Jegyzőkönyv Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. október 10-i közmeghallgatásáról

Jegyzőkönyv Budaörs Város ÖnkormányzatJegyzőkönyv Budaörs Város Önkormányzat

Jegyzőkönyv*

 

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete

  1. október 10-i közmeghallgatásáról

 

Az ülés helye: Budaörsi Polgármesteri Hivatal, II. emeleti tanácskozó terme (2040 Budaörs, Szabadság út 134. sz.)

 

Jelen vannak: Wittinghoff Tamás polgármester Biró Gyula alpolgármester, dr. Bakó Krisztina, Becz György, Gáspár Béla, Hauser Péter, dr. Kisfalvi Péter, Löfler Dávid, dr. Molnár Gábor, Premecz Enikő, Simándi Szelim, dr. Sokolowski Márk és Stift Nándor képviselők.

 

Igazoltan távol: Dr. Ritter Gergely és dr. Tóth Ferenc képviselők.

 

Jelen vannak továbbá: dr. Bocsi István jegyző, dr. Molnár Bernadett aljegyző, Vágó Csaba kabinetvezető, Barta Gáborné pénzügyi irodavezető, Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető, Erdős Károlyné jegyzői irodavezető, Csík Edina főépítész, Domahidi Emma városépítési irodavezető, Kisgergelyné Matisz Katalin adóiroda irodavezető, Kövesdi Gabriella szociális és egészségügyi irodavezető, Krajcsirik János informatikai irodavezető, dr Gróza Zsolt, Zolnai Márton út- és mélyépítési osztályvezető, Kozsda Attila magasépítési osztályvezető, Erdélyi János közterület-felügyeleti osztályvezető, Benkovics Gábor környezetvédelmi osztályvezető.

 

Jegyzőkönyvvezető: Pintérné Berecz Anita

Jegyzőkönyvet készítette: dr. Sándor Anett, Pintérné Berecz Anita

Számítástechnika: Krajcsirik János informatikai irodavezető

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Tisztelettel köszönti a megjelenteket, Képviselő-testület tagjait, a hivatal munkatársait és mindenkit, akik jelen vannak, illetve mindazokat, akik a televízió képernyője előtt kísérik figyelemmel a munkát.

A Képviselő-testület mai ülése egy napirendet tartalmaz, a közmeghallgatást. Megállapítja, hogy a Képviselő-testületből 13 fő van jelen és határozatképes, Dr. Ritter Gergely és dr. Tóth Ferenc vannak igazoltan távol, az ülést megnyitja.

 

A közmeghallgatásnak két része van. Az elsőben a kötelezettségének tesz eleget, beszámol a Képviselő-testület, illetve az önkormányzat előző időszakban lévő munkájáról. Ez követően van lehetőség arra, hogy a jelenlévők az észrevételeiket, javaslataikat, a kérdéseiket megfogalmazzák. A közmeghallgatásnak van egy rendje, amit rendelet tartalmaz, ennek egy-két részletét ismerteti. Az egyik az időkeretet határozza meg, tehát 17 órától 21 óráig tarthat a közmeghallgatás. A hozzászólások időtartamát, amennyiben úgy alakul a témáktól és a résztvevőktől függően a Képviselő-testület korlátozhatja. A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokra, kérdésekre az ülés vezetője vagy az általa megjelölt tanácskozási joggal rendelkező személy válaszol. A hozzászóló részéről viszontválasznak nincs helye. Szóbeli válasz hiányában 15 napon belül írásban köteles a hivatal válaszolni. Tehát ezek azok a rendeleti részek, amik alapvetően meghatározzák azt a keretet, hogy a közmeghallgatás során hogyan kell eljárni.

 

 

Wittinghoff Tamás polgármester megtartotta beszámolóját. Az általa elmondottakhoz készült prezentáció a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi.

 

 

Wittinghoff Tamás polgármester: A közmeghallgatásnak az a része következik, ahol a terep a megjelenteké. Azt szeretné kérni mindenkitől, hogy a mikrofonhoz menjen oda, aki szót kér, és figyeljen az időkeretre is. Kéri, hogy az elején a nevét is mondja meg, annak érdekében, hogy a jegyzőkönyvet tudják vezetni és rögzíteni, és az ülés elején elmondott szabályokra mindenki legyen tekintettel.

 

Hozzászólások:

 

Kovách Attila, Ősz utca 19. sz. alatti lakos: 10 éve volt utoljára ilyen meghallgatáson. Azóta a frankhegyiekkel kapcsolatos problémák zömében, azok hangzottak el, amit a televízióban látott. Szeretné először is a jóval kezdeni. Megdicséri polgármester és alpolgármester urat, és az egész Képviselő-testületet, hogy sport-város lettek. Ez nem hangzott el, és azt a nagy támogatást, amit sport vonalon minden területen és hallja az ember, hogy a gyerekek mennyire szeretnek kézilabdázni és minden sportot űzni. Ez nem hangzott el és szeretné ezt dicséretnek venni, hogy mindenki ezen van, hogy ilyen sport-város lesznek lassan. Ezt szerette volna kiemelni. A második pontja, a Csillag utca és a Budapesti út sarkán van – a régi emlékműnek a helyén – az a kis park, mellette épült egy óvodaszerű intézmény. Szeretné, hogy ha a Sánta Áron arra talán nem is járt soha, a Csillag utcában, mert kellett mindig egy kátyút megcsinálni akkor rögtön másnap meg is csinálták. De most sajnos dr. Tóth Ferenc úr sincs itt. Szerette volna, hogy bejárja a körzetet, hogy mi a probléma. Tehát az egyik probléma, hogy az óvodánál nincs semmilyen parkoló. Fél, hogy egyszer egy autó le fog zuhanni, mert ott állnak a gyepen. Most ott épül a sarkon egy épület, ott meg lehetne oldani egy kis erősítést vagy valamit, amit az építész szakág megnézne. Borzasztó.

A másik, azon az úton az iskola felé menve, majdnem elgázolják mindig, mert ott nincsen járda. Kitenni egy 30-as táblát vagy ellenőrizni, hogy itt – némely szülők – úgy mennek ott le, hogy katasztrófa. Tehát ez nagyon lényeges dolog.

A másik a Szegfű utca és a Csillag utca között van egy ilyen átjáró kis út, amit senki nem takarít. Olyan koszos, hogy fantasztikus. A másik meg az, hogy nincs közvilágítás. Most már ugye hatkor sem lehet arra menni, vagy hétkor, mert olyan sötét az a kis utca. Valami megoldást kéne találni. A legszomorúbb az, hogy ha a Budapesti utat nézi, és ott van a Riedl patika – most már nem Riedl, de patika – környéke és az a sok vállalkozó, akik ott vannak. Mind a két oldal olyan szemetes, hogy az kriminális. Sokszor jár gyalog és a fő terület az a lakóterület, ott mindenki tisztán, rendben tartja a terület tisztaságát. Ő szégyelli magát, hogy az ő utcájukban rend van, de a főút sajnos nagyon piszkos, állandó eldobott konzervekkel kapcsolatban. Néha látja és felveszi és bedobja a buszmegállónál, de hát azt is látja az ember, hogy azt se takarítják. Tehát már szatyorban teszik oda a konzervdobozokat a szemetesbe, amit nem szabadna. Úgy látszik nincsen kukája és egyéb dolog. Szeretné, ha ez a szemetelés megszűnne és büszke lehessen Budaörsre, mert 12 éve laknak itt. Nem azért, mert ide akartak jönni, mert a Rózsadombon nem szeretett lakni, mert a Bimbó utca olyan volt, mint a Demszky körút. Tehát örült, hogy eljöhetett onnan. És nagyon szeret itt lenni és tényleg, ahogy mutatták is nagyon szeretnek itt lenni az emberek.

Wittinghoff Tamás polgármester: köszöni az észrevételeket, nyilván nem véletlen, hogy a sportot emelte ki, mert számtalanszor láthatták asztali tenisz bíróként Budaörsön, és mint budaörsi nyilván nehéz lehet bírónak lenni, amikor az ő csapatuk játszik, de nem szokott részrehajló lenni. Sok sikert ezzel kapcsolatban, és jogos, hogy ezt ki kellett volna emelni, de annyi spotág van, hogy elég sokáig kellett volna sorolni. Köszöni szépen.

Nem baj, hogy nincs itt éppen annak a területnek a képviselője, aki mindig itt szokott lenni a testületi üléseken, de most olyan problémája adódott, ami miatt nem tud itt lenni. A műszaki ügyosztályvezető úr itt van, feljegyezte ezeket a dolgokat, és megfogják együtt nézni a képviselő úrral. Viszont amit a szemetelésről mondott, azt szeretné megerősíteni. Eléggé szomorúan tapasztalja. Szívesen mondaná azt, hogy ezek csak átutazók, akik rajtuk keresztül mennek, azok csinálják, de nyilván nem így van. Szóval egyre inkább tapasztalja azt, hogy míg a kis utcákban az ingatlantulajdonosok figyelnek arra, hogy a portájuk előtt rend legyen, tudják azt, hogy az útig – elvileg az út tengelyig, de a padkáig mindenképpen – az ő kötelezettségük, a főúton sajnos ez nem így szokott lenni. Ő is látott olyat, hogy autóból dobálnak ki ilyen dolgokat. Szeretné kérni, hogy az ingatlan tulajdonosok is segítsenek ebben, de nyilván a BTG-t is kérik arra, hogy figyeljenek oda.

 

  1. Hardy Géza, Frankhegy: (felolvassa hozzászólását):

 

„Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő Testület!

 

Tisztelt Hölgyek és Urak! Hozzászólásom első részében Bíró Gyula Alpolgármesterhez szólnék, hiszen a BVTV 2018.09.25.-n a Napirend után vitaműsorában megszólított. A Napirend Után vitaműsorban a Frankheggyel kapcsolatos hozzászólásában megerősítette azt a régen várt óhaját a Mozaik I ingatlantulajdonosainak, hogy szeretnék aláírni a Településrendezési szerződést. Viszont hiába kérjük a Műszaki Ügyosztálytól a szerződés tervezetet, azt a mai napig nem kaptuk meg. A szerződés tervezetben foglaltakat, amennyiben az érintett tulajdonosok elfogadják, a szükséges ingatlanok változtatási vázrajzaival kapcsolatos szerződést, a kiviteli tervekkel kapcsolatos szerződést megkötjük, a kisajátítási folyamatot elindítjuk. Mindezen előkészületi munka után a vezetékes ivóvíz és csatornahálózat munkálataihoz is hozzákezdhetünk. Téves az az Ön állítása, hogy Hardy Úr egy éve nem tesz semmit, hogy a szerződést nem írják alá. Tisztelt Alpolgármester Úr! Az Ön által is említett szerződés tervezet az, amit hiába kérünk, nem kapjuk meg. Mindezek ellenére, ha az érintett tulajdonosok a szerződés ismerete nélkül is hajlandóak az előkészületi munkákra áldozni, azokat mediátorok nélkül is elkezdjük a közeli napokban. Tisztelt Alpolgármester Úr! Téves az információja. A viziközmű társulatot nem én hoztam létre. Azt dr. Rétfalvi Ferenc alapította 1996-ban. A Merengő utcában közel 200 ingatlanba a vezetékes ivóvíz hálózatot bevezették mindennemű előkészületi munka, útkiszabályozás nélkül. Akkor nem ragaszkodott az Önkormányzat a Merengő utca 12 m-re való szélesítésére. Sőt még a hitelfelvételhez készfizető kezességet is vállalt. Miután 2001-ig a többi területen nem történt semmi, csak különböző jogcímeken különböző összegek befizetését kérték az I. ütem ingatlantulajdonosaitól, törvényességi eljárás után váltottuk le dr. Rétfalvi Ferencet, és azóta vagyok én a BFVT elnöke. Hozzászólásom célja a tisztánlátás és a téves információk elvetése. Mint előbb említettem, a Mozaik I. ütem területén az előkészületi munkálatokat mielőbb, haladéktalanul szeretnénk elkezdeni.

2018.09.29. a BFVT taggyűlésén a következő határozatot fogadtuk el:

 

1/2018.( 2018.09.29.) sz. BFVT határozata :

 

Alulírottak, a Budaörs Frankhegy Viziközmű Társulat Mozaik I. ütem ingatlantulajdonosai az alábbi nyilatkozatot tesszük:

 

Annak ellenére, hogy dr Hardy Géza, a BFVT elnöke többszöri kérése ellenére sem kapta meg a 2017.október 05.-n aláírt, Településfejlesztési Együttműködési Szerződés 3,6 pontja szerint az Önkormányzat által vállalt Településrendezési Szerződés tervezetét, hogy annak tartalmát megismerhessük, kérjük dr. Hardy Gézát:

1./ Az Együttműködési Szerződés 3,1 pontjában megjelölt ingatlanokhoz szükséges vázrajzok elkészítésére szerződés megkötését.

2./   Az Együttműködési Szerződés 3,2 pontjában foglaltak szerint a 9055 hrsz –u ingatlan kisajátítási eljárásának megindítását.

3./  Az Együttműködési Szerződés 3,3 pontjában vállalt közműtervekkel kapcsolatos szerződés megkötését.

 

A Szerződések megkötésének határideje folyamatos, de azok megkezdésének határideje 2018.10.15.

 

Az előzőekben hiányolt Településrendezési Szerződés ismerete nélkül, vállaljuk, hogy az egyes szerződések teljesítésének határidejéig, az érdekeltségi egységeink szerinti összeget amelyről előzetes tájékoztatást kapunk, a Társulat számlájára átutaljuk, hogy a megrendelt és elvégzett munkát haladéktalanul ki tudjuk fizetni.

 

Amennyiben az érintett ingatlantulajdonosok egy része a meghatározott összeget nem fizeti be, mindaddig, amíg az Önkormányzat az Együttműködési Szerződés 3,5 pontja szerint azt adók módjára behajtja, vállaljuk, hogy a hiányzó összeget szétosztva befizetjük. Ez az összeg a későbbi kötelezettségünkbe beszámításra kerül.

 

Ezen nyilatkozatot a Mozaik I. ütemmel kapcsolatos azonnali továbblépés érdekében tesszük, mediátorok közbeiktatása nélkül.

 

Eddig a határozat.

 

A Mozaik I. ütem területéhez 78 ingatlan tartozik. Hogy a projekt munkálatait elkezdhessük az Önkormányzat által, az érintett ingatlantulajdonosokkal való egyeztetés nélkül elkészített szándéknyilatkozatot az ingatlantulajdonosok legalább 2/3 –nak el kellett fogadni. Ez 52 tulajdonos. Az előbbi BFVT határozatát a taggyűléstől eltelt 10 nap alatt már 82 %-a aláírásával elfogadta. Reméljük a héten e szám 100 %-ra fog emelkedni és akkor az első szerződést megköthetjük.

 

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület!

 

A 2018.09.29.-n megtartott BFVT taggyűlésén hoztunk még egy határozatot, melynek előzménye a következő:

 

A Képviselő-testület 2018.09.19.-i ülésén a 12. napirendi pont tárgyalásakor figyelmen kívül hagyta a határozathozatalnál a 2018.09.06.-i a FRÖK ezen határozattal kapcsolatos módosító javaslatát. A FRÖK módosító elfogadott határozata így szólt :

 

A FRÖK javasolja a Képviselő-testületnek, hogy kérje fel a Polgármester Urat, hogy gondoskodjon települési közvetítő szakértők felkéréséről és az Önkormányzat közvetítő folyamatban való részvételéről, mely közvetítői folyamat a Frankhegy területére terjed ki, kivéve a Fátyol utcát – a Mozaik I. területét.

 

Ehelyett a Képviselő-testület az előterjesztés eredeti határozatáról döntött, mely így szól:

A Képviselő-testület kérje fel a Polgármestert, hogy gondoskodjon települési közvetítői szakértők felkéréséről és az Önkormányzat közvetítői folyamatban való részvételéről.

 

A BFVT ezzel kapcsolatban fogadta el a 2/2018. (2018.09.29.) sz. BFVT határozatát:

 

A BFVT a Képviselő-testület 2018.09.19.-n a Frankhegyi Mozaik I. projekttel kapcsolatos közvetítői tevékenységről hozott határozatával szemben azt javasolja, hogy az Önkormányzat által kezdeményezett mediátorok tevékenységét a Frankhegy egészére terjesszék ki.

 

A közvetítői díjat az Önkormányzat vállalja. A mediátorokkal a kapcsolatot dr. Prohászka Zoltán, Molnár Gyula és Széll Attila a BFVT tagjai tartják. Az egyeztetések időpontjáról értesítik a BFVT vezetőségét és a lehetőségek szerint az egyeztetésen Ők is részt vesznek.

 

A Frankhegy ingatlantulajdonosai megerősítjük: mediátorokra szüksége van a Frankhegy egészének, hiszen 2006 óta a HÉSZ módosítása zajlik, de még mindig nem jutottak a végére. Miután 2015.-ben a Kúria a jelenleg is érvényes HÉSZ – ból kivetette a törvénytelen § – kat , rendelt el az Önkormányzat 3 éves változtatási tilalmat, immár másodszor.( az elsőt 1998.-ban ).

 

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület!

 

1996-ban abban a reményben vállaltuk át az Önkormányzat kötelező feladatai közül a Frankhegy közművesítését saját költségünkre, mert reméltük a BFVT egyenlő partnere lesz az Önkormányzatnak és nem alárendelt szerepet fogunk betölteni. Reméltük, a frankhegyi polgárok a városban lakó polgárokkal egyenlő bánásmódban részesülhetünk. Tévedtünk. 2 évtizede a város másodrendű állampolgárai voltunk és remélem csak voltunk és a jövőben elbírálásunk során nem lesz különbség, hogy  a lakótelepen élünk, az óvárosban vagy a Frankhegyen.

 

Köszönöm, hogy meghallgattak.”

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni szépen. Kéri jegyző urat, hogy reagáljon az elhangzottakra, mert úgy érzi, hogy itt olyanok hangzottak el, amiket fontos tisztázni.

 

Dr. Bocsi István jegyző: Egyetlen érdemi része volt, ami előre viszi ezt a kérdést, ez a településrendezési szerződés kérdése. A többi olyan vélemény volt, amit már sokszor megvitattak és nem érdemes ezeket elővenni megint. Azt szeretné, kérni, amit levélben is kértek, hogy a településrendezési szerződés vázát elkészítették és kértek adatokat a Víziközmű Társulattól, hogy adják meg. Amint ezek megérkeznek, azonnal oda tudják adni a kész szerződéstervezetet, úgy hogy a labda nem náluk pattog. Arra kéri Hardy Gézát, hogy az elküldött levélre válaszoljon, küldjék meg a jogszabály által előírt szükséges adatokat, amiket nekik kell előállítani, és akkor mehet tovább az egész folyamat.

 

Kemény Árpád, a Víziközmű Társulás elnökhelyettese, Gyöngyvirág utcai lakos: Ez a Mozaik 8-hoz vagy 28-hoz tartozó terület. Társulatuk elfogadta a békéltető tárgyalásra való felkérést, amelyen szakértői csapatuk is jelen lesz. Ennek fényében a szakértői csapatuk is jelen lesz. Nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy az önkormányzat eddigi akadályozó munkájáról kérdéseket tegyenek fel, és erre kéri a frankhegyi tulajdonosokat is. Adjanak lehetőséget az önkormányzatnak, hogy bizonyítani tudja, hogy Frankhegyet végre nem csak a szavak szintjén, hanem a valóságban is segíteni akarja.

A békéltető tárgyalásokra felkészülve az alábbi kérdéseket szeretné feltenni a polgármester úrnak:

Ki fogja képviselni az önkormányzatot és milyen szintű felhatalmazással fog rendelkezni a mediátor a tárgyalás során? Azért fontos a felhatalmazás mértéke, mivel a jelenleg folyó új építési szabályzat tervezetét is valaki felhatalmazás nélkül változtatta a 2015 novemberi tervezethez képest, és olyan törvénysértő előírásokat helyezett el a 6. §-ban, amelyről már az állami főépítésznek is nagyon elutasító véleménye lett. Ennek következtében nem zárulhatott le az új rendeletalkotás.

Milyen biztosítékokat ad a polgármester úr az eredményes békéltető tárgyalások során létrejött megállapodások betartására és a Képviselő-testületet mennyiben fogja kötni a tárgyalások eredménye?

Jövőre választások lesznek és ezért fontos tudni, hogy a békéltető tárgyalások mennyi időt fognak igénybe venni?

Tervez-e az önkormányzat a békéltető tárgyalások ideje alatt Frankhegyet érintő rendeletet alkotni.

Szeretné a válaszokat itt megvárni és azt kéri, hogy ezután Prohászka Zoltán urat szíveskedjen elnök úr, polgármester úr megkérni, hogy ő adja elő a szakértői csapat javaslatait.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Azt hitte ő vezeti az ülést, de semmi probléma.

 

Kemény Árpád, a Víziközmű Társulás elnökhelyettese, Gyöngyvirág utcai lakos: Igen, ön az elnök, ezért kéri, mint elnököt.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: A helyzet az az, hogy egy dologra szeretne válaszolni. Az eddigi akadályozó fellépés történetre és arra, hogy az önkormányzat törvénytelenül járna el. Meggyőződése, hogy mind a jogászaik, mind a főépítész iroda, mind pedig a felkért szakértők, mindenki, aki ebben részt vett, a legnagyobb jó szándékkal vesz ebben részt. Csak éppen az önkormányzatnak vannak keretei és feladatai és kötelezettségei, ami az egész településre vonatkoznak. Az, hogy környezetvédelmi szempontokat, szakhatósági előírásokat, úgy gondolják, hogy helyes, ha szerepelnek bizonyos rendeletekben. Ezt egy bizonyos jogi fórum nem így látja, ez lehet egy jogi vita, amibe most semmiképpen nem szeretne belemenni. De az, hogy az önkormányzat akadályozó lenne, ezt a leghatározottabban visszautasítja. Természetesen az ő szándékuk is az, hogy… boldog lenne akkor, ha egyébként egy korábbi tanácsi időszakban elkövetett súlyos hiba, ami egy rendezetlen területet felparcellázva hagyott ilyen módon kialakulni, és ez mind a tulajdonosok számára mind az önkormányzat számára szinte lehetetlen feladatot jelent. Hiszen több ezer ingatlannak a megoldása, egy kiszabályozatlan, közművesítetlen területen, belterületen, üdülőként megnevezve, kialakítva nagyon nehéz feladatot jelent. Ebben közös érdekük, hogy megoldás legyen. Higgye el, minden egyes kritika ellenére mindenki azt szeretné, és az lenne a legjobb, ha egy varázsütésre holnap arra ébrednének, hogy itt kiszabályozott utak, megoldott felszíni vízelvezetés, megoldott csatornázás alakuljon ki. Sajnos ezt a dolgot sem anyagilag, sem lefolyását illetően nem lehet egy varázspálcával elintézni. Nem tudja, hogy jegyző úr a feltett kérdésekre esetleg még valami kiegészítést tenne-e.

 

Dr. Bocsi István jegyző: Csak hogy világos legyen ennek a menete, akkor biztos közelebb fognak kerülni egymáshoz. A mediátorok első körben azért mediátorok, mert nem mind a két fél fog ott ülni, hanem megpróbálják mindenkinek az álláspontját megismerni és valami közös álláspontot kialakítani. Az előzetes megbeszélések szerint arra az álláspontra jutottak a mediátorokkal, hogy hagyjanak magunknak körülbelül 3 hónapot arra – az indulástól számítva -, hogy, kiderül az, hogy van-e esélye annak, hogy dűlőre jutnak egymással. Amit elmondott, hogy mikor kezdődik a három hónap, a jelenlegi képviselő-testületi határozat egy szűkebb keretben gondolta el ezt a mediációt első körben, a Mozaik I. ütemre. Most is az állítja, hogy sokkal értelmesebb lenne a Mozaik I. ütemmel elkezdeni, hiszen amit Hardy doktor úr elmondott határozat, abból világosan kitűnik, hogy azok a szándéknyilatkozatok, amiket a tulajdonosok aláírtak, és az a határozat, amit hoztak, az nem ugyanazt a tartalmat fedik. Ha nem ugyanarról a tartalomról beszél az sem, aki aláírta a szándéknyilatkozatot, meg aki meghozza a határozatot, ez számára világosan azt jelenti, hogy már a Mozaik I. ütemnek a tulajdonosai sincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogy mit vállalnak vagy mit kell nekik vállalniuk. Azt gondolja, hogy a korrekt tisztánlátás érdekében nagy szükség lenne arra, hogy világos legyen mindenkinek mi az, amit aláírt, vállalt, vagy mi az, ami egyébként jogszabályból adódó kötelezettsége. Ez rájuk is ugyanígy igaz.  Feltételezi, hogy ezen határozatok után a Képviselő-testület újra meg fogja tárgyalni ezt az ügyet a következő ülésén. Nem jós ugyan, de azt gondolja, hogy nem fog ellenállni ennek a kérésnek. Akkor megkötik a szerződést, és attól kezdve nagyjából három hónap telik el, amíg világossá válhat az, – az addig lefolytatott megbeszélések és közvetítői tevékenység után – hogy van-e ennek értelme, vagy be kell zárni, mert nincs értelme. Ha van értelme, akkor sem ő, se senki nem fogja tudni megmondani, hogy az most mennyi időt fog igénybe venni – amíg a felek dűlőre jutnak, – de akkor dűlőre jutnak. Olyan szinten fogja az önkormányzat képviselni magát ezekben, ahogyan ez szükséges. Szakmai vitákban szakmai, és nyilván a településpolitikai kérdésekben a képviselőknek is bele kell folynia. Ezzel szerette volna kiegészíteni.

 

Ferenczi Tamás, Napsugár sétányi lakos: Tisztelt Képviselő-testület! Ígéri rövidebb lesz, bár két kérdése is van. Egyik makro-szintű, másik mikro-szintű. Van-e esély arra, hogy átíródjék a járási határoknak a kérdése? Magyarul, Budakeszi fele annyi lakosú, – ha jól tudja – mint Budaörs. Itt van bíróság, egyebek. Tehát van-e erre esély akár a választások után is, hogy itt valamiféle más konglomerátum jöjjön létre, járási központ legyen Budaörs, ami szerinte nagyon jó lenne az itt lakók számára. Ez az egyik kérdés. A mikro-szintű a kutyafuttató kérdése. Polgármester úr is kitért rá dicsérően. Hát ő nincs annyira elájulva ettől a kérdéstől.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Mondta, hogy sok konfliktus volt ezzel kapcsolatban.

 

Ferenczi Tamás, Napsugár sétányi lakos: Több mint négy évvel ezelőtt a terület képviselője, most már alpolgármesterré avanzsált Biró úr, akkor mindenféle fogadalmakat illetve ígéreteket tett, hogy ott aztán a helyi kutyabarát egyesület meg egyebek majd rendet tartanak. Nem tartanak rendet, sőt a helyi újságból informálódott, nem is lelhetők fel. Tehát az egy fertőző góc. Ott kutyák – neki nincs kutyája – pusztulnak el, betegednek meg. Ne várják meg azt, hogy a lakosság is erre sorsra jut. Nyáron elviselhetetlen meleg van, ott bűz van, legyek szállnak, tehát nem örülnek, hogy a Napsugár sétány végére – a játszótér mellé – tették azt a kutyafuttatót. Mai napig nem látják be, hogy miért oda kellett tenni, mikor 1001 hely lett volna kijjebb. Más területekről hordanak borjú méretű kutyákat oda, ami nem biztos, hogy szerencsés a helyben lakók számára.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni a felvetést. Nem Biró Gyulának a hibája az, hogy valakiknek az ígéretét nem tudta – hát hogy is mondja – elérni, hogy meg is tartsák, amit megígértek. Ez az egyesület valóban akkor, amikor ezek a kutyafuttatók fölmerültek – és azért ez kulturáltabb országokban így is szokott működni, hogy akiknek kutyájuk van, kutyát tartanak, van erre szervezet – mindent vállat, ha az önkormányzat ezeket a dolgokat biztosítja. Körülbelül ez így néz ki más területen is. Ők hiába hisznek bizonyos ígéreteknek, ha azok utána – az egyesület – fel sem lelhető. Nehéz behajtani. Ettől az, amit mondott, nekik kötelezettségük. Több vezetőin beszéltek már erről, a BTG-nek a munkatársait is próbálják ebben igénybe venni, és hát vanj-e olyan civil szervezet, – már kutyákkal foglalkozó civil szervezet – akit esetleg be tudnak vonni, ezt nem tudja. A kutyafuttatóra alapvetően azért van szükség, mert nagyon sokan panaszkodtak arra, hogy – említette is az elején – póráz nélkül sétáltatnak kutyát és attól bizony sok probléma adódhat. Sőt ebből voltak sérülések, kutyaharapásból következően, amit meg végképp nem szeretnének. Az, hogy hová lehet elhelyezni, azt végképp nem szeretné kinyitni. Nagyon nehéz megtalálni. Tipikusan olyan történet, – egészen más területről szeretne példát mondani – mint nagy a sebesség az utcában… Legyen fekvőrendőr, oké elfogadják, de ne a mi házunk előtt, és akkor jön a történet, hogy akkor ezt hogyan oldják meg, mert mindenkinek van egy háza előtt lévő szakasz. Nagyon nehéz megoldani. Igyekeztek olyan helyeket találni a városban több helyen. Van, ahol egyébként jól működik. Reméli, hogy itt is meg fog ez a dolog oldódni.

Amit a járási lehatárolásról vetett fel, hát igen ennek a megszületése… Maga a kormányrendelet is azt tartalmazta, hogy milyen szempontok szerint lehet a járásközpontot kialakítani. Abban a következők szerepeltek: az adott térségben betöltött szerep, közlekedési feltételek, közigazgatási intézmények, gazdasági háttér, stb. Nincs olyan mutató, amiben nem Budaörs lenne az egyértelmű. A lakosság szám nem kétszeres, hanem ennél jelentősen nagyobb. Itt van az ügyészség, rendőrség, bíróság, tehát az intézményi infrastruktúra itt jelenik meg. A közlekedési szempont itt van. Még olyan települések is tiltakoztak, akik a kormányhoz közelebb álltak. Szerettek volna ők is – ilyen volt Herceghalom, Törökbálint és talán még Biatorbágy is – ide tartozni, hiszen az ő lakosai számára is kényelmetlen átvergődni Budakeszire. Kezdeményezni fogják, mert az önkormányzati választások előtti időszakban van erre lehetőség. Erről már döntöttek is. Nem Budakeszi jogait akarják elvenni, van egy olyan térség, amit ők el tudnak látni. Nekik is nehéz ezt a feladatot ellátni. Most hogy ebbe bele fog-e menni mindenki, aki ebben érintett, vagy a politikai szempontok, vagy a racionalitás fog-e győzni, erre a találós kérdésre nem ő fog most válaszolni, de meg fogják próbálni természetesen.

 

 

Prohászka Zoltán (Egykori budaörsi lakos, frankhegyi tulajdonos):

Tisztelt tulajdonos társak, tisztelt Képviselő-testületi tagok, tisztelt jelenlévők, tisztelt hallgatóság!  Ahhoz, hogy mindenki értse miről van szó, nagyon impozáns prezentációt láttak, csak éppen nem volt szó arról, hogy ez Budaörs területének 90%-ról szól, s úgy biztosítják ezt a fejlődést, hogy  a maradék 10%-on nem ez a helyzet. Hogy értsék a budaörsiek, a város bevételének pont annyi arányát költi el a város immár huszonnyolc éve erre a 10%-os területre, Frankhegyre, ahány másodpercet szentelt, illetve nem szentelt a beszámolóban a polgármester úr ennek a területnek. Itt van egy 10%-os hézag a város lehetőségei és az elköltött pénz között. Elöljáróban meg kell jegyeznie, hogy a felszólalásában nagyon sok szó lesz törvényességről, törvénysértésekről, amikor erről fog beszélni, mindig azt kell érteni alatta, hogy Magyarország legfelsőbb bírósága, amit most már Kúriának hívnak, megsemmisítette a Frankhegyre vonatkozó 44/2000-es HÉSZ-nek a harmadát, és kimondta, hogy ezek a passzusok milyen egyéb felső jogszabály miatt voltak törvénysértőek. Ők, a szakértői csapat tagjai pontosan tudják, hogy ezek milyen mechanizmusokat aktiváltak, ezek a törvénysértő passzusok, és hogy kikerülnek ebből, milyen módon nyitják meg törvényes jogaik előtt a zöld utat. Nem tudja, hogy jól értette-e a polgármester urat, aki jogvitát említett a Kemény Árpád kérdésre adott válaszban. Szerinte Magyarországon olyan jogállam van, hogy amiről a Kúria kimondta, hogy törvénysértő, az nem jogvita kérdése. Idézné Csík Edina július 02-i szavait, „a Kúria döntéssel biztosan tudják, hogy soha nem is értettünk egyet.” Szerinte ez nem a jogállamiság, és reméli, hogy polgármester úrnak egészen eltérő erről, és a döntés kényszerítő erejéről az álláspontja. Fontos évnek érzik 2018-at Frankhegy történetében, mely Budaörs belterületének kb.10%-a, már negyven éve. Ez az az év, amikor a törvényességi kifogásokkal terhelt múlt máig kísértő hatása megszűnik. Nagyon remélik, hogy a törvénysértés senki számára nem minősül ezután járható útnak. Budaörsön, a frankhegyi területhez, annak folytatásaként kapcsolódik a Hegyalja, és a Csíki hegyek területe. Ezek beépülését az önkormányzat aktívan támogatta, lakóövezetbe sorolását kezdeményezte, ez a terület egy része, kb. a fele, de jóval több, mint 20%. Ezeken a területeken 4-7 méter szélességű közterületeken megy a jármű- és a gyalogos forgalom, valamint a teljes közművesítés is megoldott, önkormányzati támogatással. Ezeken a területeken nem kellett önerőből utakat építeni, vagy szélesíteni. A Hegyalján volt, ahol a Társulat önerőből megépítette a víz- és csatornahálózatot, de sem ingyenes útleadásra, sem útépítésekre nem lettek kötelezve. Ezért kérik ők, frankhegyiek is ugyanezt, bár 1998 óta hallják, hogy ez lehetetlen. A következő megoldást ajánlják a frankhegyi fejlesztés elindítására. A frankhegyi útszélességek tekintetében azonos elbírálást kérnek a Csíki hegyeken kialakult viszonyokkal, itt a saját mérésein alapuló dolgok vannak, aki szeretné, lemérheti maga is, vagy elküldi. Ha ott 25, 50, 200 telket négy méter, négy és fél méter, illetve 7 méter széles közterület szolgál ki, akkor ők is csak ezen útszélességek mellett tudják a tulajdonosokat arra biztatni, hogy vállalják az útszélesítést. Meg lehet figyelni, okoznak-e ezek az útszélességek napi  problémát, vagy nem, egy délelőtt alatt bárki meggyőződhet róla. A Csíki hegyeknél 95%-ban vegyes használatú úttest található, ez azt jelenti, hogy nincsen se zöldsáv, se fasor, se járda, se kialakított parkolóhelyek. Ráadásul, az előbb elhangzottakkal, és a rendszerváltás előtti tanácsi időszak problémájához tartozóan a Csíki hegyek területe sok igen keskeny, nehezen megközelíthető területtel rendelkezik. Elég csak megnézni a térképeket például Budaörs egységes építési szabályzatában, hasonlóan,  mint a Frankhegy, nincsen jelentős különbség. Polgármester úr ott mégis városvezetői tevékenységével járult hozzá a terület benépesítéséhez, beépüléséhez, ilyen feltételek mellett is. Gondolnak például az építési szabályzat megalkotására, ami megengedő volt, illetve a támogató jellegű településképi véleményezésre, amit meg páran jól ismernek, hogy hogyan megy a Frankhegyen. Ha Önök a terület lakóövezetté minősítését, és az ezt követő beépítését támogatták, akkor hogyan minősülne ugyanez a megoldás a Frankhegyen szakmaiatlannak? Az építési jog gyakorlása nem függhet jogszabály szerint sem az önkormányzat érdekkörébe tartozó útépítéstől, hiszen például, ha a szomszédos ingatlan tulajdonosának útlejegyzési szándékaitól nem függhet senkinek sem a saját építési lehetősége. Ő nem korlátozható jogaiban azért, mert a szomszédja mást akar. A Csíki hegyeken például a Fügefa utca hegy felőli oldalán megfigyelhető, hogy Önök, ezt a feléjük tárt elvárást ott nem követelték meg. Az északi vonalon így mennek a telekhatárok, némelyik kiugrik, akik nem építkeztek az elmúlt 10 évben, némelyik meg be. Nekik ez igen fontos tárgyalási alap, hogy ott nem követelték meg azt, amit tőlük meg akarnak követelni, és az is nagyon fontos tárgyalási alap – a  mediátoroknak mondja – hogy még júliusban is mást mondtak nekik, mint amit a Csíki hegyek-i gyakorlat mutatnak. Nem előrelátó politikai döntés a keskeny frankhegyi parcellákat úgy megváltoztatni, hogy korlátozási kártalanítást vegyen a nyakába az önkormányzat, ugye az idei nyári szabályozási tervezet eredménye lenne. A megalakuló közigazgatási bíróság nagy kedvvel fogja bebizonyítani a budaörsi városvezetés rossz döntését. Ha Önök a telekalakítás feltételeit liberalizálnák, a tulajdonosok önként és dalolva keresnék egymással az egyezséget, hiszen az arányosabb telek, ami nem olyan hosszúkás, az egyben értékesebb telek is. Az Önök által tervezett szabályozás durván il liberális. Miért van szükség a nyilvánvalóan eltúlzott 1100 m2-es  telekalakítási minimumra? Elegendő lenne azt előírni, hogy az átalakítandó telkek területe nem csökkenthet a telekalakítási előtti állapothoz képest. Az útszabályozás kapcsán, a közterület céljára átadás esetében csakis a törvényes megoldást tartják támogathatónak, például bizonyos bírói ítéletekben nagyon szépen le van írva, hogy mik ezek az utak, de ezt ajánlani is tudják a tulajdonosoknak a fenti útszélességek mellett, és nem három méterrel szélesebb utak esteében. A megoldási javaslatuk része az is, hogy a 44/2000-es, és a Kúria által kigyomlált, azaz törvényessé tett HÉSZ által biztosított beépítési paramétereket, mint szerzett jogot megtartsák, és így senkinek sem kell kártalanítási ügyekkel bajlódnia. Ez mindenkinek sokkal jobb lesz, így a korábban említett bírói fórum elkerülhető. Önök településrendezési szerződést kívánnak kötni minden egyes frankhegyi tulajdonossal, ez példátlan lenne Magyarországon, s mégis, támogatják az olyan településrendezési szerződést, ami a területen a tulajdonosokat az őket törvényesen megillető építési jogon felül valami érdemi többletet kíván adni a tulajdonosoknak, hiszen Önök is sokkal többet követelnek a frankhegyiektől, mint ahogy azt az előbb illusztrálta, mint más budaörsi tulajdonosoktól. Javasolják, hogy a Budaörs Innova City jelzőt töltsék fel tartalommal, erre Frankhegy kiváló lenne. Önök tényleg innovatívnak neveznek egy olyan várost, amely betiltja a fenntartható otthonok vívmányainak alkalmazást, amelyik város vezetése aktív küzdelmet folytat azért, hogy belterületének 10%-án fenntartsa a XIX. századi állapotát? Villany éppen van, de más nincs. Javasolják, hogy a területen épülhessenek autonóm lakóházak a településrendezési szerződésben rögzítendő kritérium rendszerrel, például ott, ahol ne tud időben, vagy nem tud gazdaságosan megvalósulni a teljes közművesítés.  Ahol már teljes beépülés van, vagy lesz, mint például a Fátyol utcában (Mozaik 14) ott nagy valószínűséggel megépülhet két éven belül a teljes közmű. Kijelenthető, hogy Csíki hegyi mértékig az útszélesítés is meg fog hasonló mértékben történni. Javasoljuk, hogy ebben, és hasonló esetben lehessen lakóépületté átminősíteni a meglévő épületeket, tehát ez lenne az a többlet, amit Budaörs nyújtani tud, illetve lehessen lakóépületekre építési engedélyt kapni. Az is megoldható, hogy a polgármester saját hatáskörben átminősítheti a településrendezésnek megfelelő épületeket lakóépületekké. Átminősítéseket eddig is adott a polgármester úr, ha jól tudja. Üdülőépületekről lakóépületre való átminősítésekről van szó. Csak olyan településrendezési szerződést tartanak elfogadhatónak, ami az általuk vállalt költségek ellentételezéseként visszavonhatatlanul rögzíti, hogy milyen feltételek esetén kapják meg épületeik a lakóépületi státuszt. Ezek a megoldások képezik a törvényes módot arra, hogy a Frankhegy törvényes beépítéséhez szükséges út és közműhálózati fejlesztések huszonnyolc éves elmaradása miatt várható problémákat minimalizálják, és néhány hónap alatt pontot tegyenek a problémák időszakának a végére, örökre maguk mögött hagyva az időhúzás jelenségét. Megoldásaik nem a hatalom, az erő és az önkény, s nem a folyamatos törvénysértési kísérletek, de még nem is a valós felelősök felelősségre vonása mentén lett  megkonstruálva, hanem a törvényesség mentén, és a békejobb jeleként. Önökön múlik, hogy elfogadják-e vagy sem.

 

Wittinghoff Tamás polgármester: Köszönik szépen. Azt sose gondolta volna, hogy egyszer nem elég liberálisnak lesz titulálva, de igyekezni fog eleget tenni annak, hogy még liberálisabb legyen, annál, mint amennyire most tartják, vagy mostanában szokták ezzel bélyegezni. Ő azt gondolja, hogy abban, ami itt elhangzott, olyan súlyos tévedések is voltak, aminek a közmeghallgatás, mint keret, nem ad lehetőséget, hogy itt rendezzék. Talán, amiről jegyző úr beszélt, az az eljárás, az segíteni fog ezeket megoldani. nem tudja, kell-e ebben valamit kiegészíteni.

 

  1. Bocsi István jegyző: Kár ezen pontról-pontra végigmenni, a mediációs eljárás pont erről szól, másrészt az építési szabályzatnak az egyeztetési eljárása az az a keret, amiket elmondott, ki fog derülni, hogy elmegy-e erre a Képviselő-testület, vállalja-e ennek a következményeit, amiket elmondott, vagy milyen megoldást választ.

 

Balogh Nándor: Szeretne élni azzal a lehetőséggel, amit az előzőekben itt az úr felajánlott, hogy ne hánytorgassák a múltat, és lehetőleg előre vivő dolgokkal foglalkozzanak, ne egymást szidják ezért, meg azért. Mindenesetre elég világos négy kérdést tett fel, amire szerinte nem kaptak választ.

Wittinghoff Tamás polgármester: Jegyző úr válaszolt.

Balogh Nándor: Nem válaszolt. A negyedik kérdés például igen fontos lett volna, hogy tervez-e az önkormányzat a békéltető tárgyalások alatt Frankhegyet érintő rendeletet alkotni? Itt négy pontos kérdés volt, amire nem kaptak választ. Van aki azt mondja, hogy a Mozaik 1-ről legyen békéltetés, Frankhegyen meg azt, hogy ne arról legyen békéltetés. Akkor milyen békéltető tárgyalás lesz ennek a vége? Most, a legutolsó hozzászóló mondta, hogy a Csíki hegyek példájára legyen 4-4,5 méter széles út elég, ez egy fontos felvetés, amire most azt mondták, hogy ne válaszoljanak, de ez egy fontos dolog lenne, mert ez az egyik érdemi része a dolognak a hozzászólásban. Köszöni, csak ennyit szeretett volna mondani, hogy ezek világos kérdések voltak, és jó lett volna, ha mindre kapnak választ ahelyett, hogy liberális, meg egyéb megközelítésekkel foglalkoznak.

Wittinghoff Tamás polgármester: Nem ő kezdte, de akkor jegyző úr azonnal válaszol. Elkerülte a figyelmét, hogy az egyikre esetleg nem válaszolt, pedig figyelt, hogy minden kérdésre elhangozzék  a válasz.  Ami a Fügefa utcát illeti, ő azt nagyon nagy bajnak tartaná, ha az a gyakorlat folytatódna.

  1. Bocsi István jegyző:Valóban nem válaszolt erre a kérdésre, elnézést kér. Neki nincsen tudomása róla, hogy az önkormányzat tervez jelen pillanatban a Frankhegyet érintő bármely fontos rendeleti szintű intézkedést. Természetesen van tervben, hiszen helyi építési szabályzatot akar alkotni, ezért van tervben, hogy előbb-utóbb legyen oda egy rendelet. Más nincsen most az önkormányzat tarsolyában, s abban biztos, hogy amíg el nem dől, hogy az érdemi egyeztetéseknek mi az eredménye, addig nincs is értelme, de semmilyen munkatervében nem szerepel. A négy és fél méteres utak kapcsán közmeghallgatás nélküli magánvéleményét tudja elmondani. Milyen borzalmas példákat mondjon arra, hogy 4,5 métere mi történik, amikor ezerötszáz telek beépül, amiről itt szó van? Megy a forgalom 4,5 méteren. Mondják el, hogy Érden hogy ütötték el a gyerekeket a négy és fél méteren? Vagy mondják el, hogy nem jön le a víz négy és fél méteren, s menjenek fel azokba az utcákba, amiket emlegettek, s nézzék meg, hogy hogyan önti el őket a víz? Ez a jövő? Mert akkor lehet 4,5 méterben gondolkodni, de aki hosszú távon szeretne ott valami értelmeset csinálni, annak végig kéne nézni, hogy ez jó példa-e, mindamellett, amit elmondtak, hogy rengeteg rossz példa van Budaörsön, de nem abba az irányba kellene elindulni.

Prohászka Zoltán (közbevágva): A polgármester is ott építkezik, 4 méter széles úton. szerinte ez elfogadható… etikátlan. Súlyosan etikátlan.

Wittinghoff Tamás polgármester: Az, hogy Ön súlyosan vissza él azzal, hogy ő nem tudja vezetni az ülést, és a levelében sérteget folyamatosan, attól még amit mondott, az nem igaz. Nem négy méter, de az a helyzet, hogy azon az ingatlanon nincs parkolási lehetőség, viszont bent számtalan helyen lehet, és ez nem a Fügefa utca, ha végigmegy, akkor látni fogja. De ettől még, már ne haragudjon, de ha valaki egy nyeles telken valahová bemegy, ezt felhozni, ez igazán nem őt minősíti.

  1. Nagy Zsuzsa, Felsőhatár út: A Frankhegy őket is érinti. Azt szeretné kérni az építési szabályzat kialakításánál, hogy gondoljanak azokra, akik már ott laknak húsz, harminc, negyven éve, éppen azért, amit az előbb jegyző úr mondott, hogy mi lesz akkor, ha arról az ezerkétszáz telekről letódul az a sok lakó, így szeretné kérni, hogy rájuk is legyenek tekintettel. A másik kérése, és ezt fokozottan kérik, mivel a BTG Kft-t említették, illetve a nemzeti hulladék szállítási problémát, s mióta nemzeti, azóta nagyon nagy gondok vannak vele. A Felsőhatár úton harmadik hete nem volt kukás autó, ki lehet menni, megnézni, s nem azért, mert most éppen csatornát építenek –aminek örülnek, és köszönik szépen – de erre is szeretnék, ha valamilyen megoldást találnának, mert ez már fertőzésveszélyes, nem lehet, hogy három hétig ne jöjjön oda szemetes autó. Szeretné, ha ezt megoldanák.

Wittinghoff Tamás polgármester: Ez elég ijesztően hangzik. Tényleg három hete nem vitték el a szemetet?

  1. Nagy Zsuzsa, Felsőhatár út: Két hete pénteken kellett volna, hogy elvigyék, azóta ott áll már nejlon zacskókban.

Wittinghoff Tamás polgármester: Eléggé döbbenetes, de két évvel ezelőtt már pontosan elmondták, hogy mi fog következni abból, ami a szemétszállítás finanszírozása, pontosabban a számlázásának a központosításából, illetve az önkormányzatok olyan jogának az elvételéből, hogy önállóan ezt a feladatot elláthassák következik, ez az önkormányzatiságnak gyakorlatilag a semmibe vétele, akár ami az oktatás területén, akár ami a szemétszállítás területén történik, és sok más területen. Volt arról szó, de nem reagált rá, hogy jogállamban mi hogy szokás, Hát, ha ez még jogállam, akkor ő gratulál.

Eteli Ferenc, Farkasréti út: A Farkasréti út forgalmával kapcsolatban szeretne kérdéseket feltenni. Nem tudja, mindenki ismeri-e  a környéket, ez a Budapesti út feletti rész, az egy kertvárosi övezet, családi házakkal beépítve, s ennek egy részét vágja ketté az azzal párhuzamos Farkasréti út. Valamikor a Budapesti úton, vagy a főútvonalon történő építési munkálatok miatt a forgalmat felterelték a Farkasréti útra, mint ideiglenes forgalomelterelés, s ezzel nagyon sok autós megismerte a Farkasréti út, és folytatása, a törökbálinti úton keresztül a bejutási lehetőséget Budapestre. A terelés véget ért, a forgalom nem nagyon ért véget, s azok után, hogy sokan, most már Pest környéki települések is a pálya helyett Budaörsön keresztül próbálnak bemenni Budapestre, ezeknek egy része, főleg a reggeli csúcsban, amikor a Budaörsi út kezd megtelni, s már a Shell kúttól visszafelé torlódik, nagyon sokan a tranzit forgalomból felmennek a Farkasréti útra, s ezt használják menekülő útnak. Ennek az az eredménye, hogy reggeli csúcsforgalomban betorlódik a Farkasréti út, egyébként délután is, szabályosan még gyalogosan is nehéz rajta keresztül menni, nemhogy kocsival, mert ugye jó magyar szokás szerint, ha ő várakozik az úton, akkor elállja a kereszteződést. Tudja, hogy ez nem önkormányzati hatáskör, hanem rendőrségi, de tény. Amikor éppen nincsen csúcsforgalmi időszak, ez a viszonylagosan széles nagyjából egyenes, két sávos úton meg száguldoznak, főleg a tranzit forgalom. Ezt azért tudja ilyen határozottan állítani, mert az elmúlt időszakban a Budapesti, Törökbálinti utat lezárták, korszerűsítési munkák miatt. Ott nincsenek lakóépületek, ez az a rész, ami átmegy a gazdagréti lakótelephez, s csend nyugalom békesség, húsz évvel ezelőtti állapotok vannak, olyan, mint amiért a lakók kiköltöztek, hogy tényleg a csend, béke, meg a nyugalom és a jó levegő volt jellemző. Azért mondja, hogy a tranzit forgalom nagy része, mert ez eltűnt, nem tudtak keresztül tranzitálni, azért nem jönnek fel, hogy aztán a Felső-határútról visszamenjenek a főútvonalra. A Farkasréti út gyűjtőút, a rendelet szerint az a funkciója, hogy a környéken lévő kiszolgáló utak forgalmát levezessen a főútvonalra. Ez mostanában megfordult, és a főútvonal forgalmának egy részét vezeti fel a Farkasréti útra, és ezzel nagyon kellemetlen helyzetbe hozza az ott lakókat a zaj és a forgalomterhelés miatt. Éjszaka nem lehet nyitva hagyni az ablakokat, mert olyan őrült száguldozás zaja jön be a házakba, hogy ez kellemetlen. Ezzel kapcsolatban ő írt a polgármester úrnak egy levelet, amire azt a választ kapta Lőrincz Mihály úrtól, hogy  a Farkasréti útra vannak tervek, s valóban, itt aztán vannak mindenféle tervek, már 10-15 éve is voltak, s tudja, hogy az önkormányzat pénzügyi lehetőségei ilyen milliárdos beruházásra nem tudja mikor lesznek elégségesek. Hallottak ilyeneket, hogy a 20KW-os légkábel föld alá helyezése, a felszíni vízlevezető árok megszüntetése, illetve zárt csatorna rendszerbe helyezése, majd parkolók kialakítása, biciklisáv, és így tovább. Ilyen volumenű beruházásoknak nem azt mondja, hogy nem örülnek a lakók, de nincs igény. Igény arra volna, hogy ezt a kialakult áldatlan állapotot, amit a megnövekedett forgalom, a száguldozás, és a csúcsidőben kialakult tömeg miatt van, megszüntessék. Erre a lakosságnak sokféle javaslata van, itt a fizikai sebesség korlátozáson át az útszűkülettől a fekvő rendőrig sok minden, de azt a választ kapta Lőrincz Mihály úrtól, hogy nem kívánják fizikai korlátozással a gyűjtő út forgalmát szűkíteni. Kértek az útra végig egy harmincas sebesség korlátozás, ami azóta megvalósult, igaz, hogy negyven kilométeres, de azt végig kihelyezték, és azóta az autósokat nem zavarja. Tudja, hogy megint nem önkormányzati hatáskör, de kérték azt is, hogy ne időszakos sebesség mérést végezzen a rendőrség, mert ezt sok helyen sokan kérik, és  a kapacitás szűkös, de ha egy állandó fix mérőt kihelyeznének, az feltehetőleg a száguldozást megszüntetné,  másrészt  a sebesség csökkentés mellett nem biztos, hogy a főút forgalmának kedvet csinál erre a terelő útra való áttérésre. Tudja, hogy a fix traffipax kihelyezés is rendőrségi hatáskör, de az önkormányzat támogatja-e, kezdeményezi-e a rendőrség felé, amennyiben ennek műszaki, technikai, anyagi, bármilyen akadálya van, ezekben tud-e, illetve akar-e segítséget nyújtani? Nem akarja hosszan húzni az időd, mert itt a lakóknak nagyon sok féle ötletük volt az egyirányúsítástól kezdve  rengeteg ötlet, csak úgy érzi, hogy az önkormányzatnak van olyan műszaki gárdája, hogy ha akarat van, akkor feltehetőleg ezt a problémát meg tudják oldani. Ez a kérdése, hogy támogatják-e a lakosságot, vagy inkább a Farkasréti úton áttranzitáló Pest környéki lakosság érdekeit képviselik.

Wittinghoff Tamás polgármester: Mint régi, budaörsi, műszaki ügyosztályos dolgozó, ezt a kérdést föltenni, számára, ez kicsit furcsa. Nem megbántani szeretné ezzel, Ő is azt a választ tudja adni, hogy természetesen egy gyűjtő elosztó útra nem lehet fekvő rendőrt tenni, meg beugró sávokat, mert az gyakorlatilag ellehetetleníti a történetet, s a lakosság szám az nem fog csökkenni, hanem vélhetően növekedni fog. Mostanáig egészen sokáig arról beszéltek, hogy hogyan tudják ezeket megoldani, már a normális kulturált körülmények között, s ez nyilvánvalóan növelni fogja a forgalmat, s ezt sokan szóvá teszik, de ezeket meg kell oldani.  Az igazi áttörés nem az lenne, hogy most negyvenes táblákat, meg traffipaxot tesznek, de a kérdésre az a válasz, hogy fölveszik a rendőrséggel a kapcsolatot, természetesen meg fogják ezt tenni. Nem fog személyeskedni, nem mondom el, hogy ki járt úgy, hogy egy ilyet egyszer kért, és ő volt az első aztán, aki beleszaladt ebbe, és fizetett büntetést, s mondta, hogy most kénytelen kifizetni, mert ő követelte, hogy legyen, de volt ilyen. Nem ez oldja meg,  a közlekedési kultúránkat sem ez oldja meg, a Pest megyei agglomerációs közlekedés problémáját sem ez oldja meg. De nem csak ez a probléma, de nem csak az autópálya díj belterületi  szakaszának díjfizetőssé tétele okozza ezt a problémát, mert akár fizet valaki, akár nem, reggelenként az M7-es már képtelen elviselni azt a forgalmat, ami a főváros felé, illetve délután a főváros felől irányul erre. Egyetlen megoldás volna, a normális kötöttpályás elővárosi közlekedés, és akkor Biatorbágyról, Herceghalomról, s azokról a településekről, akik, tranzit-, átmenő forgalomban használják a települést, ezt meg lehetne szűrni. Nem véletlenül vezették be, de ők nem akartak úgy, mint más települések olyan parkoló rendszert bevezetni, ami pénzlehúzásra irányul, hanem bevezették ezt a tárcsás rendszert, pont azért, hogy ne használják P+R parkolónak a város útjait. Igazából, ami a város határában – s egyébként ezzel kapcsolatban pont ma volt egy megbeszélése, s nincs kizárva, hogy Törökbálint határában  az intermodális csomópont kialakításának a lehetősége felmerülhet – szóval az lenne a jó, hogy nagy parkolók a város előtt, a város szélén, ráhordók, húsz percenként járó elővárosi kötött pályás rendszer, mert az megoldana egy csomó olyan átmenő forgalmat, ami terheli a Farkasréti utat, de szerinte csodák nincsenek, a Farkasréti út nem csak azért volt harminc évvel ezelőtt sokkal kertvárosiasabb, mert hogy más volt a mentalitás, de sokkal kevesebb volt az autó, sokkal kevesebb volt az itt lakó, és sokkal kevesebb volt az, aki a  városon keresztül ment át a főváros felé. Ezeket megoldani nagyon nehéz, de természetesen mellettük állnak, hogy úgy tetszik, azok mellett, akik itt élnek. Ő nagyon nem híve a büntetésnek, de hátha mégis ez is tud valamilyen önkorlátozást lehetővé tenni.

Faragó Tibor: Nagyon boldog, és büszke, hogy hozzájárulhat Budaörs költségvetéséhez azáltal, hogy telek-, és ingatlanadót fizethetnek, amiért tulajdonképpen nem kapnak semmit. Ezt csak bevezetőnek szánta. Amit akart mondani, hogy a Naphegy utca példája felsorolva, ami elég széles utca, és kétsávos forgalomra alkalmas lenne, ha nem parkolnának végig az egyik oldalon. Amikor négy és fél méter széles  útra azt mondják, hogy nem tudja megoldani a közlekedést, akkor itt egy élő példa, meg tudja oldani, nem csak a Naphegy utcában az x számú ingatlant, hanem az az egyik megközelítője a Frankhegynek. Egyenlőre túl sok baleset nem volt, embereket nem ütöttek el, nem kellemes, mert az egyik irányban előnyt kell adni a másiknak, de ez KRESZ. A BTG Kft-t szeretné megdicsérni, a múltkoriban történt ezen az úton, hogy az egyik oldalt, ami egyébként tiszta, úgy nagyjából, nem úgy szemét ügyben, hanem nem lóg be semmi, ott állnak az autók. A másik oldalon, ahol van a vízlevezető árok, ott bokrok, fák benőnek, s amikor az ember nem akarja, hogy a rózsák a kocsit kikarcolják, akkor elég nehéz elférni. Megkérte őket személyesen, írás, és papír nélkül kijöttek, megcsinálták, köszöni. A másik szintén közúttal kapcsolatos, mert ha az ember gyalog jár, és ők igen sokat járnak gyalog, a belvárosi részeken is a térdig érő gaz nem igazán az élhetőség jellegzetessége, de ennél szomorúbb, hogy fönn a hegyen, s pont az előbb említett Farkasréti út és körékén parlagfű van egymás hegyén, hátán. Most ő itt a szabályokat nem tudja, nem nézett utána, elnézést, s ebben majd segítséget is kér, hogy ha tényleg az úttengelyig, a járda,a  kerítés, az tényleg a lakóknak a felelőssége, ahogy leszűrte, akkor az lenne a javaslata, s ez nem lesz népszerű, hogy akkor ugyanúgy az önkormányzat sétáljon, mint ő, és hívja föl azoknak a telektulajdonosoknak a figyelmét erre a kötelezettségükre, mert a parlagfű mindenféle allergiát okoz, ha igazak a hírek, ez egy komoly dolog. Valakinek gyalogolnia kellene úgy, ahogy ezt ők teszik. Az önkormányzat néhány évvel ezelőtt nagyon szépen megoldotta a Szarvas köz, Rigó utca kereszteződésében van egy vaddisznók által keményen érintett terület, illetve ahová az esővíz rengeteg hordalékot lehoz, a költségét nem tudja, nem nézett utána, de nagyon szépen leaszfaltozták, és kikövezték, csak a lejtése nem elegendő, úgyhogy azóta minden félévben fél méter sár, bár ez talán túlzás, de eliszaposodik, amit aztán a vaddisznók ismételten dagonyának használnak, és a parlagfű is nagy örömmel otthont talált ott, ami viszont nem köthető telek tulajdonoshoz. Az ember azt szeretné, ha ezt időnként letolnák, valószínűleg megoldható. Ezt ő jelezte már Frankhegyi részönkormányzati ülésen, ahol jegyzőkönyvbe is vették, de túl sok eredménye nem volt, ez április tájékán történt, úgyhogy ezek a tizenöt meg harminc napok… jó mindegy. Az utolsó, amit szeretne kérdezni, de ezt tényleg csak, mint műszaki ember szeretné tudni, hogy amikor elkészítik ennek a területnek a rendezési tervét, milyen műszaki megoldás van arra, hogy az 5-7 méter mélységű vízmosásokból utat csináljanak? Feltöltéssel? Szélesítéssel?

Wittinghoff tamás polgármester: Ugye, hogy nehéz?

Faragó Tibor: Ő nem mondta, hogy könnyű, de lehetne csinálni körforgalmakat, ha legalább néhány utcát megnyitnának, egymással párhuzamos szintvonalat követő utak között, de nem az ő dolga.

Wittinghoff tamás polgármester: Nem mennének bele a tulajdonosok, körforgalmat kialakítani iszonyúan nagy mennyiségű területet igényel.

Faragó Tibor: Akkor lehetséges megoldás a mikroközösség, akik egy adott területen vállalnak ezt-azt, amazt. Lefaragom a telkem oldalát, és megjön akár a hét méter is, a másik pedig, hogy vannak ezek a nagyszerű vízmosás árkok, mint például pont a Rigó utcával párhuzamosan, ahol annak idején a Metro földet betömték, félig. Onnantól kezdve megjött Budapest felől az átkötés, amitől egy csomó betörés lett azon a környéken, de ez egy huszonéves történet, így ezt nem hozza fel, de nem lehetne ezeket az árkokat tovább tölteni? Tudja, hogy vannak zöld békák, meg vörös poloskák…

Wittinghoff tamás polgármester: A zöld hatóság nem járul hozzá.

Faragó Tibor: Lehetséges, hogy a hatóságot meg lehetne győzni, Budaörs él, élni akar, a hegyek is élni szeretnének. nem tudnak olyan érvet hozni, hogy azt a területet, ami most egy árok, s egyszer volt ott szemét gyűjtés, akkor szép volt, azóta megint derékig áll a szemét, mert gondolja, nem csak a telkesek hordják fel oda a holmit. Ha ezeket betömnék, máris meglenne a lehetőség arra, hogy például a helyén akár 12 méter széles utat kialakítsanak.

Wittinghoff tamás polgármester: Sok olyan problémát vetett fel, amivel ők is tisztában vannak. Az árkokkal nagyon nem egyszerű a helyzet, egyszer meg is akarták büntetni a műszaki ügyosztályt, amikor egy árkot rendbe tett az önkormányzat, úgyhogy nagyon kell ám vigyázni, ha az ember árkot akar rendbe tenni.

Mihály László, Kővirág utca: Valamelyik nap felkeresték a közterületesek, hogy a Kővirág utcát egyirányúsítani akarják. Ők már ezt régen kezdeményezték, de megkérdezték az Ibolya, a Nárcisz, a Pipacs utcákat, de elhalt az is. Most állítólag a sportpályára sportcsarnokot akarnak építeni. Van erről tudomása valakinek? Mert a fiatalember ott volt múlt héten két kivitelezővel, és azt mondta, a futballpálya felett a játszótérre egy kondi termet fognak építeni. Azért ment oda, mert tanakodtak ott, hogy ez föltöltött terület, be tud menni negyven tonnás kocsi. Először a forgalmat kéne…itt Budaörsön a keskeny utcák, a Kővirág is öt méter, most azt akarják elérni, hogy az Őszirózsa felől az Ibolya felé menjenek fel. Ez mind a kettő aszfaltos, elméletileg jobbkéz szabály van, de fent 15%-os emelkedő van, ott két kerítést már kidöntöttek. Az lenne a kérésük, hogy azt a hét tulajdonost kérdezzék meg, aki a Kővirágban lakik, ne a többit, és akkor föntről lefelé jöjjenek. A másik nagyon fontos, a Kürtnek van ott egy parkolója, miért van annak elsőbbsége, mikor zsákutcából jön ki? Ezt magyarázza meg neki valaki. A Kővirágban kiraktak egy stop táblát. Ha zsákutcából jön ki valaki, nem lehet elsőbbsége. Rakosgatják a táblákat, és senki nem tud róla? A másik meg, itt csináltak egy víznyelőt, van itt egy szakértő ember, aki állítólag ért hozzá. A Kürt felől, ami jön le víz, csináltak egy terelő vályút. Miért kerüli ki az a víz? Miért nem oda folyik be, ahol kiépítették? Miért megy el mellette a víz?

Wittinghoff tamás polgármester: Mert rosszul építették ki.

Mihály László, Kővirág utca: Ki veszi át akkor ezt a munkát? Műszaki ügyosztály. Náluk is csináltak padkát, 15 centit lejt, a padka és a rács között van 15 centi, elfolyik mellette a víz. A másik két és fél méteres rács fölösleges. Nem tudja, átvesznek valami munkát, kifizetik… Most építettek ott egy csomó lakást az Őszirózsánál, hat darab négy lakásos társasházat csináltak, meg kell nézni, azért javasolom a Kővirágot, hogy Ibolyától lefele menjen, ezt a víznyelőt, ahol nagy teherautók is forgolódnak, hát azt bontsák el, vagy csináljanak vele valamit, fölakadnak rajta a kocsik. Hozott egy alkatrészt. A játszóteret este be kellene zárni, reggel ki kéne nyitni. Ezért fizetnek ugye? Vasárnap már megunta, hogy rugdossák a gyerekek a kaput, meg átmásznak, kiment és szétszedte, elhozta, hogy ne legyen leltár hiány, és akkor ellenőrizzék azt, hogy időbe becsukják a kaput és nyissák ki. Már tíz napja a kapu állandóan nyitva van. tessék, kinek adja oda? (átadja a polgármesternek)

Wittinghoff Tamás polgármester: Köszönik, hogy visszahozta a csavart.

Lőrincz Mihály műszaki ügyosztály vezető: Egy pár félreértést szeretne tisztázni. A Kővirág utca egyirányúsítását nem az önkormányzat szeretné, hanem lakossági kérés volt, megkeresték a területi képviselőt, aki közvetítette feléjük ezt, és kiküldtek egy kérdőívet, hogy egyet ért-e ezzel a lakosság. Igen, azt a hét családot fogják megkérdezni, akik ott élnek. Az, hogy fentről, az Ibolya utcából fentről, vagy fordítva, ilyen döntés még nem született, ha az egyirányúsítással egyetértenek, megvizsgálják, hogy melyik a szerencsésebb.  Azért javasolták az Ibolya utcáról, mert a Kürt parkolóját így lehet megközelíteni most, jelen pillanatban, hogy az Ibolya utca, Kővirág utca, Őszirózsa zsák szakasza, amelyik egyébként Őszirózsa, ezért van kint, hogy elsőbbsége van, ezért van a stop tábla. Az, hogy valami zsákutcával végződik, nem jelenti azt, hogy nem lehet ilyen elsőbbsége adott esetben.  A Kürt parkolóját csak így lehet megközelíteni, s az, amiről panaszkodtak, hogy reggeli órákban nagy a forgalom, akkor, ha az Ibolya utcától lefelé egyirányú, akkor ez a forgalom nem fog változni, a Kürt parkolójába mindenki ugyanígy fog lejönni a Kővirág utcából. Ha ellentétes irányú az egyirányúsítás, akkor értelemszerűen kénytelen lemenni az Árok utcán, és az Őszirózsán vissza, hogy a parkolóját elfoglalja, s akkor jelentősen csökken a terhelése a Kővirág  utcának. Igazából a másik oldalra is nyitottak, de akkor tudomásul kell venni, hogy a Kürt parkolójának a forgalma továbbra s az Önök utcájába fog zajlani. A víznyelőt megnézik, ezt most nem tudja, hogy így van-e, de nem kételkedik, és intézkedni is fognak benne. Még egy félreértést eloszlat, nem csarnok épül, hanem egy kültéri fitnesz park. A Herman iskola sportudvarán létesítettek egy ilyet, és a lakosság nagyon szereti, igényként merült fel, hogy legyen több ilyen a városban, így a sportcsarnok-uszoda szabad területén is létesült egy ilyen, s most egy pályázati lehetőséggel a szabadidő parkban létesül egy ilyen. Tehát ez nem csarnok, egyszerűen hat-nyolc kültéri fitnesz gép gyerekeknek, felnőtteknek, ami szerinte abszolút jó szolgálatot tesz a szabadidő parkban.

Szél Attila, Frankhegy: Nem tudja megvédeni magát a polgármester, a Felső-határúti hölgy is elment, és a Farkasréti úti úr is elment, de azt kell mondania, hogy polgármester úr vétlen ebben a dologban. A Farkasréti út terhelését az okozza, hogy a XI. kerületi önkormányzat nem túl jó gazda módjára az egész Madárhegyet átengedte a befektetőknek, és olyan sűrűség, és lakásszámú épületek fognak épülni, több ezer, hogy ez olyan terhelést fog róni a Farkasréti útra, hogy belegárgyulnak. A Felső-határúttal is meg akarja védeni, ő nem kaszkadőr, hogy le merjen ott menni, mert az 30%-os, mondhatja a hölgynek, aki elment, hogy Frankhegyről, arról az útról kocsival egyszer fog csak lemenni. Annak olyan hírértéke lesz, hogy soha többet senki nem fog ott lemenni, tehát nem fogják terhelni azt a drága tulajdonost, aki önkormányzati pénzen, szinte ingyen, vagy legfeljebb 270 ezer forintos hozzájárulás megfizetése mellett megkapta a csatornát, s őket továbbra is el akarja lehetetleníteni abban, hogy teljes önerőből megépítsék, nem önkormányzati pénzből  a csatornát. Ez a két dolog azért szorult védelemre, mert nagyon jól rámutat arra, hogy nem érdemes gyűjtő utakban gondolkodni, mert ahol széles utak jönnek, ott forgalom is lesz. Utána mindenféle forgalom korlátozó eszközt kell bevezetni, itt ugye nem lehet fekvőrendőröket, csak út keresztszelvény csökkentésekkel lehet élni, tehát nem szerencsés Frankhegyre is gyűjtő utakat tervezni, mert akkor megindul a madárhegyi siserehad  Budaörsön keresztül, tehát ezért lenne fontos, hogy a Csíki hegyek méreteket tartsák Frankhegyen is, s mint látja, békejobbot nyújtanak. Nem akarják megosztani Frankhegyet, nem akarnak Mozaik 1-et, nem akarnak külön Frankhegyet, ők úgy fognak tárgyalni, hogy Frankhegy, és a tudásukat annak fogják alávetni, hogy Frankhegy egésze ugyanolyan jogokat, és ugyanolyan előnyöket élvezzen. Ebben a békéltető tárgyalásban azt szeretnék, hogy mindkét fél nyertes legyen, mint minden békéltető tárgyalásban, de ehhez nekik is nyerni kell.

Kovács István, helyi lakos: Szeretettel és tisztelettel köszönt mindenkit! Polgármester úr a megnyitáskor közölte, hogy 21 óráig lehetnek…

Wittinghoff Tamás polgármester: De azt is mondta, hogy van időkorlát minden hozzászóláshoz.

Kovács István: Érti, és természetesen ehhez akar ő is alkalmazkodni, és kímélni akarja saját magát is, hogy ne bántsa senki. Nagyon örül annak, hogy a prezentációban a szép és eredményes dolgok mellett részesültek a gondokból is. Ennek a súlyát ő maga is érzi, de nem az ő dolga, hogy ezt megoldja. Mindenesetre, nyomasztó lehet azok számára, akik a városért dolgoznak és tevékenykednek napról napra. Egy kis energiát szeretne kérni…

Wittinghoff Tamás polgármester: De azt föntről, nem?

Kovács István: Igen, igen, föntről. Úgy érzi, hogy kell szólni néhány dolgot a vallással kapcsolatban is. Nagyon pozitív dolog történt a második Vatikáni Zsinat egyik kezdeményezése alapján, amely az egyházak közötti jobb együttműködést célozta. Ennek szellemében II. János Pál pápa pápasága kezdetén felkereste a római zsinagógában főrabbit és látogatást tett nála. Ez egy 1500 éves intervallumot szakított meg, és pozitív irányba viszi a dolgokat. A bevezető mondata az volt, hogy a zsidó vallás a katolikus egyház nővére. Ezzel azt érzékeltette a pápa, hogy a vallás története is beleillik az egyetemes emberi történetbe.

Wittinghoff Tamás polgármester: Egy pillanatra közbeszólna. Egyáltalán nem vitatva azt, és hogy ennek a fontosságát lebecsülendő, de van egy másik szabály is a közmeghallgatással kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy a város közügyeit érintő kérdésekről beszélnek. Ő maga is nagyon pozitívnak tartja azt, ami elhangzott, de tényleg, ha lehet szorítkozzanak arra. Most tömegesen kezdtek el kimenni a teremből.

Kovács István: Már előzőleg volt ez a távozás…

Wittinghoff Tamás polgármester: Nem, dehogy, nézzen hátra!

Kovács István: Nem mer. Egyébként, éppen Budaörshöz ért volna, ahol az Árpád-kor közepén, 1250-ben már állt egy, a mostani katolikus templom helyén egy kápolna, egy királyi kápolna. És azóta, ahogy említették a kis patakukon, a Hosszúréti patakon is sok víz lefolyt már, így már más egyházak templomai is vannak a városban. Ezzel rendelkeznek a reformátusok és az evangélikusok, a jehovista gyülekezetnek is van az Árok utca-Baross utca sarkán temploma és épülő félben van a görög-katolikus egyház temploma a Puskás Tivadar utca elején.

Wittinghoff Tamás polgármester: És vannak baptisták.

Kovács István: Igen, reméli, hogy az a gyülekezet is majd templommal fog gazdagodni. Ez a sokféle isten háza nem azt jelenti, hogy ilyen sokféle isten van itt, hanem a különböző utakat jellemzi, amivel ezek a vallások Istenhez közelítenek. Úgy érzi, hogy ezen a részen, kiemelve az evangélikusokat és a görög katolikusokat, több településről gyűjtik össze Budaörsre a híveiket, így mondhatják egy kicsit, hogy vallási szempontból már Budaörs járásközpont. Úgy érzi, hogy elhangzott polgári és civil formában is az, hogy a városvezetők gondosan tanulmányozzák, hogy milyen lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy Budaörs ismét járásközpont legyen. Úgy érzi, hogy meg kellene támogatni, hogy a lakosság részére is biztosítani kellene népszavazást ez ügyben. Tudatában van, hogy anyagilag egy jelentős dolog lenne, amit külön nem szabad megrendezni, hanem a következő évi önkormányzati választásokhoz csatolva lehetne megkérdezni Budaörs lakosságát, hogy véleményt nyilváníthasson azért, hogy Budaörs ismét főváros lehessen.

Wittinghoff Tamás polgármester: Erre rögtön válaszol. Az már késő lenne. Előbb kell kezdeményezni, nem tudja megmondani fejből, hogy mennyivel, de az önkormányzati választások előtt lehet kezdeményezni ezt. Amit ő maga érzékel a budaörsi közvélemény kutatásokból, 100%-ig meg van arról győződve, – nem fogja azt mondani, amit a kormány szokott mondani, hogy erre kaptak felhatalmazást – de abban biztos, hogy ha a budaörsieket megkérdezik, hogy szeretnék-e helyben intézni a helyi ügyeiket és azt, hogy Budaörs legyen járásközpont, a 90%-ot jelentősen meghaladó, bármilyen politikai hovatartozástól függetlenül lenne az a válasz, hogy természetesen igen. Nem kell ezért pénzt kidobni az ablakon, de későn lenne az önkormányzati választás miatt.

Kovács István: Ez körülbelül egy év múlva lesz, ezt a kezdeményezést nem lehet, hogy már lejárt dolog lenne?

Wittinghoff Tamás polgármester: Ezt érti, de nem lehet. A törvény leírja, hogy mennyivel az önkormányzati választás előtt lehet ezt kezdeményezni.

Kovács István: Együtt nem lehetne ezt megrendezni?

Wittinghoff Tamás polgármester: Ezt próbálja elmondani, hogy nem.

Kovács István: Elnézést kér, ő ezen most teljesen megakadt. Szeretne akkor egy másik témára kitérni. Az első komoly munkát néhai Hauser József volt iskolaigazgató tette le Budaörsi Krónikájában, amiben feldolgozta a település múltját, és többek között – lévén, ő is német származású – kitért erre is, a betelepülés körülményeire. Ugyan gróf Bercsényi Zsuzsanna 1721-ben szerződött a betelepülő budaörsiekkel, de gyakorlatilag, már tényszerűen ez megtörtént pont 300 éve már, 1718-ban. Tehát, ennek a 300. évét élik jelenleg. Ennek kapcsán említené meg, hogy a város jó kapcsolatokat ápol Bretzfelddel, és ennek egyik kezdeményezője volt Joósz József úr, akit nagyon szerény személye javasolt is, hogy díszpolgári címet kaphasson, tevékenységéért, de ezen túl is sokat tett a városért, nem csak a város német lakosságáért, hanem – véleménye szerint – visszautalva az előbb említett, különleges kapcsolatteremtésre is, neki érdemei vannak ezen a területen is. Megint évfordulós alkalom: Budaörs lakossága is meghozta az áldozatot, ugyan úgy, mint a magyar települések 1918-ra, amikor befejeződött a nagy háború, az I. Világháború. A templomkertben lévő hősi emlékművön majdnem 300 katonaférfi neve van felsorolva, aki életét adta a hazáért. A sporttal is sokféle hozzászólás történt, ő maga ahhoz szeretne csatlakozni, hogy a fiatalság a jövő, a fiatalságé a sportolás és egy nagyon alapos kiadványban Borhegyi Éva újságírónő jelentette meg a Budaörsi Napló gondozásában ezt az összefoglalót, amiben a szülők számára segítséget nyújt, hogy gyereküknek a sportolási lehetőséget megválaszthassák, természetesen utal az elért eredményekre is, hiszen több sportágban van budaörsi ifjúsági bajnok is. Még egy téma van hátra, az örökös téma, amiért ismét szót emelne, ez pedig az utcájuk névváltoztatása. Földrajzi alapon indokolva, a fölöttük lévő hegyről van szó, az Írnok-hegyről, a Schreibeberg-ről. Mivel Budaörsön legalább nyolc, ilyen kisebb hegynek egy vagy esetlegesen számos utca viseli a nevét, így azt érzi, hogy ez nem egy olyan különleges kérés, amit nem lehetne megoldani. Ráadásul, 1996-os adatokat rögzítő térképen is úgy van, hogy a lakott rész fölötti részt nevezték el sajnos, valamikor anno az átkosban, de ez egyáltalán nem politikai jellegű meghatározás ebben a vonatkozásban. Tévesen nevezték el azt Kőhalomnak. Ő maga, csekélyke kis konyhai német tudása mellet is garantálja, hogy semmi köze Kőhalomnak a Schreibeberg megnevezéshez. Szeretné azt is megkérdezni, jelenlegi kiváló képviselőnőjük, dr. Bakó Krisztina munkáját, ő maga csak távolról tudja figyelemmel kísérni, írott médiumokban, mert már ennek a médiumnak is elektronikus változatban bővebb terjedelemben vannak, de amit ő ebből le tudott szűrni, az ő több éves munkássága alapján, hogy egy bátor és egy igazán megalapozott véleményt kifejtő képviselőnőről van szó, akit, esetleg csoda folytán még az is lehetséges lenne, mint egy harmadik alpolgármester is szerepelhetne a jövőben. Ez megint csak egy ilyen ideális elképzelés. Ahogy szokták mondani, hogy a hölgyek sok mindenre oda tudnak figyelni, és azt gondolja, hogy a Kisfaludy utca és környékének is igazán nagyszabású munkálatai, amik folynak, igénybe veszik. De ha egyszer mégis ideje lenne, a Mária völgyben, a Zúzmara utca oldalán és a Zengő utcai szakaszán fölérkezne oda, ahol – már hagy mondja – az elátkozott Kőhalom utca kezdődik, és hosszan beépítetlen rész van, ahol még másig is weekend telkek vannak. Szeretné, ha meggyőződne arról, hogy tényleg egy megalapozott kérést ismétel már évek óta.

Wittinghoff Tamás polgármester: Annyit szeretne mondani az utcanév változtatással kapcsolatban, mert aznap olvasott egy újságcikket, amit azért sajnál, mert ha megkeresték volna az önkormányzatot, akkor lehet, hogy ott is megjelenhetett volna ez, de nem baj. Az önkormányzat minden egyes olyan névváltoztatási javaslat kapcsán, ami fölmerül, megkeresi az adott utcában élőket, és nem fogja az ő ellenükre megváltoztatni természetesen az utca nevet, mert habár itt az hangzott el, hogy ő maga nem elég liberális, ebben mégis csak az. Nem gondolja helyesnek azt, hogy ha egy adott közösség, amelyik egy adott utcában él, szándékai ellenében tesznek ilyet. Az, hogy ezt a névváltoztatást már nagyon régen egyszer megpróbálták megkérdezni, nem kapott támogatást, az nem jelenti azt, hogy nem keresik meg még egyszer, az adott utcát, hátha azóta megváltozott a véleményük. De azt tényleg szeretné kihangsúlyozni, hogy mint ahogy intézményvezető vagy bármilyen pályázat kapcsán mindig kikérik az érintettek véleményét, és nem emlékszik olyanra, amióta ő ott van, hogy azzal ellentétes döntés lett volna. Egyszer volt, de azt a másik többség erőszakolta ki, hamar lett is változás ott, abban a döntésben. Elnézést kér, de van egy szabály: nem beszélgetnek. Tudomásul vették a javaslatot és meg fogják vizsgálni azokat, amik elhangzottak. Arra szeretne kérni mindenkit, azt mondta, hogy Kovács úr az utolsó hozzászóló. Este 7 óra van, 2 órája vezetik az ülést, Kovács úr közben ki tudott menni, ő maga azóta is ott ül és ők is emberből vannak. Mert akkor szünetet fog elrendelni, 15 percet. A közmeghallgatás eltarthat 21 óráig, de akkor muszáj szüntet tartani, mert nekik is kell néha levegőt venni, és vannak bizonyos…hogy is mondta annak idején Bot Péter Ákos? Biológiai szükségletei. Így van. Ő a következő úrnak megadja a szót, de tényleg azt kéri, hogy ha lehet röviden és legyenek egymással toleránsak.

Fekete Lajos: A Kisfaludi utca építéssel kapcsolatban szeretne feltenni pár kérdést, ha lehetséges, a csatorna építéssel kapcsolatban. Elég nagy forgalomelterelés van, most a Kálvária utca végét egyirányúsították a szökőkútnál,  a másik végén meg valaki a behajtani tilos táblát elhajlította, majd leszereli. Az aszfalt helyét meghagyták, kerülgetik autóval, tegnap előtt majdnem karambolozott, mert szemből bejöhettek, mert tábla nem volt ott. A másik, hogy a Máriavölgyből lejövő forgalom a Maros közön megy be, ami jelenleg egy sávos, most ott megtiltották a parkolást, de úgy, hogy az ottani lakóknak nem szólt senki. Fölrakták a megállni tilos táblát olyan magasra, hogy aki a Kossuth Lajos utcából jön, és jobbra kanyarodik kis ívben, nem látja. A gyerekek mennek rollerrel, biciklivel,  meg a gyalogosok az út középen, mert a járda szúrja  a talpukat, s a táblát olyan magasra rakták, hogy nem látják. Egy héten belül kijött a rendőrség, és figyelmeztették őket, hogy figyeljenek oda. A környező utcákban mindenhol ki van helyezve a megállni tilos tábla, a Kisfaludi utcában nem lehet most parkolni, hová álljanak meg? Hol parkoljanak? Mert a környéken sehol nem lehet. van, aki egész nap otthon van, mert nyugdíjas, beteg, nem tud két óránként lemenni a főútra órát átállítani. A másik, hogy a Maros köznek az esetleges egyirányúsítására, teljesen mindegy, hogy melyik irányba, erre lehetne- e módot találni?

Lőrincz Mihály műszaki ügyosztály vezető: A Kisfaludi utca egy nagyon forgalmas gyűjtőút, ami a Máriavölgy utcától, és az attól északra való területekről hozza le az autókat. Egy útépítés, egy csatornarekonstrukció sajnálatos módon olyan következményekkel jár, hogy le kell zárni az adott szakaszt. Megpróbálnak mindig a félpályás megoldást, de van, amikor nem lehetséges. Nem tudja, rossz vagy jó hír, hogy a csatorna rekonstrukció után tavasszal a Kisfaludi utcában egy teljes útépítés is meg fog történni, csapadékvíz hálózattal, útszerkezet építéssel, és egy teljes szőnyegezéssel, tehát tavasszal sajnos ismét az ott lakók, illetve az ezen az úton közlekedők ilyen nehézségekkel kell, hogy szembenézzenek. Az út-, és mélyépítési osztály nagyon gondosan, és alaposan vizsgálta, hogy hogyan lehet terelő utakat kijelölni, hogy le lehessen jönni egyáltalán a környékről. A Kőhegy utcái négy méteresek, négy és fél méteresek, ahol két autó nagyon nehezen fér el egymás mellett, ha valaki parkol, akkor végképp nem. Csak ezeken az utcákon lehet eljutni a Nefelejcs utcáig, ahonnan le lehet jönni a Szabadság útra, illetve a főútra. Ahhoz, hogy ez a terelő útvonal működjön, ahhoz ezekben az utcákban a parkolást meg kellett tiltani. Remélhetőleg a csatornaépítés nagyon jó ütemben halad, most az időjárás is barátjuk, s nagyon hamar vissza tudják adni a Kisfaludi utca forgalmát, s akkor ezek a nehézségek megszűnnek. Addig nem tud mást mondani, türelmet kér. A városban több helyen van, a Thököly utcában is sajnos teljes útlezárást kellett időszakonként, de a Tűzkőhegyi, a Fodros utcában is szintén. bizonyos értelemben jó, mert megújulnak a város közútjai, csatornahálózata, de ez bizony ilyen nehézségekkel jár, türelmet kér mindenkitől ebben a tekintetben.

Kovách Attila: Jön a halottak napja, Mindenszentek, olyan a régi köztemető, hogy sírva megy be. Külföldön megy, olyan szépek, rendbe tartottak, tudja hogy az egyház kezében, de kéri az önkormányzatot, akkor járjanak el feléjük. Olyan fák vannak, amik teljesen el vannak száradva, nem egy, hanem öt-tíz- ennyit szeretett volna mondani, mert szégyelli, ha kimegy a temetőbe.

Wittinghoff Tamás polgármester: S hogyha megnézi azt a köztemetőt, amit ők tartanak fenn, akkor látható a különbség. Igyekezni fognak a ráhatással. megjegyzi, ami fejlesztés ott megvalósult, az is önkormányzati pénzen valósult meg, s ha megkapnák kezelésbe, akkor biztosan másképp nézne ki, de itt érzelmi kérdések is vannak, ezt nem szeretné háborgatni, reméli meg fogják tudni oldani.

Köszöni mindenkinek a jelenlétet, az aktív részvételt, az észrevételeket is, pozitív hozzáállásokat, és a kritikákat és mindenkinek további szép estét kíván, az ülést bezárja.

 

k.m.f.

 

 

 

      Wittinghoff Tamás                                                                   dr. Bocsi István

            polgármester                                                                               jegyző

 

 

 

 

 

Mellékletek:

  1. sz.: prezentáció

 

A jegyzőkönyv összeállításának időpontja: 2018. október 19.