Jegyzőkönyv*
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete
- október 11-i rendkívüli,
nyilvános üléséről
Az ülés helye: Budaörsi Polgármesteri Hivatal, II. emeleti nagy tanácskozó terme (2040 Budaörs, Szabadság út 134. sz.)
Jelen vannak: Wittinghoff Tamás polgármester, Biró Gyula alpolgármester, dr. Bakó Krisztina, Becz György, Császárné Kollár Tímea, Gáspár Béla, Hauser Péter, dr. Kisfalvi Péter, Löfler Dávid, dr. Molnár Gábor, Dr. Ritter Gergely, Simándi Szelim, Stift Nándor és dr. Tóth Ferenc képviselők.
Igazoltan távol voltak: dr. Sokolowski Márk képviselő.
Tanácskozási joggal jelen vannak: Kálóczi Imre alpolgármester, dr. Bocsi István jegyző, dr. Molnár Bernadett aljegyző, Vágó Csaba kabinetvezető, Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető, Erdős Károlyné jegyzői irodavezető, Csík Edina főépítész, Domahidi Emma városépítési irodavezető, Kisgergelyné Matisz Katalin Adóiroda irodavezető, Kövesdi Gabriella szociális és egészségügyi irodavezető, Karsainé Kovács Judit közoktatási és nevelési osztályvezető, Kozsda Attila magasépítési osztályvezető, Erdélyi János közterület-felügyeleti osztályvezető, Benkovics Gábor környezetvédelmi osztályvezető.
Jelen vannak továbbá: Tamás Ervin és Halag Mónika– BTG Nonprofit Kft., Premecz Enikő nem képviselő bizottsági tag, valamint budaörsi lakosok.
Jegyzőkönyvvezető: Biró Ágnes
Jegyzőkönyvet készítették: Biró Ágnes, Pintérné Berecz Anita
Számítástechnika: Krajcsirik János informatikai irodavezető
Wittinghoff Tamás polgármester: Tisztelettel köszönti a megjelenteket, a Képviselő-testület tagjait és mindazokat, akik a televízió képernyőjén keresztül kísérik figyelemmel a munkájukat. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület határozatképes, 14 fő jelen van – dr. Sokolowski Márk képviselő úr jelezte, hogy a mai ülésen nem tud részt venni – a Képviselő-testület rendkívüli ülését 900 órakor megnyitja.
Napirendhez:
Wittinghoff Tamás polgármester: a kiküldött meghívó szerinti napirendhez, nincs más napirendi javaslat. Kérdezi, hogy van-e valakinek a megküldött meghívóhoz képest javaslata, kérése.
Miután nincs hozzászóló, felteszi szavazásra a kiküldött meghívó szerinti napirendet, melyet a Képviselő-testület 14 egyhangú igen szavazattal elfogadott.
(Szavazáskor jelenlévő képviselők száma: 14 fő.)
148/2017.(X.11.) ÖKT sz. határozat
Napirend
1.) Döntés a BTG Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Kft. és az Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás között megkötésre kerülő alvállalkozói szerződés jóváhagyásáról
2.) Döntés székhelyhasználat engedélyezése kérdésében
Napirend előtti hozzászólások:
Wittinghoff Tamás polgármester: Szeretne két dolgot ismertetni, az egyik az pozitív, a másik már nem annyira. A tegnapi napon, de az is lehet, hogy a tegnap előttin, érkezett egy levél, az UNICEF-től, mely „Gyermekbarát önkormányzat, gyermekbarát település” címet adományoz a Képviselő-testületen keresztül az önkormányzatnak, melynek október 26-án lesz az átadása, ez a pozitív hír. A másikat nehéz minősíteni, mert a tegnapelőtti napon volt az állam elleni perük másodfokú tárgyalása, s a kártérítési perben a Fővárosi Ítélőtábla a keresetüket elutasította, a per ezzel jogerősen lezárult, a leírt ítélet kézhez vételétől számított hatvan napon belül lehet a Kúriához fordulni. Kb. 2-3 hét az, amikor ezt a leírt ítéletet az önkormányzat, illetve az ügyvédek meg fogják kapni. Érdekes dolgok történtek, azt gondolja, hogy ez az egész történet, mint cseppben a tenger a mai jogállamiság, és az egész igazságszolgáltatás, inkább jogszolgáltatásnak szokták mostanság nevezni, nemcsak náluk, hanem alapvetően a jogszabályok alapján kell eljárni a bíróknak, ez néha nem könnyű, ez ebből az eljárásból is kiderült. A másodfokú bíróság a részítéletet egyébként ítéletnek tekintette, és az egész keresetet elutasította, azaz, amikor az elsőfokú bíróság azt mondta, hogy részítélet, és januárban folytatódik a kártérítési per, ezt is ezzel a döntéssel megakadályozta. Elmondja, közben egyetértett a beadványukban az első fokú bírósággal is, hogy az, amivel az állam védekezik, nevezetesen, hogy az állam bármit csinálhat, úgy, mint a szép kommunista időkben, azaz immunitást élvez, ez ugye a diktatúrák jellemzője. Ez már az uniós csatalakozás óta egyértelmű, hogy nem létezhet, tehát jogsértések miatt igenis, az államnak van kártérítési felelőssége. Következésképpen a Ptk. alkalmazható az állam kárfelelőssége esetén is, ebből az következik, hogy e tekintetben mindkét szintje a bíróságnak elismerte azt, hogy ha az állam jogalkotással olyan jogsértést követ el, amiből következően valakinek kára keletkezik, akkor azt megtéríteni tartozik, és ezt nyilván jogi úton lehet érvényesíteni. Aztán történtek ezzel kapcsolatban furcsaságok, mert az Ítélőtábla szerint alkotmánybírósági határozattal lehet azt bizonyítani, hogy a jogalkotó magatartása Alaptörvény ellenes jogszabályt eredményezett. A dolog aztán itt válik érdekessé, merthogy nincs módja arra senkinek, egy állampolgárnak egészen biztosan nem, még az elsőfokú bíróságnak sem minden esetben, és egy önkormányzatnak sem, hogy az Alkotmánybíróságtól kikényszerítsen egy álláspontot, vagyis valami olyan dologhoz köti azt, hogy az állam sért-e jogszabályt a jogalkotással, amit nem tud teljesíteni az, aki a jogorvoslatért fordul, ami az ügyvédek szerint is, és szerinte is, akinek az elemi jogérzéke minimálisan működik, az is megállapíthatja, hogy az Alaptörvény azon szakaszát is sérti ez, miszerint mindenkinek joga van, hogy a jogait bíróság előtt, tisztességes, és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül…, itt sem a tisztességes, sem az ésszerűség nem tud teljesülni, mert egy alkotmánybírósági beadvány, ha egyáltalán, hogy Alkotmánybírósági döntést el lehessen érni, akár hogy eljárás induljon, az teljesen bizonytalan, és éveket is igénybe vehet. Ez idő alatt akár tönkre is mehet az adott szervezet, legyen szó akár még önkormányzatról is, ez minden, csak nem tisztességes eljárás. Ez az eljárás, amit a bíróság másodfokon tett, az azt jelenti, hogy belekodifikált egy olyan feltételt a jogszabályba, ami nincsen benne, ugyanis, ha a jogalkotó azt akarta volna, hogy sikeres alkotmánybírósági döntés legyen a feltétele egy perindításnak, akkor azt beleírja a jogszabályba, mivel az ott nem szerepel, a bíróság viszont feltételül szabta, ezzel ő utólagosan, kvázi beleírta a törvénybe ezt a feltételt, mert azt mondja, ha ilyen nincs, akkor nem tudja megállapítani a jogsértést. Az a paradox helyzet állt elő, hogy senki nem vitatja azt, hogy itt ez egy olyan döntés, ami az Alaptörvénnyel ellentétes, csak meg kellene várni, hogy ezt majd az Alkotmánybíróság kimondja. Azt sem vitatja senki, hogy a nemzetközi megállapodással, ami az önkormányzatok európai chartájával (a magyar jogrend is ehhez csatlakozott) hogy azt is sérti, csak ezek meg ilyen esetben nem számítanak, mert hogy a magyar jogszabály, ami itt a költségvetési törvény kapcsán született, azt valakinek ki kellene mondani, nevezetesen a bíróság szerint az Alkotmánybíróságnak, hogy az jogszabállyal ellentétes. Volt még egy érdekes kitétel, neki ez tetszett egyébként a legjobban, nem is érti, hogy hogyan függ ezekkel össze, nyilván, ha majd megkapják két vagy három héten belül a részletes ítéletet, akkor ezt majd elemezni kell, ha mindez igaz, hogy ez az ok, hogy az Alkotmánybíróság tudja ezt kimondani, akkor nem pontosan érti az érvelést, hogyha mondjuk egy önkormányzatnak a jogsértés okán a kártalanítása megtörténne, akkor a többi önkormányzat, aki így járt, annak a kártalanítása nem tud megtörténni. A bíróság azt mondta ki, hogy ha mondjuk tíz embert kirabolnak, és abból csak három tesz feljelentést, akkor a másik hetet indokolatlanul kár ér, mert nem fordul bírósághoz. ez szerinte egy nonszensz érvelés, mert szerinte mindenkinek szíve joga, hogy a jogait érvényesítse, ráadásul az az érdekes szituáció, amit majd még szintén a jogászoknak elemezni kell, hogy speciel Budaörs az egyetlen, akinek a saját bevételeinek a terhére történt ez, de ezek szerint az nem diszkriminatív. Ezzel kapcsolatban azt hiszi, lesznek még érdekes dolgok, ha egyáltalán persze a Kúria napirendre tűzi ezt, s befogadja az ezzel kapcsolatos beadványt, bár az ügyvédek azt mondták, hogy szerintük szinte kizárt, hogy ne fogadja be, ő meg azt mondta, hogy szerinte semmi sem kizárt. Ami ebből az egész anyagból kiolvasható,az minden, csak nem egy jogállami igazságszolgáltatásnak a leírása. Kérdezi, hogy napirend előtt van – e másnak még bármi, amit el kíván mondani?
Stifft Nándor képviselő: Október 14-én szombaton, kilenc órától tartja meg a BDSE a városi sportnapot, nyolc sportágban, négy helyszínen, sok szeretettel hív meg mindenkit, az írásbeli meghívót ma mindenki meg fogja kapni. Köszöni.
Császárné Kollár Tímea képviselő: Lőrincz Mihály ügyosztály vezető úrhoz szól, egyrészt köszöni a választ a múltkori testületi ülésen feltett kérdésére, megkapta, elolvasta, s ő maga is látja, hogy javul ott a helyzet. A másik, amiről már régebben ejtettek szót, és most vált aktuálissá, hogy annak idején kérte, és meg is valósult, köszönettel, hogy a kisdiákok miatt az Ébner György közben egyirányú legyen a közlekedés, viszont most visszaköltöztek a Mindszenty főépületébe, s annak idején voltak jelzések a környéken lakóktól, dolgozóktól, bár ott inkább cégek vannak, ahogy látta, hogy megint szeretnének kétirányúsított közlekedést, akkor megígérte, hogy jelezni fogja, s akkor most ezt jelezte is, nyilván a műszaki ügyosztály majd egyeztet velük arról hogy jó, hogyan szerencsés, de ő ezt megígérte megtette. Amikor kicsit türelmetlenkedtek, azzal tudták őket kicsit megnyugtatni, hogy ez most az iskolaidőszakra szól, utána meg majd megbeszélik a Hivatal érintett osztályaival, köszöni szépen.
Wittinghoff Tamás polgármester: Miután több napirend előtti hozzászólás nincsen, rátérnek a napirendek tárgyalására.
Napirendek tárgyalása:
1.) Döntés a BTG Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Kft. és az Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás között megkötésre kerülő alvállalkozói szerződés jóváhagyásáról
(Az előterjesztés a jegyzőkönyv 1/1. sz. melléklete)
Wittinghoff Tamás polgármester: ennek a napirendnek az okán kellett a rendkívüli testületi ülést összehívni, de miután senki nem kért indoklást, illetve senki nem kérdezte, hogy miért kell egyáltalán tárgyalniuk, egyértelművé teszi, hogy hulladékszállítás kapcsán időről, időre kell olyan döntéseket hozni, amik a kialakult helyzetet igyekeznek lekövetni, amelyet szintén nem nagyon könnyű követni, sem anyagilag, sem tartalmilag, de mégiscsak meg kell tenniük. Az előterjesztés az ÉTH-val való együttműködésről és az arra vonatkozó szerződésről szól – az alvállalkozói szerződés melléklete is az előterjesztésnek. A TFVB megtárgyalta és a I. pontot javasolta elfogadni a Hivatal által készített módosítással együtt, amit a B. pont tartalmaz. (jegyzőkönyv 2. sz. melléklete)
Miután hozzászólás nincs, felteszi szavazásra az előterjesztett határozati javaslat I.A és az I./B. pontját szavazásra, melyet a Képviselő-testület 14 egyhangú igen szavazattal elfogadott.
(Szavazáskor jelenlévő képviselők száma: 14 fő.)
149/2017.(X.11.) ÖKT sz. határozat
Döntés a BTG Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Kft. és az Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás között megkötésre kerülő alvállalkozói szerződés jóváhagyásáról
I.A
Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egyetért azzal, hogy a BTG Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Kft. a budaörsi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése érdekében az 1. melléklet szerinti alvállalkozói szerződés-tervezetet aláírja.
I./B.
Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a kizárólagos tulajdonában álló BTG Nonprofit Kft. részére a biztonságos működéshez 79 850 000,- forint támogatást nyújt a hulladékgazdálkodási feladat biztosítására, amelynek fedezetét a Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről szóló 2/2017. (II.24.) önkormányzati rendelet 6/A. számú melléklet 5.1 Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások sorról 5/B Működési célú támogatások államháztartáson kívülre elemi előirányzati szinten új sorára átcsoportosítja, felkéri a polgármestert, hogy az előirányzat átvezetéséről a költségvetési rendelet következő módosítása során gondoskodjék, valamint felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződés aláírására.
Határidő: a határozat közlésére: azonnal
Felelős: polgármester
Végrehajtást végzi: Műszaki Ügyosztály – Városépítési Iroda
2.) Döntés székhelyhasználat engedélyezése kérdésében
(Az előterjesztés a jegyzőkönyv 1/2. sz. melléklete)
Wittinghoff Tamás polgármester: az előterjesztést a TFVB megtárgyalta, ahol Löfler Dávid képviselő úrnak volt egy módosító indítványa, de a Bizottság elutasította és az eredeti határozati javaslatot 5 igen, 2 tartózkodással javasolta elfogadni (jegyzőkönyv 2. sz. melléklete).
Löfler Dávid képviselő: Volt egy javaslata, mivel szerepel az előterjesztés szövegében is zárójelben a Templom tér 12. sz. után, hogy a régi posta épületéről van szó, a Babtérről. A határozatból ez a zárójeles rész kimaradt. Utána nézett és így történt korábban is, mert megnézte az előző határozatot, ami melléklete a napirendnek és ott is szerepel zárójelben, hogy „régi posta épület, Babtér”. Az volt a módosítója, hogy most is kerüljön bele. Ahogy korábban nem okozott ez problémát, szerinte most sem okozna, viszont elég egyértelmű, hogy itt a Babtérről van szó, mert a Templom tér 12. szám alatt azért több dolog is működik. Szerinte logikus lenne, hogyha úgy hoznának határozatot, ahogy korábban is, hogy beletennék. Szeretné kérni, hogy szavazzanak a módosítójáról!
Wittinghoff Tamás polgármester: Nem szeretné elviccelni a történetet, de hogy valakinek a lakcíme az legyen, hogy Budaörs, Templom 12. parókia, lépcső alatt jobbra, az eléggé vicces, mert ilyet nem nagyon szoktak egy székhelyhasználatnál alkalmazni. Itt most egy székhelyhasználatról, egy címről van szó, amit bejegyeznek valahová, tehát egy szervezetnek a címéről, de nem írják bele azt, hogy Babtér vagy Homokvár, vagy Parókia, Kistemplom, vagy Altemplom, hanem beleírják a címét, mert ez ilyen. Ez egy bonyolult dolog, amit ő elfogad, de ha valaki a székhelyének a címét szeretné látni, vagy pontosabban meghatározni, és utána ez alapján azonosítják őt, akkor az a székhelyének a címe. A székhelyének a címe pedig, hogyha ezt elfogadják, az a Templom tér 12., Babtér nélkül, de ettől még mindenki tudja, hogy a Babtérnek a címéről van szó. Reméli, hogy sikerült ezt megvilágosítani!
Császárné Kollár Tímea képviselő: Persze, ezt sikerült megvilágosítani – mondja polgármester úrnak, de az, hogy a bíróság számára egy konkrétan létező cím, mint Templom tér 12. megy majd be, amire elméletileg majd engedélyt adnak, hogy bejegyeztethesse a bíróságon, az egy dolog. Ettől függetlenül szerinte az ő határozati javaslatukba külön – de lehet, hogy most ő téved – szerepelhet az, hogy ők egyébként a természetben ennek az ingatlannak melyik részére gondolnak.
Wittinghoff Tamás polgármester: Na de arról már volt döntés
Császárné Kollár Tímea képviselő: Telephelyként volt eddig.
Wittinghoff Tamás polgármester: A Képviselő-testület kizárólagos döntése az, hogy meghatározza, hogy valaki egy adott részen mit használ, mint ahogy a PostArt-nak sem az a címe, hogy Templom tér 12. PostArt, hanem meghatározott címe van. A Babtérnek is ugyanez a címe, de hogy azon a területen belül mit használhat, az a Képviselő-testület kizárólagos döntésén múlik. Tehát, az ebben a határozati javaslatban nem tud szerepelni, mert az egy külön történet, de igaza volt Löfler képviselő úrnak, hogy elég egyértelmű, miszerint a Babtérről van szó. Igen, egyértelmű! Arról van szó, amiről a Képviselő-testület azt mondta, hogy az adott épületen belül a Babtér által használt területről beszélnek, aminek a címe egyébként a Templom tér 12. Ha a Babtér azt mondja, hogy jövőre csak fele ennyit szeretne használni, akkor a Testület dönthet majd arról, hogy a Templom tér 12. alatt lévő területen belül egyébként azt a területet csökkenti, ha meg bővül az animációs képzés és nagyobb területre lesz szükség, akkor arról is lehet dönteni. Ilyen már ugye volt a Zichy majorban is, hogy a területe növekedett, itt is a Testület hagyta jóvá, de attól még a cím nem változott. Itt most az ott működő szervezetekre gondol, mert most már több szervezet is működik a Zichy majorban. Képviselő asszonynak, hogy válaszoljon: ez a címváltoztatás, ezt a napirendet nem érinti, de kérdezi jegyző urat, hogy jól mondja-e? Jegyző úr bólogat, tehát jól mondta. Kérdezi, sikerült-e mindenkit meggyőznie?
Császárné Kollár Tímea képviselő: Nem, de nem ez a lényeges benne! Az ő olvasatában ez úgy történik, hogy gyakorlatilag ott van egy elég nagy épület, aminek nyilván sok része van. Az, hogy valaki ott működik és telephelyként használja, az teljesen rendben van, ezzel semmi gond nincsen. Székhelyhasználatot is lehet adni, teljesen értelmezhető, bíróságon székhelyként, ha ez a Képviselő-testület szándéka, hogy bejegyezve legyen, ne csak telephelyként az egyesület, ez is egyértelmű. Neki az a kicsit fura, hogy azért itt tényleg több egyesület van. Van egy olyan része az épületnek – éppen napirend előtt volt róla szó –, ami most úgymond kiürült, tehát ott egy elég nagy része szabadon van, és nem tud róla, hogy döntöttek volna róla, hogy annak egyébként majd mi lesz a sorsa, és ennek mind-mind Templom tér 12. sz. alatti a címe. Tehát, ő ezért mondta, hogy önmagában akkor lehet, hogy azt kellene csinálni, hogy egyértelműsíteni egy másik határozati javaslatukban vagy bármiben, hogy ebben az új kialakult helyzetben melyik egyesület, annak az egyébként Budaörs központjában lévő és igen fontos épületének központi helyen lévő közösségi terének, melyik részét ki, hogyan, milyen módon használja. De érti, hogy a bírósághoz így kell beadni, de azt is ért, amit Löfler képviselőtársa szeretett volna ebből a módosítójával kihozni, hogy az mindenképpen nyilvánvaló legyen mindenki számára, hogy pillanatnyilag a Babtér az, mert erről van döntésük, ahol ő székhelyként a jogait használhatja, de ő ezt nem látja így konkrétan leírva, de ennyi! Nyilván ő téved, de mindegy! Ő is elmondta a magáét, polgármester úr is elmondta a magáét, úgyhogy ennyi! Ezt a részét érti! A telephelyet annakidején meg is szavazták, mert azzal semmi probléma nincs. Félreértések elkerülése végett, csak tisztázni kellene minél pontosabban az önkormányzat bármely határozatában, hogy ott egyébként ki, milyen módon, milyen jogosítványokkal bír úgy, hogyha a Templom 12. a székhelyévé válik.
- Bakó Krisztina képviselő: Szeretettel köszönt mindenkit itt és a televízió készülékek előtt is! Nem akarja ezt hosszasan ragozni, mert annyira azért nem bonyolult ez a kérdés és nem is gondolta, hogy neki ehhez hozzá kell majd szólnia, csak segíteni szeretne a megértésben. Kéri polgármester urat, hogy kicsit kijavíthassa, mert a PostArt-nak nincsen székhelye, az egy név, nem egy egyesület, meg nem egy szervezet. Tehát őneki nem is lehet ott székhelye. Tudomása szerint ott, abban a részben nincsen senkinek székhelye és pontosan ez a dolognak a lényege, hogy arról, hogy mit használ egy csoport, egy egyesület, egy cég, az egy-egy külön szerződés tárgya és akkor abban le kell határolni valóban, hogy az adott ingatlan hány négyzetméterét, mely helyiségeit, közösen, egyedileg, és így tovább. Ez a Templom tér 12. esetében, ami egy nagy épület, valóban mindenegyes döntésükkor így is történik, megvan pontosan határozva, hogy az a helyiségcsoport, amelyikben a PostArt is működik, az melyik része ennek az épületnek, megvan határozva egy másik határozatukban, hogy a Babtér ebből az épületből mely helyiségeket használja, négyzetméterre le van bontva. Ezzel szerinte senkinek, semmi kérdése nincs. A székhelyhasználat csak annyit jelent, hogy hova megy a posta és most egy kicsit leegyszerűsítette a dolgot, hogy mindenki jól értse. Egyébként nem kell nagyon messzire menni. Pont az imént képviselő asszony által emlegetett Ébner György közben is van egy olyan épület, ahol több cégnek a telephelye van – 40-50 cég – és azok egyike sem tartózkodik abban az épületben, mert csak annyi történik, hogy az a vállalkozás székhelyhasználati szolgáltatást nyújt ezeknek a cégeknek, akik ismétli, egyik sem megy oda, csak a postáját küldeti oda, illetve ott keresi meg őt hivatalosan az adóhivatal, valamint az összes többi hatóság. Szerinte ezzel nincs már mit foglalkozni és reméli, sokat segített a megértésben képviselő úrnak meg képviselő asszonynak is!
Wittinghoff Tamás polgármester: Erről jut eszébe, hogy tegnap járt náluk a kéményseprő és megkérdezte, van-e bejelentve a lakásba székhelyként valamilyen cég, mert akkor tarifaköteles, de szerencsére nincs, úgyhogy nem költöztette ki őt egy cég sem.
Vágó Csaba kabinetvezető: A megértést segítené ő is elő azzal, hogy hoz egy analógiát. Sok társadalmi szervezet működik Budaörsön, aminek a székhelye az jelenleg a Jókai Mór Művelődési Központ, illetve a Budaörsi Latinovits Színháznak a postai címe. Itt sem történt az, hogy meg kellene osztani a helységek használatát, azaz ki használja az irodát, ki használja a színpadot, mert azt mindenki magától értetődőnek vette, itt sincs másról szó.
Császárné Kollár Tímea képviselő: Jó, érti, a Képviselő asszonyt is érti és mindenkit megértett! Nem arról van szó, hogy nem érti, hanem arról van szó és csak erre szeretett volna rávilágítani, hogy önmagában egyébként, hogy egy önkormányzati épületben, mint például a Jókai művelődési ház, egyesületek vannak bejegyezve, ezt nyilván tudják, hogy székhelyként ott üzemelnek. Itt most arról beszélnek, hogy eddig nekik volt egy Budapest, Columbus utcai bejelentett székhelyük, illetve itt telephelyük, ahol nyilván az egész cégnek és nem tudja, hogy az egész működését itt teszi-e meg vagy sem, de hogyha idehozza a Columbus utcából – bár nem tudja, hogy ez milyen épület a cím alapján –, hogy ott zajlik-e egyébként az egyesületnek valamilyen munkája vagy csak valakinek a, de nem is lényeges. Ezt is és mindent értenek, csak továbbra is azt mondja, hogy az, hogy leírják, hogy egy egész épületet székhelyként használhat, és van olyan budaörsi egyesület, aki eddig is budaörsi volt és mindig is ide volt bejelentve így vagy úgy. Ez ilyen értelemben egy új székhelyhasználat, nem pedig egy réginek a meghosszabbítása vagy mást keresni helyette. Nyilván mindenkinek megvannak a maga jogi érvei és a jogi érvekkel ő nem is vitatkozott, csak azt szerette volna mindenképpen közölni, hogy az, hogy egy bírósági bejegyzésben a teljes épület van, erre nagyon ügyelni kell, hogy mivel több tevékenység folyik abban az épületben, hogy minden lehetőséget megragadjanak arra, hogy nyilvánvaló legyen, hogy ki, mit használ és amit meg most éppen nem használ senki, ott is ez egy jó végkicsengésű folyamat legyen, hogy ki, mire fogja hasznosítani az önkormányzatnak, egy egyébként nagyon fontos helyen lévő épületét.
Wittinghoff Tamás polgármester: Most, hogy már ilyen vita lezajlott, szerinte a kedves nézők lassan vagy nyugtatóért, vagy valami olyan gyógyszerért nyúlnak, amitől a megértésük egy kicsit könnyebben fog alakulni. Azért, hogy elmondja mindazok számára, akik számára nem világos, hogyha egy civil szervezetnek a székhely bejelentése kapcsán itt kialakuló vitából, hogy kerül a csizma az asztalra, akkor azoknak most megpróbálja megvilágítani. Van egy épülete az önkormányzatnak, ami a régi posta épülete, ami még régebben a lányiskola épülete volt. Sokféle funkciója volt a különböző történelmi időszakok, meg viharok okán. Ez az épület az önkormányzaté lett, amikor elcserélték a postával. Ebben az épületben működik sok minden. Igaza van dr. Bakó Krisztina képviselő asszonynak, hogy rosszul mondta, mert ráadásul a PostArt – az ugye a Szent Tarzíciusz Egyesület, és akkor nem voltak ilyen aggályai Löfler képviselő úrnak, és Császárné Kollár Tímea képviselő asszonynak – működik ott, az egyik legnagyobb területen, azért mert nekik nem a székhelyük, hanem csak használják, az önkormányzattól megkapták, ingyen és bérmentve használják. Ez az egyik része. A másik részen viszont: a gimnáziumnak, amelyik szerencsétlenségére most már nem önkormányzati fenntartásban és működtetésben működik, volt két nagyon jó kezdeményezése, mert bár választaniuk kellett, hogy szakoktatás és a gimnázium közül melyik választják – jobb lett volna, ha mind a kettő megmaradhat, de az új jogszabályok ezt is megváltoztatták, ezért maradt a gimnázium –, de két OKJ-s képzést elindítottak az idők során. Az egyik a kerámia, a másik pedig az animációs képzés. Az animációs képzésnek lett – ha úgy tetszik – a székhelye, de nem hivatalosan, hanem ott működik a Templom térben, az általuk használt terület. Egyébként, ugyanez az egyesület most már nagy sikerrel, az ország legnagyobbika, sőt nem is hiszi, hogy ezen a területen van hozzámérhető. Rövidesen lesz a nemzetközi fesztivál, úgyhogy mindenkinek mondja, érdemes majd eljönniük a Primanimára, ami egy nemzetközi animációs seregszemle, és ami nagyon komoly rangot jelent – szerinte – a városnak is. Itt működnek most már évek óta és ezért az egyesület, miután az összes tevékenységét, meg ezt az animációs képzést is ezen a helyen végzi, most már a székhelyét is szeretné ide bejelenteni, ami nem jelenti azt, hogy mely területeket foglalja el, csak egy házszámot jelent.
Több hozzászóló nincs, felteszi szavazásra először Löfler Dávid képviselő úr módosító javaslatát, melyet 3 igen, 11 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a Képviselő-testület elutasított.
(Szavazáskor jelenlévő képviselők száma: 14 fő.)
150/2017.(X.11.) ÖKT sz. határozat
Módosító javaslat elutasítása (Döntés székhelyhasználat engedélyezése kérdésében)
Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elutasította Löfler Dávid képviselő módosító javaslatát, mely szerint a székhelyhasználat engedélyezése kérdésében beterjesztett határozati javaslat szövege egészüljön ki az ingatlan címe után a következővel: „régi posta épület, Babtér”.
Wittinghoff Tamás polgármester: Felteszi szavazásra az előterjesztés szerinti, azaz az eredeti határozati javaslatot, melyet a Képviselő-testület 11 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott.
(Szavazáskor jelenlévő képviselők száma: 14 fő.)
151/2017.(X.11.) ÖKT sz. határozat
Döntés székhelyhasználat engedélyezése kérdésében
1.) Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete módosítja a 62/2017. (IV.26.) ÖKT. sz. határozatát, akként, hogy határozat 2. pontja helyébe a következő 2. pont lép:
„2. Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete Budaörs Város Önkormányzata – mint a budaörsi 110/6. hrsz. ingatlan kizárólagos tulajdonosa – nevében hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Animációfilmes Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület (1145 Budapest, Columbus utca 83., adószáma: 18704510-1-42, Cg. 13-01-4027, képviseli: Patrovits Tamás elnök) illetve új nevén Magyarországi Animációs Filmalkotók Egyesülete a 2040, Budaörs, Templom tér 12. szám alatti, önkormányzati tulajdonban álló épületet székhelyeként térítésmentesen használhassa, és a székhelyhasználatot a bíróságon bejegyeztesse.”
2.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére és a dokumentumok aláírására.
Határidő: 2017. október 31.
Felelős: Polgármester
Végrehajtást végzi: Polgármesteri Kabinet
Wittinghoff Tamás polgármester: a napirendek tárgyalásának a végére értek, az ülést 0938 órakor bezárja és mindenkinek további szép napot kíván!
k.m.f.
Wittinghoff Tamás dr. Bocsi István
polgármester jegyző
Mellékletek:
- sz.: Az előterjesztések melléklettel együtt
- sz.: Forgatókönyv
A jegyzőkönyv összeállításának időpontja: 2017. október 19.