Népszavazás a kényszerbetelepítés ellen
A magyar kormány népszavazást kezdeményezett a kényszerbetelepítés ellen. A referendumra azért van szükség, mert Brüsszel arra tett javaslatot, hogy az Európai Unióba érkező bevándorlókat egy előre meghatározott kvóta alapján ossza szét a tagállamok között, kötelező jelleggel. Ez tehát azt jelentené, hogy a jövőben brüsszeli bürokraták döntenének arról, hogy hány bevándorlót telepítsenek Magyarországra, az Országgyűlés és a magyar állampolgárok megkérdezése nélkül. Azt, hogy hány bevándorlót telepítenének be, egy képlet alapján döntenék el Brüsszelben. A bevándorlás jelenlegi ütemét és a családegyesítéseket is figyelembe véve mindez öt év leforgása alatt egy szegednyi ember Magyarországra telepítését is jelentheti.
A magyar kormány álláspontja szerint csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel szeretnének együtt élni és kivel nem. Nem engedhetjük, hogy az ország jövőjét meghatározó döntések jogát kivegyék a magyar emberek és az Országgyűlés kezéből. Brüsszelt meg kell állítani! A népszavazáson világos és egyértelmű üzenetet küldhetünk Brüsszelnek. El kell érnünk, hogy vonja vissza a veszélyes javaslatot.
Az október 2-i népszavazás kérdése így szól:
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Elutasítjuk a brüsszeli nyomásgyakorlást
Brüsszel mielőbb döntést akar hozni a kényszerbetelepítésről, és nyomás alá helyezi a tervet ellenző uniós országokat. Az Európai Bizottság egy nemrégiben nyilvánosságra hozott javaslata alapján pénzbüntetéssel sújtaná azokat az tagállamokat, amelyek nem szeretnének migránsokat betelepíteni. A pénzbüntetés mértéke 78 millió forint lenne bevándorlónként. Ezzel szemben egy magyar emberre fejenként 1 millió forint uniós támogatás jut hét év alatt. A kilátásba helyezett büntetés akkora összeg, amelyért egy magyar ember átlagosan 39 évig dolgozik. A büntetésre vonatkozó javaslat valójában egy nyílt zsarolás azokkal szemben, akik nem hajlandóak elfogadni a kényszerbetelepítést. A magyar kormány elutasítja a nyomásgyakorlást.
A kényszerbetelepítés fokozza a terrorveszélyt
A kormány mindenekelőtt azért utasítja el a kötelező betelepítési kvótát, mert az növelné a terrorveszélyt. A hatóságok és a biztonsági szakemberek folyamatosan figyelmeztetik az európai döntéshozókat a terrorveszély növekedésére. A bevándorlók nagyrészt olyan területekről jönnek, ahol az európai államok éppen katonai akciókat hajtanak végre. Ez jelentősen növeli a biztonsági kockázatokat. Mára bebizonyosodott, hogy a terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják fel az ellenőrzés hiányát, hogy elvegyüljenek a bevándorlók tömegében. Senki sem tudja megmondani, hogy hány terrorista érkezett a migránsok között eddig, és hányan érkeznek továbbra is nap mint nap. Márpedig terroristából egy is sok. A párizsi és a brüsszeli merényletek is bebizonyították, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között szoros összefüggés van.
Az idén márciusban történt brüsszeli terrortámadásban 32-en vesztették életüket, és több mint 300-an sérültek meg. A tavaly novemberi párizsi terrorcselekmények során 130 ember vesztette életét. A francia fővárosban tavaly januárban is történtek merényletek, ezek 17 halálos áldozatot követeltek. Ezt megelőzően a toulouse-i, a londoni és a madridi merényletek során is rengetegen vesztették életüket.
A kötelező betelepítési kvóta veszélyezteti kultúránkat és szokásainkat
A kötelező betelepítéssel megváltozna Európa, így Magyarország etnikai, kulturális és vallási összetétele. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az illegális bevándorlók nem tartják tiszteletben a törvényeinket, és nem akarnak osztozni közös kulturális értékeinkben. A más földrészekről, más kultúrákból ideérkező emberek tömeges betelepítése ennek megfelelően veszélyt jelent a kultúránkra, életformánkra, szokásainkra és hagyományainkra. Ha nem cselekszünk, pár évtized múlva nem fogunk ráismerni Európára.
A kényszerbetelepítés nem megoldás a gazdasági és demográfiai problémákra
Számos brüsszeli vezető úgy gondolja, hogy a bevándorlás jó lehetőség a népesedési és munkaerő-piaci problémák kezelésére. A magyar kormány vitatja ezt az álláspontot. A népesedési és a munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. A magyar kormány a népességcsökkenést nem bevándorlással, hanem célzott családtámogatási eszközökkel kívánja orvosolni (ezek közé tartozik a családi adókedvezmény és az új otthonteremtési program is).
Az Európai Unió vezetői ráadásul úgy telepítenének be migránsokat, hogy a munkanélküliek aránya az európai fiatalok körében évek óta 20 százalék felett alakul. Egyes uniós országokban olyan súlyos a helyzet, hogy minden második fiatal állástalan. Álláspontunk szerint mindenekelőtt a már itt élő, munkanélküliséggel küzdő országok fiataljainak kellene munkát adni. Itthon vannak Európában, Brüsszelnek elsősorban velük kell szolidárisnak lennie.
Egyre nagyobb a bevándorlási nyomás
A bevándorlás az egész kontinenst érintő probléma, amely évtizedekre meghatározhatja Európa és Magyarország sorsát. Csak tavaly rekordszámú, 1,5 millió illegális bevándorló érkezett a kontinensre. Közülük 400 ezren Magyarországon keresztül jöttek Európába. Ősszel volt olyan hónap, amikor minden 12. másodpercben újabb bevándorló érkezett kontinensünkre. Az illegális bevándorlók ellenőrizetlenül lépik át a határokat, így nem tudjuk, hogy kik ők és mik a szándékaik.
Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége szerint idén is rendkívüli migrációs nyomás fenyegeti a kontinenst. Az ENSZ adatai szerint 2016 első három hónapjában több mint 170 ezer bevándorló érkezett az Európai Unióba. Több mint hétszer annyian, mint ahányan az előző év első három hónapjában érkeztek.
Kényszerbetelepítés helyett a határok védelmére van szükség
Ma már működik a déli biztonsági határzár, amely mérsékli az illegális határátlépések számát. A bevándorlási nyomás ugyanakkor várhatóan fokozódik, ezért továbbra is minden eszközzel meg kell védeni a határokat. A magyar kormány a fentiek mellett Schengen 2.0 néven egy tízpontos akciótervet is eljuttatott az uniós vezetőknek. Ebben a kormány a schengeni rendszer megerősítésére tett javaslatot.
