Jegyzőkönyv Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. október 05-ei üléséről KÖZMEGHALLGATÁS

Jegyzőkönyv Budaörs Város ÖnkormányzatJegyzőkönyv Budaörs Város Önkormányzat

Jegyzőkönyv Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. október 05-ei üléséről KÖZMEGHALLGATÁS

Jegyzőkönyv*

 

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete

  1. október 05-ei üléséről

KÖZMEGHALLGATÁS

 

 

Az ülés helye: Budaörsi Polgármesteri Hivatal, II. emeleti nagy tanácskozó terme (2040 Budaörs, Szabadság út 134. sz.)

 

Jelen vannak: Wittinghoff Tamás polgármester, Biró Gyula alpolgármester, dr. Bakó Krisztina, Becz György, Hauser Péter, dr. Kisfalvi Péter, Löfler Dávid, dr. Molnár Gábor, Simándi Szelim és dr. Tóth Ferenc képviselők.

 

Igazoltan távol voltak:, Császárné Kollár Tímea, Gáspár Béla, Dr. Ritter Gergely, Sokolowski Márk és Stift Nándor képviselők.

 

Tanácskozási joggal jelen vannak: Kálóczi Imre alpolgármester, dr. Bocsi István jegyző, dr. Molnár Bernadett aljegyző, Vágó Csaba kabinetvezető, Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető, Erdős Károlyné jegyzői irodavezető, Csík Edina főépítész, Domahidi Emma városépítési irodavezető, Kisgergelyné Matisz Katalin Adóiroda irodavezető, Kövesdi Gabriella szociális és egészségügyi irodavezető, Benkő István igazgatási irodavezető, dr. Benis Péter vagyongazdálkodási osztályvezető, Zolnai Márton út és mélyépítési osztályvezető, Karsainé Kovács Judit közoktatási és nevelési osztályvezető, dr. Tasnádi Ferenc jogi és szabályozási osztályvezető, Ládonyi János törvényességi osztályvezető, Erdélyi János közterület-felügyeleti osztályvezető, Benkovics Gábor környezetvédelmi osztályvezető.

 

Jelen vannak továbbá: Tamás Ervin, Halag Mónika, Szabó Imre – BTG Nonprofit Kft., valamint budaörsi lakosok.

 

Jegyzőkönyvvezető: Biró Ágnes

Jegyzőkönyvet készítették: Biró Ágnes és Pintérné Berecz Anita

Számítástechnika: Krajcsirik János informatikai irodavezető

 

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Tisztelettel köszönti a jelenlévőket és köszöni, hogy eljöttek a mai Közmeghallgatásra. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület határozatképes, 10 képviselő jelen van.

A Közmeghallgatásnak az a szerepe, hogy évente képet nyerjenek arról, hogy milyen problémák merülnek föl a városban, hogy elmondhassák az itt élők az észrevételeiket, nem minthogyha erre évközben nem lenne mód és nem keresnék meg százával, sőt talán mondhatná azt is, hogy ezrével őket különböző problémákkal és ezeket folyamatosan is igyekeznek kezelni és természetesen a különböző ügyfélfogadások is módot adnak arra, hogy egyes problémákat kezeljenek. A Közmeghallgatás úgymond, csak egy kitüntetett alkalom, amikor úgy lehet ezzel kapcsolatban a jelenlévőknek a véleményüket elmondani, hogy azt mások is hallják és ilyen tekintetben igyekeznek természetesen a saját szabályaik szerint is helyben válaszolni a kérdésekre. Amire nem tudnak mégsem helyben választ adni, azt 15 napon belül írásban teszik meg.

Éppen most osztották meg vele, illetve azt kérték és nem az ő képviselőcsoportjukból – jelenleg nincs itt, aki kérte, nevet pedig nem szeretne mondani –, hogy kérje a jelenlévőktől, ha lehet, akkor – mert ugye örökzöld téma a Frankhegy –, hogy adjanak másoknak is lehetőséget, mert az elmúlt Közmeghallgatáson azt történt, hogy folyamatosan a Frankheggyel kapcsolatban voltak hozzászólások és közben elment mindenki, aki más miatt jött, mert már nem volt ideje, nem volt energiája kivárni mindazt, ami elhangzott.

Természetesen ő senkibe nem fogja a hozzászólási szándékot belefojtani, és  sorrendet megállapítani sem fog. Annyit szeretne alapvetően kérni, hogy legyenek tekintettel egymásra, ha lehet, akkor ugyanazt ne ismételjék, hogy mindenkinek legyen módja, ha esetleg olyan téma van még, ami másoktól még nem merült fel, azt elmondani.

Az is régi gyakorlat már a Közmeghallgatások alkalmával, hogy ilyenkor nyilván azok jönnek el, akiket a közügyek jobban érdekelnek, akik inkább foglalkoznak ezzel. Bár, ahogy a Képviselő-testületi üléseket közvetíti a televízió, erről is tud mindenki közvetlenül értesülni, a nyilvánosság abszolút biztosított, sőt, itt nem zárnak ki semmiféle médiát, ahogyan ez máshol szokás, mindenki el tudja érni azokat az információkat, amikkel a város vezetése foglalkozik, amivel az önkormányzat foglalkozik. Azt is kéri, mintahogyan eddig is, hogy a telefonkészülékeket mindenki legalább némítsa le, hogy ne zavarjanak ezzel másokat!

Régi gyakorlat az is, hogy egy rövid prezentáció keretében elmondja most azokat, amik leginkább aktuálisak, illetve ami a két Közmeghallgatás közötti időszakban történt.

 

 

A képi prezentációval is egybekötött tájékoztatót követően az alábbi hozzászólások hangzottak el:

 

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Kéri mindenkitől, hogy aki szót kér, a mikrofonba mondja el mondandóját és a jegyzőkönyv vezethetősége érdekében nevet, lakcímet mondjanak be, illetve azt is kéri, legyenek tekintettel az időkeretre!

 

Fehérvári András Budaörs, Zsálya utca 8. sz. alatti lakos és a Lakóhely Nyugalmáért civil szerveződés nevében jött: Tisztázni szeretne itt mindenki előtt néhány olyan félreértést, amit itt az elmúlt hónapokban irányukban volt, illetve elmondani, mik azok a félelmeik, ami miatt ők szeretnének a „nagyon szereti Budaörsöt” kategóriában lenni, de lehet, hogy átkerülnek, a csak „szeret” oldalra. Küldött minden kedves képviselőnek egy levelet azzal kapcsolatban, hogy a civil szerveződésüknek mi igazán a problémája, amit most röviden el is mond. Van egy beruházó, aki Budaörsre szeretne jönni, és ahogyan tudják és látják, nagy szükségük is lenne erre a beruházóra, aki az Auchan mellett szereplő IKEA, majd Decathlon után lévő üres területre szeretne építeni egy áruházat és evvel kapcsolatosan lennének nekik félelmeik, problémáik. Elsősorban az az igazi problémájuk, hogy ott van egy erdőrész (1.1 ha), ami magánkézben van, mellette van egy önkormányzati terület és e mellett van az Auchannak egy saját területe. A félreértés abból adódott, hogy mindenki azt gondolta, hogy ők azt szeretnék, ha az Auchan területét parkká vagy erdővé nyilvánítsák, de erről szó sem volt, ők ilyet soha nem szerettek volna! Csak azt szerették volna, ha az az erdő megmarad és egy olyan beruházás valósulna ott meg, ami odavaló. Tehát nem egy 36-os cipőbe próbálnak meg egy 46-os lábat belerakni, hanem egy olyan beruházás készül el ott, ami odavaló. Az igazi problémájuk az, hogy van egy olyan környezetvédelmi probléma, amely beruházásnak a végiggondolásakor, nem gondoltak rá. Lehet oda építeni egy falat, lehet oda felhúzni több méteres dombot, rá lehet tenni fákat, de van egy dolog, amivel nem tudnak mit kezdeni és ez a szálló por szennyezettség, amit közvetlenül az M1 – M7 közös szakasza és a lakókörnyezetük között lévő erdő fog fel. Az igazi probléma az ebben az ügyben, hogy senki nem gondolkodik ezen, senki nem foglakozik ezzel. Utána nézett több tanulmányban is ennek, amit a beszélgetés után el is fog küldeni az önkormányzat számára, hogy lássák, mi is az igazi gond. Nincsenek is tisztában, hogy ez mekkora egészségügyi problémákat okozhat a gyerekeiknek, de nekik is és az ott lévőknek. Az igazi probléma az az, hogy az M1 – M7 közös szakasza – ezt mindenki tudja – az egyik legforgalmasabb része Magyarország közútjainak. Az, hogy a szálló port a dízel üzemű gépjárművek okozzák 90%-ban, nem kérdés. Ezen a területen úgy tudja, nem volt soha semmilyen ilyen mérés, hogy megnézzék, milyen a levegő, mert fogalma sincs senkinek róla. Azt viszont pontosan tudják ezekből a tényekből, hogy itt lehet a legmagasabb az országban ez a probléma. Ha kivágják az 1.1 ha erdőszakaszt onnan, abban a pillanatban a lakóövezet és az M1 – M7 közös szakasza között semmi nem lesz, ami meggátolja azt, hogy a lakók nagymértékben szívják be ezt a port. Sajnos nincsen olyan érték ebben a szálló porban, amire azt mondanák, hogy ez még egészséges, vagy ez egészségtelen. Nem tudnak vele semmit csinálni. Természetesen vannak különböző határértékek, de hangsúlyozza, soha nem volt se megmérve, se vizsgálva és ők ettől félnek igazán. Ez volt az egyik fele.

A másik fele: kivágják ezt a területet, odakerül ez az áruház megépítésre, aminek a feltöltése természetesen abból fakadóan, hogy mivel foglalkozik, az 30-40 kamion/nap-os. Itt teljesen másképpen történik egy föltöltése, például egy Decathlon Áruháznak, ahol sportszerek vannak, meg más egy olyan áruháznak, ahol tonna számra viszik a cementet. Szerinte ez teljesen egyértelmű, és nem vitatkozik vele senki. Az igazi probléma az, hogy kivágják az erdőt, majd odatesznek egy olyan áruházat, ami még nagymértékben megnyomja a helyi szennyeződéseket és az ott lévő lakosság ez ellen nem tud mit tenni. Nekik nincs választásuk! Ott vannak minden nap, nem tudnak arrébb menni, ott vannak a házaik, ott vannak a lakásaik és nincs semmilyen olyan lehetőségük, hogy evvel kapcsolatosan felszólaljanak. Nagyon félnek attól, hogyha ez a beruházás megvalósul, ami szerintük nem odavaló. Ha megnézik a hasonlót Maglódon vagy a Dunakesziben lévő épületeket, sehol nincs közvetlen lakóépület vagy lakókörnyezet, sehol nincsenek telepítve, sehol az országban. Csak erre tud hivatkozni, fotói is vannak, majd átküldi, ha ez nem teljesen egyértelmű. Azt gondolja, hogy ez az áruház rendszeresen nem szokott közvetlenül lakókörnyezet környékére semmilyen épületet húzni. Az, hogy az önkormányzatnak miért érdeke, illetve talán nekik, mint lakosoknak miért érdeke talán megérti, de azt gondolja, hogy ez a környezeti hatás, azon a ponton, és azon a helyen, ott sokkal veszélyesebb a lakosságra nézve, minthogy belemehessenek abba, hogy hagyják azt az erdőszakaszt ott kivágni. Az erdő pedig egyértelműen erdő, az erdőtérképen is szerepel. Tehát nem csak egy sor fáról van szó. Mindenképpen szeretnék azt, ha az önkormányzat, mivel az önkormányzat területe közvetlenül az Auchan területe és a magánterület között terül el, az önkormányzat fogja eldönteni, hogy ez a beruházás megvalósul-e vagy sem. Ez ilyen egyszerű, mert másképp nem fér el az épület.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: egyelőre az, hogy oda fog-e bármi épülni, az a jövő zenéje, nem tudják. Az viszont tény, hogy amikor az Auchan beruházás annak idején elindult, egyébként ugyanezeket az érveket mondták el, vagyis tönkre fog menni a környezet, a Baross utcában lévő ingatlanok értéke csökkenni fog, ráadásul még a kisvállalkozások is tönkremennek. Ehhez képest, akiknek a Baross utcai sorházakban van ingatlanuk, 5-10 szeresért tudják eladni azokat az ingatlanokat, mert az autópálya és a lakóházuk közé került egy olyan épülettömb, amely gyakorlatilag hermetikusan elzárja az autópályától az ingatlanaikat. Hozzáteszi, a legnagyobb szennyezés, ha ránéznek az ilyen jellegű térképekre, akkor az az autópálya mentén van. Az ország legforgalmasabb autópálya szakasza az bizony szennyező hang, por és egyéb szennyezőanyagokat is jelent. Az a szomorú, hogy korábban azt hitték, hogy a dízel a legkörnyezetkímélőbb, aztán kiderült, hogy bizony nagyon nem így van. Ezzel együtt azt azért mindannyian tudják, hogy még mindig az a legjobb, ha az autópályán történik ez a forgalom. Ehhez képest, amióta, és a belső forgalomnak a jelentős részét is az autópályán bonyolították az itt élők és amióta fizetőssé vált az M1, M7 közös szakasza, azóta a városban sem lehet megmozdulni. Tehát ez a terhelés, ez a szennyezés betolódott teljesen a városba és bizony ez sokszor a határérték környékén van. Nem csak ott lent, másutt is, talán a Templom tér környékén is, ha jól tudja, tehát, nem könnyű a helyzetük ilyen szempontból, és nagyon nem cél az, hogy ebben változás legyen.

Ami az Auchan történetét illeti és az ingatlantulajdonos ingatlanrészét illeti, eljárhatnának tisztességtelenül, és tehetik azt, hogy egy korábbi, teljesen egyértelmű megállapodást… annak idején, amikor az Auchan azt a területet megvette, akkor az egész területre vonatkozóan volt fejlesztési terve. Azt, hogy ott most még nincs semmi, az azért van, mert nem volt befektető, különösen az elmúlt 10 évben, 2008 után meg főleg nem volt olyan érdeklődő, aki bármilyen módon azt a területet hasznosította volna. hogy most meg tudnak-e állapodni az Immochan-nal vagy nem, azt nem tudja. Amit tudnak az annyi, hogy olyan feltételeket mondtak el annak a megvalósítására, amik egyfelől az utca felől egyértelműen megőrzik az erdőképet, másfelől hermetikusan elzárják a lakóterületet az áruház bármilyen jellegű tevékenységétől, vagyis sem a látványában, sem a működésében nem zavarhatják a környék lakóit, sőt, neki meggyőződése, ha egy nagy tömbépület kerül oda, az sokkal inkább fogja felfogni egyfelől a zajt is, másfelől az ilyen különböző autópálya felől érkező szennyező és egyéb dolgokat. Ugyanakkor maga az engedélyezési eljárás pillanatnyilag Érdhez tartozik. Tehát, az engedélyező hatóság már nem Budaörs lesz, de az egészen biztos, hogy olyan szempontokat fognak meghatározni és reméli, hogy ezt Érd is akceptálni fogja és az Auchan is, illetve a leendő kivitelező is. Az önkormányzat azt kérte, hogyha a szándékok és a dolog eldől, tartsanak egy olyan fórumot, ahol ismertetik azt. Az a terv, amit a hozzászóló elküldött számukra, azt nem tudja, hogy honnan került elő, de ami az ő postaládájából került elő, az egy olyan tervet tartalmaz, amit senki nem akar odatervezni. Az egy fantomterv, nem tudja, hogy ki csinálta, de az egy őrület lenne, ha az lenne ott. Szó nem lehet róla!

 

Körtvélyesi László Budaörs, Farkasréti út: a Farkasréti és a Semmelweis, illetve a Semmelweis és az Átlós között az árkot azt ebben az évben rendbe tették, amit köszönnek szépen és már nagyon időszerű volt. Kérdezi: a Farkasréti út páros oldalát, az árok lefedésével kapcsolatban? Hallottak terveket, amikor még Czuczor úr volt a képviselőjük, lakossági fórum is volt. Ezzel kapcsolatban kér információkat és, ha aktuális lesz, akkor előtte szeretnének egy lakossági fórumot. A lefedést ő nem igazán tartja jó ötletnek, mert özönvízszerű esőzések vannak, mostohább is volt ott, amikor ott kellett valami védművet is építeni a Farkasréti út 80. sz. előtt. Kilép a medréből a víz és, ha le van fedve, akkor nem tudni, hogy mi történik. A szivárgó vizek, amik az ereszcsatorna vagy esetleg a talajvizek a pincéből, amik most engedéllyel ki vannak vezetve az árokba, nem tudja, hogy ezekkel mi történik, ha le lesz fedve az árok, mert azt az árkot azt a mérnökök nagyon jól meg tudják tervezni, meg 30 valahány év óta ott laknak a Farkasréti úton, ismerik a víznek a tulajdonságát és az a meglepő, hogy lefelé folyik a Farkasréti úton a víz.

A másik: 2 héttel ezelőtt a Farkasréti úti házak postaládájába – mindegyikébe – bedobtak egy cetlit, melyen az alábbi ált:

Szó szerint olvassa fel:

 

„Tisztelt Hölgyem, Uram! Kósa Gabriella vagyok, szintén Farkasréti úti lakos. A probléma, amivel megkerestem Önt, az itt élők előtt nem ismeretlen, a forgalomról van szó, ami mostanában nem csak megnövekedett, de az itt áthaladók zöme, jelentősen átlépi a forgalomkorlátozást. A zajszínt emelkedése csak egy dolog, azokon napi problémát jelent a ki és beállás, illetve az úton átkelés is. Az önkormányzat nem fog tenni semmit, az nyilvánvaló, érdekeiket maguknak kell megvédeni! Első lépésként Hauser Pétert kell megkeresni e-mailben.”

 

Nem tudja, hogy itt van-e Hauser Péter (igen) – akkor majd ezt megbeszélik!

Gyűjtöttek aláírásokat tizenvalahány évvel ezelőtt, amikor kitették a 30 km-es táblát a farkasréti útra, de ugye azt most levették, hogy az nem volt megfelelő. Valakinek biztos, Hamilton típusú vezetők is vannak a környéken, akik nem szeretik a 30 km-t.

Kérdezi: nem lehetne-e ott fekvőrendőrt megvalósítani, mint ahogyan a Semmelweis utcában? Vagy akkor a képviselő urat kéri meg, hogy a XI. kerület képviselőjével felvenné a kapcsolatot és a Törökbálinti utat egyirányúvá tennék Budaörsön, akkor minden probléma megoldódik.

Az Egészségügyi Központtal kapcsolatban kérdezi: háromszor csúszott már a fizikoterápia átadás, amikor ott már föl vannak szerelkezve. Szeretne az Egészségügyi Központról pár szót hallani, mert sajnos már nemcsak a 30 éves, hanem már az 50 éves orvosok is elmennek az országból, lassan nem lesz orvosuk, de politikusaik azok bőven lesznek.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: kéri Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető urat, hogy kicsit a forgalomról is tegyen említést a válaszában. Azt azért egészen biztosan gondolja, hogy a Farkasréti útra nem lehet fekvőrendőröket tenni. Sajnos az a helyzet, hogy mind a Budapesti út, mind a Szabadság út, illetve ezen főutak alternatív útjai, mint a Farkasréti út is túlterheltté vált és ez drámaian változott meg. Azokról a településekről, amelyek közel vannak hozzájuk és nem feltétlenül kell az autópályára fölmenni, egyszerűen a városon keresztül jönnek és ráadásul még néha P+R-nek is használják a települést, azért vezették be a parkoló zónás dolgot is, ami nem a pénzbeszedésre megy, mint máshol, hanem, hogy az itt élőknek legyen módjuk megállni. Vagyis ez az órás dolog ezért van, és ne az legyen, hogy valaki ide bejön, itt hagyja az autót, utána fölszáll a Budaörs Város által finanszírozott tömegközlekedésre és majd este visszajön, napközben meg senki, sehova nem tud parkolni, ügyet intézni.

Most kéri műszaki ügyosztályvezető urat, hogy válaszoljon a műszaki témákra, utána pedig még ő is fog válaszolni a rendelőintézettel kapcsolatban.

 

Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető: valóban, a Farkasréti út Budaörs Városának az egyik gyűjtőútja, tehát semmilyen közlekedést lassító vagy forgalomcsillapító eszközöket a Közlekedés Hatóság nem enged létesíteni és nem is indokolt. A kisbuszok járnak rajta, nagy a forgalom is ezen a szakaszon, tehát, nem lehetséges az ilyen típusú forgalomcsillapítás. A kiemelt területeken, az óvodák előtt, a 30 km-es tábla továbbra is ott van. amilyen a magyar közlekedési kultúra, annyira tartják be. Azért egy sebességmérőt is elhelyeztek, tehát lehet látni, hogy azért ki, milyen sebességgel halad és azért a rendesebbje lelassít ezeken a területeken. A Farkasréti út felújítása évek óta tervbe van az önkormányzatnak. Most ott tartanak, hogy az engedélyes tervvel rendelkeznek a teljes útszakasz felújítására és nem csak az árok lefedésére, hanem ezzel egyidejűleg a csapadékvíz hálózat teljes kiépítésére, a parkolósáv kiépítésére, és a teljes út felújítására vonatkozóan. Egy nagyon hosszú útszakaszról beszélnek, ezért nagy költségekkel is bír, ezért nagy valószínűséggel ütemezve tudják majd csak megvalósítani az elkövetkezendő években. Tehát, a tervdokumentáció megtekinthető a Műszaki Ügyosztályon, de amikor a döntés megszületik a felújításról, akkor mindenhol Lakossági Fórumot tartanak tervismertetővel, ahol mindenki megismerheti a saját környezetében a leendő változásokat. A terv tartalmaz gyalogátkelőket, amelyek természetesen a biztonságos átkelésre is lehetőséget ad.

A Törökbálinti úttal kapcsolatban még elmondja, hogy talán nyílt kapukat döngetnek, mert a híreik szerint pontosan ebben gondolkodik a XI. kerületi Önkormányzat is, tehát a városból kifelé egyirányúsítanák a törökbálinti utat. Ez biztos, hogy a kétirányú forgalmat csökkentené magán a Farkasréti úton is.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: az Egészségügyi Központtal kapcsolatban elmondja: már régóta megfogalmazták azon igényeiket, mert egyre többször futottak bele abba, hogy hosszúak a várakozólisták és tudja, hogy ez országosan is így van, de nem szoktak ők abba belenyugodni, hogyha valami olyan, mint az országos átlag és ezért időnként rosszallásukat fejezték ki ezzel kapcsolatban. Természetesen ennek vannak finanszírozási kérdései is, de hónapokkal ezelőtt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy valami baj van. Az összes részletet nem akarná most itt elmondani, hogy milyen büntetőfeljelentések, és milyen ügyek vannak folyamatban a cégek között és így tovább, mert már az is probléma számára, hogy jó magyar szokás szerint itt kialakult egy azonos tulajdonosi körrel sokféle cég és ezek egymással kötnek üzleteket. Ezek számára mindig átláthatatlanná és zavarossá teszik a történetet. Amivel nem akarja azt mondani, hogy a magánszektornak nincs szerepe, sőt, szerinte komoly szerepe van minden területen, ő például szocializmusnak nevezett szisztémát nem nagyon szeretné még egyszer viszontlátni, bár többször érez ilyet, de ezzel együtt sajnos mindegyik tud jól, meg rosszul működni. Ez attól függ, hogy az adott személyi hozzáállás az milyen. Vagyis, a helyzet az az, hogy amikor evidensé vált az, hogy az Europ-Med olyan kintlévőséggel rendelkezik, ami a működését veszélyezteti. Most pillanatnyilag ők úgy látták, hogy 193 milliós nagyságrendű a kintlévősége, ezért október 01-vel a szerződést felmondták vele. Ugyanakkor természetesen nagyon fontos, hogy az ott dolgozó orvosok, hiszen kötődnek a beteg, nyilván Körvélyesi úr is, ha megy, tudja, hogy kihez megy, megszokta, ismerik egymást, ismerik az orvosok a betegek problémáit és kialakul egy kölcsönös viszony. Az nagyon fontos, hogy ebből minél többet őrizzenek meg és a Gamal doktor, az igazgató főorvos, akiben ő maximálisan bízik, azt a kérést fogalmazta meg, hogy tudja, hogy pályázatot kell kiírniuk, tudja, hogy pályázaton keresztül kell a működtetést majd biztosítaniuk, de az átmeneti időre is egyfelől, hogy ne veszítsék el az OEP támogatást, az egynapos sebészetet is meg tudják menteni, kössenek megállapodást azokkal, akik az ügyeleti rendszert működtetik pillanatnyilag. Őket még a korábbi igazgató főorvos, Kovács Attila kérte föl arra a feladatra, mert ügyelettel is voltak problémák és azért úgy tűnik, hogy ott az elmúlt időszakban pozitív változás történt, és arra kérte az önkormányzatot, hogy Ővelük, illetve a mögötte álló Jump Kft.-vel kössenek megállapodást arra az átmeneti időre – 6 hónapra – ameddig a végleges pályázatot le nem bonyolítják. Természetesen nekik is vannak aggodalmaik, de a céljuk az az, hogy visszanyerje az intézmény azt a státuszát, ami korábban volt, mert hozzáteszi – évekkel ezelőtt Pest megye legjobb intézménye díját nyerte el a Megyei Önkormányzattól, akiről igazán nem mondhatják el, hogy elfogult lett volna Budaörssel szemben. Nagyon szerették, nagyon jó intézmény volt, de sajnos az utóbbi időben ő is azt látja, hogy mint az épület állagában, mint pedig az ellátás színvonalában, visszalépés történt és ezt nem fogadhatják el, ebben változásra van szükség és remélik, sőt, biztosak abban, hogy ez meg is fog történni.

 

Bolláné Miklósi Katalin Budaörs, Szabadság utca: az autópálya másik oldalán, a Vasútsor utcában van egy nagy telkük, ami egyelőre üdülőövezet és az lenne a kérdése, hogy terveznek-e oda fejlesztést, mert építési területnek nincsen még átnyilvánítva, mivel nincsen még vezetékes csatorna. Üdülőövezet ez és vannak ott üdülők, és ott életvitelszerűen – hivatalosan – élni nem lehet, mert nincsen csatorna, lakhatási engedélyt nem kapnak rá. Van neki ott egy üres telke, amin van egy kis bódéháza, ami még régen zárt kertre építhető volt. Kérdése: tervez-e az önkormányzat oda beruházást csatorna terén, hogy építkezni lehessen vagy pedig, ha ők az utcában szeretnének ilyen csatornát, akkor hogyan lehet ezt elindítani?

 

  1. Bocsi István jegyző: az önkormányzat hosszú távú tervei között nem szerepel, hogy lakóövezetté átminősítés történjen, továbbá közműépítési terveik sincsenek. Az önkormányzat egyébként annak nem állít akadályt, ha valaki önerőből szeretné ezeket megvalósítani. A jelenlegi tervek szerint, amit az önkormányzat szerkezeti terve tartalmaz, egy 5 – 10 éves időtávban a kérdezett területen nincs átminősítés tervbe véve. Ha a közművek egyébként kiépülnek, akkor tudnak olyan épületet építeni, ami alkalmas lesz arra, hogy ott éljenek, de nem lesz lakóövezet.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: tehát, üdülőövezetben is lehet építeni épületet és, hogy most azt üdülőnek hívják vagy lakóháznak…

 

  1. Bocsi István jegyző: abban a hölgynek teljesen igaza van, hogy a mai jogszabályok szerint egyébként az üdülőterületen, üdülőben nem lehet lakni, mert az egyébként egy szabálysértést valósít meg.

 

Bolláné Miklósi Katalin Budaörs, Szabadság utca: nem lehet építeni sem. Neki az a problémája, hogy nem engedik több falú tartállyal sem a lakóház építését, mert ha azt engednék, nem lenne semmi probléma, de ragaszkodnak a vezetékes csatornához. Azt meg a lakóknak önerőből kiépíteni, segítség nélkül, igen-igen nehéz. Most, ha összefog az utca és létrehoznak egy csatornaszövetkezetet, társulatot, akkor az önkormányzat mögé áll-e ennek a dolognak? Nem egy nagyon hosszú az utca, nem sok ember lakik benne és ez megterhelő a lakóknak!        

 

  1. Bocsi István jegyző: az önkormányzat szerinte ez elé nem fog akadályt állítani. Anyagilag pedig nagyon kicsi esélyt lát arra, hogy bármit hozzá tudna a közeljövőben ehhez tenni.

Az önkormányzat valószínűleg nem fog ehhez pénzt tenni 5-10 éven belül.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: hozzáteszi: a város jelentős részén a csatornák is mind önerőből valósultak meg társulat formájában, a társulat vehet föl hitelt és meg lehet azt valósítani. A saját utcájukban is így valósult meg a gáz és a csatorna is.

 

Gáspár Béla képviselő megérkezett. A Képviselő-testület létszáma 11 fő.

 

Öcze Gábor Budaörs, Kőhalom utca 2. sz.: elmondja, hogy a világítással olyan problémái vannak, hogy a 2-es számtól visszafele a 14-ig, nincs egy árva világítás sem. A mai nehéz világban, a migráció, meg az ilyen-olyan népek beköltöznek oda a bozótosba, már nem mer kimenni az autójához, mert olyan egyének fordulnak meg ott, hogy az valami fantasztikus. Ezt a világítást – legalább három lámpát – már legalább 30 éve kéri. Az alattuk lévő kereszteződésbe meg életveszélyes este lemenni, mert ott sincs lámpa. Nem tudja, hogyan, de eltűnt onnan a lámpa és ott olyan fékcsikorgások vannak, hogy az eszméletlen! Kérdezi, bár már ezektől meg sem meri kérdezni, hogy 30 év után lesz-e ott víz vagy csatorna, vagyis a Kőhalom és a Zengő utca területen?

 

Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető: a közvilágítást meg fogják vizsgálni. Az egészen biztos, hogy engedélyeztetni kell egy ilyen hosszabb szakaszon, de a közvilágítást a város több pontján, folyamatosan pótolják, ahol hiányzik. Sajnos van, ahol valóban eltűnik egy-két lámpatest, de ott is pótolják. Azt hiszi, hogy a Zengő utcai víz és csatornánál viszont már áttérnének egy másik témára, úgyhogy arra ő most nem válaszolna.

 

Öcze Gábor Budaörs, Kőhalom utca 2. sz.: nagyon szívesen megveszi ő a lámpát és fölszereli oda, de azt mondták neki, hogy azt nem lehet, mert közbeszerzésen alapul ez a dolog. Tehát ő nem tud két lámpát ilyen közbeszerzés útján megoldani. Szeretné kérni a segítségüket, hogy legalább este ki tudjon menni a kocsijához!

 

Áros Zsuzsa (Luncz Ottokár Kertbarát Kör): kérést szeretne tolmácsolni, amely egy határokon túlnyúló közügy. Kárpátalján jártak egy kis falu lakói voltak a vendéglátóik, nevezetesen Mezővári, ahol igen derék emberek laknak, igen nehéz körülmények között, ahol nincs közvilágítás este. Este 8 után már nem lehet kimenni az utcára, mert az utak állapota is katasztrofális. Arra gondoltak ők, hogy tisztelettel megkérnék a várost és polgármester urat is egyben, hogy lesz nekik egy rendezvényük idén novemberben, ahova meghívták vendéglátóikat, illetve Mezővári polgármesterét, hogy egy kis ajándékkal, ha tudnának nekik kedveskedni! Nevezetesen arra gondoltak, hogy egy adventi fénydekorációt, ha tudna a város ajándékozni, hogy legalább adventkor legyen egy kis fény az utcákban és Budaörs Városára emlékeztesse őket és arra, hogy egy kicsit azért törődnek Velük is!

 

Wittinghoff Tamás polgármester: azon gondolkodott a hozzászólás közben, hogyha nincs közvilágítás, akkor mire kapcsolják majd rá az adventi fényt? (közben Áros Zsuzsa: van nekik, csak nem kapcsolják fel) Nem szeretne udvariatlan lenni, de ha ő vendéget hív, akkor az ajándékot ő szokta ahhoz biztosítani. Azért számos formában próbálnak ők azért, mint a beregszászi iskolának a megvalósításához – Rákóczi Egyetem – is adott a város támogatást, pénzt. Olyan ígéreteket, hogy hová, mennyi pénzt, meg milyen támogatásokat adjanak, egyfelől felelőtlenül nem szeretne tenni. Nem tudja, hogy mi az, amiről beszélnek, milyen jellegű, ha pár 10 ezer forintról van szó, akkor az nyilván nem okoz problémát, de már 100 ezer forintokon is bizony gondjaik vannak olyan szinten, hogy azt sem tudják, hogyan tudják majd kigazdálkodni jövőre azokhoz a feladatokhoz a forrást, amiről a Közmeghallgatás elején beszélt. Óvatosan kell ezt tenniük, de ha megírják, körülbelül mire gondoltak, mert azért egy Adventi dísz az a pár ezer forinttól, a több millióig tud terjedni. Kéri, hogy írásban adják be azt, hogy mi az, amire gondoltak? A meghívásra vonatkozóan kéri, hogy időben értesítsék őket!

 

Endrész Viktor Szőlőhegyi utca: az előző úr felszólalására reagálva elmondja, hogy megigényelte pár hónapja a közvilágítást és itt a kollegák fantasztikus led fényekkel árasztották el az oszlopokat, úgyhogy külön köszönetet szeretne ez ügyben mondani, illetve gratulálni szeretne polgármester úrnak, meg az egész önkormányzati testületnek a nagyon sok innovációs fejlesztéshez, ami most az évben sikeresen zárult. A Frankheggyel kapcsolatban lenne az a kérdése, hogyan tervezik a csatornázásnak az ellátását, hogy mikorra várható, hogy lesz valami fejlemény?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: sok pozitív dolgot ebben nem tud mondani, de azt tudja, hogy hoztak egy olyan rendeletet – ezt majd jegyző úr pontosítja, hogy mit tartalmaz – ha bizonyos feltételek teljesülnek, akkor mi az, amit tenni tudnak. Furcsa lesz az, amit most mondani fog, mert először is örül annak, hogy tényleg nagyon sok mindent meg tudtak valósítani és 10 évvel ezelőtt még azt mondta, hogy 5 évre tud tervezni, most idén azt mondja, azt sem tudja, hogy mi lesz jövőre és komolyan nem tudja. Azt látja, hogy fejlesztésre fordítani egy fillért sem fognak tudni, ha az a 2.3 milliárd forint valóban megtörténik. Ugyan ő írt az országgyűlési képviselőnek, meg az illetékes államtitkárnak levelet, de hát a válasz az körülbelül annyi volt, mint, amit Endrész úr kapott tőlük, de a remény az bár utoljára hal meg. Ennyi ez a része és kéri jegyző urat, hogy akkor annak a rendeletnek a tartalmát, hogy pontosan hogy néz ki, amiről döntöttek, arról mondjon pár szót!

 

  1. Bocsi István Jegyző: A Képviselő-testület a korábbi években döntött arról, hogy milyen módszerrel és hogyan látja keresztülvihetőnek a Frankhegy fejlesztését. Ennek van egy nagyon, legalábbis az elmúlt évek során számára kényesnek tűnő pontja, de nem kényes, csak egyszerűen nagyon nehéz vele szembesülni úgy veszi észre a tulajdonosoknak, ez pedig az, hogy az önkormányzat nem fogja tudni ennek az anyagi terheit magára vállalni, hanem ezeknek a fejlesztéseknek a terheit a lakosoknak kell vállalni. A Képviselő-testület azt a döntést hozta, hogy bizonyos értelemben megnyitja a fejlesztés előtt a lehetőséget, méghozzá azzal, hogy megváltoztatta azt a korábbi döntését, amikor egységként próbálta kezelni a Frankhegyet és azt mondta, hogy ahol műszakilag kezelhető egységek kialakulnak és ott az önerős fejlesztéseket eltudják indítani, akkor ott a Képviselő-testület is megteszi azokat a jogi lépéseket, amik kinyitják e felé az utat. Ezek, amik a sarkalatos kérések voltak, a víz a csatorna, az út és a vízelvezetés. Ebben kérte azt a Képviselő-testület, hogy azok a lakosok, akik egy tömbbe össze tudnak állni és úgy érzik, hogy fel tudják vállalni ezeket a költségeket, hangsúlyozva, hogy nem egyszerre, hanem ütemezetten, azok tegyék ezt meg, és akkor a Képviselő-testület is ezeket a jogi kapukat kinyitja. Jelenleg ott tart ez az eljárás, hogy most egy rész jelentkezett ebből, ők letették a Képviselő-testület asztalára, hogy most hol tartanak szervezettségben. Ezt jelenleg a polgármesteri hivatal végig fogja vizsgálni, megnézik, hogy valóban megvannak-e a feltételei annak, hogy ott valóban elinduljon ez a dolog, amennyiben ezt így látják, mindenkitől azt fogják kérni, hogy azt a településrendezési szerződést írja alá, ami ehhez szükséges és akkor mehet a dolog. Lehet, hogy ez kicsit pozitívabban hangzott most az ő részéről, azt gondolja, hogy nagyon sokat kell még dolgozni és sok feladat van, de ilyen feltételekkel az önkormányzat nyitott erre a kérdésre.

 

Endrész Viktor (Szőlőhegyi utca): Igazából megérti, hogy ilyen cudar kormányzati körülmények között nehéz az önkormányzat élete és nincsen pénz önerőből ezekre a fejlesztésekre, mindemellett tudják, hogy a BKISZ projekt kapcsán milliárdos pénzt kapott Budaörs, ugye hogy a csatornákat fejlesszék, ugye EU-s pénzek bevonására..

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Megnézték azt, hogy lehetne-e pályázatot  benyújtani, nem lehet sajnos. Megpróbálták bevonni, nem működött.

 

Endrész Viktor (Szőlőhegyi utca): Tehát akkor jelenlegi álláspont szerint EU-s pályázatra nincsen lehetőség. Erre milyen indoklás volt?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: A szabályok alapján ilyen területen erre most pillanatnyilag lehetőség nincsen. Azt kérte a hivataltól, hogy nézzék ennek a feltételeit meg, mert ő is azt gondolta, hogy racionális dolog lehet, de sajnos nem. Amire utalt, hogy nyertek pályázati pénzt, azt azért ne keverjék össze, mert eddig a budaörsi szennyvíz az a  Törökbálint határában lévő szennyvíz telepre folyt rá, ott tisztították és a Hosszúréti pataknál, mint befogadó jutott el a Dunába, ami környezetvédelmi szempontból sem szerencsés, mert azért a Hosszúréti patak vízhozama nem olyan, amihez egy ekkora településnek a szennyvize.. tehát a vízmennyiségek aránya nagyon rossz így, és most már lassan tíz, vagy tizenöt éve, annak idején még ők kezdeményezték, aztán sok település jött velük együtt, aztán az Érdiek megunták, ők csináltak külön, nekik van a Duna partján erre lehetőségük. Végül is Budapesttel maradtak ketten ebben a történetben, de ugye ez a komplex budapesti szennyvíz elvezetési project keretében valósul meg, egy olyan ágat fognak erre rákötni, ami a városban összegyűlt szennyvizet rányomja erre a rendszerre, ez egy főgyűjtő, magyarul nem Törökbálintra fog elfolyni a szennyvíz, hanem szépen elmegy a Csepelen lévő szennyvíztelepre és ott fogják megtisztítani.

 

Endrész Viktor (Szőlőhegyi utca): Azt szeretné még megkérdezni, hogy tudja-e a polgármester úr, hogy az Ófalu egyes lakói attól rettegnek, hogy a Frankhegyről lezúduló szennyvíz miatt magas a talajvízszintjük?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Hát nem csak ettől rettegnek, sok mindentől rettegnek, attól is, hogy ha beépül, akkor a felszíni víz – így is – problémát fog okozni, és ez egy jogos aggodalom, mert ugye minél több a burkolt felület, és minél több a beépített terület, annál több a nem elszivárgó felszíni víz, ami nagyon nagy gondot jelent és különösen olyan geodéziai adottságok esetén, mint ami a Frankhegynél adott,  meg amit jegyző úr elmondott itt problémákat, az ezt még hatványozza, vagyis hogy erre nagyon oda kell figyelni és ráadásul minden egyes beépítés, lakosságszám növekedés, újabb intézmény fejlesztéseket igényel a várostól, tehát nekik akkor azt is meg kell valósítani és működtetni kell, ez egy komplex probléma. Valóban a Farkasréti úttól fölfele aggodalommal figyelik, sőt még lejjebb is sokan azt, hogy ha itt egy hirtelentörténő jelentős beépülés történik, mert őszintén szólva Kőhegyen is adódnak olyan szituációk nagyobb esők alkalmával, Körtvéllyesi úr épp az imént említett ilyet, pedig az még jóval lejjebb van, amikor nagyobb esők esetén a domborzati viszonyok miatt problémák adódnak, hát ott aztán meg no pláne. Szóval itt nagy bajok lehetnek, ha nem ésszel járnak el.

 

Endrész Viktor (Szőlőhegyi utca): Utolsó kérdés tényleg, csak ha itt EU-s támogatásra nincsen lehetőség, az önkormányzat önerőből nem képes megoldani ezt a szituációt, a lakosoknak önerőből van, lesz remélhetőleg pozitív hozzáállás alapján.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ezen feltételek mellett.

 

Endrész Viktor (Szőlőhegyi utca): Lenne egy olyan megoldás is, amiről azt szeretné kérdezni, hogy miért nem engedi az önkormányzat, a zárt rendszerű szennyvíztisztító berendezések telepítését, ami EU-kompatibilis ISO-tanúsítvánnyal, teljes öko komforttal rendelkezik, ez lenne  a kérdés, ilyenek települtek Magyarországon a Duna-Ipoly tájvédelmi körzetben, kifejezetten érzékeny területre, amiről ő tud és számos olyan tájvédelmi körzetben, illetve EU-s szinten több mint harmincezer háztartásban, amit nem enged az önkormányzat itt a Frankhegyen, hogy megoldásként alkalmazzanak.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: nem az önkormányzat nem engedi, hanem a szakhatóság előírásra, hogy csak ilyen módon lehet megvalósítani a domborzati viszonyok miatt, és számos olyan érvet soroltak fel a szakmához értő, ilyen végzettséggel rendelkező mérnökök, és ő azt hiszi, hogy igazuk van.

 

Endrész Viktor (Szőlőhegyi utca): Csak annyiban nem értene egyet, mert szakhatóság engedélyezi, de az önkormányzatnak van egy tiltása erre…

 

Wittinghoff Tamás polgármester: De nem így van, a szakhatóság írta elő nekik azt, hogy így legyen.

 

Endrész Viktor (Szőlőhegyi utca): Értem, köszönöm szépen akkor a választ.

 

Prohászka Zoltán (Budapest XI. Mikes Kelemen utcai lakos): elmondja, hogy előtte az Átlós utcában lakott harminc évet, s most már Frankhegyi telektulajdonos most már tíz éve. A csatornaépítéssel kapcsolatban kérdezne, szó volt róla régebben, hogy ilyen limit volt, hogy azért nem lehet, mert, hogy túl szűkek az utcák, vagy, hogy nem tiszta a közterületek tulajdoni státusza stb., hogy lehetne-e esetleg a Frankhegyen is alkalmazni olyan megoldásokat, amit például a Hegyalja utcánál láttak. A Hegyalja utca változása a 2010-es évek elején kezdődött el, előtte ugyanolyan kinézetű volt, mint a Frankhegy most. A 2014-es szabályozási tervben már lakóövezetként szerepel ott több száz ingatlan és például a Csap utcánál, ami a Víg utcához jön le, ott van egy kétszáz méteres szakasz, ahol négy méter széles összesen a közterület, ott a csatorna belefért a közterületbe. Most nyilván ez nem egy ideális megoldás, és hogyha az összes út teljes hosszúságában ilyen széles lenne, akkor sokkal jobban átvezetné, ez az utca is csak egy kis szakaszon ilyen. A Frankhegyen sokat lendíthetne, ha pláne nem a gyűjtő utaknak, hanem a zsákutcáknak bizonyos szakaszain szintén ugyanezt a megoldást alkalmazná az önkormányzat, tehát ahol valami miatt, akár tulajdonjogi dolgok miatt problémás, hát nem tudja, hogy most olyan utakra, hét és fél méter szélesség kiírása stb., akár a domborzati viszonyok miatt, hogy ha ezt az Odvashegy alatt lehetett alkalmazni ezt a módszert, a csatornát be lehetett rakni egy ilyen négy méter körüli szélességbe, akkor azt kérdezi, hogy ugye ez majd lehetséges a Frankhegyen is.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: A válasz egyszerű, szabályozási terv szerint lehet bármit csinálni, azokkal a feltételekkel, amit Jegyző úr elmondott, nem tud ehhez mást hozzá tenni.

 

Szél Attila (Merengő utca): Nagy örömmel értesültek arról, hogy EU-s pénzekből csatorna felújításra az önkormányzat 1 milliárd 300 millió forintot fel tudott venni. Egy évvel ezelőtt azt a választ kapták, hogy Frankhegy semmilyen módon nem tudna EU-s pénzekhez jutni. Nagyon könnyen lehetne EU-s pénzekhez jutni, hogy ha  az önkormányzat azt a jogi gesztust megtenné feléjük, hogy azokon a területeken, ahol a Viziközmű társulat már megszervezte a maga tulajdonosait, azokat a területeket az építési szabályzat szerint átminősítené lakóterületté, mert a minisztériumnál eljárva és a  Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél is eljárva azt a választ kapták, hogy akkor fogják megkapni az Uniós támogatást, ami jelenleg 80%-a a beruházásnak és még két évig vehető igénybe és 2018 után a BKISZ ikszedik projektje már nem lesz lehívható az EU-ból. Ha ezt a gesztust megteszi az önkormányzat, akkor hozzá fognak tudni jutni a 80%-os EU-s támogatáshoz, a 20%-os önerőt pedig a tulajdonosok állják. Ez a fajta környezeti kármentesítés, mert ugye itt arról van szó, hogy Frankhegy szennyezi és eláztatja és sz..-ral borítja be az ófalui részeket, ezt meg tudnánk oldani úgy, hogy az önkormányzatnak csak az építési szabályzatot kellene módosítani. Akkor nem csak az alsó részeken lenne óriási és ide kivetíthető népességszám növekedés, mint amivel büszkélkedik a város az elmúlt tizenöt évben, hanem ez létrejöhetne Frankhegyen is, és létrejöhetne ez az átminősítés, ami megtörtént az Odvashegyen, Kamaraerdőn, Csikierdőn, ahol 1995 óta több száz ingatlant minősítettek át külterületből belterületbe, majd belterületből lakóövezetté. Ők csak ugyanazt az elbírálást szeretnék megkapni, amit mások megkaptak. Nem tudják, hogy hogy tudták elérni, de ha megmondják a választ, hogy ezt hogy lehet elérni, ha megmondják, hogy lehet Frankhegyen is négy méteres közterületre csatornát vezetni, mert nálunk kilenc métert követelnek meg a Hegyalja úton vagy nem, vagy például, mint a Hegyalja úton nyolcszáz méter utat hét és fél méter szélességben az önkormányzat saját pénzén aszfaltozott le, náluk ugyanezt önerőből kell megcsinálni. Jó lenne tudni, hogy miért van ez a különbségtétel, vagy miért van ez a fajta hozzáállás, hogy húsz éve a tulajdonunkat elveszítették, annyira leértéktelenedett a telek, hogy ez azt jelenti, hogy értéktelenné vált Budaörs 18 %-a. Miért mostoha gyerekek? Miért jogfosztottak?

 

Wittinghoff Tamás polgármester: szerinte lerágott csont, ezzel kapcsolatban számtalanszor megbeszéltek mindent. Nincs ilyen szándéka az önkormányzatnak, hogy lakóövezetté minősítsen át egy ilyen területet. Az éppen elég nagy probléma, nem dicsekedtek ezzel, hanem tényeket mondtak, hogy milyen kihívást jelent a lakosszám növekedés, a lakóterületen is igyekeznek korlátozni, sőt korlátozzák is azt, hogy mennyit és hogyan lehet építeni, mert ezen feladatokat, ezen léptékben már a 30 ezres szám fölött nem lehet megoldani ilyen költségvetési szint mellett, éppen ezért az, hogy ezt még erősen ösztönözzék, arról nem lehet szó, ahogy Jegyző úr elmondta, azt viszont lehet, lépésről lépésre. Aki ránéz a térképre és ismeri ennek a területnek a múltját az pontosan tudja. Ha nem lenne abban biztos,hogy esetleg kiforgatva fog ez valahol megjelenni, a szövegkörnyezetéből kivéve, és ezen részletek elhagyásával az amit mond, akkor azt is mondja, amit mondani szokott, hogy az volt az iszonyú felelőtlenség, hogy egyébként azt a gyönyörű erdőt, ami ennek idején ezen a területen volt azt felparcellázták anno, erről persze a jelenlegi tulajdonosok nem tehetnek, de ez egy olyan súlyos terhet ró a városra, amit önerőből megoldani szinte lehetetlen. Természetesen, hogyha kapnánk hozzá a modern városok keretében, ahogy Kaposvár, meg néhány kiemelt település, ahol megfelelő színű önkormányzatok vannak, száz-százötven milliárdot, akkor könnyedén meg tudnánk oldani. A pillanatnyi építési szabályok szerint egyszerűen öngyilkosságot követne el a város, ha máshogy járna el, mint ahogyan ez a pillanatnyi szabályozás szerint van, miután nincsenek öngyilkosok a testületben még a jobboldalon meg a baloldalon sem, meg középen sem, ezért nem valószínű, hogy ebből bármilyen változás történjen.

 

Kovács István (Budakeszi út 24.) Szeretettel köszönt mindenkit, A kapott ismertetőt szeretné megköszönni, neki nincs helyi tévéje, itt értesült ezekről a beruházásokról, a látványából is tényleg meggyőzően esztétikus kivitelű új építések, illetve felújítások történtek a városban, illetve mint ahogy polgármester úr mondta, az anyagi körülmények már most is nehezek voltak, de a jövő egy kicsit még sötétebb, nem tudja, honnan kerülne elő egy varázspálca, hogy Budaörs legyen egy megyei jogú város, akkor biztos nem lennének ilyen gondok.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Van, aki azt javasolta, hogy Budaörs legyen köztársaság.

 

Kovács István: kicsit a levegőbe markol, de talán a kulturális témához kicsit kapcsolódhatna, ha Budaörs városa megkaphatná történelmi emlékei címet. Egy kicsit az előzményekről, aminek pl. holnap lesz az emléknapja az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira fognak emlékezni. Ez is úgymond, a Habsburgok rossz pontjai közé tartozik, mint megelőzően a Rákóczi felkelésnek a leverése is és végül is a kiegyezés után, miután majd húsz évig rezisztenciába volt a nemzet…

 

Kemény Árpád (közbeszól): Kedves bátyám, ez itt egy közmeghallgatás, nem történelmi előadás, ne vegye el az emberektől a hozzászólás jogát és idejét azzal…

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Uram legyen szíves helyet foglalni és nem zavarni a hozzászólót, mert azért ehhez fogható gátlástalanságot még nem tapasztalt közmeghallgatáson, elnézést kér a hozzászólótól.

 

Kovács István: Köszöni szépen. Úgy érzete, mintha nem lett volna már más jelentkező, azért is várt a végéig, hogy ne vegye el másoktól a szót. Visszajutva a gyászos befejezéshez, az első világháborúban történt háborús vereség mivel járt, mindannyian tudják, az úr is, aki őt figyelmeztette, nyilván, és egy kicsit visszatérve, erre a kétségtelenül eredményeket és polgáriasodást hozó időszakhoz és kiegyezést hozó 1914-ig…

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Azért az egész történelmet ne vegyék át.

 

Kovács István: Az egészet nem, csak még egy mondatot, József Attila is nem véletlenül írta meg egyik versében csak azt, hogy másfél millió magyar tántorgott ki Amerikába. Szóval hát ez is velejárt ezzel a csodaszép időszakkal. Nézzék meg egy kicsit az árnyoldalát is.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Hát neki mostanában Radnóti szokott eszébe jutni, az „Oly korban éltem én”…

 

Kovács István: Egyébként hétfőn éppen reggelizés közben a Kossuth rádióban hallotta, hogy győzelem…

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ne, ne, hagyjuk, ne menjünk politikába.

 

Kovács István: Nem, nem politika –  hanem 28-25-re győzött Budaörs női kézilabda csapata, ami olyan jó érzéssel töltötte el, és én reméli, hogy a továbbiak is követik, a lányok majd megörvendeztetik, és tényleg azt gondolja, hogyha teljesítményt produkálnak, akkor a szponzorok is egy kicsit aktivizálják magukat. Még egy-két dolgot mondana a fiatalsággal kapcsolatban. Nyáron volt Krakkóban a katolikus ifjúsági találkozó, amit nagyon röviden foglalna össze.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Ne tessék, mert én már az augusztus 20.-i beszédben hosszasan foglaltam össze, hogy mi zajlott ott, mit mondott a Pápa.

 

Kovács István: Akkor csak nagyon röviden: Krisztus és Ferenc pápa együtt az ifjúsággal. Ő nem csak a hit építésre gondol, hanem más világi oldalról is szeretné a fiatalságot óvni, úgy a drogozástól, mint az egyéb negatív dolgoktól, melyek egy része sajnos nem elkerülhető, ez a korral jár. De ebből úgy érzi a magyarországi orvostársadalom is kiveszi a részét, külön említené dr. Zacher Gábort, úgy érzi, az ő tevékenysége, túl a szakmai gyógyításon, még az ismeretterjesztésben is rendkívül jelentős, hiszen felkeres különböző oktatási intézményeket. Azt gondolja, bár már voltak személyi javaslatok, különböző személyeket illetően, talán kicsit szerencsésebb lesz, úgy érzi, esetleg a város díszpolgárává is választhatná a Testület.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Őneki milyen budaörsi kötődése van?

 

Kovács István: Úgy tudja, hogy itt lakik a városban és képviselő is volt valamelyik ciklusban.

 

Wittinghoff Tamás polgármester:  úgy tudja, hogy Törökbálinton lakik.

 

Kovács István: Elnézést, úgy tudta, hogy budaörsi lakos.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Megnézzük. Tényleg fogjuk rövidre.

 

Kovács István: Igen, most akkor még egy egyéni kérdés. Ugyanis, ez a Budakeszi utca egy kis tájegység, be van integrálódva a nagy Budaörsbe, ez a kis Budaörs, amit körülvesz a Kőhegy nyugati oldaláról az Odvashegy, illetve hát középen fentről az                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Írnokhegy. A budaörsi kishegyeknek mindenek megvan az eredeti német megfelelőjéről a magyar változata, kezdve a Tűzkőhegytől érintőlegesen sorba menve a Törökugratóig. Az ő utcájuk is érintve van, mikor megszületett a Kőhalom utca elnevezés, akkor ezt a külső részt érintette, ezt a víkendtelkes övezetet, ez most már belterület és így a Budakeszi utca részüket hozzácsatolták volna ehhez, és ezért úgy gondolja, hogy ezt az utcanév változtatást ezt szeretné kérni, hogy a Testület támogassa.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Meg fogja ezt vizsgálni a hivatal, nyilván az ott élőket ebben meg kell interjúvolni.

 

Kovács István: Igen. Akkor sem kérdezték meg az ott élőket.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Az, hogy akkor mi volt, az egy dolog, hogy most mi van az meg egy másik dolog.

 

Kovács István: Érti, de azt hiszi, hogy bizonyos módon, szinte automatikusan megoldható lenne a Hivatal és a Testület összekapcsolódása révén. Tényleg most már csak egy-két mondatot, 49-ben kerülte ide és ez a „kis Budaörs” szenvedett a legtöbbet. Még a település központi részei, illetőleg hát belső részei rögtön belakottak lettek a kitelepítés után. Egyébként hát a kitelepítés vele járt azzal, hogy az itt maradó ingatlanok, lakások, földterületek, állami tulajdonba kerültek, ami 49-től tanácsi kezelésben volt. Mi is lakbért fizettünk illetve mikor volt egy ilyen lehetőség akkor megvásárolták. Az itt lévő présházak és lakóházakból, 128 épületből 34 maradt épen a 46-49-ig tartó időben. 128 épületből volt 33 lakás, ebből 22 megmaradt épségben, de a 19 présházból 12 maradt meg.

 

  1. Hardi Géza: Tisztelettel köszönti a megjelenteket. Polgármester úr, nem a lerágott csontról szeretne, mint Frankhegyről beszélni, hanem bíznak benne, hogy a legutóbbi testületi ülésen köszönettel véve az elfogadott tájékoztatót ők tovább szeretnénk lépni. Azt szeretnék hallani, amit a módosításban kértek, mely úgy szólt, hogy kérik azt, hogy a nyomásfokozó gépház pályáztatása induljon el, hogy el tudják indítani a munkákat, mert addig nem tudnak terveztetővel szerződést kötni nem tudnak kisajátítással kapcsolatban semminemű kezdeményezést tenni, és nem tudják a kivitelezővel felvenni a kapcsolatot, a majdani kivitelezővel szerződést kötni, gyakorlatilag egy helyben topognak. Az előzőekben azt hallották, hogy ez polgármester úr a közeli időben való elfogadásának teszi feltételévé, szeretnénk, ha ez nem a következő esztendőben valósulna meg, hanem azt szeretnénk, ha az elkövetkezendő közmeghallgatáson a dicséretes beszámolójában polgármester úrnál a Frankhegy is szerepelne úgy, hogy a mozaik I-es munkálatok végre elindulhattak. Azt hiszi, nagyon sokan megelégednének ezzel, szeretnénk elkezdeni húsz éves harc után végre a munkát, aminek azt hiszi, nem ők az egyedüli gátjai.

 

  1. Bocsi István jegyző: azt gondolja, hogy közösen szeretnék, ha lezárulna, annyiban hagy nyugtassa meg, hogy sem a terveztetésnek, sem az engedélyeztetésnek az nem feltétele, hogy a vízmű gépház ott megvalósuljon. A vízmű gépház költségvetését az önkormányzat költségvetése tartalmazza, az idén is tartalmazza, tehát nem lát okot arra, hogy ebből az önkormányzat visszalépne, úgyhogy azt gondolja, hogy erre fognak tudni megnyugtató megoldást találni, a ő részükről biztos.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Azt mondja itt közben a műszaki ügyosztályvezető úr, hogy addig a vízművek nem ad engedélyt, ameddig a vezeték szakasz nem épül meg, magyarul azoknak a feltételeknek meg kell felelni, a pénz az rendelkezésre áll, meg fogják csinálni akkor, amikor mindent lehet tenni, úgy ahogy Jegyző úr mondta.

 

  1. Hardi Géza: Ha szabad erre csak annyit reagálni..

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Elvileg a szabályok szerint nem lehet, de hát…

 

  1. Hardi Géza: Megértettem, de akkor viszont a szabályokon kellene változtatni, mert hol van olyan ingatlan tulajdonos, aki egy fillért még egyszer ki fog fizetni azért, hogy megépítsék a vezetékrendszert és majd azt követően indul a nyomásfokozó gépház építése. Azt hiszi, hogy ez soha nem fog így megvalósulni, akkor értelmetlen az egész ténykedésük a Frankheggyel kapcsolatban és valóban marad egy lerágott csont. Azt kérték mindannyian, ezt tegyék párhuzamossá, és ha indul az egyik, indul a másik is, ne pedig először legyen meg minden, amit az ingatlantulajdonosok megtesznek, mi ezt 2001 és 2005 között eljátszották, megtettük, a terveket elkészítették, 15 millió forintot kifizettek…

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Géza, tényleg nem érted azt, amit az előbb…?

 

  1. Hardi Géza: De értem.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Még azt is elmondhatná, hogy változassák meg a parlamentnek az alakját, és arra körül-belül annyi ráhatásuk van, mint arra, hogy a Fővárosi Vízművek mikor ad arra engedélyt. Azon lesznek, hogy meg tudják csinálni, azért van a költségvetésükben meg rá a fedezet, mert meg szeretnénk csinálni, de ha ne kapnak rá addig engedélyt, akkor, amire nem kaptak engedélyt, azt nem tudják megcsinálni. De még nyugodtan elmondhatod, hogy mi vagyunk a hibásak.

 

  1. Hardi Géza:Köszönöm szépen, nem mondom el még, köszönöm.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni mindenkinek, hogy eljött, és hogy elmondták az észrevételeiket, szép estét kíván, további hozzászóló nem lévén a mai közmeghallgatást bezárja.              

k.m.f.

 

Wittinghoff Tamás                                                                          dr. Bocsi István

   polgármester                                                                                       jegyző

A jegyzőkönyv összeállításának időpontja: 2015. október 14.