KŐHEGY GEOKÖRNYEZETI SZAKVÉLEMÉNYE I. kötet Kőkapu és Kőhát utcák környéke

BUDAÖRS – KŐHEGY GEOKÖRNYEZETI SZAKVÉLEMÉNYE I.kötet : Kőkapu és Kőhát utcák környéke /Budapest, 2008. október /

A dokumentum egyben letölthető: BUDAÖRS – KŐHEGY GEOKÖRNYEZETI SZAKVÉLEMÉNYE I.kötet : Kőkapu és Kőhát utcák környéke

Forrás

II. kötet

Rajzi mellékletek

1 sz rajz – Átnézetes helyszínrajz
2 sz rajz – Pince és partfal helyszínrajz – Kőkapu u
3 sz rajz – Felszíni vízelvezetés helyszínrajz -_Kőkapu u
4 sz rajz – Geokörnyezeti övezetek helyszínrajza – Kőkapu u
5 sz rajz – Pince és partfal helyszínrajz -_Kőhát u
6 sz rajz – Felszíni vízelvezetés helyszínrajz -_Kőhát u
7 sz rajz – Geokörnyezeti övezetek helyszínrajz -_Kőhát u
8 sz rajz – Szennyvízcsatorna helyszínrajz -_Kőkapu u
9 sz rajz – Szennyvízcsatorna helyszínrajz – Kőhát u

BUDAÖRS – KŐHEGY

GEOKÖRNYEZETI SZAKVÉLEMÉNYE

I.kötet :

Kőkapu és Kőhát utcák környéke

Budapest, 2008. október

 

TARTALOMJEGYZÉK

1.BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK…………………………………………………………………………….. 3

2.A FELDOLGOZÁS ÉS MINŐSÍTÉS MÓDSZERE……………………………………………….. 3

2.1.A módszertan általános ismertetése…………………………………………………………… 3

2.2.Megtámasztó szerkezetek, partfalak , sziklafalak, lejtők……………………………… 5

2.3.Pincék és üregek…………………………………………………………………………………….. 7

2.4.Önálló, azonos adottságú területek ( geokörnyezeti övezetek )…………………….. 10

3.FELHASZNÁLT ADATOK………………………………………………………………………………… 11

4.FÖLDTANI ÉS HIDROGEOLÓGIAI ADOTTSÁGOK………………………………………….. 12

5.AZ ALÁPINCÉZETTSÉG ÉRTÉKELÉSE……………………………………………………………. 15

5.1.Kőkapu utca alá menő pincék ismertetése………………………………………………….. 15

5.2.A Kőhát utca környezetében lévő pincék ismertetése………………………………….. 18

6.PARTFAL-ÁLLAPOTOK ÉRTÉKELÉSE……………………………………………………………. 20

6.1.A Kőkapu u. partfal -állapotainak értékelése………………………………………………. 20

6.2.A Kőhát u. partfal – állapotainak értékelése………………………………………………… 22

7.FELSZÍNI VÍZELVEZETÉSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE………………………………………. 25

7.1A Kőkapu utca felszíni vízelvezetésének ismertetése…………………………………… 25

7.2 A Kőhát utca felszíni vízelvezetésének ismertetése…………………………………….. 26

8.SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉRTÉKELÉSE…………………………………………………………… 28

8.1.Kőkapu utcai szennyvízelvezetés………………………………………………………………. 28

8.2.Kőhát utcai szennyvízelvezetés…………………………………………………………………. 28

9.GEOKÖRNYEZETI ÖVEZET – BESOROLÁS……………………………………………………… 29

1.  BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK

Jelen szakvélemény Budaörs Város Önkormányzatának megbízásából készült. Az „Épített és természeti környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény”  kötelezte az Önkormányzatokat, hogy a települések egész területére új szabályozási tervek készüljenek. A helyi építési szabályozási tervekhez egy olyan fejezetet is össze kell állítani, amely a belterületen meglévő geokörnyezeti problémákkal, az azokkal összefüggésben álló veszélyek megszüntetésének módjával foglalkozik.

Geokörnyezeti problémának kell tekinteni minden olyan természetes és antropogén eredetű adottságot, mely a talajjal, talajvízzel, morfológiai és hidrogeológiai adottságokkal, talajmechanikai, partfal-és rézsű-állékonysági-,  illetve alápincézettségi viszonyokkal foglalkozik.

Geokörnyezeti szempontból a Kőhegy problémás területe a városnak szinte valamennyi kockázati tényező miatt : meredek partfalak határolják a szűk közutakat, a felszíni vízelvezetés és közművesítés a kis űrszelvények miatt problémás, ráadásul a partfalakat alápincézték, a pincék alámennek a közutaknak, az építési telkek mérete kicsi és általában szabálytalan . A nagy terepesések miatt a terület heves vízjárású, a befogadókkal is problémák vannak.

Mindezt tetézi, hogy frekventált fekvése miatt az utóbbi évtizedben igen intenzív beépítés történt a Kőhegyen, mely megnövelte a járműforgalmat és megváltoztatta a természeteshez közeli terep -alakulatokat.

A Kőhegyen 1991 – 2001. között 11 évig történtek az Országos Pinceprogram keretében a pince -hatástalanítások-, majd később a partfal – stabilizációs munkák. A pincebeavatkozásokat követték a közműépítések ( elsősorban gáz , csapadék – és szennyvízcsatorna), majd a közutak helyreállítási munkái. Mindezzel az Önkormányzat célja az volt, hogy a Kőhegyi városrész urbanizációs vonatkozásban egyenértékűvé váljon a Város egyéb lakóterületeivel. Azonban az utóbbi idők nagy volumenű beépítései-, a megnövekedett forgalom miatt az Építésügyi Hatósági Szabályozást át kell értékelni-, melynek alapeleme a geokörnyezeti veszélyek elkerülése, felszámolása-, ill. olyan szabályozás kidolgozása, mely megelőzi a geokörnyezeti jellegű belterületi károsodások kialakulását.

Az Önkormányzat X/627/2008. sz. levelében kérte, hogy a komplex munkák rangsorolásánál élvezzen előnyt a Kőhát és Kőkapu utca környezetének vizsgálata, mert ezeken a területeken a közeljövőben útépítést terveznek. Emiatt a vizsgálatokat ezzel a két területtel kezdjük és előzetes szakvéleményt adunk ki az útépítési munkák megkezdése érdekében. Jelen szakvélemény- kivonat szerves részét képezi a végleges dokumentációnak.

2.  A FELDOLGOZÁS ÉS MINŐSÍTÉS MÓDSZERE

2.1.   A módszertan általános ismertetése
A település M= 1:500 méretarányú belterületi térképét használtuk alaptérképként. Az alaptérképek áttekintő helyszínrajza az 1. sz. rajz, mely bemutatja a vizsgálati helyszínrajzi részletek belterületen belüli elhelyezkedését.

Az alaptérképre ráhordtunk valamennyi -, bemért, ill. a bejárások során szemrevételezéssel rögzített partfalat, rézsűt, lejtőt, megtámasztó szerkezetet, károsodást, bejárható és feltételezett pincét, felszíni horpát, beszakadást és üregekre vonatkozó egyéb lakossági információt. A térképezéshez felhasználtuk a Kőhegy XIX. századi archív alaptérképeit is-, elsősorban a korabeli présházas beépítések tisztázása érdekében.

Szintén a helyszíni bejárásokon rögzítettük a felszínen megjelenő partfal-problémára utaló információkat , a látható vízelvezetési problémákat ( kimosódásokat, iszapolódásokat, elöntési nyomokat ) , ill. a szennyvízelvezetés elégtelenségeit-, felhasználva a közmű alaptérképeket. Ellenőriztük a meglévő terepeséseket, a csatornahálózatok lejtésirányait, állapotát, a vízelvezető létesítmények kapacitását, állapotát, a befogadók kapacitását, állapotát.

A beépítésekkel és állékonysági kérdésekkel összefüggésben archív geotechnikai fúrások ( saját – és az Építésügyi Geotechnikai Adattárban fellelhető) alapján a mértékadó területrészeken geotechnikai rétegszelvényeket szerkesztettünk, melyek alapján tervezhetővé válnak az építmények, előzetes információk állnak rendelkezésre a terület altalaj-adottságaira.

A víz – és szennyvízelvezetési kérdéseket , a geotechnikai szelvény -felvételeket az áttekinthetőség miatt önálló rajzokon ábrázoltuk. Az archív fúrásokból szerkesztett  mértékadó rétegszelvényeket tehát beazonosítható módon szintén dokumentáltuk.

Készült hagyományos ( papír alapú ) és digitális alaptérkép is a geokörnyezeti problémákról, felhasználva az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott digitális alaptérképeket és a korábbi pince -tömbtanulmány M=1:500 -as alaptérképeit.

Az alaptérképeken szín- és jelkulccsal ábrázoltuk az egyes képződményeket, létesítményeket, károsodásokat, azok állapotát és a már bekövetkezett tönkremeneteleket. Felhívjuk a figyelmet, hogy a térképeken alkalmazott jelzések nem lépték-helyesek, hanem szimbolikusak, céljuk a plakát-szerű ábrázolás a pincék,  partfalak jellegének, veszélyességének érzékeltetése, a felszíni vízelvezető és szennyvízcsatorna hálózat állapot -rögzítése .

Helyszíni bejárásokon rögzítettük a felszínen megjelenő geokörnyezeti problémákra utaló információt , illetve szükség esetén új fúrásokat is mélyítettünk. Az alaptérképen szín- és jelkulccsal ábrázoltuk az egyes adottságokat, létesítményeket.

A mérések, előzetes geomorfológiai és építés-földtani adatok, talajmechanikai fúrási eredmények és helyszíni bejárások alapján egységes, jól értelmezhető kategóriákba soroltuk az egyes Kőhegyi rész-területeket. A terület- minősítési kategóriákhoz rendelve megadtuk azokat a beavatkozási módokat, melyek elvégzésével a geokörnyezeti problémákból adódó károsodások az egyes rész -területeken megelőzhetők.

A Kőhegyet olyan önálló, egységes részekre (övezetekre) osztottuk, amelyek közel azonos geokörnyezeti adottságokkal rendelkeznek. Ez a későbbi szabályozási tervek készítéséhez, illetve az építés-hatósági munkához nyújt segítséget, továbbá egyszerűbben kezelhető, áttekinthető.

Mindezeken túlmenően bizonyos különleges esetekkel (pl. rétegvíz-megjelenés, közterületek állékonysági veszélyeztetettsége , különösen veszélyes támfalak és pincék, élet – és vagyonvédelmi kérdések stb.)  külön is foglalkoztunk.

A szakvélemény értelmezéséhez előzetesen egyértelműsíteni kell néhány fogalmat és kategóriát, melyet a feldolgozások során alkalmaztunk:

2.2.   Megtámasztó szerkezetek, partfalak , sziklafalak, lejtők

A szakvéleményben partfalakkal összefüggésben többféle fogalmat használunk. A köznyelvben pl. valamennyi épített falszerkezetet támfalnak neveznek. A műszaki gyakorlatban ez nem így van. Emiatt kell tisztázni az alkalmazott megnevezések pontos tartalmát:

– Támfalak: melyek a tönkremenetelekkel ( elcsúszás, elbillenés, talajtörés) szemben

kellő biztonsággal (n=1,5-2,0)  rendelkeznek , súlyuknál-v. talplemezüknél fogva ,

esetleg pillérezés-v. horgonyzás útján biztosítják a kellő támhatást. Szerkezetük és

anyaguk igen változatos lehet. Biztonságos élettartama: minimum 100év.

– Bélésfalak:melyek bizonyos támhatással rendelkeznek,de az állékonysági biztonságuk

nem éri el a támfalakét. Általában a súlytámfalakhoz hasonlóak, hiszen a támhatást

súlyuknál fogva biztosítják.  Többnyire a 40-60 cm vastag tégla-, kő-v. beton falakat

lehet bélésfalnak tekinteni. Kisebb beavatkozással (pl. pillérezés, horgonyzás, putto-

nyosítás) támfallá alakíthatók. Biztonságos élettartama: 50-80 év

– Borítófalak: Legelterjedtebb megtámasztó szerkezet, mely 20-30 cm vastag tégla-v.

kőfalként épül , általában frissen nyesett partfalak elé. Támhatásuk elenyésző, az

gyakorlatilag a bioszférikus hatások ellen védi a partfalak felületét. Időtállósága

csekély,a csapóeső és fagy hatására felülete mállik,majd önsúlyánál fogva megindul a

tönkremenetele, elsősorban kihasasodás formájában. Biztonságos élettartama: 30-50

év.

– Partfalak: Olyan nem szilárd kőzetből felépülő szabadonálló, közel függőleges ( 60°-nál meredekebb) természetes képződmények , melyek még eredeti fekvésükben vannak. Magasságuk a kőhegyen 1,0 -5,0 m között változik. Anyaguk általában löszös-, lejtőtörmelékes kifejlődésű, vízre és dinamikus hatásokra érzékeny: ennélfogva tömbösödésre, omlásra, rogyásra és sárfolyásra hajlamos. Jellemző lehet a É-i partoldalaknál a szél általi erodálás : a defláció is.

– Lejtők, rézsűk: A 25°-60° hajlással rendelkező természetes v. mesterséges (feltöltéssel létesített) terep -esést rézsűknek ( 1:2 – 2:1 hajlású) tekintjük, a 25° alatti terepesést lejtőnek nevezzük. A rézsűk és lejtők sárfolyásra, árkos kimosódásra, erózióra, kúszásra és suvadásra hajlamosak.

– Sziklafalak: A szilárd, nyomószilárdsággal rendelkező kőzetekből felépülő természetes képződményeket sziklafalaknak nevezzük. Hajlásuk szerint lejtős és függőleges sziklafal-típus jellemző a vizsgált területen . Anyaguk a Kőhegyen triász dolomit, mely fagyérzékeny anyagánál (litoklázisos repedezettsége miatt) fogva apózódásra, mállásra hajlamos. Jellemző tönkremenetele az omlás, pergés, mállás.

A SZAKVÉLEMÉNYBEN ALKALMAZOTT PARTFAL- RÉZSŰ-, SZIKLAFAL ÉS MEGTÁMASZTÓ SZERKEZET MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK AZ ALÁBBIAK

a./ Jó állapotú , állékony képződmények, szerkezetek (térképen zöld színnel jelölve)

Max. 8 m magas, közel függőleges partfalak, ahol kedvezőek a látható fal mögötti geomorfológiai adottságok, a körömvonalon nincs kedvezőtlen (kifelé lejtő) dőlésű réteg, omladék. A felületet nem tagolják eróziós kimosódások, oszlopos elválások, repedések, a növényzet gyökere a partélt nem károsította, a partél felett a vízelvezetés megoldott, az elméleti csúszólapon belül mezőgazdasági művelés nem folyik. A partfalat pincék nem gyengítik. Sziklafalak esetében nincsenek mállási jelenségek, nincs negatív dőlésű (csüngő) sziklatömb , a repedések függőleges struktúrával rendelkeznek és nem osztják önálló tömbökre a sziklát.

Lejtőknél a 25o-nál nem meredekebb, kúszási-suvadási nyomoktól mentes-, nem erózió-érzékeny, megfelelő növényi fedettséggel rendelkező lejtők tekinthetőek jó állapotúnak. A rézsűk feletti terület vízelvezetése megoldott, vizes közművek a rézsűk hatástávolságán belül nincsenek.

A jó állapotú partfalak , sziklafalak és lejtők középtávon (kb. 15-20 év) semmilyen beavatkozást nem igényelnek.

Megtámasztó szerkezetek esetében a támfalak és bélésfalak jó állapotúnak minősülnek, ha negatív dőlésük nincs, a háttér-víztelenítésük megoldott, felületükön vízszintes-v. ferdén felfutó repedések nem láthatók, anyaguk fagyásmentes, felületük ép, folytonossági hiány nincs. Ezek a szerkezetek hosszú távon nem igényelnek beavatkozást. Jó állapotú borítófalak támhatással nem rendelkeznek, ezért állapotuk minőségét esztétikai kritériumokhoz (anyagminőség, homlokzati folytonosság, stb.) lehet elsősorban rendelni.

b./ Közepes állapotú  képződmények, szerkezetek (térképen sárga színnel jelölve)

Partfalak esetében az inhomogén földtani felépítés, tömbösödött felületi megjelenés, a növényi gyökérzet erodáló hatása a jellemző, ill. a partél vízelvezetése nincs-, vagy csak részlegesen van megoldva. Kisebb pergések időszakosan történnek, de nagyobb kiterjedésű felszínmozgás még nem alakult ki. Vizes közművek közvetlenül a partélen nincsenek, a partfalat pincék nem gyengítik, szórvány-pincejelenlét azonban előfordulhat. A partfalon negatívan csüngő tömbök-, ill. a partélen azzal párhuzamosan-v. övszerűen futó repedések még nincsenek. Sziklafalak esetében kisebb pergések megengedettek, a repedés rajzolat már szabálytalan lehet, de nagyobb tömbök kiszakadását lehetővé tevő (csüngő) kifejlődés még nem jelentkezett.

Lejtők esetében a lokális lefolyástalan mélyedések megléte, ill. a lejtő anyagának átázottsága, lazasága a jellemző, mely a lejtőn lévő fák kisebb dőléséből következtethető ki.  A közepes lejtők hajlása 30o-40 º-nál nem meredekebb. Kisebb, lokális  felületi hámlások előfordulhatnak. Sziklafalak tövében lévő törmeléklejtők esetében a jelentősebb súrlódási szög megléte miatt meredekségük elérheti akár az 50°-ot is.

Megtámasztó szerkezetek esetében a támfalaknál és bélésfalaknál kisebb-, egyenlőtlen süllyedésből és spontán dilatációból származó kisebb, függőleges irányítottságú repedések megjelenhetnek, a felületek már kisebb mértékben fagykárt-v. folytonossági hiányt szenvedtek, de káros deformációk , billenések még nem jelentek meg. Borítófalak esetében a teljesen ép, száraz, deformációktól és repedésektől mentes falak közepes állapotúnak tekinthetők.

c./ Rossz állapotú,instabil képződmények, szerkezetek(térképen piros színnel jelölve)

Partfalaknál a tömb-szerű rogyás feltételei már kialakultak, csüngő lösztömbök és nagy méretű lógó gyökerek láthatók a partfalakon, azok felületén. A földtani felépítésük inhomogén, közbenső rétegvíz-megjelenés jellemző, a felület eróziós hátrarágódásokkal szabdalt, a felettes terület közművesített, illetve a felszíni vízelvezetés nem megoldott, a partél felett intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A körömvonalat laza, átázott omladék borítja, mely maga is felszínmozgásra hajlamos. A partélen repedések jelentek meg, a partfalat több, egymás közelében lévő pince is gyengíti. Közvetlenül a partélen vizes közművek haladnak. Sziklafalak esetében  alátámasztás nélkül csüngő sziklatömbök találhatók a felületen, ill. a repedések záródása (körbe-érése) miatt különálló szikla-oszlopok alakultak ki. Kedvezőtlenek (völgy-irányúak) a rétegdőlések

A lejtők kúszása egyértelmű, felületükön eróziós nyomok láthatóak, hajlásuk 30o-nál nagyobb, a felületükön lévő fák dőlése a mozgást jelzi. A lejtőkön rétegvíz-kilépések tapasztalhatók, felülete a felszínmozgások miatt egyenetlen, árkos, repedezett, a felszíni vízbeszivárgás ezért felgyorsul.

Megtámasztó szerkezeteknél (valamennyi típusnál) a szemmel látható billenés, negatív dőlés, deformáció (hasasodás), ill. ferde és vízszintes repedés-megjelenés tapasztalható. Háttér-viztelenítésük nem megoldott, felettük vizes közművek vannak. Felületük súlyosan károsodott, hiányos, mállott.

2.3.   Pincék és üregek

A „pince” fogalmán nem az épületek alá létesített sík födémes szerkezeti alagsorokat és szuteréneket értjük, hanem olyan vájásos v. kitakarásos módszerrel létesített térszín alatti létesítményeket, melyek felett talajtakarás van. Pince lehet épület alatt is, ha az az épület- padozattól elkülönülő dongaíves főtével (boltozattal) rendelkezik. Néhány alapfogalmat tisztázni kell a pincehelyzet leírásának megértése miatt:

– Pince: határozott lejáróval, hosszal , magassággal és szélességgel rendelkező mesterségesen kialakított térszín alatti üreges létesítmény,

– Üreg: szabálytalan, általában járható bejárattal nem rendelkező természetes v. mesterséges térszín alatti létesítmény , képződmény (pl. hombár, kút, löszkút, barlang stb.)

– Vájt pince: térszín alatti bányászati technológiával kialakított mesterséges pince ( u. n. ramonádos vájással, kézi erővel készültek, lehetnek béleltek és béleletlenek )

– Kitakarásos pince: a pince helyét kimarkolták majd megépítették a bélésanyagot és visszahelyezték a főte fölé a földanyagot. Kitakarásos pince csak bélelt lehet.Régi épületek alatt általában kitakarásos pincék húzódnak.

– Béleletlen pince: természetes lösz -v. triász dolomitba (sziklába) vájt üreg, mely nem rendelkezik belülről önálló bélésfal (tartó) szerkezettel erősítő falazattal. A térképeken szimpla kontúrvonallal jelöltük.

– Bélelt ( v, erősített) pince: Olyan vájt-v. kitakarásos eljárással épített pince, mely valamilyen belső bélésanyaggal ( erősítő szerkezettel) rendelkezik. Anyaga kő, tégla, betontégla, lőttbeton és ezek vegyes keveréke lehet. A térképeken dupla kontúrvonallal jelöltük.

– Bejárható v. ismert pince: Jelenleg megközelíthető, bejárattal rendelkező vájt v. kitakarásos pince . A térképeken folyamatos vonallal jelöltük.

– Feledésbe merült pince: Lejárata megszűnt, betemették, beomlott, bemenni nem lehet. Feledésbe merült pince lehet ismert ( erről a lakosság, tulajdonosok tudnak) , ill. ismeretlen ( ez esetben csak sejtés van, egyéb információ nem áll rendelkezésre) . A feledésbe merült pincéket a térképeken szaggatott vonallal jelöltük. Ugyanilyen jelölést alkalmaztunk azoknál a pincéknél, melyekbe a felmérések idején nem tudtunk bejutni (a tulajdonos nem engedett be)

A pincék főbb szerkezeti részei :

– Alap : A pince állófalának térszín alá eső része. Gyakran alap nélkül készítették a pince-béleléseket, ekkor a falazat a pince padozatáról indul. Béleletlen pincéknél értelem szerűen nem beszélhetünk alapról.

– Állófal: Az alap és a boltozati váll közötti közel függőleges falazat ( térdfal)-, béleletlen pincéknél a függőleges kőzetkontúr . Általában az állófalaknak a kihasasodás a jellemző tönkremeneteli formája

– Boltozat v. főte: A pince felső térelhatároló íves falazott szerkezete -, ill. béleletlen pincéknél az íves vájt kőzetkontúr. Jellemző tönkremenetele a kereszt -és hossz -irányú repedés, deformáció és átszakadás, tömbös főte-felszakadás

– Főte-takarás: A pince boltöve és a terepszint közötti távolság

– Lazulási zóna: A pincefőte feletti feszültségmentes kőzettest, melyet a függőleges terhelési trajektóriák kikerülnek. Általános esetben igaz, hogy a lazulási zóna kőzetanyaga önsúlyánál fogva is ki tud lazulni és le tud omlani. A biztosításokat általában a lazult kőzettest nyomására kell méretezni.

– Terhelési – tönkremeneteli zóna: Az a hatótávolság, ameddig egy térszín alatti pince fel tud szakadni: függőleges v. ferde kürtős szakadással. Ez általában a pincefőte felett 45 fokos síkok mentén történik: azaz a pince hatástávolsága ( határzónája)  az alaprajzi kontúrján kívül a főtetakarás mértékével megnövelt terület.

A PINCÉK VIZSGÁLATA ÉS ÁLLAPOT-MINŐSÍTÉSE A KÖVETKEZŐ SZEMPOTOK SZERINT TÖRTÉNT:

A helyszíni vizsgálatok és állapotfelmérések ingatlanonként külön-külön történtek, a legfontosabb adottságok és információk feljegyzésével, műszaki szemrevételezéssel.

A következő szempontokat tartottuk szem előtt:

a pincék állaga, geometriája, jelenlegi hasznosítása, állapota,

az ingatlan beépítési viszonyai,

közműviszonyok, főként a szennyvíz- és a felszíni vízelvezetés szempontjából,

feledésbe merült pincék és üregek helyzete,

felszíni horpák, rogyások, út- és épületkárosodások stb., beleértve a korábbiakat is.

megvalósult pincebeavatkozások.

Természetesen a szemrevételezésen túl felhasználtuk a helyi lakosság szóbeli információit is, melyek elsősorban a korábbi beépítésekre, pinceállapotokra, feledésbe merült üregekre vonatkoztak. A bejárható pincék illetve pinceszakaszok folyamatos vonallal, az omlás vagy elfalazás utániak, illetve a feltételezett pincék pedig szaggatott vonallal kerültek ábrázolásra az alaptérképen.

A következőkben megadjuk a műszaki szemrevételezéssel megállapítható pinceállapot – kategóriákat:

   Rossz és életveszélyes állapotú pince:

Avult falazattal biztosított, illetve a főtén tömbös, az oldalfalon kisebb táblás leválásokkal károsodott, elhanyagolt, gyakran gyökérzónás, több esetben használaton kívüli béleletlen vájt pincék, kis takarással, melyek esetenként felszíni létesítményeket (utat, lakóépületet, közműveket stb.) is veszélyeztetnek. Rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok, erősen nedvesek, felettük közművek húzódnak, a pincetérben való tartózkodás csak biztosítás védelme mellett megengedett. Ezek a pincék 1-3 éven belül beavatkozást igényelnek, mivel a kedvezőtlen környezeti adottságok ezen idő alatt a pince teljes tönkremenetelét okozhatják. A feledésbe merült és a nem bejárható pincéket mindig életveszélyes tekintjük.

   Közepes állapotú pince:

Falazattal biztosított, kedvező szelvénykialakítású, karbantartott pincék, melyekben mozgásra utaló szerkezeti repedések nincsenek. A falazaton kisebb állapotromlások, hiányosságok lokálisan előfordulhatnak, melyek egyszerű beavatkozással hatékonyan megszűntethetők. Ide sorolhatjuk azon biztosítás nélküli vájt pincéket is, melyek kellő főtetakarással, kedvező szelvénykialakítással rendelkeznek, karbantartottak, felszíni létesítményeket nem veszélyeztetnek, azonban a károsító hatások közül egyik-másik jelenléte a pincetérben felületi hámlásokat okoz. A károsodások azok kiváltó okainak megszüntetésével házilagosan megszüntethetők. Állapotuk időszakos felülvizsgálatot igényel.

   Jó állapotú pince:

Falazattal biztosított, száraz, karbantartott pince, kedvező geometriai kialakítással. A megerősítő szerkezeten nem jelentkeznek repedések, a szerkezeti anyagok nincsenek elöregedve. Falazat nélküli, kedvező geometriai kialakítású, száraz, repedésmentes, ép falú vájt szikla – v. löszpincék, melyeknek környezetében nincsenek a pincét károsító tényezők (növényzet, elszivárgó víz, dinamikus forgalmi terhelés stb.).

Az egyes pincék minősítését a csatolt helyszínrajzokon színezésük szerint az alábbiak szerint lehet értelmezni:

jó:                                zöld

közepes:                      sárga

rossz, életveszélyes:    piros

Ugyancsak színkóddal jeleztük a szakszerű beavatkozásokat (kék) és a tulajdonos távolléte -, ill. ellenállása miatt nem felmérhető pinceszakaszokat (barna). Ez utóbbiaknál javasoljuk a Hatósági intézkedést különösen ott, ahol a pince közterület közelében van.

2.4.   Önálló, azonos adottságú területek ( geokörnyezeti övezetek )

A közel azonos geokörnyezeti adottságú területeket önálló egységekre ( u.n. geokörnyezeti övezetekre) osztottuk. A szakvéleményben alkalmazott területegységek minősítési kategóriái röviden az alábbiak.

„A”    Kedvező adottságú területek

Melyek nem alápincézettek, azokon mozgásveszélyes magaspartok , rézsűk nincsenek. Morfológiai alakjuk kedvező, közel sík, illetve kisebb lejtéssel, völgy-vonulatokkal rendelkeznek. A talajvíz mélyen helyezkedik el (>5 m). Felszíni vízelvezetése megoldott vagy egyszerűen, gravitációs úton megoldható. Földtani-talajmechanikai szempontból a terület alatti összlet homogén, száraz, tömör fekvésű, vagy nyugodt rétegzettségű , azon feltöltések nincsenek.

Ilyenek a hegylábon lévő közel sík-, v. kis lejtésű területek, ahol nincsenek pincék

„B”     Közepes adottságú területek

Melyek ugyan szórványosan (kis intenzitással) alápincézettek, de mozgásveszélyes magaspartok és rézsűk a területen nincsenek. Esetenként a felszín meredekebb lejtéssel rendelkezik (i = 15-20%) és az altalajban kisebb inhomogenitások is előfordulnak. A nyugalmi talajvízszint a terepet 3 m-nél jobban nem közelíti meg. A felszíni vízelvezetés viszonylag egyszerűen megoldható. Felszínmozgásra utaló jelek a területen nem láthatóak.

Ilyen terület pl. a Kőkapu u. -,  a Kárpát –  és Kisfaludy u. környéke

„C”    Kedvezőtlen adottságú területek

Az intenzíven alápincézett, illetve partfalakkal veszélyeztetett területek tartoznak ebbe a kategóriába. Ide sorolhatók még a magas talajvíz-állású és kedvezőtlen altalaj-adottságú térségek is. A felszíni vízelvezetés megoldatlan, a felszín-közelben alapozásra alkalmatlan, puha, átázott összletek is vannak.

A terület elöntés-veszélyes, illetve lefolyástalan, felülete meredek (i = > 30-40%). A felszínen mozgásra utaló nyomok találhatók: pl. fák dőlése, felszínen megjelenő repedések, felpúposodások, árkos kimosódások, sárfolyások, omlási kúpok, tömbös elválások , falrepedések stb. Ilyen területek egyrészt az alápincézett magaspartok közvetlen környéke, a sűrűn alápincézett részek és a rossz vízelvezetéssel rendelkező utcák. Ezeken a területeken mindenfajta mérnöki létesítmény csak nagy körültekintéssel, illetve a kedvezőtlen hatások megszüntetését követően építhető.

A minősítési kategóriák alkalmazásánál alapelv, hogy ha egy adott helyrajzi számú telket több minősítési kategória is érint, közülük minden körülmények között a legkedvezőtlenebbet kell az adott ingatlanra érvényesnek tekinteni.

3.  FELHASZNÁLT ADATOK

A szakvélemény összeállításához bő szakirodalom állt rendelkezésre, így a jelen szakvélemény összeállításához az alábbi előzmény-anyagokat használtuk fel :

Budaörs Város M=1:4000-es méretarányú belterületi térképe

Budaörs Város M=1:2000-es méretarányú digitális belterületi térképe

Magyarország kistájainak katasztere (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. Budapest),

Buda hidrogeológiája (Horusitzky Henrik, 1938.)

Geológiai kirándulások Budapest környékén ( Schafrazik F.-Vendl A. Papp F., 1960)

Engedélyezési és kiviteli tervek a város belterületén lévő partfal stabilizációs munkákhoz (Geoteszt Kft. 1993-2003.)

–        Részletes pincetömb vizsgálatok  (Geoteszt Kft. 1993-2003.)

–        Talajmechanikai szakvélemények, épületkár-vizsgálatok Budaörs belterületén (Geoteszt Kft. 1993- 2003.)

Szakértői vélemények Budaörs Kőhegy közműfektetési munkáihoz, különös tekintettel az alápincézettségre (GEOTESZT Kft., 1994. április – 1995. április),

Budaörs, Ostor – Nefelejcs – Présház – Kőfejtő utcák által határolt terület pincéinek geodéziai felmérése, M = 1:500 (KERTKOMPLEX Bt., 1995. június),

Kataszteri térkép Budaörs községnyilvántartásából (Budaörs, Földhivatal),

M = 1:500-as méretarányú belterületi helyszínrajz (Budaörs, Polgármesteri Hivatal),

Felhasznált magassági alappont a római katolikus templom falában lévő csap: 164,874 mBf.

Átfogó műszaki-gazdasági vizsgálat Budaörs Város pincehelyzetéről (GEOTESZT Kft., 1994. november),

Dr. Wein György: A Budai-hegység tektonikája (Budapest, 1977.)

4.  FÖLDTANI ÉS HIDROGEOLÓGIAI ADOTTSÁGOK
A Budai hegység legnagyobb, immár körzetközponttá vált településének, Budaörs városának domborzati képe igen változatos. Területét északon a Csíki- és a Budaörsi-hegyek, a Budai hegység erősen széttöredezett, többnyire dolomitból álló rögei, sasbércei, ettől délre a Budaörsi-medence és a Tétényi-fennsík nyúlványai foglalják el. A hegyek déli, város felőli lejtőit jórészt lösz borítja, amely kiváló alapot biztosított évszázados szőlő- és gyümölcstermelő kultúra kialakításához (már a legrégebbi ismert térképeken jelölték a szőlővenyigéket).

1. ábra:  A Kőhegy geológiai szelvénye a pincék elhelyezkedésével

(sematikus, lépték nélküli vázlat).

A városképi jelentőséggel bíró és kis utcáival mediterrán hangulatot árasztó 235 m magas Kőhegy közvetlenül a település felett emelkedik. A szinte szabályos kúp alakú hegyecske védett geológiai érték: a Budai hegyek legidősebb felszíni kőzete, a Triász-kori dolomit alkotja, melyet a földtörténeti középkor elején  mészvázú zöldalgák építettek fel.  A Budai hegység, és benne a vizsgált kőhegyi rész története nem más, mint egy szigetvilág többszöri (összesen nyolcszori) szárazulattá válási folyamata. Távolabbi fúrások tanúsága szerint a mezozoós rétegek aljzatát felső permi szürke mészkő, likacsos dolomit, illetve alsó permi aleurit, homokkő és konglomerátum képezi. A paleozoikumot feltehetően szilur fillit alkotja.

Maga a Kőhegy ÉNy-DK irányú vetőkkel sűrűn szabdalt, fő tömegét – eltérően a környező Csíki hegyek és a Budaörsi medence diploporás dolomitjától – a felszínen is megjelenő fehér, rózsaszínű és sárga, laza szemcsés dolomit alkotja. A fő kibúváson kívül még 3-4 kisebb „szikla” szorult a beépített területek közé.

Ez a triász felső Ladini emeletébe tartozó dolomit fokozatos átmenettel fejlődik ki a diploporás dolomitból. Vastagsága 220-300 m körüli, az egykori Ős Földközi tengerből, a Thetisből rakódott le.

A felső eocén priabonai emeletet alapkonglomerátum, nummulinás discocyclinás mészkő és bryozoás márga, illetve ezek különböző fácies változatai képviselik. A Budai hegységet ugyanis a felső eocénben a tenger ismét elöntötte, így folytatódtak a korábban megkezdődött transzgressziós folyamatok. E rétegben helyenként vulkáni konglo­merátumok és szubvulkáni andezit telérek fordulnak elő.

Fedő képződménye a középső oligocén korú rupéli kiscelli agyag és laza homokkő, mely általános előfordulású egész Budaörs körzetében, és amely a rupéli tengerfenéknek a kialakuló töréses árok menti lesüllyedésének következménye. Vastagsága átlagosan 30-40 m. A kiscelli agyag a feküje a pleisztocén lösznek és agyagnak, mely egyben a terület fedőrétege is.

A pleisztocén elején a Budai hegység végleg „szárazra került”. A jégkorszak jeges periódusainak porviharaiból lerakódott lösz elsősorban a Kőhegy déli oldalán települt meg, jelezve, hogy ez volt a szélárnyékos oldal, a vihar pedig É, ÉNy-ról jött. Vastagsága 2-6 m, kivételesen 15-25 m is lehet. Színe halványsárga, a felszínhez közel barnás, alkotó porszemcséinek átmérője 0,05 és 0,02 mm között változik.

A terület talajvízadatairól meglévő ismereteink erősen hiányosak. Az összefüggő talajvízszint mélysége nem ismert, és lévén, hogy ásott kút nem lelhető fel egy sem, a vízszint nem volt mérhető. Korábbi kisátmérőjű fúrásainkban sem jelentkezett a talajvíz. Ez a tény mindenesetre erősen megkönnyítette a korabeli pincevájók dolgát, hiszen gyakorlatilag bárhol és bármilyen mélységben létrehozhatták pincéiket.

Megjegyezzük, hogy a némelyik pincetalpon időszakosan dm-es nagyságrendben is jelentkező vizek nem talajvíz, hanem az időjárástól és az emberi tevékenységektől függő rétegvíz eredetűek.

A partfalak tekintetében általában háromféle geológiai formáció fordul elő:

a./ sziklafalak

b./ sziklafalak közelében lévő dolomit – lejtőtörmelékes lejtők és bevágással létesített

partfalak

c./ lejtőtörmeléktől mentes , agyagos kifejlődésű pleisztocén löszfalak, lejtők

Előfordulnak még a kőbányászattal összfüggésben álló meddőhányók, melyek nem természetes képződmények, anyaguk többnyire a triász dolomit és a pleisztocén löszanyag keverékéből áll. A beépítések miatt igen jelentős terep-alakítások történtek-, ill. jelenleg is folyamatban vannak. A bevágásokban a geológiai viszonyok jól nyomon követhetők.

Részben a pinceprogram keretében-, részben a közműépítések miatt-, részben a beépítésekhez talajmechanikai fúrások mélyültek a Kőhegy területén. Ezekből az archív fúrásokból szerkeszettünk olyan rétegszelvényeket, mely jó információt ad a tervezett fejlesztések, beépítések megtervezéséhez. A megadott rétegszelvények kiegészítő-, előzetes információnak tekinthetők és nem helyettesítik az egyes építmények létesítéséhez szükséges részletes geotechnikai feltárásokat.

A rétegszelvények a szakirodalomból ismert rétegsorokat tárták fel. A fúrások egy része a triász dolomitban, ill. a felette lévő lejtőtörmelékes lösz -rétegekben akadt el. A harántolt összletek általában a változó vastagságú, antropogén szerves, épület -törmelékes vegyes feltöltések alatt sárga-, barnássárga lösz-összleteket tártak fel. Fizikailag ezek az összletek a régi MSZ. szerinti megnevezéssel iszapos HOMKLISZT, v. homoklisztes ISZAP minősítést kapta-, ritkán sovány AGYAG-ok is megjelentek. Az EUROCODE 7 szerinti talajbesorolás szerint a löszök iszapos finom HOMOKNAK v. finom homokos durva ISZAPNAK minősülnek. Fizikai jellemzőik azonban nem változnak. Előzetesen alapozások tervezéséhez, földnyomások meghatározásához az egyes talajféleségek főbb talajfizikai jellemzőit az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

1. táblázat: Átlagos talajfizikai jellemzők a Kőhegyen

______________________________________________________________________

talajféleség neve              antropogén         iszapos      homoklisztes       sovány

____________________ FELTÖLTÉS     H.LISZT                     ISZAP           AGYAG

talajfizikai jellemzők

______________________________________________________________________

térfogatsúly                           18,0                 18,5                 19,0                 19,5

γt ( kN/ m3)

______________________________________________________________________

belső súrlódási szög              22-28              23-26               20-24              16-20

φ ( ° )

______________________________________________________________________

kohézió                                     0                     5-10                  15-18           20-25

c (kN/ m2)

______________________________________________________________________

plasztikus index                      –                    5-10                 10-15              15-20

Ip ( %)

______________________________________________________________________

víztartalom                            10-12              7-8                   9-10                9-12

(w (%)

______________________________________________________________________

összenyomódási modulus       5-6                10-12               8-10                7-8

Es (MN/ m2)

______________________________________________________________________

határfeszültségi alapérték

σa (kN/ m2)                             180               300                  320                  340

______________________________________________________________________

* fenti táblázati adatok kissé nedves állapotra vonatkoznak

5.  AZ ALÁPINCÉZETTSÉG ÉRTÉKELÉSE
A következő értékelési pontok alatt csak az Önkormányzat által soron kívül kért Kőhát és Kőkapu utcai adottságokkal foglalkozunk részletesen.

5.1.   Kőkapu utca alá menő pincék ismertetése
A kőkapu utca alá menő pincék lejárata kivétel nélkül a Présház és a Kőhíd utcákban van, emiatt az adott útszakasz vonatkozásában a Présház u 2 – 22. és Kőhíd u. 2-12. (régi számozás ! ) közötti terület vizsgálata indokolt.(1772 – 1789. hrsz. közötti 17 ingatlan )

A Nefelejcs u felöl a Kőkapu u alá nem megy pince.

A Présház u. 2. épületben lévő pincébe korábban nem jutottak be. A mostani mérés alapján az épület alatt jó állapotú, bélelt, mesterséges szellőzővel ellátott pince található, mely nem veszélyeztet közterületet.

A présház u. 4-6. ingatlanon új többlakásos társasház áll. Régen a „2”. jelű pince a telken lévő présházból indult, melyet elbontottak, a pincét megszüntették. Még a régi épületben a lejáratot áthelyezték a fürdőszobába. Hátsó kert alatti része 1956-ban tölcsérszerűen beszakadt, itt szeméttel telehordták, de a konszolidáció már lezajlott, a 3 éve fölé épített garázson károsodások nem jelentkeztek. Azóta a garázst is lebontották, helyette VIACOLOR burkolatos parkoló létesült a Kőkapu felöli telekrészen. Elmondás szerint a pince a Kőkapu utcáig nem ment. A megmaradt rész terméskő bélelésű, száraz állapotú volt, korábban olajat tároltak benne. Az ingatlan beépítetlen részén nem állt présház, itt pincelejáratot kerestek ugyan korábban, de nem találtak. Ugyanakkor a betemetett pince meghosszabbításában a Kőkapu u. 7/B. ingatlan előkertjében egy eddig ismeretlen eredetű mély horpa keletkezett, melyet a tulajdonos házilag feltöltött. Ezzel szemben a közút másik oldalán is található egy horpa, ahol az útburkolat is lesüllyedt, kipergett. Javasoljuk az üregkutatást, tömedékellenőrzést.

A Présház u. 8. ( 1787. hrsz.)  pincébe egyenlőre nem jutottunk be. Az 1996. évi tömbtanulmány adatai szerint használatban lévő „3”. jelű  ” Gombás ” pince, szellőzése mesterségesen megoldott, hátsó 5 m-es része fóliával lezárt, azon túl béleletlen, út alá nyúló, omlásos, itt vizes, helyi anyaggal részben betöltött. Elöl ékelt terméskő, majd málló sóskúti kő bélelésű. A Kőkapu utcát veszélyezteti, végének tömedékelése 1998-ban megtörtént. A pincénél tulajdonos váltás történt, azóta nem használják. Vélhetőleg állapota nem változott, közterületet nem veszélyeztet.

A présház u. 10. (1786. hrsz.) pince bejárata az épület hátsó traktusából nyílott. A régi felmérésben „4” jelűként szereplő pince lejárata beszakadt, azt újból lezárták, a padozatban lévő lépcsőt ismét bebetonozták.  A pince tehát már nem bejárható, az többször a felszínig szakadt (1964, 1969.). Az ingatlanon belül a metróépítésből származó anyaggal tömték be a felszakadt részt felülről. A lejárat és a szakadás közötti boltozott rész valószínűleg üresen maradt, annak állapota a kert alatt a szellőzetlenség miatt rossz. A pince a Kőkapu út alatt átnyúlt. Az út alá eső pinceszakaszt 1997-ben tömedékelték. Az ingatlan vízelvezetése megoldatlan. Javasoljuk az üregkutatást, tömedékellenőrzést.

A Présház u. 12.  (régi „6”. jelű) pince épülete lakatlan, bejutni nem tudtunk. A korábbi felmérés szerint a használaton kívüli, az oldalról rányitott bejáraton át nehezen megközelíthető pince. Jelentős a behordott földmennyiség és az út széli szellőzőn beszórt salakanyag. Az épület fürdőszobai része alatt vizes, az utca alatti részen nedves, terméskő bélelésű, végfala sóskúti kő. A Kőkapu utca alá menő pincevéget 8 m hosszban 1998-ban tömedékelték, a pince többi része valószínűleg a szellőzetlenség, ill. a karbantartás hiánya miatt közepes-, vagy rossz. Esetleges építkezés esetén a pincét külön vizsgálni és boltövekkel megerősíteni szükséges.

A Présház u. 14. ( 1784. hrsz.)  „6” jelű pince szintén használaton kívüli, lezárt, bejutni nem tudtunk ( „Sváb Söröző”). A régi felmérés szerint a már akkor is borozóként üzemelő volt présház első részéből indul a pince . Végfala domború, itt mintegy 4 m-es része az utca alá nyúlik. Alja betonozott, szellőzője a Kőkapu utcára nyílik, raktárként használják, vegyes anyagú bélelésű, száraz, talpából kút nyílik, azaz a rétegvíz időszakosan megközelíti a pincetalpat csakúgy, mint a szomszédos Présház u. 16-18. „7/B” jelű pince esetében. A pincébe történő bejutást később ismét megkíséreljük.

Javasoljuk a közút alá eső 6 m hosszú szakasz falazott boltöves megerősítését, vagy szakszerű tömedékelését.

A Présház u. 16-18. ingatlanon új építésű, hatalmas szuterénnel rendelkező lakóház áll. A valamikori két önálló présházból induló pincék jelenleg is megvannak, azok bejárhatók. A  „7/A.” jelű jobb oldali pince 1995. decemberében a Kőkapu utca mentén a felszínig szakadt, ekkor az út alá és annak közelébe eső 13,7 m hosszú részét tömedékelték, mely részben béleletlen volt. A megmaradt rész sóskúti kő bélelésű, enyhén nedves, jelenleg hasznosítják, állapota megfelelő. A „7/B” jelű pince már bejárható, az mélyebb talpszinttel rendelkező üreg, melynek talpán a rétegvíz időszakosan megjelenik, azt az utcai csapadékcsatornába vezették be az építkezés során. A pince Kőkapu utca alá menő végét kb. 12 m hosszban 2001-ben tömedékelték. A megmaradt rész boltozata nedves, állapota közepes, az közterületet nem veszélyeztet.

A Présház u. 20. ingatlanon lévő két ágú pince állapota katasztrófális. A terméskő bélésfalhoz történő lejárati csatlakozás keresztben átrepedt a fal billenése miatt. A bejárati főág főtéje súlyosan eldeformálódott, a falazati anyag mállott, a pincét alá kellett dúcolni. Már az 1996. évi felméréskor is az ikerpince, gyakorlatilag tönkrement, használhatatlan állapotban volt . A bal oldali ágon át közelíthető meg. A pinceágak nedvesek, az áthatásoknál házilagosan aládúcoltak, a boltozat összeomlófélben van, tégla és terméskő alkotja. A bal oldali (rövidebb) ág valószínűleg folytatódott, a jobb oldalon áll benne a víz, omlásveszélyes pince. A bal oldali ág mögött a kertben volt egy beszakadás, melyet feltöltöttek. Javasoljuk a pince Kőkapu utca felöli folytatódásának üregkutatását és az életveszélyes pince balesetmegelőzési céllal történő tömedékelését.

A Présház u. 22. ingatlanra  többszöri próbálkozás ellenére sem jutottunk be. Az épület elhanyagolt állapotban van. A „9” jelű pince présházból átalakított családi ház padozatából indulhatott egykor, melyet a tulajdonos is feltételezett, azonban nyomáról közel 20 éve nem tudott. A pince jelenleg sem járható be. 1998-ban a Kőkapu utca alá menő 12 m-es szakaszt tömedékelték. A feltárt pince egy kisebb jobb oldali fülkével is rendelkezett. A hátsó kertben a pince felett kisebb horpadás látható.

Javasoljuk a pince udvar alá eső részének üregkutatást, ill. az út alatti rész tömedék -ellenőrzését.

A Présház u 1777. hrsz ( Kőhíd u. 2. ) „10” jelű pince állapota jó, azonban időszakosan kisebb nedvesedés az Ostor köz felöl lezúduló víz miatt előfordul. Egykori és kinézetében máig présház- jellegű, de teljesen felújított modernizált épületből indul. A Kőkapu utcai vége 1996. márciusban a felszínig szakadt, amely azonban csak egy lezárt 2 m-es rész és a vájvég omlása volt. A kár szakszerű helyreállítása 1996-ban megtörtént. Közterületet nem veszélyeztet. Felette a Kőkapu utcában a vízterelő szegélyt meg kell építeni!

A Kőhíd u. 4. ( új számozás szerint 24.) 1776. hrsz. ingatlanon a főépület végéből indul a pince. Vége az Ostor köz – Kőkapu u. kereszteződése alatt beszakadt, azt 2000-ben 7 m hosszban tömedékelték azt . A korábban száraz, sóskúti kő lábazatra helyezett km. tégla boltozatú pince, raktár, végén szellőző van, folytatásáról 1996-ban nem is tudtak, így a 2000. évi beszakadása teljesen váratlan volt. Jelenleg a pince az Ostor közi burkolat-sérülések miatt folyamatosan nedvesedik, állapota az 1996. évihez képest nagyban romlott, bár a boltozat deformáció-mentes, ép, a levegő páratartalma rendkívül magas, „fullasztó”.

Az ingatlan beépítetlen részén az archív térkép szerint nem állt présház, ill. pincéről sincs adat vagy utalás. Ennek ellenére nem zárható ki egy további feledésbe merült pince jelenléte. Javasoljuk a feltételezett pince üregkutatását, a felszakadt pinceszakasz tömedék-ellenőrzését. Az Ostor közi vízelvezetést meg kell oldani, hogy a víz a térdfalon át ne tudjon betörni az ingatlanra-, éppen a pince fölé.

A Kőhíd u. 6. ( új számozás szerint 22.) 1775. hrsz.  „12”. jelű pince ( Braun Pincészet) BULLFLEX eljárással került megerősítésre. Az 1997-ben épült a 27 db boltövből álló megerősítő szerkezet, jelenleg a Braun pincészet használja. A pince hosszú időn át ázott, a pince végfala jelenleg is vizes. Ennek oka az Ostor közi vízelvezető elégtelensége, ill. a pince felett létesített VIACOLOR burkolat vízáteresztése. A burkolaton lévő nyelő mellett egy nagy szakadási kráter is van, mely lenyeli a vizet. Az út meredek, az ívben  a víz átcsap a lesüllyedt szegélyen és telibe szivárog a 11., és 12. pincék fölé. A gurtnik közül a 3., 4., 5., 7., 8., 10., 13., 12., 14., 16., 17., 18., 21., és 23. jelű már súlyosan károsodott. A szövetek szétszakadtak, a cement nélküli pernye anyag széttöredezett. A 23. gurtniból vett minta kézzel morzsolható, abban semmiféle kötőanyag nincs ( tömör homok). A vizsgált pincék közül ez a legrosszabb állapotú. A tönkremenetelben közrejátszott az intenzív ázás is. A pince állapota rossz.

Már az eredeti ( 1996. évi) állapot felvételkor is igen rossz állapotban volt ez a pince:

” Romos présházból indul, sóskúti kő falon nyugvó tégla ívű pince. Korábban a 1704-1705 hrsz ingatlanon (-tul.: Halász Arisztid-)  létesített vb. szennyvíztároló építésekor beszakadt a végfala és jelentős mennyiségű iszap és omladék- anyag került be. Jelenleg is ez zárja el a pince végét. Szellőzője nem működik, itt a hátűr kiüregelődött. A pince talpa sáros, folyamatos a vízbefolyás (közmű hiba?). Teljes hosszán út alatti, életveszélyes állapotú. A vizesedés megszüntetése után sürgősen megerősítendő.”

Javasoljuk, hogy a gurtnik elbontása után azok helyett VA-30 falazott boltövek készüljenek 30×50 cm mérettel az eredeti boltövek helyén. A felettes vízelvezetést sürgősen meg kell oldani! Ez több pince állagmegóvása érdekében is szükséges.

A Kőhíd u. 8. (régi számozás)  1774. hrsz. épület közútnak támaszkodó végfalából jelenleg nincs bejárható pince. Korábbi felméréseken egy feltöltött pince szerepel, mely keresztben átmegy az Ostor köz alatt a 1704-1705 Halász Arisztid – féle telek alá. Az ingatlan épülete jó-, teljesen felújított, szigetelt  állapotú. Felette azonban az Ostor köz szegélye alacsony, a burkolat deformálódott, a víz a fal mellé folyik.  Javasoljuk a feltételezett pince üregkutatását és szükség szerinti ráinjektálásos tömedékelését, ill. az Ostor köz vízelvezetésének megoldását.

Kőhíd u. 10. ( új számozás szerint: Kőhíd u. 20.) 1773. hrsz. „13” jelű pince tengelye az úttal párhuzamos, É-i állófalának vonalában 4 m magas támfal határolja az Ostor közt. A pince felett a támfal talpgerendákkal lett átterhelve az épület főfalaira-, külön statikai terv szerint. Elvileg a pincefőte terhelést nem kap. A pince jelenleg karbantartott, megfelelő állapotú, de a tulajdonos naponta 4 l párát ( vizet) gyűjt össze az automata párátlanító berendezéssel. A tégla boltozat nyirkos, ha a szellőzőberendezés nem működne, akkor a főte csepegne. A támfal melletti padkarészen a burkolat súlyosan eldeformálódott, lesüllyedt, az aszfalt elvált a meszelt vb. támfaltól, a víz beszivárog a rossz burkolaton a pince felett . Ráadásul egy villanyoszlop is áll a lesüllyedt padkaburkolatban. Az ázás miatt a pince közepes, de deformációk még nincsenek azon.

Javasoljuk az Ostor utca vízelvezetésének megoldását, hogy a pincevizesedés megszűnjön. Ha főte – és oldalfal deformációk lépnének fel, akkor falazott boltövekkel ( gurtnikkal) kell a pincét megerősíteni.

Kőhíd u. 12. 1774. hrsz. „14” jelű pince az épület elől nyílik és az udvar alá megy. A kicsi, tüzelő tárolására használt, kis takarású, épített pince bélelt, száraz, közterületet nem veszélyeztet. Az épület jelenleg felújítás alatt áll. Egyéb -, ingatlanról a közterület felé induló pincéről nincs tudomás.

Kőkapu u. 19 (18) 1697- 1729/4. hrsz. „28” jelű pince az épület végfalából nyílott és az udvar alá megy. Lefalazott, üresen hagyott pince. A kert alatt elmondás szerint kb. 11,0 m hosszú, szellőzője megmaradt, az az Ostor közi telekhatáron található: azaz a pince közterület hatástávolságában található. Végfala mögött boltozatlan volt, itt a közterületen 1981-ben beszakadt, kb. 30 m3 kavicsot öntöttek bele, ez a rész kb. 7 m hosszú volt. A megmaradt pince (szintén elfalazva) terméskő + tégla bélelésű volt, utoljára száraznak találták. Javasoljuk a feledésbe merült pince üregkutatását , az Ostor u. hatástávolságába eső szakasz tömedékelését és a korábban kaviccsal feltöltött szakasz szükség szerinti ráinjektálásos tömedékelését.

5.2.   A Kőhát utca környezetében lévő pincék ismertetése
A Kőhát utca kifejezetten a Kőhegy és a Naphegy városrészek közös határán halad, mélyút szerűen köti össze a Fátyol – Völgy – Zengő utcai területeket a Nefelejcs utcai gyűjtőúttal. Szerencsére pincék nem mennek alá a közútnak-, azokat értelem szerűen az út két oldalát kísérő rézsűs – partfalas telekvégekben alakították ki. Közülük a páratlan oldali pincék esnek a Kőhegy területére-, nevezetesen a Víztorony utca hatástávolságába. Jellemző, hogy a régi présházas ingatlanok átépítésével óriási méretű új, modern többszintes családi lakóépületek létesültek a telket támfalrendszerekkel történő teraszosításával.  Építésük közben számos nagy légterű pincét szüntettek meg-, részben szuterénné alakítva azokat az épületek alatt.

Mivel közterületet nem veszélyeztetnek-, emiatt röviden, lényegretörően ismertetjük az utcában lévő pincéket.

Nefelejcs u. 21. ( Kőhát u. kereszteződése) 1679/2. hrsz. pince az épület alatt hosszában elhelyezkedő bélelt, megfelelő állapotú pince. Végében forrás fakadt, melyet régebben a Nefelejcs utcai kereszteződésbe közkútként vezettek ki, jelenleg a forrásvíz a csapadékcsatorna hálózatba van bekötve. A pince közterületet nem veszélyeztet.

A Kőhát u. 4., 6., 8., 10.  páros oldali ingatlanokon  ( 1664., 1665., 1666., 1667. 1668. hrsz.) a közút irányába nem megy pince , itt vagy beépítetlen-, vagy új építésű telkek vannak.

A Kőhát u. 1.  Régi présházból átépített lakóház tulajdonosa többszöri kísérletünk és az Önkormányzat meghatalmazása ellenére is megtagadta a pince műszaki szemrevételezését, így a pincébe nem jutottunk be. Régi térképeken is csak szaggatott vonallal szerepel a présház végéből induló-, valószínűleg nagy szelvényű bélelt pince, mely a Víztorony utca alá is kiérhet. Javasoljuk, hogy Hatósági eszközökkel lépjenek fel, hogy a tulajdonos a pince állapotát mutassa be , elsősorban a Víztorony utca állékonysága érdekében.

A Kőhát u. 3. (1653. hrsz.) pince egy igen elhanyagolt könnyűszerkezetes háromszintes épület alagsorából indul. A pince rövid (8m) , bélelése eredetileg terméskő volt, de ismeretlen időben a régi bélést hálós vasalású 5-10 cm-es torkrét ( lőttbeton) héjjal erősítették meg. A héj agyaga feltáskásodott, mállik, a pince közepes állapotú, közterületet nem érint. A tulajdonosnak javasolni kell a pince boltöves megerősítését, a málló részek lekopogózását és H-50 cementhabarcsos pergésvédelmét.

A Kőhát u. 5. ingatlan több telek egyesítésével jött létre. A 1654. hrsz. telekrészen lévő pince bejárata beszakadt, a vége a Víztorony utca felöl üresen maradt, a közút széle közelében. A telket alulról a Kőhát utca felöl határoló FLÓRA-elemes bélésfalban egy kisebb vasbeton keretszerkezetes fülke van. A 1655. hrsz. telekrészen eredetileg két mélypince volt. Ezeket az új, nagy alapterületű épület alapozásakor felszakították helyettük épület alagsor ( szuterén ) létesült, így a pincék megszűntek.

Javaslom, hogy a 1654. hrsz. pince Víztorony utca felöli folytatódását üregkutató fúrásokkal ellenőrizzék.

A Kőhát u. 7.  (1657. hrsz.) telken két bélelt nagy légterű pince volt. Közülük a jobb oldali ( 2. jelű) pince az új, nagy alapterületű épület alapozásakor beomlott, azt felszakították és helyén alagsor létesült, így a pince megszűnt. A mélyebb talpszintű 1. jelű bal oldali pince vb. lejáratot kapott, az bélelt nagy szelvényű 10 m-es pince, melyben gyakorlatilag állandóan víz áll, változó vízoszlop magassággal. Jelen állapotában a pince nem használható. Közterületet nem veszélyeztet. A tulajdonosnak javasolni kell, hogy

– vagy mélyszivárgóval víztelenítse a pincetalpat a Kőhát utca felé,

– vagy szivárgópaplanos fenéklezárás mellett tömedékelje a telek alatt lévő

veszélyes pincét.

A Kőhát u. 9 – 9/a többlakásos többszintes új modern társasház öt telek egyesítése után épült ( 1658., 1659., 1660., 1661., 1662. hrsz.) . A partfalnak nekiépített épület mögött egykor a régi térképjelölés alapján több pince is volt, ezek állapota jelenleg ismeretlen. A 1662. hrsz. legszélső telekrészen a terméskő támfalból egy bélelt pince indul a Víztorony utca felé. Sajnos többszöri próbálkozás ellenére sem tudtunk az ingatlanra bejutni, mert a tulajdonos nem tartózkodott otthon. Javasoljuk hogy a feledésbe merült pincékre üregkutató fúrások mélyüljenek a Víztorony utca felöl. Ha a pincék az út alá kiérnek, azokat tömedékelni kell.

6.  PARTFAL-ÁLLAPOTOK ÉRTÉKELÉSE
Előzetesen meg kell állapítani, hogy nagy kiterjedésű-, összefüggő felszínmozgásokra nem hajlamosak a Budaörsi rézsűk, lejtők , sziklafalak és partfalak. A jellemző mozgásforma a tömbös (prizmás) omlás , a kőanyag kipergése, a felszíni sárfolyás és kisebb rogyási jelenségek. Előfordul a korábbi mozgások hegylábi puha átázott omladékainak lassú kúszó mozgása is. A városon belül a sziklafalak alatti lejtők általában közepesek, ill. stabilak. Az omlások kiterjedése inkább lokális:  horizontálisan 2-10 m között változik (max. 1-2 ingatlant érint), vertikálisan általában alul-felül a partfal magasságával egyezően 6-15 m. A leggyakoribb a közel függőleges löszfalak és törmelék-falak pergése, kisebb tömbös omlása, ill. a sziklafalak mállásából adódó pergés,  ilyen tönkremenetel minden évben történik. Szembetűnő az, hogy a vízmosások partfalai a közutak mentén folyamatosan omlanak, a legnagyobb problémák ezeken a helyszíneken vannak. Jellemző tönkremeneteli forma a közterületeket határoló partfalak esetében az azokat borító falszerkezetek súlyos károsodása, deformációja, billenése. Ennek fő oka az, hogy a közműépítések során a közműárkokat közvetlenül a régi szerkezetek alapja mellett nyitották, ezzel a szerkezetek stabilitását megszűntették és előidézték azok tönkremenetelét.

6.1.   A Kőkapu u. partfal -állapotainak értékelése
A Nefelejcs u-i ingatlanok Kőkapu u. felé eső telekhatárainál csak alacsony rézsűk vannak. Szintén nincsen partfal-probléma a Présház u. 2., 4-6 , 8. ingatlanoknál.

A Présház u. 10. ingatlan mögött az udvaron keresztben 2,5 m magas terméskő bélésfal, felette közepes rézsű található. A kőfal kissé mállott, fugái kiperegtek, állapota közepes. Kisebb repedések is vannak rajta, de nem deformálódott el. Javasoljuk a tulajdonosnak a kőfal felületi felújítását, újra -fugázását. A fal és rézsű közterületet nem veszélyeztet.

A Présház u. 12. ingatlan épület végfala egyben a terepszint-különbséget áthidaló megtámasztó szerkezet. A ház elhanyagoltsága miatt állapota közepesnek minősül, közterületet nem veszélyeztet. Átépítéskor a falat fel kell újítani.

A Présház u. 14. ingatlan hátsó présház -fala egyben megtámasztó szerkezet-, ill,. az oldalkert mögött annak meghosszabbításában 1,5 m magas terméskő bélésfal található. A szerkezet jó állapotú, közterületet nem veszélyeztet.

A Présház u. 16. -18. ingatlan új építésű többszintes lakóház, monolit vb. doboz – szerű szuterénnel, mely megfelelő támhatást biztosít a felette távolabb haladó Kőkapu utcának. Közterületet nem veszélyeztet.

A Présház u. 20. ingatlan mögött közepes -, rossz állapotú 3,2 m magas vegyes anyagú mállott felületű bélésfal van. A belőle induló deformálódott rossz állapotú pince főtéje a fal billenése miatt már levált, lerepedt. A Kőkapu u. felöli garázsépületbe a víz befolyik.  Az idős lakó szociális helyzete miatt javasoljuk a fal felületi felújítását és utólagos támbordás megerősítését, vb. fedlapos lezárását.

A Présház u. 22. ingatlanra nem jutottunk be. A 2,0-2,5 m-es kerti tereplépcsőt részben a lakóépület-, részben a melléképület fala és a NY-i telekhatáron vezetett lépcső hidalja át. A falak állapota az épület elhanyagoltsága miatt közepes, de közterületet nem veszélyeztet. A Présház u- Kőhíd u-i útkanyarulatnál a terepszintet az épület DNY-i oldalán létesített beton térdfal hidalja át. Ez az alacsony (0,8-1,2 m ) szerkezet jó állapotban van. A felső telekhatáron lévő alacsony rézsűt a Kőkapu utcai burkolat mellett a víz 3-4 m-en kimosta, itt rossz állapotú kiomlott szakasz van.

A Kőhíd u. 2 ( 1777.hrsz.) . ingatlan felújított présház -épületének végfala jó állapotú megtámasztó szerkezetnek minősül annak ellenére, hogy az Ostor – közi vízelvezetés hibái miatt időnként a fal és pince is átnedvesedik. Közterületet nem veszélyeztet.

A Kőhíd u. 4 ( 1776.hrsz.) . ingatlan épület -végfalai az Ostor közi vízelvezetési problémák miatt a pincével együtt áznak, emiatt azok csak közepes állapotúnak minősíthetők. Súlyosabb a helyzet a Kőhíd u. 6. felöli (ÉNY-i ) telekhatáron álló kerítés -térdfal esetében. Itt az Ostor közből lezúduló víz a térdfalat kidöntötte, eláztatta, állapota rossz. Javasoljuk, hogy az Ostor közi vízelvezető helyreállításával egyidejűleg a károsodott térdfal helyreállítását, fugázását is végezzék el.

A Kőhíd u. 6 (1775.hrsz.) . ingatlan présházának hátsó fala-, ill. a hátsó falhoz utólag épített vb. lépcsős lejáró ázik az Ostor közi vízráfolyás miatt. Ugyanez vonatkozik a BULLFLEX erősítéses pincére is. A ház mögött VIACOLORRAL burkolt tér egy ismeretlen funkciójú víznyelő mellett 1,5 m2 felületen beszakadt. Az ázás miatti konszolidáció az utólag épített lépcsőt elmozdította-, az elvált az épület végfalától. Javasoljuk, hogy az Ostor közi vízelvezető helyreállításával egyidejűleg a károsodott VIACOLOR burkolat  helyreállítását is végezzék el , ill. a víznyelő melletti beszakadás tömedékelésre kerüljön.

A Kőhíd u. 8 (1774.hrsz.) . ingatlan épület -végfalát utólag leszigetelték, annak támhatása megfelelő, állapota jó. Közvetlenül közutat támaszt a szerkezet, de az épület tömege kellő támhatást biztosít, így az jelenleg beavatkozást nem igényel.

A Kőhíd u. 10 (1773.hrsz.) . ingatlan mögött a pince felett keresztben vb. gerendarácsokkal átterhelő vb. támfal van. A támfal állapota jelenleg közepes, mivel felette az Ostor közi padka súlyosan eldeformálódott és lesüllyedt. Egy villanyoszlop is a süllyedő háttöltésben áll. Alul a pince is folyamatosan nedvesedik. Javasoljuk, hogy az Ostor közi vízelvezető helyreállításával egyidejűleg a károsodott padka alatti háttöltést óvatos , lassú hátűr-injekltálással stabilizálják, a padka ezután már helyreállítható.

A Kőhíd u. 12 (1772.hrsz.) . ingatlan völgy felöli határán a Kőhíd utcát kísérő bélésfalat eredeti anyagából visszafalazva felújították ( terméskő és zsalukő vegyes falazat) . Állapota megfelelő, beavatkozást egyenlőre nem igényel.

A Kőkapu u. 7/B (1690.hrsz.) . ingatlan mögött a melléképület folytatásaként 1,5 m magas beton támfal létesült az Ostor u. felöl. Állapota megfelelő, beavatkozást nem igényel.

A Kőkapu u. 5 (1729/4.hrsz.) . ingatlan mellet a közutat kísérő 1,2 m magas beton kerítés- térdfal található. Kisebb repedések és felületi mállás figyelhető meg felületén. Javasoljuk, hogy a vízelvezető folyóka építésével egyidejűleg a fal tövét beton tuskóval támasszák meg, felületét H-50 fröcskölt cementvakolattal lássák el.

A Kőkapu u. 19 (1690.hrsz.) . ingatlan mellett az Ostor u. deltájában 1,0-1,5 m magas, benőtt rézsűs partfal található, mely pereg. Alatta a közút mellé alacsony vegyes térdfallal gépkocsi beálló „pódiumot” alakítottak ki. Javasoljuk, hogy a Kőkapu u. felszíni vízelvezetőjének építésekor a telekhatáron 2 m magas vb. támfal létesüljön, mellette biztosítani kell egy gépkocsi párhuzamos parkolási lehetőségét.

A Ostor köz 8. (Kőfejtő u. 1705.hrsz.) . Halász Arisztid – féle  ingatlan mellett fehérre meszelt beton súlytámfal található. A súlytámfal 1999-ben Németh Tamás tervei alapján épült. Az eltérő szakasz-súlyok miatt az egyenlőtlen süllyedések a fal dilatációs átrepedését okozták. Ebben valószínűleg közrejátszott, hogy az Ostor utcai vízelvezető nem megfelelő, a víz a faltőben a közműárkokon keresztül elszivároghatott a támfal alapjához . Állékonysági probléma egyenlőre nincsen, de javasoljuk, hogy a repedéseket betonvágóval kitágítva dilatációs hézaggá kell alakítani. A festett felület mállik, az újra – festendő.

6.2.   A Kőhát u. partfal – állapotainak értékelése
A Kőhát utcai partfalak zöme nem érinti a Kőhát utcai közterületet, azok inkább a Víztorony utcát, vagy a naphegyi zártkerti területeket közelítik meg.

A Nefelejcs u. 21- Kőhát u. sarok  (1679/2.hrsz.) . ingatlan mellett a közutat kísérő 3,0 – 3,5 m magas régi terméskő és tégla vegyes falszerkezet található. Közvetlenül a fal tövébe fektették le a csapadék csatornát. A vízelvezetés hiánya miatt a friss munkaárok felső része kimosódott, a víz valószínűleg a  faltőbe szivárgott. Emiatt a bélésfal deformálódni kezdett, több helyen is átreped. Állapota rossz – közepes. Javasoljuk, hogy a szükséges vízelvezető folyókával és út -helyreállítással egyidejűleg a bélésfal elé egy új vb. támfalszerkezet létesüljön, mivel a közműárok miatt a támbordázás nem lehetséges. A stabilitást esetleg kiegészítő talajhorgonyzással lehet biztosítani-, ez azonban a részletes tervezés tárgyát képezi.  A fal-károsodásért egyébként a közmű lefektetője okolható.

Kőhát u. 1663 – 1669/1. – 1670/3.hrsz.) . ingatlanok előtt líceummal benőtt pergő, omladozó rézsűs partfal található. A partfal élén egy közút-, ill. egy feljáró lépcső is van, mely a 1669/1., 1670/3. és 1672 – 1673. hrsz. ingatlanok megközelítését szolgálja. A partfal állapota rossz, a körömvonalán vezették a csapadékcsatornát, de a folyóka hiánya miatt a körömvonal kimosódott. A partfal közterületet veszélyeztet.Javasoljuk, hogy a szükséges vízelvezető folyókával és út -helyreállítással egyidejűleg a közút védelme érdekében új vasbeton talpas szögtámfal létesüljön, esetleg épített homlokfallal. A lépcső helyreállítása a támfalhoz igazodva történjen meg úgy, hogy a partéli közúton a járműközlekedés biztonsággal történhessen.

Kőhát u. 6/a. (1664 – 1665.hrsz.) . ingatlanok előtt munkagéppel megszedett körömvonalú mállásra és pergésre hajlamos rézsűs partfal van. Ehhez száraz terméskő -rakatos lábazat csatlakozik. Állapotuk közepes, de közterületet veszélyeztetnek. Javasoljuk, hogy a szükséges vízelvezető folyókával és út -helyreállítással egyidejűleg a közút védelme érdekében a folyókához csatlakozó 0,5 – 1,5 m magas terméskő térdfal létesüljön.

Kőhát u. 6/B (1666.hrsz.) . ingatlan mögött magántelkek határán omladozó rossz állapotú terméskő fal van. Közterületet nem veszélyeztet, de beépítés esetén a kőfalat meg kell erősíteni.

Kőhát u. 8. (1667.hrsz.) . ingatlan mellett a közút felöli oldalon alacsony (h=0,8-1,0 m) beton kerítéslábazat – térdfal található. A térdfal melletti járda és a közút között kis szelvényű betonelemes folyóka van, mely leszűkíti az út- űrszelvényt. A térdfal állapota közepes, az jelenleg beavatkozást nem igényel.

Kőhát u. 10. (1668.hrsz.) . ingatlan mellett a közút felöli oldalon lévő 2,5 m magas beton bélésfal kibillent, katasztrófálisan rossz állapotban van. A tönkremenetel oka az, hogy a csapadékcsatornát közvetlenül a fal tövében vezették. A fal-károsodásért egyébként itt is a közmű lefektetője okolható.  Mellette a Völgy utcában éppen útépítési munka folyik. A bélésfalban lévő garázsépület szintén károsodott, használhatatlan. Javasoljuk, hogy a szükséges vízelvezető folyókával és út -helyreállítással egyidejűleg a közút védelme érdekében hátra- talpaló új vasbeton talpas szögtámfal létesüljön, esetleg épített homlokfallal-, mivel a közmű jelenléte miatt előre már nem lehet a támfalat talpalni. Esetleg ha új beépítést terveznek az ingatlanon , akkor a telekhatárra építendő szerkezetet statikailag méreteztetni kell !

Kőhát u.1 (1652. hrsz.) ingatlanon új, nagy alapterületű kétszintes lakóház épült. A közút mellett 3,5 -4,0 m magas új zsalukőelemes támfalat építettek. A támfal mögött a telek sarkán támfal-garázs létesült, mely kellő merevséggel rendelkezik. Azonban úgy látszik, hogy a magas zsalukő szerkezethez nem készült megfelelő vb. hátfal és talplemez, nincs hátszivárgó-vízkivezető sor, így az várhatóan 3-4 év múlva billenni kezd. Javasoljuk, hogy kérjék be a megtámasztó szerkezet statikai tervét az építtetőtől, hogy ellenőrizni lehessen a megépült szerkezet állékonyságát. Ellenkező esetben utólagos ( pl. horgonyzásos v. bordázásos ) stabilizációra lesz szükség a közút védelme érdekében.

Zengő u. – Fátyol u. sarok . (9046/1. hrsz.) ingatlanon a közút – delta mellett igen impozáns, jó állapotú terméskő burkolatos támfal található, mely beavatkozást nem igényel.

Kőhát u.1 (1652. hrsz.) ingatlan tulajdonosa nem tette lehetővé az ingatlanra történő bejutást így sem a telken lévő támfalat, sem a pincét nem tudtuk műszaki szemrevételezni, minősíteni . A présház végfala a meredek partfalat részben megtámasztja-, ill. a Víztorony u. felöl terméskő-, v. tégla anyagú bélésfal is látható. Javasoljuk, hogy Hatóságilag kötelezzék a tulajdonost, hogy a pince és partfal állagfelvételt tegye lehetővé. A Kőhát utca szempontjából a bélésfalak állapota indifferens, de a Víztorony u. szempontjából nem az.

Kőhát u.3 (1653. hrsz.) ingatlanon a teraszosított partfal alsó tagján egy kis alapterületeű elavult szerkezetű épület végfala támasztja meg a körömvonalat. Az épülethez alacsony beton térdfalak csatlakoznak, két lépcsőben. A telek Víztorony u. felöli részén van még egy épület, ezt 1,5 m magas újabb építésű zsalukő térdfal választja el az alsó telekrésztől, mely zsalukő fal a Víztorony utca felöli vízbetörések miatt szétrepedt. A bélésfalak állapota közepes-, ill. a felső szétrepedt fal rossz állapotú. A szerkezetek közterületet nem veszélyeztetnek. Új beépítés esetén méretezett megtámasztó szerkezeteket kell létesíteni.

Kőhát u. 5. ingatlanon a 1654 – 1655-1656. hrsz. telkek összevonásával új, nagy alapterületű lakóház épült. A  telek alsó részén a feltöltést és rézsűt üreges betonelemes u.n. FLÓRA -fal, ill,. száraz terméskő rakat határolja, mely nem veszélyezteti a Kőhát utcát. A telek felső végén a Víztorony utca felöl szintén magas ( 1,5-3,0 m ) FLÓRA elemes talaj – borítófal épült, melynek támhatása elenyésző, de az a közúttól távolabb épült, így annak állékonyságát nem veszélyezteti. Beavatkozást a szerkezetek nem igényelnek.

Kőhát u. 7. (1657.) ingatlanon is új, nagy alapterületű kétlakásos lakóház épült. A telek közepén régebbi beton súlytámfal-, mellette merőlegesen vb. támfal és lépcső található. Mindkét szerkezet távol esik a közutaktól, állapotuk közepes – jó.  Beavatkozást a szerkezetek nem igényelnek.

Kőhát u. 9/a., – 9. . ingatlanon a 1657 -58., -69.-, 60.-, 61.,- 1662. hrsz. telkek összevonásával új, több lakásos nagy alapterületű lakóház épült. A  telek alsó részén a Kőhát utcát alacsony jó állapotú beton kerítés -térdfal kíséri. A telken belül a lakóház végfalával kellő támhatást biztosít a Víztorony utca felé eső tereplépcsőnek. A telek 1662. hrsz. felöli oldalán jó állapotú terméskő bélésfal van.  A szerkezetek a közutak  állékonyságát nem veszélyeztetik, ezért beavatkozást a szerkezetek nem igényelnek.

Kőhát u. 11. előtt a 9045/4 közterület – közút ingatlanon egy kétteraszos rézsűs partfal található, állapota jó -közepes. A rézsű a Víztorony – Kőhát utcák elágazásában lévő szintkülönbséget hidalja át. Jelen állapotában a rézsű beavatkozást nem igényel, de a Kőhát utca vízelvezetési és útépítési munkái miatt a rézsűlábat az út szélesítése érdekében célszerű megszedni. Javasoljuk, hogy az út szélesítése esetén a partfal megszedett körömvonalát alacsony terméskő súlytámfallal v. szögtámfallal stabilizálják.

Kőhát u. 13-15-17-19-21. ingatlanok (9026/2., 9028, 9029, 9031/2., 9036 hrsz.) előtt egy közepes – jó állapotú gyephézagos járdalappal burkolt 1:1 hajlású rézsű húzódik. A rézsűben az ingatlanok megközelítését kisebb beton feljáró lépcsők biztosítják. Jelen állapotában a rézsű megfelelő, de a Kőhát utca vízelvezetési és útépítési munkái miatt a rézsűlábat az út szélesítése érdekében célszerű megszedni. Javasoljuk, hogy az út szélesítése esetén a partfal megszedett körömvonalát alacsony terméskő súlytámfallal v. szögtámfallal stabilizálják. A telkekhez célszerű már a támfalépítéssel egyidejűleg biztosítani a jármű -bejáratokat.

Kőhát u. 23. ingatlan (9034/2. hrsz.) előtt egy támfalgarázs-, ill. egy kisebb megszedett gépkocsi beálló található, a közúttól távolabb, azt nem veszélyeztetve. Beavatkozást nem igényel.

7.  FELSZÍNI VÍZELVEZETÉSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE
7.1     A Kőkapu utca felszíni vízelvezetésének ismertetése
A Kőkapu utca vízelvezetőjének befogadója közvetve a Bor utcai zárt NÁ 400 mm KG PVC csapadékcsatorna. A közelmúltban kiépített zárt vízelvezető rendszer csatornáihoz rácsos nyelőket alakítottak ki, de a nyelőkbe a gödrös-, deformálódott burkolatokról a víz ne tud befolyni. Hiányoznak a padkák kiemelt szegélyei és folyókái, emiatt mély árkos kimosódások keletkeznek a padkákon. A kimosódás hordalékmozgást eredményez, mely a rácsok eliszapolódásához vezet. A padkákról és a vízgyűjtő egyéb részeiről a érkező görgetett kőhordalék a rácsokban megakad, azok nyelő-képességét csökkenti. A rácsok tisztítása elmaradt emiatt a csatornacsövek vizszállító – képessége (kapacitása) csökken, a közutat gyakran önti el a víz. Szakaszonként haladva a vízelvezetők állapotáról az alábbiak foglalhatók össze:

A Bor utca és Kőkapu u. 1. közötti szakasz ( Nefelejcs utcával párhuzamos, nagyobb esésű közútszakasz) K-i padkája kimosódott, hiányzik a folyóka és a vízterelő kiemelt szegély. A víznyelő rácsok kiépültek de a vízrávezetés nem megoldott, a műtárgyak feliszapolódtak. Az ereszcsatornák vizét az erózió-érzékeny padkákra eresztik ki, mivel más befogadó nem áll rendelkezésre. Javaslom, hogy ezen a 80 m-es szakaszon a két nyelőrács között a Nefelejcs utca felöli K-i útszélen félkör szelvényű folyóka létesüljön, az útburkolat pedig a folyóka felé lejtsen.

Kőkapu u. 1 – Ostor u. 20. közötti szakaszon a burkolat károsodásai (különösen a Kőkapu u. 5. előtti horpák) miatt az teljesen elbontandó, a víznyelő rácsok szintje maradhat, azok megfelelő befogadónak tekinthetők. A csapadékcsatorna itt is kiépült, de a vízrávezetés nem megoldott, a padka kimosódott. Javaslom, hogy az Ostor u. 22 – Kőkapu u. 5. között az út K-i oldalán félkör szelvényű folyóka-v. kiemelt vízterelő szegély létesüljön, mely a Présház u. 5. sarkánál lévő nyelőrácsba köt be. Az új útburkolat a folyóka v. kiemelt vízterelő szegély felé lejtsen. A Kőkapu u. 1-5 . közötti szakaszon a D-i oldalon épüljön tovább a folyóka, csatlakozva a meglévő nyelőrácsokhoz ( Kőkapu u. 1. mellett, Kőkapu u. 5. sarkánál, ill. a Kőkapu u. 9. előtt átellenben).

Kőkapu u. 7/a – 15. közötti szakaszon az útburkolat katasztrófális állapotú. Több markáns horpa is keletkezett a széttöredezett aszfalt burkolaton-, többek között valószínűleg a Présház u. 4. („2”) jelű feledésbe merült pinceág károsodása miatt. A horpák helyén üregkutató fúrások mélyítése szükséges. A kőkapu u. 9. előtt lévő nyelőrácshoz csatlakozik egy meglévő félkör szelvényű folyóka a Kőkapu u. 15. ingatlanig ( páros oldalon) , kb. 35 m hosszban. A nyelőrács szintje megfelelő, az kellő mélységben van ahhoz, hogy a befogadó funkciót ellássa. A Présház u. 15. előtt egy vízválasztó gerinc van az Ostor utcát a Bor utcával összekötő kis lépcsős vízelvezető közig. Itt halad egy alaprajzilag ötször tört részben nyitott folyókából-, részben nyelőrácsokból és zárt NÁ 315 mm-es átereszből álló vízelvezető, melyet egyenes vonalvezetésre át kellene építeni, hogy az Ostor u. felöl érkező víz gyorsabban le tudjon folyni és ne torlódjon fel a 20 m-en belüli öt alaprajzi törés miatt. Sajnos a Présház u. 11-15. előtti szakasz ( páratlan oldal) mélyebben fekszik és nem köthető be egyik befogadóba sem. Ráadásul a Kőkapu u. 11. ( új számozás szerint 12.) présház padozata kb. már most 30-40 cm-rel mélyebben van a közút koronaszintjénél. A szintkülönbséget íves lépcsőzéssel hidalták át. Javaslom, hogy a meglévő nyelőrács és a Kőkapu u. 15. melletti folyóka felé lejtetve mélyebbre helyezett íves vízelvezető folyóka létesüljön, kétirányú lejtéssel. A többször tört alaprajzú Ostor utca felül érkező vízelvezető áteresze egyenes vonalúra kerüljön átépítésre úgy, hogy az Ostor köz felöl érkező víz egy oldalbukóval közvetlenül az alvízi szakaszhoz csatlakozhasson. Megfelelő lenne az NÁ 315 zárt átereszes átvezetés helyett egy új, nagyobb szelvényű rácsos áteresz beépítése. A közút burkolatát a páros oldalon létesítendő mélyebb vezetésű folyóka felé lejtessék, így a páratlan oldali ingatlanok is vízteleníthetőkké válnak. Meg kell vizsgálni, hogy a gáz és vízvezeték fektetési mélysége lehetővé teszi -e a folyóka és az útpálya szint 20-40 cm-rel történő süllyesztését.

Kőkapu u. 15 – Ostor köz közötti szakaszon elsősorban a nagy terepesés miatt kialakuló vízsebesség okoz gondot. A Présház u. 2., 4., 6., 8., 10. épület-végfalak és pincék emiatt nedvesednek, ill. a Présház u. 2. és 4. ingatlanra a víz nagyobb esőzésekkor be is folyik. A Présház u. 10. felett a padka lesüllyedt, eldeformálódott. A fő gond az, hogy az Ostor -köz – Kőkapu utcai „S” kanyarulat meredek szakaszán a kiemelt szegélyek lesüllyedtek, a víz azokon átcsap és szabadon ráfolyik a VIACOLOR burkolatra ( Présház u. 6. felett), ingatlanokra. A Kőkapu utca alsóbb szakaszán az esés még mindig nagy, de az út vonalvezetése már egyenes, így csak a gépkocsi bejáróknál kiépített „K” szegélyen tud a víz az ingatlanokra folyni. Gyakorlati tapasztalat az, hogy ilyen nagy esésű útszakaszokon jó megoldás a középre vápásított út, kétoldalt ferde, 30-45 fokos szögben kiképzett kiemelt szegéllyel, mely a gépkocsi behajtást lehetővé teszi, de a vápa és a szegély együttesen a vízterelést jól megoldja. A nagy sebességű víz nem tud átcsapni a szegélyeken. Vápás burkolat építendő a Kőkapu u. 15. melletti rácsos áteresztől a Veres Jolán- féle ingatlanig ( Kőfejtő u. 2. , 1707. hrsz.). A befogadó rácsos átereszbe (Kőkapu u. 15. mellett) egyoldali esés -átmenet alkalmazásával oldalbukón át kellene a vizet a Présház u. 14-16. között kiépített vízlevezetőbe bevezetni. A Kőkapu u. 15 – Ostor u. közötti lépcső alsó tagja átépítendő, hogy az áteresznél meglévő alaprajzi törések eltűnjenek.

7.2     A Kőhát utca felszíni vízelvezetésének ismertetése
A Kőhát utca forgalmi szempontból az utóbbi időszak nagy arányú beépítései miatt felértékelődött. A Város Frankhegyi és Naphegyi részén (Zengő u., Fátyol u., Völgy u.) épült lakóházak miatt a járműforgalom ugrásszerűen megnőtt, mely magával vonzotta a közművesítési igényeket. A Kőhát utca eredeti állapotában alkalmatlan a megnövekedett forgalmi igények kielégítésére. Az út nemcsak mint feltáró közlekedési létesítmény-, hanem mint a terület fő vízlevezetője is funkcionál-, lejtése a mélyút – jelleg miatt jelentős , a víz nagy sebességgel folyik le az út felületén, padkáján és a kiépített vízelvezető csatornában, árkokban. A rendezetlen lefolyás miatt folyamatos károsodások keletkeznek a padkákon és útfelületen.

A járműteher miatt elhasználódott-, a közműépítések miatt megbolygatott aszfalt burkolat jelenleg igen rossz állapotban van. Kiépült ugyan a Nefelejcs u és Völgy u. között a zárt csapadékcsatorna , de a felszínen lefolyó víz a frissen fektetett csatorna felett az útpadkát kimosta, a burkolatszélt alámosta, az leszakadozott, kikátyúsodott. Nem tisztázott az alvízi utolsó nyelő ( Nefelejcs u. 21. mellett) és a Nefelejcs u-i nagy szelvényű zárt csapadékcsatorna csatlakozási nyomvonala. A zárt csapadékcsatornára telepített rácsos nyelők a hordaléktól eltömődtek és hiányzik a megfelelő felszíni vízrávezetés is. A szennyvízcsatorna többször keresztezi a nemrég lefektetett csapadékcsatornát, a fedlapok eliszapolódtak, beragadtak. A lefolyó víz elönti a Nefelejcs utcai csomópontot még azelőtt, hogy a víz a nagy szelvényű zárt csapadékcsatornába folyhatna. Az út űrszelvénye szinte teljes hosszban szűk, a gyalogos közlekedés járda hiányában a nagy forgalmú úttesten veszélyes.

A Kőhát u. 1-5. előtt mindkét útszél súlyosan kimosódott, mélyedések és iszap-lerakódások egyaránt előfordulnak. A Kőhát u. 1670/3 – 1664. hrsz. között a partfal körömvonalán és a Kőhát u. 6/a. előtti „megszedett” rézsű lába is jelentősen kimosódott. A víztorony utcai kereszteződésben lévő nagy nyelőrács -, ill. a lefektetett csapadékcsatorna és annak nyelőrácsai valószínűleg a nagy csapadékterhelést csak késleltetve-, elöntés árán tudják csak befogadni annál inkább, mivel a hordalék a rácsokat eltömte, a műtárgyak feliszapolódtak.

A Kőhát u. 11-21. előtt egy stabil gyephézagos burkolatú rézsű van, vele átellenben a 1667- 1668. hrsz. előtt keskeny beton elemes folyóka és zárt csatorna húzódik, mely csatlakozni fog a Völgy u. most épülő útburkolatának vízvezetőjéhez. A Völgy utca vonalában van a zárt vízelvezető felső, nagy méretű nyelőrácsa, keresztben az úton. Efelett a Zengő utcai kisebb lejtésű újonnan épített út szegélye biztosítja a rendezett vízelvezetést.

Mindenekelőtt olyam műszaki megoldásra van szükség, mely biztosítja nagy záporok esetén is az erózió és elöntésmentes vízlevezetést a felszínen, a nyelőrácsok nyomvonalán. Mindeközben a partfal-körömvonalakat a víz ne mossa alá és a megfelelő közúti űrszelvényt is biztosítani kell.

Javaslom, hogy támfal – és térdfalépítésekkel növeljék meg a közút űrszelvényét az alábbi helyeken: 1670/3.- 1669/1. hrsz. között, a 9025 – 9031/2. hrsz. között. Emellett a Nefelejcs u. 21. bélésfalat meg kell erősíteni, a Kőhát u. 10. támfal újjáépítendő.

A Nefelejcs utcai nagy rács és a Víztorony u-i elágazó nagy nyelőrácsa között ( alsó szakasz) a csapadékcsatorna nyomvonala felett félkör szelvényű járművel átjárható folyókát kell kialakítani, a támfalak felöli oldalon magasított szegéllyel. A páratlan oldalon 1 m széles gyalogjárda alakítandó ki, kiemelt szegéllyel elkülönítve az újonnan építendő és a folyóka felé lejtő úttól.  Biztosítani kell a 1669/1 – 1670/3. hrsz. előtti feljáró út vízelvezetését is a támfal felett egyoldalt kiemelt szegélyű vápás útként, melyhez feljáró lépcső is csatlakozik.

A Víztorony utcai rács és a Völgy utcai rács közötti (felső) szakaszon a páros oldalon a félkör szelvényű folyókát a csapadékcsatorna nyomvonala felett végig kell vezetni. A páratlan oldalon a rézsű helyett létesített támfal mentén a gyalogjárda tovább vezetendő a Völgy u és Víztorony u. között. A telkek megközelítésére a támfalakban feljárókat kell kialakítani. Az útpályát a kiemelt szegélyes járda felöl a túloldali folyóka felé kell keresztben lejtetni (kb. 3%-ot) Célszerű min. 5 m koronaszélességű két forgalmi sávos utat kialakítani. A félkör folyóka szélessége 0,8 – 1,0 m lehet. A birtokhatárok közötti szélesség 6,0 – 10 m között változik

8.  SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉRTÉKELÉSE
Az Önkormányzat közmű alaptérképén a csapadék csatorna hálózat egyáltalán nem szerepel- beleértve a közelmúltban a Nefelejcs utcai árok helyén megépült nagy szelvényű csapadékcsatornát is. A szennyvízcsatorna nyomvonalát a helyszínen nem azonosították, a közmű alaptérképen a tervezett nyomvonal szerepel, mely helyenként eltér a valóságostól.

A helyszíni bejárások során a közmű alaptérképre vázlatosan átvezettük a csapadék- csatorna nyomvonalát ( vékony pont-vonal), ill. átvezettük a valós szennyvízcsatorna nyomvonalat a lejtésirányokkal ( vastag folyamatos fekete vonal)

8.1.   Kőkapu utcai szennyvízelvezetés
A szennyvízelvezetés felülvizsgálata megtörtént. Az elvégzett vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a Kőkapu utca szennyvízelvezetésével nem volt még gond. A lejtés megvan, pangó és kontra-eséses szakaszok nincsenek, a szennyvíz a teljes vizsgált csatornaszakaszon lefolyik. A befogadó a Bor utcai gerincvezeték. A szennyvízcsatorna egészen a Kőfejtő u. 4-ig gravitációs üzemű, az kb. 2 éve került kiépítésre. A közmű alaptérképen az Ostor köz és a Kőfejtő u. 4. közötti csatornaszakasz nem lett jelölve. Kisebb alaprajzi eltérés volt a közműtérképen szereplő és a valóságban meglévő csatorna között. A szennyvízcsatorna beavatkozást nem igényel.

8.2.   Kőhát utcai szennyvízelvezetés
A Kőhát utcai szennyvízcsatorna gravitációs üzemű, lejtése megfelelő, működési zavarok még nem voltak. A Nefelejcs utcai befogadó ág nyomvonala nagyjából a terv szerinti, azonban a fedlapokat nem lehet felszedni, mert a lezúduló hordalék azokat beiszapolta. A Viztorony utcai elágazónál a szennyvízcsatorna nem a közmű-alaptérképen jelölt nyomvonalon-, hanem a páratlan ingatlanok előtti rézsű körömvonalán halad. A völgy utcai kereszteződésben lévő akna sem teljesen ott van, mint azt a térkép jelöli.  A szennyvízcsatorna beavatkozást nem igényel.

9.  GEOKÖRNYEZETI ÖVEZET – BESOROLÁS

A két vizsgált önálló terület 2.4. pont szerinti besorolása a beépítési adottságok szempontjából az alábbi:

A./ Kedvező adottságú területek

Nefelejcs u. Kőkapu u. közötti terület , Kőhát u. 1668 – 1669/1 – 1670/3 – 1671/1, 1673 hrsz. és Kőkapu u. 9025-9026/2-9028-9031/2-9036 hrsz. enyhe lejtésű fennsík. Ezeken a területeken építési korlátozások nem szükségesek. Javasolt egy területismertető talajmechanikai szakvélemény és alapozási javaslat kidolgozása, ill. a telken belüli vízelvezetés megoldása a közterület felé. A szikkasztásos csapadékvíz kezelést meg kell tiltani.

B./ Közepes adottságú területek

Présház u. 2 – 4 – 6 , 14 – 16-18., Kőkapu u. 1-3-5, Kőkapu u. 9. – 9/a. Megfelelő feltételekkel ezek a területek is egyszerűen beépíthetők. A beépítési feltételek az alábbiak:

– területismertető -, v. általános talajmechanikai szakvélemény, alapozási javaslat

– kisebb méretezett megtámasztó szerkezetek építése enyhe rézsűs terepalakítások

– felszíni vízelvezetés elvi megoldása , a csapadékvíz – szikkasztás megtiltása

C./ Kedvezőtlen adottságú területek:

Présház u. 8-12., 20-22., Ostor köz 4-6-8, Kőkapu u. 7/a – 7/b- 9 -19., Kőhíd u. 2-10., Kőkapu u. 1-3-5-7, Nefelejcs u. 21. Ezeken a területeken már komoly -, szigorú feltételek betartása mellett végezhető a beépítés, ill. a meglévő beépítések megóvhatóvá váljanak . Ezek a feltételek a következők:

– általános – v. részletes talajmechanikai szakvélemény készítése a tervezésekhez

– állékonysági vizsgálatok ( partfalaknál, rézsűknél, meredek lejtőknél) a beépítésekhez

– üregkutatás (feledésbe merült pincék) , a tervezés fázisában

– pince-hatástalanítás (megerősítés, tömedékelés), a kivitelezés megkezdése előtt,

részletes tervek alapján, bányászati gyakorlattal rendelkező szakkivitelező bevonásával

– statikailag méretezett támfalak tervezése és szakszerű építése ( támfalépítében

gyakorlattal rendelkező szakkivitelező közreműködésével)

– különleges ( pl. vb. cölöp, vb. gerendarács alapok stb.) alapozások tervezése, építése

– rétegvíz , forrásvíz összegyűjtésének , rendezett kivezetésének tervezése ( szivárgó

hálózatok tervezésében és kivitelezésében gyakorlattal rendelkező szakemberek

közreműködésével)

KÖZUTAKAT VESZÉLYEZTETŐ PARTFALAK ESETÉBEN javaslom, hogy az építési szabályozást módosítsák úgy, hogy a közterületek felöli telekhatárokon terepbe besüllyeszett helyiségeket ( vasbeton „támdobozokat ” v. garázstámfalakat stb. ) létesíthessenek az építtetők. Ezzekkel a merev létesítményekkel ugyanis egyben megoldják a közutak állékonysági problémáit is. Budaörsön számos hegyvidéki helyszínen áll fenn ez a probléma-, de a kézenfekvő és gazdaságos műszaki megoldást éppen az építési szabályok lehetetlenítik el azzal, hogy telekhatárra nem lehet semmiféle létesítményt építeni.

Pédául:

Ha egy partfal élén halad a közút , vagy hegy oldalon meredek partfal határolja azt, akkor engedélyezni kellene az ingatlanok tulajdonosainak, hogy a telekhatáron, teljes telek-szélességben a közút védelme érdekében a terepbe besüllyesztett , méretezett vasbeton dobozos -szerkezeteket ( végtelen merev megtámasztó szerkezeteket) építsenek, maximum 5 m-es sávban . A támfal-garázsok és a közutat stabilizáló alagsori támdobozok ne számítsanak bele a beépítési százalékba. Ezzel megspórolható az önálló megtámasztó szerkezet építése, mely részben Önkormányzati feladat és költség lenne. A támdobozok készülhetnek zöldtetővel, így a zöldfelületi mutatók teljesíthetők lesznek . A fenti javaslat megvalósítása esetén bevonhatók lennének a magán-építkezők a közterületeket veszélyeztető partfalak  stabilizációs programjába.

Budapest, 2008.október

Kenesei József

okl. építőmérnök, vezető tervező

GT-T, VZ-T, T-T, KÖ-T, /13-1811

Rábel Antal                                                                                   Marokházi Gábor

építőmérnök, tervező                                                                        építőmérnök, tervező

T-T, VZ-T / 13-11098                                                                       GT-T, T-T/01-11099