Jegyzőkönyv*
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete
- október 04-i üléséről
KÖZMEGHALLGATÁS
Az ülés helye: Budaörsi Polgármesteri Hivatal, II. emeleti nagy tanácskozó terme (2040 Budaörs, Szabadság út 134. sz.)
Jelen vannak: Wittinghoff Tamás polgármester, Biró Gyula alpolgármester, dr. Bakó Krisztina, Becz György, Császárné Kollár Tímea, dr. Kisfalvi Péter, Löfler Dávid, dr. Molnár Gábor, Simándi Szelim, Stift Nándor és dr. Tóth Ferenc képviselők.
Igazoltan távol voltak: Gáspár Béla, Hauser Péter, Dr. Ritter Gergely és Sokolowski Márk képviselők.
Tanácskozási joggal jelen vannak: Kálóczi Imre alpolgármester, dr. Bocsi István jegyző, dr. Molnár Bernadett aljegyző, Vágó Csaba kabinetvezető, Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető, Erdős Károlyné jegyzői irodavezető, Csík Edina főépítész, Domahidi Emma városépítési irodavezető, Kisgergelyné Matisz Katalin Adóiroda irodavezető, Kövesdi Gabriella szociális és egészségügyi irodavezető, Zolnai Márton út és mélyépítési osztályvezető, Karsainé Kovács Judit közoktatási és nevelési osztályvezető, dr. Tasnádi Ferenc jogi és szabályozási osztályvezető, Kozsda Attila magasépítési osztályvezető, Erdélyi János közterület-felügyeleti osztályvezető, Benkovics Gábor környezetvédelmi osztályvezető.
Jelen vannak továbbá: Tamás Ervin– BTG Nonprofit Kft., Premecz Enikő, Kapitány Gábor és Dr. Hardy Géza nem képviselő bizottsági tagok, valamint budaörsi lakosok.
Jegyzőkönyvvezető: Erdős Károlyné irodavezető
Jegyzőkönyvet készítették: Biró Ágnes, dr. Süveges Zsófia, dr. Tasnádi Ferenc és Pintérné Berecz Anita
Számítástechnika: Krajcsirik János informatikai irodavezető
Wittinghoff Tamás polgármester: Tisztelettel köszönti a megjelenteket, a Képviselő-testület tagjait és mindazokat, akik a televízió képernyőjén keresztül kísérik figyelemmel a munkájukat! Megállapítja, hogy a Képviselő-testület határozatképes, 11 fő jelen van, a testületi ülést, ami ma közmeghallgatás, megnyitja.
Két féle kötelezettségük van. Az egyik, hogy lehetőség szerint egy rövid áttekintést adjanak a település 2017. évet érintő vagy az elmúlt időszakot érintő eseményeiről. A másik, ahogyan a nevében is benne van, a jelenlévők, az érdeklődők észrevételeit hallgassák meg. Amikor erre a részre érnek kéri mindenkitől, hogy a nevét, lakcímét mondja el, amire tudnak, igyekeznek természetesen helyben válaszolni, de ha véletlenül nem sikerül, akkor ez alapján tudnak majd írásban válaszolni a felvetett kérdésre.
Az ülés elején valaki kérdezte, hogy lehet-e felvételt készíteni az ülésen. Amint látják, kettő-három televízió és helyi médium rögzíti a felvételt, tehát természetesen mindenkinek van erre lehetősége. Itt nem Felcsúton vannak, illetve ez nem egy olyan hely, ahol a médiummal durván bánnak, mert volt már arra példa, hogy valakit az illemhelyre zártak be. Tehát, ők mindenre nyitottak és átláthatóak, bármiről lehet felvételt készíteni, hiszen ez egy nyilvános ülés, ami a televízión keresztül is figyelemmel kísérhető.
Rátér a képi prezentációval[1] egybekötött 2017. évet, illetve az elmúlt időszakot érintő események ismertetésére:
Kezdésként a város pénzügyeiről mond el néhány összefoglaló mondatot, de nem azt, hogyan jutott el idáig az önkormányzat a rendszerváltástól, hiszen ezt, akik régóta a városban laknak, tudják, illetve azt, hogy a rendszerváltás óta egy átlagos, nem túl fejlett kis településből, hogyan lett az ország egyik legfejlettebb települése, mert ennek a részleteit is mindenki tudja és érti, aki Budaörsön él. Legfontosabbnak tartja inkább arról beszélni, hogy pillanatnyilag mi is a helyzet.
Az idei év legnagyobb problémája az az, hogy a különböző államosítások következtében – ami a szemétszállítástól kezdve, az oktatáson át, számos más területet is érint –, oda jutottak el, hogy a várostól egy meglehetősen furcsa, nem csupán igazságtalan, de törvénytelen és Alaptörvény ellenes, sőt nemzetközi egyezményekbe ütköző döntés kapcsán, 2.1 milliárd forintot kívántak elvonni. Bár az önkormányzat mindenféle egyeztetést igyekezett megtenni, de arra sajnos nem nyílt módjuk, mert az állam arra nem volt nyitott, hogy ezzel kapcsolatban egyáltalán szóba álljon velük, ezért kénytelenek voltak jogi lépést tenni. Ezt a pert I. fokon megnyerték, aminek a II. fokú tárgyalása rövidesen be fog következni. Írt egy nagyon udvarias levelet a pénzügyminiszternek, de sajnos a válasz az az volt, hogy nem értenek egyet az önkormányzat álláspontjával, és nem látják értelmét annak, hogy szóba elegyedjenek velük. Hát ezt is lehet, lehet így is működni! Természetesen ez egy jelentős probléma, hiszen az, hogy az államnak két szerve, egy helyi közigazgatási szerv és az államigazgatás felső foka ne tudjon egymással kommunikálni és olyan törvénytelen döntések szülessenek, ami egy költségvetésnek több mint a 10%-át vonja el egy településtől, az jelentős problémát jelent.
Ez az idei év az első, amikor az önkormányzat gyakorlatilag teljesen kiszorult az általa létrehozott oktatási intézményrendszer működéséből és fenntartásából és ez az első olyan év, amikor nyáron el is maradtak a felújítási, karbantartási munkák, csak minimális tevékenység történt ezen a téren. A kötelezettség durván 200.000.000 Ft-os nagyságrendű lett volna. Ebből pillanatnyilag nem látják át, hogy 20-30.000.000 Ft-nál nagyobb történt-e. Igazából választ sem kaptak arra és nem tudja, hogy a mai napig történt-e változás, hogy pontosan hol, milyen értékben, mi valósult meg. Természetesen fontosnak tartják, hogy a település ezeket a bevételeit megszerezze és a kollégák, amikor összeállították a közben látható slide-ot, akkor azt írták, hogy a város ennek ellenére prosperál. Azért ezzel a szóval most már óvatosan bánna, mert természetesen a korábbi felelős gazdálkodás okán, jelentős fejlesztéseket tudtak idén is megvalósítani, de most már eljutottak oda, hogy a folyó bevételeik és a folyó kiadások, azok bizony negatív számot mutatnak, ez pedig hosszútávon nagy problémát fog eredményezni. Persze ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat gazdálkodik felelőtlenül! Ha egyetlen fillért nem kapnának az államtól, csak a saját bevételeiket nem lopnák el a várostól, akkor remekül elműködne ez a város úgy, hogy éves szinten milliárdos fejlesztéseket is végre tudna hajtani, de sajnos ez a törvénytelen lépés, ezt áthúzza.
Mi az, ami a hátterét jelenti annak, hogy egyáltalán a városban, a gazdasági háttér és az itt élők életminősége magasabb színvonalon biztosítható? Ez a vállalkozásokból, gazdasági tevékenységekből származik természetesen, aminek ha a növekedése csillapodott is, mert nyilván van egy maximum, amit el lehet érni és a felé növekedve csökken a növekedés üteme, ez látható azon az ábrán, amit közben mutat. De látható rajta az is, hogy 2011-től folyamatosan nőtt a településen működő, a legkisebbektől, a nagyokig minden együtt, és ezt a számot mutatja az ábra.
Hogyan alakulnak a bevételeik? Itt azért már elég sok mindent lehet látni, amit a diagram mutat. Nevezetesen azt – többek között –, hogy a pénzmaradvánnyal való gazdálkodás, ami mindig az előző évről a következő évre teremt lehetőséget (közben mutatja, illetve mondja is, hogy ez az alsó sötét sáv). Ez az, ami még az idei évben is biztosítja azt, hogy azok a fejlesztések, amiket majd meg fog mutatni, megvalósulhattak, és az is látszik, hogy a felső kicsi szakasz 2016-nál, az úgynevezett egyéb bevételeket jelenti. Itt az önkormányzatnak az egyéb bevételei is szerepelnek, de korábban szerepeltek benne a központi költségvetésből származó bevételek is, amelyek egy átlag önkormányzatnál 40 – 50%-nál mozognak. A rendszerváltás után az önkormányzatoknak a teljes bevétele a központi költségvetésből származott. Mára eljutottak oda, hogy Budaörsön nem nulla az, ami a központi költségvetésből származik, hanem mínusz milliárdos nagyságrendű. A bevételek alakulása nominális értéken, hiszen ugye azt kell pontosan érteniük, hogy egy költségvetésnél sokféle számot lehet kimutatni, de az, amivel a konkrét évben folyó bevétellel és folyó kiadással számolhatnak, azt azért alapvetően az határozza meg hosszútávon, hogy mi az, amit meg lehet valósítani. Persze a hitelfelvétel, meg a különböző pályázatok ezt kiegészíthetik. Látható, hogy 2008-ig eléggé dinamikusan növekedő volt a bevételük. A 2008-as év a válság éve volt és ezt követően egy elég komoly visszaesés következett, utána megint elkezdett emelkedni, de aztán jött az a bizonyos kivonulás az önkormányzat finanszírozásából az állam részéről, és innentől kezdve a tartalékok felhasználását követően, ez az összeg stagnál, és nem látják azt sem, hogy a következő 1 vagy 2 évben el fognak-e tudni mozdulni.
Hogy hogyan használják fel a bevételeiket? Ahogyan ezt már az előbb is elmondta, igyekeznek nagyon szigorúan a bevételekhez, a pénzmaradványokhoz, illetve, ha szükséges, akkor a hitelfelvételhez – amit idén megtettek – nyúlni annak érdekében, hogy a meglévő és a növekvő igényeket kielégítsék. A lakosságszám növekedésénél nem említette, de ugye látható, hogy a települést a mai napig nagyon kedvelt célpontnak tartják sokan, és folyamatos a növekedés. A folyamatos lakosságszám növekedése, viszont az önkormányzat számára folyamatos feladatnövekedést is jelent mind a szociális, mind az oktatási területen, a bölcsődétől egészen a gimnáziumig. Mert függetlenül attól, hogy az állam lett a fenntartó, persze azért vannak olyan területek, ahol még most is a város költségvetéséből származnak bevételei, ideértve a pedagógusoknak az ösztöndíjrendszerét, amivel igyekeznek jobb feltételeket biztosítani, még az ilyen elvadult körülmények között is, mint általában, ahogy az az országban tapasztalható.
Természetesen a pályázati lehetőségekkel is igyekeznek élni. Most már évtizedes sztori, ami a Komplex Integrált Szennyvízelvezetésre vonatkozó beruházást illeti. Ennek az egyik kezdeményezője annak idején Budaörs Önkormányzata volt, most már gyakorlatilag a Fővárossal ketten maradtak, melynek a lényege, hogy szintén ez is zöldberuházás. A Budaörs és Törökbálin határán lévő szennyvíztelep meg fog szűnni, és innentől kezdve nem a kis vízfolyamú Hosszúréti patakba fog ömleni a tisztított szennyvíz – ami nyilván a Hosszúréti patak vízminőségén jelentősen nem javít –, hanem egy nyomóvezetéken keresztül, a Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepre. Ez azt jelenti, hogy ettől a terheléstől megszabadul a Hosszúréti patak, viszont a Hosszúréti patak mentén lévő zöldterületek szempontjából, meg a szabadidő eltöltésére alkalmas területek szempontjából is nagyon fontos. Más területeken is pályáztak, melyek szintén a zöldülés felé, a széndioxid kibocsátás csökkentése irányába mutatnak. A KEOP pályázatokon a napelemek és különböző utak felújítása vagy éppen a Heimatmuseum felújításával kapcsolatos pályázat is idesorolható.
Mire fordítják a bevételeiket? Erre is már részben rátért az előző slide-okon. Nagyon sok utcát, járdát, közvilágítási hálózatot bővítettek. (Közben néhány képet mutat azon feladatok megoldásáról, ami az előző képeken követhető.) Azt gondolja, hogy ezek is olyan feladatok, melyek a közterületek minőségének a javulásához vezetnek. Ilyenek a Tűzkőhegyi utca és a Felsőhatár út közötti szennyvízcsatorna építése, illetve parkolók építése, a Károly király utca, Kígyó utca, Dózsa György út környékén vagy gyalogos átkelőhelyek kialakítása, vagy éppen csatorna zárszelvény behelyezése, ami ugyanebbe a körbe tartozik, tehát olyan beruházások, amik vagy az életminőséget, vagy a környezetük szépítését jelentik.
Az óvodák közül, mindegyik óvoda megújult, a rendszerváltás óta természetesen újak is épültek. Az idén a Csillagfürt Óvodára került sor, amit 209.000.000 Ft-ból teljesen megújítottak, mint belső felújítás, hőszigetelés, gyakorlatilag az épület egészen új arcát mutatja és talán a XXI. századinál sokkal magasabb színvonalon biztosítja a lehetőséget a gyermekek számára, mint egy átlag magyarországi ilyen jellegű intézmény.
Bővítették idén a Tűzoltólaktanyát is. Itt tudni kell, hogy érdi központú a katasztrófavédelem tűzoltó-parancsnoksága, ezért aztán nagyon fontos, hogy a budaörsi önkéntes tűzoltók, akik gyakorlatilag minden olyan eseménynél, ami Budaörsön történik, elsőként vannak ott, és ha ők időben érkeznek, akkor azért az jelentősen tudja a káresemények által okozott károkat csökkenteni, és nagyon áldozatos munkát végeznek. Ezúton is köszönetet kell, hogy nyilvánítsanak nekik! Az épület teljesen megújult, új készenléti szárnyat alakítottak ki, rekonstrukció történt, egy új kocsi beálló is épült. Most már azt lehet mondani, hogy tényleg méltó helyük van ebben a laktanyában a budaörsi tűzoltóknak.
Idén a könyvtár épülete is megújult és arra bíztat mindenkit, hogy érdemes ellátogatni a könyvtárba, bár az is kiderült, hogy a Budaörsi Könyvtár nagyon jól működik, sokkal többen látogatják és használják, mint egy átlag könyvtárat, ami nyilván az ott dolgozóknak is az érdeme. Nem csak könyvek, videók, hanem gyerekek számára is mindenféle lehetőség van, szóval egy izgalmas hely, amit érdemes használni, hiszen nyilván egy csomó olyan dologhoz hozzá lehet jutni, amit nem feltétlenül kell így megvásárolni.
Sok új kulturális központ jött létre az elmúlt időszakban, sőt az elmúlt évben is. Nagyon sok programmal indult el a régi posta épületben a Babtér, ami egy animációs képzőközpont. Új kávézó és kerthelyiség nyílt a Zichy majorban, a PostArt most már meghatározó szereplője lett kulturális szempontból a város életének, és rövidesen – éppen holnap – a megújult homlokzata avatása történik meg a Köz tér 18-nak, ami egy kerámiaközpont, és ez az oktatási forma a Gimnáziumból nőtt ki.
Megszépültek a játszóudvarok, ideértve a bölcsődéket, óvodákat, vagy éppen az iskolatéri játszóudvart és novemberig meg fog újulni a már felújított Vackor Óvoda játszóudvara is.
A Hosszúréti patak mellett lévő 8,5 hektáros nagyságú parkban kutyafuttató, sétány és futópálya készült és közben a háttérben látható néhány kép, hogy most már a 8,5 hektáros nagyságú park, milyen lehetőséget kínál a budaörsiek számára, a szabadidő eltöltéséhez. Minden ellenkező, akár az elektronikus hírportálokon, akár egyes kormánypárti képviselők által közzétett valótlan adatokkal szemben, Budaörs az ország egyik legzöldebb települése. Közel 40 hektár közcélú zöldfelület – benne gondozott közparkok, sportudvar, szabadidőpark – szolgálja az itt élőket. Ezen kívül 20 hektárnyi önkormányzati tulajdonú közcélú parkerdő van a városban és a területükhöz tartozik még 650 hektár nem önkormányzati tulajdonú erdő és gyep, aminek csak egy része belterületi. Szintén a zöldülés irányába, a széndioxid kibocsátás csökkentése irányába hat az, hogy számos pályázatnak köszönhetően – ahogy már egy másik slide kapcsán, más esetben az előzőekben elmondott – az iskoláik, pontosabban Budaörsön lévő iskolák, az óvodáik tetején is elhelyeztek napelemeket annak érdekében, hogy minél kisebb legyen az energiafelhasználás és természetesen a hőszigetelés is és a nyílászárók cseréje is ezt szolgálja, ami 240.000.000 Ft-ot tett ki az idén.
A Városi Uszoda is megújult, részben új beléptető rendszerrel, öltözőszekrények cseréjével, ami most már sokkal biztonságosabb, mert sajnos nagyon sok esetben történtek ott illetéktelen eltulajdonítások. Tehát, más részlegeknek a felújításával ez is megvalósult, mint ahogy a Jókai Mór Művelődési Központban is az akadálymentesítés, illetve a vizesblokk felújítása is megtörtént.
Fontos kérdés, hogy milyen területeken tud egy önkormányzat a településképével egyáltalán bármilyen eszközt használni? Korábban is volt az önkormányzatnak szándéka arra, ami hosszú, több éves fejlesztés vagy együttműködés eredménye, ez az Integrált Területfejlesztési Stratégia kidolgozása. De az is fontos, hogy van egy rendeletük, ami településképi rendelet, viszont azt tudni kell, hogy hiába vannak ezek, és hiába született törvény arról, hogy Településképi Arculati Kézikönyvet kell készíteni, amely persze elkészült, de hogy egy önkormányzatnak, annyi lehetősége sincsen, hogy az építési engedélyeket egyáltalán megtekintse – mert ha ilyen irányú igényük van, akkor közlik, hogy az önkormányzat nem ügyfél –, akkor bizony nagyon nehéz azokat az eljárásokat nyomon követni, amelyek vagy megfelelnek, vagy szabályosak, vagy nem felelnek meg azoknak az előírásoknak, amelyekre különböző hatóságokon – ez öt különböző helyen történik – az engedélyek megszületnek.
Az nagyon fontos a mai világukban, hogy mind a fiatalabb korosztály, mind az idősebbek, a digitális kihívásra, a jövő kihívásaira felkészüljenek, ezért a város egyébként korábban is, mindig elsőként vett részt vagy úttörőként használt föl olyan eszközöket, amelyek az ügyintézést megkönnyítik. A digitális esélyegyenlőségi rendeletet az országban elsőként fogalmazta meg Budaörs és kezdeményezte a digitális települési hálózat létrehozatalát is, amelyhez azóta már sok település kapcsolódott és kíván együttműködni abban, hogy minél jobban el lehessen látni a lakosságot információval, illetve felhívni a figyelmüket ezen eszközök használatának a veszélyeire is. Mert természetesen nem csupán arról van szó, hogy ezek az eszközök hasznosak, mert persze nagyon hasznosak, de vannak árnyoldalai is használatuknak.
Áttérve a szociális részre elmondja, hogy erről a területről jelentős részben kivonult az állam. Az önkormányzat álláspontja ugyanakkor az, hogy minden elesett, minden nehézhelyzetben lévő számára kell, hogy segítséget tudjanak nyújtani. Több mint 20 féle támogatást kérhetnek vagy formában részesülnek támogatásban az itt élők. Ezek a legkülönbözőbb jellegű ellátások és úttörőjellegű szolgáltatás az ingyenes gyermekjogi fogadóóra, amit a Hintalovon Alapítvány végez. Ez egy nagyon-nagyon fontos és hiánypótló segítség! Egészen döbbenetes volt – a mai hírekben hallotta –, hogy a gyerekeket érő erőszak, a gyerekeket tekintve több mint 50%-os ma Magyarországon. Ez egy egészen döbbenetes, elképesztő szám! Az, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek különböző területeken, úgy tűnik, hogy a Vöröskereszt számára is fontos kell, hogy legyen, illetve felhívta az ő figyelmüket is és elnyerték idén a Humanitárius Település Díjat. Természetesen a munkájuknak akkor van értelme, hogyha azzal az itt élőknek az érdekeit tudják szolgálni. Hogy hogyan alakul ez, az nem mellékes! Ezzel kapcsolatban sok feladata van az önkormányzatnak, többek között egyébként az Állami Számvevőszék által is előírt közvélemény kutatás vagy olyan elégedettségi mérések, amik a különböző szolgáltatásokkal kapcsolatban szondázzák a lakosságot.
Arról már beszélt, hogy a lakosságszám alakulása is az itt működő cégek számának növekedésével párhuzamosan ugyanúgy, egy kicsit már csillapodó, de folyamatosan növekvő tendenciát mutat, tehát a dinamikáját illetően vagy a meredekségét illetően van benne csökkenés. A volumenében folyamatosan növekszik, most már átlépték a 30 ezres számot. Ha a rendszerváltás körüli időszakot nézik, akkor megduplázódott a településen a lakosságszám. Ez nagyon komoly kihívást és feladatot jelent, és ahogy már mondta, az intézményhálózat és a különböző ellátórendszerekkel ezt a lakosságszám növekedést követni, bizony nem egyszerű. Ez egy kicsit hasonlít például egy családnak a költségvetési és az önfenntartó tevékenységéhez, de azért jelentősen bonyolultabb is annál.
Az, hogy a különböző területekkel kapcsolatban mi a lakosság véleménye? Az látható, hogy az iskolák, a bölcsődei, óvodai intézmények, a tömegközlekedési lehetőségek tekintetében némi csökkenést, növekedést, de mégis trendet tekintve – ezen a területen ugye azt szokták mondani, hogy ami 3,5 fölött van, az már egy jónak mondható elégedettség, a 4,5 meg már kifejezetten pozitív – egyetlen olyan görbe van, ahol azt láthatják, hogy a tendencia 2007-ben megtört, és 2017-ig folyamatosan csökkent. Talán nem olyan meglepő, hogy ez az egészségügyi ellátórendszernek a problematikája, ami egy nagyon bonyolult kérdés, mert ha ma valaki a Budaörsi Egészségügyi Központba elmegy, akkor persze ő is szembesül azzal, hogy vannak várólisták és azzal is szembesül, hogy van zsúfoltság. Viszont, ha elmegy a János Kórházba, akkor utána hamar vissza fog térni a Kossuth utcai Egészségügyi Központba. Ugyanakkor kétségtelen tény az, hogy – napi rendszerességgel kell beszélniük az ottani vezetőkkel – sajnos az OEP finanszírozással működik – márpedig ez a rendszer abból működik, bárki, bármit is mond –, az egészségügyi pénztárba fizetik be a pénzüket és sokan azt mondják, hogy hát ez nem túl jól hasznosul, de hogy az orvosoknak mennyi jut ebből, és hogy lehet finanszírozni egy praxist, ebből az következik, hogy vannak olyan hiányszakmák, ahol ha az ember orvoshoz akar jutni, legjobb, ha Ausztriába vagy Németországba megy ki, mert a magyar orvosok nagy része ott van. Vagy pedig magánpraxist vesz igénybe, de ez sajnos nem mindenki számára lehetőség, és teljesen jogosan vannak fölháborodva akkor, amikor például egy bőrgyógyászati rendelésre másfél hónapot kell várni. Katasztrofális és könyörögni kell az orvosoknak és tulajdonképpen hálásak lehetnek annak, aki egyáltalán, a mai körülmények között ezt ellátja. Persze van olyan is, ahol a praxisok finanszírozása sem elegendő és nyugodtan lehet mondani, mert olyan is fölmerülhet, hogy de miért nem tesz ide is be az önkormányzat különböző forrásokat! Ugye, az a helyzet, hogy amit a pénzügyi lehetőségeknél mutatott, az világossá teszi azt, hogy egy olyan rendszert, aminek a finanszírozása a társadalombiztosításon keresztül történik, azt abból kell megoldani. Amit az egészségügyi központ tud tenni az az, hogy az egynapos sebészetből és a fizetős ellátásokból próbál magasabb színvonalat biztosítani, de ez nem olyan könnyű. A legfontosabb növekedés, a közművelődési lehetőségeket illetően történt, évekkel ezelőtt nagyon szigorú véleménye volt az itt élőknek, mostanra eljutottak oda, hogy ezen a területen is nagyon sokféle, nagyon széles lehetőségeket tud nyújtani a település. Természetesen, ebben az itt működő különböző intézmények, klubok, civil szervezetek és művész egyesületek tevékenysége is benne van, nélkülük ez nehezen működne. A korábbi diánál elmondta, hogy hol vannak ezek a helyszínek, ahol egyre több lehetőséghez lehet hozzájutni. Az jól látszik, hogy a helyi szórakozással, kikapcsolódással kapcsolatos megítélés ennek megfelelően a 2015-2017 időszakban meredeken növekedett, vagyis, az elfogadottsága igen pozitív.
Hogy hogyan viszonyulnak az itt élők Budaörshöz, mennyire szeretnek itt élni, mennyire élhető a település, hogyan kötődnek az itt élők a városhoz vagy a lokálpatriotizmus mennyire erős, azt lehet mérni a válaszok diagramon való ábrázolásával. Nem készítettek ugyan slide-ot róla, mert túl hosszú lenne a prezentáció, de a KSH több ízben végzett az elmúlt években, több, mint 21 mérőszám alapján olyan vizsgálatot, mely alapján a települések fejlettségét állították rangsorba. Budapest ebben nem szerepelt, csak a vidéki városok és mindegyikben Budaörs az élen végzett, a legélhetőbb település volt. A 2015-höz képest változás, az egy belső átrendeződés abban a tekintetben, hogy mennyire szeretnek Budaörsön élni az emberek. Akkor 67% volt, aki nagyon szeret, ez most 80%, 19% lett, aki szeret, és még mindig van 1%, akikért dolgozniuk kell.
Reméli, hogy ezekkel az információkkal tudott a város jelenlegi helyzetéről, az előttük álló feladatokról, és arról, ami a tárgyi évben történt, egy átfogó képet adni. Eljött a pillanat, hogy a lehetőség a megjelenteké, arra kér mindenkit, hogy a mikrofonba mondják el az észrevételeiket, név és lakcím megjelölésével, annak érdekében, hogy ezt a jegyzőkönyvben is rögzíteni tudják. Kézfelemelés alapján ad szót.
Kovalaiczky Tamás (Budaörs, Estike utca 2. sz.): Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Szeretné felolvasni a mondandóját, mert elég összetett témáról van szó, és nem szeretné sokat rabolni az idejüket, így előre összeszedte. Két és fél éve költözött feleségével és három gyerekével egy Baross utcai ingatlanba, melynek ablakai az ott található kiserdőre néznek. Természetesen, mielőtt odaköltöztek volna, megnézték, hogy kik a szomszédjaik, tájékozódtak a közvetlen környezetükről. Tudták, hogy egy kereskedelmi terület mellé költöznek, de megnézve az utca túloldalán lévő telkek tulajdoni lapjait, azt látták, hogy az erdő jelentős része magán-, illetve önkormányzati kézben van. Ez megnyugtatta őket, hogy bár, az áruházak közelsége előnyt is jelent számukra, mégsem egy majdani kereskedelmi egység közvetlen szomszédságába költöznek. Éppen ezért döbbentek meg, amikor másfél éve, egy szép tavaszi napon arra lettek figyelmesek, hogy valakik fákat jelölnek meg és vágnak ki az erdőben. A munkásoknál felbukkant egy titokzatos terv is, ami rémisztő képet festett, egy hatalmas áruházat készülnek építeni a zöld erdő helyére. Az önkormányzat gyorsan lehűtötte a fokozódó kedélyeket, állítva, hogy nem tudnak a beruházásról és azt nem engedik ilyen formában megvalósulni. Elhangzott az is, hogy természetesen, amint van valami fejlemény, tájékoztatják a lakosokat. 2017 nyár végén aztán jött a hideg zuhany: Bauhaus óriásplakát jelent meg a Decathlon melletti területen, a helyi sajtóban megjelent cikkből megtudhatták, hogy miért is lesz jó nekik, hogy az ablakuktól pár méterre egy hatalmas áruház hátsó fala mered a fák koronái fölé. Azt is megtudták, hogy az erdőnek menni kell, ami rettentően elkeserítette őket. Természetesen, előzetes tájékoztatás, kommunikáció, párbeszéd, nem történt. Ekkor csatlakoztak a Lakóhelyünk Nyugalmáért és a Fákért csoporthoz. Nagyon fontosnak tartja, hogy a polgárok kiálljanak saját érdekeikért, merjék vállalni a véleményüket. Hasonló értékeket fedezett fel polgármester úrban is, a CEU tüntetésen, ahol összefutottak, még be is mutatkoztak egymásnak. Most viszont csalódottan látja, hogy Budaörs vezetése nem veszi figyelembe a lakosok véleményét, sőt, meg sem akarja hallgatni őket. A kommunikáció egyoldalú, sajtóban való üzengetéssel történik. Egyedül polgármester úr vállalja véleményét, de azt is csak Facebookon, néhol durcás kisgyermek stílusában kommunikálva, ami semmiképpen sem tekinthető érdemi és hivatalos párbeszédnek. Pedig nagyon sok gondjuk van a projekttel, amit meg szeretnének vitatni. Ezek közül a legfőbb, hogy egy ilyen mértékű környezetrombolás elfogadhatatlan, pusztán üzleti érdekeket szem előtt tartva. Mert a fák kivágása környezetrombolás, ezt nem lehet szépíteni. A hivatalos kommunikáció szereti bagatellizálni a helyzetet, susnyásnak, gazos cserjésnek degradálva a területet. Lehet bármit mondani, de a tény az, hogy az ott egy hivatalos minőségében is katalogizált, védelmi erdő. Szeretnének elbeszélgetni a hatástanulmányról is, amely azon abszurd feltételezésből született, hogy egy hatalmas beton építmény, a hozzátartozó aszfaltozott parkolóval javít a levegő szennyezettségen. Több szakértő előzetes vizsgálata alapján a tanulmány hibás adatokból téves következtetésre jut, amikor kijelenti, hogy elenyésző mértékben bár, de javul a közvetlen szomszédságban élők helyzete a szállópor tekintetében. Félretájékoztatás zajlik azzal kapcsolatban is, hogy mit tehet az önkormányzat: egyszer az hangzik el, hogy semmit, mert nem engedélyező hatóság, majd a Vágó Csaba jegyezte írásban már arról olvasnak, hogy milyen jelentős eredményeket tudott elérni az önkormányzat a beruházóval, tehát mégis van mozgástere Budaörs vezetésének. Arról viszont nem nagyon esik szó, hogy az adott területen van önkormányzati és magántulajdonban lévő telek is, amely át kell kerüljön a beruházó birtokába, hogy a tervezett formában valósuljon meg a beruházás. Ehhez kapcsolódóan arról is szeretnének beszélgetni, hogy miért akarja az önkormányzat megváltoztatni a helyi építési szabályzatot egy kereskedelmi cég üzleti érdekei miatt? Számoltak-e azzal, hogy a szabályozás megváltoztatásával a többi áruház is növelheti területét, természetesen, a zöld terület kárára, illetve a magasságát, és ennek milyen hatása lehet? Nem tiszta előttük az sem, milyen valós előnyei vannak a város számára, ha a Bauhaus valóban megépül? Az a három új körforgalom, mely egy kereskedelmi területen épül meg, ezzel növelve az ott letelepedett cégek értékét, nehezen nevezhető közcélú fejlesztésnek. Vagy az autópálya közvetlen szomszédságában kialakított pihenőpark, esetleg egy játszótér felújítása miatt kell kivágni a fákat? Lehet olyan előny, érdek, amiről nem tudnak, elkerülte a figyelmüket? Egyáltalán, lehet-e olyan előny, amiért cserébe nyugodt szívvel engedhetnek 30 ezer négyzetméternyi zöld területet lebetonozni? Mindezekről szívesen tárgyalnának a képviselőkkel és a város vezetésével, a súlyos következményekkel járó döntések meghozatala előtt! Látszik, hogy elengedhetetlen egy lakossági fórum összehívása, hiszen az ügy horderejénél fogva se nem Facebook téma, se nem intézhető el pár ügyesen megírt cikkel. Az eddigi szakbizottsági üléseken is parázs vita folyt a beruházásról, egy-egy alkalommal másfél órás terjedelemben úgy, hogy rengeteg kérdés maradt nyitva. A tájékoztatás még a képviselők esetében is szűk körű volt, hiszen a jegyzőkönyv tanúsága szerint úgy szavaztak a bizottság tagjai, hogy számos kardinális részletről fogalmuk sem volt. Ugyanígy rengeteg kérdése van a lakosságnak, akik szeretnének tisztán látni az ügyben és szeretnék, ha választott vezetőik is megismernék a véleményüket, hiszen ez kutyakötelességük. Jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy Budaörs vezetése több időt tölt el a beruházó érdekeinek megismerésével és igényeinek felmérésével, mint a lakossággal való párbeszéddel. Pedig anélkül, hogy valakinek az elvárását, véleményét ne ismerné, nem lehet azt képviselni. A Lakóhelyünk Nyugalmáért és a Fákért civil szerveződés nevében, illetve az 1500 tiltakozó aláíró nevében, akik nem értenek egyet az erdő kivágásával, elvárják, hogy az önkormányzat mielőbb szervezze meg a lakossági fórumot, ne testálja azt a beruházóra, mivel ők elsősorban nem az Auchan, Immochan és a Bauhaus érdekeit szeretnék megismerni, hanem azt, hogy mit tud, mit akar és milyen érdekek, érvek mentén tenni a város vezetése!
Wittinghoff Tamás polgármester: Kéri, hogy foglaljon helyet, mert ilyenkor már nem párbeszédet folytatnak. Kovalaiczky Tamás úr elmondta, ő meg próbál válaszolni. Nem, mint a durcás kisgyerek, bár, kétségtelenül az egy barátságosabb megfogalmazás, mint amikor valaki főbe akarta lőni hamis információk alapján megjelent írások kapcsán vagy éppen bebetonozni vagy láncfűrésszel megmutatni, mert ezek kevésbé barátságosak. Nyilván, ha van családja, akkor ők is nagyon örülnének, ha ilyeneket írnának róla. Lehet, hogy ha e tekintetben, ha ilyen jellegű adatokat írnak, vagy ha újságíró olyan cikket közöl, ami olyan szinten rugaszkodik el a valóságtól, hogy az az újságírás szégyene, akkor az az embert néha egy picit cinizmusra is sarkallhatja, ezért elnézést kér. Nem hiszi, hogy olyan jól viselné azt, ha valótlant írnának Kovalaiczky Tamás úrról és utána valakik a halálát kívánnák. Véleménye szerint a legenyhébb az, ha ilyenkor az ember udvariasan próbál válaszolni. Akik olyanokat írtak a valótlan állítások mentén, elküldte nekik azt, hogy a dolog az önkormányzat nézőpontja szerint hogyan áll és aztán hosszan elnézést kértek. Azért, vannak ilyen szempontból pozitív dolgok is. De akkor nézzék meg a dolgot a lényegénél fogva! Kovalaiczky Tamás úr azt mondja és azt írják a fórumok, hogy lakossági fórumot tartson az önkormányzat! Természetesen, a helyet és a lehetőséget biztosítani fogják ahhoz, hogy a lakossági fórumot megtartsák azoknak, akiknek vannak itt szándékai. De ez nem az önkormányzat. Az egy teljesen téves, kifordított megállapítás, hogy itt az önkormányzatnak bármiféle szándékai vannak. Tudja, hogy nagyon furcsán fog hangzani, akkor is, amikor találkoztak azon a bizonyos, egészen más jellegű rendezvényen, ezek szerint a gondolatmenetük nagyon más nem lehet bizonyos kérdésekben. Azt kéri, hogy higgye el, a legőszintébben mondja, hogy a legmesszebbmenőkig arra van figyelemmel és az önkormányzat valamennyi dolgozója is, hogy az ott élők számára, ami ott majd mellette történni fog, amiről még nem tudja, hogy mi lesz, a lehető legpozitívabb legyen. Ezt alá tudja támasztani sokféle érvvel. Itt van például az, hogy a legjobb barátai ott élnek, akikhez rendszeresen jár, és ha a gyerekei nem otthon vannak, akkor náluk vannak. Nem gondolja, hogy azt a szándékot fel lehetne tételezni… Ha csóválja a fejét – szólt a sorokban ülő hölgynek –, nyugodtan lehet, de ő végighallgatta Kovalaiczky urat érzelemnyilvánítás nélkül. Nyugodtan megkérdőjelezheti, hogy igaz-e, amit mond, mert megtette már sok helyen, sokféle módon, írt sok mindent róla, semmi baj, de szeretné végigmondani. Tehát, ha egy olyan terület van, ahol nagyon sok barátja él, ezek közül a legjobb barátai ott élnek, akikkel rendszeresen járnak össze, akkor nyilvánvaló, hogy szeretné azt elérni, hogy a lehető legjobb megoldás szülessék. Sok szempontból sok minden ki van forgatva. Abból is, ami most leírt. Nem állítja, hogy szándékosan és nem állítja, hogy rosszindulattal. Tökéletesen megérti, ha valakiknek vannak aggodalmaik egy adott területtel kapcsolatban. Amit elmondott, azt is megérti, de nem állja meg a helyét az, hogy az önkormányzat bárkit félrevezetett volna. Nem állja meg a helyét az, hogy az önkormányzat és Brigitta bólogat, hogy de, rendben van, tudomásul vette – akkor sem! Mert az önkormányzat mindig is azt mondta, és ha fölmegy a honlapra, abban a levélben is az van, hogy igen, van benne önkormányzati terület, igen, van! Jó, nincs benne – reagál az egyik hallgató beszólására. A helyi építési szabályzatot az önkormányzat fogja tudni megváltoztatni, és számos olyan dolog is szerepel a levélben, amit most meg fog próbálni elmondani, ha nem szólnak közbe és meghallgatják egymást, ahogy az kulturált emberekhez illik. Az önkormányzatnak nincs építéshatósági jogköre, ez tény. Az önkormányzat nem hatóság abból a szempontból, hogy ki lehet-e vágni a fákat, ez is tény. Az önkormányzat viszont a szabályozási tervvel előírhat dolgokat, ez is tény. Másfél évvel ezelőtt még Fehérvári András volt az, ki életre hívta ezt a csoportot, és ő maga, amikor létre jött ez a Facebook csoport, az első nap jelentkezett, hogy beléphessen, akkor azt a választ kapta, hogy ne haragudjon, de nem szeretnék, ha bárki, aki politikai háttérrel rendelkezik, a csoport tagja lenne. Ezt tudomásul vette, bár, azt gondolta, hogy lehet egy olyan fórum, ahol folyamatosan tudnak konzultálni. A „nem történt tájékoztatás” nem állja meg a helyét, mert éppen Becz György, aki nyílt levelet kapott, ami nyilván, hatásos, Fehérvári Andrással számtalanszor egyeztetett erről a kérdésről. Amikor ő azt a tervet meglátta, és a szórólapot a postaládájában, mert ő maga, akkor szerzett erről tudomást, minden híreszteléssel ellentétben, amikor a postaládájába valaki bedobott egy lapot. Nem tudja megmondani pontosan mikor volt, de ez az előző évben a nyár és ősz közötti időszak volt. Azon volt egy terv, akkor, kétségtelenül az Immochant felhívta és azt mondta, hogy mi a csuda ez? Reméli, hogy ezt a rémálmot senki nem gondolja komolyan és azt kérte, hogy jöjjenek el és legyenek szívesek elmondani, hogy mi a csodát szeretnének. Akkor elmondták, hogy ők tárgyalásban vannak a BAUHAUS-szal és a szándékuk az, hogy itt egy ilyen áruház épüljön. Az önkormányzat pedig elmondta, hogy milyen feltételek azok, amelyek mentén egyáltalán erről szó lehet. Természetesen, arról nem lehet szó, hogy az építmény az utcafronton legyen. Természetesen, arról nem lehet szó, hogy a fák egy része – még akkor is, ha az az ő tulajdonuk – ne maradjon meg, és ne az látszódjon a Baross utca felől. Természetesen, arról nem lehet szó, hogy bármilyen forgalom a Baross utcán növekedjék. Arról viszont igen és lehet azt mondani, hogy a három körforgalmi csomópont csak az áruházak érdekét szolgálja, de ez szamárság. Elnézést kér, hogy ilyet mond! A Bauhaus még az országban sem volt az Immochannal, aki az ingatlan tulajdonosa és lassan másfél évtizedes küzdelmük az, hogy az a belső úthálózat, ami a város szervizút része és az ő tulajdonukban lévő területen van, egészen a város keleti részétől egészen a város nyugati részéig megvalósulhasson. Sőt, a szabályozási tervben az is szerepelt, hogy egészen kimegy a Törökugratón túl, a végéig a lakott területnek. Ezt azért adták föl, mert egyszerűen olyan nehéz lett volna, teljesen ráépült a hangvédő fal közelére a terület. Ott olyan jelentős kártalanítási és földmunka és olyan egyéb feladatokat kellett volna végrehajtani, hogy nem tudták megoldani, pedig, a kötöttpályás Budakeszi-Budaörs összeköttetésnek is ez korábban nyomvonala volt. Az összeköttetés és a szervizút azért, hogy a belső úthálózatot tehermentesítse, ez is tervben volt. Akkor az itt ülők még nem voltak budaörsiek és akkor nem biztos, hogy ez a terület lakóterületté vált volna. Föladták ez a dolgot, mert nem megvalósítható, de azt, hogy azon a területen belül kétirányú, tehát, egészen az Auchan felüljárótól a Decathlon csomópontjáig a három körforgalom kialakítása nem az áruház érdeke… az egy súlyos tévedés. Az áruházak kifejezetten ahhoz ragaszkodtak mindvégig, hogy mindenki, aki bemegy arra a területre, az ő áruházaik előtt legyen kénytelen elmenni és úgy tudjon kimenni az Auchan felüljáró felé. Ezért aztán nagyon sokan a Baross utcát választották vagy éppen a belső területen bukdácsolnak át a fekvőrendőrökön. Ennek az évnek a közepén sikerült elérni az Auchan igazgatójával, hogy értse meg, hogy badarság az, amihez ragaszkodnak, igenis, az ő érdekük is az, hogy úgy kialakuljon az a három csomópont. A Törökugrató felől mindenki, aki a Baross utcán préseli pillanatnyilag át magát, azoknak egy olyan lehetőség, hogy lemennek az autópálya mellé és onnantól direkt el tudják érni a felüljárót. Közbevetőleg mondja, hogy ha az a három csomópont nem valósul meg, az nagyon komoly kárára lesz a településnek és semmi köze a szóban forgó történethez, de tény az, hogy ennek az egyezkedésnek az egyik eleme. A dolognak a lényege azonban nem itt van. A dolog lényege ott van, hogy pillanatnyilag az önkormányzat semmiféle döntést nem hozott. Ha igaz lenne mindaz, ami itt egy kicsit vádként is megfogalmazódott, számtalan, nem feltétlen valós és számtalan picit csúsztatott állítással, ha az önkormányzat komolyan ezt akarta volna, akkor az az áruház már állna. Nem másfél év telik el addig, amíg ezzel küzdenek, hogy milyen módon tud az önkormányzat bármit tenni. Nem hozott az önkormányzat semmiféle végleges döntést. Még a bizottság sem, csak elfogadott egy tájékoztatót arról, hogy hogy állnak a dolgok. Elmondta az Immochannak és a Bauhausnak is, hogy az ő feladatuk az, hogy elmondják az ott élőknek, hogy milyen szándékaik vannak, mert különben el fog szabadulni minden és nem a tényekről fognak beszélni, hanem valami egész más lesz a porondon, a jogos félelmekből ki fog alakulni valami nagyon furcsa történet. Neki olyat is meséltek, hogy az önkormányzat rá akarja vezetni a Pipacs utcára a kiépülendő Ibolya utcai körforgalmon keresztül a szilvás irányából az autópályára érkező autókat. Akkor nézett, hogy ki az, aki azt gondolja, hogy az önkormányzatnál teljesen idegbeteg idióták vannak? Szóval, olyan dolgok kezdtek elszabadulni, hogy őrület. Még egy zárójel: ha van közel 1500 aláíró… azért vannak az adatkezelésnek szabályai – ő maga, még ezt nem látta, csak meséltek neki róla – azt nem őrizgethetik. Azt vagy meg kell semmisíteni, vagy hivatalosan át kell adni, mert ez nem úgy működik. Ezt jegyző úrral kell majd megbeszélni, hogy hogy lehet szabályosan eljárni. Van az adatkezelésnek egy szabálya, az nem úgy van, hogy otthon őrizgetik, mert az egy adott célra szolgált, az adott cél az az, hogy tájékoztassák az önkormányzatot. Ezt ellenőrizni kell, hogy rendben van-e, akkor azt el lehet fogadni, hogy az az. Ha őt, magát azzal valaki megkeresné, ami itt elhangzott, azonnal aláírná, hiszen ezek nem komplettek, ha ilyet akarnak csinálni. Viszont, ha valaki elmondja, hogy a történet micsoda, akkor nem biztos, hogy ilyen szigorúan fogalmazna. De visszatérve a dolog lényegére. Ma is azt mondja – és ennek nem örül az Immochan sem és nem örül a Bauhaus sem -, hogy az önkormányzatnak semmiféle lépéskényszere nincs. Ha az erdőfelügyelettől azt a hozzájárulást megkapják, hogy ami az ő területükön erdő, azt el lehet tüntetni, akkor lesz az önkormányzat lépéskényszerben. De ha tényleg felelőtlen lenne az önkormányzat és úgy állna a dolog, hogy nem gondolkodnak felelősen annak az érdekében, hogy azt a területet milyen hatások érhetik, akkor szóba sem állna velük, csinálnának, amit akarnak. Kivágnák azt az erdőt, a jelenlegi 8500 m2 területre építhetnek két szinten, az több, mint a jelenlegi, egy szinten tervezett, az 17000 m2, és oda tehet az Auchan bármit. Ő speciel – és ezt is tudják igazolni tények – , amikor egy sportáruház ott szeretett volna kalandparkot és áruházat építeni az erdőben, elküldte hozzájuk, mert neki tetszett az, azt gondolat, hogy lehet, hogy az még jobb lenne az ott élők szempontjából vagy legalább olyan jó lenne. De azt mondta annak a befektetési szándékkal az önkormányzatot megkeresőknek is, mert egyébként egy önkormányzatnak az is felelőssége, hogy a gazdasági hátteret is szempontként figyelembe vegye, tehát az egy fontos dolog, hogy az a terület lehetőleg hasznosuljon, lehetőleg olyan módon, hogy semmit ne zavarjon, sőt javítsa a helyzetet és lehetőleg olyan módon, hogy a lehető legtöbb bevételt biztosítsa. Nem egyszerű történet ez! Ez a város szempontjából egy nehéz feladat. De nem ők a terület tulajdonosai. Tehát azt mondta ennek a sportáruház beruházónak is, hogy egyet vegyenek figyelembe: az nagyszerű, hogyha ott az erdő minél jobban megmarad, de úgy helyezzék el az épületet, hogy az minél hosszabban, lehetőleg a hangvédő falig terjedjen. Bárki bármit mond, mondhat bármiféle szakértő bármiféle szamárságot, és ki lehet figurázni, lehet azt írni, hogy a polgármester szerint a beton jobb, mint a fa. Lehet ilyen hülyeségeket írogatni, de ő nem ezt mondta, ő azt állítja, hogy ha a fák mögött minél nagyobb hosszban a hangvédő faltól egy nagy tömegű épület áll, annál jobban semmi nem csillapítja a zajt a mögötte lévő területen és semmi nem fogja jobban fel az autópályáról származó bármiféle káros anyagokat. Aki ezt cáfolja, megteheti, de szakmai alapon nehezen fogja tudni megtenni. Tehát az ő állítása, hogy nincsenek lépéskényszerben, neki teljesen mindegy, hogy mi fog ott megvalósulni, a tulajdonos van abban a helyzetben, hogy ezzel kapcsolatban dolgokat elintézzen. Ha azonban ő azt megteszi és eljut arra a pontra, hogy azon területek felett diszponál, és azt mondja, hogy ő oda egy olyat épít, hogy ott nem lesz erdő, hanem valami olyan, ami mellett aztán viszont minden szabadon tud átáramlani, annál rosszabb nincs. Ezért aztán végig gondolták, és tárgyaltak arról, hogy milyen feltételekkel hajlandóak a szabályozási tervet módosítani. Egyébként ő sem teljesen elégedett azzal, amit ők csináltak, mert nem tetszik neki, hogy a kamionforduló, a feltöltés közel lenne a lakóterülethez, tehát elmondta, hogy azt minimum le kell fedni olyan szinten, hogy ne is látszódjon, ugyanúgy fáknak kell mögötte lenni és olyan elszívó-rendszert kell alkalmazni, amitől semmilyen anyag nem mehet onnan át. De azért az a rossz híre van minden ellenkező híreszteléssel szemben – jómaga sokkal közelebb lakott az autópályához hosszú ideig –, azon a területen akármit csinálnak, a legsúlyosabb káros anyag- és zajkibocsátó az autópálya lesz. Ha a fejük tetejére állnak, akkor is, ha itt nem fog történni semmi, akkor is. Sőt azt állítja, ha itt nem fog történni semmi, akkor rosszabb lesz ezen a területen, mintha mögötte kialakul egy olyan fal, ami elhatárolja, hermetikusan elzárja az autópályától a lakóterületet. A helyzet az, hogy aki feltette arra a bizonyos oldalra a város zajtérképét, eggyel nem számolt, hogy azt meg is nézik értelmes emberek. Nem véletlen, hogy az Auchan áruház mögötti területen a legkisebb a zajterhelés, még akkor is, ha ott van a Baross utca. És nem véletlen az, hogy – mert hát ugye olyanokat is mondtak, hogy ki a fene az, aki egy ilyen másfél hektáros parkban sétálni akar –, az a helyzet, hogy a lakóházak jelentős része sokkal közelebb van az autópályához, mint az a park. És akkor most nem érti, hogy ha a másfél hektáros park megmarad, az miért baj, és nem érti, hogy miért baj az, hogyha azt szeretnék elérni, hogy hosszú sávban a zöldfelület legyen látható, és ne az épület. Kifigurázták, hogy milyen okos ez a budaörsi polgármester, hogy azt mondja, hogy télen lehullik a fákról a lomb. Ez nem egy nagyon komoly megállapítás részéről, ez tény, de valós megállapítás, tehát akkor, amikor nincs a fákon lomb, akkor bizony az autópálya összes kellemetlen hatása érzékelhető. Pontosan tudja, hogy amikor azon a környéken lakott a város elején, ami közvetlenül rálátott az autópályára, az nagyon kellemetlen volt, és amikor odakerült egy mesterséges fal, attól lett a legjobb. A legjobb az lenne, ha alagútban menne az autópálya, de ezt nem tudják elérni. Szóval nagyon sok mindent lehetne még elmondani az összes félreértést illetően, de garantálja, hogy az önkormányzat csak olyanba fog belemenni, ami az ott lévő területen élők számára is a lehető legjobb. Lesz lakossági fórum, nyilván a helyet biztosítani fogják, de nem nekik kell meggyőzni a lakosságot, hanem az önkormányzatot és a lakókat kell meggyőznie a beruházóknak. Őt speciel abból a szempontból, hogy ha az valósul meg, hogy ott az erdőt fel lehet számolni, egy fogja érdekelni: hogy ezt ne lehessen teljesen megtenni, a lehető legnagyobb része maradjon meg és olyan módon alakuljon ki mögötte az épület, hogy az védelmet jelentsen és ne terhelést a mögötte lévő területre.
Kovalaiczky Tamás (Budaörs, Estike utca 2. sz.): Köszöni, hogy Polgármester úr ilyen részletesen válaszolt olyan kérdésekre is, amiket nem tett fel. Nem állították azt eddig se, hogy született döntés, azt állítják, hogy egy döntés előtt vannak, ahol úgy gondolják, hogy meg kell kérdezni a lakosságot és nem látják, hogy az önkormányzat milyen módon szeretne tájékozódni illetve tájékoztatni, pontosan azért, hogy egyik oldalról se hangozzanak el Polgármester úr szavaival élve szamárságok. Ezért tartják fontosnak, hogy ne üzengetés legyen a két fél között, viszont azt továbbra is fontosnak tartják kijelenteni, hogy ők nem állnak tárgyalási viszonyban a BAUHAUS-szal, sem az Immochan-nal, sem az Auchan-nal. Polgármester úr említette vagy legalábbis az elmondása alapján az világlik ki, hogy egy hosszas tárgyalást folytatnak, és az önkormányzat valóban nincs lépéskényszerben, tehát akár a saját területének az átengedése sem szükséges ahhoz, hogy ott azon a területen valamilyen beruházás megvalósuljon. Ezt nem is vitatják, nem is ezzel van a problémájuk, hogy a jelenleg az Immochan birtokában levő területen mi valósul meg. Egyetlenegy kérésük van, és ezért szeretnének tájékozódni és tájékoztatni a feleket, hogy a jelenlegi szabályozás mentén történjen ez a beruházás. Ennek a módosítása szükséges ahhoz, hogy az, amit a terveken láttak, megvalósuljon. Ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen valamilyen lakossági fórum. Polgármester úr is elmondta, korábban is elhangzott, egyelőre semmilyen nyoma nincs annak, hogy ez szerveződne. Se a beruházó részéről, se az önkormányzat részéről. Picit úgy érzik, pingpongoznak velük a két fél között és a tudtuk nélkül történnek dolgok, ahogy ez eddig is bebizonyosodott bizonyos esetekben.
Wittinghoff Tamás polgármester: Rendben, de semmi ellentmondás nincs. Ő azt állítja egyébként, hogy ha azt teszik majd, amit a hozzászóló most kért, azzal teszik a legrosszabbat, de ezt majd akkor megbeszélik. Egészen biztos benne, ha a jelenlegi szabályozási terv mentén történhet meg a beépítés, az sokkal rosszabb, mint ha azt veszik figyelembe, hogy hogyan lehet a legkedvezőbb megoldást találni, amelyhez viszont szükséges a szabályozási terv módosítása, de ezt majd megbeszélik. Tehát ő még egyszer csak magát tudja ismételni, azt állítja, hogy az ingatlan tulajdonosának illetve a beruházási szándékkal az ingatlan tulajdonossal tárgyalóknak – ez az Immochan és a BAUHAUS – , egyformán kell tudni meggyőzni a lakosságot és az önkormányzatot. Hogyha az a helyzet alakul ki, hogy a dolog egyértelműen valamilyen irányba mutat, de mégsem az a megoldás, amit lehet támogatni, például a lakosság részéről vagy az önkormányzat részéről, az egy probléma. Reméli, hogy nem ide fognak jutni, reméli, hogy oda fognak tudni eljutni, hogy mindenki be fogja látni azt, hogy mi a jó megoldás. Ő ma ebben nem biztos, de azért bízik abban, hogy a hivatalban dolgozó szakemberek illetve azok a szakértők, akiket felkértek, értik a szakmát. Úgy tudja, hogy az az illető, aki ezt csinálta, egy magas hivatali beosztást kapott az adott szakmai területén. Persze ezzel kapcsolatban is lehetnek mindenkinek mindenféle gondolatai, de amikor a műszaki Ügyosztály felkér egy szakcéget, amelynek ez a szakmája, hogy készítsen egy tanulmányt, annak nyilvánvalóan van alapja. Közben eszébe jutott valami ezzel kapcsolatban, hogy az is egy fontos és furcsa történet, hogy ő megnézte, hogy valakik feltettek levegő-szennyezettségi adatokat, és utánanézett, hogy a budaörsi adatoknak a tényleges alapja micsoda. És akkor kiderült, hogy egy számítási modell alapján állítják azt, hogy Budaörs az egyik legjobban szennyezett – nem igaz egyébként az állítás. Sok szempontból nem igaz, de ezeket most nem szeretné mélyen részletezni. A hozzászóló elmondta nagyon kulturáltan azt, hogy mi az álláspontjuk, ő pedig igyekezett a tényeket ismertetni. Nagyon szomorú a tekintetben, és tudja, hogy volt is, aki elhatárolódott attól, ami azon a bizonyos elektronikus hírportálon megjelent, ahol egy megszállott ember olyan hazugságokat írt le a várossal kapcsolatban, hogy a fal adja a másikat, és ennek kapcsán azért elég furcsa dolgok alakultak ki az internetes kommunikációban. Szerinte ezt érdemes elkerülni, egymással kellene kommunikálni, nem médián keresztül gondolja az üzengetést. Egyébként Fehérvári Andrással több ízben beszélt – lévén régóta jól ismeri – a képviselőjük, de akkor ezt majd most megmondják, hogy ki legyen az, akivel ezzel kapcsolatban tud egyeztetni. Egyébként pedig úgy tudja, hogy októberre tervezték azt az időpontot, amikor az Immochan és a BAUHAUS a fórumot meg kívánja tartani, és természetesen nyilván itt a városházán fognak erre lehetőséget biztosítani, vagy egy másik helyszínen, de akkor nyilván valaki részt vesz majd az önkormányzattól.
Kovács István (Budakeszi utca 24. sz.): Tisztelettel üdvözöl, köszönt mindenkit. Most egy kicsit más témát szeretne előhozni a közelgő október 6-a kapcsán, amely egy gyászos nemzeti emléknapunk, amely nemcsak a honvéd főtisztek kivégzését és a felelős magyar miniszterelnök Batthyány pesti kivégzését jelenti, hanem a kokárdától eddig a napig nagyon sok katona halt meg a szabadságért. Ez a bizonyos Habsburg-terror a kiegyezés folytán egy kicsit csillapodott, polgáriasult az ország, de nagy veszteségeket is elszenvedett, megint csak emberi vonatkozásban a kivándorlások kapcsán. Hiszen a történelmi Magyarország területéről nemcsak magyar, hanem nemzetiségi lakosokat is beleértve több mint egymillió ember vándorolt ki, és jött azután pedig az úgynevezett nagy háború, amelynek szintén nemcsak magyar, hanem nemzetiségi áldozatokkal együtt majdnem hétszázezer halottja és egymillió körüli sebesült illetve fogságba került katonája volt. Úgy érzi, hogy miután ezek után némi intervallummal, csak kisebb áldozatszámmal még hozzájárult a vörös terror hat és félezer halottja, és utána a fehérterror megduplázódó, 13 ezer halottja.
Wittinghoff Tamás polgármester: Elnézést kér, muszáj közbeszólnia, ez kötelezettsége. A közmeghallgatás egy olyan fórum, ahol a város közügyeivel kapcsolatos kérdésekről lehet beszélni. Ezek mind nagyon fontos történelmi dolgok, amelyeket itt felemlegetett, de próbáljon közelíteni a tárgyra, mert nekik a város közügyeivel kell foglalkozni, nem minden mással.
Kovács István (Budakeszi utca 24. sz.): Ezzel kapcsolatban szeretné megköszönni a beszámolót, amit kaptak és számítógépről került kivetítésre, s ha lehetséges, kéri ennek egy írott formájú kiadványban való megjelentetését, hogy alaposabban tanulmányozhassa az is, aki az internet világában nincs benne, gondolja, nem egyedül van ezen a téren.
Wittinghoff Tamás polgármester: Könyvet nem fog írni belőle, de megpróbálja kinyomtatva eljuttatni.
Kovács István (Budakeszi utca 24. sz.): Mégiscsak egy kis engedelmet kérne a történelmi dátumok idézésével, ugyanis meg szeretne emlékezni arról a jelentős történelmi, részben üdvtörténeti eseményről is, ami 1967-ben történt. Ez a harmadik zsidó-arab háború, amelyben Izrael fényes győzelmet aratott.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ez egy szomorú történet, de nem budaörsi közügy.
Kovács István (Budakeszi utca 24. sz.): Úgy érzi, hogy általánosan egy kicsit beletartozik az is, hogy erről is szóljon, hiszen akkor egy kis ország hadereje állt szemben az arab-muszlim fegyveres erők tengerével. Úgy érzi, hogy az Örökkévaló segítsége volt, hogy ez a győzelem Izrael javára megtörtént. Amit pedig még szintén vallási vonatkozásban szeretne említeni, éppen az, hogy most a napokban történt az 5778. zsinagógai évnek a megkezdése, és ez úgy érzi, hogy zsidó honfitársainak is egy fontos esemény, és kívánja ő is, hogy legyenek sikeresek ebben az évben és az ország javára is mindent tegyenek meg, és valóban mindannyian jegyezhessenek be az élet könyvébe. Aztán még egy rövid dolgot szeretne a katolikus egyház részéről is, a „földi nagyfőnököt” idézve. Ferenc pápa nagyon közvetlenül tud szólni az emberekhez, kiemelten említette meg a nőkről is, hogy a nő forrása és alapja a családnak és a társadalomnak. Ennyi volt, amit még el szeretett volna néhány gondolattal mondani. És a másik pedig egy régóta húzódó probléma, az utcanév-változtatási kérelmük, amely most már több évtizedes múltra tekint vissza, s amelyet Szabó Zsolt, ottani képviselőjük, és szintén egykori másik képviselőjük, Szabó Károly elszabotált. Tisztelettel kérné a képviselőket, hogy támogassák ezt az utcanév-változtatási kérelmet. Még a ’80-as évek első felében történt, hogy az elég gubancos Budakeszi utca utcahálózatát feldarabolták és több, más utcanév került nagyon helyesen bevezetésre. Az ő utcájuk is, a régi Budakeszi utca egy szakasza hozzákerült egy akkori kültelki Kőhalom utcához, ahol akkor még nem is volt semmilyen épület. Úgy érzi, hogy ezt egy kicsit úgy az adminisztráció javára, mind pedig egy adekvát kérés keretében Írnokhegy utcának kéne nevezni. Ugyanis ez a kis hegy, aminek a külső harmadán halad át ez az utca, a Schreibenberg, és ennek semmi köze a Kőhalom megnevezéshez. Érzése szerint az adminisztráció javára is pozitív lenne, és mindenképpen egy pontosabb meghatározás. Még egy olyan érvet hozna…
Wittinghoff Tamás polgármester: Egy pillanatra álljanak meg, annyi mindenfélét mondott a hozzászóló, hogy erre muszáj reagálnia. Nem tisztje megvédeni, de mégis meg kell védenie az igazságosság kedvéért az említett képviselőket: szegény Szabó Zsolt úr már nincsen közöttük, és Szabó Károly úr sem szabotált el semmit. A helyzet az, hogy utcanevet csak akkor változtathatnak meg, ha az ott élők ezzel egyetértenek. Ha egy utcanév változtatása megtörténik, akkor mindenkinek az összes igazolványát, mindenét meg kell változtatni és általában az ott élő emberek ezt nem nagyon szeretik. Úgyhogy ha bárki azt tudja mutatni, hogy az ott élők valamennyien azt mondják, hogy rendben van, változzék meg az utcanév, akkor rendben, de ilyenbe még nem futottak bele. Eddig bárhol bárki utcanév-változtatást kezdeményezett, úgy küldték el a városvezetést melegebb éghajlatra, hogy a fal adja a másikat.
Kovács István (Budakeszi utca 24. sz.): Most például az ő utcarészükben fiatalok – akikkel ugyan nincs közvetlen kapcsolatban –, nagyon szép épületet építettek. Ugyanez a Naphegy utcában is megtörtént, szintén nem ismeri őket, de a mai árviszonyok mellett kb. 100 millió forintot kiadott mindkét építkező. Miután Budaörsön legalább 8 hegyecske neve viseli az eredeti német név magyar tükörfordítását, ez nem tüntetné el a Schreibenberg nevet sem, és ugyanakkor úgy érzi, hogy mindegyiknek joga lenne, ha ők esetleg újak, és nem tudják ezt, s nem azt nézték, hogy ez most Kőhalom, vagy nem Kőhalom, hanem hogy a hely megfelelő számukra, ugyanezt az összeget beletették, mint a másik, úgy érzi, ez a két új budaörsi egyformán jogosult lenne, ezért kérné a korrekciót mégis.
Kisberk Balázs: Társasházi közös képviselőként két gyors problémában kérdezné polgármester urat. Az egyik, hogy a lakótelepen egyre akutabb probléma a nagyszámú hajléktalan. Sajnos a Szivárvány u. 14-24-nél már olyannyira akuttá vált, hogy a lépcsők alá beköltöztek, életvitelszerűen ott élnek, a lakók ablaka alá végzik el ügyes-bajos dolgaikat. S amikor mint közös képviselőként a szeretetszolgálathoz fordul, hogy próbáljanak valamit segíteni, akkor egy félig-meddig humorosnak tűnő választ kapott, hogy inkább szervezze meg, hogy a lakók etessék őket. Azt gondolja, hogy ez nem méltó, szeretné kérni e helyről is a Hivatal segítségét, akár szociális-, akár más vonalon, mert tényleg ott élnek és nem azért gondozzák az ott lakók sem a kis kerteket, hogy utána, ha nem vigyáznak, bokáig a „szerencsében” járjanak. A másik egy sokkal könnyedebb téma, a tavaly a társasházak részére kiírásra került pályázat. Kérdezni szeretné, hogy ennek lesz-e a jövő évben folytatása, és ha igen, akkor mikorra várhatják. Illetve ehhez kapcsolódva, hogy a tavalyi kiírás nem tett különbséget egy 36 lakásos és egy 100 lakásos társasház között, tehát más volt az érték, kérdezné, hogy ebben lesz-e változás.
Wittinghoff Tamás polgármester: Valóban az első rész egy nagyon nehéz kérdés. Az nem véletlen, hogy a Humanitárius Település díját megkapta a város, igyekeznek nagyon emberségesen bánni mindenkivel, és a legszerencsétlenebb és legszörnyűbb helyzetben azok vannak, akik hontalanok. Nem is tud, és nem is akar ezzel kapcsolatban a mély összefüggésekre rámutatni, az kétségtelen, hogy az önkormányzat éppen a Máltaiakkal és olyan szervezetekkel működik együtt, amelyek igyekeznek segíteni rajtuk. Természetesen az Iványi Gábor-féle szervezettel is kapcsolatban állnak, akik „büntetésben” vannak bizonyos okoknál fogva, ami meglehetősen szégyenletes, de ennek a részleteire sem térne ki. Nagyon nehéz bárkit a szándékaival szemben és azzal ellentétben segíteni. Próbálnak tenni az ügyben, alapvetően az emberséget szem előtt tartva. A másik kérdés az sajnos egyszerűbb. Azért mondja, hogy sajnos, mert nyilván a hozzászóló is látta, hogy hogyan néz ki a költségvetés. Azt nem hangsúlyozta eléggé, de akkor most ki kell mondani, hogy a különböző pénzmaradványai felhasználásával tudta azt megtenni a város, hogy minden évben volt eddig fejlesztés. Most kifeszült a költségvetés. Gyakorlatilag ott tartanak, hogy azzal, hogy elvonják tőlük azt a 2,1 milliárd forintot, s nem dramatizálja tovább, de tényleg a leggyalázatosabb eddigi döntés, amit egy kormányzat elkövethetett, s természetesen egy nemzetközi jogi, s az alkotmányjogi eszközöket is igyekeznek bevetni, de illúziói nincsenek, hiába nyertek első fokon, nem álltak velük szóba, lesz majd másodfok, aztán ki tudja, meddig hogy lehet majd elhúzni, szóval nincs, egyszerűen jövő évre nem lát arra forrást, mert hitelt kellett ahhoz felvenni, hogy például az idős otthont bővítsék, úgyhogy nem tud most pozitív dolgot mondani Balázsnak, de azt tudja ígérni, ha ez egy normális ország lesz újra, ahol az önkormányzatiságnak van súlya, ahol a saját bevételei az önkormányzatnak legalább megmaradhatnak, ha egy fillért sem kap egy államtól, akkor vissza fognak erre térni, s akkor lehet pozitív válasz.
Gyenge István (Budaörs, Dózsa György út 13. sz.): Jó napot kíván, először is szeretne elnézést kérni, mert azt hitte hatkor kezdődik és ötre jött. Két éve lakik Budaörsön, már hetvenben ki akart jönni, de úgy nézett ki a falu, hogy fölült a buszra, és visszament, azóta a tizenegyedik kerületben lakott, és most mégiscsak idejött.
Wittinghoff Tamás polgármester: Most már jobban néz ki.
Gyenge István (Budaörs, Dózsa György út 13. sz.): Jól néz ki, dicsérni szeretné, meg egy két hibára.. lehet, hogy tudnak róla. Hétfőn, kedden, szerdán jár egy bizonyos helyre, a főútvonal keresztül megy Budaörsön. Ő jön a Stefánia utcán, a Stefánia utcánál jobbra is lehet menni, balra is, sőt még átmenni is lehet azon az utcán, azt hiszi Nefelejcs utca. A Nefelejcs utcáról jönnek le balra, jobbra, mennek Pest felé, egyenesen kellene nekik menni és mégis balra fordulnak, hát iskolába mennek a gyerekek, ott iskola van.
Wittinghoff Tamás polgármester: Igen, az szabálytalan, de ez egy másik kérdés.
Gyenge István (Budaörs, Dózsa György út 13. sz.): Hát persze, hogy szabálytalan, de nézzék meg, hogy ott mi van, ezt szerette volna mondani. Bent lakott a Gellért térnél, de sokat járt a Budafoki út és a Karinthy sarkán. Ahogy jönnek a Budafoki útról és fordulnak a Móricz felé, azt lehet, de a Budafoki útról ahogy mennek a Gellért tér felé, megszüntették, azóta nem találkozott a hatos villamos, nem találkozott a busz, ennyi elég lenne ennek.
Wittinghoff Tamás polgármester: Egy pillanatra had szóljon közbe. Annyira borzasztó az, ami a közlekedési kultúrában történik, de hát miért pont ez lenne más. Mi segítene ezen? Elmenne a körforgalomig – ő mindig ezt csinálja – kettő és fél perc, és utána kis ívben bemegy.
Gyenge István (Budaörs, Dózsa György út 13. sz.): Aki megy a Stefánián, s csak jobbra fordul, menjen, majd ott megfordul a körforgalomban, nem egyenesen, nem balra, de iskolába mennek, meg templomba. A Szabadság úton a járda kapcsán mondja, a templomtól idáig nézzék meg a színház környékét. Ott van egy telek, amit be fognak építeni a DM és e között, legalább húzzanak fel egy kerítést, ott alkoholt fogyasztanak, szemetet dobálnak be, csúnya. Amikor busszal megy, el van ájulva, azok a telektulajdonosok, akik árulják a házat, úgy hagynak mindent, ahogy vannak. A CBA-val szemben a zöldséges is le van pukkanva. A járda a legszörnyűbb, ott van a színház, van ott egy szolgalmi út befelé, az tragédia hogy néz ki, a szemét szétszórva, stb. A Hársfa utcán ugyanezt tudja mondani, mennek az uszodába, most már más városokból is jönnek sportolók, ott csináltassák meg a saját telkükön, azt a lerobbant, nem tudja mit, autójavítót stb.
Wittinghoff Tamás polgármester: A VÍZÉP területet mondja? Az értékesítés alatt áll, ha igaz, akkor ott lesz egy minőségi szálloda, ilyen tervek vannak most, feltéve, hogy ha a környék is egyet ért vele.
Gyenge István (Budaörs, Dózsa György út 13. sz.): Polgármester úr, még egyet had mondjon, tragédia a kukák helyzete, egyszer nézzék meg. Ma is ment felfelé, és ki volt rakva végig a Stefánián, reggel kiteszik, és este viszik be, de nem ez a legproblémásabb, van amelyiknek se füle, semmi, nincs a lakótelepen kukatároló, s ő mindig minősíti a lakókat, ez neki megmutatja…azt havonta ki kell mosni, le kell tusolni stb., de nem baj, de szörnyű a városkép, ezt már látta különböző helyeken, ez borzasztó.
Wittinghoff Tamás polgármester: Azt ugye tudja, hogy ez az ingatlan tulajdonosok kötelezettsége?
Gyenge István (Budaörs, Dózsa György út 13. sz.): Azért mondja, hogy azt ki kellene mosni. Még egyet szeretne mondani, hogy mivel lehet fűteni. Szembe velünk, van egy kocsma, neki kell fűteni, hisz meleg víz kell, stb., és télen-nyáron fűt. De hogy fával? Szénnel? Szerinte döglött kutyákkal is fűt, mert, hogy nem tudnak ablakot nyitni, biztos már jelentették mások, nem ellene van, de valahogy szabályozni kell, hogy a kéményeket emeljék meg. Meg szeretné dicsérni a Budaörs rádiót, mert nem politizál, hanem tájékoztat, ugyanezt nem mondja el a Budaörsi TV-ről, mert politizál, idehoz különböző pártokat és mondják a tutit, nem kíváncsiak rá, inkább az egységre, itt van a Budaörs egyesület, inkább tegyünk valamit Budaörsért. Elnézést kér, köszöni szépen. Érti, mert amikor idejön a Bánó, meg… nem mondja inkább.
Wittinghoff Tamás polgármester: Na, most mind a ketten megkapták, de az a jó, nagyon jó, hogy ezt mondta, mert az a helyzet, hogy szerinte egy normális közélet akkor normális, ha mindegyik mondhatja, aztán ha neki nem teszik, akkor kikapcsolhatja, van ilyen gomb a távirányítón.
Gyenge István (Budaörs, Dózsa György út 13. sz.): Látja, így járt ő is, kikapcsolta, és öt helyett hatra jött.
Fotyék Tibor (Pipacs utca 13/A): Tisztelettel köszönti a közmeghallgatáson részt vevőket, polgármester urat és a képviselőket. Néhány olyan dolgot vetne fel, ami szerinte a városukat, itt már látták a slide-okban, hogy innovatív város, de az innovatív város addig fejlődik az ő véleménye szerint, hogy lassan, kezd élhetetlen lenni. Elmondja a problémákat.
Wittinghoff Tamás polgármester: Mióta lakik itt?
Fotyék Tibor (Pipacs utca 13/A): 14 éve lakik itt. Véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma jelen pillanatban a városban, hogy a Szabadság út, illetve a Budapesti út jobb és bal oldaláról most már csak úgy lehet átmenni, ha egyik helyre születnek, tehát vagy jobb oldalra, vagy bal oldalra.
Ismeri a város álláspontját ebben a kérdésben, s tudja, hogy ez a probléma akkor súlyosbodott, amikor az autópálya díjat bevezették. Nem tudja, hogy lehetne-e egy nagyon kicsi méltányos felvilágosítást tenni a nyugatról érkező kedves autóstársaknak, akár egy táblával, akár egy hirdetéssel, hogy aki Budakeszi felől, aki Bicske felől érkezik az egyes számú főúton, hogy legyen tekintettel a lakosságra, hogy közlekedjen az autópályán.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ön szerint ez lehetséges?
Fotyék Tibor (Pipacs utca 13/A): Lehet, hogy száz autósból egyet meg tudnak szólítani, véleménye szerint az az egy autós is már számnak tekinthető, mondjuk ezek ilyen álmok, hogy ember társaikat meggyőzzék, de ha száz autóból egyet meggyőznek, akkor már volt értelme, lehet, hogy utána már a másik kettő be fog csatlakozni hozzá, aztán még tizenkettő. Abban nincs reményük, hogy ez a forgalom oly mértékben csökkenne, amit ők levárhatónak tartanak.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ő nem hisz abban, hogy az embereket ilyen módszerekkel meg lehet győzni, viszont vannak olyan eszközök, amik picit tudnak segíteni. Például ő azt látja, hogy amióta a Csiki csárdánál – mert ott volt egy súlyos baleset, s annak az lett a következménye, bár korábban is tudták, hogy kell, így lett ott egy lámpa, ami olyan módon fogja meg most már a forgalmat, hogy most már sokan elgondolkodnak, hogy menjenek-e tovább. Utána a körforgalmak szintén… tehát ez az egyik dolog, amivel tudtak segíteni, ő a mostani plakát őrületben, nyilván nem pontosan arra gondol, de hogy bárki ránézzen a plakátokra, hogy most azt lássa, hogy mit kell aláírnia, meg ki a hülye, meg ki a nem hülye… hogy a plakát alapján fog tájékozódni, ebben ő nem hisz. Volt egy másik nagy tehertétel, az, hogy nemcsak, hogy nem mennek az autópályára, hanem P+R-nek használják a várost, tehát azt csinálták, hogy bejöttek a településre, lerakták az autót, s onnantól kezdve egy budaörsi képtelen volt Budaörsön megállni. Ezért csinálták a nem fizetős, tehát nem az itt élők ellen való parkoló órás rendszert a délelőtti időszakra, mert aki délelőtt nem tudja letenni az autóját, az tuti, hogy onnantól kezdve be fog menni. Persze az álom az az, nem a nevelés, az nem fog működni, különösen akkor nem, ha olyan példák vannak előttük, hogyha látják, hogy bűncselekményre buzdít mondjuk egy miniszterelnök, de az viszont kétségtelen, hogyha a normalitás helyre állna, ha ez az autópálya szakasz nem lenne fizetős, akkor ez a helyzet jelentősen csökkenne, és meg is szűnhetne. Azért azt is tegyék hozzá, hogy van egy másik baj, ami persze pozitív egyfelől, másikról nehéz, hogy ma már nem ott tartanak, hogy egy családban két autó van, hanem már a kettő felett van az átlag, s azok az autók mozognak, és ez Budaörsön így van.
Fotyék Tibor (Pipacs utca 13/A): Ennek egy része hál’ istennek, hogy ilyen egzisztenciájú emberek tudnak élni Budaörsön, más részben pedig káros is, ilyen szempontból.
Wittinghoff Tamás polgármester: Reméli, az elektromos autók mielőbb tért hódítanak.
Fotyék Tibor (Pipacs utca 13/A): A nagymértékű úthasználattal összefügg az út romlása, ma délelőtt is tapasztalata, hogy próbálják javítgatni, toldozgatni a főutat, a Templom téri körforgalomnál dolgoztak, viszont tapasztalva az út állapotát, volna kérdése, nem tudja, hogy a műszaki ügyosztálynak szól vagy az önkormányzatnak. Tudja, hogy nem az önkormányzat a fenntartója az útnak, hogy van-e szándéka a közútkezelőnek, hogy legalább egy felső réteg cserét elvégez a város útjain, egyrészt sok embernek segíthetne, hogy néhány fél tengelyt nem kellene kicserélni, másrészt új, korszerű útpályákat találtak fel, s a Szabadság út 10-15 éve volt felújítva, esetleg egy zajcsökkentett aszfaltot húznának rá.
Wittinghoff Tamás polgármester: Erre gyorsan válaszol, ha nem jól mondja, kéri ügyosztályvezető urat, hogy egészítse ki. Azt biztos jól mondja, hogy nem tudták önkormányzati fenntartásba megszerezni az egyes utat, szerették volna, de nem sikerült, és az is tény, hogy ennek ellenére a teljes – több milliárd forintért – az árokrendszert, ami korábban volt, tehát a teljes főút felújítását az önkormányzat végezte el, amikor még volt rá forrásuk. Lenne most is, ha…, s ezt már többször elmondta ma. A műszaki ügyosztály egyeztetett a fenntartóval, szándék és ígérte van arra, hogy javítják, hogy ilyen szőnyegezést, ami itt elhangzott megtegyenek, hát az tényleg az álom kategóriája, de abszolút indokolt lenne az újra szőnyegezés. Igyekeznek mindent elkövetni, hogy kipréseljék, ahol lehet.
Fotyék Tibor (Pipacs utca 13/A): A következő probléma, hogy ez jellemzően a mellékutakra is terhelődik, szintén hál istennek egy részben, más részben meg már a tizennégy éve itt lakók türelmét és idegeit zihálva, hogy kb. a Törökugratói részen ő legalább száz építkezést számolt meg jelen pillanatban s azt tapasztalja, hogy biztos a közterület felügyelet és a város engedélyével hajtanak be több tonnás betonszállító, tégla szállító, cement szállító, sóderszállító akármilyen autók, de ezek olyan mértékben rombolják most már az utakat, meg kell nézni az Ibolya utcát, a kereszt utcákat. Ezek az utcák nem erre voltak méretezve, nem hiszi, hogy ilyen tengelyterhelésre voltak méretezve, azt kérné a Hivataltól, s bár az ő házuk is felépült valamikor, s úgy épült fel, hogy akkor az utcában még nem volt burkolat, tehát sima kőburkolat volt. Akkor az önkormányzatnak az volt a helyesnek tartott álláspontja hogy akkor épül burkolat, amikor beépül az utca.
Wittinghoff Tamás polgármester: Csak a csatorna, hogy legyenek bent a közművek…
Fotyék Tibor (Pipacs utca 13/A): Így van. De ha erre lehetne megoldást találni, az jó lenne, mert elhiszi, hogy az építési költségeket nagy mértékben befolyásolják a szállítási költségek, de azt nem hiszi el, hogy negyven tonnás autókkal kell bejárni folyamatosan. A Kőhegyen is meg van határozva, úgy tudja, ott bizonyos súlyhatár felett be sem hajthat senki, s több építkezésnél látta, hogy kisautóra átrakják, és felviszik, ez van, aki ott szeretne építkezni, annak ezt tudomásul kell vennie. Más utakra is érvényesíteni kellene valamilyen súlyhatárt. Ki van rakva a tábla látja, de véleménye szerint nagyon sokan nem tartják be. A következő amit elmondana, s nem tér a Bauhausra, de ebben a városban több olyan beruházás, építkezés folyik, amit még a közvetlen lakók sem tudnak, hogy miért, hogyan, mikor, meddig, stb. Jó példa erre, az un. stadionépítésük, amiről tényleg a közvetlen lakókörnyezet sem tudja, hogy az most miért állt le, mikor folytatódik, hogy folytatódik, mi lesz belőle stb. Budaörsnek van egy nagyon jó honlapja, ahol megjelenik minden, hogy közmeghallgatás lesz, Vágó úr nyílt levele megjelenik, az övék nem jelent meg. Ha ezekről havi szinten, negyedéves szinten, hogy ez ekkor fejeződik be, s kérjük a lakosok türelmét, vagy ezért nem fejeződik be, stb. Ő Becz képviselő úrtól kért tájékoztatást, magáról a stadion beruházásról ő azt mondta, hogy valamiféle vállalkozó váltás történt megint, s ezért állt le a munka, de majd folytatódik stb. ha ezt meg lehetne valósítani, ezt a tájékoztatást, véleménye szerint a lakosság jó néven venné. A negyedik témája egyéni sérelmeken alapul. Volt szerencséje részt venni, ahogy minden évben, a budaörsi félmaraton futóverseny biztosításán, mint a Törökugrató Polgárőrség tagja, amelyet már az önkormányzat nem támogat, viszont ők dolgoznak. Negyedik éve történik az, hogy a városban nincs meghirdetve, gondolja, hogy nem az önkormányzat feladata, de az önkormányzat biztosítja a területeket, utcákat, és egyéb felületeket erre a versenyre. Kérdése, hogy a következő évben rá lehetne-e venni a szervező bizottságot, hogy kiplakátolják az időpontot, ugye ez mindig egy vasárnapi napon van, hogy ettől és ettől az utcák le lesznek zárva, főleg a főút. Elmondja, szegény édesanyja vasárnap nagyon sokat csuklott, mert ő volt az, aki a gimnáziumnál a körforgalomnál zárta főutat, és elég sokan szidták az édesanyját, amit azt hiszi, a jelen lévők is tudják, hogy nem érdemelt meg. Ha időben ki lenne plakátolva, esetleg térképen jelölve, hogy merre vannak kerülő utak, így el lehetne kerülni nagyon sok konfliktust, sőt balesetveszélyt, mert idén is tapasztalták, hogy behajtottak a futók közé. Nem hiszi, hogy véletlenül hajtottak be, veszélyeztették a futók biztonságát, ő is sportol, tudja, hogy ez mennyire idegesítő, illetve megzavarhatja a sportoló tevékenységét.
Wittinghoff Tamás polgármester: Minden épületre igaz az, hogy nem tudják, hol mi épül, sőt, most már ott tartanak, hogy a szomszéd sem tudja, ha a mellette lévő területen építkezés folyik, a 300m2-nél kisebb lakóépületek esetén nincs engedélyezési eljárás, hanem elektronikus napló, ügyfélkapun keresztül, s aztán minden azon keresztül megy, a szomszéd bele sem tekinthet, de nem csak a szomszéd, hanem jegyző úr sem. Ha valahol jelzik neki azt, hogy valami nem stimmel, és ő bele szeretne nézni, akkor azt kapja, hogy ők nem ügyfelek. Nyilvánvaló, hogy a focipálya az nem ezt jelenti, nem stadion lesz ott, hanem egy lelátó épül, nem önkormányzati beruházás. Ezzel kapcsolatban egyébként megjelent tájékoztatás, ő több újságban is látott erre vonatkozóan tájékoztatást, hogy mi történt, miért álltak le, de folytatódni fog, be fogják fejezni, bőven belül fognak maradni a szabályozási terven belüli lehetőségeken, és hát idén lehet, hogy nem lesz kész, de jövőre biztos, hogy kész lesz. Ebben ők ugyanúgy tájékoztatást kérnek, mint bárki más, mert önkormányzati területen épül, van benne pénzük, nem mondhatják, hogy nem érdekli őket. A futópályával kapcsolatban teljesen igaza van, persze hozzáteszi, itt is nagyon furcsa azt látni, hogy a fővárosban is állandóan problémát jelent ez, mindig olvassa, ezzel kapcsolatban az írásokat, hogy na akkor most már dögöljenek meg ezekkel a hülye versenyekkel, másik oldalon meg nyilván többet szeretnének ilyet szervezni, elég türelmetlenek egymáshoz, ezt azért hozzáteszi. Meg kell csinálni azt, amit mondott, de abban ne legyenek illúziói, hogy ha a szervező ezt tökéletesen meg fogja csinálni, akkor szegény édesanyját nem fogják emlegetni legközelebb. A fél megjegyzéssel kapcsolatban, hogy az önkormányzat már nem támogatja a polgárőrséget, ebben tényleg volt korábban vita, s fontosnak tartja, ha ilyen elhangzik, hogy erre reagáljanak. Mindig is azt mondták, hogy nagyon fontos, klassz dolog az, ha a civil szervezetek egy önkormányzat, vagy egy rendőrség munkáját segítik, de az, hogy ez számtalan legyen egy településen, nem az egy a zászló, egy a tábor elv alapján, hanem a közbiztonság az bizony egy olyan dolog, amit megfelelően kell szervezi, az az elvárás, hogy ha van egy ilyen szervezet, ne legyen több tűzoltó egyesület, ne legyen több polgárőr egyesület, egy városban egy polgárőr egyesület legyen. Azért, mert viták vannak, és nem sikerül ebben együttműködni, ez viszont nem az önkormányzat dolga, ez egy magyar történet. Ezzel senkit nem akar megbántani, mert lehet, hogy a másik fél a hibás, nem tudja, de az ő szempontjukból kétségtelenül azt tartják alapvetőnek, hogy ebben nem sokféle szervezetnek kell működnie. Nyugdíjas klub lehet számtalan, mert az saját szórakoztatásra, kikapcsolódásra lehetőséget adó valami. Ez az ok, nem a tevékenységgel van probléma.
Van-e még valakinek valami kérdése, kíván-e még valaki, valamit mondani? Ha nem, akkor köszöni mindenkinek, hogy eljött, az észrevételeket, mindent meg fognak fontolni, amiket meg megígértek, azt meg fogják tartani. Köszöni szépen, az ülést bezárja.
k.m.f.
Wittinghoff Tamás dr. Bocsi István
polgármester jegyző
A jegyzőkönyv összeállításának időpontja: 2017. október 10.
[1] A jegyzőkönyv mellékletét képezi