Székely Szabadság Napja Budaörsön

Székely Szabadság NapjaSzékely Szabadság Napja

Meghívó a 2018. március 9-én, a Székely Szabadság Napja előestéjén, 19.30 órakor a Jókai Mór Művelődési Központtól induló, Templom térre vonuló fáklyás menetre és megemlékezésre.

A Jókai Mór Művelődési Központban 18:00 órakor kezdődő Kölcsey est után, a Székely Szabadság Napja alkalmából 19:30-kor indul a fáklyás menet  a Templom térre, ahol rövid megemlékezés után felvonják a Magyar és Székely zászlót.

A szervezők kérik, hogy mindenki hozzon magával egy fáklyát vagy ennek hiányában egy mécsest.

Program:

Magyar himnusz

Petőfi Sándor: A székelyek – Ambrus András színművész

Székely népdalokat énekel Vadas Hanga Napsugár

Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa – Szabó András előadóművész

Nagy Sándor András megemlékezése

Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus – Szabó András előadóművész

a magyar és székely zászló ünnepélyes felvonása

Budaörsi Római Katolikus Egyházközség nevében: Varga János plébános-kanonok

FIDESZ-KDNP nevében: Nagy Sándor András, a budaörsi FIDESZ elnöke

Magyar Történelmi Szalon nevében: Szaplonczay Marianne elnök

Budakörnyéki Székelykör nevében: Bege Atilla elnök

Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata nevében: Boros György elnök

Székely himnusz

Székely Szabadság Napja

Az 1848-as szabadságharc leverése után, az önkényuralom idejében számos magyar hazafi, de főképp az emigráció, nem tudott belenyugodni az ország függetlenségének elvesztésébe. Számos terv született egy újabb, esetleg külföldi segítséggel szervezendő forradalom megteremtésére. Ilyen volt a Makk-féle összeesküvés. Makk József, volt tüzérezredes, mint főszervező, Kossuthtól 1851. június 25-én Kutachiában felhatalmazást nyert általános Habsburg-ellenes nemzeti felkelés hirdetésére. A szervezkedés a Mazzini-féle szervezetek mintájára történt, mely az esztendő elven alapult. Az “évszakrendszer” szerint a szabályzat az ország területét 12 hónapra osztotta, melyből három Erdélyben működött. A kormány tudomást szerzett a készülő felkelésről, Heydte tábornok érkezett Marosvásárhelyre, akinek az áruló Bíró Mihály átadta a felkelés tervét. Schwarzenberg Károly herceg, kormányzó parancsára 1852. január 24-én nagyszámú elfogatásokat eszközöltek. A foglyok között voltak a székely vértanúk: Török János kollégiumi történelem tanár, Török sógora Gálffi Mihály udvarhelyszéki ügyvéd és szolgabíró, valamint Horváth Károly háromszéki földbirtokos. A hadi törvényszék a foglyokat felségárulás és összeesküvés vádja miatt kötél általi halálra ítélte, amelyet 1854. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten végrehajtottak.
A mozgalom, bár kudarcra lett kárhoztatva, a korszak legszélesebb körű összeesküvése volt a Habsburg-birodalomban. Tagjai áldozatukkal hozzájárultak az önkényuralom falainak repedezéséhez, ezzel is kikövezve a kiegyezéshez vezető út egy szakaszát. A Székely Szabadság Napja elnevezésű megemlékezést az 1852-es Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője (Török János, Gálffi Mihály és Horváth Károly) emlékére indította el a Székely Nemzeti Tanács.

Magyar Történelmi Szalon – Telefon: 06-23-428 333 – E-mail: pm@energost.hu
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

Meghívó: Meghívó PDF


Kapcsolódó események:

Magyar Történelmi Szalon – TOLDI ÉVA

A Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör megemlékezése 

 

Hozzászólások