BUDAÖRS – KŐHEGY GEOKÖRNYEZETI SZAKVÉLEMÉNYE II.kötet : Kőkapu és Kőhát utcák kivételével a teljes Kőhegy /Budapest, 2008. december/
A dokumentum egyben letölthető: KŐHEGY GEOKÖRNYEZETI SZAKVÉLEMÉNYE II. kötet Kőkapu és Kőhát utcák kivételével a teljes Kőhegy
Rajzi mellékletek
1. rajz – Átnézetes helyszínrajz
2. rajz – Geokörnyezeti övezetek helyszínrajza
3. rajz – A_A Rétegszelvény
4. rajz – B_B Rétegszelvény
5. rajz – C_C Rétegszelvény
6. rajz – D_D Rétegszelvény
7. rajz – E_E Rétegszelvény
8. rajz – Szennyvízcsatorna helyszrínrajz
P1 rajz – Pince és partfal helyszínrajz_É_oldal
P2 rajz – Pince és partfal helyszínrajz_K_oldal
P3 rajz – Pince és partfal helyszínrajz_D és NY_oldal
V1 rajz – Felszíni vízelvezetés_É_oldal
V2 rajz – Felszíni vízelvezetés_K_oldal
V3 rajz – Felszíni vízelvezetés_D_oldal
Táblázat (pince, partfal, támfal)
BUDAÖRS – KŐHEGY
GEOKÖRNYEZETI SZAKVÉLEMÉNYE
II.kötet :
Kőkapu és Kőhát utcák kivételével a teljes Kőhegy
Bor utca, Kárpát u., Présház u., Kőhíd u., Kőfejtő u., Kőláb u., Kőszikla u., Ostor u., Ostor köz, Kőszirt u., Felsősor u., Víztorony u., Máriavölgy ( Kisfaludy) u., Nefelejcs u.
Budapest, 2008. december
TARTALOMJEGYZÉK
- BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK……………………………………………………………………………. 4
- A FELDOLGOZÁS ÉS MINŐSÍTÉS MÓDSZERE………………………………………………. 5
2.1. A módszertan általános ismertetése………………………………………………………….. 5
2.2. Megtámasztó szerkezetek, partfalak , sziklafalak, lejtők…………………………….. 6
2.3. Pincék és üregek……………………………………………………………………………………. 9
2.4. Önálló, azonos adottságú területek ( geokörnyezeti övezetek )……………………. 12
- FELHASZNÁLT ADATOK……………………………………………………………………………….. 13
- FÖLDTANI ÉS HIDROGEOLÓGIAI ADOTTSÁGOK…………………………………………. 13
- AZ ALÁPINCÉZETTSÉG ÉRTÉKELÉSE…………………………………………………………… 17
5.1. Általános megállapítások , javaslatok……………………………………………………….. 17
5.2. Üregkutatások , közvetlen pince – beavatkozások………………………………………. 17
5.2.1. Üregkutatási és feltárási munka (fúrások, aknák, vágatok)…………….. 17
5.2.2. Pince – tömedékelési munka………………………………………………………. 18
5.2.3. Pince – megerősítési munka ( boltozás, gurtnizás)…………………………. 18
5.2.4.BULLFLEX erősítéses pincéknél szükséges beavatkozások…………… 19
- PARTFAL-ÁLLAPOTOK ÉRTÉKELÉSE…………………………………………………………… 20
6.1. Általános megállapítások, javaslatok………………………………………………………… 20
6.2. Partfal- stabilizációs beavatkozások…………………………………………………………. 21
6.2.1. Támfalépítések…………………………………………………………………………. 21
- FELSZÍNI VÍZELVEZETÉSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE……………………………………… 21
7.1 É-i terület ( Máriavölgy u- Víztorony u.)…………………………………………………… 21
7.2 K-i terület ( Víztorony, Nefelejcs, Ostor u., Felsősor, Kőszirt u.)………………….. 22
7.3 D-i és NY-i terület………………………………………………………………………………….. 24
- SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉRTÉKELÉSE………………………………………………………….. 26
8.1. Megfelelő állapotú és kapacitású szennyvízelvezetők…………………………………. 27
8.2. Nem megfelelő állapotú és kapacitású szennyvízelvezetők…………………………. 27
8.3. Javaslatok a racionalizálásra…………………………………………………………………….. 27
- GEOKÖRNYEZETI ÖVEZET – BESOROLÁS…………………………………………………….. 28
- JAVASLATOK………………………………………………………………………………………………… 29
1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK
Jelen szakvélemény Budaörs Város Önkormányzatának megbízásából készült. A Kőhegy komplex geokörnyezeti vizsgálata két ütemben történt. Az I. kötet 2008. szeptember -október hónapban készült és a Kőkapu , Kőhát utcák helyzetével foglalkozik-, az Önkormányzat kifejezett kérésére .
A II. kötet ( jelen dokumentáció) a Kőhegy többi utcáját dolgozza fel, tételesen:
– Bor utca, – Kárpát u., – Présház u.,- Kőhíd u.,-Kőfejtő u.-, Kőláb u.,- Kőszikla u.,- Ostor u.,- Ostor köz,- Kőszirt u.,- Felsősor u.,- Víztorony u.,- Máriavölgy ( Kisfaludy) u.,- Nefelejcs u. A Kőhegyi területet 3 rész-területre osztottuk ( É, K , és D – NY) , a rajzi mellékleteket is eszerint készítettük el. Az átnézetes helyszínrajzon az egyes részt-területek rajzi lefedettségét megadtuk.
Az „Épített és természeti környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény” kötelezte az Önkormányzatokat, hogy a települések egész területére új szabályozási tervek készüljenek. A helyi építési szabályozási tervekhez egy olyan fejezetet is össze kell állítani, amely a belterületen meglévő geokörnyezeti problémákkal, az azokkal összefüggésben álló veszélyek megszüntetésének módjával foglalkozik.
Geokörnyezeti problémának kell tekinteni minden olyan természetes és antropogén eredetű adottságot, mely a talajjal, talajvízzel, morfológiai és hidrogeológiai adottságokkal, talajmechanikai, partfal-és rézsű-állékonysági-, illetve alápincézettségi viszonyokkal foglalkozik.
Geokörnyezeti szempontból a Kőhegy az egyik problémás területe a városnak szinte valamennyi kockázati tényező miatt : meredek partfalak határolják a szűk közutakat, a felszíni vízelvezetés és közművesítés a kis űrszelvények miatt problémás, ráadásul a partfalakat alápincézték, a pincék alámennek a közutaknak, az építési telkek mérete kicsi és általában szabálytalan . A nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer rosszul működik, sok a lakossági panasz. A nagy terepesések miatt a terület heves vízjárású, a befogadókkal is problémák vannak. A régi árkokat betöltötték, azok feliszapolódtak, a víz rendezetlenül folyik le-, ill. időszakosan megjelenik a pinceterekben.
Mindezt tetézi, hogy frekventált fekvése miatt az utóbbi évtizedben igen intenzív beépítés történt a Kőhegyen, mely megnövelte a járműforgalmat és megváltoztatta a természeteshez közeli terep -alakulatokat.
A Kőhegyen 1991 – 2001. között 11 évig történtek az Országos Pinceprogram keretében a pince -hatástalanítások-, majd később a partfal – stabilizációs munkák. A pincebeavatkozásokat követték a közműépítések ( elsősorban gáz , csapadék – és szennyvízcsatorna), majd a közutak helyreállítási munkái. A kápolna átadása után az oda vezető utak aszfalt burkolatot kaptak, de a vízelvezetést nem oldották meg teljes körűen.
Mindezekkel a fejlesztésekkel az Önkormányzat célja az volt, hogy a Kőhegyi városrész urbanizációs vonatkozásban egyenértékűvé váljon-, ill. e vonatkozásban közeledjen a Város egyéb lakóterületeinek általános állapotához. Azonban az utóbbi idők nagy volumenű beépítései-, a megnövekedett forgalom miatt az Építésügyi Hatósági Szabályozást át kell értékelni-, melynek alapeleme a geokörnyezeti veszélyek elkerülése, felszámolása-, ill. olyan szabályozás kidolgozása, mely megelőzi a geokörnyezeti jellegű belterületi károsodások kialakulását, ill. irányelveket szab a vízelvezetési és szennyvízelvezetési fejlesztéseknek.
2. A FELDOLGOZÁS ÉS MINŐSÍTÉS MÓDSZERE
2.1. A módszertan általános ismertetése
A település M= 1:500 méretarányú belterületi térképét használtuk alaptérképként. Az alaptérképek áttekintő helyszínrajza az 1. sz. rajz, mely bemutatja a vizsgálati helyszínrajzi részletek belterületen belüli elhelyezkedését. Amiatt osztottuk három rész -területre a Kőhegyet, hogy a rajzi mellékleteket könnyebben tudja az Önkormányzat kezelni ( É-i, K-i, D-NY -i). A pince-partfal, ill. felszíni vízelvezetés 1:500 léptékben (P1, V1, P2, V2, P3, V3) kerültek feldolgozásra. A geokörnyezeti és szennyvízcsatorna vizsgálati helyszínrajzok ugyanakkor M=1:1000 léptékben-, egy rajzon kerültek ábrázolásra ( 2., 8. rajz) . A Geokörnyezeti helyszínrajzon megadtuk az archív és új fúrásokat , ill. a geotechnikai rétegszelvényeket ( 3., 4., 5., 6., 7. rajz) .
Az alaptérképre ráhordtunk valamennyi -, bemért, ill. a bejárások során szemrevételezéssel rögzített partfalat, rézsűt, lejtőt, megtámasztó szerkezetet, károsodást, bejárható és feltételezett pincét, felszíni horpát, beszakadást és üregekre vonatkozó egyéb lakossági információt. A térképezéshez felhasználtuk a Kőhegy XIX. századi archív alaptérképeit is-, elsősorban a korabeli présházas beépítések tisztázása érdekében.
Szintén a helyszíni bejárásokon rögzítettük a felszínen megjelenő partfal-problémára utaló információkat , a látható vízelvezetési problémákat ( kimosódásokat, iszapolódásokat, elöntési nyomokat ) , ill. a szennyvízelvezetés elégtelenségeit-, felhasználva a közmű alaptérképeket és a lakosság erre vonatkozó információit, észrevételeit. Ellenőriztük a meglévő terepeséseket, a csatornahálózatok lejtésirányait, állapotát, a vízelvezető létesítmények kapacitását, állapotát, a befogadók kapacitását, állapotát.
A beépítésekkel és állékonysági kérdésekkel összefüggésben archív geotechnikai fúrások ( saját – és az Építésügyi Geotechnikai Adattárban fellelhető) és helyszíni adatfelvételek alapján a mértékadó területrészeken geotechnikai rétegszelvényeket szerkesztettünk, melyek alapján tervezhetővé válnak az építmények, előzetes információk állnak rendelkezésre a terület altalaj-adottságaira. Sajnos az adattárban kevés fúrási szelvény állt rendelkezésre a Kőhegyen, emiatt 6 db talajmechanikai fúrást (1F, 2F,…., 6F) is mélyítettünk 2008. december 10-11-én. A fúrásokat az ML Geotechnika Kft. készítette.
A geokörnyezeti és szennyvízelvezetési kérdéseket , a geotechnikai szelvény -felvételeket az áttekinthetőség miatt nem a „pincés – partfalas” („P” sorozat) és „vízelvezetési ” ( „V” sorozat) alaptérképen-, hanem önálló rajzokon ábrázoltuk. Az archív és új fúrásokból szerkesztett mértékadó rétegszelvényeket tehát beazonosítható módon szintén dokumentáltuk.
Készült hagyományos ( papír alapú ) és digitális alaptérkép is a geokörnyezeti problémákról, felhasználva az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott digitális alaptérképeket és a korábbi pince -tömbtanulmány M=1:500 -as alaptérképeit. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a 2008. júniusi digitális alaptérkép nem teljeskörű, arról bizonyos építmények hiányoznak, a térkép részletessége 1:2000 léptéknek megfelelő, tehát az 1:500-as feldolgozások nem ábrázolhatók azon. Emiatt scannelt térképeket bocsátottnk rendelkezésre mindaddig, amíg a végleges, 1:500 léptékű alaptérképet az Önkormányzat el nem készítteti. A friss (M=1:500 ) közmű- alaptérkép kidolgozása folyamatban van, ha az elkészül, akkor jelen dokumentáció tartalmát az új alaptérképbe dolgozzuk be.
Az alaptérképeken szín- és jelkulccsal ábrázoltuk az egyes képződményeket, létesítményeket, károsodásokat, azok állapotát és a már bekövetkezett tönkremeneteleket.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a térképeken alkalmazott jelzések nem lépték-helyesek, hanem szimbolikusak, céljuk a plakát-szerű ábrázolás a pincék, partfalak jellegének, veszélyességének érzékeltetése, a felszíni vízelvezető és szennyvízcsatorna hálózat állapot -rögzítése . A cél az érthetőség és egyértelműség volt a jelkulcsok ábrázolása során.
Helyszíni bejárásokon rögzítettük a felszínen megjelenő geokörnyezeti problémákra utaló információt , illetve szükség esetén új fúrásokat is mélyítettünk ( 6 db) . Az alaptérképen szín- és jelkulccsal ábrázoltuk az egyes adottságokat, létesítményeket.
A mérések, előzetes geomorfológiai és építés-földtani adatok, talajmechanikai fúrási eredmények és helyszíni bejárások alapján egységes, jól értelmezhető kategóriákba soroltuk az egyes Kőhegyi rész-területeket. A terület- minősítési kategóriákhoz rendelve megadtuk azokat a beavatkozási módokat, melyek elvégzésével a geokörnyezeti problémákból adódó károsodások az egyes rész -területeken megelőzhetők.
A Kőhegyet olyan önálló, egységes részekre (övezetekre) osztottuk, amelyek közel azonos geokörnyezeti adottságokkal rendelkeznek. Ez a későbbi szabályozási tervek készítéséhez, illetve az építés-hatósági munkához nyújt segítséget, továbbá egyszerűbben kezelhető, áttekinthető. Az egyes övezetekhez rendeltük az azokon belül történő beépítések műszaki feltételeit, előírásit.
Mindezeken túlmenően bizonyos különleges esetekkel (pl. rétegvíz-megjelenés, közterületek állékonysági veszélyeztetettsége , különösen veszélyes támfalak és pincék, élet – és vagyonvédelmi kérdések stb.) külön is foglalkoztunk. A helyszíni bejárások eredményeit elsősorban a pincék és partfalak vonatkozásában táblázatos formában dolgoztuk fel, így az adott ingatlan pince-és partfalviszonyai egy helyen azonnal megtalálhatók.
A szakvélemény értelmezéséhez előzetesen egyértelműsíteni kell néhány fogalmat és kategóriát, melyet a feldolgozások során alkalmaztunk:
2.2. Megtámasztó szerkezetek, partfalak , sziklafalak, lejtők
A szakvéleményben partfalakkal összefüggésben többféle fogalmat használunk. A köznyelvben pl. valamennyi épített falszerkezetet támfalnak neveznek. A műszaki gyakorlatban ez nem így van. Emiatt kell tisztázni az alkalmazott megnevezések pontos tartalmát:
– Támfalak: melyek a tönkremenetelekkel ( elcsúszás, elbillenés, talajtörés) szemben
kellő biztonsággal (n=1,5-2,0) rendelkeznek , súlyuknál-v. talplemezüknél fogva ,
esetleg pillérezés-v. horgonyzás útján biztosítják a kellő támhatást. Szerkezetük és
anyaguk igen változatos lehet. Biztonságos élettartama: minimum 100év.
– Bélésfalak:melyek bizonyos támhatással rendelkeznek,de az állékonysági biztonságuk
nem éri el a támfalakét. Általában a súlytámfalakhoz hasonlóak, hiszen a támhatást
súlyuknál fogva biztosítják. Többnyire a 40-60 cm vastag tégla-, kő-v. beton falakat
lehet bélésfalnak tekinteni. Kisebb beavatkozással (pl. pillérezés, horgonyzás, putto-
nyosítás) támfallá alakíthatók. Biztonságos élettartama: 50-80 év
– Borítófalak: Legelterjedtebb megtámasztó szerkezet, mely 20-30 cm vastag tégla-v.
kőfalként épül , általában frissen nyesett partfalak elé. Támhatásuk elenyésző, az
gyakorlatilag a bioszférikus hatások ellen védi a partfalak felületét. Időtállósága
csekély,a csapóeső és fagy hatására felülete mállik,majd önsúlyánál fogva megindul a
tönkremenetele, elsősorban kihasasodás formájában. Biztonságos élettartama: 30-50
év.
– Partfalak: Olyan nem szilárd kőzetből felépülő szabadonálló, közel függőleges ( 60°-nál meredekebb) természetes képződmények , melyek még eredeti fekvésükben vannak. Magasságuk a kőhegyen 1,0 -5,0 m között változik. Anyaguk általában löszös-, lejtőtörmelékes kifejlődésű, vízre és dinamikus hatásokra érzékeny: ennélfogva tömbösödésre, omlásra, rogyásra és sárfolyásra hajlamos. Jellemző lehet a É-i partoldalaknál a szél általi erodálás : a defláció is.
– Lejtők, rézsűk: A 25°-60° hajlással rendelkező természetes v. mesterséges (feltöltéssel létesített) terep -esést rézsűknek ( 1:2 – 2:1 hajlású) tekintjük, a 25° alatti terepesést lejtőnek nevezzük. A rézsűk és lejtők sárfolyásra, árkos kimosódásra, erózióra, kúszásra és suvadásra hajlamosak.
– Sziklafalak: A szilárd, nyomószilárdsággal rendelkező kőzetekből felépülő természetes képződményeket sziklafalaknak nevezzük. Hajlásuk szerint lejtős és függőleges sziklafal-típus jellemző a vizsgált területen . Anyaguk a Kőhegyen triász dolomit, mely fagyérzékeny anyagánál (litoklázisos repedezettsége miatt) fogva apózódásra, mállásra hajlamos. Jellemző tönkremenetele az omlás, pergés, mállás.
A SZAKVÉLEMÉNYBEN ALKALMAZOTT PARTFAL- RÉZSŰ-, SZIKLAFAL ÉS MEGTÁMASZTÓ SZERKEZET MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK AZ ALÁBBIAK
a./ Jó állapotú , állékony képződmények, szerkezetek (térképen zöld színnel jelölve)
Max. 8 m magas, közel függőleges partfalak, ahol kedvezőek a látható fal mögötti geomorfológiai adottságok, a körömvonalon nincs kedvezőtlen (kifelé lejtő) dőlésű réteg, omladék. A felületet nem tagolják eróziós kimosódások, oszlopos elválások, repedések, a növényzet gyökere a partélt nem károsította, a partél felett a vízelvezetés megoldott, az elméleti csúszólapon belül mezőgazdasági művelés nem folyik. A partfalat pincék nem gyengítik. Sziklafalak esetében nincsenek mállási jelenségek, nincs negatív dőlésű (csüngő) sziklatömb , a repedések függőleges struktúrával rendelkeznek és nem osztják önálló tömbökre a sziklát.
Lejtőknél a 25o-nál nem meredekebb, kúszási-suvadási nyomoktól mentes-, nem erózió-érzékeny, megfelelő növényi fedettséggel rendelkező lejtők tekinthetőek jó állapotúnak. A rézsűk feletti terület vízelvezetése megoldott, vizes közművek a rézsűk hatástávolságán belül nincsenek.
A jó állapotú partfalak , sziklafalak és lejtők középtávon (kb. 15-20 év) semmilyen beavatkozást nem igényelnek.
Megtámasztó szerkezetek esetében a támfalak és bélésfalak jó állapotúnak minősülnek, ha negatív dőlésük nincs, a háttér-víztelenítésük megoldott, felületükön vízszintes-v. ferdén felfutó repedések nem láthatók, anyaguk fagyásmentes, felületük ép, folytonossági hiány nincs. Ezek a szerkezetek hosszú távon nem igényelnek beavatkozást. Jó állapotú borítófalak támhatással nem rendelkeznek, ezért állapotuk minőségét esztétikai kritériumokhoz (anyagminőség, homlokzati folytonosság, stb.) lehet elsősorban rendelni.
b./ Közepes állapotú képződmények, szerkezetek (térképen sárga színnel jelölve)
Partfalak esetében az inhomogén földtani felépítés, tömbösödött felületi megjelenés, a növényi gyökérzet erodáló hatása a jellemző, ill. a partél vízelvezetése nincs-, vagy csak részlegesen van megoldva. Kisebb pergések időszakosan történnek, de nagyobb kiterjedésű felszínmozgás még nem alakult ki. Vizes közművek közvetlenül a partélen nincsenek, a partfalat pincék nem gyengítik, szórvány-pincejelenlét azonban előfordulhat. A partfalon negatívan csüngő tömbök-, ill. a partélen azzal párhuzamosan-v. övszerűen futó repedések még nincsenek. Sziklafalak esetében kisebb pergések megengedettek, a repedés rajzolat már szabálytalan lehet, de nagyobb tömbök kiszakadását lehetővé tevő (csüngő) kifejlődés még nem jelentkezett.
Lejtők esetében a lokális lefolyástalan mélyedések megléte, ill. a lejtő anyagának átázottsága, lazasága a jellemző, mely a lejtőn lévő fák kisebb dőléséből következtethető ki. A közepes lejtők hajlása 30o-40 º-nál nem meredekebb. Kisebb, lokális felületi hámlások előfordulhatnak. Sziklafalak tövében lévő törmeléklejtők esetében a jelentősebb súrlódási szög megléte miatt meredekségük elérheti akár az 50°-ot is.
Megtámasztó szerkezetek esetében a támfalaknál és bélésfalaknál kisebb-, egyenlőtlen süllyedésből és spontán dilatációból származó kisebb, függőleges irányítottságú repedések megjelenhetnek, a felületek már kisebb mértékben fagykárt-v. folytonossági hiányt szenvedtek, de káros deformációk , billenések még nem jelentek meg. Borítófalak esetében a teljesen ép, száraz, deformációktól és repedésektől mentes falak közepes állapotúnak tekinthetők.
c./ Rossz állapotú,instabil képződmények, szerkezetek(térképen piros színnel jelölve)
Partfalaknál a tömb-szerű rogyás feltételei már kialakultak, csüngő lösztömbök és nagy méretű lógó gyökerek láthatók a partfalakon, azok felületén. A földtani felépítésük inhomogén, közbenső rétegvíz-megjelenés jellemző, a felület eróziós hátrarágódásokkal szabdalt, a felettes terület közművesített, illetve a felszíni vízelvezetés nem megoldott, a partél felett intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A körömvonalat laza, átázott omladék borítja, mely maga is felszínmozgásra hajlamos. A partélen repedések jelentek meg, a partfalat több, egymás közelében lévő pince is gyengíti. Közvetlenül a partélen vizes közművek haladnak. Sziklafalak esetében alátámasztás nélkül csüngő sziklatömbök találhatók a felületen, ill. a repedések záródása (körbe-érése) miatt különálló szikla-oszlopok alakultak ki. Kedvezőtlenek (völgy-irányúak) a rétegdőlések
A lejtők kúszása egyértelmű, felületükön eróziós nyomok láthatóak, hajlásuk 30o-nál nagyobb, a felületükön lévő fák dőlése a mozgást jelzi. A lejtőkön rétegvíz-kilépések tapasztalhatók, felülete a felszínmozgások miatt egyenetlen, árkos, repedezett, a felszíni vízbeszivárgás ezért felgyorsul.
Megtámasztó szerkezeteknél (valamennyi típusnál) a szemmel látható billenés, negatív dőlés, deformáció (hasasodás), ill. ferde és vízszintes repedés-megjelenés tapasztalható. Háttér-viztelenítésük nem megoldott, felettük vizes közművek vannak. Felületük súlyosan károsodott, hiányos, mállott.
2.3. Pincék és üregek
A „pince” fogalmán nem az épületek alá létesített sík födémes szerkezeti alagsorokat és szuteréneket értjük, hanem olyan vájásos v. kitakarásos módszerrel létesített térszín alatti létesítményeket, melyek felett talajtakarás van. Pince lehet épület alatt is, ha az az épület- padozattól elkülönülő dongaíves főtével (boltozattal) rendelkezik. Néhány alapfogalmat tisztázni kell a pincehelyzet leírásának megértése miatt:
– Pince: határozott lejáróval, hosszal , magassággal és szélességgel rendelkező mesterségesen kialakított térszín alatti üreges létesítmény,
– Üreg: szabálytalan, általában járható bejárattal nem rendelkező természetes v. mesterséges térszín alatti létesítmény , képződmény (pl. hombár, kút, löszkút, barlang stb.)
– Vájt pince: térszín alatti bányászati technológiával kialakított mesterséges pince ( u. n. ramonádos vájással, kézi erővel készültek, lehetnek béleltek és béleletlenek )
– Kitakarásos pince: a pince helyét kimarkolták majd megépítették a bélésanyagot és visszahelyezték a főte fölé a földanyagot. Kitakarásos pince csak bélelt lehet.Régi épületek alatt általában kitakarásos pincék húzódnak.
– Béleletlen pince: természetes löszbe -v. triász dolomitba (sziklába, lejtőtörmelékbe ) vájt üreg, mely nem rendelkezik belülről önálló bélésfal (tartó) szerkezettel erősítő falazattal. A térképeken szimpla kontúrvonallal jelöltük.
– Bélelt ( v, erősített) pince: Olyan vájt-v. kitakarásos eljárással épített pince, mely valamilyen belső bélésanyaggal ( erősítő szerkezettel) rendelkezik. Anyaga kő, tégla, betontégla, lőttbeton és ezek vegyes keveréke lehet. A térképeken dupla kontúrvonallal jelöltük.
– Bejárható v. ismert pince: Jelenleg megközelíthető, bejárattal rendelkező vájt v. kitakarásos pince . A térképeken folyamatos vonallal jelöltük.
– Feledésbe merült pince: Lejárata megszűnt, betemették, beomlott, bemenni nem lehet. Feledésbe merült pince lehet ismert ( erről a lakosság, tulajdonosok tudnak) , ill. ismeretlen ( ez esetben csak sejtés van, egyéb információ nem áll rendelkezésre) . A feledésbe merült pincéket a térképeken szaggatott vonallal jelöltük. Ugyanilyen jelölést alkalmaztunk azoknál a pincéknél, melyekbe a felmérések idején nem tudtunk bejutni (a tulajdonos nem engedett be)
A pincék főbb szerkezeti részei :
– Alap : A pince állófalának térszín alá eső része. Gyakran alap nélkül készítették a pince-béleléseket, ekkor a falazat a pince padozatáról indul. Béleletlen pincéknél értelem szerűen nem beszélhetünk alapról.
– Állófal: Az alap és a boltozati váll közötti közel függőleges falazat ( térdfal)-, béleletlen pincéknél a függőleges kőzetkontúr . Általában az állófalaknak a kihasasodás a jellemző tönkremeneteli formája.
– Boltozat v. főte: A pince felső térelhatároló íves falazott szerkezete -, ill. béleletlen pincéknél az íves vájt kőzetkontúr. Jellemző tönkremenetele a kereszt -és hossz -irányú repedés, deformáció és átszakadás, tömbös főte-felszakadás , lemezes leválás
– Főte-takarás: A pince boltöve és a terepszint közötti távolság
– Lazulási zóna: A pincefőte feletti feszültségmentes kőzettest, melyet a függőleges terhelési trajektóriák kikerülnek. Általános esetben igaz, hogy a lazulási zóna kőzetanyaga önsúlyánál fogva is ki tud lazulni és le tud omlani. A biztosításokat általában a lazult kőzettest nyomására kell méretezni.
– Terhelési – tönkremeneteli zóna: Az a hatótávolság, ameddig egy térszín alatti pince fel tud szakadni: függőleges v. ferde kürtős szakadással. Ez általában a pincefőte felett 45 fokos síkok mentén történik: azaz a pince hatástávolsága ( határzónája) az alaprajzi kontúrján kívül a főtetakarás mértékével megnövelt terület.
A PINCÉK VIZSGÁLATA ÉS ÁLLAPOT-MINŐSÍTÉSE A KÖVETKEZŐ SZEMPOTOK SZERINT TÖRTÉNT:
A helyszíni vizsgálatok és állapotfelmérések ingatlanonként külön-külön történtek, a legfontosabb adottságok és információk feljegyzésével, műszaki szemrevételezéssel.
A következő szempontokat tartottuk szem előtt:
a pincék állaga, geometriája, jelenlegi hasznosítása, állapota,
az ingatlan beépítési viszonyai,
közműviszonyok, főként a szennyvíz- és a felszíni vízelvezetés szempontjából,
feledésbe merült pincék és üregek helyzete,
felszíni horpák, rogyások, út- és épületkárosodások stb., beleértve a korábbiakat is.
megvalósult pincebeavatkozások.
Természetesen a szemrevételezésen túl felhasználtuk a helyi lakosság szóbeli információit is, melyek elsősorban a korábbi beépítésekre, pinceállapotokra, feledésbe merült üregekre vonatkoztak. A bejárható pincék illetve pinceszakaszok folyamatos vonallal, az omlás vagy elfalazás utániak, illetve a feltételezett pincék pedig szaggatott vonallal kerültek ábrázolásra az alaptérképen.
A következőkben megadjuk a műszaki szemrevételezéssel megállapítható pinceállapot – kategóriákat:
Rossz és életveszélyes állapotú pince:
Avult falazattal biztosított, illetve a főtén tömbös, az oldalfalon kisebb táblás leválásokkal károsodott, elhanyagolt, gyakran gyökérzónás, több esetben használaton kívüli béleletlen vájt pincék, kis takarással, melyek esetenként felszíni létesítményeket (utat, lakóépületet, közműveket stb.) is veszélyeztetnek. Rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok, erősen nedvesek, felettük közművek húzódnak, a pincetérben való tartózkodás csak biztosítás védelme mellett megengedett. Ezek a pincék 1-3 éven belül beavatkozást igényelnek, mivel a kedvezőtlen környezeti adottságok ezen idő alatt a pince teljes tönkremenetelét okozhatják. A feledésbe merült és a nem bejárható pincéket mindig életveszélyesnek tekintjük.
Közepes állapotú pince:
Falazattal biztosított, kedvező szelvénykialakítású, karbantartott pincék, melyekben mozgásra utaló szerkezeti repedések nincsenek. A falazaton kisebb állapotromlások, hiányosságok lokálisan előfordulhatnak, melyek egyszerű beavatkozással hatékonyan megszűntethetők. Ide sorolhatjuk azon biztosítás nélküli vájt pincéket is, melyek kellő főtetakarással, kedvező szelvénykialakítással rendelkeznek, karbantartottak, felszíni létesítményeket nem veszélyeztetnek, azonban a károsító hatások közül egyik-másik jelenléte a pincetérben felületi hámlásokat okoz. A károsodások azok kiváltó okainak megszüntetésével házilagosan megszüntethetők. Állapotuk időszakos felülvizsgálatot igényel.
Jó állapotú pince:
Falazattal biztosított, száraz, karbantartott pince, kedvező geometriai kialakítással. A megerősítő szerkezeten nem jelentkeznek repedések, a szerkezeti anyagok nincsenek elöregedve. Falazat nélküli, kedvező geometriai kialakítású, száraz, repedésmentes, ép falú vájt szikla – v. löszpincék, melyeknek környezetében nincsenek a pincét károsító tényezők (növényzet, elszivárgó víz, dinamikus forgalmi terhelés stb.).
Az egyes pincék minősítését a csatolt helyszínrajzokon színezésük szerint az alábbiak szerint lehet értelmezni:
jó: zöld
közepes: sárga
rossz, életveszélyes: piros
Ugyancsak színkóddal jeleztük a szakszerű beavatkozásokat (kék) és a tulajdonos távolléte -, ill. ellenállása miatt nem felmérhető pinceszakaszokat (barna). Ez utóbbiaknál javasoljuk a Hatósági intézkedést különösen ott, ahol a pince közterület közelében van. Azoknál a pincéknél, ahova nem jutottunk be, de korábban volt valamilyen vizsgálat, ott a legutóbbi vizsgálat eredményeit tüntettük fel a táblázaton és alaptérképeken. Azokat az ingatlanokat, ahova nem jutottunk be, a térképen és táblázatban egyaránt *-gal jelöltük meg. ( pl. tulajdonosa ismeretlen v. nem engedte be ingatlanára munkatársainkat ) . A nem vizsgált ingatlanok száma nem jelentős: összesen 24 ingatlanra nem jutottunk be ( kb. az ingatlanok 10%-a), de a partfalakat ezen ingatlanok nagy részén a beláthatóság függvényében minősíteni tudtuk.
2.4. Önálló, azonos adottságú területek ( geokörnyezeti övezetek )
A közel azonos geokörnyezeti adottságú területeket önálló egységekre ( u.n. geokörnyezeti övezetekre) osztottuk. A szakvéleményben alkalmazott területegységek minősítési kategóriái röviden az alábbiak.
„A” Kedvező adottságú területek
Melyek nem alápincézettek, azokon mozgásveszélyes magaspartok , rézsűk nincsenek. Morfológiai alakjuk kedvező, közel sík, illetve kisebb lejtéssel, völgy-vonulatokkal rendelkeznek. A talajvíz mélyen helyezkedik el (>5 m). Felszíni vízelvezetése megoldott vagy egyszerűen, gravitációs úton megoldható. Földtani-talajmechanikai szempontból a terület alatti összlet homogén, száraz, tömör fekvésű, vagy nyugodt rétegzettségű , azon jelentős feltöltések nincsenek.
Ilyenek a hegylábon lévő közel sík-, v. kis lejtésű területek, ahol nincsenek pincék
„B” Közepes adottságú területek
Melyek ugyan szórványosan (kis intenzitással) alápincézettek, de mozgásveszélyes magaspartok és rézsűk a területen nincsenek. Esetenként a felszín meredekebb lejtéssel rendelkezik (i = 15-20%) és az altalajban kisebb inhomogenitások is előfordulnak. A nyugalmi talajvízszint a terepet 3 m-nél jobban nem közelíti meg. A felszíni vízelvezetés viszonylag egyszerűen megoldható. Felszínmozgásra utaló jelek a területen nem láthatóak.
„C” Kedvezőtlen adottságú területek
Az intenzíven alápincézett, illetve partfalakkal veszélyeztetett területek tartoznak ebbe a kategóriába. Ide sorolhatók még a magas talajvíz-állású és kedvezőtlen altalaj-adottságú térségek is. A felszíni vízelvezetés megoldatlan, a felszín-közelben alapozásra alkalmatlan, puha, átázott összletek is vannak-, ill. a szennyvízcsatorna nem működik .
A terület elöntés-veszélyes, illetve lefolyástalan, felülete meredek (i = > 30-40%). A felszínen mozgásra utaló nyomok találhatók: pl. fák dőlése, felszínen megjelenő repedések, felpúposodások, árkos kimosódások, sárfolyások, omlási kúpok, tömbös elválások , falrepedések stb. Ilyen területek egyrészt az alápincézett magaspartok közvetlen környéke, a sűrűn alápincézett részek és a rossz vízelvezetéssel rendelkező utcák. Ezeken a területeken mindenfajta mérnöki létesítmény csak nagy körültekintéssel, illetve a kedvezőtlen hatások megszüntetését követően építhető.
A minősítési kategóriák alkalmazásánál alapelv, hogy ha egy adott helyrajzi számú telket több minősítési kategória is érint, közülük minden körülmények között a legkedvezőtlenebbet kell az adott ingatlanra érvényesnek tekinteni.
3. FELHASZNÁLT ADATOK
A szakvélemény összeállításához bő szakirodalom állt rendelkezésre, így a jelen szakvélemény összeállításához az alábbi előzmény-anyagokat használtuk fel :
Budaörs Város M=1:4000-es méretarányú belterületi térképe
Budaörs Város M=1:2000-es méretarányú digitális belterületi térképe
Magyarország kistájainak katasztere (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. Budapest),
Buda hidrogeológiája (Horusitzky Henrik, 1938.)
Geológiai kirándulások Budapest környékén ( Schafrazik F.-Vendl A. Papp F., 1960)
Engedélyezési és kiviteli tervek a város belterületén lévő partfal stabilizációs munkákhoz (Geoteszt Kft. 1993-2003.)
- Részletes pincetömb vizsgálatok (Geoteszt Kft. 1993-2003.)
- Talajmechanikai szakvélemények, épületkár-vizsgálatok Budaörs belterületén (Geoteszt Kft. 1993- 2003.)
Szakértői vélemények Budaörs Kőhegy közműfektetési munkáihoz, különös tekintettel az alápincézettségre (GEOTESZT Kft., 1994. április – 1995. április),
Budaörs, Ostor – Nefelejcs – Présház – Kőfejtő utcák által határolt terület pincéinek geodéziai felmérése, M = 1:500 (KERTKOMPLEX Bt., 1995. június),
Kataszteri térkép Budaörs községnyilvántartásából (Budaörs, Földhivatal),
M = 1:500-as méretarányú belterületi helyszínrajz (Budaörs, Polgármesteri Hivatal),
Felhasznált magassági alappont a római katolikus templom falában lévő csap: 164,874 mBf., ill. a szennyvízcsatorna hálózat aknafedlap-szintjei
Átfogó műszaki-gazdasági vizsgálat Budaörs Város pincehelyzetéről (GEOTESZT Kft., 1994. november),
Dr. Wein György: A Budai-hegység tektonikája (Budapest, 1977.)
4. FÖLDTANI ÉS HIDROGEOLÓGIAI ADOTTSÁGOK
A Budai hegység legnagyobb, immár körzetközponttá vált településének, Budaörs városának domborzati képe igen változatos. Területét északon a Csíki- és a Budaörsi-hegyek, a Budai hegység erősen széttöredezett, többnyire dolomitból álló rögei, sasbércei, ettől délre a Budaörsi-medence és a Tétényi-fennsík nyúlványai foglalják el. A hegyek déli, város felőli lejtőit jórészt lösz borítja, amely kiváló alapot biztosított évszázados szőlő- és gyümölcstermelő kultúra kialakításához (már a legrégebbi ismert térképeken jelölték a szőlővenyigéket).
A városképi jelentőséggel bíró és kis utcáival mediterrán hangulatot árasztó 235 m magas Kőhegy közvetlenül a település felett emelkedik. A szinte szabályos kúp alakú hegyecske védett geológiai érték: a Budai hegyek legidősebb felszíni kőzete, a Triász-kori dolomit alkotja, melyet a földtörténeti középkor elején mészvázú zöldalgák építettek fel. A Budai hegység, és benne a vizsgált kőhegyi rész története nem más, mint egy szigetvilág többszöri (összesen nyolcszori) szárazulattá válási folyamata. Távolabbi fúrások tanúsága szerint a mezozoós rétegek aljzatát felső permi szürke mészkő, likacsos dolomit, illetve alsó permi aleurit, homokkő és konglomerátum képezi. A paleozoikumot feltehetően szilur fillit alkotja.
Maga a Kőhegy ÉNy-DK irányú vetőkkel sűrűn szabdalt, fő tömegét – eltérően a környező Csíki hegyek és a Budaörsi medence diploporás dolomitjától – a felszínen is megjelenő fehér, rózsaszínű és sárga, laza szemcsés dolomit alkotja. A fő kibúváson kívül még 3-4 kisebb „szikla” szorult a beépített területek közé.
Ez a triász felső Ladini emeletébe tartozó dolomit fokozatos átmenettel fejlődik ki a diploporás dolomitból. Vastagsága 220-300 m körüli, az egykori Ős Földközi tengerből, a Thetisből rakódott le.
- ábra: A Kőhegy geológiai szelvénye a pincék elhelyezkedésével
(sematikus, lépték nélküli vázlat).
A felső eocén priabonai emeletet alapkonglomerátum, nummulinás discocyclinás mészkő és bryozoás márga, illetve ezek különböző fácies változatai képviselik. A Budai hegységet ugyanis a felső eocénben a tenger ismét elöntötte, így folytatódtak a korábban megkezdődött transzgressziós folyamatok. E rétegben helyenként vulkáni konglo-merátumok és szubvulkáni andezit telérek fordulnak elő.
Fedő képződménye a középső oligocén korú rupéli kiscelli agyag és laza homokkő, mely általános előfordulású egész Budaörs körzetében, és amely a rupéli tengerfenéknek a kialakuló töréses árok menti lesüllyedésének következménye. Vastagsága átlagosan 30-40 m. A kiscelli agyag a feküje a pleisztocén lösznek és agyagnak, mely egyben a terület fedőrétege is. Ezeket az összleteket harántolták a 2008. december 10-11-én lemélyített fúrásaink.
A pleisztocén elején a Budai hegység végleg „szárazra került”. A jégkorszak jeges periódusainak porviharaiból lerakódott lösz elsősorban a Kőhegy déli oldalán települt meg, jelezve, hogy ez volt a szélárnyékos oldal, a vihar pedig É, ÉNy-ról jött. A lösz vastagsága 2-6 m, kivételesen 15-25 m is lehet. Színe halványsárga, a felszínhez közel barnás, alkotó porszemcséinek átmérője 0,05 és 0,02 mm között változik. Fizikailag általában iszapos HOMOKLISZT-nek minősül, de az EUROCODE-7 szerinti új talajmegnevezés: finom homokos durva ISZAP, ill. sovány AGYAG.
A terület talajvízadatairól meglévő ismereteink erősen hiányosak. Az összefüggő talajvízszint mélysége nem ismert, és lévén, hogy ásott kút nem lelhető fel egy sem, a vízszint nem volt mérhető. Korábbi kisátmérőjű fúrásainkban sem jelentkezett a talajvíz. Ez a tény mindenesetre erősen megkönnyítette a korabeli pincevájók dolgát, hiszen gyakorlatilag bárhol és bármilyen mélységben létrehozhatták pincéiket. Alattomos rétegvíz szivárgás azonban a pinceterekben megfigyelhető ( pl.
Megjegyezzük, hogy a némelyik pincetalpon időszakosan dm-es nagyságrendben is jelentkező vizek nem talajvíz, hanem az időjárástól és az emberi tevékenységektől függő rétegvíz -, ill. szennyvíz eredetűek.
A partfalak tekintetében általában háromféle geológiai formáció fordul elő:
a./ sziklafalak
b./ sziklafalak közelében lévő dolomit – lejtőtörmelékes lejtők és bevágással létesített
partfalak
c./ lejtőtörmeléktől mentes , agyagos kifejlődésű pleisztocén löszfalak, lejtők
Előfordulnak még a kőbányászattal összfüggésben álló meddőhányók, melyek nem természetes képződmények, anyaguk többnyire a triász dolomit és a pleisztocén löszanyag keverékéből áll. A beépítések miatt igen jelentős terep-alakítások történtek-, ill. jelenleg is folyamatban vannak. A bevágásokban a geológiai viszonyok jól nyomon követhetők.
Részben a pinceprogram keretében-, részben a közműépítések miatt-, részben a beépítésekhez talajmechanikai fúrások mélyültek a Kőhegy területén. Ezekből az archív fúrásokból szerkeszettünk olyan rétegszelvényeket, mely jó információt ad a tervezett fejlesztések, beépítések megtervezéséhez. A megadott rétegszelvények kiegészítő-, előzetes információnak tekinthetők és nem helyettesítik az egyes építmények létesítéséhez szükséges részletes geotechnikai feltárásokat.
A rétegszelvények a szakirodalomból ismert rétegsorokat tárták fel. A fúrások egy része a triász dolomitban, ill. a felette lévő lejtőtörmelékes lösz -rétegekben akadt el.
A harántolt összletek általában a változó vastagságú, antropogén szerves, épület -törmelékes vegyes feltöltések alatt sárga-, barnássárga lösz-összleteket tártak fel. Fizikailag ezek az összletek a régi MSZ. szerinti megnevezéssel iszapos HOMKLISZT, v. homoklisztes ISZAP minősítést kapta-, ritkán sovány AGYAG-ok is megjelentek. Az EUROCODE 7 szerinti talajbesorolás szerint a löszök iszapos finom HOMOKNAK v. finom homokos durva ISZAPNAK minősülnek.
Fizikai jellemzőik azonban nem változnak. Előzetesen alapozások tervezéséhez, földnyomások meghatározásához az egyes talajféleségek főbb talajfizikai jellemzőit az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
- táblázat: Átlagos talajfizikai jellemzők a Kőhegyen
______________________________________________________________________
talajféleség neve antropogén iszapos homoklisztes sovány
____________________ FELTÖLTÉS H.LISZT ISZAP AGYAG
talajfizikai jellemzők
______________________________________________________________________
térfogatsúly 18,0 18,5 19,0 19,5
γt ( kN/ m3)
______________________________________________________________________
belső súrlódási szög 22-28 23-26 20-24 16-20
φ ( ° )
______________________________________________________________________
kohézió 0 5-10 15-18 20-25
c (kN/ m2)
______________________________________________________________________
plasztikus index – 5-10 10-15 15-20
Ip ( %)
______________________________________________________________________
víztartalom 10-12 7-8 9-10 9-12
(w (%)
______________________________________________________________________
összenyomódási modulus 5-6 10-12 8-10 7-8
Es (MN/ m2)
______________________________________________________________________
határfeszültségi alapérték
σa (kN/ m2) 180 300 320 340
______________________________________________________________________
* fenti táblázati adatok kissé nedves állapotra vonatkoznak
FIGYELEM ! Részletes talajfeltárásoknál a magminták nyíró- és triaxiális vízsgálatából származó kohéziós értékeket ( c) , csak kritikával szabad kezelni-, éppen a löszös összlet víz-érzékenysége miatt. Bármekkorára is adódik a kísérletekből meghatározott kohézió, azt c=20-25 kN/m2 értéknél nagyobbra nem szabad elfogadni.
A rajzi mellékletben önálló blokként adjuk meg a rétegszelvények helyszínrajzi kiosztását és a megszerkesztett réteg- szelvényeket. ( ld. 2., 3., 4., 5., 6., 7. rajzok)
5. AZ ALÁPINCÉZETTSÉG ÉRTÉKELÉSE
5.1. Általános megállapítások , javaslatok
A csatolt mellékletben táblázatosan -, összevontan adtuk meg a pince-és partfal állapotokat. A mellékletet képező táblázat „megjegyzés” rovatában az adott ingatlanhoz tartozó pince-és partfal- beavatkozási javaslatainkat összegeztük. Valamennyi pince esetében egyedileg kell eldönteni az alkalmazni kívánt műszaki beavatkozás módját. Azokat az ingatlanokat és beavatkozásokat, ahol Önkormányzati intézkedések szükségesek, vastag betűvel emeltük ki. Azokat az ingatlanokat, ahova a bejárások során nem jutottunk be, * – gal jelöltük ( táblázatban és rajzokon is).
Felhívjuk a figyelmet, hogy a pince -hatástalanítási munkákat csak Bányakapitánysági engedéllyel és megfelelő referenciákkal rendelkező szakcég végezheti, a balesetek elkerülése érdekében. A kivitelezést végzők között legalább egy aknász végzettségű szakember legyen !
Valamennyi bányászati beavatkozás ( kutatás, tömedékelés, megerősítés) előzetes engedélyezési terv és intenzív tervezői művezetés alapján végezhető.
5.2. Üregkutatások , közvetlen pince – beavatkozások
E helyütt kigyűjtve és rendszerezve adjuk meg a táblázatban szereplő műszaki beavatkozási javaslatok tartalmát, technológiáját . Ezek közül a technológiák közül javasoljuk kiválasztani az adott pincéhez legjobban illeszkedő megoldást.
5.2.1. Üregkutatási és feltárási munka (fúrások, aknák, vágatok)
Lényegében az üreg-gyanús helyszíneken ( elsősorban közterületek alatt) mielőtt a fejlesztéseket elvégeznék, a feledésbe merült v. feltételezett pinceágakra kis-és közepes átmérőjű üregkutató fúrásokat kell mélyíteni. A fúrásokat úgy kell kitűzni, hogy azok a közművezetékeket ne károsíthassák, ill. a fúrásokat feltáró gödrökből kell indítani. Az üregkutatási munka önálló tervezői tevékenység keretében készíthető, a fúrásokat pontosan be kell mérni, majd a fúrások eredményeit üregkutatási szakvéleményben kell rögzíteni. A szakvélemény térjen ki az üreg által a környező felszíni létesítményekben okozott károkra, ill. azok helyreállításának módjára is. A szakvélemény a fúrások eredményeinek ismeretében javaslatot ad a szükséges utó-beavatkozásokra ( pl. aknás feltárás, tömedékelés, ráinjektálás, alapmegerősítés, közmű-helyreállítás stb.) . Az üregkutatásra javasolt helyeket az alaptérképeken vastag szaggatott vonallal lehatárolt terület mellett „ÜK” felirattal jelöltük.
Az üregek fúrásos megkutatása (üregkutatás) után azokat bányászati keret -ácsolat biztosításos aknákkal lehet feltárni. Az aknák kétosztályos ( járó- és géposztály) létesítmények , készülhetnek támaszkodó és függesztett kivitelben. Kis főtetakarás esetén feltárásként alkalmazható az u.n. főte- felszakításos módszer is.
A feltárt pinceterekben az elzárt pincevégeket (vájvégek) bányászati vágatokkal kell feltárni. A vágatok indokolt esetben hézagos tűzőpallózású poligon – v. trapéz ácsolattal biztosítandók.
A feltárt pincéket geodéziailag pontosan be kell mérni és a pincés alaptérképen kell ábrázolni ( átvezetni a mellékelt térképekre)
5.2.2. Pince – tömedékelési munka
Azoknál a pincéknél, ahol olyan rossz állapotok uralkodnak, hogy hasznosításuk ellehetetlenül , életveszélyesek és megerősítésük sokkal drágább, mint megszüntetésük, a pincék tömedékelését javasoljuk. A tömedékelés történhet gravitációs és szivattyús anyaglejuttatással-, a pince mélységi és térbeli elhelyezkedésétől függően.
Szintén tömedékelendők az üregkutatással feltárt nagy légterű üregek, pincék is. A tömedékelések külön tervek alapján-, többféle tömedékanyag ( pl. cementhabarcs, soványbeton, injektált kőrakat, habbeton, pernye-homok tömedék stb.) alkalmazásával, különböző technológiákkal (gravitációs-, szivattyús tömedékelések, ráinjektálások stb.) végezhetők. E technológiák szinte mindegyikét alkalmazták már 1991-2000. között Budaörsön.
Azoknál a pincéknél, ahol a szelvény nagy része valamilyen tömedékanyaggal feltöltött, az ú.n. ráinjektálásos tömedékelés alkalmazandó. Ez esetben raszter-szerű furatokon át H-25 cementhabarcsot injektálnak bele a meglévő feltöltésbe, ill. a feltöltés felett üresen maradt légtérbe. Ez a munka intenzív tervezői művezetés mellett folyhat.
A pince-tömedékelési munka részletes tervek alapján készülhet.
5.2.3. Pince – megerősítési munka ( boltozás, gurtnizás)
Vannak olyan pincék, melyek hasznosítása folyamatos, állag-megóvásuk és karbantartásuk biztosított , de bélésfalazatuk gyenge, hiányos-, ill. megerősítő szerkezettel egyáltalán nem rendelkeznek ( béleletlenek), állapotuk közepes v. rossz . Szelvényterületük nagy, így szakaszos megerősítésük gazdaságosabb, mint tömedékelésük. A pincék megerősítése a közterületek védelme-, ill. élet és vagyonvédelmi okok miatt szükséges.
A megerősítés technológiája lehet falazott boltozatos (bányászati betonidomkő, betontégla, km. tégla, terméskő , ill. vegyes), vasalt lőttbeton héjszerkezetes -, ill. gurtnizásos (falazott boltöves). A megerősítések önálló statikai kiviteli terv szerint -, a pince terhelését -, méretét és a hasznosítás jellegét figyelembe véve készülhetnek. A főtéket legalább a támaszvonal-szerkesztéses „Kommerell”- módszerrel méretezni kell .
A megerősítő szerkezetekhez alaptestet minden esetben tervezni kell. Meg kell oldani a hasznosított pinceterek szellőzését-, ill az ázó, csepegő pincék főte -szigetelését is a tervezés és kivitelezés során. Fontos, hogy a meglévő falazott pinceboltozatok felett meglévő hátűrt-, ill. az új boltozatok felett az építés során kialakuló „technológiai” hátűrt kitöltsék ! ( főte kiékelése a termett háttér-összlethez falazás közben-, v. utólagosan injektálva).
Időszakos vizesedés esetén a padozatban zsompokat kell betervezni, a talp-lejtést murvaszórással kell kiegyenlíteni, ill. a zsompok automatikus szivattyús víztelenítését is biztosítani kell, mielőtt szilárd talp-burkolatot terveznek. Javasolható az automatikus gépi párátlanítók alkalmazása, a hasznosíthatóság érdekében.
5.2.4. BULLFLEX erősítéses pincéknél szükséges beavatkozások
Külön is foglalkozni kell a BULLFLEX technológiás boltövekkel megerősített pincékkel. 2007 év elején két pincénél jelezték a használók, hogy a bullflex boltövek kisebb -nagyobb károsodásokat szenvedtek. Az Önkormányzat ezért rendelte el valamennyi ezzel a technológiával 1996-97-ben épített megerősítő szerkezet 10 éves felülvizsgálatát. Ilyen technológiával készült pincék az alábbiak: Kőfejtő u. 4., Kőfejtő u. 6.(„38” és „39”. jelűek) ,Kőfejtő u. 8., Kőfejtő u. 14., Budakeszi u. 2., Kőhíd u. 6.,Kőhíd u. 14., Kőhíd u. 16./1. ág és 2. ág, Kőkapu u. 9., Bor u. 24., Nefelejcs u. 9/b.,- összesen 13 db pince. A problémát az okozta, hogy az eredeti tervben szereplő cementhabarcs anyagú tömlő-kitöltő anyag helyett pernye-homok keverékű technológiára tért át a kivitelező. Megállapítható , hogy az 1996-ban készült cement anyagú böltövek (gurtnik) nem károsodtak. A vizsgált 13 pince közül az 1997-ben pernye anyaggal készült boltövek 4 pincénél károsodtak valamilyen módon.
Ennek oka részben a pernye-homok anyag nem kellő szilárdsága-, részben a közműépítések miatt a főték lazulási zónájába belemetszettek, a közműárkokból víz szivárgott a pincék fölé és megnőtt a főtékre ható geosztatikus nyomás. Emellett nagy súlyú járművek közlekedtek a kis főtetakarású pincék felett és jelentős dinamikus hatást kaptak a szerkezetek, melyeket károsodások nélkül nem voltak képesek elviselni. Ha a boltövek nem lettek volna, valószínűleg mind a négy pince beszakadt volna.
A pincéknél a károsodott boltövek ideiglenes dúcolat -védelem mellett elbontandók , mert belőlük a töredezett anyag gravitációsan kihullik és veszélyezteti az alatta közlekedőket. A bontás után a régi bullflex-boltövek helyett VA 30 bányászati betonidomtestekből 30 cm vastag, 50 cm széles új boltöveket kell készíteni, kiékelve azokat a régi boltozatokhoz. A meglévő netlon-háló bennmaradhat.
Új boltövek az alábbi pincéknél szükségesek: Budakeszi u. 2. 2 db
Kőhíd u. 6. 23 db
Kőhíd u. 16. 6 db
Kőkapu u. 9. 1 db
_______________________
összesen: 32 db
Megjegyezzük, hogy lakossági elmondás alapján a Kőhíd u. 6. terméskő boltozatos pincéből (Braun pincészet) a gurtnikat időközben a tulajdonos elbontotta. A felmérések idején a pincébe nem tudtunk bejutni, így a pince jelenlegi állapota ismeretlen .
Emellett a Kőkapu u. 9. pince-lejárati homlokfalát vasbeton szögtámfallal kell megerősíteni. Az ázások miatt folyamatosan figyelni kell a Budakeszi u. 2., Kőhíd u. 6., Kőhid u. 16., „2” ág, Kőkapu u. 9., Nefelejcs u. 9/B. pincéket.
6. PARTFAL-ÁLLAPOTOK ÉRTÉKELÉSE
6.1. Általános megállapítások, javaslatok
Előzetesen meg kell állapítani, hogy nagy kiterjedésű-, összefüggő felszínmozgásokra nem hajlamosak a Budaörsi rézsűk, lejtők , sziklafalak és partfalak-, köszönhető a jelentős kohézióval és lejtőtörmelékkel rendelkező agyagos kötött löszös fedőképződményeknek . Ugyanakkor az urbanizációs hatásokból származó antropogén eredetű feltöltések laza szerkezete -, a mesterséges terepalakítások, bevágások és pincevájások megléte , a térszíni terhelések, nagy tömegű épületek létrehozása stb. a lokális mozgásokat minden esetben magában hordozza. A jellemző mozgásforma a tömbös (prizmás) omlás , a kőanyag kipergése, a felszíni sárfolyás -, hátra -rágódás és kisebb lokális rogyási jelenségek. Gyakori a korábbi mozgások hegylábi puha átázott omladékainak lassú kúszó mozgása. Előfordul kombinált tönkremenetel is: feledésbe merült pincék beszakadásával együtt károsodnak a pince hatástávolságában lévő partfalak ( pl. Kőszirt u. 3.)- ill. fordítva: partomlás miatt megy tönkre a pince bejárata.
Az omlások kiterjedése inkább lokálisnak nevezhető : horizontálisan 2-10 m között változik (max. 1-2 ingatlant érint), vertikálisan általában alul-felül a partfal magasságával egyezően 6-15 m. A leggyakoribb a bioszférikus hatások miatt bekövetkező löszfal- és törmelék-fal pergés, kisebb tömbös omlás, ill. a sziklafalak mállásából adódó pergés, kőzettömb -kiszakadás . Ilyen tönkremenetel szinte minden évben történik.
Jellemző tönkremenetel a partfalakat borító falszerkezetek ( bélésfalak, borítófalak) esetében a deformáció, billenés és a falazati anyag mállása, teherbírásának kimerülése . Ennek fő oka az, hogy részben a közműépítések során a közműárkokat közvetlenül a régi szerkezetek alapja – ill. fedlapja mellett nyitották meg , a csőtörések és vízbeszivárgások miatt átázott a háttöltésük, a fagyási jelenségek kikezdték a falazati anyagot, a fugaanyag kipergett. Másik ok az, hogy a XX. század végére a térszíni terhelés ( járműforgalom) nagyban megnőtt, a beépítések miatt nehéz – gépjárművek közlekednek a szűk utakon, melyek többlet-nyomást, igénybevételt jelentenek a régi szerkezetekre.
A csatolt mellékletben táblázatosan -, összevontan adtuk meg a pince-és partfal állapotokat és a javasolt beavatkozásokat. Az egyes partfal-stabilizációs műszaki beavatkozások jellemzőit, specifikációját az alábbiakban összegezzük:
6.2. Partfal- stabilizációs beavatkozások
A táblázatban valamennyi ingatlan esetében kitértünk a szükséges beavatkozásokra. Önkormányzati közreműködés szükségességénél a beavatkozást vastag betűvel külön is megjelöltük. Általában az alábbi partfal – stabilizációs beavatkozások szükségesek:
6.2.1. Támfalépítések
Közutak mellett minden esetben javasolt a karcsú vasbeton szögtámfalak alkalmazása, esztétikai megfontolásból valamilyen épített homlokzattal ( kő, tégla ). Célszerű felhasználni a leomlott bélésfalak kő- és téglaanyagát az új szerkezetek homlokzati burkolataklént, törekedve az eredeti állapothoz közeli felületi megjelenésekre.
Kerülni kell a súlytámfalak alkalmazását, mert a lösz konszolidációja miatt az eltérő terhelések a szerkezetek összerepedezését okozhatják ( ld. Halász Arisztid melletti fal, ill. a Kőszirt u-i súlytámfal) .
Támogatandó és javasolható a partfalas telekhatárra épített vasbeton támbordás u.n. „doboz szerkezetek” alkalmazása, mely egyben hasznosítható teret és kellő biztonságú karcsú megtámasztást is eredményez.
A támfalakat minden esetben egyedileg-, statikai és állékonysági szempontból méretezni kell. A tervezéshez talajmechanikai feltárások szakvélemények szükségesek! Külön oda kell figyelni a térszíni terhelések helyes felvételére.
A támfalak talplemeze helyigényes, Ha nincs elegendő hely a kitalpaláshoz, akkor kiegészítő stabilizációs szerkezetek ( stabilizáló konzol, kőzetszegecs, talajhorgony) szükségesek.
Minden esetben meg kell oldani a támfalak mögötti összlet vízkivezetését (hátszivárgó, sűrű vízkivezető csősorok)
7. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE
7.1 É-i terület ( Máriavölgy u- Víztorony u.)
A vízelvezetés ezen a területen a meglévő árok miatt globálisan tekintve megoldott. Azonban az árokba történő vízbevezetés megoldatlan-, a meglévő padkába épített rácsos nyelőkig a víz nem jut el, a nagy sebességgel lefolyó víz a padkát kierodálta, a lemosott hordalék a rácsokat eltömte. A meglévő árok-meder a1456. hrsz. ingatlanig burkolt, afelett földmeder, melyet a burkolatlan szakaszon meredek instabil rézsűs partfal határol.
Különösen rossz állapotban van és veszélyes a Víztorony u. – Máriavölgy u-i kanyarulat, ahol mélyút-szerűen halad a közút, leszűkül és közel derékszögű-, beláthatatlan kanyarulatot vesz. A Víztorony utca felöl lefutó víz a kanyarulaton átfolyva kierodálta a balparti árok-rézsűt, melyen mély árkos hátrarágódás keletkezett. A rézsű alsó harmadában egy ismeretlen eredetű csővég látszik, teljes szelvényben eltömődve.
JAVASLATOK ( lásd „V1” rajzon) :
A burkolt közút völgy -oldali padkáját 0,5-1,5 m-rel meg kell szélesíteni ( aszfalt burkolat – toldás) , hogy azon kétirányú járműforgalom bonyolódhasson. Figyelembe véve a forgalmi viszonyokat-, 7 m-es útkorona szélesség indokolt a 1470. hrsz -nél lévő hídig-, 6 m-es útkorona javasolt a 1446. hrsz-nél lévő hídig-, 5,0 m útkorona szükséges a Víztorony u. 22-ig . A padka-szélesítés mentén 1,2-1,5 m széles, lapos ívű vasaltbeton padka-folyóka létesítendő az árok és az új útszél között, követve a terep esését, a meglévő rácsokhoz csatlakozva. Egy új nyelőrács szükséges a 1456. hrsz. előtt ( árok-burkolat felvízi végpontjánál), egy áteresz pedig a 1470. hrsz. közúti hídnál. A folyóka és mederél közötti padkarész egyengetés, tömörítés után füvesítendő.
A neuralgikus pont a Víztorony utcai kanyarulat. Itt a mélyutat kb. 60 m hosszban bevágással és vb. támfalpárral 6 m széles űrszelvényre kell bővíteni. Ehhez a 1445. hrsz. lakatlan romos ingatlant ki kell sajátítani. A mélyúton 5 m koronaszélességű vápás vízelvezető utat kell létesíteni. Az árokhoz történő csatlakozásnál fúrt vb. cölöpökre támasztott vb. szögtámfal létesítendő, egy vb. ejtőaknával együtt. A meglévő befogadó árok a támfal és ejtőműtárgy menti szakaszon ( 30m) burkolandó. A Víztorony u. 9023 előtt egészen a 9024. hrsz. telekhatárig ( mely egyben a felszíni vízválasztó is) lapos ivű-, félkör szelvényű járható folyóka létesítendő. A vápás út és folyóka közötti lejt-átmenet a 9022. hrsz. ingatlan előtt 20 m szakaszon alakítandó ki, „K” szegélyes megoldással.
Megjegyezzük, hogy a Víztorony utca gyenge aszfalt burkolatát is kívánatos lenne a megfelelő teherbírású szerkezetté alakítani, mert a burkolatszélek letöredeztek, a helytelen lejtés miatt a víz a páros oldali ingatlanokra ( 18., 20., 22.) befolyik. Egyben kialakítható lenne a kívánatos 5,0 m -es útkorona szélesség is.
7.2 K-i terület ( Víztorony, Nefelejcs, Ostor u., Felsősor, Kőszirt u.)
A Víztorony u. páros oldalán (18 -20. előtt) a víz befolyik az ingatlanokra, a padka kierodálódott. A Víztorony u. 19. előtt egy lefolyástalan mélyedés van. Ugyancsak kimosódott a padka a Víztorony u. 1656 – 1657. hrsz. és a Víztorony 9-13. előtt.
A Kőszirt és Felsősor u-i kereszteződéseknél kis szelvényű folyóka van, a Víztorony u. 9. és Felsősor u. 1. között a sziklarézsű leszűkíti az aszfalt utat. A Kőszirt u. 1. előtt a meglévő surrantóra a vízrávezetés nem megoldott, a burkolat széttöredezett. A Felsősor u-i kis rácsos áteresz elégtelen szelvényű, a csővég a burkolatban széttört. A Víztorony u. alsó ágán a lépcső melletti árokba a telkekről a víz nem tud kifolyni. A 1654, 1653, 1652. hrsz. ingatlanokra a víz betör, a rács nem tudja a rohanó csapadékvizet elnyelni.
A Kőszirt u. burkolata megfelelő, itt csak a Víztorony u-i csomópont építendő át, ill. az Ostor u-hoz vezető lépcső felöli oldalon a meglévő VIACOLOR burkolat mellett megáll a víz. Problémás terület a Kőszirt u és Ostor u. között húzódó 1580. hrsz. lépcsős ösvény. A 1581. hrsz. ingatlanra befolyik a víz csakúgy, mint a 1584.hrsz. ingatlan partfalára.
A Felsősor u. 1-2 előtt az aszfalt burkolat széle elrepedt, lesüllyedt, esése alig van. A Víztorony u-i csatlakozásnál kis folyóka és rácsos áteresz van, elégtelen szelvénnyel. A Felsősor u. 3-4 előtt jó állapotú kiemelt szegélyes ( „K” szegély) aszfalt út található, ennek állapota megfelelő. Sajnos az út hossz -esése kicsi, így a lokális mélyedésekben a víz megáll és a támfalak mögé szivárog.
A Felsősor 10. előtti mélyedésben a hegyről lezúduló iszapos víz rendszeres iszap -elöntéseket okoz. Bár a völgyoldalon a Felsősor 9-10. előtt folyóka létesült, melyet rácsos ejtő-surrantó csövön át kötöttek be a Kőszirt u-i rácsos átereszbe, de az iszap a rácsot eltömi, a víz pedig megáll az aszfalt burkolatos közúton. A folyóka felvízi végénél a padkán mély kimosódás jelzi a problémát.
Az Ostor u. – Ostor köz meglévő halszálkás burkolata nem vezeti, hanem inkább oldal irányba kidobja a vizet, a középső sekély vápa elégtelen. Az Ostor közi elágazóban a víz átcsap a padkán és befolyik a 1699. hrsz. ingatlanra, a padka kimosódott . A beton burkolat a halszálkák miatt nem takarítható, a jármű-közlekedés az egyenetlenségek miatt nehézkes. A burkolat számos helyen felfagyott és összerepedezett. Ugyanakkor új, középre lejtő vápás betonút -szakasz készült ( mélyvonalon kockakő folyókával) az Ostor u. 36-44. között. ( Ilyenre kellene a teljes útszakaszt átépíteni ). Az Ostor u. K-i részén az Ostor u. 2-4 előtt burkolatlan kimosódott meredek földutakon zúdul le a víz, a padkák kimosódtak, a víz betör a Nefelejcs u. 9/b. ingatlanra. Külön ki kell emelni a Kőszirt u 7/a – Ostor u. 16. közötti útszakaszt. Az Ostor u. 14. mentén a meredek út burkolata megsemmisült, az aszfalt-maradék sziget-szerűen áll ki a terepből. Feljebb régi kockakő burkolat található, melyet ötlet -szerűen betonnal pótoltak. A víz rendezetlenül zúdul le. A Kőszirt u. 8. előtti támfal víznyelőjének befogadó csapadékcsatornája ezen az úton halad.
A Kőhíd u – Présház u. kanyarulatban a szegélyen átcsap a víz és eléri a Présház u. 22. ingatlan oldalát. A Kőhíd és Présház u. jó állapotú kiemelt szegélyes aszfalt burkolattal rendelkezik, melynek befogadója a Présház u. 14. előtti rácsos víznyelő, mely a Bor u. irányába nyílt árokként vezeti el a vizet. Ebbe a műtárgyba csatlakozik a Kőkapu u. felöl érkező nyílt árok is. A rácsos áteresz kissé feliszapolódott.
A kőkapu u. és Kőhát u. önálló dokumentációban került tárgyalásra ( I. kötet)
A Bor utca is jó állapotú kiemelt szegélyes aszfalt burkolattal rendelkezik, melynek befogadója a Kereszt utcai csomópontban lévő rácsos víznyelő. A Bor u. 18-20 előtt a kis esés miatt a padkán megáll a víz, ill.a Bor u. 28. előtt a padkán egy markáns horpa jelent meg.
JAVASLATOK ( lásd „V2” rajzon) :
A Víztorony u. 1653 – 9024. előtt a völgy oldali padkán 1,2-1,5 m széles, lapos ívű vasaltbeton padka-folyóka létesítendő az útszélhez csatlakozva. A folyókát a 1653 – 1655. hrsz. közötti szakaszon völgyoldalon kiemelt szegély kell hogy kísérje. A Kőhát utcai lejárónál rácsos áteresz létesül és a folyóka bekötendő az alsó ( I. kötetben szereplő) Kőhát utcai rácsos átereszbe. A Víztorony u. 1. ( 1616 hrsz.) és Víztorony u. 7. mögött új vápás vízelvezető javasolt a meglévő lépcső melletti surrantóhoz új rávezető műtárggyal kiegészítve. A Felsősor u és a Víztorony u. 9. közötti sziklarézsű körömvonalán alacsony térdfal építésével lehet az űrszelvény 5 m szélességre bővíteni.
A Víztorony u. 1. mellett a járda mentén új térdfal-, ill. a Víztorony u 1-2 előtt a kerítés és lépcsős járda között kis szelvényű folyóka létesítendő, mert az udvarok vize nem tud befolyni a völgyoldali árokba.
A Felsősor u. elégtelen, szegély nélküli kis esésű, deformálódott szakaszain szintén új vápás vízelvezető létesítése javasolt, határozott hossz -eséssel-, alvízi oldalon kiemelt szegélyes szakasszal csatlakozva a Víztorony u-i vápás úthoz. A felvízi végen a Kőhegyi szikla felöl érkező vizet lépcsős iszapfogóval kell megfogni, majd a Felsősor 7. előtti lejárón a két padkán félkör szelvényű folyókával kell a Kőszirt u. 13. és 14. előtt lévő két rácsos átereszbe bekötni. A bekötés oldalbukós műtárggyal történhet, mert a rácsok nem képesek a koncentráltan érkező csapadékvizet megfelelő módon lenyelni.
A Kőszirt utcában az Ostor utcába vezető lépcső és a VIACOLOR burkolatos útszakasz között völgyoldalon félkör-folyóka létesítendő határozott hossz -eséssel a lépcső melletti folyóka és a Kőszirt u. 13. előtti nyelőrács felé. Kiemelt szegély építése szükséges a Víztorony utcai csatlakozásnál, a Kőszirt u. 13-14. között. A Kőszirt u. 13 és Ostor u. 24. között a 1580. hrsz. területen új lépcső és vízelvezető folyóka építése javasolt, melybe a területen lévő ingatlanok beköthetők. Ez a folyóka tehermentesíthetné a Kőszirt utcai csapadékcsatorna felvízi szakaszát . A terület amúgy is rendezetlen, elvadult képet mutat, rendezése, rendbetétele kívánatos..
Az Ostor u. 26. mögött, az Ostor u. 42. mögött, a Kőszirt u. 14. mellett és a Kőszirt u. 16. alatt megtámasztó szerkezeteket is építeni kell. Ugyancsak támfal szükséges a Felsősor 10. előtti omlásnál.
Az Ostor u-ban és az Ostor közben a halszálkás egyenetlen és szétfagyott beton burkolatokat el kell bontani. Helyette-, ill. a burkolatlan szakaszokon – a már megépült vápás útszakasszal ( Ostor u. 36-44. előtt) azonos vápás vízelvezető létesítendő, a mélyvonalban kockakő folyókával. A vízterelés miatt kiemelt szegély építendő az alábbi helyeken: Ostor u. 18-20. előtt ( oldalbukós bekötéssel) , Ostor köz 4-Ostor u. 28. között, Nefelejcs u. 9-9/B. mögött, Kőszirt u. 7/c. alatt.
A Nefelejcs u. 13. feletti gyalogjárda mentén hegy-oldalon új támfal, a 1592. hrsz. épület mögött és a járda mellett új folyóka létesítendő.
A Présház u. 22. előtt az útkanyarulatban kiemelt vízterelő szegély építése kívánatos.
A Bor u. 18.- 22. előtti szakaszon a völgyoldalon határozott lejtéssel rendelkező folyóka építése javasolt a Kereszt utcai rácsba oldalbukós bekötéssel. A Bor u. 28. előtti horpa üregkutatás után kijavítandó.
7.3 D-i és NY-i terület
A Bor utca jó állapotú „K” és kiemelt szegélyes aszfalt út, mely hossz-lejtésével biztosítja a vízelvezetést.Ugyanez vonatkozik a Kőhíd -, Kőfejtő és Kőláb utcák döntő részeire is.
Problémás helyszín a Kőfejtő- Kőhíd- Kőláb u-i körforgalmú kereszteződés környéke. Itt a korábban tömedékelt pincék felett vezették át a zárt csapadékcsatornát. Három nyelőrács csatlakozik a Kőfejtő utcai folyókára-, a kivezetésnél nagy mértékű feliszapolódás tapasztalható ( Kőhíd u. 42. felett. A rácsok feliszapolódtak. A tömedékelt pincék felett az útburkolaton négy markáns horpa jelent meg. A Kőhíd u. 40. előtti rács éppen egy tömedékelt pincére került, mely szintén süllyed-, mivel a szomszédos épületen a pince irányába mutató repedés látható.
A Kőfejtő u.1-9. közötti útszakasz burkolt félkör szelvényű folyókája vezeti el a Kőszikla-, kőfejtő – Kőhíd utcák vizeinek nagy részét. Problémák ezen a szakaszon nem jelentkeztek, mert az út hosszesése megfelelő. A befogadó a Kisfaludy utcai árok. A csatlakozás előtt A Kőfejtő u. 1-4. között a szűk út-szelvény miatt KG400 zárt csapadékcsatorna létesült.
A Kárpát u egyik völgy -irányú vízlevezető létesítménye a Kőhegynek. Viacolor burkolattal rendelkezik, mellette lépcsős járda halad. A Kőhíd és Bor u-i csomópontban-, ill. a Présház u-i kereszteződésben nyelőrácsok létesültek. Azonban a nagy lejtés miatt a víz egyszerűen átrohan a rácsokon és elönti a 1829 – 1830 . hrsz. ingatlanokat. Az elöntés miatt markáns épület -repedések jelentek meg a 1829. hrsz. épületen.
A terület neuralgikus pontja a Kőszikla utca. A Kőláb u. feletti szakasz gyenge aszfalt burkolata mellett a padka kimosódott, az űrszelvény szűk, a lejtés nagy. A Kőláb u. 4. épület utat támasztó fala deformálódott, azt megtámasztó szerkezetként kellene újjáépíteni. Több feledésbe merült pince is keresztezi az utat ( pl. Kőláb u. 2.) A Kőszikla u. 2-15. közötti szakaszon az utat kis szelvényű és töredezett folyóka kíséri, a víz nem tud a burkolatról a folyókába folyni, hanem a padkán kimosódásokat okoz. Ráadásul a Kőfejtő u. 2-16. közötti szakaszon instabil partfal és gyenge megtámasztó szerkezetek határolják a szűk közutat, melyen a közlekedés és megállás is gondot okoz. korábban már több partomlás és pincebeszakadás is történt itt. Emiatt ezen a szakaszon az Önkormányzat nem túl esztétikus acél terelőoszlop-sorral zárta le a partélt ( fekete – sárga acél cölöpök). Ez a partfal-állapotokat tekintve indokolt volt.
A kápolnához felvezető lépcső mellett is koncentráltan folyik le a víz, mely elönti a Kőszikla u. 10. épület végfalát és nem tud kifolyni a hátsó udvarból a járda mellett létesített folyókán keresztül. Egyébként az úton átlósan egy rácsos áteresz is létesült, mely a kis szelvényű töredezett útszéli folyókába köt.
A Kőszikla- Kőfejtő u közötti lépcsős feljáró mellett szűk szelvényű folyóka van, mely miatt a Kőfejtő u. 12. épület fala ázik.
JAVASLATOK ( lásd „V3” rajzon) :
A Körforgalmú csomópont ( Kőláb – Kőfejtő – Kőhíd u.) felszíni horpái üregkutatás és ráinjektálás után kijavítandók. A horpákat keresztező zárt csapadékcsatornák kitisztítandók, majd kamerázással ellenőrizendő azok lejtése, épsége. A rácsos átereszek kipucolandók, azokra oldalbukós vízrávezetést javaslunk létesíteni. A Kőhíd u. 1837-1840. hrsz. között ( Bor u. 56-62. mögött) kiemelt vízterelő szegély létesítését javasoljuk.
A Kárpát u. esetében a rácsos átereszekre oldalbukós rávezetés lenne kívánatos. Emellett a járda és vápás út között kiemelt vízterelő szegély ( kerti szegély) létesítése javasolható. A Kőhíd és Kőfejtő u. összekötő meredek köz két oldalán folyóka létesítése , szemben a közzel a Présház u. 44-46. mögött kiemelt vízterelő szegély építése szükséges.
A Kőláb utcában a Kőszikla u-i csomópont és a Kőfejtő u 1. előtti rács között szintén folyókát kell létesíteni, egyidejűleg a Kőláb u. 3. előtti horpa üregkutatásával és helyreállításával.
A Kőszikla u. védelme érdekében a Kőláb u. 4. gyenge épület-támszerkezetet újjá kell építeni. Egyidejűleg a Kőszikla teljes hosszában új, min. 4 m koronaszélességű vápás vízelvezetőt kell létesíteni. A Kőszikla és Kőfejtő u. összekötő meredek köz két oldalán folyóka létesítése , szemben a közzel a Kőhíd u. 36-38. mögött kiemelt vízterelő szegély építése szükséges.
Az állékonyság biztosítása érdekében a Kőfejtő u. 14. mögötti gyenge bélésfalakat utólagos horgonyzással javasolt stabilizálni, ill. a Kőfejtő u. 2-8. mögötti instabil partfalat megtámasztó szerkezettel v. horgonyzott vb. gerendaráccsal kell állékonnyá tenni. A Kőszikla u. 10. mögötti omlást támfallal kell megtámasztani, felette folyóka létesüljön. A ház mögötti hátsó elzárt udvart a lépcső mellett vezetett új vb. folyókával lehet vízteleníteni. Tanácsos lenne a Felsősor 10-12. mögötti szakaszon a lépcső völgyoldalén egy kisebb betonfolyóka létesítése is. A közúton keresztben átmenő rács megszüntetendő. Meg kell akadályozni, hogy a Kőszikla u-ról a víz a Kőfejtő u. 12-14. közötti lépcsős közbe jusson.
A Kőszikla u. 1708. hrsz. károsodott , elhanyagolt használaton kívüli ingatlan javaslom kisajátítani. Ezen az ingatlanon egy ismeretlen funkciójú vízzel telt akna is található.
8. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉRTÉKELÉSE
Az Önkormányzat közmű alaptérképén ( a 2008. júniusban rendelkezésre bocsátott alaptérkép ) a csapadék csatorna hálózat egyáltalán nem szerepel- beleértve a közelmúltban a Nefelejcs utcai árok helyén megépült nagy szelvényű csapadékcsatornát is. A szennyvízcsatorna nyomvonalát a helyszínen nem azonosították, a közmű alaptérképen a tervezett nyomvonal szerepel, mely helyenként eltér a valóságostól.
A helyszíni bejárások során a közmű alaptérképre vázlatosan átvezettük a csapadék- csatorna nyomvonalát ( vékony pont-vonal), ill. átvezettük a valós szennyvízcsatorna nyomvonalat a lejtésirányokkal ( vastag folyamatos fekete vonal)
Javaslatot adtunk a nyomott szennyvízvezeték gravitációs rendszerré történő átépítésének nyomvonalára.
Észrevétel: A rendelkezésre bocsátott közmű – alaptérképen az Ostor u – Ostor köz területén lévő szennyvízcsatorna akna fedlap szintek hibásak: kb.12-15 m-rel magasabb értékek szerepelnek az alaptérképen, mint a valóságban meglévő szintek.
8.1. Megfelelő állapotú és kapacitású szennyvízelvezetők
A gravitációs üzemű szennyvízcsatorna hálózat kifogástalanul működik, arra a lakosság részéről nem volt panasz. A területen a gravitációs szennyvízcsatorna hálózatra a lakott ingatlanok mindegyike rákötött. A lakatlan-, ill. félkész épületek általában nincsenek rákötve a szennyvízcsatorna hálózatra. A csatorna kapacitása elegendőnek mutatkozik, dugulásra, infiltrációra nem volt panasz.
Az alábbi utcák rendelkeznek jól működő gravitációs szennyvízcsatorna hálózattal :
Kisfaludy u. , Máriavölgy u., Víztorony u. ÉNY-i fele,Kőláb u., Kőszikla u. Kőfejtő u. NY-i fele, Kőkapu u., Kőhíd u. NY-i fele, Bor u.
8.2. Nem megfelelő állapotú és kapacitású szennyvízelvezetők
Sajnos kijelenthető, hogy a nyomott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemelési tapasztalatai katasztrófálisak. Vannak olyan ingatlanok, ahol már két-három ízben is szivattyút kellett cserélni, mert az állandóan meghibásodott. A lakosság nagy része hátrányos helyzetű és kis jövedelmű, Ők nem tudják megfizetni az évenkénti 40-80 ezer Ft-os szivattyúcserét. Ráadásul a nyomott hálózat „hegyen” létesült, ahol a megfelelő felszínesés is megvan a gravitációs hálózat kiépítéséhez. Érthetetlen, hogy miért nem a bevált és automatikusan jól működő gravitációs hálózat épült ki a teljes Kőhegyen.
Az Ostor közben például lakossági nyomásra már átépítették a hálózatot, azóta a panaszok megszűntek.
A csatolt szennyvízcsatorna hálózati térképen ( 7. rajz) fekete körrel jelöltük azokat az ingatlanokat, ahol a szennyvízátemelők meghibásodtak.
Kijelenthető, hogy rosszul működik a nyomott csatornahálózat a Víztorony utcában, az Ostor utcában, a Présház utcában.
A Kőláb u. 3. előtt lévő szennyvízakna szinte mindig tele van vízzel, abból a szennyvíz ismeretlen okok miatt nem tud elfolyni, pedig alig 5 m-re található tőle egy gravitációs, jól működő szennyvízakna.
8.3. Javaslatok a racionalizálásra
A rendszer ebben a formájában nem tartható fenn, az üzemeltetés költséges és nem üzembiztos, emiatt intézkedések szükségesek, az alábbiak szerint:
a./ Szivattyúk cseréje, működés-felügyelet, készenléti tartalék, iker-szivattyúk
Az üzembiztos működés érdekében egységesen ki kellene (központilag) cserélni megfelelő kapacitású és minőségű aprító szivattyúra a rendszerben lévő ismeretlen paraméterű átemelőket. Emellett az Önkormányzat telephelyén ( pl. BTG.) kb. 10 db átemelőt kellene készenlétben tartani (készenléti tartalék) , az esetleges meghibásodott szivattyúk gyors cseréje érdekében . Állandó felügyelettel (készenléttel) kellene a működést ellenőrizni. Semmiféle képpen nem indokolt, hogy a hibás döntés okán kiépített rendszer fenntartási és állandó javítási költségeit közvetlenül a lakosságra terheljék . Alternatív megoldásként javasolható, hogy iker-szivattyúkat telepítsenek az aknákba, így az üzembiztos működés biztosítható.
b./ Nyomott rendszer átépítése gravitációs hálózattá
Azokon a részeken, ahol van megfelelő terepesés ( pl. Ostor u., Kőszirt u., Présház u., Kőfejtő u.) célszerű lenne a nyomott hálózat megszüntetése és helyette gravitációs csatornahálózat kiépítése-, akár szabvány alóli felmentéssel. Ez esetben a csatorna felszín közelben haladna. Az ágyazat alatt geomembrán – szigetelést kell elhelyezni, melyet az aknákba kell bekötni. Lehetőség volna a kis mélységben, beton ágyazó- künettes , v. védőcsöves hálózat kiépítésére, mely a sűrű közművesítettség miatt indokolt lehet. Azok az ingatlanok melyek gravitációsan nem köthetők rá a hálózatra továbbra is gyűjtőaknába ürítenének, de a gyűjtőaknákból a gravitációs hálózat aknájába lehetne felnyomni a szennyvizet, így csak a bekötő ág lenne nyomott, a hálózat maga gravitációs.
9. GEOKÖRNYEZETI ÖVEZET – BESOROLÁS
A terület 2.4. pont szerinti besorolása a beépítési adottságok szempontjából az alábbi:
A./ Kedvező adottságú területek (2. rajzon zöld ferde sraffozás)
Ezeken a területeken építési korlátozások nem szükségesek. Javasolt egy területismertető talajmechanikai szakvélemény és alapozási javaslat kidolgozása, ill. a telken belüli vízelvezetés megoldása a közterület felé. A szikkasztásos csapadékvíz kezelést meg kell tiltani.
B./ Közepes adottságú területek (2. rajzon sárga függőleges sraffozás)
Megfelelő feltételekkel ezek a területek is egyszerűen beépíthetők. A beépítési feltételek az alábbiak:
– területismertető -, v. általános talajmechanikai szakvélemény, alapozási javaslat
– kisebb méretezett megtámasztó szerkezetek építése enyhe rézsűs terepalakítások
– felszíni vízelvezetés elvi megoldása , a csapadékvíz – szikkasztás megtiltása
C./ Kedvezőtlen adottságú területek: (2. rajzon piros ferde sraffozás)
Ezeken a területeken már komoly -, szigorú feltételek betartása mellett végezhető a beépítés, ill. a meglévő beépítések megóvása. Ezek a feltételek a következők:
– általános – v. részletes talajmechanikai szakvélemény készítése a tervezésekhez
– állékonysági vizsgálatok ( partfalaknál, rézsűknél, meredek lejtőknél) a beépítésekhez
– üregkutatás (feledésbe merült pincék) , a tervezés fázisában
– pince-hatástalanítás (megerősítés, tömedékelés), a kivitelezés megkezdése előtt,
részletes tervek alapján, bányászati gyakorlattal rendelkező szakkivitelező bevonásával
– statikailag méretezett támfalak tervezése és szakszerű építése ( támfalépítésben
gyakorlattal rendelkező szakkivitelező közreműködésével)
– különleges ( pl. vb. cölöp, vb. gerendarács alapok stb.) alapozások tervezése, építése
– rétegvíz , forrásvíz összegyűjtésének , rendezett kivezetésének tervezése ( szivárgó
hálózatok tervezésében és kivitelezésében gyakorlattal rendelkező szakemberek
közreműködésével)
Kedvezőtlen geokörnyezeti adottságú területnek számít a Kőhegy felső öve, ahol a terület meredek tereplépcsőkkel, bélésfalakkal tagolt és pincékkel gyengített. (Víztorony u. és Máriavölgy u hegy felé eső része, Köláb, Kőszikla u., Kőfejtő u. 1731-1722. hrsz. között, Kőhát u. 1836 – 1840. hrsz. között, Kőkapu u., Ostor u. Felsősor u.)
Közepes geokörnyezeti adottságokkal rendelkeznek a kisebb hajlású lejtők, alacsonyabb partfalas és kisebb intenzitású pincés területek ( Nefelejcs u. és Ostor u. alja, Bor u., Présház u., Kőfejtő u., Kőhíd u., Kisfaludy- Máriavölgy u. közút felé eső része , Víztorony u. közút felé eső része.)
Kedvező adottságú terület a Kőkapu – Nefelejcs u. közötti terület, a Bor u-tól D-re eső rész, és a Víztorony u- Kőhát u. közé eső fennsík.)
10. JAVASLATOK
KÖZUTAKAT , KÖZTERÜLETEKET VESZÉLYEZTETŐ PARTFALAK ESETÉBEN javaslom, hogy az építési szabályozást módosítsák úgy, hogy a közterületek felöli telekhatárokon terepbe besüllyesztett helyiségeket ( vasbeton „támdobozokat ” v. garázstámfalakat stb. ) létesíthessenek az építtetők. Ezekkel a merev létesítményekkel ugyanis egyben megoldják a közutak állékonysági problémáit is. Budaörsön számos hegyvidéki helyszínen áll fenn ez a probléma-, de a kézenfekvő és gazdaságos műszaki megoldást éppen az építési szabályok lehetetlenítik el azzal, hogy telekhatárra nem lehet semmiféle létesítményt építeni.
( Pédául:
Ha egy partfal élén halad a közút , vagy hegy oldalon meredek partfal határolja a közutat, akkor engedélyezni kellene az ingatlanok tulajdonosainak, hogy a telekhatáron, teljes telek-szélességben a közút védelme érdekében a terepbe besüllyesztett , méretezett vasbeton dobozos -szerkezeteket ( végtelen merev megtámasztó szerkezeteket) építsenek, maximum 5 m-es sávban . A támfal-garázsok és a közutat stabilizáló alagsori támdobozok ne számítsanak bele a beépítési százalékba. Ezzel megspórolható az út védelmében szükséges önálló megtámasztó szerkezet építése, mely részben Önkormányzati feladat és költség lenne. A támdobozok készülhetnek zöldtetővel, így a zöldfelületi mutatók teljesíthetők . A fenti javaslat megvalósítása esetén bevonhatók lennének a magán-építkezők a közterületeket veszélyeztető partfalak stabilizációs programjába-, mely 2009-től a CÉDE keretében pályázható. )
A mozgásveszélyes szabadonálló-, közterületeket veszélyeztető partfalakra és a felszíni vízelvezetők partfalakkal összefüggő részeire a CÉDE keretében lehet pályázni.
KÖZUTAKAT-, KÖZTERÜLETEKET – ÉS KÖZINTÉZMÉNYEKET VESZÉLYEZTETŐ PINCÉK ESETÉBEN javaslom, hogy az Önkormányzat végezze el a szükséges üregkutatási -, feltárási és pince-hatástalanítási munkákat. Erre a 2009-ben szintén CÉDE – keretben kiírásra kerülő pince-és partfal pályázat nyújthat pályázati forrást. Megerősítés esetén a pince tulajdonosát kb. 20-30%-ban be lehetne vonni a kötelező önrész finanszírozásába.
Méltányolni kellene néhány esetben azt, hogy a szegény lakosság a súlyos pince- és partfal problémákkal nem tud megküzdeni, emiatt Önkormányzati segítséggel kellene elvégezni ezeken az ingatlanokon a szükséges pince-és partfal-beavatkozásokat.
Ugyanilyen elven lehetne az állandóan meghibásodó szennyvíz- szivattyúkat kicserélni, megfelelő minőségű és kapacitású átemelőkre.
A felszíni vízelvezetőket a csatolt V1, V2 és V3 helyszínrajzok alapján mielőbb meg kellene építeni, mert jelenleg a víz a meredek esésű szerpentinutak padkáját és burkolatát kimossa, erodálja és befolyik a magáningatlanokra-, elnedvesíti a pincéket és a partfalakat.
Közműépítéseket, útépítéseket megelőzően a táblázatban javasolt helyszíneken el kell végezni az üregkutatást, a pincék hatástalanítását és a partfalak, bélésfalak stabilizációját. Különben félő, hogy az ároknyitásokkal pincebeszakadásokat, partomlásokat, bélésfal-ledőléseket okoznak, melyek a frissen megépített létesítményeket is veszélyeztetik.
Budapest, 2008.december
Kenesei József
okl. építőmérnök, vezető tervező
GT-T, VZ-T, T-T, KÖ-T, /13-1811
Rábel Antal Marokházi Gábor
építőmérnök, tervező építőmérnök, tervező
T-T, VZ-T / 13-11098 GT-T, T-T/01-11099