Budaörs jövőképéhez kapcsolódó lehetséges forgatókönyvek

Budaörs jövőképéhez kapcsolódó lehetséges forgatókönyvek, Budaörs Város Településfejlesztési koncepciójából. – Lakossági fórum lesz 2017. augusztus 16-án, szerdán 16 órakor.

Budaörs Város Településfejlesztési koncepciója elkészült és megtekinthető. 2017. augusztus 16-án, szerdán 16 órakor Lakossági fórum lesz Budaörsön, melynek egyik témája Budaörs Város Településfejlesztési koncepciója lesz, ahol a lakosság véleményezheti az elkészült dokumentumot.

részlet Budaörs Város Településfejlesztési koncepciójából:

A jövőképhez kapcsolódó lehetséges forgatókönyvek

A jövőkép kísérletet tesz arra, hogy meghatározza, hogy a város milyen legyen 2030-ban, azonban ennek eléréséhez több fejlesztési út is kínálkozhat, illetve a jövőkép egyes elemei is eltérő hangsúlyokkal jelenhetnek meg. Ezeket néhány markáns jövőkép forgatókönyvbe (szcenárió) foglaltuk össze. Elérésüket markáns célkitűzések és eltérő hangsúlyú fejlesztések, illetve határozott forrás-koncentráció szolgálhatja. Mint minden jövőkutatási megközelítésnél, a megvalósulási valószínűségeket az időtáv növelésével növekvő bizonytalanságok terhelik, ezért a maximális elkötelezettség mellett is lehetséges, hogy a befektetett erőforrások nem a várt mértékben hozzák az eredményeket.

Fontos kiemelni, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődési folyamatok jellemzően soktényezőssé váltak, hosszú távon lehetetlen kizárólag a jelen tendenciáinak lineáris továbbvezetésére építeni. A világgazdaság paradigma váltása (a 4. ipari forradalom2, az IoT, M2M kommunikációs rendszerek), a globalizációs folyamatok hatása, a hálózatosodás, és a hazai és európai demográfiai folyamatok átalakulása, illetve a mind nyilvánvalóbb jeleket produkáló éghajlatváltozás összetett megközelítések alkalmazását teszi szükségessé. A jövőképalkotás és a szcenárió-építés során előtérbe kerülnek a heurisztikus megközelítések.

A feltételezéseinket ezzel együtt arra építettük, hogy 2030-ra Európát és Magyarországot még nem érintik „földindulásszerű” változások. Az Európai Unió, mint gazdasági és politikai közösség fennmarad, mérsékelt növekedés mellett meg tudja őrizni gazdasági centrum jellegét, azonban kialakul egy többsebességes megközelítés, ami növeli a tranzakciók pénz- és időbeli költségét.

Magyarország az Unió része marad és közepesen fejlett ipari- és szolgáltatás-alapú gazdaságként ki tudja használni az új ipari technológia kínálta előnyöket. A félperiféria országaként hazánkban talán könnyebben adaptálhatók lesznek az új technológiai megoldások, mint a „régi” Európa országaiban.

Az olaj-központú világ fokozatos leépülése (alternatív energiaforrások felemelkedése) és a robotizáció 2030-ra várhatóan még nem érinti markánsan Magyarországot, azonban Nyugat-Európában már komoly változásokat indít el. A szolgáltatási szektor felértékelődéséből Magyarország csak mérsékelten tud hasznot húzni, tekintettel arra, hogy a gazdasági és pénzügyi döntéshozatali centrumok nem itt találhatók, és csak kevés helyen adottak a kreatív gazdaság kiépülésének alapjai (tehetség, technológia, tolerancia).

A demográfiai folyamatok kedvezőtlenek maradnak, azonban 15 éves időtávon belül még nem fordulnak drasztikus romlásba. A népességfogyást és a képzett munkaerő eláramlását sikerül keretek között tartani, csakúgy mint a 3. világ országaiból érkező migrációs nyomást. A társadalom szétszakadása területileg és társadalmi szempontból fennmarad, amire a viszonylag kedvező helyzetű településeknek is mint Budaörs fel kell készülnie, ahogy arra is, hogy várhatóan a települési önkormányzatok mozgástere is szűkülni fog. A demográfiai folyamatok esetében számolni kell a jelenlegi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) miatt újból fellendülő lakásépítésekkel, amelyek már rövidtávon a beköltözések számának és így a lakónépességnek a növekedését eredményezhetik. Egyelőre ezek mértéke nem látható előre, ugyanakkor a települési önkormányzatoknak – akár a beszűkült mozgásterük mellett is – már középtávon fel kell készülniük a helyi következmények kezelésére (pl. közintézmények bővítése, önkormányzati beruházások ösztönzése, anyagi források növelése stb.).

Az átalakuló gazdasági környezetben a jelenleg is erős gazdasági-társadalmi alapokkal rendelkező települések várhatóan meg tudják őrizni a pozíciójukat, kedvező helyzetük megtartására viszont nem lesz garanciára. Az átalakuló gazdaságban fokozott erőfeszítéseket kell tenni a kormányoknak és a településeknek is a cégek megtartása érdekében is. A vállalatok telephelyválasztásában és beruházási döntéseiben felértékelődnek az eddigi „szoft” telepítő tényezők, illetve az azon túlmutató helyi adottságok (a hely „minősége”, az igénybe vehető szolgáltatások, az ott élők értékrendje).

Az éghajlatváltozásból fakadó időjárási szélsőségek mértéke hazánkban még nem lépi át azt a küszöböt, ami jelentős beruházások megvalósítását teszi szükségessé, azonban folyamatosan tenni kell – egyebek mellett – az energia-igény csökkentése és a városi hősziget3 hatás mérséklése érdekében. Fontos feladat lesz a zápor-csapadék elvezetését szolgáló beruházások megvalósítása.

Budaörs fekvése miatt ez különösen élesen merül fel a közeljövőben.
A fenti elvi gondolati kereteken belül próbáltunk néhány lehetséges szcenáriót felvázolni a város fejlesztési tevékenységének orientálása érdekében.

Az egyes forgatókönyvek leírásában azok legfontosabb eltérő tulajdonságait hangsúlyoztuk, annak érdekében, hogy azok karaktere egyértelműen elváljon. A bennük megjelenő fejlesztések együttes megvalósítása, és kombinálása is lehetséges, azonban ezt behatárolja az erőforrások mindig korlátos jellege, ami mind az önkormányzat, mind a központi közigazgatás esetében fennáll. Budaörsnek a véges anyagi és emberi erőforrásait koncentráltan kell felhasználni, annak érdekében, hogy mérhető hatásokat érjen el és elkerülje a források elaprózódását. Ez különösen fontos a jelenlegi állami otthonteremtési támogatás jövőbeli hatásainak kezelése érdekében, elsősorban a fellendülő lakásépítések nyomán növekvő városi népességszám miatt. Az önkormányzat jövőbeli erőforrásgazdálkodásának egyik befolyásoló tényezője a CSOK demográfiai és társadalmi következményeinek figyelemmel kísérése, a népességszám-növekedés mértékéhez igazodó beruházás-politika megvalósítása.

A ’0’ változatnak azt a kedvezőtlen, a jelenlegi ismeretek alapján felvázolható, pesszimista forgatókönyvet tekinthetjük, melyben az önkormányzat ellátja a mindenkori jogszabályi keretekben meghatározott feladatait, az államnak átadott intézményei felett a fenntartói szerepet sem gyakorolja, illetve a fejlesztésekre fordítható bevételek jelentős részét hozzájárulás formájában átadja az állam részére. Ezzel az önkormányzat mozgástere jelentősen lecsökken. A központi támogatási rendszer (beleértve az uniós források körét) kínálta lehetőségeket továbbra is hatékonyan kihasználja. Alapvetően a törvényben meghatározott feladatai ellátására koncentrál, nem folytat proaktív fejlesztési tevékenységet; él a lehetőségeivel és nem gördít akadályokat sem a magánszféra, sem a civil szféra fejlesztési elképzelései elé.

Az önkormányzati alapfeladatok ellátása a költségvetés egyensúlyának fenntartását feltételezi, amelynél egy csökkenő karakterisztika is reális lehet.

Összegző értékelés

Költségigény	alacsony
Kiépülés időtávja	nem releváns
Önkormányzati ráhatás	magas
Megvalósulás valószínűsége	magas
Bevétel-generáló képesség 2030-ig	alacsony

Az előbbi nulladik változathoz képest, három elvi forgatókönyvet találtunk érdemesnek arra, hogy azokat részletesebben kibontsuk, tekintettel az önkormányzat által képviselt vállalkozói szemléletre:

A. a tudásra és a kreatív gazdaságra építő szcenárió;

B. az innovatív ipari ágazatok vonzására koncentráló forgatókönyv;

C. turizmus orientált változat.

Természetesen a kiinduló feltételezések megváltoztatása esetén számos újabb szcenárió lenne kibontható, mindez azonban csekély hozzáadott értéket jelentene a koncepció számára, miközben szétfeszítené a jelen tervezési munka kereteit.

A. Tudásra és a kreatív gazdaságra építő fejlesztési forgatókönyv

A gazdaságfejlesztés egyik fontos dilemmája, hogy milyen életciklusú termékek és szolgáltatások fejlődését támogassa, milyen típusú cégek megtelepedését ösztönözze. Rövid távon a termékélettartam érett ciklusában lévő gyártási folyamatok, illetve a gyorsan kiépíthető kiskereskedelmi és logisztikai bázisok biztosítják a legnagyobb bevételt és teszik lehetővé a legmagasabb foglalkoztatási szint elérését. Hosszú távon azonban az innovatív és tudásalapú ágazatok fejlesztésére koncentráló szakpolitikák sikeresebbek, de ezek a leginkább erőforrás-igényesek is. Esetükben a legmagasabb a kudarc kockázata is, ezért ezt a centrumtérségek települései tudják leginkább ösztönözni az „innovációs ökoszisztéma” kiépülését. Budaörs esetében jelenleg a tudás-alapú ágazatok fejlődésének és a kreatív gazdaság kiépülésének alapjai részben és mozaikosan állnak rendelkezésre. A településen megtelepedtek innovatív termékeket gyártó gépipari és vegyipari cégek, akad köztük olyan is, amelyik a kutatási tevékenységét ide telepítette, vagy eleve ilyen tevékenység a profilja (pl. Carl Zeiss Méréstechnikai Centrum). Helyben elérhetőek az üzleti szolgáltatások (pénzügyi, jogi tanácsadás, építész stúdiók), és a kreatív ágazatokban foglalkoztatottak aránya is magas. Vannak színvonalas középiskolák, viszont nem működik a településen felsőoktatási intézmény, vagy kutatóintézet. A fenti elemek hálózatosodása se kimutatható.

A település tud építeni a főváros és az ottani kutató és innovációs bázisok közelségére, amely részben kompenzálhatja a felsorolt hiányokat. A nyugati és északnyugati agglomeráció településein meglévő cégekkel és intézmények hálózatosodásában rejlő szinergiákat is ki tudja használni, ha szervező erővé tud válni (hálózati csomópont szerep).
A forgatókönyv megvalósulása esetén Budaörs egy helyi kutatóbázissal és felsőfokú képzéssel, illetve tech és IT irányultságú szakképzéssel rendelkező elővárosi centrum lesz (edge city), amely élenjáró technológiai ágazatok valamelyikében (pl. környezetvédelmi ipar, könnyűszerkezetes repüléstechnika, vagy drón- és robottechnológia) sikeres spin-off és start-up cégeknek ad otthont. A kreatív munkaerőre építve sikeres cégek működnek például az ipari formatervezés és a számítástechnikai alapú vezérlés területén.5 A megtartott és betelepülő nagyvállalatok építenek a kiépülő képzési bázisra és a helyben elérhető munkaerőre. Mindezek mellett a településen megmaradnak a jelenlegi termelési, szolgáltatási és kiskereskedelmi nagyfoglalkoztatók is.
A város ’okos’ megoldások segítségével, illetve nyitott és toleráns környezet biztosításával ösztönzi a ’kreatív osztály’ megjelenését, és a hálózati gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználását. A középfokú szolgáltatások mind nagyobb hányada lesz helyben elérhető, csökkentve a fővárosi bejárás szükségességét. A település népessége pár ezer fővel gyarapszik, és a közösségi közlekedési kapcsolatok kiépülése tovább segíti az elérhetőség javulását. A forgatókönyv megvalósulása 2030-ra még csak köztes állapotban tart, hiszen a fenti új szolgáltató elemek teljes körű kiépülése évtizedeket vesz igénybe.

A megvalósulás lehetséges eszközei:

• tech és IT irányultságú szakképző intézmény létrehozása és működtetése;
• üzleti inkubátorház építése;
• részesedés vállalás egy kockázati tőke finanszírozásra szakosodott pénzügyi szolgáltató
létrehozásában, vagy hasonló szervezet településre vonzása;
• vállalati hálózati együttműködést ösztönző szervezet működtetése;
• adókedvezmény biztosítása a kiválasztott ágazatokban működő vagy létrejövő cégeknek;
• vállalati vagy állami (MTA) kutatási centrum(ok) letelepítése;
• középfokú oktatási kínálat helyben tartása, lehetőség szerinti bővítése a technológiai
kihívásoknak megfelelően;
• forgalom-mentes, aktív városközpont kialakítása;
• az ’okos város’ koncepció egyes elemeinek megvalósítása (ingyenes WiFi, egyablakos
ügyintézés stb.)
• távlati célként felsőoktatási intézmény (akár kihelyezett tanszékének) megtelepítése;
• esetleg ’technopolis’ városrész kialakítása (színvonalas lakhatással, felsőoktatási kampusszal,
’start up’ házzal).
A fenti eszközök megvalósítása jelentős kormányzati lobbi tevékenységet és befektetés-ösztönzési aktivitást igényel. A településnek ebben az esetben a forrásait a tudásvezérelt ágazatok letelepítésére és az innovációs ökoszisztéma kialakítására koncentrálja.
A fenti feladatok megvalósítása több tízmilliárd forintos költséget jelent, amely részben fix beruházási költségként, részben a meglévő, és elindítandó intézmények és szolgáltatások működési költségeként jelenik meg (5-7 Mrd Ft), amely az intézményfenntartó számára többletköltségként jelenik meg. Ezek mellett a különböző adókedvezmények is csökkenthetik a település iparűzési bevételét.6 A forgatókönyv nem számol nagy kötöttpályás közlekedési infrastruktúra beruházás költségével.

Középtávon azonban megjelennek a személyi jövedelem-adó növekedésében és az egyéb jogcímeken a cégektől beszedhető bevételekben megtestesülő bevételek, amelyek részben kompenzálják a beruházási és működési költségeket.

Összegző értékelés

Szempont	Jellemző
Költségigény	magas
Kiépülés időtávja	30-50 év
Önkormányzati ráhatás	közepes
Megvalósulás valószínűsége	közepes
Bevétel-generáló képesség 2030-ig	közepes

A fentiek alapján a település számára 30-50 éves időtávban ez lehet egy sikeres forgatókönyv azonban középtávon jelentős erőfeszítéseket tenne szükségessé. Mindezek mellett egyes elemei más szcenáriók előtérbe helyezése esetén is megvalósíthatók (szakképző intézmény érdekében végzett lobbi tevékenység, K+F ösztönző adópolitika, befektetés-ösztönző szervezet létrehozása, smart city).

B. Az innovatív ipari ágazatok vonzására koncentráló forgatókönyv

Az innovatív gazdaság forgatókönyve esetében is az innovatív ágazatok településre vonzásán van a hangsúly azonban a tudás-alapú gazdaság megteremtésének költségei nem, vagy kevésbé terhelik az önkormányzatot. A felsőoktatási és kutatóintézeti háttér kiépítése nem elvárás, ahogyan kreatív gazdaság rendszerszerű fejlesztése, feltételeinek megtartása sem. A start up cégek helyzetbe hozása részét képezi a befektetés-ösztönzési politikának, csakúgy mint a nagyvállalati – lehetőség szerint kutatási tevékenységet is folytató – központok megtelepedésének segítése. Fontos cél az, hogy 2030-ra legalább két tudásalapú tevékenységet folytató közel 50 kutatót foglalkoztató cég működjön a
városban. A terület-kínálat szűkülése miatt a befektetés-ösztönzési politikának egyre inkább fókuszáltan kell megvalósulnia, az elérhető szolgáltatások minőségére helyezve a hangsúlyt.

A település ebben az esetben is erőfeszítéseket tesz a termék életpályája kezdeti szakaszában lévő, innovatív termékeket előállító ágazatok településre vonzására, számolva azzal, hogy ezek egy része pár éven belül eltűnik. Törekszik a meglévő vállalatok többségének megtartására, és hangsúlyos elemét képezi a településen működő multinacionális nagyvállalati központok lehorgonyzása. A nagy foglalkoztató kiskereskedelmi és szolgáltató egységek mennyiségének fenntartása szintén a modell lényegese eleme, hiszen ezek adják továbbra is a foglalkoztatás gerincét.

Ágazati szempontból nagyobb szabadsági fokot jelent, hogy bármely – nem környezetterhelő, vagy szélsőségesen terület és alapanyag igényes – ipari ágazat megtelepedése támogatható. Az originális innováció szereplőivel szemben az adaptív innováció cégei kerülnek előtérbe, biztosítva a kompakt város modell megvalósítását és az élhető környezet fenntartását, mint átfogó célt (részletezve a 2.2.3. fejezetben). Az önkormányzat ösztönző szerepe mellett kisebb arányú koordinációs feladatokat lát el, segítve az esetleges formálódó klaszter-kezdemények létrejöttét.
Az önkormányzat közösségi célú és infrastrukturális beruházásai a gazdaság fejlődését is szolgálják, de alapvetően a lakossági életminőségre vannak pozitív hatással, ami közvetetten a gazdaság – egyre jobban felértékelődő – humán bázisát erősíti. A jelen forgatókönyv nem készteti az önkormányzatot erőn felüli tehervállalásra, nem lesz szükség léptékváltásra. A városvezetés tehát fenntartja a szociális és egészségügyi ellátórendszer országos összehasonlításban kiemelkedő színvonalát, és elvégzi azokat a fejlesztéseket, amelyeket a technológiai fejlődés és az igények változása diktálnak. Az okos város koncepció megvalósítása során az eszközeihez és lehetőségeihez mérten valósít meg
példaértékű beruházásokat.

A megvalósítás lehetséges eszközei:

• előközművesített és befektetésre alkalmas helyszín-kínálat megtartása;
• üzleti inkubátorház építése;
• befektetés-ösztönző szervezet működtetése, kiemelt ügyfél szolgáltatás bővítése;
• egyedi adókedvezmény biztosítása az innovatív vállalkozásoknak;
• egyéb ’soft’ promóciós eszközök (pl. a település innovatív kkv-ja cím);
• középfokú oktatási kínálat helyben tartása és lehetőség szerinti bővítése;
• az ’okos város’ koncepció egyes elemeinek megvalósítása;
• hálózatosodás és együttműködés kiépítése a fővárosi kutató és egyetemi bázisokkal.
A fix beruházási költségek ebben az esetben 4-5 milliárd forintot tesznek ki, a működtetési költségek az évi 100 millió forintos többletköltséget nem lépik túl. A bevételi források között az iparűzési adó fenntartásával lehet számolni, amennyiben a kormányzati intézkedések ezt nem csökkentik drasztikusan. A fentiek mellett a terület-értékesítésekből származó haszon tud megjelenni.

Összegző értékelés

Szempont	Jellemző
Költségigény alacsony	alacsony
Kiépülés időtávja	10-15 év
Önkormányzati ráhatás	magas
Megvalósulás valószínűsége	magas
Bevétel-generáló képesség	2030-ig magas

Az önkormányzat számára ez a verzió igényli a legkisebb váltást, és új erőforrások mozgósítását, illetve erőn felüli tehervállalást. 15 éves időtávban megvalósítható, és teret biztosít az életminőség javító beruházások finanszírozására is. Az óvatos fejlesztéspolitika lehetővé teszi egy gyors-reagálású keret megtartását a változó gazdasági helyzetben való azonnali lépések megtételére.

C. Turizmus-orientált változat

A települési gazdaság diverzifikálásának új eszköze lehet a szabadidő gazdaság és a turizmus lehetőségeinek kihasználása. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások esetében vannak olyan réspiacok, amelyeket a település kihasználhat: konferencia turizmus, speciális célcsoportokat célzó vonzerők, illetve a családokat célzó szabadidős szolgáltatások bővítése. A turizmus szempontjából egyedül a főváros bír nemzetközi jelentőséggel (mellé kisebb mértékben a különleges adottságú hazai gyógyfürdők tudnak felzárkózni). Az agglomerációs gyűrű térségében néhány település bír országos vagy regionális vonzerővel (Szentendre, Gödöllő, Visegrád). Ezekkel összehasonlítva Budaörs adottságai nem kiemelkedőek. A turizmus a fő szerepet azonban hosszú távon sem tudja átvenni az ipari és a szolgáltató szektortól, se a jövedelem-termelés, se a foglalkoztatás tekintetében.

A lakosság eltölthető szabadideje az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett mind külföldön, mind belföldön. A különleges táji, vagy kulturális vonzerők mellett előtérbe kerülnek a speciális hobbikhoz és szabadidős tevékenységekhez köthető szolgáltatások (pl. hobbi repülés, lovas turizmus). Nemzetközi tendencia a konferencia helyszínek felértékelődése, amelyben viszonylag előkelő helyen van a magyar főváros is. A fejlődés egyik korlátja a nagy befogadóképességű (2000 főt ellátni képes) konferencia központ hiánya. A nagyvárosok többségében ez a jó elérhetőséggel rendelkező külső kerületekben, vagy elővárosokban kap helyet. A főváros nyugati kapujaként Budaörs nyithat ebbe az irányba, versenyhelyzetet teremtve a reptérhez kötődő lokációk számára. A kiszolgálást lehetővé tevő szolgáltatási háttér megjelenése adókedvezményekkel ösztönözhető, bár egy sikeres üzleti modell esetében a piaci alapú megtérülés is biztosított.

A település rendelkezik termálvíz készlettel, azonban az erre épülő termálfürdő és szálloda komplexum megvalósítása csak megfelelő körültekintés mellett lehetséges, mivel a kiaknázni tervezett vízlencse adja a fővárosi budai oldali termálfürdők vízbázisát. Mivel az agglomerációs gyűrű tágabb körzetében számos strand és gyógyfürdő elérhető, ezért egy tematikus élményfürdő jellegű beruházásnak lenne esélye a piacon új szolgáltatásként megjelenni.
A helyszín bevezetését alapos elemzésnek és komoly marketing munkának kell megelőznie. Az életvezetési szokások átalakulásával az egy órás elérhetőségi időn belüli – nem városi – szabadidős lehetőségek szerepe is felértékelődik. A családi programok tekintetében a vonzerők egyedisége kevésbé meghatározó, ebben a szegmensben követő jellegű, de komplex szolgáltatási palettával rendelkező kisebb turisztikai attrakciók is versenyképesek tudnak lenni (pl. kalandpark, csúszdapark).

Mindezeket a megfelelő vendéglátási és szálláshely-kínálat bővítése egészíti ki, amelynek a bázisát a helyi lakosság színvonalas kiszolgálása adja. A turisztikai és szabadidős fejlesztési irány előtérbe helyezése feltételezi a források koncentrálását ezekre a területekre, azonban nem jelenti, hogy az önkormányzat a meglévő befektetők és vállalatok támogatását teljesen háttérbe szorítja, szoríthatja. Az ilyen jellegű forrás-koncentráció esetében arra is figyelni kell, hogy elsősorban a CSOK miatt növekvő lakásépítések és lakosságszám következtében egyéb területeken pedig jelentősebb anyagi forrásigények léphetnek fel.

A turisztika orientált változat lehetséges eszközei:

• turisztikai tanulmányterv készítése, marketing stratégia kialakítása;
• terület-előkészítés és befektetés-ösztönzés turisztikai célú beruházások számára;
• adókedvezmény9 a turisztikai célú vállalkozásoknak;
• konferencia központ építése;
• a termálvízkincs turisztikai célú hasznosítása;
• szükséges közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztések megvalósítása;
• egyéb ’soft’ promóciós eszközök;
• speciális célcsoportokat érintő többnapos programok, fesztiválok szervezése;
• közterület fejlesztés, külterületi részek elérhetőségének javítása.
A meglévő vonzerők feltárását és a piaci lehetőségeket önálló elemzés keretében kell megvizsgálni, meghatározva az ezek kiaknázásához szükséges eszközök körét. Budaörs Önkormányzata ezek feltárásában, összehangolásában, és szervezett kiajánlásában tölthet be támogató szerepet.

Legnagyobb – milliárdos léptékű – fix költséget a terület-előkészítés (infrastruktúra kiépítés) és a konferencia központ esetleges felépítése jelent. A támogató intézményrendszer működtetése évente 30-50 millió forintot igényelne. Bevételi oldalon a helyi vállalkozások megnövekedett bevétele és az ebből származó iparűzési adó jelenthet folyamatosan növekvő forrást, míg a területértékesítés időszakos többletet eredményez.

Összegző értékelés

Szempont	Jellemző
Költségigény	alacsony
Kiépülés időtávja	10-15 év
Önkormányzati ráhatás	közepes
Megvalósulás valószínűsége	közepes
Bevétel-generáló képesség	2030-ig alacsony

Az önkormányzat számára ez a verzió profilbővítést, és imázs-váltást, továbbá többlet-erőforrások mozgósítását igényli, azonban nem eredményez erőn felüli tehervállalást. 15 éves időtávban megvalósítható, és teret biztosít az életminőség javító beruházások finanszírozására (szabadidő gazdaság). A megvalósulása számos kockázatot hordoz, mivel a turisztikai és szabadidős szolgáltatási piac már jelenleg is telített, illetve érvényesül a fővárosi szolgáltatások árnyék-hatása, továbbá egyegy projekt megvalósítási kockázatai is magasak az ágazatban.

Összegzés

Az egyes forgatókönyvek nem zárják ki egymást és többféle kombinációjuk is megvalósítható. Az egyes elemeik együttes alkalmazása, és hangsúlyainak eltolása esetén is számos al-változat alakítható ki. Ez különösen igaz a CSOK egyelőre előre nem látható demográfiai és társadalmi-gazdasági hatásainak, az ezekkel kapcsolatos kihívások kezelésére. Ezek részletes bemutatása feleslegesen terhelné a koncepció szövegét, miközben elterelné a figyelmet az alapvető fejlesztési irány kijelölésének szükségességéről.

A továbbiakban alapváltozatként a B) forgatókönyvben leírtakra javaslunk építkezni, mivel ez tudja a leginkább erőforrás-kímélő módon a legnagyobb fejlesztési hasznot eredményezni a településfejlesztési koncepció időtávja alatt. A változat kellőképp rugalmas és lehetővé teszi, hogy a település távlatosan akár az A), akár a C) változat irányában tegyen lépéseket. Mindezek mellett a többi szcenárió – legkevésbé költséges – elemei meg tudnak jelenni így a terv célrendszerében. A fentiekből adódó célrendszert az alábbiakban foglaltuk össze.