Jegyzőkönyv Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021. november 10-i közmeghallgatásáról
Az ülés helye: Budaörsi Polgármesteri Hivatal, II. emeleti tanácskozó terme (2040 Budaörs, Szabadság út 134. sz.)
Jelen vannak: Wittinghoff Tamás polgármester, Biró Gyula, dr. Ritter Gergely, Hauser Péter, Laczik Zoltán, Monostori-Kalovits Márk, Stifft Nándor, dr. Tóth Ferenc, Farkas Benedek, Kisberk Balázs, dr. Czuczor Gergely, Löfler Dávid képviselő.
Igazoltan távol van: dr. Molnár Gábor, Kapitány Gábor képviselő.
Tanácskozási joggal jelen vannak: dr. Bocsi István jegyző,Vágó Csaba kabinetvezető, Lőrincz Mihály ügyosztályvezető
Skype-on jelen van: dr. Molnár Bernadett aljegyző,Barta Gáborné pénzügyi irodavezető, Csík Edina főépítész, Domahidi Emma városépítési irodavezető, Erdős Károlyné jegyzői irodavezető, Kövesdi Gabriella Szociális és egészségügyi irodavezető, Zolnai Márton út- és mélyépítési osztályvezető, dr. Gróza Zsolt vagyongazdálkodási irodavezető
Jegyzőkönyvvezető: Pintérné Berecz Anita
Jegyzőkönyvet készítette: dr. Sándor Anett, Pintérné Berecz Anita
Számítástechnika: Tanos Gábor informatikai irodavezető
Wittinghoff Tamás polgármester: Tisztelettel köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a Képviselő-testületből 12 fő van jelen és határozatképes, dr. Molnár Gábor, Kapitány Gábor képviselő vannak igazoltan távol, a közmeghallgatást megnyitja. A Képviselő-testület mai ülése több szempontból speciális. Egyrészt tavaly ilyenkor, amikor a járványügyi adatok hasonlóak voltak, mint most, akkor minden zárva volt, semmilyen ilyen jellegű rendezvényt nem lehetett megtartani. Most még a helyzet nem ilyen, de igyekeztek a lehető legkisebbre szorítani a kockázatot. A kollégák abban fognak segíteni, hogy egyszerre ne legyenek túl sokan a teremben, alapvetően 5 fő, és ennek megfelelően fognak cserélődni azok, akik szeretnék megosztani a gondolataikat a mikrofonnál.
Annak a kötelezettségének tesz először eleget, hogy bemutassa az elmúlt időszakot (amit próbált elbliccelni, de a kollégái, munkatársai azt mondták, – és valószínűleg igazuk van – hogy úgy illendő, ha már nagyon régen volt ilyen jellegű tájékoztatás, akkor ezt tegyék meg).
Wittinghoff Tamás polgármester megtartotta beszámolóját. Az általa elmondottakhoz készült prezentáció a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi.
Hozzászólások:
Pusztayné dr. Jakab Róza: Az első sorszámot ő húzta, Pusztayné dr. Jakab Róza, budaörsi lakos és a Budaörsi Frankhegyi víziközmű Társulat elnöke. Azon kevesek közé tartozik, akik a diagramm szerint Frankhegy fejlesztéséért harcolnak. Előzetesen szeretné elmondani, hogy ennek a nagyon gonosz járványnak van egy „pozitív” hatása, mégpedig az, hogy a tárgyalótermet nem özönlötték el a frankhegyi telektulajdonosok. Végül is ő itt van és nagyon sok mindent szeretett volna a jelen lévők tudomására hozni, de nem kívánja az időt ő maga sem túlságosan húzni, azt, amit ő írásban leírt, azt ügyfélkapun keresztül rendelkezésre bocsájtja. Amit viszont nagyon fontosnak tart, ezt bevezetésként kell elmondja, hogy megértsék az aggályait, problémáit, amit kb. négyezer érdekelt frankhegyi nevében fog elmondani. A közelmúltban jutott tudomására egy a Budapest Környéki Törvényszéken lejátszódó jelenet, amikor az Önkormányzat kontra Frankhegy tulajdonosi perben az „Önök” által súlyos milliókért felfogadott ügyvédi iroda tojáshéjtól még meg sem szabadult ügyvédbojtára azzal szórakoztatta a frankhegyi tagtársukat, hogy számtalan ötlettel rendelkeznek ahhoz, hogy megakadályozzák Frankhegy fejlesztését.
Polgármester Úr! A frankhegyiek kőkemény építési telekadót fizetnek. Ő maga, amióta adóznak, majdnem egy millió forint adót fizetett a frankhegyi két telke után, semmit, de semmit nem kapott ezért. Elnézést kér, ha kicsit erősebben fog fogalmazni, de ezzel őt megbízták és felhatalmazták. Azt kell mondja, nem mindig jó az, Polgármester Úr, ha valaki harminc éven keresztül hatalmat gyakorol. Azt, hogy mi a frankhegyiek véleménye, engedje meg, hogy egy arám nyelvű négy szavas bibliai fogalommal véleményezze. Arámul nem mondja el, de magyarul igen. „Megszámláltattál, megszámláltattál, megmérettettél és könnyűnek találtattál.” Amit Önök az elmúlt évtizedekben Frankheggyel műveltek, az azért kiveri a biztosítékot. Négyezer ember alkotmányos jogait minősítik és kezelik egészen szabatos módon, de nem csak az alkotmányos jogokat és szándékosan mondom, hogy alkotmányos jog, mert Önök egyfolytában bírálják az Alaptörvényt, tehát Alaptörvényről nem beszél, de amikor a szocialista, szabaddemokrata kormány volt, az akkor lévő Alkotmány bizony maga is kimondta az ivóvízhez, a csatornához való jogot. Ebben Polgármester Úr, Önnek nagyon sok támogatója van, igaz, hogy nem 133 bátor ember, de azért itt is vannak bátor emberek, akik segítik Önt, hogy az akaratát érvényre juttassa.
Polgármester Úr! A Víziközmű Társulat tagjainak is vannak hatékony ötletei, ezeket az ötleteket ők úgy nevezik, hogy a törvényességhez való ragaszkodás. Ismerik az Alkotmányt, ismerik a Polgári törvénykönyvet, ismerik a Víziközműről szóló a jogszabályt, a kisajátítási törvényt és nagyon sok jogszabályt, az építési törvényt is. Ennek következtében nagyon jól tudják, hogy mi az a taxáció, nagyon jól tudják, hogy mi az, hogy polgárjogi semmisség, nagyon jól tudják, hogy milyen összefüggésben van a Helyi Építési szabályzat a Kiszabályozási Tervvel és csakis kizárólag akkor alkalmazható, hogyha azt képviselő-testületi rendelettel fogadják el, s szoros összefüggésben mindkettőt egyszerre alkalmazzák. Az jogszabály sértő, ha rendelettel el nem fogadott Kiszabályozási Tervet alkalmaznak. Ahhoz, hogy ők naprakészek legyen a törvényesség területén, mindent megtesznek és napra készen értelmezik, s tanulmányozzák a jogi eszközöket. Ő, aki aktív korában büntető- és gyermekjogi szakjogász volt, elment egy országos építésjogi konferenciára, ahol végre megtudhatta, hogy hogyan kell értelmezni az építésjogi szabályokat. Megtudhatta azt, hogy hogyan függ össze az Építési Szabályzat a Kiszabályozási Tervvel és a Kiszabályozási Tervnek hogyan kell alkalmaznia az OTÉK által meghatározott kiszabályozási vonalat. Arra is képes volt és képes, hogy az internet áldásait kihasználva fölmenjen napi szinten a Miniszterelnökség Lechner központjának dokumentációs adattárába, amely pontos képet ad az építésjogi szabályokról. Tudja azt is és a Víziközmű Társulat tagjai tudják, hogy egy önkormányzat, amelyik annyira elszegényedik, hogy nyolcvanötmillió forintot nem képes kifizetni egy vizet biztosító gépház felújítására, akkor van arra lehetőség, megalakult a Nemzeti Vízközmű Zrt., ott önként, dalolva, ingyen le lehet adni a vízközmű vagyont. Az, hogy mit jelent önként dalolva és ingyen…ahog a frankhegyi tulajdonosoktól elvárják, hogy önként dalolva, ingyen leadják az ingatlanuk egy részét. És Polgármester Úr ez a lényeg, hogy Önök az alapszintű finanszírozást kívánják megvonni Frankhegytől, és ahogy Lőrincz Mihály úr kijelentette, gondolom nem önszántából, megtagadják, ha kell a tulajdonosi hozzájárulást is, hogy megakadályozzák Frankhegy fejlesztését. Engedjék meg, hogy még egy idézettel éljek, ez az idézet Békesi László úr híres közgazdász professzor úr mondata volt: „ez a kisszerű, ostoba, primitív bosszúvágy gyalázatos példája” Hogy még hogyan lehet ezt minősíteni, az nem a mi feladatunk, hanem meghatározott hivatalok feladata. Polgármester úr! A viziközmű társulat a „kesztyűt felvette” A jogszerűség helyreállítására tett intézkedéseink mellett természetesen élünk a vízgazdálkodási törvény 38. §-ban taxatíve felsorolt feladataink végrehajtásával, és ugyanezen törvény felhatalmazása alapján élünk a 44. §. (1) bekezdésében meghatározottakkal, hogy miből gazdálkodhat a viziközmű társulat, érdekeltségi hozzájárulásból, az illetékes önkormányzat költségvetési támogatásából, illetve állami és egyéb támogatásból. Az pedig amit követelnek a frankhegyi tulajdonosoktól az nem társulati feladat. Semmi közünk az építési szabályokhoz, semmi közünk a közterület fejlesztéshez, a közmű törvény szerint közművesít, vizközművet és csatornát hoz létre.
Tessék valóban jogszabályszerű építési szabályzatot és rendelkezéssel alkotott kiszabályozási tervet alkotni és akkor emberi szavakkal nem pedig egyszerűen durva hozzáállással meg lehet győzni a tulajdonosokat, arra, hogy a tulajdoni vállalásaikat megtegyék. Önök ugyanis a tulajdonosokból élnek, a tulajdonosokért vannak, nem pedig fordítva. Röviden ennyit szerettem volna mondani úgy, mint társulati elnök, úgy mint budaörsi lakos nincs kifogásom. Lenne néhány, mert az, hogy a zsebkendőnyi parcellákra társasházakat építenek és nincs zöldterület Budaörsön ez bizony fájó pont, de egyébként egyéb tevékenység számomra nem kifogásolható. Köszönöm, hogy meghallgattak.
Wittinghoff Tamás polgármester: köszöni szépen, de akkor most viszonylag hosszan elhangzott, hogy a zöldterületet hogyan szeretnék beépíteni, de az igazi probléma az, hogy a zöldterületet beépítik. Ha ebben nincs ellentmondás, akkor valószínűleg ő érti nehezen a dolgokat. Természetesen sem a politikai deklarációkra, sem a személyeskedésekre nem fog reagálni, mert őt nyugodtan lehet sértegetni, ő viszont ezt nem fogja viszonozni, mert e tekintetben más a beállítottságuk és a helyzetük is. Nem volt ott abban a helyzetben, abban a szituációban, amikor számára nem ismert ügyvédbojtárnak a számára nem ismert nyilatkozatai elhangzottak, egyet viszont biztosan tud, hogy amit Lőrincz Mihállyal kapcsolatban állított, az egyszerűen nem igaz. Ennélfogva feltételezi azt is, hogy az az ügyvédi iroda, akit megbíztak azért, hogy a város egészének az érdekeit képviselje, nem fog úgy viselkedni, ahogy itt elhangzott, de se pro, se kontra nem fogja megerősíteni. Bármit lehet nyilván mondani, ha nincs itt az az illető, akiről szó van, nehezen fogja tudni cáfolni. Jegyző urat szeretné megkérni, hogy itt azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat ezek szerint törvénysértő, nem ismeri az Alkotmányt – egyébként az neki nagyon tettszett, hogy elnök asszony azt mondta, hogy ismerik az Alkotmányt, ő is szívesen ismerné, de olyan sajnos nincsen.
dr. Bocsi István jegyző: Aki még nem ismeri pontosan, hogy mi a Frankhegy helyzete, talán annak érdemes, mert ez a beszélgetés kicsit ilyen dejavu érzés lesz, hiszen ezt minden évben lefolytatják. A Frankhegyet ha jól emlékszik – s lehet, hogy az évszámokban kicsit most már el fog veszni – 1978-ban nyilvánította a Tanács belterületi üdülőterületté. Ezen a státuszán soha, senki nem változtatott. Senki nem mondta azt, az Önkormányzat sem, meg a Tanács sem, hogy ebből a területből valaha is lakóterület lesz. Mezőgazdasági terület volt előtte, s ebből lett üdülőterület. Az üdülőterületi ingatlanokat létesítőknek ma is az a szabálya, hogy az üdülő, az nem állandó tartózkodásra szolgáló épület. A Frankhegy ebben a státuszban van. Az Önkormányzat hosszú-hosszú évtizedek óta vizsgálja azt, hogy lehet-e ebből az állapotból az építési terület felé előre mozdulni. Százötven hektár jelenleg, mondhatják, hogy ahol építkezés nem kezdődik, ott jelenleg is zöldterületről beszélnek. Azt tudni kell, hogy ez Budaörs lakóterületének – ha most kiveszik a lakótelepi részt – az egyharmada. arról beszélgetnek, amikor erről a fejlesztésről beszélnek, hogy megnöveljék-e Budaörs beleterületi lakóházas övezetét a jelenleginek az egyharmadával. Százötven hektár. Óriási szám. Az önkormányzat arra az álláspontra helyezkedett, hogy akkor tud ebben bármilyen irányban előre mozdulni, hogy ha látja azt, milyen építési szándék van ott, mi az, amit el tud viselni a város, s ebből néhányat kiemel, hogy milyen forgalomterheléssel, milyen közműépítési költségekkel jár, milyen intézményhálózattal jár és milyen karbantartási, útfelújítási költségek lesznek. Csak ilyen pontszerűen fogja kiemelni, talán két évvel ezelőtt volt, amikor az Önkormányzat elkészíttette azt a modell számítást, hogy mi történik, ha a Frankhegy beépül, s a gépjárműforgalom, ami ott megjelenik, az lejön a városra. Ebből világosan látszott, hogy az az úthálózat, ami a jelenlegi tervekben szerepel, az teljesen alkalmatlan arra, hogy lehozza a keletkező forgalmat. Ehhez képest most is jelentős változás következett be, hiszen ma gondolja, hogy ha valaki egy ilyen családi házas területen – a Frankhegyet ismerve egy ilyen hegyi területen, vagy dombos területen ingatlant vásárol és ott házat épít, ott jellemzően nem egy autó jelenik meg, hanem inkább kettő, vagy még annál is több. A közműépítés költségeit néhány évvel ezelőtt 15-20 milliárd forintra tette az Önkormányzat. Nagyon jelentős összegről beszélnek. Néhány évvel ezelőtt az Önkormányzat megpróbált a frankhegyi tulajdonosokkal egy egyeztetést lefolytatni, hogy mi az, amit úgy látnak, hogy tudnak vállalni, mi az, amit nem. Nem alakult ki ebből jól kézzelfogható eredmény, a helyzet egyre jobban elmérgesedett szerinte, ami oda is vezetett, hogy már a jelenleg hatályos Építési Szabályzat miatt is több tulajdonos kártérítést kért a bíróságtól, az Önkormányzat hol nyert, hol veszített, de jelenleg azt gondolja, arra kell számítaniuk azok miatt a vonalak miatt amiket behúzott az Önkormányzat az Építési Szabályzatába, ami azt jelentette, hogy normális utak alakuljanak ki, nagyon jelentős összegű pénzeket kell a tulajdonosoknak kifizetni. Igen, az Önkormányzat nagyon óvatos, és azt tűzte ki célul, hogy akkor tud előre mozdulni ebben az ügyben, ha ezt a jelentős népmozgalmi fejlesztést, amit itt létrehoz, azt tudja olyan módon kezelni, hogy a város jelenlegi népessége ezt elviselje, mondjuk a Farkasréti úton lakóknak, akiknek így is nagy a forgalma, ne romoljon annyira a helyzete, hogy haza se tudnak menni, csak majd egy félórás késéssel az eddigiekhez képest, a kivezető utakon még mindig el tudjanak közlekedni, akik ott a Frankhegyen élnek, azoknak ne kelljen harminc autót kivárni, míg ki tudnak kanyarodni és mindaz a költség, amiről beszélnek, ami százötven hektárra nézve is iszonyatos, ezt a város föl tudja-e vállalni. Ehhez keresett partnert, erre kötöttek szerződést, azt gondolták, hogy ez el tud így indulni, de világosan látszik, hogy ebből nem lesz így semmi, a szerződéses partnerük más álláspontra helyezkedett. Ő nem szeretne minősíteni ezt most jogilag, mert teljesen értelmetlen, hogy itt most jogászkodjanak egymással, a másik fél úgy döntött, hogy ő nem gondolja, hogy ez így rendben van. Tudomásul tudják venni, hogy nincs jelenleg olyan partner, akitől azt látnák, hogy ennek a jelentős fejlesztésnek a városra gyakorolt hatásait, mind népességileg, mind anyagilag fel tudná vállalni. Az Önkormányzat nincs jelenleg abban a helyzetben, hogy tudjon lépni ebben az ügyben. Ha még jobban leszűkíti, akkor azt tudja mondani, hogy egyébként a Víziközmű Társulatnak semmilyen olyan kötelezettsége nincs a jogszabályokban, hogy az Önkormányzattal össze kellene fognia annak érdekében, hogy megvalósítsa, amit vállalt. Ha nem tudnak együttműködni, tudomásul kell venniük, jelenleg vannak szabályok, mind központi, mind önkormányzati szabályok, ezek alapján kell a Víziközmű Társulatnak a saját beruházását előre vinnie, s ki fog derülni, hogy ez működik, vagy nem működik. Az Önkormányzathoz még egyetlen engedélyezési terv sem jutott el, nem is engedélyező hatóság és nem is mondott semmit, sem igent, sem nemet a tervekre. Most tulajdonképpen egy fikcióról beszélgetnek, hogy hová menne a víz és merre mennének a vízvezetékek, hiszen erre most készít tudomása szerint a Társulat koncepció terveket, de kiszámolták, hogy kb. tizenöt évvel ezelőtt is volt már egy ilyen próbálkozás, de nem szeretne ebbe belemenni, mert nem akar se személyeskedni, se a Társulatnak valami rosszat mondani. Nagyjából ez a helyzet, amit az elnök asszony elmondott, különben azt a részét, hogy ismerjék meg a szabályokat, azt abszolút támogatni tudják és remélik, hogy előbb-utóbb előrébb fognak tudni jutni.
Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni szépen, kéri a következő hölgyet, s azt szeretné kérni, hogy aki már volt, az adjon lehetőséget a következőnek, hogy más is be tudjon jönni, mert a létszám szabály az ilyen.
dr. Szabóné Rudolf Mária (Som utca 5.): Köszöni szépen a lehetőséget, csak nagyon rövid praktikus kérdése lenne, amely érintené a 2014-ben elfogadott tömbfeltáró úttervezet felülvizsgálatát, illetőleg visszavonását, illetőleg módosítását. Ezt a kérdést alapozná a 2020-ban elkészült közlekedés építészi véleményre, melyet a Főépítész irodának meg is küldött, s melyre választ is kapott. Ennek a szakértői véleménynek két fontos megállapítása volt, az egyik az, hogy ez a tervezet okafogyott, másrészt pedig az, hogy nehezen kivitelezhető. A kérdése a következő lenne, nem tudja, hogy 2014-ben ki hagyta jóvá, vagy ki indítványozta ezt a bizonyos tervezetet, hogyan lehetséges az, hogy a tulajdonostársak nem tudnak erről, s a következő kérdés pedig az lenne, hogy mivel hét év eltelt, lehetséges-e, hogy elévül az ilyenfajta tervezet? Az utolsó kérdés az lenne, hogy a tulajdonostársakkal való egyeztetés, amelyet a válaszokban a főépítészi iroda javasolt, hogyan bonyolítható le technikailag?
Lőrincz Mihály ügyosztályvezető: Főépítész asszonnyal egyeztetve írásban fognak válaszolni.
dr. Szabóné Rudolf Mária (Som utca 5.): Köszöni szépen.
dr. Gregóczki Etelka: Jó estét kíván, az ő ügye még rövidebb lenne. Neki egy húsz centiméteres ügye lenne, tudja, hogy ez egy nagyon picike ügy, elnézésüket kéri, csak megerősítést szeretne kérni, hogy amikor összegyűlik több ügy, amiben a Szabályozási Tervhez kapcsolódó módosítása születik a Képviselő-Testületnek, akkor az ő húsz centiméteres ügyét is legyenek kedvesek belevenni. Pipacs utca 4. sz. alatti utcafrontról van szó, amihez képest egy három évvel ezelőtti telekrendezés alkalmával van egy az önkormányzat határozatának megfelelő utcafront vonaluk, s ehhez képest a Szabályozási Tervbe bekerült egy piros vonal egy húsz centiméterrel beljebb. Ezzel januárban szembesültek, dr. Bocsi István jegyző úrnak most is köszöni, hogy kivizsgálta az ügyet, s a részéről megtette a szükséges intézkedéseket. Most arra várnak, hogy összegyűljön több ilyen apróbb ügy, s a Képviselő-Testület elé kerüljön, s majd döntsön ebben az ügyben, s ő csak megerősítést szeretne kérni, hogy ez a húsz centis nagyon apróügy ne maradjon ki a következő ülésből. Tisztelettel köszöni dr. Bocsi István jegyző úrnak most is itt, hogy segített az ügy megoldásában, a Képviselő-testületnek pedig, hogy ne feledjék el és ne maradjon el az ügye. Köszöni szépen.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ő is köszöni, bár hozzáteszi, a Pipacs utca elég érdekesen alakult az elmúlt másfél évtized során, szóval, ha a cikk-cakkot le lehet valahogy írni, akkor valakinek el kell mennie és végig kell mennie a Pipacs utcában, s ráadásul az is egy szomorú tény, hogy ott is egy csomó vállalkozás épített ingatlanokat, s a parkolókat meg nem úgy alakítják ki, az utca szűk, össze-vissza van a telekhatár.
dr. Bocsi István jegyző: Abszolút számontartják a kérést, amikor az Építési szabályzat oda kerül, akkor természetesen a Képviselő-testület meg fogja tárgyalni, nem felejtették el.
| Steinhauser Klára: Egy Hemingway idézettel kezdené. „Ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod”. Ezt az idézetet a Budaörsi Kapuk érdekében olvasta fel. Itt van ez a kis könyvecske, amit az Önkormányzat is támogatott, ebben hatvan kapu látható, de a valóságban már kettő hiányzik. ha elbontanak egy épületet, akkor az a kapu valahogy gazdátlanná válik, nyoma vész. Az az ő gondolata, hogy Budaörs város megérdemelné, hogy helyi védettség alá vegyen néhány kaput. Figyelmükbe ajánlja ezt a Budapesti úton lévő nagyon szép kaput, ami nagyon-nagyon rossz állapotban van, de ez oly gyönyörű, hogy szerinte ötven, vagy ötszáz kilométeres körzetben ennyire szép kapu nincsen. Több nagyon szép kaput lehet találni, s ha egy szakértő kiválogatná azokat a kapukat, amiket érdemes lenne helyi védettség alá venni, azzal a városuk lenne értékesebb. Ő teljesen járatlan ebben a kérdésben, így az a kérdése, hogy magánszemély kezdeményezheti ezt a helyi védettség alá vételt, vagy csak egy egyesület? Wittinghoff Tamás polgármester: Alapvetően szakemberek kezdeményezésére az Önkormányzat teheti, de az épületre és nem egy-egy kapura, homlokzatra vonatkozik, ha jól sejti, s egyébként volt is olyan időszak, amihez annak idején támogatást is adtak, de hát azért annak megvan a volumene, hogy mi az, amit megtehetnek. Lőrincz Mihály ügyosztályvezető: Valóban minden ilyet támogat az Önkormányzat és van egy Városvédő Egyesület, aki kezdeményezhet Budaörsön egy ilyen típusú védettséget, s ezt akkor szakmailag meg tudják vizsgálni, s ha indokolt, akkor egészen biztos, hogy a testület el fogja fogadni. dr. Vándor András kell keresni. |
Hetényi Gyuláné: Jó estét kíván! azt szeretné elmondani, hogy annak idején úgy költözött a Törökugratóra, hogy kertvárosba jön. Sajnos ez már nem így van, mert az egész környéken, ahol eladták a telkeket azok a tulajdonosok, akik akkor még gyümölcsösként tartották, úgy kezdődnek az építkezések, hogy teljesen letarolják az egész területet és egyetlen gyümölcsfa nem marad. Az lenne a kérése, mivel az a város elképzelése, hogy teljesen beépüljön az egész hegyoldal, minden négyzetméter épület vagy beton legyen, akkor legalább annyira szólítsák fel ezeket a tulajdonosokat, hogy minimum két gyümölcsfát ültessenek. Egyszerűen nincs semmi, üres az egész hegyoldal és ez most már csak egyre rosszabb lesz, mert úgy látta, hogy most már nagy társasházak épülnek. A másik kérése pedig az, hogy az építkezések után ottmaradnak a romos járdák, nem lehet rendesen közlekedni, semmiféle felelősség nincsen, senki nem néz utána, hogy mi történik a városban. Még egy kérdése lenne az Egészségügyi Központtal, amit egyszerűen nem lehet telefonon elérni. Órákig lehet telefonálni, hacsak az ember nem veszi a fáradtságot és mégis oda nem megy személyesen. Kapnak egy időpontot három, vagy négy hónap múlva és közben az az időpont ugyan él, de mire odamegy az ember éppen nincs rendelés, s ott áll, hogy na most akkor mi van, van másik időpont, vagy nincs, telefonálni meg nem lehet. Ennek a megoldását gondolja, hogy más is szeretné. Még egy kérdése van, a Rekreációs Központ, ami épülni fog. Nem tudja, hogy mi az, fogalmuk nincsen róla, hogy egyáltalán miért van erre szükség.
Wittinghoff Tamás polgármester: Nem tudja, mi az.
Hetényi Gyuláné: Amit felszabadítottak, kivitték a város táblát egészen Budakeszi elágazásig.
(bekiabálás): a 031-es helyrajzi számú döntés, belterületbe vonás, amit most szavaztak meg nemrég.
Wittinghoff Tamás polgármester: Biztos a lőtér jobban a szívéhez nőtt a hölgynek. Látja, oldalra néz, biztos kap majd mindjárt segítséget. Szerinte menjenek egyesével. Az, hogy milyen a Törökugrató, meg milyenek az építkezések…
Hetényi Gyuláné: Azt, hogyha megnézné a helyi képviselő, akkor látná.
Wittinghoff Tamás polgármester: Bocsánat, akkor megvárja, hogy befejezte-e a hölgy a mondanivalóját, mert akkor utána válaszol, annak nincs értelme, hogy egymás szavába vágjanak. Köszöni, akkor foglaljon helyet, máris válaszolnak. Jegyző urat arra szeretné kérni, hogy arra válaszoljon, hogy a gyümölcsfákkal mi a helyzet, mert a hölgynek abban teljesen igaza van. Nem tudja a hölgy mióta lakik a Törökugratón, ő talán a legrégebbi Törökugratón lakók között tarthatta magát számon, amíg valóban a környékükön lévő összes gyümölcsfát ki nem vágták és a szíve vérzett, tényleg ez történt, hogy kivágták és beépítették, s akkor Jegyző urat kérdezte is, hogy mit lehet ilyenkor csinálni, most majd elmondja.
dr. Bocsi István jegyző: Igen, itt olyan építési hullám indult be, amire soha nem számított az Önkormányzat, s ennek sajnos az lett az eredménye, hogy ők is látják szomorúan, hogy egyre több fa tűnik el. Erre az Önkormányzat azt tudta tenni, hogy meghozta azt a rendeletet, hogy ha kivágnak, akár gyümölcsfát is, akkor ezt is pótolni kell és jelenleg az a szabály Budaörsön, hogy amilyen, amekkora fákat kivágnak, azt pótolni kell hasonló törzsátmérőjűekkel mondhatni telken belül. Nagyon szomorú számukra, hogy semmiféle építéshatósági ilyen jogkörrel nem rendelkeznek, ezért gyakorlatban nagyon nehéz ezt lekövetni, hiszen egy vállalkozó kimegy, gyakorlatilag mindent eltüntet, s mire ez világossá válik, már ott van egy lakó, aki tulajdonképpen semmiről nem tehet. Az Önkormányzat próbálja alkalmazni az eszközeit, ami van neki, és ezért hozott ilyen rendeletet, hogy minden fát pótolni kell, a gyümölcsfákat is.
Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni szépen. Az egészségügyi központnak jelezni fogják a problémát, de neki azt az információt adták többen, hogy ez a probléma megoldódott, ami a telefonközponttal kapcsolatban volt. Kétségtelen, hogy az átépítés idején nagyon sok gond volt, s ami egyébként általánosságban az egészségügy helyzetét illeti, erről hosszasan beszélt a bevezetőben, ezt most nem szeretné megismételni. Meg van győződve róla, hogy katasztrofális az egészségügyi helyzet, az, ami ma a magyar egészségügyben van, az katasztrofális, azon belül, ami Budaörsön, hát, ha a hölgy szerint nem, akkor jó, ő úgy látja, hogy katasztrofális és a covid erre megint rátesz egy lapáttal. Megint leállítottak egy csomó olyan beavatkozást és ellátást, ami a járványügy okán az átvezényelt orvosok és a műtők kapacitása miatt így alakult ki, ezt pedig személyesen tudja, mert személyesen volt olyan, aki érintett és a műtét most meg elmarad. Több olyan emberről tud, akinek lett volna térdműtétje, de az is elmaradt, vagy csípőműtétek, sajnos ezek a történetek évekre húzódnak el, ilyet is számtalant tud. Ez nem a Budaörsi Egészségügyi Központnak a specialitása, ő azt hallja sokaktól, akik máshonnan járnak ide, hogy azért jönnek ide, mert itt legalább van ellátás. Nem jó, nem olyan, amit ő is szeretne, de a csodákat sajnos nem tudják megvalósítani.
Lőrincz Mihály Ügyosztályvezető: Válaszol arra, hogy ha jól értette, az építkezések után ott marad a károkozás, a járdán stb. Minden esetben, legalábbis minden esetben szeretnék, a közterület-felügyelet figyeli ezeket, s a károkozásokat az építtetőn behajtja és a javításokat elvégezteti, ha nem teszik, akkor a saját költségükön és leszámláztatják. Ha ilyen észrevétel van, hogy esetleg elkerülte a közterület-felügyelet figyelmét, akkor köszönik, ha jelzést kapnak, de folyamatosan figyelik az építkezések esetében a közterületen keletkezett károkat.
Farkas Benedek képviselő: Ha jól emlékszik, beszéltek telefonon szeptemberben a hozzászólóval, s szeretné elmondani a megnyugtatására, hogy akkor ő jelezte ezeket, hisz részben ugyanezekről beszéltek, szóval jelezte Ügyosztályvezető úrnak. Figyel továbbra is, s ha legközelebb keresi, akkor is továbbítani fogja a dolgokat. Köszöni szépen.
Bessenyi Ferenc: A Törökugratóról volt szó, neki a Frankhegyen van 1994 óta egy ingatlanja, s azóta követi a Frankhegynek a fejlődésnek nem nevezhető folyamatait. Sajnos az előző elnöknek a Víziközmű társulattal olyan konfrontatív, személyeskedő helyzeteket sikerült kialakítani, amire csak célzott az elnök asszony, hogy valahol ő úgy látja, utol kellene érnie az Önkormányzatnak, hogy ezen a területen, ezen a jóval nagyobb területen ne alakuljon ki az a helyzet, ami a Törökugratón. Elég régen volt már, amikor őt személyesen fogadta Lévay alpolgármester úr és beszéltek a területnek a természetes víz és a közművesítési víznek az összefüggéseiről. Azóta elég sokat áldozott, foglalkoztak a csapadékvíz elvezetéssel a korábbi főépítész asszony és főépítész úr. Szerinte most már el kell kezdeni a városnak, ha van építészeti befolyásolási lehetősége jogszabályilag, ha nincs, akkor is ennek a területnek ezzel a vadregényes állapotával, már csak azért is, mert itt az előtte szóló hölgy talán sok mindent nem értett, de ő már húsz-harminc évvel ezelőtt látta, a Törökugratónál az ingatlanforgalomból, az ismétlődő ingatlanforgalomból egy olyan geológiai helyzet alakult ki, hogy ezek a rétegzett lejtős agyagrétegek – úgy képzeljék el, mint egy zserbót, csak puhább lösz és keményebb agyagrétegek váltják egymást, egy víz alatt surranó rendszerekről beszélünk ugye, mivel lejtős az egész geológiai szerkezet, emiatt rengeteg épület megépült, engedélyezett, használatba vett épület repedésekkel, stb. Annak idején ő ezt le is rajzolta és átbeszélték az alpolgármester úrral, hogy itt, most már tényleg ő is úgy látja, az utolsó társulati ülésen részt vett és úgy látja, hogy az elnök asszony megörökölte ezeket a nagyon rossz emberi viszonyokat is és nagy sajnálattal látja, hogy hasonló konfrontatív módon állt hozzá az ügynek a tető alá hozásához, ennek a területnek ezt az óriási felelősségét, azt a természeti értéket, amivel együtt jár egy óriási felelősség is, hogy úgy látja, hogy jogilag ez keresztül fog menni, tehát, hogy most már nem lehet úgy módosítani az Építési Szabályzatot stb. stb vagy ügyvédekkel a bíróságon ellenállni, mert ügyészasszony tudja, hogy a jogtárban mit, hol, hogyan kell keresni és ő azt kérné tisztelettel a város vezetésétől, hogy higgadtabban álljanak hozzá és nem azt mondja, hogy számítógépen ez látható, de egy gyalogos bejárással, egy természetes bejárással, hogy 1978 óta, ő úgy olvasta, hogy ez kiemelt, jegyző úr azt mondta, hogy simán üdülőövezet, de ő úgy tudja kiemelt. Nem tudja, jogilag a kettő között mi a különbség, szóval szerinte most jogilag el fog szakadni ez a védekező hálója a várnak és azt látja, ha itt ezen a területen arra kellene figyelni, hogy ne alakuljanak ki azok a geológiai viszonyok, mint ugye csatornával együtt… Ő nagyon sok olyat társulati ülésen vett részt, ahol követelték a tulajdonosok, hogy csak vizet akarnak. Mindig állította, három-négy évente, hogy higgyék már el, a legfontosabb közmű az az út, mert oda kell valahogy menni. Polgármester úr is említette, hogy itt gépkocsiforgalom fog akkor keletkezni és további, az emberi élettel összekapcsolódó speciális igények is keletkeznek, nemcsak áremelkedés fog ugye a telkek árában, amire ugye sokan számítanak. Tehát egy környezetvédelmi oldalról, nemcsak építéshatósági oldalról, hanem környezetvédelmi oldalról és egy olyan minőségi közművesítést kéne támogatni, ami valószínű meglesz, hiszen ő úgy tudja, hogy a szakhatóság a Közép-Duna Völgyi Vízigazgatóság lesz, a kivitelezőt még nem tudják, de a szolgáltató a Fővárosi vízművek és az ő holdudvarában lévén Mester Kft. készíti azokat a szakterveket, amivel ezt a nagyon értékes területet, aminek a felelősségét nem lehet már szerinte ilyen Képviselő-testületi ülésekkel tovább tartani, hanem, mivel ez nem egy robbanásszerű, az árrobbanás az egy robbanásszerű lesz, de a szociális és az építkezési ütem az évekre, sok-sok évre elhúzódik, tehát nem egyik napról a másikra fog itt a város lakossága növekedni, hanem… a területnek ugye 15%-ról 10%-ra módosították a beépíthetőségét, hát szerinte ezt már nem lehet ennél lentebb venni, de évről-évre figyelemmel kísérve, hogy egyes ingatlanokon hogy milyen épületek épülnek, hogy épülnek, tehát hogy a zöld, ha 10% lehet az épület alapterülete, értelemszerűen 90% marad és telekalakítások, az is a Földhivatalra tartozik, hogy két ingatlan, már ugye ezek annak idején sok tíz évvel ezelőtt Budaörsnek a szőlőskertjei, gyümölcsöskertjei voltak és úgy alakultak ki a helyrajzi számoknak a határai, hogy nyolc sor szőlő, 10 sor szőlő, 12 sor szőlő, tehát itt ilyen dolgoknak az elősegítése az, az, a hálózatnak az áteresztő képessége, ugye vannak olyan útszűkületek, ahol probléma volt eddig, de szerinte nem lesz olyan nagy terheltsége az eddig kialakult úthálózatnak, csak az egymás mellett elhaladó járművek, mert sok helyen csak elkerülők vannak, be kell állni elkerülési öblökbe ide-oda, hogy a szembe jövő el tudjon menni. Úgy látja, csak az úthálózat tartozik a hatáskörébe az önkormányzatnak és szerinte pozitív is oda tud hatni és ha megfordítja a hozzáállását a tisztelt Önkormányzat, mert ugye Hardy főorvos úr mindig harcolt és mindig zsákutcába volt és ügyésznővel szerinte, meg a mai időben sem lehet és szerinte az anyagiakat, ő egyszer a rádió hírekben, hírértéke volt, megjelent a rádióban, hogy Budapest-Budaörs önkormányzati társulás jött létre Tarlós főpolgármester úr idejében és ő ült valami huszonnyolc plusz négy milliárd magyar önrészen, a huszonnyolc az az Európai Uniós támogatás volt, s ezt így örökölte meg a mostani főpolgármester, de jött a covid, ja és ez a harminckétmilliárd ez a budai agglomerációnak az összközművesítésére hangzott el, s lehet, hogy ebből sok minden megépült
Wittinghoff Tamás polgármester: Nem, nem ne haragudjon, hogy közbeszól, de annyira szerteágazó… s most már szétfolyó kezd lenni, s tényleg kellene hagyni másoknak is lehetőséget.
Most amibe belekapott, az a BÉKISZ project volt, az elkészült, lezárult a csepeli szennyvíztisztítóra rávezetés, Budaörs azért csatlakozott ehhez, mert úttörőként annak idején ők kezdeményezték sok más településsel, azért, hogy ne a kis vízfolyásaikat terheljék a szennyvízzel, hanem egy nyomóvezetékkel a fővároson keresztül tűnjön el a szennyvíz és ott tisztítsák egy modern szennyvíztisztítóóval. Ez lezárult, ezt el is mondta a beszámolóban, hogy ennek keretében még hány utcát hoztak létre. Ez sok-sok milliárd volt, s valóban a fővárossal közösen vettek részt pályázaton és valósították meg, tehát ez rendben van.
A Törökugrató az egy másik kérdés, ott az ingatlan tulajdonosok jelentős önrész vállalással 10-15%-os beépítés mellett beépítették a telkeiket. Ugye a hölgy, aki már jóval korábban lakott ott, s ő is, már nem tudja hány évtizede építkezett ott, elsőként saját maguk finanszírozták meg a földúton a csatornaépítést és a közművek kialakítását, de hát ott kiszabályozott utak vannak, ennek ellenére sajnos tényleg a zöld kezd visszaszorulni és ez az ott élők felelőtlensége, de a jegyző úr elmondta, hogy milyen eszközük van e tekintetben, s ő is elmondta a beszámolóban, hogy építéshatóságilag milyen eszközeik vannak.
Ami a Frankhegyet illeti, arról meg jegyző úr nagyon hosszasan elmondta, hogy pillanatnyilag mi a helyzet. Azért, ha már rétegeket néznek, meg geológiai, geodéziai kérdéseket vetnek fel, hát a Frankhegynél exponenciálisan nagyobb a kérdés és ez a probléma, a lezúduló vizek, a közlekedési problémák, az alatta lévő területeknek hogyan terheli meg a felszíni vízelvezetését, a felület leburkolása stb. Igaza van, ez egy nagyon komplex és csak egységesen kezelhető történet, erről beszélnek ők nagyon régóta, s ebben tényleg ellentét mutatkozik sokszor, az egyéni ingatlantulajdonosi érdek és a környezetvédelmi, s az egész település finanszírozhatósága és működése szempontjából felmerülő érdekek között. Nagyon nehéz ezt összebékíteni, nekik az a feladatuk, a felelősségük, hogy ebben az egyensúlyt megpróbálják valahogy megtalálni.
Bessenyi Ferenc: Tulajdonképpen neki nincs is kérdése, csak ezt szerette volna elmondani.
Wittinghoff Tamás polgármester: Köszönik szépen.
Bencsáth Gergely (Hurok utca): Lenne pár kérdése, Wittinghoff úr, de a kezdetek kezdetén a legelső, hogy ugyan már, mesélje el neki, legyen olyan kedves, hogy ki mondta a kollegái közül azt, hogy Önnek harminc percen keresztül kell egy közmeghallgatáson beszélni? Mert ezt csinálta kettő éve, ezt csinálja most. Egyetlen közmeghallgatást tartanak, s nagyon szépen köszöni Löfler úrnak, hozzáteszi, vele sincsen kapcsolata és az előző hölggyel sem, de nagyon szépen köszöni, hogy folyamatosan rákérdeznek, miért nincsen több közmeghallgatás. Önök állandóan azt válaszolják Biró Gyulával közösen, hogy a 99,9%-a Frankhegyről szól, ez nem igaz. ha csak azt nézi, hogy az a harminc perc, a múltkor harmincöt volt és kettő óra negyvenkettő percből harmincötöt Ön beszélt, az nem 99,9% Frankhegy legjobb tudomása szerint, de biztosan jobban tudja. A másik, amit szeretne kérdezni, hogy két évvel ezelőtt voltak kérdései, de azóta sem történt válasz, azóta sem történt semmi, úgy vette észre. Ezt szeretné felsorolni első körben és erre szeretne választ kapni, amire most választ kaphat, mert lesz közte olyan, aztán majd kér egy új sorszámot és kérdez majd tovább.
Az első az oszlop áthelyezési probléma a Zengő utcában. Két évvel ezelőtt arról beszéltek a közmeghallgatáson, hogy ott van egy oszlop, ami nincsen túl jó helyen, van egy fénylép is, s hogy azt Önök át fogják helyezni. Az volt a tervben, hogy jövőre, ezt mondták két éve, az oszlop úgy tudja azóta is ott van. Mi történt ezzel?
Másik, csapadékvíz elvezető árkok, keresztrácsok takarítása. Ez megint még mindig nem rendezett, ó tényleg, ha Ön prezizett kedves Polgármester úr, akkor szeretné…
Wittinghoff Tamás polgármester: Ne jöjjön közelebb, ha szabad kérnie, maradjon ott, legyen szíves.
Bencsáth Gergely (Hurok utca): Akkor odaadja az illetékes elvtársnak… (egy az ülésben segédkező köztisztviselő irányába lép) Ön az illetékes elvtárs?
Wittinghoff Tamás polgármester: Nem.
Bencsáth Gergely odadobja az általa hozott pendrivot a köztisztviselő irányába.
Bencsáth Gergely (Hurok utca): Legyen olyan kedves erről a képet megmutatni. Ha már ön (polgármester) prezentálhat, akkor hagy mutasson egy képet, hogy a Sas utcai átfolyó milyen állapotban van. Berakná, legyen olyan kedves.
Wittinghoff Tamás polgármester: Legyen szíves, fejezze be a mondanivalóját, fog válaszolni a Hivatal és ne adjon feladatokat a munkatársainak.
Bencsáth Gergely (Hurok utca): Wittinghoff Úr! Úgy gondolja, hogy itt mindenki egyenlő. Ez van benne az Alaptörvényben, ez volt az Alkotmányban is. Ha a Ön prezentálhat, akkor ő is prezentálhat, ha Ön (polgármester) beszélhet huszonöt perecet, akkor ő is beszélhet huszonöt percet. Lehet, hogy nem egyszerre fogja megtenni, de beszélhet, ő legalábbis így tudja.
Wittinghoff Tamás polgármester: Rosszul tudja.
Bencsáth Gergely (Hurok utca): És ha neki tartania kell magát az SZMSZ-hez, akkor a Polgármesternek is, ezt azért hozzáteszi. Arról is van kérdése, nem most fogja feltenni.
Ott tartott, hogy a hordalékeltakarítással mi a helyzet, mert néha látja a BTG-t, néha nem, bizonyos esetekben a Zengő utcában találkoznak, de nem tudja, hogy miért, de például az Erdész utcában egyszer nem volt hordalék eltakarítás az elmúlt egy évben, egyszer sem.
Ugyanilyen a közvilágítást zavaró fák. Ha jól látta, szavaztak is meg a BTG-nek erre plusz forrást, ehhez képest nem találkozott velük. Mikor várható, hogy ez bekövetkezik? Ezt két éve is kérdezte, azóta is úgy van.
Laczik úr tett egy ígéretet a választások előtt, hogy a Máriavölgy és a Zúzmara utca között lesz egy gyalogos híd, mert ott elbontottak egyet és majd épül egy új. Ezzel mi a helyzet? Két éve is kérdés volt, most sincs ott a gyalogos híd.
Aztán volt olyan kérdése is, hogy mi a helyzet az utcanévtáblák kihelyezésével, mert hiányosak. Erre is azt mondta két évvel ezelőtt a Polgármester úr, hogy lesz utcanév tábla kihelyezés jövőre, azóta is jövőre van, utcanévtábla kihelyezést ő nem nagyon látott azon a részen.
Volt egy olyan kérdése is, hogy volt több beadvány buszjáratok vonalának a meghosszabbításában, például a Máriavölgy- Budakeszi útkereszteződésig és ott a visszafordulásban. Az ügyben történik-e valami? Fog-e oda valaha eljutni a busz?
Az utolsó ebben a blokkban, hogy adott ő kettő évvel ezelőtt itt egy kérvényt, hogy az Erdész utcából nyíló Erdész utcát legyenek kedvesek átkeresztelni Vaddisznó utcává, mert nonszensz, hogy egy merőleges utca az ugyanazon a néven van, mint a hosszanti irányú és ugyanilyen probléma volt a Lóállás, nem, bocsánat, Lóvölgy utcában, illetve a Gyömbér utcából nyíló Gyömbér utcával is. Erre várná első körben a választ.
Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni szépen. Ha azonos jogaik vannak, akkor nyugodtan ide is ülhet vezetni az ülést. Foglaljon helyet, megkéri Ügyosztályvezető urat, hogy a válaszokat adja meg. Kéri szépen, hogy foglaljon helyet.
Lőrincz Mihály Ügyosztályvezető: Az oszlop áthelyezésnél konkrétan meg kell nézni, hogy melyik oszlopról van szó, minden közmeghallgatáson elhangzott kérdésre megadták a választ és az intézkedést is, meg fogja tenni ebben az esetben is. Az ároktisztítás esetében nagyon könnyű olyat mondani, hogy a BTG, vagy az önkormányzat nem tisztítja az árkokat, ő azt mondja, hogy igen, a BTG folyamatosan a város összes árkát, amelyik hozzá tartozik a hordalékoktól és nemcsak a hordalékoktól, hanem az ott lakó, vagy ott kiránduló, oda menő emberek szemetétől is megtakarítja. Ezekben az árkokban félreértés ne essék, nemcsak hordalék, hanem a hűtőgéptől elkezdve az atyaistentől elkezdve minden található adott esetben, nem az eső, vagy a Jóisten viszi oda, de ennek ellenére a BTG ezt folyamatosan takarítja és csinálja. Lehetnek átmeneti nehézségek, de akkor oda fog érni, mondja, a város összes területén folyamatosan csinálja. A buszhosszabbítás kapcsán, ugye egy ingyenes buszjáratról van szó jelen pillanatban Budaörsön, ez a kisbusz, vizsgálták a dolgot. Több lakossági kérelem érkezett, hogy így a Máriavölgy utcába, tehát a Kőhegy irányába is menjen, érkeztek ilyen kérések Kamaraerdőből, a Törökugratóról, tehát sok helyről érkeznek ilyen lakossági igények, hogy mindenkinek jó lenne, ha ötven méteren belül lenne elérhető az ingyenes buszjárat. Megvizsgálták ennek a lehetőségét, egyrészt a menetrend, illetve a közbeszerzés által kötött szerződés csak plusz forrás bevonásával valósíthatóak meg ezek a járatnövekedések, ezt pedig polgármester úr elmondta az ön által kritizált beszámolóban, s ezt pedig pont azért érdemes megfigyelni, mert megalapozhatják a kérdésekre adott válaszokat is. Amikor milliárdos elvonások vannak az önkormányzatnál, akkor nem biztos, hogy a térítésmenetes autóbusz szolgáltatás bővítése az első számú feladat, amit az önkormányzatnak meg kell tennie. A híd elbontásra került, mert balesetveszélyes volt, de azt azért tudni kell, hogy száz méterrel lentebb ott van az átkelő, tehát igazából egy-két turistának, vagy kutyasétáltatónak volt ez a híd a kiszolgálója. Aki a város felé érkezik gyalogosan az a következő átjárónál át tud menni. Megkérték az árajánlatokat, harminc millió forint lett volna egy ilyen hídnak a megvalósítása akkor. Azt gondolja, akkor elvetették ennek a hídnak a megvalósítását, azóta nem is szerepel a költségvetésben sem. Még egyszer mondja, száz méterrel lentebb ott van az átkelő. Amit terveznek, az a Máriavölgy utca felújítása, képviselő úrral épp a múlt héten tárgyaltak erről, hogy amennyiben a jövő évi költségvetés lehetőséget nyújt, akkor a az utcát rendbe fogják tenni.
Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni szépen, kéri a következőt.
Bencsáth Gergely (Hurok utca): Az utolsóra nem kapott választ.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ne haragudjon, nincs visszakóstolás, a következő úré a szó.
Bencsáth Gergely (Hurok utca): Akkor visszatér.
Balázsi János: Jó napot kíván, pár rövid kérdést szeretne feltenni. A Károly király utcában lakik, mint tudják a főutca után a második legforgalmasabb utca Budaörsön. Az utóbbi időben gyönyörűszépen fejlődik, rengeteg új épület, irodaház, éppen ez hozza, hogy velük új lakók is jönnek, hozzák a közlekedési eszközüket, elég sok új autó került a környékre. Egyrészt a lakó, másrészt az irodák hozzák a rengeteg új bérlőt, akik szintén autókkal közlekednek. Éppen ez a probléma, a parkolás rögtön káoszba fullad, napközben az embernek a parkolóhelyet keresnie kell. Régen volt egy olyan begyöpösödött szokás, hogy az ember azt mondta, a háza előtti rész az övé, tehát az az ő parkolója, ez ma már megszűnt, nem lehet tartani. A következő lenne a kérése, vagy a javaslata, hogy megoldható lenne-e az, ha ezt az időzónás rendszert kiterjesztenék déle a Csata utca felé, s meg lehetne-e akadályozni azt, hogy elég sok ingázó van, aki csak nappalra teszi oda az autóját, elképzelhető lenne-e, hogy akkor az autóját bevinné a telken belülre, amennyiben van ott parkoló, mert sokkal egyszerűbb kint hagyni az utcán, evidens. Amellett van olyan, aki leteszi az autóját és hetekig otthagyja, nincs mit tenni ellene, rendszám van rajta, a közterület-felügyelet azt mondja, hogy akkor nem foglalkozik vele. Eléggé szúrja az ember szemét, s mint ott lakónak tényleg száz méterekre kell parkolót keressenek. Másik egy más téma, pár éve volt bent az alpolgármester úrnál, s beszélt arról, hogy eléggé balesetveszélyes náluk a kerékpár, roller, s más, ilyen fiataloknak való eszköz, gördeszka. Megmondja őszintén, ahogy kimegy a kapun, jobbra-balra kell néznie, hogy jön-e valami, hogy biztonságosan ki tudjanak menni. A kerékpárra azt mondta Biró Gyula, hogy nem terveztek oda kerékpárutat, de főúton menni viszont rohadt balesetveszélyes, legyenek őszinték. A járdán… más lehetősége nincs, muszáj valahol mennie a jó embernek. Kellene ezen is valamit gondolkodni. A neten járva látta, hogy pár helység bevezetett saját hatáskörében helyi szabályozással csendrendeletet. Ezt hiányolja Budaörsről. Sok építkezés volt a környékükön, s el kell szenvedniük azt, hogy figyelmen kívül hagyják, ami állítólag országosan elfogadott rendelet, de azt javasolja, hogy ezt Budaörsnek is valahogyan le kellene fektetni, hogy mindenki tudja, hogy ez létezik, ez van, s akkor esetleg számon lehet kérni az embert. Ugyanúgy megy szombat és vasárnap nemcsak a fűnyírás, a flex, hagy ne mondja tovább. Régen volt egy olyan szervezet, hogy „Budaörs Csendjéért Felelős”, ugye, ez most nincs. Elég sok vendégmunkást hallani az utóbbi időben abból a húszezer ukránból, akit betelepítettek, s az, hogy ott este elmennek, randalíroznak. Mit lehet tenni? Ha az ember leönti vízzel, akkor betöri az ablakát. A rendőrség… nem tudja, szóval ez is egy olyan dolog, ami megérne egy misét. Wittinghoff úr híve, gyönyörűszépen elmondta a pozitívumokat, de azt ne felejtsék el, hogy vannak negatívumok is, amikről nem esett, nem esik szó. Egy-két olyan dolog például, hogy nem tudja, most a BTG végzi-e a közös területek fűnyírását, öntözését, stb., de az az öntözés iszonyú volt az idén. Az fantasztikus. Egyszer beállították, megindult, az autókat reggelre lemossa, a háza falát azt mossa, úgyhogy az embernek muszáj volt lezárnia, hogy ne verje állandóan a víz. Ő a BTG-t szokta hívni esetleg, kijönnek egy pár nap múlva, állítanak rajta valamit, de elnézést, nem sok köszönet van benne.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ami a parkolókat illeti, azt azért tudni kell, s ilyenkor mindig kikap az ingatlantulajdonosoktól, amikor elmondja, hogy az ingatlan előtti terület egy szempontból kötődik az ingatlan tulajdonoshoz, hogy neki kell rendben tartania, de nem ő rendelkezik felette és a parkoló sem az övé, nem lehet megváltani, tehát a házunk előtt lévő parkoló az nem a miénk. Az nagy probléma, hogy nagyon sok olyan ingatlan tulajdonos van, aki nem tud parkolni a saját ingatlanában, mert ma már elvileg csak úgy lehetne építeni, de hát régen nem feltétlenül volt ez így, különösen a Károly király utcában is vannak olyan ingatlanok, hogy hosszan befelé több ingatlan van és nagyon nehéz ezt megoldani, de azt, amit mondott, azt meg fogják vizsgálni – közben bólogatott Ügyosztályvezető úr is – hogy kiterjesszék a parkolási zónát arra és akkor a P+R-nek használt terület dolog az meg tud oldódni. A kerékpár és gördeszka az nehéz ügy, egyébként a városban kiépített kerékpárút-hálózat van, ettől függetlenül a Károly király úton gyakran szokott kerékpározni, de azt kisgyermekeknek ő sem javasolná, s hogy a járdán pedig, hogy mit tesznek és mit nem tesznek, az nem mindig szabályos és nem mindig helyes. A csendrendelettel kapcsolatban Jegyző úr fog választ adni. Egy percre muszáj kiszaladnia.
Wittingoff Tamás polgármester átadja az ülés vezetését Biró Gyula alpolgármesternek.
dr. Bocsi István jegyző: Igen, hát ez is azok közé a hatáskörök közé, vagy feladatok közé tartozik, amit sajnos kivettek az önkormányzat kezéből. Néhány évvel ezelőtt, talán egy fél évtizede is van már, amikor az Önkormányzatnak még volt arra lehetősége, hogy különböző szabályokat alkosson pl. hogy lehet-e füvet nyírni, s most nem azt mondja, hogy ez jó, vagy rossz, vagy akár építkezni, aztán sajnos ez a lehetőség megszűnt, az Önkormányzat már nem tudja ezt szabályozni. Központi szabályozás született az építkezésekkel kapcsolatos zajra is. Ezek a zaj határértékek nem igazán magasak, de ezeknek a mérése egy nagyon érdekes módszerrel történik, ugyanis nem egy adott pillanatban mérik a zajt, hanem egy időszakban és az időszakban, ha van néhány kiugró, akkor az belesimul az időintervallumba, ezért szinte lehetetlen az, hogy valakit ezzel kapcsolatban megbüntessenek. Most el tudná mondani, hogy természetesen van a Kormányhivatal és oda tud fordulni ezekben az ügyekben, de nem biztos, hogy minden esetben ez kellő hatékonysággal jár. Sajnos, az Önkormányzatnak már nincsen ilyen lehetősége.
Biró Gyula alpolgármester: A rolleres problémával egyet ért, de itt van rendőrkapitány úr, reméli, vette a jelzéseket, hiszen ma délelőtt volt a kapitányságon egy ilyen megbeszélés, valóban igaz, hogy pl. a Baross úton végig van bicikliút és a biciklisek meg az úton mennek. A vendégmunkásokkal kapcsolatban sajnos az az igazság, hogy sok mindent nem tudnak kezdeni, mikor mennek haza a kocsmából biztos jókedvűek, nem tudja a Kapitány úr tudna-e ebben valamit tenni.
Wittinghoff Tamás polgármester: Minden jókedvű vendégmunkás mellé egy rendőrt szeretnének kérni.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Azt szeretné mondani, hogy a covid ellenére, vagy éppen azért, ennél furcsább meghallgatásban még nem volt részük, ezt azt hiszi, belátják. A másik, hogy ami odalent az aulában látható, hallható, az gyakorlatilag értékelhetetlen. Gyakorlatilag grafikonok nem látszanak, a szöveget a Kormányablakhoz menők, beszélgetők, meg egyebek elnyomják, úgyhogy valószínűleg őt sem hallani, ami nem olyan nagy tragédia.
Wittinghoff Tamás polgármester: Reagálna erre rögtön, mert akkor lehet, hogy az sem hallatszott. Törökbálint azt az egy közmeghallgatását, ami lett volna, lemondta, mert annyi a megbetegedés, szóval nincsenek könnyű helyzetben, higgye el.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Nem, ő csak azt mondta, hogy a technikai háttér, az a kis tévé gyakorlatilag nem alkalmas arra, hogy azokat a diákat lássák.
Wittinghoff Tamás polgármester: Nincs akkora kivetítőjük, mint a Felcsúti futballpályának, ez kétségtelen. Bocsánat, ez vicc volt.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Ugye, ezt nem kellett volna.
Wittinghoff Tamás polgármester: Persze.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Akkora sem lesz, mint a FIDESZ kongresszusán, vagy a DK kongresszusán, maradjanak ebben.
Wittinghoff Tamás polgármester: Így van.
Faragó Tibor (Szarvas utca): A másik, hogy az az elrendezés, így, ahogy most van, egy kicsit arra emlékezteti, mint amikor Makarenkó Az új ember kovácsában a bűnösöket kiállították, s azt mondták, állj ki középre és most mondjad, majd mi megmondjuk, hogy mi lesz veled. Az idősebbek talán ismerik a művet, pedagógiai hősköltemény, na de mindegy. Tulajdonképpen akkor, amikor 1991-ben a budaörsi lakosok megválasztották a polgármestert és csapatát, az első szabaddemokratikus választások után, akkor abban reménykedtek, hogy a polgármester, akit választanak az a város érdekét nemcsak azon a részen képviseli, ahonnan a szavazatok az állandó, harminc éves fennmaradásához szükséges, hanem képviseli azt a réteget is, amelyik tulajdonképpen itt a hegyen, kezdetben sokan üdülőként, azóta meg sokan állandóként élnek. Lehet, hogy ez a terület nem volt és nem számított soha arra, hogy ez a terület lakóterület legyen, de figyelembe véve a budapesti elvándorlásokat, kivándorlásokat, amik felbővítették a Pest megyei környező települések lakosságát, erre Budaörsnek is föl kell, föl lehet készülni és ez a hegyoldal bármilyen értékes is, előbb-utóbb úgyis beépül, legfeljebb egy új polgármester, egy új önkormányzat alatt. Amikor visszagondolnak erre az elmúlt harminc évre, akkor azt lehet látni, hogy az előző, az ezerszer elátkozottabb tanácsi, kommunista rendszer a lakosoknak, az üdülőterületeknek sokkal több lehetőséget adott az önálló kezdeményezésre, akár az önálló pénzbeli befektetésekkel megvalósuló kezdeményezésekre. Így annak idején engedélyezték, s ők engedélyezték a bizonyos méreteket meg nem haladó, vagy bizonyos magasságot meg nem haladó víkendházak megépítését, a villany bevezetését, nem is ragozza. Az emberi jog körébe tartozik az is, hogy az üdülőterületeken is legyen víz. Ha belenéz a vidéki városokba, Hévízen, a hegy tetején, a szőlőhegy tetején van víz. Kőszegen, a szőlőhegyen, ahonnan rá lehet látni a várra, van víz. Itt is lett volna víz, ha annak idején a polgári, vagy csak lakossági kezdeményezésként megalakult Víziközmű Társulattól az Önkormányzat, hogy úgy mondja bizonyos rábeszéléssel át nem vette volna a vízvezeték hálózat létrehozásának feladatát. Ez ugye valamikor a kilencvenes évek elején történt, úgy mondják azok, akik akkor ebben benne voltak, hogy a Merengő utcáról a víz átjött, aztán valami lakossági feljelentésre a vezetéket visszahúzták és onnantól kezdve csönd és sötétség. Ja és utána valahol egy youtube videó is elérhető, ahol kijelentette, hogy ameddig Ön polgármester, addig ez a terület nem lesz lakott terület. Ezt meg lehet keresni.
Wittinghoff Tamás polgármester: De ez nem igaz.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Ön mondta egyébként ezt.
Wittinghoff Tamás polgármester: Nem ő mondta.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Jó, ő volt valamikor ilyen meghallgatáson a tízes években, amikor ugyanez elhangzott.
Wittinghoff Tamás polgármester: Uram, egészen pontosan azt mondta, amit most is mondani fog, hogy az a bizonyos időszak, amiről úgy beszélt, hogy az egy jobb időszak volt, az un., van, aki kommunista időszaknak mondja, szerinte hibásan, mert minden volt, csak nem kommunizmus, tehát a rendszerváltás előtti diktatúra – ő inkább így fogalmazna – időszakában igen, az volt az ősbűn, hogy Budapestnek és Budaörsnek az egyik tüdejét, gyakorlatilag, ha ránéznek a Tesco felől a hegyoldalra, azt a százötven hektárt azt ilyen felelőtlenül, össze-visszaságba, kiparcellázva, s ő ezt egyáltalán nem tartja érdemnek, hogy az a terület nem erdő és nem a tüdője a városnak, s ahogy Jegyző úr ezt nagyon határozottan és pontosan elmondta, minden épeszű ember, aki ebben a városban él, mint lakóember és felelőséggel viseltetik a város iránt, az pontosan tudja, hogy mekkora tehertétel az, ami, ahogyan – jegyző úr is elmondta – annak a beépítése rázúdulna a településre. Soha nem mondott olyat, amit az úr idézett, tehát az nem helyes.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Megkeresi.
Wittinghoff Tamás polgármester: Nyugodtan keresse meg, mert nem fog ilyet találni, hamisítani bármit lehet, ő azt mondta és most is azt mondja – nyugodtan kinevetheti, mert Önök abban a helyzetben vannak, hogy ezt megteheti, de a helyzet mégiscsak az, hogy valótlant állítani nem úriember dolog – a lényeg az, hogy ő azt mondta, hogy az volt a legsúlyosabb hiba a rendszerváltás előtti időszakban, hogy egy olyan problémát generáltak, aminek a megoldása rettenetesen nehéz, s ez igazságtalan Önökkel szemben is, mint ingatlantulajdonosok és igazságtalan az egész településsel és azoknak az embereknek, akiknek felelősségük van abban, hogy egy ilyen kérdést hogyan oldjanak meg. Az Ön előtt elment úr, aki nagyon világosan elmondta, hogy ő ott tulajdonnal rendelkezik, milyen jellegű problémákat generál az, ami őt is, mint ingatlantulajdonos érint, s ő átlátja azt, hogy a csatornázás, a vízelvezetés, közterület kiszabályozás stb., semmi másról nem beszélnek évtizedek óta, csak ezekről a kérdésekről. S egyébként, hogy felfrissítse a memóriát, ő azért emlékszik még harminc évvel ezelőttre is bizonyos kérdésekben, ott volt bizony egy olyan társulat, aminek a pénzével együtt eltűnt az egész társulat.
Faragó Tibor (Szarvas utca): … (nem érthető a hozzászólás)
Wittinghoff Tamás polgármester: Úgyhogy ezt speciel nem lehet az önkormányzaton számonkérni, azoknak az embereknek a felelőssége. Nem jut már eszébe sajnos a neve, azt a homály fedi.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Akármiházi, tudom.
Wittinghoff Tamás polgármester: Nem, nem, nem, de mindegy is, hogy mi volt a neve, de azt tudja, hogy közfelháborodás volt, merthogy nem történt semmi, viszont a pénzek elfolytak. Elnézést, hogy közbe szólt, de nagyon fontos, hogy soha ne tegyünk olyat, hogy valótlanul a szájába adunk bárkinek bármit.
Faragó Tibor (Szarvas utca): De azt Ön mondta, mert a saját fülével hallotta, hogy annak idején az SZDSZ-es barátainak mondta, hogy „itt ne vegyetek telket, mert ameddig én vagyok polgármester”, de ezt Ön mondta, erről valamelyik jegyzőkönyv… de nem érdekes, ne ragozzák.
Wittinghoff Tamás polgármester: Megint mond valamit, amit idéz tőle, de pontatlanul. Ő azt mondta, hogyha őt bárki, nem SZDSZ-es barátairól volt szó, de nem szégyelli az SZDSZ-es múltat, minden rendben van azzal.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Mindenki tévedhet.
Wittinghoff Tamás polgármester: Nézze, az, hogy Ön politikai deklarációkat mond…
Faragó Tibor (Szarvas utca): Ez nem volt politika.
Wittinghoff Tamás polgármester: De hát azt mondja…
Faragó Tibor (Szarvas utca): Nézze, befejezi egy pillanaton belül, utána elmondhatja az összes válaszát, mert az előbb abban maradtak itt, hogy az úrnak nem hagyta, hogy belebeszéljen.
Wittinghoff Tamás polgármester: Igen, csak nagyon szépen kéri, hogy ne adjon olyat a szájába, senkiébe, ami valótlan, s most is azt mondja, hogy ha bárki most, ha bárki tegnap, vagy ha bárki tavaly, vagy az elmúlt évtizedekben megkereste, akár ismerős, akár ismeretlen, hogy itt venne ingatlant, mit gondol róla, akkor megkérdezte, hogy mi a célja? Hosszú távú befektetés, vagy ott szeretne élni? Ha ez utóbbi, akkor nem javasoltam neki, ez tény.
Faragó Tibor (Szarvas utca): Rendben van. Elfogadja, nincs vele gondja. nem igazán erről akart beszélni, amit most folytatnak, csak az előző hozzászólók felvetettek néhány problémát és amikor Budaörs zöld tüdőjéről beszélnek, amelyiknek a jó levegőt kellene a város számára biztosítani, akkor szeretné felhívni a figyelmét, hogy csak az idei szárazságú évben, ahol már nem tudtak locsolni, mert az esővíz elfogyott, vizük nincsen, fölvinni neki nincs rá pénze, a környező telkeken, az övékén is tucatjával pusztultak ki, égtek ki gyümölcsfák. Akkor, amikor Önök azt mondják, hogy nem lehet ide beépítkezni, nem lehet csinálni semmit, mert a zöld tüdő veszélybe kerül, akkor azt is vegyék figyelembe, hogy víz nélkül nem lesz zöld tüdő sem. Magyarul az egész hegy leszárad. Tudna hozni képeket a saját kertjéből, hogy milyen szomorú állapotokat okoz a vízhiány, s akkor lehet utána azt mondani, hogy minek nektek víz, olyan zöld tüdő víz nélkül is. A másik, amit ön ezüst láncos polgármester Budaörs Fejlődésért társaság vagy alapítvány tagja, Budaörs egy olyan város lett, ami abszolút nem felel meg a német hagyományoknak. A város, amelyik építészetileg rendetlen, lapos házak vannak, ide nem illő mediterrán házak vannak, az összkép olyan szedett-vedett, mint egy bolhapiac. Ez az Önök felelőssége is, hogy mire adnak engedélyt.
Wittinghoff Tamás polgármester: Mire adunk engedélyt?
Faragó Tibor (Szarvas utca): Ő beszél, bocsásson meg.
Wittinghoff Tamás polgármester: De bocsánat, Ön szerint mire adnak engedély?
Faragó Tibor (Szarvas utca): Ő nem tudja, de az, hogy például a szomszédja, aki szeretett volna a hegyen telket építeni az az igazság, hogy a lakóövezettől tulajdonképpen ötven méterre – éppen lehetne az ő utcájuk is lakóövezet – az ő tervét azzal utasították el, hogy környezet idegen, tájidegen.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ki? Ki utasította el?
Faragó Tibor (Szarvas utca): Budaörs. Utána ezt ő megfellebbezte, perelt, megkapta az engedélyt. Nagyon jól tudja, hogy ez fáj Önöknek, de ez mindegy. Hogyha Natura 2000 területen, a Hegyalja utcán felnéz és a hegyet már lassan a tetejéig szétbontó házakat nézi, azt nem tudja, hogyan néz ki az Önök szempontjából, mindenesetre nekik, Budaörsieknek ez fáj. Ugyancsak fáj, ha az ember a gyalogjáró utcákon végigmegy, s a házakból kinyúló, s az utcák mellett telepített sövények miatt már nem lehet elmenni. Vannak olyan útkereszteződések, ahol nem lehet a jobbról jövő autót észre venni, mert bokrok takarják el a kilátást. Valakinek gazdájának kéne lenni a városnak, víztől függetlenül is. Az a rengeteg…melyik az az út, ott Budaörs elején, ott van egy vaskereskedés is, persze az lehet, hogy nem Önökhöz tartozik, de akkor meg szóljanak annak, akihez tartozik, ott fel van bontva a járda és húsz-harminc centis gödrök vannak a járdán, s még mindig nincs helyreállítva. Szóval ő ezzel csak azt szeretné mondani, hogy ők szeretik Budaörsöt, szeretnének Budaörsnek jó levegőt biztosítani is, de azt is szeretnék kérni, hogy azon beruházásokon túlmenően, amelyek tényleg fontosan és szépek és eredményt hoztak a városnak, de nézzenek egy kicsikét oda arra is, hogy hogy néz ki maga az egész, a látkép, az, amit mindenütt mondanak, hogy az épület beleillik, vagy nem illik bele a környezetbe. Szóval támogatják a várost és kérnek a várostól egy kis jóindulatot az ügyben, hogy legalább a polgári, vagy civil, fejődési szervezeteknek, ha legalább már anyagilag nem is, de legalább erkölcsileg támogassák azt a részét, amelyiket lehet. Mert nem lehet harminc, ötven, százmilliárdos beruházásról beszélni egyben, mert ezt senki nem bírja, ezt a lakosok sem bírják, a város meg végképp nem bírja. De azt, hogy lépésenként, kis lépésekben ne lehetne előre menni azokon a területeken, ahol már most kint laknak az emberek. A másik, ez a víz. Akkor, amikor van ez a szerencsétlen covid, ez az epidémia, az emberek kimennének a telkükre, kimennének a gyerekek, az idősek, nem tudnak kimenni, mert nincs víz. Hát nem fognak ott két gyerek mellett egy hátizsáknyi vizet és akármit kicipelni. Köszöni, hogy meghallgatták. Igazából választ nem vár rá, mert ami választ adtak, azt Önök elmondták úgyis az előző hozzászólóknak, vízügyben meg lesz, ami lesz, valami biztosan lesz.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ha megengedi két mondatot mégis mond. Ha az lett volna az egész mondandója, amit a végén mondott, akkor tök békésen megbeszélték volna, tudniillik a szándékuk pontosan ez volt, hogy lépésről-lépésre, olyan területeken, ahol össze-lehet a tulajdonosokkal békítve a fejlesztést hozni, szépen lassan próbálják megoldani. Ahogy el tetszett mondani. De az a helyzet, hogy ebben, a Jegyző úr hosszasan elmondta, hogy milyen problémák adódtak, s ő nem érzi azt, hogy az ő felelősségük lett volna az, hogy nem így alakult. Azt az ellentmondást pedig fontos, hogy érezze ön is, hogy amikor arról beszélt, hogy ha itt a hegyoldal egyik részét beépítik, ott olyan területekről van szó, ami már nagyon- nagyon régóta belterületi lakóövezet és …de higgye el neki, lehet, hogy megint most nem hiszi el neki, és egyszer megint majd úgy fogja idézni, hogy ez nem úgy van, de legyenek már egymással barátságosak és tételezzék fel, hogy igazat mondanak mind a ketten. Tehát ott a közművek rendelkezésre állnak és megépíthetik a saját ingatlanukon, mert az ingatlan tulajdonosokat abban, hogy az adott övezetnek megfelelő beépítést megtegyék, nem lehet korlátozni. Ugyanakkor pedig, amikor kritikát fogalmaz meg arról, hogy nekik ott bezzeg lehet, elmondja, hogy de miért nem lehet a Frankhegyen, érteni kellene, hogy itt feszül egy nagyon komoly ellentmondás. Mikor kicsit neheztelt rá, mert visszakérdezett, hogy ki adja ki az engedélyt, a jegyző úr, meg ő is az elején világosan elmondták, hogy 2013 óta semmiféle építéshatósági jogosítvány az önkormányzatnál, sem építéshatósági, sem építésfelügyeleti nincs, meg fog lepődni, mert, ha valahol azt tapasztalják, hogy valahol egy építés elindult és információt kérnek róla, Budaörsön, akkor azt a választ kapják, hogy nem vagyunk ügyfelek. Ugye, hogy vicces? Először az ember nevet rajta, de azért mérhetetlenül felháborító szerinte, s gyakorlatilag tényleg csak kisnóblizhatják, hogy az vajon szabályos-e, vagy nem. Ha úgy érzékeli a közterület-felügyelő, vagy bárki bejelentéses alapján a Hivatal, hogy ott valami szabálytalanul történik, akkor Jegyző úr az Építésfelügyelethez fordulhat, ami meg vagy eljár, vagy nem Budakeszi vagy Érd vonatkozásában. Szóval a helyzet nem olyan egyszerű, s amikor azt mondta, hogy szedett-vedett, meg rondák a házak, az a helyzet, hogy még az is lehet, hogy az ízlésük egyezik. Ő speciel mediterrán házakat egy mediterrán jellegű kialakult zöldövezeti részben nem tartja ördögtől valónak, tudniillik Budaörs egyre inkább mediterrán klímájú kezd lenni, fél, hogy ez még inkább rosszabb irányba fog fordulni, de ez már klímaváltozás, amiről nagy okos emberek most nagyokat tárgyalnak, de a lényeg az az, hogy semmi beleszólásuk abba, semmi, nincs olyan lehetőség, hogy az önkormányzat azt szabályozza, hogy milyen ház épül, nem is tudhat róla, egyszer csak megépül és csókolom, vagy oszt’ jónapot, ahogy a nagyobbak mondják. Viszontlátásra! Szép estét Önnek.
dr. Balogh Nándor: Harminc éve frankhegyi ingatlan tulajdonos. Pár közmeghallgatáson már részt vett az utóbbi évtizedekben főleg békítő szándékkal. A békítésre azért volt szükség, mert az ottani tulajdonosok és az önkormányzat között, mint hallható is volt, gyakran elmérgesedett a viszony. A tulajdonosoknak az a véleménye, hogy az Önkormányzat és személy szerint a Polgármester úr szándékosan akadályozza a terület vezetékes vízellátását, például megvalósíthatatlan szabályozással és azzal, hogy nem pályázik európai pénzekért a témában. A választott tisztségviselők közszolgák, akik az embereket, a közösséget kell szolgálják. Ha zöld tüdőt akarnak fenntartani a hegyen, akkor miért írtak elő útszabályozásonként tizenkétméteres utakat ott, ahol bőven elég lett volna hat-hét méteres út. Kérdése, hogy hogyan kívánja tényekkel cáfolni, milyen lépéseket kíván tenni Polgármester úr, hogy a róla a negatív témában kialakult negatív vélemény az érintett ingatlantulajdonosokban megváltozzon? Segítségképpen három egyszerű kérdést tesz fel. Az Önkormányzat időben betartja-e a vonatkozó törvényeket? Az Önkormányzat indul-e a témába vágó európai infrastruktúra pályázatokon, akár lakossági és önkormányzati önerőt felmutatva? Az Önkormányzat a terület bizonyos részein, ahol ez mozaikszerűen megvalósítható, akár önkormányzati pénzügyi támogatás nélkül, megadja-e majd az Önkormányzat a szükséges útfelbontási engedélyt a vízvezeték-hálózat kiépítéséhez? Köszönettel várja egyenes válaszát.
Wittinghoff Tamás polgármester: A válasza roppant egyenes lesz. Nem az a célja, hogy rosszul kialakult képeket megváltoztasson, hanem az, hogy szabályosan járjanak el és Jegyző urat kéri meg, hogy válaszoljon, bár már egyszer, egy ilyen jellegű kérdésre hosszasan elmondta azt, amit valószínűleg most is el fog mondani, mert hogy az a helyzet, hogy szemben bizonyos vezetőkkel, ő nem egyeduralkodó, ahogy ezt Ön megpróbálja beállítani, hanem itt szakemberek által kidolgozott álláspontok mentén dönt hosszú ideje a Képviselő-testület, s hosszú ideig ő kisebbségben volt ebben a bizonyos Testületben.
dr. Bocsi István jegyző: Megint menjenek vissza az időbe egy kicsit, s akkor Ön fog emlékezni rá, ha már harminc éve ingatlantulajdonos. Nyolc-tíz évvel ezelőtt elkezdett tárgyalni az Önkormányzat a Víziközmű Társulattal, hogy merre menjen tovább az egész. Az Önkormányzat azt ajánlotta, hogy azt látja célszerűnek egy ekkora területen, hogy megmozduljon, hogy jelöljenek ki műszakilag értelmezhető részeket és ezeken a műszakilag értelmezhető részeken a tulajdonosok, ha van szándékuk, akkor tegyenek egy szándéknyilatkozatot az Önkormányzat felé, hogy hajlandók arra, hogy ott a közterület fejlesztéseket, nemhogy csak a közterületet, hanem az ehhez kapcsolódó infrastruktúrát, vízvezetéket, csatornát, felszíni vízelvezetést, ami nagyon fontos volt, meg az úthálózat kialakítását vállalják. Nagyjából azt gondolja, összecseng azzal, amit az úr elmondott. Szinte éveken keresztül kellett azzal a merev ellenállással találkozniuk, hogy a másik oldalnak az volt a véleménye, hogy ők nem akarnak darabokat kiszakítani a területből, hanem egyben az egész százötven hektárt. Tudomásul vették, nem tudtak mit csinálni. Egyszer eljutottak oda, hogy mégiscsak változott ez az álláspont és valóban úgy indult el, amit az első hozzászóló, az elnök asszony mondott, a szerződés, hogy mozaikszerűen induljon el a fejlesztés, mert valószínűleg ez így logikus egyébként. Nagyon szomorúan érintette őket, mert nagyon sok év munkája ment tönkre, amikor egyszer csak, nem tudják milyen indíttatásból, azokkal a tulajdonosokkal, akik az Önkormányzat felé ezt a szándéknyilatkozatot megtették, egy új szándéknyilatkozatot íratott valaki alá, ami teljes egészében annulálta az előző elképzeléseket. Tehát az Önkormányzat pontosan azt az irányt látta jónak, amit Ön mondott, hogy jelöljön ki műszakilag értelmezhető egységeket, ott a tulajdonosok nyilvánítsák ki a szándékukat, hogy ők szeretnék, s igen, a pénzük is megvan hozzá és akkor ott elindulhat kis lépésekben ez a dolog. Ha mutat neki egy olyan Európai Uniós pályázatot, amin elindulhat az Önkormányzat olyan ügyben, amit Ön mondott, akkor szerinte az Önkormányzat nagyon alaposan megfontolja, hogy elinduljon-e, és nem hiszi, hogy nemet fog mondani, de ők nem találkoztak ilyen pályázattal, pedig keresik az összpályázati lehetőségeket. Az úttal kapcsolatban … hát azért nehéz ez a kérdés, mert van egy könnyű válasza az útra, de nem biztos, hogy ez a helyes. Az útszélességet nem az Önkormányzat írta elő, hanem amikor elindította az Építési Szabályzatnak a szakhatósági egyeztetését, akkor az Útügyi Hatóság leírta, hogy ekkora utat kell, különben nem járul hozzá az Építési Szabályzathoz. Ez a könnyű válasz, vége, kész, mehetnek tovább. De azért nem szeretné ezt az Útügyi Hatóságon hagyni, mert az az elképzelés, amit megfogalmaznak, hogy alakuljon ott ki lakóterület, élhető lakóterület, azon bizony közterületnek, útszélességnek lennie kell, nem elég a hat méter, mert gondolja el, hogy kell egy útszélesség, kell járda, kell vízelvezető árok, kell a közműveknek is hely, nyilván azok egymás alatt, felett is elférhetnek, de oda bizony ahhoz, hogy ez normális, élhető terület legyen, oda kellenek ezek az útszélességek.
dr. Balogh Nándor: Ha minden stimmel, minden összejön, akkor az Önkormányzat nem fogja megakadályozni azzal, hogy nem ad útfelbontási engedélyt?
Lőrincz Mihály Ügyosztályvezető: Bocsánat, egy abszolút szakmai rész. Mindenki vízellátásról beszél és nagyon kellemetlen volt egyébként, hogy elnök asszony az első hozzászólásban név szerint említette őt, de valóban, ő ilyet soha nem mondott, amit elnökasszony mondott, a saját kollégái vezetik félre. Végig csak vízről nem lehet beszélni, a csatorna és a víz, az együtt kell, hogy működjön. Olyan tervet tettek le az asztalra, amelyik a Frankhegy északi részét akarta első részben ellátni vízzel, s amikor megkérdezte, hogy hogyan gondolják a csatornát, mert ez a fránya víz tudja a fizikát és lefelé akar folyni, s hogy hogy gondolják a csatornát és a csapadékvíz elvezetést, akkor az volt a válasz, hogy ezzel nem foglalkoznak, ez egy későbbi ügy lesz. Nem lehet későbbi ügy, mint ahogy folyamatosan mondták, az útszéleség, a csapadékvíz elvezetés a csatorna, a víz és a közlekedés, ezt együtt kell tekinteni, s hogyha ez a mozaik területén együttesen meg tud valósulni, akkor szerinte semmi akadálya nincs, hogy megvalósuljon, ahogy Jegyző úr is mondta. A tizenkétméteres útszélesség, ezt többször hallotta már, egyrészt nem az egész Frankhegy területére volt, hanem csak a gyűjtőutak tekintetében és az az útszélesség az ingatlanhatártól az ingatlanhatárig történik. Itt is maga a forgalmi sáv, amit a Hatóság szabályoz, az adott, hat méteres, kétforgalmú sáv. Pillanatokon belül meg fog jelenni, hogy a házam előtt akarok parkolni, tehát szükség lenne egy parkoló sávra is, egy parkolóra, egy zöldsávra is, ne adj Isten egy kerékpár sávra is, s akkor pillanatokon belül ott vannak, hogy a gyűjtőutakon a tizenkét méter abszolút nem sok teljes szélességben. Az egyéb utakon pedig nyolc-tíz méter szélességű utak voltak a tervekben, amik végül nem valósultak meg eddig. Azt kéri, hogy próbálják meg ezt elfogadni, hogy nem vízről beszélnek. Ott a víz, s utána mi történik a szennyvízzel? Emésztőgödörbe, vagy szétszórják ott a hegyen, amit polgármester úr mondott, hogy kifejezetten csúszásveszélyes az a terület, dokumentumok vannak róla. Mi történik a szennyvízzel? Nem lehet vizet építeni szennyvíz nélkül.
Győri Péter Sándor (Kamaraerdő, Kassai utca): A körforgalomban lévő kamera után szeretne érdeklődni, hogy az működik, nem működik, hol van vadkamera ideiglenesen kihelyezve, hol nincs? Igazából a visszatartó erő lenne nagyon fontos, ugyanis olyan szabálytalanságok vannak, az, hogy driftelnek éjszaka, hát, de amikor szembejönnek a körforgalomban az emberrel, vagy a kamion megy be és éjszaka egymás után forognak körbe, az azért elég zavaró, elhihetik. Tehát a kérdése az, hogy van kamera most, vagy nincsen, mert ígéretet kaptak, hogy lesz egy fix telepítésű kamera.
Wittinghoff Tamás polgármester: Azonnal jön a válasz, de ő nagyon örül, hogy ez felmerült, hisz itt van Kapitány úr, akinek fontos, hogy hallja, ugyanis van egy úr, aki rendszámmal jelzi.
Győri Péter Sándor (Kamaraerdő, Kassai utca): Igen, a szomszédja. Nem véletlenül.
Wittinghoff Tamás polgármester: Igen, jelzi feléjük azt, hogy valami idióta ott pörög ezerrel és égeti a gumiját, ezt nevezik driftelésnek ezek szerint. Tényleg arra kéri kapitány urat, hogy ebben tényleg csináljanak valamit rendőrségi oldalról, az hozzászólónak pedig azt tudja mondani, nyilván megérti, hogy van, amiben az Önkormányzat léphet és van, amiben más.
Lőrincz Mihály Ügyosztályvezető: Három állandó kamerát terveznek Kamaraerdőbe, a költségvetésben szerepelt is, az előzmények miatt egyenlőre ebben az évben nem tudott megvalósulni. De, pontosan azért, mert érezték ennek a körforgalomnak a problematikáját, egy un. vadkamerát helyeztek ki, amelyik ugyanúgy felvételt készít, internetről letölthető, látható és tudják biztosítani a rendőrségnek, ha ez szükséges. minden ilyen panaszt, amit ezek szerint a szomszédja tett, ők azonnal továbbítanak Kapitány úrnak és kérték, hogy próbáljon ebben lépéseket tenni. Úgy tudja, egy baleset is volt, valamelyik ismert rendszámú tulajdonos, s ott a rendőrség intézkedett is. Rövid távon ennyit tudnak tenni, hosszú távon három kamera várhatóan jövőre bekötve a rendőrség rendszerébe telepítve lesz, addig pedig az a kamera működik jelen pillanatban is.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Nem az ő véleménye csak, számos más emberrel beszélt, tehát az az általános vélemény, protestálni szeretne Kamaraerdő jellegének megváltozása miatt. Tehát az a divat, szokás, hogy elbontanak egy házat, s építenek helyette hármat, de legalább kettőt.Az egy dolog, hogy most mediterrán, vagy milyen, szerinte az sem való oda, úgy tudja, létezik olyan törvény, hogy az épített emberi környezet védelme, hát, ezek a mediterrán házak nem oda valók. Egy barátja mesélte, a Közösségi Házzal szemben vagy egy tető nélküli ház, mondta, hogy harminc évvel ezelőtt röhögtek az ilyen házon, most meg csak ilyen épül, ennyit az egészről, tehát más a jelleg. Az, hogy négyszáz valahány négyzetméteren ikerházat építenek, ő ott volt azon a részönkormányzati ülésen, ahol megszavazták, hogy építhetnek, harmincvalahány millióért eladták, itt van a háznak a szomszédja. Mellette ezer négyzetméterre hármat tesznek, három lakást, de van olyan, ahová négyet. Ezen a telken, háromszáz valahány négyzetméter, nem tudja lemérni, de hatvanöt méter széles, több, mint háromszáz négyzetméter, s telek harmada le van betonozva. A kerítésre nem tudja felfuttatni a borostyánt, vagy bármit, egy marék föld nincs. Erre a háromszáz négyzetméterre jönnek az utak, nyilvánvalóan jön a ház, már az is van, elkészítették a melléképületet, egy fának nincsen helye. De a többi is ilyen. A másik, a régi iskolát ugye szépen parcellázzák, valamikor az egy szép nagy terület, úgy tudja az védett státuszban van, maga az épület, hát, hogy a telek hogy jön ehhez, azt nem tudja, de most kialakítanak abból is egy telket. Olyan meredek, hogy gyalog nem lehet rá felmenni és tele van fával. Egy az, hogy védett, tehát az valamelyest emlék, az Árvaháznak az emléke, másik, hogy nagy fák vannak rajta. Hát a környéken már fa sincs, hát még azt is kivágják. A következő az egy meredek utca, nem fog lehetni parkolni, de ez egyébként igaz a Kismartoni utcára, meg számos utcára. Túlépítkezés, túlépítkezés. A jellege változott meg. Ő nem azért ment oda. Elfogadja, hogy van, aki a mediterrán házat szereti, van, aki ezt a beépítést szereti, műfüvet tesznek, mert azt nem kell vágni, de ez kertváros. Volt. Egyre kevésbé az. Köszöni szépen. Még egy dolog. Azzal azért protestálna, hogy nem tud a város szabályozni. Budapest, 16. kerület szintén Magyarországhoz tartozik, ugyanez a törvény, január elseje óta egy telek egy lakás. Lehet ezer négyzetméter, kétszázötven négyzetméter is lehet, de egy lehet, náluk meg három lehet az ezer négyzetméteren. Az nem az az ország? A másik pedig, hogy ő megérti, bárkit megért, hogy nincs beleszólása, nincs ráhatása, ugye hát milyen helyzet ez, milyen ország, milyen szitu az, hogy a saját környezetükbe nem tudnak beleszólni? Kinél tiltakozzanak?
Wittinghoff Tamás polgármester: Egyetértenek, de ettől függetlenül a kérdés sokkal bonyolultabb. Neki is van olyan ismerőse, aki itt vett Budaörsön telket és eladták a szüleinek a lakását, eladták a saját házukat, s úgy építettek kétgenerációs házat, amiben három lakóegység van. Az egyik a testvéréé, a másik a szüleié, a harmadik az övé. Vajon, egy önkormányzat megteheti-e azt, hogy egy ilyenre, ha egyébként a telek mérete és az egyéb építési szabályoknak megfelel, azt mondja, hogy nem? Az ő jóérzése azt mondja, hogy az az önkormányzat nem jár el helyesen. Az, amit Ön mond, az meg a fordítottja sajnos a dolognak, mert egy csomó építési vállalkozó azzal a lehetőséggel élve, ami egyébként az ingatlantulajdonosoknak kellene, hogy lehetőséget biztosítson, de ők a végén vannak és a haszon, meg a vállalkozók, de nem akarja ő a vállalkozókat bántani, mert egy világ akkor működik jól, ha mindenki jól jár, a vállalkozók is, meg a végfelhasználók is, mindenki, de amit ő ebből lát, az nem egészen így van, az ár az egyre jobban növekszik, a beépítési százalékot tökéletesen kihasználják, és nem az történik, hogy három generáció, hanem az adott területen érvényes szabályozás szerinti beépítési lehetőségnek megfelelően építenek háromlakásos társasházat és az belefér ebbe, sajnos, ebbe a szabályozásba. Az, hogy konkrétan meg hogyan valósul meg, valóban, 2013 óta joguk sincs belenézni. Nem tudja, hogy Jegyző úr tud-e esetleg kiegészítést fűzni bármihez is.
dr. Bocsi István jegyző: Hát ilyen nosztalgikusat… (Ne haragudjon, nem látom az urat, hagy beszélgessek már vele – mondta a másik hozzászólni kívánkozónak, Bencsáth Gergelynek)
Wittinghoff Tamás polgármester: Kéri, foglaljon helyet, mert még hárman vannak, akik még nem szóltak és nem Ön fogja eldönteni, hogy most odamegy másodszorra is. (Bencsák Gergelynek mondta)
Bencsáth Gergely: Sorszámot húzott.
Wittinghoff Tamás polgármester: Szeretné megkérni, hogy foglaljon helyet.
Bencsáth Gergely: Helyet foglal, de sorszámot húzott.
dr. Bocsi István jegyző: Volt valamikor, most már mondhatja, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egy klasszikus rend. Az arról szólt, hogy az Önkormányzat alkotott egy Építési Szabályzatot, az Építési Szabályzat alapján a Polgármesteri hivatalban volt, aki a szabályokat nézte, volt főépítész és Tervtanács, aki megnézte, hogy a településbe jól beleillik-e az épület és ráadásul igyekezett minden település, mert mindenki a szívén viselte, úgy engedélyezni ezeket az épületeket, hogy beleilleszkedjen a környezetébe. Ez egy jól működő rendszer volt a maga hibáival együtt, hiszen nehéz volt, valószínűleg nehezebb volt építési engedélyhez jutni, de aki építkezett, jobban beleillett oda, mert jobban végiggondolta a Tervtanács, az építész, hogy mondjuk, ha berak oda abba a környezetbe egy háromlakásos társasházat, fog-e az vajon működni? Nemcsak megépülni, hanem működni. Miután ez a rendszer átalakult és nem a település szövetébe való integrálódás volt a lényeg, hanem az, hogy minél gyorsabban építhessenek és minél gyorsabban pöröghessen az építőipar, ez háttérbe szorult. Ezért a szabályozás is és a Hatóság is nagyon kevés szerepet kapott. Ezért…
Wittinghoff Tamás polgármester: Bocsánat, hogy közbeszól, ketten is vannak a teremben, akiken nincsen maszk. Ha nem veszik fel, akkor meg kell kérje őket, hogy hagyják el a termet. Ő is utálja, hogy rajta van a maszk, de muszáj, hogy rajta legyen, a Városházán kötelező a maszk, akár tetszik valakinek, akár nem. A Városházán kötelező a maszk.
A várakozók mondtak valamit, amit nem érteni.
Wittinghoff Tamás polgármester: Szíveskedjék elhagyni a termet.
Várakozó: Nem.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): És még egy kérdés, ő is úgy gondolja, hogy ez politikai szándék lehet valahonnan, hogy könnyebb lehessen építeni. A másik, hogy jártak ide, amikor a HÉSZ módosítását tárgyalták, 65% volt a zöldterület aránya, most úgy tudja, 50%. Hát ki módosította? Nem az Önkormányzat? Nem a mi önkormányzatunk módosította? Hát ki? Gondolja, nem a törvény írja elő a beépíthetőségi százalékot.
dr. Bocsi István jegyző: Nem 50%.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Nem 50%? Neki azt mondta, tudniillik a mellette levő 70%, nem hetven, 80%, tehát 20% zöld sincsen és azt mondta, hogy megváltoztatták a HÉSZ-t és azt mondta, hogy 50%.
Wittinghoff Tamás polgármester: Hát, mondani sok mindent lehet.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Tehát 65%. Akkor most megkérdezi tisztelettel, hogy ki volt az, aki ezt átvette, mert gondolja, át kell vennie valakinek, nem azt mondta, hogy az önkormányzattól, valakinek azt az építkezést át kellett vennie. Nem? Nem kell senkinek ellenőriznie, átvennie egy építkezést?
Wittinghoff Tamás polgármester: Most már csak tervezői felelősség van, már az sincsen a mi pár évvel ezelőtt még volt, hogy fel kel tölteni a terveket az ÉTDR-re, aztán volt még egy másfajta szabályozás, ami egy másik szervezethez tartozott. Volt egy olyan időszak, amikor ugyan a városnak már nem volt 2013 után joga még csak rá nézni sem arra, hogy az adott területen mi történik, de legalább az ingatlan tulajdonosnak előzetesen fel kellett töltenie a tervet és akkor arra valamilyen tudomásulvételt rögzített a szervezet. Akkor kezdhette meg az építkezést. Utána kap egy fennmaradási, használatba vételi engedélyt, sőt már az sincsen, most már egy hatósági bizonyítványt kap. De nem megy ki senki, semmit megnézni. Nem létezik olyan, hogy építéshatósági engedélyezés, nem létezik olyan, hogy építés felügyelet, semmi nem létezik. Ezt elmondta a legelején is, csak Ön nem volt itt a teremben, hogy ez év nyarán hány rendelkezés változott meg, gyakorlatilag semmilyen eszköz nincsen a kezükben. Amikor bármit is észlelnek, akkor már nyilvánvalóan mindenhez késő, de ezzel együtt a jegyzői iroda észrevételt tesz az építésfelügyeletet ellátó szerv felé, de az nem tartozik az önkormányzatnak elszámolással, nem tartozik válaszadással, vagy lép valamit vagy nem. Semmi eszköze nincs az önkormányzatnak.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Hát akkor mire való a HÉSZ?
Wittinghoff Tamás polgármester: Önnek nagyon helyes a kérdése. A HÉSZ arra való, hogy elvileg a tervező köteles a HÉSZ szabályai szerint megtervezni és azt a tervet, ami alapján az építés történik a HÉSZ rendelkezései szerint kell elkészítenie. Ez az ő felelőssége és nem lépheti elvileg túl azokat a paramétereket, amiket az építési szabályzat tartalmaz.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): És ha túllépi, azt büntetlenül teheti? Ez nonszensz.
Wittinghoff Tamás polgármester: Azt már sajnos nem tudja megmondani, mert ott már nincs jogosultsága az önkormányzatnak.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca):Lenne egy érdekes javaslata. Van egy barátja Kamaraerdőn, aki perel azzal, hogy – talán a jogász tudósok jobban megértik – a római jog óta, aki másnak kárt okoz köteles azt megtéríteni. Ha most hiába tartotta be az építési szabályzatot, hogy az kárt okozott, tehát kisebb értékű lesz az ingatlana, felértékelik és a két érték közötti különbözet per tárgya.
Wittinghoff Tamás polgármester: De az nem biztos, hogy meg fogja ítélni a bíróság.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Több perről tud, például Tükörhegyen megnyerték.
Wittinghoff Tamás polgármester: De az ilyen jellegű károkozásnál az szempont viszont, hogy az nem lehet az én károm, hogy a mellettem lévő tulajdonos ugyanazt és ugyanúgy hasznosítja a telkét, mint ahogy én tettem és ezzel én úgy ítélem meg hogy értékcsökkenést szenvedett el az én ingatlanom, mert ő pusztán csak ugyanazzal a joggal élt, mint amivel én. Annak megalapozottnak kell lenni, hogy mi az a szabálytalanság, amivel okozott ő valamilyen kárt.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Nem csak szabálytalanság.
Dr. Bocsi István jegyző: Mindenféle van, ha lehet akkor most ebbe azért ne menjenek bele, mert mindenkinek igaza van. Mert van, amikor engedély nélkül építkezik, de olyan is van – amit az úr is mondott – van ilyen eset. Nekik is van ilyen esetük, amikor teljesen engedély szerint megépül egy ingatlan, de mégis azt mondja a szomszédja, hogy ez neki kárt okoz, mert mondjuk a kilátását elvette. Mondott egy példát. A szakértő megállapítja, hogy neki a kilátásában ez okozott értékcsökkenést és akkor a bíróság megítéli. Sok ilyen per van, igen és szabályos volt különben az építkezés.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Ha pertársaságot indítanának ezekben az esetekben, akik ebben majd profik lesznek és tudják majd mi a szabály és egyebek, akkor be kell perelni azt, aki túlépítkezik, azt, aki ilyet épít és akkor majd el kell venni annak a vállalkozónak a kedvét a profitjának egy részén keresztül, hogy ilyet tegyen.
Wittinghoff Tamás polgármester: Az a helyzet, hogy perbe csak az mehet, akinek a jogos érdekét sérti.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Ő megy perbe, csak a képviselője. Van egy olyan ügyvéd csoport, vagy olyan ügyvédek, akik ezt ismerik, értik és kibogozták ennek a lehetőségeit, meg a szabályait. Ezzel szerinte lehetne kezdeni valamit.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ilyet nemcsak a szomszéd, érintett kezdeményezhet, jegyző úr?
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Félre értette, a szomszéd kezdeményezné csak…
Dr. Bocsi István jegyző: Hagy legyen egy kicsit elkeseredettebb ennél. A szomszéd kezdeményezhet, de ez azért nehézkes, mert képzelje el hány építési vállalkozó marad ott a másik végén. Nem az fog ott állni, hanem a két szomszéd fog ott állni egymással szemben, aminek az a vége hogy minden szomszéd összeveszik egymással, mert bepereli. Mert az építési vállalkozót majd öt év múlva, amikor a bíróság ebben ítéletet hoz, a valóság az, hogy ott már nincs, akit megtaláljanak. Megtalálhatja a szomszédot igen.
Maráz András (Kamaraerdő, Beregszászi utca): Eltértek a tárgytól. Köszöni szépen, hogy meghallgatták.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ki a következő? Azok jönnek, akik még eddig nem voltak, őt a sorszámok annyira nem izgatják, hanem azt kéri, hogy mindenki, aki még nem volt az jöjjön, és akkor utána pedig aki kétszer akar hozzászólni, mert két jegyet húzott.
Az úr háromszor volt a pulpitusnál, de természetesen megérti.
Molnár Gyula: levetheti-e a maszkot
Wittinghoff Tamás polgármester: nem
Molnár Gyula: Ön félóráig beszélt maszk nélkül, ő miért nem beszélhet így?
Wittinghoff Tamás polgármester: Ha most vitatkoznak, akkor ő most kimegy.
Molnár Gyula: levetheti a maszkot?
Wittinghoff Tamás polgármester: nem
Molnár Gyula: jó akkor nem veszi le. Szeretné, ha nem szólna közbe és nem szakítaná félbe. A 44/2012. ÖKT sz. rendelet, amely a Frankhegy rendezési tervét hivatott megalkotni, ennek elfogadása előtt 2000 januárjában, azaz 21 évvel ezelőtt többen sorstársaival a frankhegyről levelet írtak az önkormányzatnak a születendő rendezési terv elfogadása kapcsán. Megfogalmazták, hogy a rendelet elfogadásával ellehetetlenítik a területet, ezalapján lehetetlen lesz építési engedélyért folyamodni. A területet így elsorvasztják, lezüllesztik, befagyasztják, minimum 10-15 évre. Az ellenvéleményünk ellenére elfogadták ezt a törvénysértő rendeletet. Ezzel kb. 4000 telektulajdonos tulajdonhoz való jogát sárba tiporva. Wittinghoff Tamás 1990-ben vagy 1991-ben választották meg először polgármesternek. 1994-ig a városnak, így a város vezetőségének is törvényi kötelezettsége volt, hogy a belterületeket lássák el vezetékes ivóvízzel és mivel a Frankhegy már akkor is belterület volt, ezért a városnak már akkor kutya kötelessége lett volna megtenni, mivel ez volt az egyik közérdekű feladata. Ezt a város vezetése semmibe vette, semmit nem tett annak érdekében, hogy a város a közfeladatát ellássa és ez megvalósuljon, hogy vezetékes vízzel lássa el a Frankhegyet. Ez rendkívül nagy mértékben köszönhető Wittinghoff Tamásnak, az akkori és mai polgármesternek egyaránt. Látva ezt a frankhegyiek egy víziközmű társulást hoztak létre, hogyha már a város nem végzi el a dolgát, akkor önerőből megvalósítsa ezt. 1996-ban, amikor megvásárolták a telkünket, azonnal beléptek ebbe a társulásba. A Merengő utca pici szakaszán sikerült is a vezetékes víz fektetését a társulatnak elérnie, ezért a város vezetése látván, hogy ez önerőből megvalósulni látszik, ezért úgy döntött, hogy ezt megakadályozza. Hogy ezt elérje az új rendezési terv kidolgozását kezdeményezte, így 1998-tól változtatási tilalmat rendelt el a Frankhegyen. Wittinghoff Tamás már ekkor, ebben az időszakban is elmondta, hogy míg ő a polgármester Budaörsön, addig a Frankhegyen fejlesztés nem lesz. Ezt elmondta nem csak neki, nem csak ő hallotta, az előbb is elmondta, de ezt tanúsíthatja dr. Hardy Géza is, és Széll Attila is.
Több közmeghallgatáson, nagy nyilvánosság előtt is többször kijelentette, hogy szerinte ősbűn volt Frankhegyet az 1970-es években erdőből belterületbe vonni, majd felparcellázni, ezzel elvesztve a város tüdejét. Így van?
Wittinghoff Tamás polgármester: ez az egy igaz.
Molnár Gyula: Ezzel a kijelentésével csak az a baj, hogy ez egy szándékosan kitalált szemenszedett hazugság a részéről, amit a budaörsi polgárok Frankhegy elleni uszítására használ a mai napig. Ugyanis a Frankhegy már a középkorban sem volt erdő, hanem a szőlőtermesztés folyt a területen. Dr. Reidl Ferenc Szülőföldünk Budaörs című művében – aminek előszavát egyébként Wittinghoff Tamás írta – olvasható a Dűlőneveink budaörsi kultúrmunka tanúi fejezetben, hogy már 1390-ben vinearum in territorio montis vrs megnevezéssel illeték, hoch frankenberg, magas frankhegy Budaörsi hely területet, ami azt jelenti, hogy magashegyi szőlőterület. Tehát ilyen és hasonló hazugságokkal kívánja Budaörs polgármestere évtizedek óta a Frankhegy ellen hangolni a budaörsi lakosokat. Megjegyezni kívánja, hogy a mai napig nem érti, hogy miért jó egy városnak és egy város vezetésének, hogy a saját állampolgárait évtizedeken keresztül szándékosan bünteti, megalázza másodrangú állampolgárként kezeli és szándékosan megakadályozza az ingatlanuk használhatóságát és akadályozza egy városrésznek az önerőből történő fejlesztését. Többek között ezért is 2000-ben elfogadták, ezt a gyalázatos rendezési tervet, mivel Wiitinghoff Tamásnak már akkor is az volt a célja, hogy ellehetetlenítsék befagyasszák a Frankhegyet. Számtalan közmeghallgatáson vettek részt, ahol rávilágítottak a polgármester csúsztatásaira és hazugságaira, de sajnálatos módon ez valahogy nem jut el a fülekbe, nem érdekli a budaörsieket. 2015-ig Európai Uniós törvényi rendelkezések és előírások miatt törvényi kötelezettsége volt a városnak, hogy a belterületeket csatornával lássák el. Ebből sem lett semmi. A városvezetés ezt is szándékosan megvétózta, semmit nem tett annak érdekében, hogy ez megvalósuljon a Frankhegyen. Budaörs területének 1/5 része, azaz körülbelül 20%-a Frankhegy. Egy olyan város belterületén nincs sem víz, sem csatorna, amely Magyarország egyik gazdagabb városa. Ez egyértelműen nonszensz, ezért nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy Budaörs nem más, mint Magyarország szégyenfoltja. Mindez nem másnak, hanem Wittinghoff Tamásnak, és a mindenkori városvezetésnek köszönhető. Számos olyan pályázatra volt lehetősége az önkormányzatnak, amivel a Frankhegy egész területét vízzel és csatornával lehetett volna ellátni, beruházási költség töredékéért. De Budaörs város vezetése egyetlen egy esetben sem pályázott ezekre. Ezért 2014-ben vételi ajánlatot tettünk a városnak, ha már nem tudnak építési engedélyt szerezni, valamint a város nem végzi a dolgát, valamint megakadályozza, hogy önerőből ezt a Frankhegyiek megvalósítsák, így nem lesz sem vezetékesvíz sem csatorna a területen, akkor vegye meg az ingatlanunkat. Ezt a város vezetősége természetesen elutasította. 2015-ben közmeghallgatáson egy alternatív rendezési tervet tettek le a polgármester asztalára, de meg sem nézték, besöpörték az asztal alá. Azóta sem kaptak választ erre. 2015-ben felszólították a polgármestert, hogy vészhelyzetre való tekintettel építsen ki egy tűzi vízhálózatot a Frankhegyre, mert vezetékes víz hiányában leéghetnek az ingatlanok. 2015-ben számos ingatlant gyújtottak fel a környéken és pár évvel később az erdő is égett Budaörsön. Az önkormányzat erre sem reagált semmit, nem tesz semmit ennek megoldására a mai napig. 2015-ben polgári kezdeményezésre a Kúria kötelezte az önkormányzatot, hogy törölje a törvénysértő passzusokat a 2000-ben elfogadott és a mai napig érvényben lévő rendezési tervből. Ezt először az önkormányzat megpróbálta kijátszani, de végül kénytelen volt törölni a törvénysértő rendeleteket. A polgármester ekkor azt a kijelentést tette, kvázi megzsarolta a frankhegyieket, hogy amennyiben nem vonják vissza a kezdeményezésüket ebben az esetben 3 év változtatási tilalmat fog elrendelni a Frankhegyen. Ezt meg is tette, mert mertek élni állampolgári jogaikkal. Ez 2018-ban járt le. Tulajdonképpen sikerült elérnie, hogy egészen 1998-től 2018-ig, azaz 20 éven keresztül egyáltalán nem lehetett építési engedélyt szerezni a Frankhegyen, gátolva ezzel, hogy 4000 tulajdonos éljen az alapvető állampolgári jogával. 2018-ban megpróbálta az önkormányzat ráerőltetni a Frankhegyiekre egy új rendezési tervet, ami akkor már 2006 óta, 12 éve készült, rengeteg pénzt elherdálva ezzel, amit teletűzdeltek szintén törvénysértő rendeletekkel. Csak hát a frankhegyi tulajdonosok egy része ezt megértették, hogy mi ezzel a célja a polgármesternek, átláttak a szitán, mivel ennek a rendeletalkotásnak sem volt más a célja, minthogy további 20-30 évre befagyassza, ellehetetlenítse a Frankhegyet és ne lehessen építési engedélyt szerezni. Ennek elfogadását sikerült megakadályozni, többek között beadványainkkal, amiben kifejtették, hogy amennyiben ez elfogadásra kerül, a törvénysértő rendeletalkotás miatt ebben az esetben kártérítési perek sokaságát idézik majd elő. Ezt már komolyan vette a város vezetése, így nem merték azt elfogadni, így a mai napig nincs is elfogadva, nincs új rendezési terve a Frankhegynek. 2018-ban miután kiharcolták, hogy lehessen építési engedélyért folyamodni, éltek is ezzel a lehetőséggel. A jegyzőnek a rendezési terv rendelkezéseinek félremagyarázásával sikerült elérnie, hogy a telekalakítást elsőfokon megakadályozza, amit megfellebbeztek és másodfokon megkapták a telekösszevonásra az engedélyt. Ezután építési engedélyért folyamodtak, amit a főépítész és a polgármester a településképi vélemény elutasításával próbált meg megakadályozni, de másodfokon ezt is sikerült megszerezni. A szándékosságot mi sem bizonyítja jobban, hogy a másodfok kikérte az állami főépítész állásfoglalását az ügyben, aki 17 pontban szedte össze, hogy miért jogszerűtlen a településképi vélemény elutasítása. Hát nem szégyenli magát a polgármester, a főépítész hogy a hatalmával visszaélve, hatalmát arra használja fel, hogy a saját budaörsi állampolgárait megfossza alapvető jogaitól. Mivel 25 éve tulajdonosok Budaörsön ezen ingatlanban, elegük lett abból, hogy a város vezetésével nap mint nap küzdjenek az alapvető állampolgári jogainkért, az ivóvízhez való jogunkhoz, ahhoz, hogy építési engedélyt szerezhessünk. A város vezetésének az lenne a dolga, hogy a saját állampolgárait kiszolgálja. Ehelyett arra használja fel az energiáját és a hatalmát, hogy ellehetetlenítse, megalázza, pereskedjen a saját polgáraival szemben. Ezen tények miatt úgy döntöttek, hogy eladják az ingatlant, mivel már volt rá építési engedély, lett volna vevő a telekre, meg is egyeztek, de az eladás kapcsán mikor már a szerződéskötésre került volna a sor, a tulajdoni lap lekérése során derült ki, hogy perfeljegyzés került a tulajdoni lapra. A Budaörsi Önkormányzat beperelte a földhivatalt a telekalakítás tényének tulajdoni lapra való átvezetése miatt és ez felkerült a tulajdoni lapra, ezzel megakadályozva, hogy az ingatlan értékesíthető legyen, csakis azért, hogy Wittinghoff Tamás hátráltathassa az építési engedélyük érvényre juttatását valamit, hogy a telkük eladhatatlan legyen, ilyen aljas módszereket alkalmaz ellenük Wittinghoff Tamás polgármester, mert mertek élni az alapvető állampolgári jogukkal, hogy építési engedélyt kaphassanak, valamint hogy ezt nem sikerült megakadályozni annak ellenére, hogy mindent elkövetett annak érdekében hogy ez ne sikerülhessen. Ebben az ügyben ott tartanak, hogy a magántulajdonuk védelmében kénytelenek voltak perbe lépni Wittinghoff Tamással szemben, aki most tulajdonképpen az önkormányzat pénzén pereskedik ellenük egy olyan ügyben amihez az önkormányzatnak semmi köze, hiszen két magántulajdonú ingatlan összevonásáról van szó, amiben az önkormányzat mint tulajdonos sohasem szerepelt, ezzel elherdálva az önkormányzat pénzét, közpénzből fizet ügyvédeket egy olyan ügyben, ami semmiképen sem nevezhető közügynek. Mi ez, ha nem a hatalommal való visszaélés és a közvagyon elherdálása. Az elsőfokú és a másodfokú tárgyalást a földhivatal megnyerte, de így sem hagyja abba az aljas módszereit Wittinghoff Tamás, a Kúriához fordult hogy ezzel tovább húzván az időt ezzel is akadályozva az ingatlanuk eladhatóságát, a tulajdonuk szabad használhatóságát, értékesíthetőségét. Elmondhatja, hogy ez az aljas játékát nemcsak velük szemben és családjával szemben űzi, hanem számos tulajdonostársával ezt teszi, aki mertek élni az alapvető állampolgári jogaikkal és építési engedélyt mertek kérni a Frankhegyen. Gratulál a polgármesternek, nagyszerű munkát végzett. Tisztelt képviselő hölgyek, urak a következő kérdésekre szeretne választ kapni:
- 2006 óta, amikoris megbízták Molnár Máriát és Novák Zalánt, hogy dolgozzák a Frankhegy ellehetetlenítéséről szóló rendezési tervet, hány millió forintot fizettek ki nekik ezidáig.
- Hány millió forintot költöttek ügyvédekre csak azért, hogy megakadályozzák 2018 óta építési engedélyért folyamodó frankhegyi tulajdonosok ellehetetlenítését.
- Hány ügyben folyik eljárás és peres ügye az önkormányzatnak a Frankhegy tekintetében és hány peres ügye van összesen az önkormányzatnak.
Köszöni szépen, hogy meghallgatták, ennyit szeretett volna mondani.
Dr. Bocsi István jegyző: Annyit kér, hogy a nevét mondja meg, ki volt aki hozzászólt.
Lakos: Molnár Gyula.
Wittinghoff Tamás polgármester: Természetesen az aljas jelzőt, a valótlan állításokat az egész stílust a leghatározottabban visszautasítja. Szerinte az elmondóját minősítik. Azt azért nem árt ha tudja, hogy természetesen egy személyben soha, semmiben nem dönt. A Képviselő-testület az elmúlt 30 évben majdnem annyi ideig volt többségben az ellenkező politikai oldal, és ugyanazt gondolta erről a kérdésről milliméterre.
Kéri, hogy az orrára is tegye fel a maszkot.
Ha megtenné, hogy az orrára is felteszik a maszkot megköszöni. Nem teszi meg… ez is önt minősíti, tesz nagy ívben arra, hogy vannak szabályok, amik önre is kötelezőek.
Akkor jó. Legyen szíves elhagyni a termet.
Molnár Gyula: Nem hagyom el a termet.
Wittinghoff Tamás polgármester: Jegyző urat kéri, hogy azokra az állításokra, amik itt elhangzottak, és érdemben érdemes a válaszadásra, reagáljon.
Dr. Bocsi István jegyző: Három kérdést tett fel, nagyon könnyű rá válaszolni, kivéve az utolsóra. Nyilván azt most nem fogja tudni fejből megmondani, hogy hány pere van összesen az önkormányzatnak. De az első két kérdésére – ami az volt, hogy mennyi pénzt fizetett ki azért, hogy ellehetetlenítse a Frankhegyet, illetve a másik is arról szólt, hogy mit csinált, hogy ellehetetlenítse a Frankhegyet. Senki nem adott senkinek ilyen megbízást és egy fillért sem fizetett ki azért, hogy ellehetetlenítsen a Frankhegyen bármit.
Molnár Gyula: Körülbelül ezt a választ várta.
Wittinghoff Tamás polgármester: Kéri a következő hozzászólót.
Szabó György: Próbál tényszerű lenni és nem személyeskedni. Csak aludni szeretne és mint szabálykövető ember szeretné a segítségüket kérni, hogy akik megsértik a közterületi rendet, azokat távol tartsák a drifteléstől. Azt szeretné megköszönni, hogy amióta kitették a táblát, azóta tényleg kevesebb a driftelés, de tényleg kellemetlen este 10 után driftelésre felébredni. Az egyik képviselő társuk kérdezte, hogy mit is jelent a driftelés. A törvény szavaival élve ez a közterületi rendnek a megsértése. Körülbelül ennyi, hogy a közterület nem rendeltetésszerű használata. Ezt a közterületi törvényből veszi, de egyébként annyi, hogy nagyon zajos tevékenység, ami általában sötétedés után történik, azokat már be se jelenti, amik nappal történnek. De nagyon kellemetlen hajnalban, nem csak neki, hanem az előtte szóló Péternek is, a körülötte lakóknak – ők is eljöhettek volna – őket ugyanúgy zavarja, mint őt. Arra kelnek fel este 10 után vagy hajnalban, hogy renitens állampolgárok hihetetlen zajt csapnak a körforgalomban. És ebben szeretné a segítségét kérni az önkormányzatnak, például abban, hogy az a kamera, ami 10 évvel ezelőtt előkészítésre került, de nincs bekötve a rendszerbe, az mielőbb bekötésre kerüljön a közterületi kamerarendszerbe. Ehhez kapcsolódóan 2012-ben, amikor elindult a Beregszászi utcának a gyorshajása elleni fekvőrendőrnek – vagy hogy nevezik – forgalomlassító küszöbnek a telepítése, pont a legutolsó szakaszról kimaradt, illetve a jobbkezesítése. A fölötte lévő utcán ott kimaradt, ott egy stop tábla van. Pont a legutolsó szakaszon száguldanak bele a beláthatatlan körforgalomba 70-nel. Ott kimaradt a meglátása szerint, ami nem csak az ő meglátása. Azt elárulja, hogy tavaly a saját költségére, ami 120 000 Ft volt , felkért egy minősített közlekedésbiztonsági szakértőt, és neki ugyanez a véleménye. Azért nem továbbította, mert szerepel benne a neve és ezt szerette volna belőle kivenni. Mert teljesen mindegy, hogy kijelenti be ha tényszerűen megállapítja, hogy az utolsó szakaszon kimaradt a fekvőrendőr, kimaradt a jobbkezes tábla. Például ő személy szerint nem tud úgy kiállni a kapubeállójából, őt se látják, és ő se látja azt, akik lefelé száguldanak a Beregszászi utcán. Köszöni szépen nem akarja húzni az időt, ez a két kérdése lenne.
Wittinghoff Tamás polgármester: A fekvőrendőrt természetesen meg fogják nézni. Jobbkezes tábla, olyan nincsen, egyenrangú útkereszteződésben jobbkéz szabály van. Önnek teljesen igaza van, minden nap, minden harmadik nap szembesül azzal, hogy nem adják meg neki sem a háromszöget, sem a jobbkezest, de ez sajnos nem önkormányzati hanem állampolgári hiányosság. Kapitány úr itt van, és akkor Ön akkor nem volt itt, amikor válaszolt Műszaki Ügyosztályvezető úr, de akkor elmondja még egyszer. Van működő kamera, mindig bejelentik amikor megküldi a történetet és most kapitány urat itt együtt nyomatékosan megkérik, mert ő tud eljárni, hogy segítsen önöknek.
Lőrincz Mihály Műszaki Ügyosztályvezető: Ő is ezt szerette volna mondani. Még annyit, hogy a fekvőrendőrök vagy forgalomcsillapító küszöbök jelzésére van egy önkormányzati gyakorlat. Két embertípus létezik, aki szeretné, hogy legyen fekvőrendőr, és aki nem szeretné, hogy legyen fekvőrendőr, mert tönkreteszi az autóját, tönkreteszi a lengéscsillapítóját, egyébként is borzasztó autós oldalról. Vagy hanghatása van, ott előtte csikorognak, az ő háza előtt ezért ne legyen, de legyen az utcában… Tehát ezekkel kell szembesülniük. A Kamaraerdei Részönkormányzat új elnökével fognak egyeztetni és a gyakorlatuk az, hogy egyrészt a fekvőrendőr elhelyezéséről az ott lakók véleményét kérjük ki, másrészt annak a nyilatkozatát, hogy vállalja, hogy az ő háza elé telepíthetjük. Ha ez a két nyilatkozat összecseng, akkor nincs akadálya annak, hogy a fekvőrendőrt elhelyezzék, számtalan ilyen példa volt a városban.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Ehhez a témához is szeretne hozzászólni, de elsődlegesen amiért jött az a Patkó utcai közösségi ház állapota, azaz a működésének kérdése. Egy évvel ezelőtt elmozdították onnan Pintér Krisztina vezetőt, aki csodálatosan igazán közösséget teremtett. Több száz ember nevében van itt és kéri a válaszukat és a megoldást is arra, hogy ez a ház, ami ugyebár közösségi ház, a nevében is benne van a közért, értünk van, hogy miért történt meg az, hogy gyakorlatilag holttá tették, tönkretették, semmi nem működik ott és azóta is hiányolják ezeket a foglalkozásokat, hiányolják azokat az előadásokat, hiányolják azokat a csodálatos ismeretterjesztő és kézműves foglalkozásokat. Reggelig tudná sorolni, hogy milyen csodálatosan működött tényleg ez a ház és hány ember járt oda szívesen. Most egy év eltelt és most sajnálja, hogy kiment Kabinetfőnök úr, mert hozzá is feltette volna a kérdést. Ugyanis többen személyesen akkor eljöttek az önkormányzathoz és megkérdezték, hogy miért történik ez az intézkedés. És ők tudják, hogy mi van a háttérben. A fővezető, a fő háznak a vezetője, személyes okból küldte el Krisztinát és akkor azt mondta a Kabinetfőnök úr, hogy joga van azt csinálni, amit ő akar, és bizonyítani, hogy még ennél jobban is működhet ez a bizonyos ház. Azóta nem működik, nagyon kevés foglalkozás van és nagyon szeretnék, hogy visszaállítsák a régi állapotot és visszahelyeznék Krisztinát.
Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni szépen. Ők semmit sem változtattak, az intézményvezetőknek pedig a munkáltatói jogkörébe soha sem szóltak bele, és ezután sem fognak.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Akkor felteszi a tisztelettejes kérést, hogy mit kerestek itt az önkormányzatnál, miért tárgyaltak erről, már bocsánat.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ha bejelentkezik hozzájuk valaki, azzal szívesen tárgyalnak, de attól még munkáltatói kérdésekben, hogy egy óvodavezető kit alkalmaz az óvodában, hogy a művelődési házban ki kit alkalmaz, és kit tesz meg helyettesének és kit nem, hogy a színházban melyik színész játsszon, vagy milyen darabot rendezzenek, soha nem szóltak bele és nem is fognak beleszólni, akármilyen beállítottsága az illetően. Nem is érdekli, hogy kinek milyen a beállítottsága, végezze jól a munkát és ennyi az elvárás. Egyébként pedig úgy tudja, hogy rövidesen lesz pályázata a művelődési ház vezetésének, meglátják hogy milyen pályázatok lesznek és az új vezető majd dönt arról, hogy mit hogyan tesz vagy a régi vezető, de akkor is ez a vezetőnek a hatásköre. És ilyen munkáltatói, munkajogi kérdésekben sajnos nem tudnak konzultálni.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Jó, akkor visszakérdez. Ön azt mondta, hogy a lényeg, hogy végezze jól a munkáját. De egyébként nem az önkormányzat a működtető? És ha Ön nem végzi jól a munkáját?
Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni szépen, el fogják várni a vezetéstől, hogy megfelelően végezze a dolgot. Az elmúlt másfél évben a Covid alatt tényleg nem nagyon voltak programok, ezt elismeri. De nem csak ott.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Hát igen, ez most jó, hogy így a Covidra rá lehet fogni.
Wittinghoff Tamás polgármester: Ezt nem ráfogja, ez tény. De akkor is így van, ha valaki fölháborodik azon, hogy maszkot kell felvenni. Igen, Covid volt, Covid van és Covid lesz is ha felelőtlenek vagyunk.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Ez egy más téma. Egyébként meg kikéri magának, ugyanolyan joggal rendelkezik, mint bármilyen más ember, akik itt ülnek is, és lehet más a véleménye a Covidról is, már bocsánat. És semmiféle felelősségről nem beszélhetnek.
Wittinghoff Tamás polgármester: Szégyellje magát.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Nem szégyellem magam, visszautasítom, ahogy…
Wittinghoff Tamás polgármester: Nézze, legyen szíves abbahagyni. Ebben a házban az a szabály, hogy mindenki maszkban van és ez mindenki számára kötelező. Nincsenek egyéni jogosítványok. Egyébként mérhetetlenül felháborító és tisztességtelen hozzáállás mindenkivel szemben.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Miért?
Wittinghoff Tamás polgármester: Igen, fölháborító. Nem hajlandó ezt megvitatni. Köszöni szépen. Foglaljon helyet.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Nem foglal helyet, mert nem fejezte még be.
Wittinghoff Tamás polgármester: De befejezte.
Nagy Klára, Kamaraerdő: De nem fejezte be.
Wittinghoff Tamás polgármester: Akkor most bezárja az ülést és nem fog a két úr hozzászólni.
Nagy Klára, Kamaraerdő: De ne haragudjon már…
Wittinghoff Tamás polgármester: De haragszik.
Nagy Klára, Kamaraerdő: Milyen eljárás ez?
Wittinghoff Tamás polgármester: Olyan eljárás, hogy most sincs Önön rajta a maszk.
Nagy Klára, Kamaraerdő: És hogy ha ő most itt elájul, mert asztmája van? Ne haragudjon már. Ahhoz már csak joga van, ugye, hogyha valamilyen betegsége van, hogy ne legyen attól még nagyobb problémája. Elmondja, hogy a kamaraerdei úti közlekedési anomáliákról is szeretne, és itt a Lőrincz úrhoz szeretné feltenni a kérdését. Ugyanis több ígérettel ellátta már őket, és ezen belül semmi nem valósult meg. Azt ígérte kedves Lőrincz úr, hogy a híd utáni forgalmat majd vissza fogják fordítani. Ebből semmi nem valósult meg. Azonkívül azóta újabb ipari létesítmények jöttek létre, ami újabb forgalmakat generált. Most már dömperek is járnak ezen a keskeny úton. Konkrétan ugye a kamaraerdei útról van szó és a házaik elértéktelenednek. Ha jól tudja, egy család bejelentést tett az önkormányzatnak, hogy majdnem baleset történt, mert egy kamion olyan sebességgel ment el az úton, hogy egy polc leszakadt, ahol egy másféléves gyerek is tartózkodott., és simán előfordulhatott volna, hogy a kisgyerekre esik rá a polc. Azonkívül számtalan esetben van nemcsak az ő esetében, hanem az összes többi családnál, hogy ugyancsak nem tudnak kiállni a házukból mert ledudálnak minket. vele pontosan három nappal ezelőtt fordult elő, hogy egy kamion legalább 80-nal jött azon a szakaszon és még nem is látta a kanyarba – ez a Kassai út és Kamaraerdei út sarkáról beszélünk – ahol elég rövid a távolság a lámpához és ekkora sebességgel nem láthatja, hogy ő már ott állt kifele a kapuból. Baleset is történhetett volna, de ugyanakkor őt még le is dudálta. És vette a fáradtságot és utána ment a kamionnak, aki befordult a vasútnál és megmondta neki, hogy fel fogja jelenteni, felírta a rendszámát. Szóval ezek napi szintem megtörténnek. Kisgyerekes családok laknak ezen az útszakaszon. A kérdése az lenne, hogy milyen intézkedéseket tettek önök, milyen lépéseket tettek, hogy a társ intézményekkel felvegyék a kapcsolatot, gondol itt a XI. kerületi önkormányzatra, rendőrkapitányságra, BKK-ra. Mert nem tudja elfogadni, hogy körülbelül már 5 év óta semmit nem érzékelnek abból, hogy itt változás lenne, sőt azt érzékelik, hogy még inkább növekedett a forgalom és még több teherjármű jön. nem tudja elfogadni azt a választ, hogy minden második autó engedéllyel rendelkezik, ennek is utána lehetne menni, hogy milyen jogon, milyen alapon adják ki az engedélyeket. Úgy tudja, hogy egy sematikus térkép alapján online lehet engedélyeket kérni. Azt hiszi, hogy van akkora kompetenciája egy önkormányzatnak, hogyha komolyan venné a lakosság érdekeit és bocsánat, de itt neki is idéznie kell, úgy tudja, hogy a közhivatalok azért léteznek, hogy az emberek ügyével foglalkozzanak és ne hatalmi harcokat játszanak. A miniszter szó is azt jelenti latinul, hogy szolga. Tehát itt igen is komolyan kéne venni, hogy oda kellene figyelni. Apróságnak tűnhetnek ezek a dolgok, de emberek élete és élhetősége múlnak ezen. Ők is ott tartanak, hogy eladnák a házukat, de egyszerűen nem tudják eladni a házukat, mert reped mindenhol. Náluk történt zajszintmérés, minden egyéb és gyakorlatilag a zaj is meghaladja a megengedettet és senki nem figyel oda erre. Lőrincz úrnak beadta annak idején a dokumentációkat egy egész paksamétát és most legalább mindenki hallhatja ezt is hogy ez a paksaméta eltűnt, mindenféle mérésekkel, kérésekkel. Több száz ember aláírásával. Akkor itt most megkérdezni mindenki előtt, hogy ez, hogy fordulhat elő? Ennyi lett volna.
Lőrincz Mihály ügyosztályvezető: választát azzal kezdi, mint minden alkalommal, hogy a kamaraerdei út nagy része, és ez a rész, ami a lejtős szakasz, a főváros területe és ezen belül a XI. kerület. Tehát azon kívül az önkormányzatnak, hogy számtalanszor jelezte a budapesti közlekedési cégnek, fenntartónak, a XI. kerületnek, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg a forgalom lassítása érdekében. Ezen kívül nem tudnak mást tenni. Ők a 12 tonnás súlykorlátozási táblát a budaörsi szakaszra, a patakon, a hídon túl a körforgalomig kitették és nem is adnak ki engedélyt. Az, hogy szabálytalanul mennek át, akkor megint csak a kapitányúrra néz, hogy nagyobb számban történjen az ellenőrzés. Az hogy a budapesti, fővárosi kiadja az engedélyt a súlykorlátozás alóli felmentési engedélyt, arra megint nincs ráhatásuk. Tehát nem tudnak mit tenni azonkívül, hogy sorozatosan jelzik. Számtalan levelet írtak már. Segítséget is adnak, talán az ön házában is volt rezgésmérés is. Az önkormányzat segítséget adott, szakértőt adott, maga a kamaraerdei alapvítvány a költségét fedezte ennek. Minden lehetőséget, amit az önormányazt meg tud tenni. Néhai Dr Kisfalvy Péter képviselővel volt Önnek is folyamatos kapcsolta, ahogy nekik is vele, hogy amit a jogszabályok nekik megengednek, ők mindent megtettek. Nem tud mást mondani, minthogy a XI. kerülettel újra fognak találkozni. Ez napi problémát jelent kétségkívül. lenne a teherautóknak elkerülő út, de nem tudják szabályozni.
Lévai Tibor: Jó estét kíván! Egy pillanatra megmutatja az arcát. A budaörsi víziközmű társulás egyik elnökhelyettese és egy rövid hozzászólása lesz. Kb. 15 éve ingatlantulajdonos Frankhegyen és nagyon szomorúan tapasztalta, hogy ennek a területnek a közművesítése nem halad. Annak érdekében, hogy előmozdítsa ezt a folyamatot, tisztséget vállat a társulatban. Nagyon sok egyeztető tárgyaláson részt vett az elmúlt két éveben. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye nulla volt. Nem részletezi, mert nagyon sokan hozzászóltak már ebben a fórumban, hogy miért is lehetett ez, minden esetre az eredmény nulla. Nagyon csodálkozott mindig, amikor a korábbi közmeghallgatáson vehemensen szóltak hozzá tulajdonostársak és egy kicsit szégyellte is magát helyettük. Ma már nagyon nagy mértékben megérti őket, mert a következő a tapasztalata. A politikai vezetés, illetve a polgármesteri hivatal alkalmazottai nem pontosan ismert oknál fogva akadályozzák, hogy eredményesek lehessenek. Ezt onnan állítja, hogy az az érzése minden tárgyalást követően, hogy az se jó, ha van sapkájuk, az se jó, ha nincs. Be kell jelentenie, hogy minden jogi eszközt, ami rendelkezésükre áll igénybe fognak venni annak érdekében az, hogy ez az ellenállást legyőzzék. Nem fogják visszautasítani a politikai harcot sem önök ellen. Végezetül egy kérdés, miről ismerni meg a politikust, amikor hazudik. Arról ismerni meg – megadja a választ – hogy mozog a szája. Köszöni szépen.
Wittinghoff Tamás polgármester: Kérdezi, hogy jegyző úr kíván-e hozzászólni.
Dr. Bocsi István jegyző: Egy szubjektív elemet, nem tudja hány óra után. Kötöttek egymással egy szerződést a víziközmű társulat meg az önkormányzat. Amikor az új vezetés fölállt, akkor – az körülbelül 2 évvel ezelőtt – leültek először tárgyalni és akkor elmondta az új vezetés, hogy nem tetszik nekik az a szerződés, amit kötöttek egymással. Akkor ők azt mondták, hogy ha úgy gondolják, hogy nem megfelelő, akkor azt várják, hogy mondják el, hogy milyen szerződést szeretnének kötni és áttekintik, megbeszélik és hátha tudnak az irányban menni. Akkor ott az hangzott el, hogy másnap délelőttre itt van a szerződéstervezet. Azóta sem kaptak szerződés tervezetet, viszont azt követően is – mert nehéz lenne olyan hatóságot mondani, ahová ezt a szerződést nem küldte el a víziközmű társulat – és nem támadta volna meg az önkormányzatot olyan szinten, akár bíróság előtt is. De ők nem akartak és most nem akarnak háborúzni. Nem tudja, hogy hogyan gondolják a víziközmű társulatnál, hogy vajon együttműködni akarnak az önkormányzattal vagy nem. Nem kell velük, nem is sértődés kérdése, csak olyan furcsa azt hallani itt évről évre, hogy ők mennyire nem akarják ezt az egészet, mennyire ellenállnak ennek az egésznek, amikor azt mondták, hogy mondják meg, hogy milyen szerződést kössenek, hozzák ide, hogy nézzük meg. Azt mondják másnap jön a szerződés. Ehelyett nem jött soha és mindenhova elment a víziközmű társulat. Azt kérték a víziközmű társulattól egy adott pillanatban, – mint tagok, mert szerinte, mint tagok minden joguk megvolt – hogyha kapott levelet az ügyészségtől, meg ha kapott levelet a vízihatóságtól akkor mutassák meg. Hátha nem fejjel megyünk a falnak, hanem elolvassák, mint írtak és akkor tudni fogják és akkor lehet hogyha azt mondják, hogy mi ellenállunk, hogy akkor elhisszük és nem állunk ellen. Mit kaptak válaszul? Tagok, tagok vagyunk a víziközmű társulatban, Fizetik a rájuk eső díjat, mint akárki más. Mit kaptak? Mi nem olvashatjuk el ezeket a leveleket, hanem elmehetünk és az elnökasszony megmutatja nekünk ezeknek a részleteit, de még másolatot sem kérhetünk belőle. Ott van a levél, meg lehet nézni Tibor, hogyha nem mond igazat akkor ott van, le lehet ellenőrizni.
Lévai Tibor: Hivatkozás a Covid helyzetre
Dr. Bocsi István jegyző: A Covid helyzetre nem lehetett ebben a helyzetben hivatkozni, mert azt a levelet kapták, hogy elmehetnek, ott lehetnek természetesen maszkban, de nem, nem olvashatjuk el, hogy mit írt az ügyészség azzal kapcsolatban, hogy mi volt a véleménye, hogy a mi szerződésünk az szerinte, hogy áll, hanem azt amit az elnök asszony megmutat nekünk, azt nézhetjük meg, de másolatot sem kérhetnek, legfeljebb ott jegyzetelhetünk. Mit tegyünk? Tehát hogyha évről évre mindig elmondja a Frankhegyi víziközmű társulat, hogy mi gonoszak vagyunk, nem akarjuk ezt, ellenállunk. Azt teljes mértékben elfogadja, hogy az teljesen igaz, hogy mi csodálkozva hátra lépünk. Tehát hogy amikor a mi kollegáink odamennek, küzdenek azért, hogy 2012-ben hogy melyik változatot, hogy menjen a vízvezeték és akkor ugyanúgy eljön a Frankhegyi vízikörmű társulat 2012-ben és mindenkit elküld oda ahova csak elküldhet. Akkor azt mondják, hogy mi rájuk erőszakoltunk valamit. De azért sem. Eltelik majdnem tíz év, és akkor eljön a víziközmű társulat és akkor azt mondja „nah most ezt szeretnénk”. Mit, amit 10 évvel ezelőtt mondott neki az önkormányzat, és ki a hibás, mi vagyunk a hibásak. Minden egyes alkalommal mi vagyunk a hibásak. Mi meg mindig elmondjuk, hogy tessenek már összeállni, összerakni a pénzt, és megnézni, hogy mit szeretnének és akkor tudnak előre haladni, de nem ez történik. Befejezi, mert nem érdemes tovább.
Wittinghoff Tamás polgármester: Akkor az úr másodszor, és akkor tényleg lezárjuk az ülést. Nekik is vannak emberi korlátjai.
Bencsáth Gergely: Reagálna, nem a sajátjára, még mielőtt félreérti, mert az az SZMSZ szerint tilos. De reagálna arra, amiket mondtak közben, mivel erre is van mód. Az első, mivel legjobb tudomása szerint ő is víziközmű társulati tag, ugyanúgy telektulajdonos a területen. A víziközmű társulat annyit szeretne, hogy az a szerződés, ami meg lett kötve, abból azért nem mutatott be a legjobb tudomása szerint, de nem az intéző bizottság tagja, ők azt szeretnék, hogy azok a részek ne legyenek benne, amik törvényileg semmis. Ezt mondja újra és újra el a víziközmű társulat elnöke. Magyarán ne oktrojáljon a testület, a Budaörs Város Önkormányzata, se a polgármester se senki olyan feladatokat a víziközmű társulatra, amit ő nem végezhet. És ez konkrétan a régi utak rendbetétele az új út építése. Ennyi a lényege. És erre volt az, amit a Lőrincz Mihállyal kapcsolatban mondott ugyancsak az elnökasszony, amire azt mondták, hogy valami félreértés volt. Legjobb tudomása szerint 4 mérnök úr ült ott azon a tárgyaláson még Lőrincz Mihály úron kívül, ami nem is olyan rég volt, ahol elmondták, hogyha nem építünk utat, akkor nem lesz víz. Arra is szeretne reagálni, hogy azt mondják, hogy a 6 méter nem elég, akkor visszatérne 2 évvel ez előttre, a polgármester úrnak, hogy hogy elég 4 méter, amikor nálunk 13. Kérdi ő, megint nem válaszolt egyébként kedves polgármester úr, szomorú, mert sose válaszol, érzékeny kérdésekre valahogy nem. A 031. belterületi telekkel kapcsolatban annyit mondott, hogy a lőtér jobb lenne. Ő is nagyon örülne, ha megtudná a választ, amit a hölgy feltett kérdésként, hogy mi az isten nyila lesz az a rekreációs épület. Konkrétabban mit vázolt föl az a drága befektető, aki miatt önök belterületbe vonták azt a telket. Ez nem volt benne a jegyzőkönyvben sem, mai volt ügye a közgyűlésről. Ugyancsak nem kapott választ az utcára. Mivel nem mehet közel, ezért megkéri Löfler Dávid képviselőt, hogy adja tovább a polgármester úrnak.
Wittinghoff Tamás polgármester: Nem kéri.
Bencsáth Gergely: De kérje, mert ugyanis ez egy kérelem, írásos kérelem, telektulajdonosoktól az Erdész utcából, jelenleg Erdész utcából, legyen kedves megnézni, legyen kedves iktatni és legyenek kedvesek beszélni róla azon a drága édes közgyűlésen, hogy azt az utcát végre átnevezzék Vaddisznó utcává. Az ottani telektulajdonosok, úgyhogy ebben ők érintettek, mindig ezt mondja, ezt mondta két éve is, hogy megkérdezik a telektulajdonosokat, majd ők nyilatkoznak. Nem kérdezték meg, nem kapott választ az előbb a kérdésére, úgyhogy gondolja hogy nem kérdezték meg. Ő megtette. Ott van 14 telekből 9 tulajdonosának az aláírása, azaz a kétharmad, és a kétharmad úgy tudja számít, azt kéri, hogy legyen kedves ez a drága grémium nevezze már át azt az utcát Vaddisznó utcává. Úgyhogy kérné, hogy tegyék meg. És ugyanígy foglalkozzanak azzal a másik kettővel is, mert illogikus, semmibe nem kerül. Ugyancsak nem válaszoltak a hogy is mondja, van még egy pár kérdése, amire nem válaszoltak, úgyhogy haladjanak sorba.
Volt egy olyan kérdése, megvan. Önöknek írásba tette fel, utána meg azt olvassa a közgyűlési jegyzőkönyvekben, amikor Löfler Dávid felszólal, hogy minek is kell ez a közmeghallgatás, amikor elektronikusan ha kérdeznek, válaszolnak 15 napon belül. Hát segít polgármester úrnak, nem, nem sikerült 15 napon belül válaszolni, nem nyilvános a válaszuk. Amikor feltesznek egy kérdést, akkor legyen kedves kirakni ugyanúgy ekkora betűkkel Budaörs honlapjára, ez a kérdés jött, ez a válasz. Az lenne egyenlő azzal, hogy a közmeghallgatáson egy kérdés felmerül és egy válasz meghallgatásra talál talán, nem mindenki által. De nem ez történik, és ő kérdezett. Példának okáért van egy telke Eszterlánc utca 10. Ott kért elektronikus áram bővítési lehetőséget, tetőcsatlakozásról szeretne átállni földkábelre. Ezt kerek perec a vele szemben levő úriember megtagadta. És segítek, azért vádolják Önt kedves polgármester úr azzal, hogy ön dönt, mert minden rohadt pöcsétes papíron az van hogy Wittinghoff Tamás megbízásából Lőrincz Mihály, Wittinghoff Tamás megbízásából Csík Edina. Ha az ön megbízásából mondja a választ, akkor az olyan mintha az ön válasza lenne. Szóval visszatérve az Eszterlánc utcára kért egy bővítést az ELMŰ-n keresztül csatlakozási mód váltással, melyet Önök megtagadtak a szokásos szöveggel, hogy rendezetlen az utca, mely rendezetlenség önöknek köszönhető. Ezt kimondta a bíróság, hogy azok a szabályozási vonalak, amiket önök rendeletben hoznak, azok a szabályozási vonalak önökre kötelező érvényűek, önöknek kellene kisajátítani, önöknek kellene tenni érte, hogy az élővé varázsolódjon. Ha az elmúlt 20 évben nem sikerül szabályozni azt az utcát – elhiszi hogy keskeny – de nem tették meg, akkor azt követelni, az effektíve zsarolás, hogy ő adja le ingyen a telkét, majd akkor talán csatlakozási módot változtathat. Azért akarta odaadni a képeket, amiket ugyancsak nem hajlandóak kivetíteni, hogy megmutassa, hogy áthelyezte a csatlakozási pontot a telek közepétől fölfele a telek tetejéhez. Hogy nehogy véletlenül 10 méternyi hozzájárulást kelljen adni. Jelen pillanatban másfél méterről beszélnek kedves Wittinghoff úr. Így van az oszlop, ez a másfél méter amit hozzá kellene járulni. Mivel ott az oszlop, ha kiszélesítik az utat, az oszlopot is arrébb kell rakni, ergo a földcsatlakozást is újra arrébb kell rakni. Innentől kezdve ez nem ok, hogy rendezetlen az utca. Mégis azt a választ kapta, ha az ELMŰ újból jelentkezik újból megtagadják. Hát legyenek kedvesek ne megtagadni, hanem jóváhagyni. Pláne, és itt jön be, hogy kérdez, de nem válaszolnak, hogy van az, hogy a telekszomszédja a szemközti, megkapta ugyanerre a rendetlen utcára a földkábeles csatlakozási lehetőséget. Mondja ez, hogy lehet, hogy valakinek engedjük, valakinek nem. Miközben a villamos energiáról szóló törvény úgy szól, hogy egyenlő bánásmód. Tudja, kedves polgármester úr, egyenlő bánásmód
Wittinghoff Tamás polgármester: Nem, nem tudja.
Bencsáth Gergely: Hát azt látja, sajnos. Mindegy, erről szeretett volna kérdezni. Volt egy kérdése azzal kapcsolatban 8941/3 hrsz. – ugyanez a szomszéd, aki kapott földcsatlakozást – az EFHÉSZ alapján arról van szó, hogy egy telken összvissz azt mondja, hogy „az övezetben garázs, csak a főépülettel egy tömegben, vagy egy támfal garázsként térszint alatt helyezhető el. Egy telekhez csak egy kapubehajtó, illetve garázskapu alakítható ki”. Ez az önök rendelete. Amikor rákérdezett önöknél, hogy hogy van az, hogy a szemközti szomszéd az hagyján, hogy egy 700 m2-es telekre 186 m2-es házat húzott föl, full építési szabályellenesen, akkor kezdődött az építkezés, amikor még önöknek joguk volt ezt megtagadni és befejeződni csak mostanában 2016 után, még mindig 10 éven belül vagyunk. Tehát hogy lehet az, hogy van egy körülbelül 5 méter széles garázsfelhajtó, majd mellette még egy 5 méter széles kapu. Most ez vagy-vagy, számára ez a szöveg ezt jelenti. Kérdezte, hogy ezt, hogy lehet, önök azt írják, hogy beszélgessen az építésügyi hatósággal. Hát megírta neki. Tudja mit válaszolt, polgármester úr? Hogy beszélgessen önökkel, mert, hogy ez önökhöz tartozik. Hát csodás, és akkor menjen körbe. Örülne, ha megvizsgálnák a kérdést és talán lépnének ez ügyben. Mert igenis van jogosultsága bizonyos esetekben, ezt megmondta a másik hatóság. Lenne egy tiszteletteljes kérése személy szerint. Azt mondja az ön SZMSZ-e, – 36/2010 – hogy, „a polgármesteri beszámoló keretében a polgármester a napirend elfogadását követően az egyes napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt tájékoztatja a képviselő testületet az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről”. Ezt írja, maguk írták. Hagy idézzen, 2021. szeptember 15.: „Wittinghoff Tamás polgármester: jelzi, hogy miután nincs több napirend előtti hozzászólás, neki most neki most a két ülés között eltelt időszakot kellene most ismertetnie, de már nem is tudja meghatározni, hogy mikori az a kettő ülés.” Hát ha ennyire szenilis, hogy nem emlékszik szeptember 1-jére akkor nagyon bajok vannak, de mindegy. Idézne tőle ugyancsak 2021. 06. 30.: „Wittinghoff Tamás polgármester: Rátérnek a napirendi pontok tárgyalására, mert több képviselői hozzászólás nincs. Ilyenkor normális üzemmenetben a két ülés közt eltelt időszakot szokás ismertetni. Ez most eltartana estig, úgyhogy ettől megkíméli a képviselő-testületet. Az összes döntés, amit a testület nevében hozott, a testület számára ismert, hiszen mindegyikkel kapcsolatban kikérte a véleményüket – leszámítva azokat, amikor mondjuk éjszaka vagy bármikor a járványhelyzet miatt azonnal kellett döntést hoznia, de azzal kapcsolatosan is a tájékoztatás a testület részére rendelkezésre áll.” Kedves polgármester úr, nem ugyanaz, megint el kell mondja, nem ugyan az, hogy a tévében beszámol, hogy mi történt, meg az hogy elolvassák valahol egy papíron. Úgyhogy legyen kedves betartani az SZMSZ-ét és legyen kedves elmondani ezeket mert ő is, nem mindig ér rá, és valamikor képzelje a leiratokból tudja csak elolvasni, hogy miről volt szó, vagy ön miről tárgyalt. És érdekel, nagyon is, mert a legtöbb esetben érint. És ezzel áttérnék még 1-2 kérdésre.
Van egy olyan, hogy ha jól látta, hogy az SZKF-fel terveznek új megállapodást kötni. Legyenek kedvesek rakják már fel a be nem járható utcák jegyzékét, mert az ott van, hogy tárgyal a polgármester úr, majd készül egy térkép. Nem látja. És szeretné tudni, hogy mi alapján bejárható, vagy be nem járható az az utca. Szeretné ezt tudni. Ugyancsak abban a mellékletben az van benne, amiről ön tárgyal polgármester úr, hogy a szelektív hulladékgyűjtés innentől kezdve két heti rendszerességgel lesz itt a városban. Nem tudja, hogy eddig milyen rendszerességgel volt, ő azt tudja, hogy ez ő egy kicsit kevésnek érzi. Pláne, ha hozzá veszik, hogy a Frankhegyen nincsen hulladék sziget. Erről is lett volna egy képe, ugye amit nem tud kivetíteni, de az az alap probléma, hogy a legfölső, mai közel van hozzájuk ilyen szeletív sziget, az a Mária völgyi Budakeszi utcának a kereszteződésénél van, de oda is csak üveget lehet vinni és abból is csak úgy dől ki az üveg, hogy az szomorú volt látni. Tudom, ezért váltunk szolgáltatót, ezt megérti. De mondja már meg, hogy hova lehet azoknak az utcáknak elvinni és ilyen az Eszterlánc is ezért érdekel, a szelektív hulladékát, ha nincsen fönt műanyaggyűjtő konténerek a közelben. Se ott se lejjebb. A polgármesteri hivatalnál van körülbelül a legközelebbi, itt mögöttünk, na az is dugig szokott lenni. Ha az ember környezet tudatos akar lenni, miért kell neki ennyit mennie. És ott van a lehetőség a Hurok utcában, hogy kialakítsanak egy ilyet, legyen kedves megvizsgáltatni ennek a lehetőségét és ezt a leendő közszolgáltatásba belevenni szíveskedjen.
Azt is szerette volna megkérdezni, hogy a növényzetet nem tartja karban a BTG? Itt végigmegy a Szabadság úton nyáron, más nem kéthetente beléjük akad, gyönyörűen mintha ollóval lehetne vágni. Ö bejelentette, hogy az Erdész utcát csinálják már meg. Legalább egyszer menjenek végig, mert egy keskeny kocsival nem tud felmenni. Erről is lenne képe, de nem hagyja kivetíteni. Az út elég széles, nem azzal van a gond, hanem az a probléma, hogy az útba benyúló növényzetet nem vágják le. Legutóbb neki kellett lekaszálni, mert megunta, de nagyon megunta, neki állt kaszálni, de ennek költsége van. Akkor legalább adjon ingyen benzint meg egy rendes vágófejet a fűrészéhez, megcsinálja, a munkaerejét beleadja ingyen, ez a javaslata. De a benzin sincs ingyen és a hozzávaló technika sem. De ez így nem működik, hogy bizonyos helyekre rakunk, máshova nem. Ugyanilyen a szemétgyűjtő. Szemétgyűjtőt kért írásban, 2 éve könyörgött érte, hova rakták le, a Zengő meg a Kőhát, ahol még van víz, annak a kereszteződésébe, véletlenül sem egyébként oda, ahol logikus lenne, tehát az utolsó kék kúthoz, ahol megállnak és kidobja a szemetét. Nem, onnan 100 méterrel lejjebb, ahol szétválik a két utca, feljebb nincs. Kedves polgármester úr, ha nem raknak oda gyűjtőt és egyszer összeszedi a használt kotonokat, onnan a Vaddisznó utcából és maga viszi el önhöz, mert gyönyörű a kilátás valóban, kijönnek, megnézik. Hát köszöni, ő csak az eredményét látja és nem örül neki. És talán, ha rakna feljebb is, mert nagyon sok kiránduló van igenis az Erdészben, ha oda raknának néhol ilyen gyűjtőt, akkor annak lenne értelme. Kérte, választ nem kapott, írásban sem kapott, reagálást se kapott, szemétgyűjtőt se kaptak, de szemét az van. És egy utolsó, ugyancsak kérte ezt 2 évvel ezelőtt, közvilágitás, Erdész utca. Azt ígérték, ugyancsak 2 éve, következő évben lesz. Most is ha jól tudja 3 millió plusz forrást biztosítottak a közvilágításnak a kiegészítésére. Az Erdész utcában azóta sincs világítás, a Vaddisznóban még oszlop sincs, mert azt is ugye 2 éve, Lőrincz Mihály azt ígérte, hogy 4 éven belül rendeződik az út, amit önöknek kéne rendeznie, mint már elmondotta, azóta se rendeződik, majd akkor az ELMŰ telepített oda oszlopkat. Hozták volna, önöknek csak a közvilágítást kellett volna maximum rátenni, ami egyébként teszi hozzá az önök kötelezettsége hiszen belterületi utcáról van szó. Se oszlop, se világítás. Egy tiszteletteljes javaslata lenne, ad egy verdát, polgármester úr, lesz mögötte egy utánfutó mert ugye kell vizet vinni föl, lesz rajt két hordó, találkozzanak az Erdész utcában egy kellemes téli estén, nem lesz víz se a hordóban, mondja meg melyik nap, írja meg várom, föl fogunk menni, ön vezet, ő megnézi, hogy hogyan megy föl és hogyan tolat ki. Az lesz a legszebb. Hogy tolat ki egy olyan utcából, ami ködös, így tud emelkedni néhol és cserébe nincs közvilágítás. És akkor nézzen jobbra, balra hátra, mert nem egyszerű. Ő megteszi örömmel, annyira nem, mert kért valamikor közvilágítást, mégse kapták meg. Ugyanilyen kérdés a Hurok utcában, azt mondták, hogy lejjebb is minden második oszlopon van, nincs. Segít, pont a Hurok utca 18-20 előtt nincs, kellene hogy legyen, de se ott, se a 22 magasságában nincs. Három oszlopnyira van a távolság egymástól, irdatlan sötét és pont egy parkoló részről beszélünk, ami jelenleg egy ilyen öblözet jelleggel van. Nagyon szeretné, hogy megvizsgálnák a kérdést, és ha már van plusz forrás, és úgy látja, hogy van plusz forrás, akkor legyenek kedvesek végre erre fele is dolgozni. Ne csak a város másik részén. Azt hiszi, hogy talán mindent elmondott, várja a válaszait mindenre, az előzőekre is. Amire nem tud most, arra írásban. A lakcímét tudja, szokott levelezgetni vele néha. Nem ön, tudja, a megbízásából más, de az e-mailcímét is ismeri, oda is nagyon szívesen. És szeretné ha nyilvánossá tenné a válaszait, ahogy a kérdéseit is. Nagyon szépen köszöni.
Wittinghoff Tamás polgármester: nagyon köszöni, hogy szenilisnek méltóztatta nevezni. Felhívja a figyelmét, hogy az a két ülés amire hivatkozott, az egyik rendes ülés volt, a másik pedig, ha nem nagyon szenilis akkor egy rendkívüli ülés volt. És nem annak az időszaknak a beszámolásáról kellett volna, hogy számot adjon, hanem a Covid alatti közel egy évnek. És egy szenilis ember fejből nem fog szóvá tenni. Ne csóválja a fejét, mert ha igazat mond, akkor kár provokálnia. Legyen szíves meghallgatni, mert egy óráig hallgattuk az ön állításait és most próbál válaszolni, de ha nem hagyja akkor tényleg befejezi és akkor sem nem fog önnel találkozni az erdőben késő este soha. Azt egyébként garantálja, hogy nem fognak, mert azt azért ő megválogatja, hogy este kivel találkozik sötétben és hol. De minden esetre azt meg tudja mondani, hogy kicsit rosszul értelmezi a történetet, merthogy ha egy jogszabály és egy rendelet, ami az önkormányzatra vonatkozik azt tartalmazza, hogy a polgármester beszámol a Képviselő- testületnek, akkor a polgármester beszámol a Képviselő-testületnek és nem önnek. A polgármester pedig megtette, hogy minden egyes döntésénél kikérte az összes képviselőnek a véleményét és az összes ilyen kérdésről tájékoztatást kapott a Képviselő testület. Most pedig Lőrincz Mihály Ügyosztályvezető úr a polgármester megbízásából válaszol az ön feltett kéréseire.
Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető: Kezdi azzal, amivel ön is kezdte és Lévai úr is, látja távozni készül, pedig arról a megbeszélésről szólt, ahol ön szerint négyen ültek. Valóban négyen ültek a víziközmű társulás részéről, és négyen ültek a Hivatal részéről is. Nagyon kellemetlen, amikor Lévai úr olyan igaztalan dolgokat ad elnök asszony szájába nagy nyilvánosság előtt, ami nem úgy volt. Tehát Lévai úr most elszaladt, de egy olyan emlékeztetőt próbált aláíratni, amelyik messze nem azt a valóságot tartalmazta, amiről ott nyolc ember előtt beszéltek. Nem szólt egy szót sem arról, hogy az önök által szakértőnek felkért Novák Zalán úr is határozottan kiállt az útszélességek mellett. Miért nem szólt erről is, hogy márpedig a szakértőjük is támogatja azt, hogy normális utak legyenek a Frankhegyen. Tehát nem biztos, hogy ez, de hogy elhangzott és nem szerepelt az emlékeztetőben az biztos. Így elnökasszony került olyan kellemetlen helyzetbe, hogy igaztalan dolgokat kellett mondania, mert arról szó sem volt, amit ön mondott. Ezt muszáj volt elmondania, mert ön is ezzel kezdte, hogy négyen itt voltak.
Wittinghoff Tamás polgármester: De látod, hogy mennyire jó, hogy az, aki ezt elmondta, az elmegy. Tehát ez nem közmeghallgatás, hanem közbeolvasás és a válasz az nem érdekes. Legközelebb majd megírná, majd némi segédlettel lesz egy közmeghallgatás, és akkor megint elfogják ugyanazokat a valótlanságokat mondani. És bármennyire is nem úgy van, senkit nem érdekel, elmondják tizenötször ugyanazokat a valótlan állításokat. Az azért tényleg borzasztó. Igazából tényleg őket is sajnálja, bár, ha ő jól érzékelte minden rossznak ő a közösnevezője és elrontója és gyakorlatilag titeket, hogy is mondja, zsinóron rángatja. Valószínűleg az olyanok, akik ezt így próbálják beállítani még az életben olyan szervezetben nem dolgoztak, ahol kettőnél többen dolgoznak.
Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető: Egypár dologra még megpróbál válaszolni. Értelemszerűen a helyi építési szabályzat minden területen kimondja, hogy vonalas létesítmény, bármilyen közművet csak rendezett területen lehet elvinni. Rendelet, tehát ez alól nem tudnak kivételt tenni. És pontosan azért nem, amit ön is elmondott. Az útszélesítés, ameddig nem történik meg, addig hova kerüljön a földkábel és hova kerüljön az oszlop, vagy a víz, a csatorna, vagy bármi. Utána, ha megtörténik a szélesítés, akkor az lesz a következő, hogy ki volt az a barom, aki a villanyoszlopot az út közepére tette. Kinek a költségére kell majd áthelyezni akkor, az önkormányzat majd fizet. Kinek kell a kábelt áthelyezni, az önkormányzat költségére.
(közbe kiabálás)
Wittinghoff Tamás polgármester: Uram, ha még egyszer közbeszól lezárja az ülést és befejezzük a válaszadást. Írásban is, szóban is.
Lőrincz Mihály műszaki ügyosztályvezető. Azt gondolja, hogy pontosan ezért van ez a szabályozás a szabályozásitervben, hogy minden a helyére kerüljön, hogy ne kelljen kétszer kifizetni, akár közpénzből, akár magánpénzből. Tehát ez nemcsak a Frankhegyre vonatkozik egyébként, minden olyan területre, ahol szabályozási szélesség van az utakra vonatkozóan.
Az FKF-fel valóban tárgyalnak a hulladékgazdálkodás közszolgáltatás váltásában, ugye június 30-án döntött a Képviselő-testület, hogy az érdiekkel december 31-ével megszünteti, vagy kilép a közszolgáltatási társulásbólés új közszolgáltató iránt intézkedik. Elkezdődtek a tárgyalásiok mindenkivel. Nem csak a fővárossal, mindenkivel, aki szóba jöhetett. De most úgy tűnik, hogy a főváros cége lesz az, aki, – most már Budapesti Közmű Nonprofit Kft. névre hallgat – el tudja látni ezt a feladatot Budaörsön. Remélhetőleg magasabb színvonalon, mint a végén a ÉTH látta el. Legalább olyan szinten, amikor még a saját cégük a BTG volt, aki ezt a feladatot ellátta. És nem az ő döntésük volt, hogy nem láthatta el tovább ezt a feladatot. Tehát ez a tárgyalás jelen pillanatban is zajlik. A jelen testületi ülésen kaptak felhatalmazást arra, hogy a decemberi testületre a végleges szerződést hozzák be. Minden olyan hulladékszállítás, ami jelen pillanatban a városban van, azt az FKF biztosítani fogja minimum ilyen, de inkább magasabb színvonalon. Ezt tudja mondani a hulladékgyűjtésről.
Szelektív hulladékgyűjtők. Budaörs város területén a lakóövezetekben házhoz menő szelektív gyűjtés van, most már évek óta. Kukát kaptak a lakók és ezt kéthetente üríti a közszolgáltaó. Ebbe fémet, papírt és műanyagot lehet tenni, továbbra sem lehet üveget tenni a házhoz menőbe. Ezért a szelektív hulladékgyűjtő szigetek két csoportja maradt a városban, ami a BTG honlapján megtalálható pontosan, hogy hol vannak. Az egyik, amelyik csak üveget gyűjtenek, a másik, ahol mind a három típus gyűjthető, lakótelepen Patkó utcában. Ez minden pontosan cím szerint megvan a BTG honlapján. Ott ki lehet választani egyébként, hogy hulladékot, a szelektív hulladékot hol tudja letenni. A városnak valóban nincs hulladékudvara. De jelenpillanatban is van egy szerződés, hogy a Budaörs város lakossága Érdre viheti a hulladékát a hulladékudvarba, ahol az ottani rend szerint átveszik ezeket. Ez január 1-jétől annyiban változik, hogy nem Érdre, hanem nagy valószínűséggel Pusztazámorra kell vinni, körülbelül ugyanaz a távolság, hiszen ott van hulladékudvara a fővárosi cégnek. Ez megoldott probléma folyamatosan. Aki szeretne megszabadulni a sezlonjától, az meg tudja tenni jelen pillanatban is és ezt követően is. Az, hogy hol helyezhető ki, ezt követően is szelektív hulladékgyűjtő, az azért nagyon szeretnék nagyon alaposan meggondolni. Két dologért. Egy, hogy volt egy olyan esetünk, ahol a városban volt egy szelektív hulladékgyűjtő , a szemben levő szomszédok megtámadták és a bíróság elbontatta, mert hogy az ő ingatlanját ez elértékteleníti. Bírósági döntésre el kellett onnan helyezzék. Tehát megint az van, hogy sokan szeretnék, de ne az én környezetembe, hanem valahol máshol. A másik, ami sajnálatos módon az emberek fegyelmezetlensége, hogy azt gondolja nagyon sok ember, hogy a szelektív hulladékgyűjtő az egy általános szemétlerakó. És egyebet sem tud csinálni a közszolgáltató vagy a BTG, hogy ezeket a szeméttelepeket megszüntetni, ami nem a feladatát látja el. Meg fogják vizsgálni értelemszerűen az FKF-fel, hogy hol érdemes és hol lehet elhelyezni ilyen szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, de azt hangsúlyozza, hogy ezekkel a problémákkal mindenféleképpen szembe kell nézni.
Utak melletti fasorok karbantartása volt. A BTG feladata, folyamatosan a városban teszi. Azt gondolja, hogy vannak olyan területek, ahol valóban elmaradások vannak, meg fogják nézni, és ahogy a BTG-nek a kapacitása engedi, azért megpróbálnak ezeken a területeken is rendet tenni.
Szemetes. Azt szeretné, ha minél több közterületi szemetest tudnának elhelyezni, de ugyanez a probléma áll fenn. Nagyon sokan, sajnos még a belvárosi környezetekben is nem arra használják a közterületi szemetest, amire kellene. Tehát hogy megivott egy kólát vagy teát és eldobja a palackot, nem, háztartási hulladéktól kezdve minden van ezekben a szemetesekben és ez illegális. Innentől kezdve illegális szemétként kell kezelni, ami nagyon komoly költséget jelent az önkormányzatnak és a BTG-nek. És rendetlenség képet ad, hogy hogy néz ki a szemetesek környezete. Nagyon örülne, ha volt ilyen vállalkozás, hogy a lakosság örökbe fogad egy szemetest és rendbe rakja a környezetét, ha a többiek ott valóban ilyen kukás szemétlerakónak akarják használni és nem arra, hogy egy papírzsebkendőt vagy egy túrázás során egy palackot beledobjanak.
Közvilágítás bővítése az egy folyamat, valóban. Azért azt szeretné megkérdezni, mert most egy üdülőterületről beszélnek végig és itt már végig állandó lakosságról van szó. Most akkor vannak olyan területek, ahol valóban lakóövezet, valóban ottlaknak és valóban nincs megfelelő közvilágítás. Ez egy picit mindig valahol elsőbbséget élvez, mint egy üdülőterületen történő. Ennek ellenére volt már rá példa, hogy az üdülőterületen is fejlesztettek és fogják is fejleszteni lehetőségeikhez képest a közvilágítást. Nagyon sok mindent mondott, de azt gondolja nem hagyott ki belőle semmit, vagy ha igen akkor írásban válaszol.
Wittinghoff Tamás polgármester: Köszöni szépen. Ezzel bezárja az ülést, a közmeghallgatásnak vége. Mindenkinek további szép estét kíván.
k.m.f.
Wittinghoff Tamás dr. Bocsi István
polgármester jegyző
Mellékletek:
1. sz.: Polgármesteri prezentáció