felszólalását, amit egyszer már elmondott. Mondhatná azt is, hogy azért teszik ezt, mert mazochisták és szeretik hallgatni azt, hogy keményen megostorozzák őket, de nem erről van szó. Nem a Testület tart a jelenlévőknek, ez csak egy adalék, hogy bemutatják, mi történt az elmúlt évben, mert szerinte az itt élők szempontjából nem egy jelentéktelen részlet az, hogyan költik el azokat a közpénzeket, ami egyébként Budaörsön keletkeznek.

A másik dolog, hogy a közmeghallgatáson, a Budaörsön élők elmondhatják, hogy mivel elégedettek, miért menjenek ők a csodába, mert nem oldottak meg valamit, mi a probléma az utcában, hol van szükség közlekedéssel kapcsolatos változtatásokra, oktatási kérdés, tehát bármivel, amivel kapcsolatban közérdek, nem egyéni, ismétli, közérdekű problémájuk van, azt elmondják.

Most pedig jegyző úr fog válaszolni a konkrét, feltett kérdésre.        

 

1. Bocsi István Jegyző: Megpróbálja érthetően elmondani, ami a legutóbbi testületi ülésen történt ezzel kapcsolatban. Az, hogy mi történjen a Frankheggyel, mondhatják, hogy legalább harminc éves történet az önkormányzatnál. Az eddigi elképzelések nagyjából arra haladtak, hogy amikor történik a heggyel valami, próbáljanak meg valamilyen együttműködésben és az egész területet érintő változások figyelembevételével továbbhaladni. Az elmúlt évek során nagyjából az vált világosság, hogy nem fogja tudni az önkormányzat ezt az alapvetően fontos elvet betartani, A tulajdonosok kisebb-nagyobb csoportja megkereste az önkormányzatot a Frankhegy több területi egységéről, hogy ők szeretnének előrehaladni és azokat a feltételeket, szabályokat, amiket az önkormányzat elmondott, szeretnék teljesíteni, közművesíteni szeretnének, megteremteni az utak, közterületek feltételeit és egy élhető környezetet kialakítani. A Képviselő-testület részéről és a Hivatal részéről, valamint egyéni képviselői indítványok révén is, felülvizsgálták azokat a döntéseket, elképzeléseket, amik ezzel kapcsolatban születtek. Az mindenki számára világos volt és azt gondolja, ma is világos, hogy az önkormányzat nem fog tudni kilépni, abból a határozott és ma már korlátok közé sem szorítható álláspontjából, hogy utat enged a fejlesztésnek, de nincs abban a helyzetben jelenleg anyagilag, hogy ehhez azokon a meghatározott költségeken kívül, amit eddig is felvállalt, amit Ön is joggal kérdez, ide értve a víztározó 70 millió forintját, azt mondta az önkormányzat, hogy a tervezésekben jó részt vállal, ezt el is indította, az építési szabályzatot megalkotja, az útépítési költségekbe is beszáll a mindenkori költségvetési lehetőségeihez mérten. Azt mondta, hogy látva a lakossági akaratot és néhány értelmes kezdeményezést, hogy önmagában az önkormányzat nem áll ellen annak, hogy ha egy-egy terület azt mondja, hogy szeretne fejlődni, az ehhez szükséges feltételeket megteremti, azt útjára engedje az önkormányzat. Elég nagy dilemmába kerültek azzal kapcsolatban, hogy vajon ez megfelelő előremozdulás-e. Mindig kettő dolog az, ami ebben mozgatta őket, az egyik, hogy utat engedjenek egy csoportnak, akik megteremtik a feltételeket azok mehessenek előre, de kizárják-e ezzel azt, hogy az egész továbbfejlődhessen. Végül az a megoldási javaslat született, hogy azokon a területeken ahol a műszaki feltételek adottak és a tulajdonosok közössége vállalja, hogy előremozdulhasson a terület, ott az önkormányzat nem állít ez elé adminisztratív akadályokat, sőt, mindenféle adminisztratív segítséget megad, amit tud. Mindazzal együtt, hogy a közművek vonatkozásában látva azokat az igényeket, melyek az egész terület fejlesztésére vonatkoznak, ezért jónak látná egyébként, hogy egyben menjen a dolog, de nem fog keresztbe tenni akkor sem, ha egyes csapatok önmagukban akarnak elindulni. Elmond erre egy példát, hogy érzékelhetőbb legyen. Nemrégiben elkészült egy anyag, melynek a számaival vitatkoznak ugyan, de nagyságrendileg érzékeltetni fogja, hogy miről beszél. A Fátyol utca, Zengő utca környékéről nagyon sok tulajdonos megkereste, hogy ők szeretnének előremozdulni. Születtek költségkalkulációk, melyek megmutatták, hogy nagyjából milyen összegekbe kerül a közművesítés, leszűkíti ezt most a vízre. Ez alapján a számítás alapján azt lehet mondani, hogy a lakosoknak kettő irányba lesz mozgásterük. Ha a Fátyol utca, Zengő utca környéki lakosok jelentős része azt mondja, hogy ő szeretne előremozdulni, és ki akarja ott építeni a közműveket, akkor az önkormányzat azt a hetven millió forintot, ami a medence kiépítéséhez szükséges biztosítani fogja, a többit a lakosoknak önerőből kell biztosítani és van egy nagy kérdés, hogy az a kiépülő vezeték, ami ott elkészül, az vajon kit fog tudni ellátni. Itt lesz hát egy óriási kérdés, s lehet, hogy meglepő lesz, de ő is körülbelül erre számított, mert az jött ki, ha valamennyi tulajdonos érdekét figyelembe szeretnék venni, mondjuk a vízhálózat kiépítése, akkor nagyjából, nem a Zengő utca, Fátyol utca, hanem az összes tulajdonos, akinek az ellátása megvalósulhat, négyzetméterenként nem fogja meghaladni a 200 Ft-os költséget az, hogy, beszálljon ebbe. Nem lesz neki ettől vize, de elindul egy szakaszon a víz. Itt lesz az, amikor a tulajdonosok el fogják tudni dönteni, hogy az ilyen foltszerűen megvalósuló közművesítésekbe hisznek-e, hozzájárulnak-e a költségekhez. Ebben nyitotta ki a Képviselő- testület a kaput, ahol azt mondta, hogy ha a tulajdonosok nem ragaszkodnak ehhez, nem hajlandóak ebbe az összegeket befizetni, akkor nem ragaszkodik görcsösen ahhoz, hogy márpedig csak olyan kapacitások épüljenek ki ezeken a területeken, ami majd az egészet ellátja. Itt nyílik meg a lehetőség arra, hogy bármilyen értelmezhető műszaki egység, aki akar, tudjon előrelépni. Az volt a Testület döntése, hogy ahol ez a tulajdonosi akarat megjelenik, ott megpróbálja ezt segíteni, amikor a feltételek megvalósulnak, akkor oda olyan építési szabályzatot léptet érvénybe, ami majd egyébként az építést is lehetővé teszi. Nem tudja mennyire volt érthető.

 

Mészáros Csaba (Velence, Határ utca 4.): Köszöni, nagyon érthető volt, s erre tekintettel nem mondja el azt a beszédet, amivel készült, köszöni szépen.

 

Kemény Árpád: Három kérdést szeretne feltenni, de előtte szeretne válaszolni a polgármester úr kérdésére, hogy milyen adókat fizetnek a Frankhegyen. Fizetnek építményadót, gépjárműadót, aki ide van bejelentve és iparűzési adót, rengeteget. Igaz, hogy nem közvetlenül, hanem a vállalkozásokon keresztül, de ők a Frankhegyről igen sokat vásárolnak a Tescoban, Auchanban stb., szolgáltatásokat vesznek, s abból, az ő pénzükből is jön össze az önkormányzat bevétele. Azt mondta polgármester úr, hogy a budaörsi lakosok megfizették az útépítést és ezért kell a Frankhegynek is. Ez csúsztatás, nagyon kevesen fizettek, ugyanis az történt, hogy valamikor felépült a lakótelep, aztán társasház lett belőle, a tulajdonosok megvehették 10-15%-ért az értékének, ez országos jelenség volt, vagyis a budaörsi lakosok túlnyomó többsége semmit nem fizetett az utakért. Nem hiszi, hogy túl korrekt eljárás az, ha a Frankhegyen az utakat a tulajdonosoknak kell fizetni. Látták a közmeghallgatás elején milyen sok út készült, mennyi pénzért, kérdése, hogy a választások előtti útfelújításokért, aszfaltozásokért a lakótelepen mennyit fizettek. Szerinte sok szavazócédulát. Szeretné kijavítani polgármester úr szövegét, ami elhangzott a múltkor, nem jelentette fel polgármester urat, az egy büntetőjogi kategória, nem gondolta, hogy ő bűnöző, polgári pert indított a polgármester és a jegyző ellen, jogalkotással okozott kártérítési igényre. Azt mondta a bíróság, hogy ők ezért nem felelősek, a Hivatalt és a Képviselő-testületet kell perelnie, ez a per folyik, a második tárgyalás november 04-én lesz. Az önkormányzat ellenvéleményét megkapták, a tétje ennek a pernek az, hogy a politikusok mennyire felelősek a tevékenységükért, elmarasztalható-e a politikus, amikor jogsértő jogszabályt alkot, vagy védettek a polgárok jogorvoslatával szemben. Tudomása szerint polgármester úr elutasítja az építési engedélyeket, melyek a Frankhegyre szólnak, a városképi illeszkedés miatt, vagy a közművesítésre hivatkozva. Ez meglátása szerint kissé törvénysértő, túllépi a hatáskörét, mert ez a Budakeszi építési hatóság jogköre lenne. Amennyiben nem tetszik egy épület a polgármesternek, azt lehet mondani, de például az ő telke, ha építkezni szeretne, Budaörsről nem látható, óriási fák vannak rajta, így senki nem látná. Szeretné megkérdezni polgármester urat, hogy továbbra is elutasítja-e a frankhegyi építési kérelmeket?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Azt hiszi, az ülés elején mondta el, de talán nem fogalmazott érthetően. Egyedi építéshatósági ügyek egy közmeghallgatáson nem tárgyalhatóak, de ennek ellenére válaszol. Klasszikusokat mindig csak pontosan lehet idézni, amikor őt idézte az egyik sem sikeredett így, de nem baj. Ami a lakótelepet illeti, ennek az összehasonlítása zöldövezeti ingatlanokkal, legalábbis sajátságos. A lakótelepen nagyon nagy lakósűrűséggel 2500 lakásban 10.000 ember él. Ha Kemény úr azt gondolja, hogy az önkormányzatnak tőlük kellene az útépítéshez pénzt szednie, akkor csak az önkormányzatisággal nincsen tisztában. Látja, az úr is mosolyog rajta. Igen, ezt a kérdést ennyire lehet komolyan venni. Ezzel szemben természeten igaz az, hogy a város családi házas övezetében jelentős részben önerős módon valósultak meg csatorna gáz és egyéb közművek építései és az is evidens és régóta tudott dolog, hogy ahogy a Frankhegynek a felparcellázása kialakult még az előző rendszerben, ember legyen a talpán, aki ezt normálisnak tudja nevezni, s meg tudja oldani. Megpróbálnak ezen úrrá lenni, de ez egy másik kérdés. Nincsenek abban a helyzetben, ahogy ezt Németországban teszik az önkormányzatok, jogi, törvényi felhatalmazás alapján, saját jogon. Szabályosan kellene kiszabályozni egy területet, utána a közművesítést megoldani, majd eladni és akkor minden a helyén van, de most ballagnak a történelem és az ingatlantulajdonosok illetve az önkormányzat közös erőfeszítése, a történelem által kialakított helyzet megoldásában, ez egy szerencsétlen helyzet, akárki akármit mond. Az, hogy valaki valakit feljelent, hogy az büntetőjogi kategória, vagy pusztán polgári peres ügy, a köznyelv ugyanúgy használja, tehát bíróság elé citálnak valakit, ezt azért úgy szokták nevezni, de hívhatja barátságos gesztusnak is, örömmel fog eleget tenni ennek a barátságos gesztusnak. Hogy a politikusok miért felelnek, meg miért nem felelnek, erről azt gondolja ez eléggé tisztázott a mai közállapotok tekintetében. Az, hogy ez mindig megtörténik-e? Speciel, neki nincs mentelmi joga, ő nem bújhat ki semmi alól, örömmel jelenti, perelhető. Az úr említette a saját ingatlanát. Soha, sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben nem fog beleavatkozni olyan ügyekbe, amihez nincs joga, függetlenül attól, hogy a törvény, bár elvette az önkormányzattól, hisz hatósági jogköre még a jegyzőnek sincs, neki pedig soha nem is volt építéshatósági ügyben, de mivel ez a jogkör elkerült a járáshoz, kaptak egy városképi véleményezési jogkört, aminek a címzettje kétségkívül a polgármester. Rossz híre van, vagy jó, mindenki ossza be úgy, ahogy gondolja, ő ezt a szakmára bízza, és az ő véleményük alapján írja alá, amit elkészítenek. Meg lehet kérdezni a jegyzőt, vagy a főépítészt, hogy volt-e olyan bármikor is, hogy ő kötelezett, előírt, vagy átírt volna ilyen ügyben bármit, amit elé tettek. A jövőben sem lesz, ez ilyen egyszerű.

 

Albert Béla (Venyige utca 91.): Örült annak, amiket a jegyző úrtól hallott, és egy kicsit optimistán tekint előre. Sokat dolgozott ő is a Frankhegyért és örömmel veszi, ha a fejlődés el tud indulni a vezeték fektetése, de mindannyian tudják, hogy van egy olyan pont, az a bizonyos ominózus szűkületi pont, amit a frankhegyiek nem tudnak megoldani a Fátyol utca felső részén. Úgy gondolja jogállamban elfogadhatatlan, hogy egyetlen egy tulajdonos megakadályozza, hogy több száz ingatlan tulajdonos ne kapjon vizet. Az út az közterület, a kisajátítást egy szervnek kell végeznie, az önkormányzatnak, nem tudja van-e más is, aki kisajátítás tud végezni. Összeadnák a pénzt, de úgy gondolja, hogy az önkormányzatnak kellene ezt intéznie. Ebben kérne segítséget, mert nem tudnak tovább lépni. Egyébiránt az utcai lámpákért szeretne köszönetet mondani.

 

1. Bocsi István Jegyző: Jelenleg a jogszabályi környezet olyan, hogy nem csak az önkormányzat tud kisajátítási eljárást lefolytatni, hanem a Viziközmű Társulat is, a korábbi megbeszéléseken is ezt szorgalmazták, s hogy a társulat gyűjtse össze ennek az anyagi vonzatát. Adminisztratív tekintetben minden segítséget meg fognak ehhez adni, ilyen értelemben nyitott kapukat dönget.

 

Molnár Gyula (Erdész utca): Írt egy hosszú beszédet, attól függetlenül, hogy mi hangzott itt el ma, ezt fel fogja olvasni, ha tetszik, ha nem.

 

Wittinghoff tamás polgármester: Ez udvarias nyitány, örömmel várják.

 

Molnár Gyula (Erdész utca): Akkor jó. Az utcájában ebben az évben öt házat gyújtottak fel, ennek ellenére nem erről szeretne beszélni, bár ez is megérne egy misét, ugyanis a házban már kitépték az összes villanyvezetéket, volt már a telke a rablók központja, volt, hogy arra ment ki, hogy a diófa alatt még meleg volt a kávé, amit a betörők készítettek. Ma már tulajdonképpen csak egy cipőfűző a zár az ajtón, mert semmi értelem bezárni az ajtót a jelenlegi közbiztonság miatt. Az, hogy eddig az ő házát nem gyújtották fel, az valószínűleg csak a jó istennek köszönhető. Ennek ellenére nem erről szeretne beszélni, hanem arról, hogy a polgármester úr az elmúlt közmeghallgatáson azt nyilatkozta, hogy ha építési engedélyt lehetne kapni a Frankhegyen, akkor mindenki egyszerre elkezdene építkezni, ami óriási káoszt és kárt okozna a városnak. Erre reflektálna, mert a múltkor nem kapott szót a polgármester úrtól, hiába jelentkezett. Ez egy olyan csúsztatás a polgármester úr részéről, ami nagyon egyszerűen cáfolható, mivel a Frankhegyen egészen 1998-ig lehetett építési engedélyt kapni, ennek ellenére mégsem élt mindenki ezzel és nem épült be a hegy. Ő is kapott volna, ha kért volna, de nem élt ezzel a lehetőséggel, mert akkor, amikor megvette a telket 96-ben még nem volt szándékában építkezni. azonban ha tudta volna, hogy a polgármester úrnak az a szándéka, hogy 1998-tól 25-50 évig ne kaphasson senki engedélyt, azonnal beadott volna egyet még előtte.  Megjegyzi, sehol az országban nem tud olyan területről, ahol, ha építési engedélyt lehetett kapni, azonnal egyszerre mindenki elkezdett volna építkezni, s e beépült volna terület, ez nem is lehetséges több okból kifolyólag. Ilyen ok, hogy a tulajdonosok egy része nem is akar építkezni, egy másik rétegnek pedig nincsenek meg az anyagi feltételei erre. Tehát a polgármester megjegyzése csak csúsztatás, ami a nem frankhegyi tulajdonosoknak szól a tévé képernyőjén keresztül, szándékosan gerjesztve a feszültséget a frankhegyiek és a frankhegy alatti telektulajdonosok között. Ugyanilyen csúsztatás az is, hogy ha a Frankhegyen lehetne építési engedélyt kapni, elveszne a város tüdeje. Elmondja, hogy a jelenlegi beépítési százalék Frankhegyen 10-15 %, valamint ha minden beépülne egyszerre a hegyen, amivel a polgármester riogat, a jelenlegi jogszabályozás alapján, ha a polgármester úr a hatalmát nem arra használná, hogy megvétózzon minden építési engedélyt, akkor sem lehetne 20-25%-nál többet beépíteni, ami annyit jelent, hogy a hegy 80%-a zöldfelület maradna. Ez tehát összesen 10% növekedést eredményezne beépítettség tekintetében. Ugyanilyen csúsztatás a csúszásveszély kérdése, ami úgy került napirendre, hogy a polgármester úr megbízásából készült egy tanulmány, ami ezt kimondja, de ez a tanulmány úgy készült, hogy egyetlen egy geodéziai fúrást nem végeztek ezen a területen, légből kapott következtetéseke alapul a kijelentés. A Főépítészi Iroda megkeresésére reagálván a Bányakapitányság azt válaszolta, hogy ők semmiféle felszíni mozgásról nem tudnak a Frankhegyen. Kimondva, ez azért lett kitalálva, hogy legyen mire hivatkozni, miért ne fejlesszék a területet. A Budai hegyvidék tele van olyan területekkel, ahol a felszín alatt barlangrendszer húzódnak, ennek ellenére a beépítést sikerült megoldaniuk. A csúsztatás, a riogatás semmi más célt nem szolgál, mint, hogy a budaörsi lakosságot félrevezessék, valamint, hogy ellenszenvet váltson ki a frankhegyiekkel kapcsolatban. A polgármester úr és munkatársai figyelmét szeretné felhívni arra, hogy 25 éves mulasztásban vannak. Ez Budaörs területének 18%-a, amire az elmúlt 25 évben legfeljebb pár millió forintot költött a város ahelyett a jó pár milliárd helyett, ami terület arányosan járt volna Frankhegynek, amit elvonva a hegytől a város más területeinek fejlesztésére költöttek, annak ellenére, hogy 94-ig törvényi kötelezettsége volt a Budaörsi Önkormányzatnak a belterületeke ivóvízzel való ellátására, valamint kötelezettsége van a belterületek csatornával való ellátására. Megemlítene egy-két területet, ami polgármester úr regnálása alatt lett külterületből belterületbe vonva, majd az átminősítve lakóövezetté, teljes közművel ellátva, míg a Frankhegyre, ami a városnak 1978 óta belterülete semmit nem költöttek. Ilyen terület pl.: Csiki hegyek alatti területek, Odvas hegy alatti területek, Törökugrató körüli területek, majd a Törökbálinti oldalon a Vasútsor és a Méhecske út környéke. Az Odvas hegy alatt pár évvel később a belterületbe vont üdülőterületeteket átminősítették lakóövezetté, ott 118 db telket minősítettek lakóövezetbe. Az elektronikus könyvtárban a 2005-ben hatályba léptetett budaörsi helyi Építési Szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlapokat böngészve a következő állapítható meg. Az önkormányzat 2005-től 458 db telket vont belterületbe, ezek közül a Törökbálinti Depo melletti Méhecske, Vasútsor melletti telkeket üdülőövezetben hagyta, majd 370 db telket 2009-ben lakóövezetbe is sorolt. Itt akkor még csak arról beszélünk, ami 2005 után történt. Szeretné megkérni a polgármester urat, hogy nyilatkozzon arról, írásban a Frankhegyi Részönkormányzatnak, hogy 1990 óta, amióta ő a polgármester, hány telket vontak külterületből belterületbe, melyet később átminősítettek lakóövezetté, majd teljes közművel látták el azokat. Mi volt ennek az indoka, míg ott volt a Frankhegy, mint összefüggő belterületi egység, amit az Ő regnálása alatt 25 évig csak pusztulni hagytak. Milyen érdekcsoportok befolyásolása miatt történt mindez? Ha jól sejti, egy fél Frankhegynyi területet külterületből belterületbe vontak, majd szépen átminősítették lakóövezetté, teljes közművel látták el, ezzel szemben ott van egy értékes belterületi egység, ami Molnár Mária tervező szerint is, aki a Frankhegyi koncepció vezető tervezője, azt állítja, hogy Frankhegy Budaörs Rózsadombja lehetne. Azt olvassa a tanulmányban, hogy a Frankhegy egy a fejlődésében megrekedt, de a rekreáció, pihenés, letelepedés szempontjából kiemelkedő értékekkel rendelkező terület, közvetlen Budapest szomszédságában. Azt is olvassa, hogy a terület megoldásának hosszú távú iránya, az infrastruktúra fejlesztéssel együtt járó lakóterületté válás. Csak ez lehet olyan vonzó, s pénzügyileg rentábilis, aminek érdekében elvárható a tulajdonosi kör aktív részvétele a terület fejlesztésében. Ezzel kapcsolatban szeretné megjegyezni, hogy az önkormányzat szakértői gárdája nyilván tisztában van azzal, hogy milyen pályázati lehetőségek voltak a múltban és vannak jelen pillanatban. Önök előírják a Frankhegyre a teljes közmű meglétét annak ellenére, hogy a mai modern víz előállítási, valamint szennyvíz kezelési technológiák alkalmasak arra, hogy vezetékes víz, csatorna hiányában is építkezni lehetne minden további nélkül már a Marson is. Van egy város Magyarországon, amelyik Innova Citynek nevezi magát, de egyáltalán nem hagyja, hogy a modern technológiák használhatóak legyenek, miközben már a vizeletből is tiszta vizet lehet készíteni. Tavasszal letettek az asztalra egy alternatív rendezési terv javaslatot, amiben ezen technológiák is alkalmazhatóak lennének, de választ sem kaptak rá. Ha az önkormányzat előírja a teljes közmű meglétét amit tulajdonképpen saját magának ír elő, akkor nem érti, hogy miért nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy ez meg is történjék. Megnézte a pályázati lehetőségeket, s meglátása szerint jelenleg vannak olyan pályázatok, amivel a Frankhegyet el lehetne látni ivóvízzel, valamint a csatornázást is meg lehetne oldani. Ez a két pályázat a következő, melyet a Széchenyi terv 2020-ig tartó pályázataiból lehetne igénybe venni a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív program keretében. Az egyik az ivóvíz minőség javító projectek megvalósítására lett kiírva, a másik pedig a szennyvízelvezetés és tisztítás szennyvízkezelés megvalósítására. Nem pályázatíró, valamint az összes kritériumot sem ismeri, hogy minden egyes elemét igénybe lehet-e venni, de valószínűsíti, hogy egy részét igen, ugyanis az egyik kritérium az, hogy a területnek belterületnek kell lennie, amit a Frankhegynek már ne kell teljesítenie, mert belterület. A másik fontos kritérium az, hogy lakóövezet legyen. Ez jelen pillanatban a Frankhegy nem tudja teljesíteni. Ha az lenne, akkor sikerrel indulhatna ezeken a pályázatokon. Továbbá hozzáteszi, hogy ezeket a felhasználható pénzösszegeket fel lehetne használni például a kisajátításokból adódó kártalanításokra is, ami miatt nem akarja jelenleg az önkormányzat az irányadó szabályozást kötelező szabályozásra változtatni, hisz akkor kötelessége lenne a kártalanítás, de erre a Frankhegy esetében nem akar költeni. Ezért próbálja a telektulajdonosokra ráerőltetni, hogy ingyenesen mondjanak le területeikről. a frankhegyről készült tanulmányban az áll, hogy ha megszeretnék szüntetni a területtel kapcsolatos problémákat, akkor meg kell találni azt a megoldást, ahol a meglévő gazdasági, jogszabályi környezetben működve is megtalálható az értéknövekedés, ami a fejlesztéshez szükséges befektetendő pénzeszközök megtérülését jelenti minden szereplő számára. A mai gazdasági jogi környezetben csak a tulajdonosoknál jelentkező telekérték változás jelentheti a befektetendő pénzösszegek megtérülését. Az önkormányzat részére a kulturált lakókörnyezet okozta presztizs növekedés, a meglévő problémák megszűnése lehet előnyös, valamint figyelembe veendő az önkormányzat felé fizetendő adókból származó bevétel. Mivel az önkormányzatnak, mint a Frankhegy egyik tulajdonosának, valamint a többi telek tulajdonosnak és a szakértőknek is egy és ugyanaz a célja, hogy hosszú távon a terület rendezett lakóövezet legyen, ez három dolgot kell tennie az önkormányzatnak. Az egyik, hogy innovatív, a tulajdonosok érdekeit is figyelembe vevő, előremutató rendezési tervet kell készítenie, ezen kívül át kéne minősíteni a Frankhegyet lakóövezetté, harmadszor pedig pályáznia kellene, hogy a hegyet fejleszteni lehessen. Ha megteszi, s ezt a 25 éves mulasztást pótolni fogja az önkormányzat, amellyel ne csak a telektulajdonosok, hanem az önkormányzat is hatalmas nyereségre tesz szert, s megszűnnek a problémák. A pénzforrás rendelkezésre fog állni, mellyel a fejlesztés megvalósítható, és mind a telek tulajdonosoknak, mind az önkormányzatnak nem fog ez annyira fájni anyagilag. A terület rendezettségével hatalmas presztízs nyerséghez jut a város vezetése, s egyben a polgármester úr is, s 25 éves mulasztás lesz pótolva. A város adóbevételei növekedni fognak, egy csapásra megszűnnek a városrészre jellemző bűncselekmények, betörések, lopások, gyújtogatások, melyek jelen esetben nem csak a hegyet érintik, hanem azokat a tulajdonosokat is, akiknek otthonaikba a Frankhegyen tanyát verő bandák törnek be. Végül, de nem utolsó sorban nem kell járni többet közmeghallgatásra, hogy a mondanivaló egyszer s mindenkorra meghallgatásra találjon, köszöni szépen.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Hát akkor ez meg is oldódott, ahogy elmondta az úr. Nem számolta hányszor mondta el az úr a tisztségét, de nyilván ennek is oka van, minden rossz tőle származik. Az előbb is elmondta, soha nem fog mást képviselni, mint amit a szakma ezzel kapcsolatban hivatalosan képvisel, következésképpen az itt vele kapcsolatban felhozott mondatok, melyek a szövegkörnyezetükből vagy ki voltak ragadva, vagy nem mondott olyanokat, azokra nem fog reagálni, mert nincsen értelme. A személyét ért kritikára sem fog reagálni, ha elnézi, mert azt majd akkor döntik el, akik arra illetékesek, amikor el kell döntsék. Ami viszont lényeges, hogy elhangzott, az úr nem pályázat író. Ha udvarias akar lenni, azt tudja mondani, hogy nem is olvasó, tudniillik, nem az a két feltétel van, ami elhangzott, mert az, hogy belterületnek kell lenni, és lakóövezetnek kell lenni, az csak az egyik része a dolognak, elő közművesítésre nem lehet pályázati pénzeket használni. Aprónak tűnő, de nem lényegtelen momentum, és megnézték a Hivatal munkatársai az összes lehetséges pályázatot. Az pedig, hogy lakóövezetté minősítse az önkormányzat ezt területet anélkül, hogy ott a közművek biztosítva legyenek, az olyan szakmai nonszensz, amivel ő szembe nem fog menni. Lehet ezért polgármesterezni, lehet mindenféle jelzőt mondani, mindenféle bűnnek nevezni akkor, ha úgy tetszik, bűnbe esik, és még sokszor fog bűnbe esni, amennyiben a szakma ilyen álláspontot fogalmaz meg. Nehezen tudná cáfolni az álláspontjukat. Azzal kapcsolatban, hogy elrendelt volna bármiféle vizsgálatot, azt tudja mondani, semmit nem rendelt el, a szakhatóság rendelte el, azt, amit említett az úr. A lényeg az az, hogy egy felől azt állítani, hogy az önkormányzatnak kötelessége lett volna bármit területarányosan tenni, meg hogy mi jár, meg hogy milyen bűnt követtek el, hogy mi az, ami törvénytelen és így tovább, ezekkel nagyon nehéz kulturált módon vitatkozni, nem is fogja megtenni. Tapsot sem fog kapni. Annyit tud mondani, amit jegyző úr is elmondott ezzel kapcsolatban, hogy megpróbálnak egy konstruktív együttműködésnek megfelelő módon elindulni egy irányba, reméli, hogy ez sikerülni fog, de bármilyen módon minősítik közben, az nem fog senkit attól eltántorítani, hogy azon felelősség mentén tegyék a dolgukat, ami az egész településsel kapcsolatosan, az egész Képviselő-testület kötelezettsége. Azt meg a leghatározottabban mondja, hogy soha olyan közmeghallgatás nem volt, hogy bárkinek ne adott volna szót, eltekintve egy olyan esettől, amikor valaki udvariatlan, ordenáré hangon, trágár módon szidalmazott bárkit, annak kétségtelenül nem adott szót, ilyen előfordult, azt hiszi egy esetben. Egy esetben pedig valakit kivezettek, talán 6 évvel ezelőtt, amikor szintén nagyon – nagyon durva dolgok történtek. Ettől a két alkalomtól eltekintve ilyenre nem került sor.

 

Prohászka Zoltán: Tisztelt polgármester úr. Polgármester úr szemében ő befektető és spekuláns, pedig harminc évet élt Budaörsön. Megélte Budaörs számos részének üdülőövezetből való beépülését, például az Őszibarack utcától kezdve, a Domb utcától és a lakóteleptől nyugati területek beépüléséig. Előtte ezek ugyanolyan területek voltak, mint jelenleg a Frankhegy. Bevallja, hogy építési szándékkal vásárolt a Frankhegyen telket, s így került abba a helyzetbe, mint számos budaörsi, aki történetesen a Frankhegybe szeretett bele és nem a Törökugratóba. Ennyi a különbség a most ott élők és közöttük.  Nyilvánvaló, hogy pár évtized múlva a Frankhegy beépül. Ha a jelenlegi tulajdonosok, akik kötődnek a hegyhez, most eladnák a telküket és nem vállalnák ezt a kálváriát tovább, akkor utána soha nem fognak tudni ezen a területen a családjuk számára telket vásárolni, ha egyszer megszűnnek ezek az áldatlan állapotok. Ezért tartják ezeket a telkeket, s ők ilyen értelemben spekulálnak a jövőre nézve. A frankhegyi telkek forgalmi értéke a jelenlegi helyzetben potenciális értékük alatt jár. Polgármester úrnak igaza van abban, hogy ha megtörténik a közművesítés, akkor e telkek értéke jelentősen megnőne, de nem azért mert a közművesítésnek van ilyen hatalmas hatása, hanem egy jogfosztás elmúlásának van ilyen hatása.  Polgármester úr abban az időben rekesztette be a Frankhegy önerős fejlődését, amikor a magyarországi ingatlan árak megnégyszereződtek, ez kb. az 1998-as időben volt és 2001-végéig tartott. Átlagon felül nőttek Magyarországon általában az olyan ingatlanok, melyek övezeti besorolásban jobb övezetbe kerültek és átalag alatt az olyanok, ahol tulajdonosi jogok nem érvényesülhetnek, nem gyakorolhatóak. A frankhegyi terület 120 hektár, az itt található telkek 8-10 ezer forintos négyzetméter áron is nehezen találnak gazdára. Ezek az árak alatta maradnak, nemcsak az önkormányzat 20-40 ezer forintos közterületi árainak, de a beépíthető területek piaci 40-60 forintos ára alatt is. A különbséget vegyék most 30.000 Ft/négyzetméternek, ez a frankhegyi területek értéke, jelenleg 30 milliárd forinttal kevesebb, mint az átlagos budaörsi területek értéke. Aki Budaörs más területén volt ingatlantulajdonos az elmúlt húsz évben, ott az ingatlanok értéke ennyit emelkedet, a Frankhegy a jelenlegi állapot miatt stagnál. Ha meglesz a közművesítés, nem azért fog ez megugrani hirtelen, mert a csatorna ekkora jótétemény, hanem a jogfosztottság megszűnése egy ekkora jótétemény. Polgármester úr erkölcsi húrokat szándékozik pengetni ebben a vitában, pedig a magántulajdonhoz fűződő jogokról kellene, hogy szóljon a vita. A Frankhegyen túli ingatlantulajdonosok miért nem spekulánsok? Esetleg ők is kommunista kollaboránsok lennének, ahogy az a legutóbbi közmeghallgatáson a frankhegyi tulajdonosok nagy részéről, kapcsolatban elhangzott?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ki mondott ilyet, már ne haragudjon?

 

Prohászka Zoltán: Itt volt és ő hangosan közbeszólt tiltakozásul, a polgármester úr részéről volt egy ilyen mondat.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Főorvost javaslok Önnek.

 

Prohászka Zoltán: Inkább másodpercre e-mailezzék le, hogy a jegyzőkönyvben hol van. Szívesen csatolja. Budaörs mely területén kötött bármilyen városvezetés akár a rendszerváltás előtti vagy utáni, az építési jogok gyakorlását olyan feltételhez, hogy a tulajdonosok vállaljanak jelentős hozzájárulást az ingatlanonként 12 millió forintra becsült építési költségekből? Jelenleg 15 milliárd forintra becsülik a frankhegyi útépítés költségeit, ő azt saccolja, hogy ezek egy ötven éves távlati utak lennének, tehát addig nem kell hozzányúlni, ez ingatlanonként 12 millió forint lenne. Az önkormányzat kommunikációjában folyton az lelhető fel, hogy ennek jelentős részét a tulajdonosoknak kellene állniuk. Hol volt máshol Budaörsön ilyen? Budaörs más részén mennyit fizettek a tulajdonosok a vízért, a csatornáért? Legfőképpen mennyi egyéni, direkt hozzájárulást fizettek az utak építéséhez? Gyakorlatilag semennyit, tudja, mert itt élt. 1988-ben kezdődött az utak leaszfaltozása, addig a sárban elsüllyedtek az autók, csak néhány utca volt aszfaltozva, itt él, a barátai is és soha senkitől nem hallotta, hogy az önkormányzat azzal a feltétellel épített volna Budaörs más részein utakat, hogy a tulajdonosoknak akkori áron, több milliós tételeket kellett volna érte fizetnie. Polgármester úr különbséget tesz budaörsi lakosok és frankhegyi ingatlan tulajdonosok között, sőt, ezt egyfajta erkölcsi kategóriaként láttatja, mintha utóbbiak, alávalóbb állampolgárok lennének. Ezzel szemben soha nem volt a polgármestersége alatt olyan önkormányzati finanszírozás érvényben, ami alapján egy budaörsi nem frankhegyi lakos, jobban vagy tisztességesebben járult volna hozzá a város bevételeihez, mint egy frankhegyi lakos. A jelenlegi finanszírozásban is pont ugyanúgy járul és járulna hozzá egy jövőben frankhegyi lakos a város lakosok által indukált iparűzési és állami bevételeihez, tehát nem azokhoz, ami független a lakosok számától, mint egy lakóövezeti budaörsi. Sőt a frankhegyieknek még telekadót és üdülőépületek utáni adót is kell fizetniük, míg a lakóövezetben lakóknak ilyet nem kell. Amikor telket vásárolta a Frankhegyen, őt is az a szándék vezérelte, hogy ha valakinek lesz lehetősége ott építkezni, akkor ő feltétlenül közöttük szeretne lenni. Ekkor még nem tudta, hogy egy tartós jogfosztás helyszínét választotta sorsául. Az övezeti szabályozást vette alapul, valamint, hogy mind a frankhegyiektől, mind a Polgármesteri Hivataltól, igaz telefonon és nem írásban, azt a tájékoztatást kapta, hogy folyamatban van a víz és a csatorna szervezése, ez 2006-ben volt. Budaörs mely részein tartott öt évnél tovább megépíteni a vizet és a csatornát azután, hogy elkezdődött ennek az előkészítése? A Frankhegy önerős fejlesztését valakiknek 19 éve sikerül megakadályozni. Az lenne a kérdése, hogy szándékoznak-e kideríteni, hogy pontosan kik ezek? Bízott a Budaörsön tapasztalt fejlődés ütemében és megvette a telkét. Figyelte az eseményeket, közben gyűjtötte az építkezéshez szükséges tőkét. Álmában sem gondolta volna, hogy a telek beépíthetőségével és jövőjével kapcsolatban, nem a Helyi Építési Szabályzat lesz az irányadó, hanem a polgármester városrészekkel kapcsolatos érzelmi jellegű preferenciái. Ha feudalizmusban élnének, nem csodálkozhatnának ezen, de ő maga a demokráciát nem tudja annyira liberálisan értelmezni, hogy az ilyen jellegű vezetői önkény beleférjen. Hasonlóan cselekedett, pont úgy, mint azok a betelepülők, akik a Csiki hegyen, az Odvas hegyen vettek ingatlanokat, bár azok akkor még külterületek voltak, tehát ők olcsóbban is vettek ingatlant. Nagyon megörült, mikor az előbb említett területek belterületbe kerültek, közel 400 telek és elindult önkormányzati segítséggel a közmű fejlesztésük. Legnagyobb örömöm az volt, amikor látta, hogy ezek a telkek lakóövezetek lettek. Az ilyen fejlesztéseket az önkormányzatok a jövőbe való befektetéseiként látja és így zajlott ez az egész megyében és az egész országban. Gondolta, hogy végre a Frankhegy és az saját telkei is sorra kerülnek, de ez nem történt meg. 2009-ben még azzal hitegette őt a Frankhegyi Fejlesztési Koncepció, hogy a közműfejlesztés finanszírozást a betelepülni vágyók adják majd, de ehhez lakóövezetté kell minősíteni a Frankhegy alsó részeit. Ez a koncepció azonban nem tükrözte a városvezetés valódi akaratát, azt a cselekedetei mutatják igazán. 2014-ben már arról értesült, hogy Budaörsön példátlan módon, a negyven éve belterületi Frankhegyet vissza akarják minősíteni. A visszaminősítés meglebegtetése időben egybe esik a városvezetés olyan megnyilvánulásaival, miszerint a törvényességi eljárások kezdeményezése minden előrelépés gátja lenne.  Az a látszat, mintha szándékos retorziót érdemelnének a frankhegyiek azért, hogy jogvédelmet merészeltek kérni a Kormányhivataltól. Már a jogorvoslattól is meg akarnak fosztani minket? Kéri Tisztelt polgármester urat, magyarázza el miért hátrányos helyzetű a Frankhegy? A közműfejlesztést önerőből is elvégeznék, de nem engedik ezt meg 1996 óta. Most már mintha az útépítést is velük akarnák elvégeztetni a teljes közműfejlesztést meghaladó áron. Milyen kompromisszumot vár el tőlünk Polgármester Úr, hogy teljes jogú budaörsi polgárok lehessenek?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Szeretném kérdezni, hogy itt volt-e az elején, amikor jegyző úr beszélt?

 

Prohászka Zoltán: Sajnos nemzetközi telefon konferencián voltam.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Akkor hallgassa meg másoktól, amit elmondott, nem fogja megismételni, a válasz ott van. Azt mondta, hogy az általa szerethetőnek minősített városban. Ez tévedés, a budaörsiek minősítik így, méghozzá közvélemény kutatások alapján és azt sem ő szokta végezni. Azt mondja, hogy amilyen szinten fejlődött a város, ez így zajlott az egész megyében, országban, ez jó lenne, ha így lenne, mert akkor ez egy másmilyen ország lenne, valószínűleg akkor nem Budaörs lenne a legfejlettebb település. Egyet elfelejtett az előző hozzászólónál is, bár ő is nagy tapsot kapott és ön is, ő meg nem fog tapsot kapni, de ez a leglényegesebb dolog. Lehet hivatkozni arra, hogy vannak más területek, ahol emberek élnek, ahol közművek vannak, de egyszerűen nem igaz az az állítás, hogy ott az önkormányzat valósított volna meg ennek a feltételeit. Azért nem igaz, mert önerősen valósították meg, semmivel sem más elbírálás alapján, mint bárhol másutt. Nem fogja elmondani, hogy azok az állítások, amit vele kapcsolatban mondott nem fedik a valóságot, azok valójában hogyan néznek ki, mert ezt egy értelmetlen dolognak tartja, személyeskedés a Prohászka úr részéről megtehető, ő nem viszonozhatja, ezért nem is fogja megtenni.

 

Hardy Géza: Két akut problémát szeretne felhozni, aminek megoldása talán nem horribilis összeg, az egyik, hogy tavasz óta kérik a Fátyol utca kezdeti szakaszának közvilágítással való ellátását. Többször kaptak rá ígéretet, de a mai napig nem valósult meg. Nem akarja Albert Bélának a köszönő szavait elütni, ott kaptak két világító testet, de amiről annak idején szóltak, a kezdeti rész és a Venyige utca közötti szurdokszerű sötét szakasz, mivel októberben vannak, és korán sötétedik, iskolás gyerekek járnak itt rendszeresen, nagyon szépen kérik a segítséget, ha ez megoldható lenne.

A másik, azt hiszi, hogy aki az elmúlt időszakban a hegyre felnézett, fellobbanó tüzeket láthatott, az elmúlt két esztendőben közel harminc tűzeset közül, ez év április 26.-a óta ennek közel a fele környékén, egy 3-400 méteres sugarú körben lobbannak fel. Ez az Erdész utca és attól kicsit keletebbre eső rész. Mintha szisztematikusan gyújtanák fel az épületeket. Sajnálatos, hogy mindaddig, amíg öt épület mint a gyújtózsinór le nem égett, addig a rendőri szervek nem úgy vizsgálódtak, hogy ez szándékos gyújtogatás. Ezt, ha a fejét rázza is, az ottani rendőröktől tudják, mert minden egyes tűzesetnél ott voltak és az első valós gyújtogatással való tény ekkor indult el. A kérésük, amit néhány éve kérnek, az néhány kamera, amivel a terület védelme nagy valószínűséggel megoldható lenne. Az előző Testületi ülésen nem került napirendre a téma, ismételten az volna a kérésük, hogy néhány kamera telepítésével, talán ezek a tűzesetek is megoldhatóak lennének, igaz, hogy a betörések száma csökkent, de a tűzesetek váltották fel. Azt, hogy e mögött milyen érdeki körök állnak, sejtik, kimondani nem tudják, nincs bizonyosságuk. Hat-nyolc kamera párból, a hegyre fel és elvezető utak védelme megoldható lenne, köszöni szépen.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Azért csóválta a fejét, amikor a rendőrséggel kapcsolatosan fogalmazott, mert ő régebb óta tartja a kapcsolatot ebben az ügyben a Kapitány úrral, nagyon nyomatékosan kérte őt arra, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel, részleteket ne mondjon el, de azt elmondhatja, hogy semmire nem fognak menni, ha ezeket a kamerákat kiteszik. Nem mondja el, hogy mit mondott, mit kell tenniük annak érdekében, hogy elkapják a tetteseket, mert alapvetően ez a céljuk, igen ő is azt gondolja, hogy itt szisztematikus történetről van szó, ennél többet viszont nem tud mondani. Nem azért mert, nem akar, vagy vissza akar tartani információkat, hanem azért mert a cél az, hogy elkapják a gazfickókat. A másik része a történetnek, hogy most történt meg az, hogy a megyének is elege lett belőle, hétfőn ezzel kapcsolatban egyeztettek kapitány úrral, felajánlottak 500-500 ezer forint nyomravezetői díjat és reményeik szerint ez egy picit kimozdítja a holtpontról a dolgot. Komolyan veszi a rendőrség, minden alaklommal az érdi tűzoltók mellett a helyi önkéntesek is kint voltak, bízik abban is, hogy a tűzszakértés is fog valamire menni. Nyilván nem tudja azt megtenni, hogy a bűnüldöző szervek tevékenységével kapcsolatban bármit mondjon, reméli, hogy eredményre jutnak.

 

Faragó Tibor (Szarvas utca): Jelzi, éppen ma mondta egy ismerőse, akinek a házában kamera van, hogy a rendőrség elkérte a kazettákat, tehát, ha a rendőrség elkéri…

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ne beszéljenek erről, ha lehet, ha szabad kérnie.

 

Faragó Tibor (Szarvas utca): Jó, csak ők térfigyelőt javasoltak, szeretnének beszállni, ha az önkormányzat ebben nem támogat, akkor nem támogat, akkor megoldják önálló kezdeményezésként.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Nem erről van szó, higgye el.

 

Faragó Tibor (Szarvas utca): Rendben, akkor másról beszél. Frankhegyi létére örömmel látja, a város szépülését, igazán szépek a kiültetett virágok, a körforgalmak, tényleg mindenki elismeri, ezért köszönet jár az önkormányzatnak, nem vitás. Ugyancsak nagy öröm, hogy a városban a régi temető kerítését szépen megcsinálták, az ősök tisztelete az nagyon fontos dolog. Budaörs, lánykori nevén Wuders, tulajdonképpen egy olyan német vagy sváb hagyományokra épülő, rendszerető tiszta város, ahol a tiszta udvar rendes ház mozgalomból ők már megvalósították a rendes házat, mert a város szép.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Egyet engedjen meg, hogy közbevessen, ha azt tehetnénk, ami Németországban van, az olyan felháborodást keltene, de akkor utána tényleg normálisan kiparcellázott ingatlanok lennének.

 

Faragó Tibor (Szarvas utca): Biztosan van kompromisszum és középút. Az önkormányzat egy csomó pénzt fordított és fordít a közterületekre, melyből a város középső része egészen fantasztikusan néz ki.  (Képeket oszt ki.) A többszöri kérésükre a Frankhegy alsó szakaszán, a Naphegy utca részét kátyúzták és rendbe tették idén tavasszal. A képek mutatják, hogy a ráfordított összeg hogyan hasznosult, mert a jelenlegi állapot majdnem ugyanolyan rossz, mint amilyen volt. Évekkel ezelőtt bejelentették, hogy az egyik út felett, két méter magasságban egy tonnás kődarab lóg az utca felett, akkor ígéretet kaptak rá, hogy ezt az önkormányzat elviszi a megfelelő telephelyre, azóta is ott áll, egyre jobban alámosva. Ha a kő lezúdul, és bármilyen személyautóra ráesik, vagy gyalogosra, kerékpárosra, akkor a felelősség nem tudja kié.

 

Lőrincz Mihály Műszaki Ügyosztály vezető: Több ilyen kő van a város különböző pontjain. Ezeket folyamatosan ellenőrzik, szakemberek nézik meg minden esetben és ott, ahol tényleg veszélyt jelent a jelenség, ott azonnal intézkednek, kitámasztják, megerősítik. Jelen pillanatban is folyik egy ilyen vizsgálat, a Környezetvédelmi Alap terhére, ezt folyamatosan ellenőrzik.

 

Faragó Tibor (Szarvas utca): Megnyugtatja, csak ne az ő fejére essen. Ez a Szarvas u, 1. előtt van, a sarok telek.

Ugyancsak két éve kérték azt, hogy a Szarvas utcára – mert az autósok eltévednek – tegyenek ki egy utcanév táblát. Örömmel jelentheti, hogy polgári kezdeményezésre megoldották az ügyet, úgyhogy a kérésük tárgytalan. Köszöni a közreműködését. Nagyon jó kémhálózata lehet az önkormányzatnak, mert ma a fő mondanivalója az volt, hogy például a Naphegy utcában, az utcába benyúló bokrok miatt nehéz elmenni, sokszor egymást nem tudták kikerülni. Örömmel jelentheti, hogy a mai nap valaki megoldotta a problémát. Minden jót kíván még egyszer!

 

Szél Attila: Köszönt mindenkit és örül, hogy ennyien eljöttek a Frankhegyről, mert szeretné a hivatal álláspontját megváltoztatni. Reflektálna először néhány adatra, ami elhangzott. Először, a jegyző úr által említett 200 Ft/m2-es adatra. Ez azt jelenti, hogy 120 ha-on, 200 Ft/m2-rel számolva az ivóvíz 260 millió forintból megoldható. Ez egy nagyon jó ár.

 

2. Bocsi István jegyző: Elnézést kér, de félbe kell, hogy szakítsa, mert ő nem ezt mondta. Azt számolták ki, hogy ha a Zengő utca, Fátyol utca kiépül, de a vezeték nem csak a Zengő utcára és a Fátyol utcára épül ki, hanem olyan átmérőben, ami az egész fölötte lévő részt ellátja, ennek – a két vezetéknek – a különbsége, a Zengő utca, Fátyol utca fölött lévő területeken – nem az egész Frankhegyen – nem éri el a 200 Ft-ot m2-enként. Nem azt mondta, hogy az egész Frankhegy vízvezeték építése 200 Ft/m2. Nem tudja, hogy ez tudja mennyire világos.

 

Szél Attila: Neki nem világos, bár ő mérnök.

 

1. Bocsi István jegyző: Akkor elmondja még egyszer.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Pedig világos, amit jegyző úr mond.

 

Szél Attila: Akkor hagyják! Akkor térjenek rá egy következő állítására a jegyző úrnak! Azt mondta, hogy adminisztratív akadályokat nem gördítenek eléjük. Jelenleg nincs kötelező szabályozási vonal Frankhegyre, tehát, nem lehet kisajátítási eljárást lefolytatni. Ebben az esetben miért várják el tőlük, hogy kiszabályozást végezzenek, mely során a tulajdonosok kártalanítsanak? A kisajátítási törvény alapján a kártalanítás annak a kötelessége, akinek a tulajdonává válik a terület. Úgy gondolja, hogy nagyon jó helyzetben vannak jelen pillanatban, mert a hatályos építési szabályzat nem írja elő a kiszabályozást, nincs kötelező szabályozási vonal, és azért kért szót, mert ez egy olyan pillanat, hogy ha az önkormányzattal kezet tudnak fogni, akkor meg tudják oldani a dolgot önerőből. Nincs szükség a város pénzére, önerőből, támogatással meg tudják oldani. De ehhez, minden adminisztratív akadályt le kell bontani.

 

1. Bocsi István jegyző: Akkor szeretne még pontosabb lenni, de véleménye szerint ezek olyan részletek, amelyek nagyon unalmasak lesznek. Ő a következőket mondta el – bár, tisztában van azzal, hogy elsőre nem biztos, hogy minden részlete érthető -: létre jön egy műszakilag értelmezhető egység. Ebbe az egységbe – a koncepció alapján, ami most készül az önkormányzatnál – megvannak a közterületi kiszabályozási szélességek. Amikor a tulajdonosokkal az önkormányzat meg tud egyezni egy adott területen, hogy vállalják ezeket a feltételeket, ott hatályba lépteti az építési szabályzatot erre a terültre, ahol így az építési engedélyek kiadhatóvá válnak, ezt mondta el korábban. Rátér a kisajátításra. Találkoztak már a legutóbbi közmeghallgatáson és az azt megelőzőn is, ahol ezeket elmondta így most ismételni fogja magát. Amit tud, segít ebben a kérdésben az önkormányzat, de azt ne várják el tőle, hogy a közmű kiépítésekben combos részt vállaljon.

 

Szél Attila: Nem akarják.

 

1. Bocsi István jegyző: El lehet azt mondani itt, a sok-sok papírt felolvasva, hogy az önkormányzat az elmúlt 25-30 évben milyen bűnöket követett el – a hozzászólók szerint – a témával kapcsolatban. De annyiban csatlakozna az első hozzászólóhoz, hogy ez nem fog sehová sem vezetni, erről lehet beszélgetni, de nincs értelme. Az önkormányzat azt mondja, hogy önerőből valósítsa meg ezt legnagyobb részben az, aki meg tudja vagy meg akarja valósítani. Ez azért lényeges – ezt már többször elmondta -, hogy az ingatlan értékeknél azt a lelki gátat kéne átugrani, hogy „ez az út az önkormányzaté lesz, mennyit fog gazdagodni az önkormányzat egy ilyen úttal”. Ez nem így van. Ezeket a közterületeket az ott lakók fogják használni, az önkormányzat fizeti az ezzel kapcsolatos fenntartási költségeket, ami sok-sok millió forinttal több lesz, mint az arról a területről beszedett adó, de ebbe nem menne bele. Ha ezt a lelki gátat nem tudják átlépni, hogy nem arról van szó, hogy egy nagy ajándékot adnak a tulajdonosok az önkormányzatnak, azzal, hogy a közterület céljára leadnak utakat, soha nem fognak előre haladni. Az önkormányzat – lehet szidni, hogy mit tett az elmúlt 25-30 évben – biztos, hogy nem fogja tudni felvállalni az ezzel kapcsolatos költségeket. Előfordult már, hogy őt is azzal vádolták, hogy ingatlan spekuláns – ahogy korábban az egyik hozzászóló is az őt érő, hasonló vádakat említette-, de az ő esetében nem fordult még olyan elő, hogy ne ment volna oda a pénztárhoz és ne fizette volna be a költségeket, és ugyanakkor panaszkodott volna, hogy miért nem tettek meg valamit. Tehát, amikor azt szeretné, hogy a területe ne 8 000 Ft-ot érjen, hanem 30-40 000 Ft-ot, akkor abba bele kell fektetni sok pénzt. Azt mondta el az elején is, hogy az önkormányzat nyitott arra, hogy az önerős fejlesztéseket teljes egészében elengedje. Semmilyen akadályt ez elé – azt leszámítva, hogy normális közterület és élhető környezet kialakuljon – nem fog gördíteni. Ebbe az irányba érdemes tovább menni. Azt kell mondani, hogy előre akarnak menni, hogy hajlandóak a közterület szélesítésre – mert belátják, hogy ők fognak azon járni, nem a polgármester úr és nem a képviselők érdeke a megfelelő szélességű út -, befizetik a közművesítés díját és működik a dolog. Azért voltak optimisták, mert voltak olyanok ezen a területen, akik úgy néz ki, hogy hajlandóak lesznek elindulni ezen az úton.

 

Szél Attila: 1983 óta budaörsi lakos. Megtetszett a hegyoldal és a családja átcsoportosította a vagyonát. 23 éve építési igazgatásban dolgozik. Tudja, hogy mit jelent a szerzett jog fogalma, és tudja, hogy milyen feltételek mellett vette meg a telkét 1995-ben. Azzal indult, hogy az önkormányzat közfeladatát magára vállalta, hitelt vett fel, amit 4 évig fizetett vissza, azért, hogy a közfeladatot ellássa. Arra nem volt pénze, hogy bevezesse a vizet, de a gerincvezetéket megépítette. 1995-1996-ig ez működött. A szomszédjai semmilyen adminisztratív akadályt nem kaptak, az önkormányzat feladatát önerőből, erőn felül teljesítve megoldották két év alatt. Ekkor bejött a jegyző úr által említett segítség, de ez a forgatókönyv húsz éve nem működik. Ezért kérdezi, hogy ha volt egy forgatókönyv, ami működött, és ami nem működik húsz éve, akkor nem kéne ezt a forgatókönyvet megváltoztatni? Véleménye szerint igen. Az önkormányzat akkor azt mondta, hogy útszabályozás után közműépítés. Ez húsz éve nem működik és nem fog működni. A jegyző úr által említett részterületek, ahol lehet fejlődés, azok azok a területek, ahol nem kell kiszabályozni. Az ő elvük az, hogy közműfejlesztés és ezt követően útépítés. Azért van társulatuk, hogy az önkormányzatnak ez semmibe ne kerüljön, ezért csináltak terveket is, melyeket az önkormányzat felülírt és tervezőt kért, mely alapján csinált egy költségvetést a Frankhegyről 15 milliárd forintért, és a Kúriának leírta, hogy az önkormányzatnak erre nincs pénze. Erre az esetre van törvény, mely szerint, ha az önkormányzat nem tudja elvégezni a feladatát, akkor az előírt feladatot, amit önmaga vállalt, meg kell szüntetni. Ez a törvény rá is vonatkozik, de az önkormányzatra, a képviselőikre is. Hogy segítenek nekik, ha nem tartják be a törvényt? De nem ezért jöttek, hanem azért, hogy segítséget kérjenek. Mivel készül az új építési szabályzat, melyben meg lehetne tenni, hogy a Frankhegy belterületbe vont részeit, az alsó részeket, melyek vízzel ellátottak – Merengő utca 2 km – vagy vízzel elláthatóak, melyre jegyző úr azt mondja, hogy nincs kiszabályozási kötelem…

 

1. Bocsi István jegyző (mikrofonon kívül): Nem emlékszik, hogy ilyet mondott volna.

 

Szél Attila: Jegyző úr említette a mozaikos fejlődést, illetve, ahol adottak a feltételek. Ez pontosan az a terület, amiről most beszél. A Fátyol utca és a Zengő utca, ahol nem kell kiszabályozni.

 

Wittinghoff Tamás polgármester (mikrofon kívül): Annyi minden elhangzott, ami nem úgy van, ahogy mondták.

 

Szél Attila: Polgármester úr, tételesen sorolja fel, hogy mi nem úgy van, ahogy elmondta! Az emberek előtt ne hazudtolja meg őt!

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Elnézést kér, de a jegyző urat arra kérte, hogy engedje végigmondani, amit szeretne. De ha közben megszólítja, akkor ő is meg fogja szakítani. Jegyző úr azt mondta, hogy nem úgy van, ahogy mondja. Erre az volt a válasza, hogy annyi minden elhangzott, ami nem úgy van. Ezt továbbra is fenntartja. Nem Szél Attilára mondta, ezt csak tényként állítja, de nem fogja tételesen felsorolni, mert nem akarja a jelenlévők idejét rabolni. Jegyző úr akkor fog válaszolni, ha Szél Attila befejezte.

 

Szél Attila: Szeretné az önkormányzat álláspontját megváltoztatni, ez a forgatókönyv nem működik és láthatóan elmérgesedik a viszony: törvényességi eljárások, pertársaság, egyéni eljárások. Most, hogy az új építési szabályzat készül, amelyben lehetővé lehetne tenni a 2009-es településfejlesztési koncepcióban előadottakat, melyet az önkormányzat rendelt meg, az önkormányzat szakértői mondták azt, hogy a továbblépés a lakóövezetbe sorolás. Ezt kéri megtenni, akkor elérhető lesz a Frankhegy alsó részein az 500 millió forint értékhez tartozó Európai Uniós támogatás. Kiszámolták, hogy ennek a területnek a csatornázása nagyjából 500 millió forint lenne, amelyhez csak 18% önrészt, vagy esetleg csak 5% önrészt kéne szerezni, attól függően, hogy milyen konstrukciót tudnak venni. Ez egy adminisztratív akadály lebontása. Nem kérnek többet, már bizonyítottak önerőből 1995-1996-ban, most is önerőből akarják a közművet megcsinálni. Hagyja ezt az önkormányzat nekik megcsinálni, mindenkit gazdagítanak vele. Ha valaki tudni akarja, beolvassa, hogy mit jelent az előközművesítés, a Merengő utca és környéke nem minősülne annak. Úgy látja, hogy Vágó Csaba úr – mint az Európai Uniós pályázatok felelőse az önkormányzatnál – bólogat. Az adminisztratív akadályt le lehet bontani, ha van akarat. Polgármester úr elmondta neki – mikor még társulati alelnök volt – hogy nem akarja a Frankhegyet fejleszteni. De ő úgy gondolja, hogy most már akarja!

 

Wittinghoff Tamás polgármester (mikrofon kívül): Ez sem igaz.

 

Szél Attila: Erre 8 tanúja van.

 

Wittinghoff Tamás polgármester (mikrofon kívül): Hamis tanúja, neki is annyi van…

 

Szél Attila: Dr. Hardy Géza, ön hamis tanú? Ott volt?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Emlékszik ilyenre, dr. Hardy Géza, hogy azt mondta volna, hogy nem akarja fejleszteni a Frankhegyet?

 

Dr. Hardy Géza: Ha szabad megszólítania polgármester urat, 2001-ben, amikor az első lakossági fórum volt, az volt a válasz: húsz évig ne is álmodjanak, a Frankhegyre semmiféle fejlesztést nem engednek, nincs. Ezt azóta számtalanszor elmondta.

 

Wittinghoff Tamás polgármester (mikrofon kívül): Nem igaz.

 

Dr. Hardy Géza: A társulati jegyzőkönyvben benne van, két hitelesítővel. Jókai Művelődési Házban tartották az első lakossági fórumot. Ez valóság.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: 2001-ben írták alá az együttműködési megállapodást. Ez egy szemen szedett hazugság, amit most dr. Hardy Géza mondott.

 

Dr. Hardy Géza: Az együttműködési megállapodás előtt már a társulatot átvette március 31-vel, utána pár héttel tartották a lakossági fórumot, amelyen ott volt a teljes képviselő-testület. Ott hangzott ez el. Az együttműködési megállapodást pár hónappal később írták alá.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Tehát akkor, aláírták az együttműködési megállapodást azért, hogy ne csináljanak semmit.

 

Szél Attila: Nem. Az együttműködési megállapodás arról szól, hogy a társulat – ő is aláírta – a közműfejlesztést önerőből vállalja. Egy betű nincs arról, hogy nekik közterületet kell kiszabályozni és utat kell építeni. Van egy együttműködési megállapodásuk. Azt mondják, hogy hagy csinálják meg a közműfejlesztést önerőből, hagy kapjanak támogatást és második ütemben fogjanak neki az útépítéseknek, nem fordítva. Ez nem működik húsz éve, Vágó úr, akkor felül kell írni azt, ami van. Nem az önkormányzat pénzét kérik, hanem azt, hogy éljen a jogalkotási jogával. Amely azt mondja, hogy ha megcsinálják a vizet, akkor a vízzel ellátott ingatlanokat átsorolja lakóövezetbe és indítsák meg a támogatási kérelmet. Ennyit kérnek.

 

1. Bocsi István jegyző: Emlékei szerint a Fátyol utcába készült változási vázrajz, ami a közterületeket tartalmazta, nem emlékszik, hogy lett volna háromnál több telek, ami ne lett volna érintve abban, hogy le kell adnia területet.

 

Szél Attila: Fátyol utcai vázrajzzal az a baj, hogy az érvényben lévő, irányadó szabályozási vonalaknak sem felel meg, nem lehet irányadó. Ez jogkérdés. Ebben jegyző úr ért.

 

1. Bocsi István jegyző: Szél Attila azt mondta, hogy nem kellett a Fátyol utcához hozzányúlni. Ő pedig azt mondja, hogy az elkészült vázrajzon alig van olyan telek, amihez nem kell hozzányúlni. Ez teljesen világos.

 

Szél Attila: A telekalakítási vázrajzot az önkormányzat készítette, az általa elfogadott szabályozási tervtől eltérően. Az önkormányzat tervezője, az Innovit Bt. kimondja, hogy jelenleg, Frankhegy közterületein a közművek elhelyezhetők. Már nem azért kell szabályozni, hogy a közmű elhelyezhető legyen, hanem azért, hogy az önkormányzat által európai színvonalúnak mondott utaknak – 5 m-es burkolat, kétoldali járda – legyen helyigénye. De ez egy második szakasz. A közműfejlesztés nem akadályozza az útszabályozást.

 

1. Bocsi István jegyző: Kérdezne valamit, mivel Szél Attila építéshatóságnál dolgozik és biztos tud rá válaszolni. Van-e olyan közmű ma Magyarországon, amelyet egy méterbe nem lehet – az összeset – elhelyezni? Véleménye szerint nincs. Egy méterbe is mindent el lehet helyezni, egymás fölött. Csak mennyibe kerül?

 

Szél Attila: Nem lehet. Ezt az MSZ szabvány írja elő. Jegyző úr közműalagútról beszél.

 

1. Bocsi István jegyző: Lehet, hogy túloz, de amit Szél Attila mond, összecsúsztatja a dolgokat. Mert az, hogy egy adott területen a közművesítéshez menyi hely kell, nem kell hozzá hely sem akár vagy egy méter, azt közmű alagútban el lehet helyezni. De ezt ki fogja kifizetni?

 

Szél Attila: Nem. 4 és fél méter a minimális szélesség, ahol horizontálisan, egymás mellé el lehet helyezni a közműveket. A meglévő közterületi szélesség elegendő. A közművekben hagyják őket érvényesülni, az útépítés második szakasz legyen! Ezen bukik 1996 óta a közművesítés és ezek után sem fog menni.

 

Roszik György: Nagyjából öt éve foglalkozik a Frankhegy ügyeivel, és nagyjából három hete hallották először ezt a javaslatot. Három hete nem érti és most sem értette meg, ahogy nem érti 200 Ft/m2-t, és a javaslat lényegét sem. Ezek a rajzok elég régen készen vannak, mi a változás most ehhez képest? Mártonffy István, főépítész úr hátha meg tudja válaszolni.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Jegyző úr fogja megválaszolni.

 

1. Bocsi István jegyző: Valószínűleg, nem fogja tudni jobban megmagyarázni, de megpróbálja.

 

Kemény Árpád: Szeretne ő válaszolni.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Azt talán elismerik, hogy igen nagy türelemmel hallgatta eddig, amit vele kapcsolatban állítottak folyamatosan. Igyekszik nyugodt és udvarias lenni, de ne legyen az, hogy ha a jegyző úr akar valamire válaszolni, azt más akarja helyette megválaszolni. Próbáljanak pontot tenni a dolog végére. Volt egy másik területtel is hasonló probléma, semmi nem volt kiszabályozva, kitalálva, de kölcsönösen megállapodva, megbeszélve meg tudták oldani. Sehol nem csináltak semmit máshogy, mindenhol, ahol változott valami, az önerővel alakult ki, soha nem az történt, hogy az önkormányzat előre közművesített.

 

1. Bocsi István jegyző: Az eddigi tapasztalatai azok, hogy elkezdtek vitatkozni azon, hogy a Zengő utcán menjen, Fátyol utcán menjen a víz, hogy kanyarodjon utána, körvezeték legyen-e, le tud-e menni a szennyvíz, mennyit építsenek az emberek, hányas vezetéket építsenek, hol menjenek. Mindemellett, mégis kialakult néhány olyan terület – nem bántásként mondja – amelyek lakói viszonylag kevésszer voltak a lakossági fórumokon, de dolgozgattak. Ebből látszott, hogy vannak olyan területek, ahol nem kell beleszólnia az önkormányzatnak, hogy ezek hogyan alakuljanak ki. Zengő utcát, Fátyol utcát állatorvosi lóként emlegeti. Nem mondja meg az önkormányzat, hogy mekkora legyen ez a terület, illetve hogy hol legyen, de azt kérte, hogy egy műszakilag értelmezhető területi egységen mondják azt a lakosok, hogy ők ezt szeretnék megvalósítani. Az önkormányzat el tudja mondani az ehhez szükséges közterületi szélességeket. Az önkormányzat nem azt mondta, hogy most mindenki egyszerre építsen utat és közművezetéket, hanem azt mondta, hogy a tulajdonosokkal szeretne településrendezési szerződést kötni. Ebben az szerepel, hogy a tulajdonos tudja, hogy szükség lesz a megfelelő útszélességre, és beláthatóan, finanszírozhatóan ő ott áll mögötte, és önerőből megvalósítja azokat a beruházásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy ott a közművek, út, csapadékvíz elvezetés kiépüljön. És nem is beszeltek még közvilágításról és egyebekről. Az önkormányzat részéről az lenne a legszerencsésebb, ha társulati szervezésben valósulna meg, és akkor nem kéne az árról vitatkozni, amennyiért meg tudják valósítani, annyiért valósítják meg. Amikor ez megvalósul, az önkormányzat arra a területre az építési szabályzatot úgy lépteti hatályba, hogy megkaphatják az építési engedélyt. Arról beszélt még, hogy ha elindul alulról egy építkezés, akkor ezek a közmű kapacitások hogyan épüljenek ki. Az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban az az álláspontja, hogy ha nem tud hozzájárulni, akkor nem állít oda gátat a tekintetben, hogy milyen kapacitások legyenek. Azt viszont láthatóvá kívánja tenni – erre hozta fel a 200 Ft/m2-es példát – hogy ha Zengő utca, Fátyol utcánál megvalósul egy ilyen körvezeték, az a kapacitás, ami az összes többi, ennél feljebb lévő területet is ellátja, az a víz esetében nem lenne több 200 Ft/m2-nél az ott lakóknak. De ez egy elvi szám. Világos ez így?

 

Roszik György: Azt gondolta, hogy eddig is így dolgoztak. Kételkedik abban, hogy ezt áttekinthetően meg lehet csinálni. Nem tudta számára bebizonyítani az önkormányzat, hogy komolyan veszi, amit mond. Eddig is ugyan így dolgoztak, rajzoltak, próbáltak rendet teremteni. Lesz olyan akadály, hogy tényleg lesz kisajátítás – miért ne lenne – és akkor meg fognak állni. A probléma az, hogy a frankhegyiek nem tudják elhinni az új koncepciót. Ez az egyik kérdése. Van közöttük egységre törekvés, többen bizonyították a hozzászólásukkal. Többen bizonyították az anyagi jótállásukat. Tehát, elvárható, hogy a fejlesztési támogatások áttekintése megtörténjen. Nem tudják elhinni, hogy ezt vizsgálta valaki. Elhangzott ugyan, de nem kapott olyan információt, ami őt meggyőzte volna erről, így továbbra is ezt várja. Ennek az áttekintő elemzése nem történt meg, kivétel, hogy Szél Attila most letett egy javaslatot. Ezt nagy problémának látja.

 

 

1. Bocsi István jegyző: Hogy hisznek-e az önkormányzatnak vagy nem, arra csak egy dolgot tud mondani: jöjjön be egy tulajdonosi közösség, és akkor ki fog derülni, hogy szavahihető-e az önkormányzat. Kössön egy szerződést, vállalja a feltételeket, és ha az önkormányzat ezután keresztbe fog tenni, akkor igaza van a szavahihetőség vonatkozásában. Kisajátítás tekintetében elmondta az önkormányzat, hogy jöjjön be a közösség, mert nem akarta azt mondani, hogy ha például egy hiányzik, akkor kisajátít, mert ennek nincs értelme. De ha egy közösség bejön, akkor az önkormányzat segíteni fogja. Ha például a Fátyol utcaiak bejönnek, akkor az önkormányzat a Víziközmű Társulattal ezt a kérdést megoldaná. Azért nem mondják meg, hogy hány tulajdonos kell ehhez, mert az parttalan lenne. Szél Attila úr, amit elmondott, azzal megerősítették egymást, még ha más nézőpontból is, mert az önkormányzat áttekintette a futó pályázatokat, nem csak a mostaniakat, hanem végig nézték, hogy követhettek-e el valahol hibát, de nem találtak olyan pályázatot, amibe nyertesen elindulhatott volna ez a rész. Az kétségtelen, hogy ha lakóövezetté átminősítené az önkormányzat, akkor más helyzetbe kerülne, de több szempontból kerülne más helyzetbe. Nem csak pályázhatna, de abból a szempontból is, hogy ha nem nyerne, akkor mi történne. Ezt a határt nem biztos, hogy át fogja lépni az önkormányzat.

 

Kálóczi Imre alpolgármester: Tisztelettel köszönt mindenkit! Pusztán szakmailag és nagyon röviden megpróbálja elmagyarázni a 200 Ft/m2 költséget. Példaként veszti a Fátyol utcát, ahol kialakul egy olyan lakóközösség, amely a saját költségén szeretné megcsináltatni a közműveket, például a vizet. Ahhoz, hogy a Fátyol utcában mindenkinek legyen vize, – lehet, hogy ez nem pontos adat – elég a 10 cm átmérőjű csővezeték. De a 10 cm átmérőjű csővezeték lefektetése esetén az Erdész utcában és a fönti utcákban soha nem lesz víz. A kérdés tehát az, hogy a Fátyol utcai lakó fizesse-e ki a 10 cm átmérőjű csövet, amivel neki lesz vize vagy fizettessék ki vele a 20 cm átmérőjű – sok millió forinttal drágább – csövet, ami nem az ő érdeke. Ezen megy most a vita, hogy ha az Erdész utcában is szeretnének vizet, akkor kötelezni kéne az alul lakókat arra, hogy megfelelő kapacitásokat fektessenek le a földbe.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Megkéri a megjelenteket, hogy erről ne itt folytassanak párbeszédet, az érintettek el tudnak járni a Frankhegyi részönkormányzat ülésére, illetve jelen közmeghallgatáson is már hozzászóltak a most válaszra jelentkezők. Van fizikai korlátja is a közmeghallgatásnak, 2 és fél óra után sem hallott senkitől újdonságot a témában.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Összefoglalná, hogy jelenleg ott tartanak, hogy ha vizet és közművet akarnak, akkor azt önerőből fizessék ki, az út legfeljebb 50%-át fizeti az önkormányzat. Az a kérdése, hogy miért nem minősíti az önkormányzat lakóövezetté a Frankhegyet?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Jegyző úr most mondta el.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Igen, elhangzott, hogy lennének következményei, ha pályázaton nyernek vagy nem nyernek.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Jegyző úr pont két perccel ezelőtt mondta el, hogy miért nem minősítik lakóövezetté, annak rendkívüli következményei lesznek. Ha valamit lakóövezetté minősítenek, ott semmiféle eszköz a továbbiakban nem marad, de ezt nem sorolná hosszasan. Nem történhet az meg, hogy a garanciális feltételek teljesülése nélkül lakóövezetté váljék bármilyen terület. Mindenhol, ahol lakóövezetté vált a terület, már régen minden közmű kiépült, és ott laktak.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Csakhogy ez a 22-es csapdája, mert így nem tudnak pályázni…

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Előközművesítésre nem lehet pályázni, akármilyen övezet is.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Elhangzott, hogy nem csak az előközművesítésre lehetne pályázni. Illetve, reflektálna egy másik ötlettel, politikától elvonatkoztatva. Azt elismerik, hogy a politikusok szeretnek utat építeni Magyarországon és az lenne a kérdése, hogy akkor az útépítésre miért nem pályáznak?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Pályáznak. De ez nem így működik, erre nem lehet válaszolni igennel vagy nemmel.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Akkor máshogy fogalmazza meg: tervez-e az önkormányzat ez ügyben pályázni?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ha lesz mire és lesz pályázati lehetőség, akkor mindenre pályáznak.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Van mire, közművesítésre lehetne pályázni és útépítésre. Ha az előző kettő közül egyik sem, akkor lenne egy harmadik verziója, amely már többször elhangzott, hogy kizárólag a csatornához kötik a vízvezeték építést. Az egyik ismerőse a Szent György hegyen, tájvédelmi körzetben, olyan Európai Unió kompatibilis, ISO tanúsítvánnyal rendelkező, zárt rendszerű, bio szennyvíz tárolót üzemeltet, ami a Balaton parton is, 10 m-re a Balaton vizétől elfogadott és megállja a helyét. Ilyenre itt miért nincs lehetőség?

 

Mártonffy István főépítész: Tisztelettel köszönt mindenkit. A Frankhegy egy karsztos terület és ezért a szakhatóság előírta azt, hogy nem lehet semmilyen egyedi közművet létesíteni, kizárólag, előre megvalósított víz- és csatornahálózat kiépítése esetén javasolják Frankhegy beépítését. Ez az államigazgatási eljárás folyamatban van, és ezt nyilatkozták.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Erre utalt valaki az elején, hogy ez a szakhatósági állásfoglalás az ő megrendelésére készült. Ő egyik szakhatóságnak sem felettese, sem megrendelője. Ez távol áll tőle. Ismeri ugyanakkor a Szent György hegyet is, az azért más, ezt be kell látni.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Hegynek hegy és tájvédelmi körzet.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: De azért mindketten tudják, hogy mi a különbség. Mint vízépítő mérnök, érti a szakhatóság álláspontját. Alapvetően az a probléma, – ez budaörsi tapasztalat, és a szakhatóság is általában ezért írja elő – hogy akármilyen szinten tisztítanak meg bármilyen házi szennyvizet, annak lesz egy kimenete, az valahová el kell, hogy folyjék, be kell valahová vezetni, aminek megint vannak feltételei, felszíni víz és szennyvíz esetén is. Másik probléma, hogy akkor működik jól a házi szennyvíztisztító, ha a környezettudatos állampolgárok ezt úgy is üzemeltetik.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Egyetért, ő maga ezt így is szeretné csinálni.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ezt sokan állítják, az élet azonban produkál problémákat. Mindenki azt mondja, hogy szabályosan szeretne közlekedni, de azért nem mindenki közlekedik szabályosan. Úgy gondolja, hogy értik egymást.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Egyetért, jelenleg a hegyen környezeti katasztrófa folyik, szó szerint a vízbe.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Az egész az, de attól fél, hogy ha idézni fogják őt ez alapján, akkor azt fogják mondani, hogy a polgármester szerint katasztrófa van a Frankhegyen.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Ő ezt nem akarja, csak azt kérdezné, hogy egyet értenek-e ebben?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Igen.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Abban is egyet értenek-e, hogy jelenleg a lakókra van bízva a közművesítés megoldása, önerőből?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ez igaz.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Akkor ez egy olyan felelős, önkormányzati döntés, hogy ezt a környezeti katasztrófát az ott élő telektulajdonosokra bízzák?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ez nem így van, ez azért kiforgatás.

 

Hozzászóló (Merengő utca): Ő így látja a helyzetet.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Elmondja még egyszer, hogy azért nem így van, mert azt mindenki tudja, – aki itt ingatlannal rendelkezik, és azt állítja, hogy tudja, hogy Budaörs más területein ez hogyan történt – hogy volt, ahol már a rendszerváltáskor kiépült közművek voltak, volt, ahol a lakóterületen nem volt minden kiépítve, ott tényleg nagyobb áldozatot vállalt az önkormányzat, de új területeken ez mindenhol önerőből valósult meg. A csatorna ráadásul még a lakóterületeken is önerőből valósult meg az első tíz évben.

 

Kisberk Balázs: Szivárvány u. 14-24. számú társasház közös képviselője, ez a Szivárvány utcai „O” alakban van, 5 db, 4 emeltes társasház, egyetlen hőközponttal. A lakótelep más részein lévő társasházakban van hőközpont, ezekben a házakban nincs, ezért meleg vízre az ott lakó több száz család kétszer annyit fizet, mivel keletkezik egy hőveszteség, míg a hőközponttól a például az ő házáig eljut a meleg víz. Tervezi-e az önkormányzat, hogy az ott lévő négy társasházba önálló hőközpontot alakít ki a BTG Kft-n keresztül? Idén tavasszal megkereste őket a BTG Kft., hogy felajánlanának-e társasházi közös tulajdonú helységet hőközpont kialakítására? A házuk szándéknyilatkozatban hozzájárult ehhez. Ha tervezik, akkor mikorra? Véleménye szerint jogos kérdése a lakosoknak, hogy miért fizetnek kétszer annyit a meleg vízért.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ez kétségtelenül így van, ez régi probléma, ezt a BTG Kft-vel közösen kell megoldani. Most van egy jobb lehetőség, egy pályázati lehetőség, erről még túl korai lenne nyilatkozni, de foglalkoznak vele a BTG Kft-vel közösen.

 

Tripak Éva Szőlőhegy és környéke: Tavasszal adott egy ökológiai javaslatot a szennyvíz tisztításra, és ezzel kapcsolatban szeretne kérdezni.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Most mondta el Mártonffy István főépítész úr, hogy mit írt elő a szakhatóság az önkormányzatnak feltételként a szabályzási terv készítéséhez.

 

Tripak Éva: Alsószálláson ez miért volt lehetséges?

 

Mártonffy István főépítész (mikrofonon kívül): Alsószálláson sem lehetséges.

 

Tripak Éva: Úgy tudja, hogy Alsószálláson megvalósították.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Az is előfordulhat, hogy nem adnak építési engedélyt az utca egyik részére, a másik részére adnak, nem tudja az okot. Ha a szakhatóság ezt előírja…

 

Tripak Éva: Mikori ez a szakhatósági állásfoglalás? Ezt felül lehet vizsgálni?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Véleménye szerint a megfelelő szakhatóságok mellékletei kötelező eleme minden szabályozási terv készítésének.

 

Mártonffy István főépítész: 2015. tehát idei a szakhatósági állásfoglalás, de megerősíti az összes ez előtti szakhatósági állásfoglalást, mely szerint Frankhegy területén csak vezetékes közművek megvalósítása lehetséges, a fogadóóráján meg tudja mutatni.

 

Tripak Éva: És mi a helyzet azokkal, akik Frankhegyen laknak és olyan a szennyvíz gödrük, hogy a szennyvizet kiengedik az egész hegyre?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ez környezetszennyezés és meg kéne őket büntetni.

 

Tripak Éva: Ezt ki fogja beszabályozni, megállítani, rendezni? Ő nagyon sok ilyen ingatlantulajdonosról tud.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Nem akarja minősíteni, de igaza van.

 

Tripak Éva: Akkor ezt hogyan fogják kezelni?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Úgy, hogy ezt nem fogják hagyni, mert ez az, ami a legnagyobb problémát fogja okozni.

További hozzászólás nem lévén, mindenkinek köszöni a megjelenést, a közmeghallgatást lezárja.

       

 

k.m.f.

 

 

 

 

 

Wittinghoff Tamás                                                                          dr. Bocsi István

   polgármester                                                                                       jegyző

 

 

A jegyzőkönyv összeállításának időpontja: 2015. október 12.