Településrendezési eszközök és településfejlesztési tervezések, véleményeztetések dokumentumai

Településrendezési eszközök és településfejlesztési tervezések, véleményeztetések dokumentumai

Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia, Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet – Lakossági fórum lesz a Budaörsön, 2017. augusztus 16-án, szerdán 16 órakor.

A tervek megtekinthetők 2017. augusztus 7-től a város honlapján, a Főépítészi Iroda és Építési Szolgáltató Pont link alatt a “Településrendezési eszközök, és településfejlesztési tervezések véleményeztetési dokumentumai” helyen.

vagy

letölthetőek az alábbi linkeken:

Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet Tájékoztató
Településképi Arculati Kézikönyv
Településképi rendelet
Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia Tájékoztató
BUDAÖRS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Akcióterületek tartalomjegyzéke:

Nyugati Fejlesztései területek Akcióterület

Törökugrató Akcióterület

Alsószállás Akcióterület

Frankhegy Akcióterület

Templom tér és környéke Akcióterület

Kő-hegy Akcióterület

Budaörs Alközpont Akcióterület

Szilvás Akcióterület

Kamaraerdő Tétényi-fennsík Akcióterület

Volt PVCSV – Kenyérgyár Akcióterület

Dokumentumok

(csak szöveg képek nélkül)

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAÖRS VÁROS
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Véleményezési szakaszra
2017. augusztus

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
– 1 –
Megbízó
Budaörs Város Önkormányzata
2040. Budaörs, Szabadság út 134.
Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és
Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17.
Tel: +36-1-471-8955
Fax: +36-1-471-8975
E-mail: proregio@proregio.hu
Honlap: www.proregio.hu
Tervezők
Településtervezés Gutai Berta
Bóta-Bachraty Zsófia
Dr. Mérei András
településtervező (TT/1 01-4858)
okl. építészmérnök
geográfus
Gazdaság Dr. Gordos Tamás
Bezerédy-Herald Balázs
geográfus
közgazdász
Társadalom Dr. Uzzoli Annamária geográfus
Közművek Hanzcár Zsoltné okl. építőmérnök; okl. városépítési szakmérnök
(01-2418; TE-T, TH-T, TV-T)
Közlekedés
Hanzcár Gábor
Csima-Takács Judit
Bachratyné Imecs Anikó
okl. infrastruktúra-építőmérnök
okl. tájépítészmérnök
okl. építőmérnök (Tkö 01-1018)
Zöldfelületek és
Tájrendezés
Bardóczi Sándor okl. tájépítészmérnök (TK 01-5126)

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 2 –
Tartalomjegyzék
TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK …………………………………………………………………………………………………. 3
1. Jövőkép …………………………………………………………………………………………………………………… 4
1.1. Budaörs jövőképe társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére
vonatkozóan …………………………………………………………………………………………………………………………… 4
1.2. Budaörs jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan ……………………………………………………….. 6
1.3. Településfejlesztési elvek ……………………………………………………………………………………………. 6
2. Célok ………………………………………………………………………………………………………………………. 8
2.1. A jövőképhez kapcsolódó lehetséges forgatókönyvek …………………………………………………….. 9
A Konecepció célrendszre ………………………………………………………………………………………………. 18
2.2. Átfogó célok …………………………………………………………………………………………………………….19
2.3. Részcélok és beavatkozások……………………………………………………………………………………….23
2.4. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések …………………………………………….36
2.5. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre …………………………………………….38
3. Kiinduló adatok a további tervezési feladatokhoz ………………………………………………………. 39
3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi,
gazdasági és környezeti adatok meghatározása ………………………………………………………………………..39
3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján javaslat a műszaki infrastruktúra fő
elemeinek térbeli rendjére és a területfelhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra ….39
3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az
örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére ………………………………………………………………………..43

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 3 –
TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK
Budaörs Város Településfejlesztési Koncepciója a 110/2002. (V. 28.) ÖKT sz. önkormányzati
határozattal lett elfogadva. A készítésének időszakában a tartalmi követelményekre és jóváhagyására
vonatkozóan nem voltak megkötések, de elkészítése kötelező volt. A dokumentum az elmúlt 15 év
során minden településrendezési és fejlesztési dokumentum kidolgozásának alapjául szolgált. A
koncepció egy megalapozott és reális jövőképet határozott meg a Város számára, – számos konkrét
fejlesztést rögzítve – melyek mostanra már megvalósultak, vagy megvalósításuk folyamatban van.
A magyar kormány 2012-ben rendeletet alkotott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált
településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről (314/2012.(XI.8.)). A rendelet rögzítette a
Településfejlesztési koncepció (Tk), valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) tartalmi
követelményrendszerét, elfogadásának és eljárásainak rendjét.
A felülvizsgálatot és aktualizálást azonban nem csak a vonatkozó rendelet megjelenése tette
szükségessé, hanem az is, hogy az koncepció elkészítése óta eltelt időszakban a város társadalmi,
gazdasági és környezeti helyzetében változások következtek be.
Megváltoztak a külső tényezők:
• jelentősen és folyamatosan változó hazai jogszabályi környezet (intézményfenntartás,
településrendezési eszközök)
• megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák;
• előtérbe kerültek korábban kisebb jelentőségű szempontok, mint pl. az
energiahatékonyság, a környezetvédelem, a klímaváltozás, az innováció kérdése;
• megújult az EU kohéziós politikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti
szintű területfejlesztési koncepció, területi és ágazati tervezési munkák készültek el.
Megváltoztak a belső tényezők:
• módosultak a város gazdasági folyamatai;
• jelentős változáson ment át az önkormányzat feladatköre (intézményfenntartás,
közigazgatás, stb.);
• rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei;
Az Önkormányzat a településfejlesztési koncepcióval párhuzamosan az integrált városfejlesztési
stratégiáját is felülvizsgáltatja, így a két fejlesztési dokumentum összhangja biztosított. A tervezési
folyamat a rendeletben rögzítettek szerint, széleskörű partnerséggel valósult meg. Az államigazgatási
szervek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek és a lakosság is részt vett a
tervezési folyamatban, melynek részletes bemutatását az ITS partnerségi fejezete tartalmazza.
A koncepció elkészítését részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből
álló Megalapozó vizsgálat elkészítése előzte meg, amely közös tervezési alapot nyújt a
településfejlesztési koncepciónak és integrált településfejlesztési stratégiának. A jogszabály szerint
Budaörs Város Önkormányzatának Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottsága az
előterjesztés mellékletében foglalt, Budaörs TK-nak és ITS-nek felülvizsgálatához kapcsolódó
Megalapozó vizsgálatot és Településfejlesztési Koncepció fejlesztési irányát jóváhagyta és elfogadta,
valamint úgy döntött, hogy a Megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. (246/2016. (XI. 28.)
számú Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottsági határozat).

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 4 –
1. JÖVŐKÉP
1.1. Budaörs jövőképe társadalmi, gazdasági, táji, természeti és
épített környezetére vonatkozóan
Budaörs jövőképének, céljainak megfogalmazásakor fontos elvárás volt a megbízó részéről, hogy a
tervezési folyamat széles körű partnerséggel, a lakosság, a civil szervezetek, és gazdasági szereplők
bevonásával történjen meg. Ennek érdekében intenzív kommunikációs tevékenység előzte meg a
tervezést, melynek hatására magas érdeklődés volt tapasztalható a tervezési folyamatokhoz kapcsolt
számos rendezvényen.
Az lakosság bevonása már a tervezés kezdeti fázisában megtörtént, a helyi értékek, problémák
feltérképezése során. A célok kialakításakor a tervezői javaslatok mellett, a lakossági észrevételek
segítették hangsúlyok megtalálását.
Budaörs szlogenszerű jövőképe:
A jövőkép Budaörs hosszú távon elérni kívánt településfejlődési célja, amely a város feltárt értékeire
támaszkodik, a hiányosságok és problémák felszámolására irányul, és ezek mentén a megvalósítható
törekvéseket fogja össze.
A jövőkép fontosabb elemei:
• Budaörs kimagasló gazdasági teljesítményét, gazdasági szerepkörét döntően meghatározó
elhelyezkedését, Budapesttel való szomszédságát kihasználva, a szomszédos településekkel és
kerületekkel együttműködve, aktív fejlesztési politikát folytatva biztosít lehetőséget a magas
hozzáadott értéket előállító (tudásintenzív) gazdasági tevékenységek megtelepedésének. A város
célja a dinamikus fejlődés fenntartása, az extenzív fejlődés helyett az intenzív fejlődésre alapozva.
• Budaörs megőrzi középvárosi jellegét, miközben kedvező társadalmi és gazdasági helyzetét
kihasználva, az élhető lakókörnyezet hosszú távú fenntarthatóságát figyelembe véve teremti meg
a helyi foglalkoztatás feltételeit, javítja a közlekedési és infrastrukturális ellátását. Lakosainak
magas színvonalú sportolási és rekreációs lehetőséget, minőségi városias szolgáltatásokat biztosít.
Fenntartja az intézmények széles palettáját, az élénk kulturális élethez szükséges infrastruktúrát,
és biztonságos környezetet teremt.
• Budaörs a középvárosi jelleg megőrzése mellett gondoskodik a fenntartható városnövekedés
feltételeinek hosszú távú kialakításáról, amelynek célja a jelenlegi családi otthonteremtési
kedvezmény (CSOK) nyomán felélénkülő lakáspiac várható társadalmi és gazdasági hatásainak
kezelése. Az új lakás vásárlásához vagy építéséhez nyújtott állami támogatás a közeljövőben a
lakásépítés újbóli fellendülését fogja okozni a városban, amely jelentős népességszám-növekedést
eredményezhet. A népességnövekedés és következményei a közintézmények kapacitásbővítésétől
kezdve az önkormányzat beruházás-növelő magatartásán keresztül a megnövekedett anyagi,
humán és egyéb forrásigényekig számottevő módon befolyásolja a város jövőképét.
• Budaörs innovatív fejlesztésekkel és okos megoldásokkal javítja a lakosai életminőségét (lépéseket
téve a ’smart city’ megteremtése irányába), és hajt végre országosan példaértékű beruházásokat.
A közösségi célú és infrastrukturális beruházások – gazdaságélénkítő hatásaik mellett –

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 5 –
nagymértékben hozzájárulnak a humán erőforrás felértékelődéséhez, ezzel megteremtve a
technológiai fejlődés kihívásainak való magas szintű megfelelés társadalmi feltételeit.
• Budaörs táji-természeti és épített örökségeinek védelme, hagyományainak megőrzése mellett,
tudatosan használja ki a turizmus fenntartható fejlesztésében rejlő lehetőségeket. Minőségi
szolgáltatások fejlesztését ösztönzi és attrakciókat valósít meg, a turizmusban rejlő jelentős
innovációs és értékteremtő képesség kihasználásával erősíti meg KKV-it, teremt helyi
munkahelyeket.
• Budaörs meglévő épített környezetének minőségi javításával és energiahatékonyabbá tételével,
valamint a meglévő természeti értékeire támaszkodó zöldfelületi fejlesztésekkel megkezdi a
felkészülést a klímaváltozás hatásaira, magas színvonalú lakó-, intézményi és munkakörnyezetet
biztosít. Hatékony infrastruktúra és üzemeltetés segítségével hozzájárul a szolgáltatások és
munkahelyek elérhetőségéhez, az ingázás csökkenéséhez, gondosan bánik még meglévő
külterületeivel, táji értékeit óvja és fejlesztéseit inkább kompaktságának növelésével és városrehabilitációval
éri el.
• Budaörs jövőképének fontos tényezője az önkormányzat finanszírozási, fejlesztési lehetőségeinek
átalakulása. A Magyarország 2017. évi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény, mely alapján
az önkormányzat oktatási intézményfenntartó szerepét az állami Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ (KLIK) veszi át, így a város 2017. január 1-től nem részesül a köznevelési intézmények
működtetéséhez kapcsolódó forrásokból. Ezzel párhuzamosan a törvény szolidaritási
kötelezettségvállalást is előír1
, amelynek mértéke Budaörsre vetítve mintegy 2,3 milliárd Ft. A
város így elesik a 2014-2015-ös évek átlagos iparűzési adóbevételének közel harmadától.
• Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.)
Korm. rendeletben nevesített vissza nem térítendő támogatása, a családi otthonteremtési
kedvezmény (CSOK), az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén
érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 2016. évi CLXXIII. törvény, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, illetve az egyszerű bejelentés körének kiterjesztéséről szóló
482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet újból jelentős lendületet adhat Budaörsön a lakásépítések
fellendülésének, mely további, fokozódó népességnövekedéshez vezethet. Az önkormányzat által
fenntartott és működtetett intézményrendszer, főleg az oktatási és egészségügyi kapacitások
felülvizsgálata így időszerűvé válhat, jelentősebb önkormányzati beruházásokat eredményezhet.
Az ingatlanpiacon bekövetkező változások Budaörs egyes lakóterületeit is felértékelheti, ami
átgyűrűzhet a kevésbé frekventált területek lakáspiaci áraira is.

1
A 2017. évi költségvetésről szóló 2016. évi XC. törvény 2. mellékletének V. pontja szerint

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 6 –
1.2. Budaörs jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan
Budaörs földrajzi fekvése alapvető szerepet játszott abban, hogy a település milyen fejlődési pályát
tudott bejárni az elmúlt évtizedekben, illetve abban, hogy milyen pozíciót tudott elérni a
településhierarchiában. A kapu szerepből adódó fővároshoz való szoros kapcsolódás és az autópályák
által biztosított igen kedvező elérhetőség (M1, M7, M0) jelentősen hozzájárultak a város tőkevonzó-
képességéhez, a bővülő munkahelyi kínálathoz, a lakosságszám növekedéséhez (szuburbanizációs
folyamat), a vállalkozói aktivitás felfutásához, a település lakóinak életszínvonal emelkedéséhez, a
települési szolgáltatások számának és minőségének dinamikus fejlődéséhez. Budaörs, mint korábbi
monofunkciós alvóváros átalakult, és Budapest szomszédságában (mint ’edge city’) az agglomerációs
térség egyik centrum településévé vált. Budaörs város vezetése az elmúlt 25 évben sikeresen
használta ki a Budapest közelségéből származó előnyöket.
A város önálló, Budapesttől független gazdasági csomópontként való működése is egyre
hangsúlyosabb: más agglomerációs településekkel ellentétben Budaörs jelentős foglalkoztató, a
nagykereskedelmi egységek mellett számos tudás- és technológia-intenzív vállalkozásnak ad otthont.
A tudatos településfejlesztés várt hatásaként pedig a jövőben nemcsak munkavállalási vagy vásárlási,
hanem turisztikai és rekreációs céllal is egyre többen kereshetik fel a települést. A jövőben a
Budapesttel való együttműködés mellett Budaörsnek szorosabb kapcsolatot érdemes kiépítenie az
agglomeráció nyugati és észak-nyugati településeivel is. Ebben előmozdító szerepet tölthet be az M0
körgyűrű északnyugati szakaszának kiépítése.
Budaörs, több területen is – oktatási, nevelési, közigazgatási, kereskedelmi vonzáskörzet – a nyugati
agglomerációs települések funkcionális központja. Foglalkoztatási centrumként nem csak a helyi és
szomszédos települések célterülete, hanem Közép-Magyarország szinte teljes egészéről és a Pest
megyével határos megyékből is érkeznek napi szinten munkavállalók Budaörsre. Együttműködéseit a
szomszédos településekkel a folyamatosan változó jogi környezet ellenére is igyekszik fenntartani.
Budaörs térségi szerepe 2030-ban: Budaörs térségének közösségi és szolgáltató központja.
Kiemelkedő gazdasági tevékenységével, tudás intenzív, nagy hozzáadott értéket termelő
vállalkozások letelepedésének segítségével, új munkahelyek teremtésével erősíti meg önálló térségi
központi irányító szerepét.
1.3. Településfejlesztési elvek
1.3.1 Mintaértékű megoldások alkalmazása
Az ország egyik legerősebb gazdasági háttérrel rendelkező településeként Budaörsnek fontos
feladata, hogy mintaértékű technológiai és szervezési megoldásokkal biztosítsa a lakosság jól-létét és
őrizze meg versenyképességét. A város vezetése elkötelezett a példamutató fejlesztések
megvalósítása mellett, és lehetőséget kíván biztosítani a gazdasági és a civil szféra szereplői számára
is az élenjáró technológiai megoldások alkalmazására, és az innovatív elképzeléseik
kibontakoztatására.
1.3.2 Fenntarthatóság
„A fenntartható fejlődés célja az emberi élet (társadalmi, gazdasági és környezeti) minőségének
javítása az ökoszisztémák és a rendelkezésre álló források eltartó-képességén belül. A fejlesztések
tervezésénél fontos, hogy azokat úgy tervezzük meg, hogy minél szélesebb körben, rövid és hosszú
távon is bizonyíthatóan a kiinduláshoz képest egy jobb életminőséget eredményezzenek.”(LukovichMogyorósi,
2013)

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 7 –
A fenntartható fejlődés három pillére a környezeti-, társadalmi-kulturális- és gazdasági fejlődés,
melyek nem választhatóak mereven szét. A fenntarthatóság elve alapján a fenntartható fejlődés célja
az emberi élet minőségének javítása, az ökoszisztémák és rendelkezésre álló források eltartó
képességén belül.
A fenntartható fejlődés városi/települési viszonylatban nem pusztán (fizikai) környezeti probléma. A
fenntarthatóbbá váláshoz integrált gondolkodás szükséges, melyben döntő szerepe van a
szemléletformálásnak.
Lépések a fenntarthatóság felé:
• Policentrikus városszerkezet, változatos területhasználat biztosítása,
• A települési területnövekedésének szabályozása, az autómentes elérhetőség biztosítása;
• Környezetbarát, energiatakarékos közlekedési módok előtérbe helyezése;
• Épületek energiahatékonyságának javítása, új létesítmények energiatakarékos tervezése;
• Helyi gazdaság gyarapodásának ösztönzése;
• Aktív energiagazdálkodás, energiatudatos szemléletformálás;
• Klímabarát hulladék- és vízgazdálkodás megteremtése.
1.3.3 Partnerség és együttműködés
A területi tervezés folyamatában az állampolgárok aktív részvételére van szükség. A társadalomnak a
nem kormányzati szervezeteken keresztül történő bevonására nagy hangsúlyt kell fektetni. A
folyamat korai szakaszában való részvétellel hozzájárulhatnak a tervezési folyamat nagyobb
sikeréhez, és az eredménytelen beruházások elkerüléséhez. A társadalmi közmegegyezés nem
csupán a helyi és regionális kezdeményezések sikere szempontjából fontos, hanem azért is, mert
élénk gazdasági környezetet teremt a külső gazdasági befektetők és szereplők számára.
A kialakult együttműködési formákat a település fejlesztési tevékenysége során is érdemes
fenntartani, biztosítva a folyamatos visszacsatolás lehetőségét a civil és a gazdasági szféra szereplői
számára.
1.3.4 Esélyegyenlőség
Az esélyegyenlőség elsősorban az egyenlő hozzáférés azonos módon való biztosítását (más szóval az
egyenlő bánásmódot) jelenti. Szabályok szerinti, előre deklarált módon kell mindenki számára
egyformán lehetőséget biztosítani a város és környezete használatára, a gazdaság által nyújtott
lehetőségek kiaknázására, a szolgáltatások igénybevételére. A célok kitűzésénél, a beavatkozások
tervezésénél szem előtt kell tartani, hogy az eredmények mindenki számára elérhetőek legyenek.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 8 –
2. CÉLOK
A célrendszer kialakítása, a jövőképpel való kapcsolata
A célrendszer hierarchia (leszámítva a horizontális célokat), amely alulról fölfelé építkezik. Egy-egy
részcél, vagy átfogó cél önmagában való teljesülése nem lenne elégséges a kívánt jövőkép
eléréséhez. A részcélok együttes teljesülése – azok összeadódó, szinergikus hatásaként –
eredményezi a kitűzött jövőkép megvalósulását.
A célrendszerben betöltött szerepét tekintve a horizontális célok (településfejlesztési alapelvek)
elkülönülnek a célhierarchia többi elemétől. A horizontális célok önmagukban nem értelmezhetőek,
azonban olyan alapelveket rögzítenek, amelyek áthatják a célhierarchia összes elemét. Sőt a
településtervezést követően ezek az alapelvek a végrehajtás (konkrét városrehabilitációs ill. egyéb
fejlesztések) során is alkalmazandóak.
Az átfogó célok és részcélok, a megalapozó vizsgálat, és a partnerségi folyamat eredményeire
alapozva kerültek meghatározásra. Ezek együttesen biztosítják a célok és részcélok megalapozottságát,
amelyek hozzájárulnak egy reális hosszútávon elérhető jövőképhez.
A koncepcióban meghatározott hosszú távú (15-20 éves távlatú) fejlesztési célok eléréséhez
szükséges középtávú (7-10 év) beavatkozásokat az Integrált Településfejlesztési Stratégia
tartalmazza. A tervhierarchiának megfelelően az ITS – a koncepcióra épülve – határozza meg a város
középtávon megvalósítandó projektjeit (lásd 1. ábra).
1. ábra: A célrendszer hiearchiája
Forrás: Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítéséhez

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 9 –
2.1. A jövőképhez kapcsolódó lehetséges forgatókönyvek
A jövőkép kísérletet tesz arra, hogy meghatározza, hogy a város milyen legyen 2030-ban, azonban
ennek eléréséhez több fejlesztési út is kínálkozhat, illetve a jövőkép egyes elemei is eltérő
hangsúlyokkal jelenhetnek meg. Ezeket néhány markáns jövőkép forgatókönyvbe (szcenárió)
foglaltuk össze. Elérésüket markáns célkitűzések és eltérő hangsúlyú fejlesztések, illetve határozott
forrás-koncentráció szolgálhatja. Mint minden jövőkutatási megközelítésnél, a megvalósulási
valószínűségeket az időtáv növelésével növekvő bizonytalanságok terhelik, ezért a maximális
elkötelezettség mellett is lehetséges, hogy a befektetett erőforrások nem a várt mértékben hozzák az
eredményeket.
Fontos kiemelni, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődési folyamatok jellemzően soktényezőssé váltak,
hosszú távon lehetetlen kizárólag a jelen tendenciáinak lineáris továbbvezetésére építeni. A
világgazdaság paradigma váltása (a 4. ipari forradalom2
, az IoT, M2M kommunikációs rendszerek), a
globalizációs folyamatok hatása, a hálózatosodás, és a hazai és európai demográfiai folyamatok
átalakulása, illetve a mind nyilvánvalóbb jeleket produkáló éghajlatváltozás összetett megközelítések
alkalmazását teszi szükségessé. A jövőképalkotás és a szcenárió-építés során előtérbe kerülnek a
heurisztikus megközelítések.
A feltételezéseinket ezzel együtt arra építettük, hogy 2030-ra Európát és Magyarországot még nem
érintik „földindulásszerű” változások. Az Európai Unió, mint gazdasági és politikai közösség
fennmarad, mérsékelt növekedés mellett meg tudja őrizni gazdasági centrum jellegét, azonban
kialakul egy többsebességes megközelítés, ami növeli a tranzakciók pénz- és időbeli költségét.
Magyarország az Unió része marad és közepesen fejlett ipari- és szolgáltatás-alapú gazdaságként ki
tudja használni az új ipari technológia kínálta előnyöket. A félperiféria országaként hazánkban talán
könnyebben adaptálhatók lesznek az új technológiai megoldások, mint a „régi” Európa országaiban.
Az olaj-központú világ fokozatos leépülése (alternatív energiaforrások felemelkedése) és a
robotizáció 2030-ra várhatóan még nem érinti markánsan Magyarországot, azonban NyugatEurópában
már komoly változásokat indít el. A szolgáltatási szektor felértékelődéséből Magyarország
csak mérsékelten tud hasznot húzni, tekintettel arra, hogy a gazdasági és pénzügyi döntéshozatali
centrumok nem itt találhatók, és csak kevés helyen adottak a kreatív gazdaság kiépülésének alapjai
(tehetség, technológia, tolerancia).
A demográfiai folyamatok kedvezőtlenek maradnak, azonban 15 éves időtávon belül még nem
fordulnak drasztikus romlásba. A népességfogyást és a képzett munkaerő eláramlását sikerül keretek
között tartani, csakúgy mint a 3. világ országaiból érkező migrációs nyomást. A társadalom
szétszakadása területileg és társadalmi szempontból fennmarad, amire a viszonylag kedvező helyzetű
településeknek is mint Budaörs fel kell készülnie, ahogy arra is, hogy várhatóan a települési
önkormányzatok mozgástere is szűkülni fog.
A demográfiai folyamatok esetében számolni kell a jelenlegi családi otthonteremtési kedvezmény
(CSOK) miatt újból fellendülő lakásépítésekkel, amelyek már rövidtávon a beköltözések számának és
így a lakónépességnek a növekedését eredményezhetik. Egyelőre ezek mértéke nem látható előre,
ugyanakkor a települési önkormányzatoknak – akár a beszűkült mozgásterük mellett is – már
középtávon fel kell készülniük a helyi következmények kezelésére (pl. közintézmények bővítése,
önkormányzati beruházások ösztönzése, anyagi források növelése stb.).

2
Ld. részletesen a National Instruments 2013. évi konferenciájának összefoglalóját
(forrás:http://www.innoteka.hu/cikk/a_negyedik_ipari_forradalom.836.html) (részletezve a link)

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 10 –
Az átalakuló gazdasági környezetben a jelenleg is erős gazdasági-társadalmi alapokkal rendelkező
települések várhatóan meg tudják őrizni a pozíciójukat, kedvező helyzetük megtartására viszont nem
lesz garanciára. Az átalakuló gazdaságban fokozott erőfeszítéseket kell tenni a kormányoknak és a
településeknek is a cégek megtartása érdekében is. A vállalatok telephelyválasztásában és beruházási
döntéseiben felértékelődnek az eddigi „szoft” telepítő tényezők, illetve az azon túlmutató helyi
adottságok (a hely „minősége”, az igénybe vehető szolgáltatások, az ott élők értékrendje).
Az éghajlatváltozásból fakadó időjárási szélsőségek mértéke hazánkban még nem lépi át azt a
küszöböt, ami jelentős beruházások megvalósítását teszi szükségessé, azonban folyamatosan tenni
kell – egyebek mellett – az energia-igény csökkentése és a városi hősziget3
hatás mérséklése
érdekében. Fontos feladat lesz a zápor-csapadék elvezetését szolgáló beruházások megvalósítása.
Budaörs fekvése miatt ez különösen élesen merül fel a közeljövőben.
A fenti elvi gondolati kereteken belül próbáltunk néhány lehetséges szcenáriót felvázolni a város
fejlesztési tevékenységének orientálása érdekében.
Az egyes forgatókönyvek leírásában azok legfontosabb eltérő tulajdonságait hangsúlyoztuk, annak
érdekében, hogy azok karaktere egyértelműen elváljon. A bennük megjelenő fejlesztések együttes
megvalósítása, és kombinálása is lehetséges, azonban ezt behatárolja az erőforrások mindig korlátos
jellege, ami mind az önkormányzat, mind a központi közigazgatás esetében fennáll. Budaörsnek a
véges anyagi és emberi erőforrásait koncentráltan kell felhasználni, annak érdekében, hogy mérhető
hatásokat érjen el és elkerülje a források elaprózódását. Ez különösen fontos a jelenlegi állami
otthonteremtési támogatás jövőbeli hatásainak kezelése érdekében, elsősorban a fellendülő
lakásépítések nyomán növekvő városi népességszám miatt. Az önkormányzat jövőbeli erőforrásgazdálkodásának
egyik befolyásoló tényezője a CSOK demográfiai és társadalmi következményeinek
figyelemmel kísérése, a népességszám-növekedés mértékéhez igazodó beruházás-politika
megvalósítása.
A ’0’ változatnak azt a kedvezőtlen, a jelenlegi ismeretek alapján felvázolható, pesszimista
forgatókönyvet tekinthetjük, melyben az önkormányzat ellátja a mindenkori jogszabályi keretekben
meghatározott feladatait, az államnak átadott intézményei felett a fenntartói szerepet sem
gyakorolja, illetve a fejlesztésekre fordítható bevételek jelentős részét hozzájárulás formájában
átadja az állam részére. Ezzel az önkormányzat mozgástere jelentősen lecsökken. A központi
támogatási rendszer (beleértve az uniós források körét) kínálta lehetőségeket továbbra is hatékonyan
kihasználja. Alapvetően a törvényben meghatározott feladatai ellátására koncentrál, nem folytat
proaktív fejlesztési tevékenységet; él a lehetőségeivel és nem gördít akadályokat sem a magánszféra,
sem a civil szféra fejlesztési elképzelései elé.
Az önkormányzati alapfeladatok ellátása a költségvetés egyensúlyának fenntartását feltételezi,
amelynél egy csökkenő karakterisztika is reális lehet.

3
Ld. részletesen: Országos Meteorológiai Szolgálat – Városi hőszigetek (forrás: http://www.met.hu/omsz/palyazatok_projektek/uhi/)
(részletezve a link)

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 11 –
Összegző értékelés
Szempont Jellemző
Költségigény alacsony
Kiépülés időtávja nem releváns
Önkormányzati ráhatás magas
Megvalósulás valószínűsége magas
Bevétel-generáló képesség 2030-ig alacsony
Az előbbi nulladik változathoz képest, három elvi forgatókönyvet találtunk érdemesnek arra, hogy
azokat részletesebben kibontsuk, tekintettel az önkormányzat által képviselt vállalkozói szemléletre:
A. a tudásra és a kreatív gazdaságra építő szcenárió;
B. az innovatív ipari ágazatok vonzására koncentráló forgatókönyv;
C. turizmus orientált változat.
Természetesen a kiinduló feltételezések megváltoztatása esetén számos újabb szcenárió lenne
kibontható, mindez azonban csekély hozzáadott értéket jelentene a koncepció számára, miközben
szétfeszítené a jelen tervezési munka kereteit.
A. Tudásra és a kreatív gazdaságra építő fejlesztési forgatókönyv
A gazdaságfejlesztés egyik fontos dilemmája, hogy milyen életciklusú termékek és szolgáltatások
fejlődését támogassa, milyen típusú cégek megtelepedését ösztönözze. Rövid távon a termék-
élettartam érett ciklusában lévő gyártási folyamatok, illetve a gyorsan kiépíthető kiskereskedelmi és
logisztikai bázisok biztosítják a legnagyobb bevételt és teszik lehetővé a legmagasabb foglalkoztatási
szint elérését. Hosszú távon azonban az innovatív és tudásalapú ágazatok fejlesztésére koncentráló
szakpolitikák sikeresebbek, de ezek a leginkább erőforrás-igényesek is. Esetükben a legmagasabb a
kudarc kockázata is, ezért ezt a centrumtérségek települései tudják leginkább ösztönözni az
„innovációs ökoszisztéma” kiépülését.
forrás4
Budaörs esetében jelenleg a tudás-alapú ágazatok
fejlődésének és a kreatív gazdaság kiépülésének alapjai
részben és mozaikosan állnak rendelkezésre. A
településen megtelepedtek innovatív termékeket gyártó
gépipari és vegyipari cégek, akad köztük olyan is,
amelyik a kutatási tevékenységét ide telepítette, vagy
eleve ilyen tevékenység a profilja (pl. Carl Zeiss
Méréstechnikai Centrum). Helyben elérhetőek az üzleti
szolgáltatások (pénzügyi, jogi tanácsadás, építész
stúdiók), és a kreatív ágazatokban foglalkoztatottak
aránya is magas.
Vannak színvonalas középiskolák, viszont nem működik a településen felsőoktatási intézmény, vagy
kutatóintézet. A fenti elemek hálózatosodása se kimutatható.
A település tud építeni a főváros és az ottani kutató és innovációs bázisok közelségére, amely részben
kompenzálhatja a felsorolt hiányokat. A nyugati és északnyugati agglomeráció településein meglévő

4
http://www.forbes.com/sites/ptc/2014/08/25/how-nanotechnology-is-gaining-momentum-in-manufacturing/#63bdd6733d86

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 12 –
cégekkel és intézmények hálózatosodásában rejlő szinergiákat is ki tudja használni, ha szervező erővé
tud válni (hálózati csomópont szerep).
A forgatókönyv megvalósulása esetén Budaörs egy helyi kutatóbázissal és felsőfokú képzéssel, illetve
tech és IT irányultságú szakképzéssel rendelkező elővárosi centrum lesz (edge city), amely élenjáró
technológiai ágazatok valamelyikében (pl. környezetvédelmi ipar, könnyűszerkezetes repüléstechnika,
vagy drón- és robottechnológia) sikeres spin-off és start-up cégeknek ad otthont. A kreatív
munkaerőre építve sikeres cégek működnek például az ipari formatervezés és a számítástechnikai
alapú vezérlés területén.5
A megtartott és betelepülő nagyvállalatok építenek a kiépülő képzési
bázisra és a helyben elérhető munkaerőre. Mindezek mellett a településen megmaradnak a jelenlegi
termelési, szolgáltatási és kiskereskedelmi nagyfoglalkoztatók is.
A város ’okos’ megoldások segítségével, illetve nyitott és toleráns környezet biztosításával ösztönzi a
’kreatív osztály’ megjelenését, és a hálózati gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználását. A
középfokú szolgáltatások mind nagyobb hányada lesz helyben elérhető, csökkentve a fővárosi bejárás
szükségességét. A település népessége pár ezer fővel gyarapszik, és a közösségi közlekedési
kapcsolatok kiépülése tovább segíti az elérhetőség javulását. A forgatókönyv megvalósulása 2030-ra
még csak köztes állapotban tart, hiszen a fenti új szolgáltató elemek teljes körű kiépülése évtizedeket
vesz igénybe.
A megvalósulás lehetséges eszközei:
• tech és IT irányultságú szakképző intézmény létrehozása és működtetése;
• üzleti inkubátorház építése;
• részesedés vállalás egy kockázati tőke finanszírozásra szakosodott pénzügyi szolgáltató
létrehozásában, vagy hasonló szervezet településre vonzása;
• vállalati hálózati együttműködést ösztönző szervezet működtetése;
• adókedvezmény biztosítása a kiválasztott ágazatokban működő vagy létrejövő cégeknek;
• vállalati vagy állami (MTA) kutatási centrum(ok) letelepítése;
• középfokú oktatási kínálat helyben tartása, lehetőség szerinti bővítése a technológiai
kihívásoknak megfelelően;
• forgalom-mentes, aktív városközpont kialakítása;
• az ’okos város’ koncepció egyes elemeinek megvalósítása (ingyenes WiFi, egyablakos
ügyintézés stb.)
• távlati célként felsőoktatási intézmény (akár kihelyezett tanszékének) megtelepítése;
• esetleg ’technopolis’ városrész kialakítása (színvonalas lakhatással, felsőoktatási kampusszal,
’start up’ házzal).
A fenti eszközök megvalósítása jelentős kormányzati lobbi tevékenységet és befektetés-ösztönzési
aktivitást igényel. A településnek ebben az esetben a forrásait a tudásvezérelt ágazatok letelepítésére
és az innovációs ökoszisztéma kialakítására koncentrálja.
A fenti feladatok megvalósítása több tízmilliárd forintos költséget jelent, amely részben fix beruházási
költségként, részben a meglévő, és elindítandó intézmények és szolgáltatások működési költségeként
jelenik meg (5-7 Mrd Ft), amely az intézményfenntartó számára többletköltségként jelenik meg. Ezek

5
A modell egyes elemeiben talán a korábbi Talentis koncepcióval fedezhető fel hasonlóság, azonban itt a település egészét lenne a cél
’kreatív helyként’ helyzetbe hozni és nem kizárólag zöld mezős beruházások révén tud megvalósulni.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 13 –
mellett a különböző adókedvezmények is csökkenthetik a település iparűzési bevételét.6
A
forgatókönyv nem számol nagy kötöttpályás közlekedési infrastruktúra beruházás költségével.
Középtávon azonban megjelennek a személyi jövedelem-adó növekedésében és az egyéb jogcímeken
a cégektől beszedhető bevételekben megtestesülő bevételek, amelyek részben kompenzálják a
beruházási és működési költségeket.
Összegző értékelés
Szempont Jellemző
Költségigény magas
Kiépülés időtávja 30-50 év
Önkormányzati ráhatás közepes
Megvalósulás valószínűsége közepes
Bevétel-generáló képesség 2030-ig közepes
A fentiek alapján a település számára 30-50 éves időtávban ez lehet egy sikeres forgatókönyv
azonban középtávon jelentős erőfeszítéseket tenne szükségessé. Mindezek mellett egyes elemei más
szcenáriók előtérbe helyezése esetén is megvalósíthatók (szakképző intézmény érdekében végzett
lobbi tevékenység, K+F ösztönző adópolitika, befektetés-ösztönző szervezet létrehozása, smart city).
B. Az innovatív ipari ágazatok vonzására koncentráló forgatókönyv
Az innovatív gazdaság forgatókönyve esetében is az innovatív ágazatok településre vonzásán van a
hangsúly azonban a tudás-alapú gazdaság megteremtésének költségei nem, vagy kevésbé terhelik az
önkormányzatot. A felsőoktatási és kutatóintézeti háttér kiépítése nem elvárás, ahogyan kreatív
gazdaság rendszerszerű fejlesztése, feltételeinek megtartása sem. A start up cégek helyzetbe hozása
részét képezi a befektetés-ösztönzési politikának, csakúgy mint a nagyvállalati – lehetőség szerint
kutatási tevékenységet is folytató – központok megtelepedésének segítése. Fontos cél az, hogy 2030-
ra legalább két tudásalapú tevékenységet folytató közel 50 kutatót foglalkoztató cég működjön a
városban. A terület-kínálat szűkülése miatt a befektetés-ösztönzési politikának egyre inkább
fókuszáltan kell megvalósulnia, az elérhető szolgáltatások minőségére helyezve a hangsúlyt.
forrás: intercontact.hu7
A település ebben az esetben is erőfeszítéseket tesz a
termék életpályája kezdeti szakaszában lévő, innovatív
termékeket előállító ágazatok településre vonzására,
számolva azzal, hogy ezek egy része pár éven belül
eltűnik. Törekszik a meglévő vállalatok többségének
megtartására, és hangsúlyos elemét képezi a
településen működő multinacionális nagyvállalati
központok lehorgonyzása. A nagyfoglalkoztató
kiskereskedelmi és szolgáltató egységek mennyiségének
fenntartása szintén a modell lényegese eleme, hiszen
ezek adják továbbra is a foglalkoztatás gerincét.

6
Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy jelentős mozgástér ebben már nincs: a település komoly adókedvezményeket biztosít – a többi
önkormányzathoz képest, hiszen a HIPA mértéke 1,8%-os Budaörsön, a maximálisan kiróható 2% helyett, és ennek önkormányzati bevételi
körben tartásával kapcsolatban is felmerültek kockázatok.
7
http://www.intercontact.hu/all-in1/bioharminchat.jpg

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 14 –
Ágazati szempontból nagyobb szabadsági fokot jelent, hogy bármely – nem környezetterhelő, vagy
szélsőségesen terület és alapanyag igényes – ipari ágazat megtelepedése támogatható. Az originális
innováció szereplőivel szemben az adaptív innováció cégei kerülnek előtérbe, biztosítva a kompakt
város modell megvalósítását és az élhető környezet fenntartását, mint átfogó célt (részletezve a
2.2.3. fejezetben). Az önkormányzat ösztönző szerepe mellett kisebb arányú koordinációs feladatokat
lát el, segítve az esetleges formálódó klaszter-kezdemények létrejöttét.
Az önkormányzat közösségi célú és infrastrukturális beruházásai a gazdaság fejlődését is szolgálják,
de alapvetően a lakossági életminőségre vannak pozitív hatással, ami közvetetten a gazdaság – egyre
jobban felértékelődő – humán bázisát erősíti. A jelen forgatókönyv nem készteti az önkormányzatot
erőn felüli tehervállalásra, nem lesz szükség léptékváltásra. A városvezetés tehát fenntartja a szociális
és egészségügyi ellátórendszer országos összehasonlításban kiemelkedő színvonalát, és elvégzi
azokat a fejlesztéseket, amelyeket a technológiai fejlődés és az igények változása diktálnak. Az okos
város koncepció megvalósítása során az eszközeihez és lehetőségeihez mérten valósít meg
példaértékű beruházásokat.
A megvalósítás lehetséges eszközei:
• előközművesített és befektetésre alkalmas helyszín-kínálat megtartása;
• üzleti inkubátorház építése;
• befektetés-ösztönző szervezet működtetése, kiemelt ügyfél szolgáltatás bővítése;
• egyedi adókedvezmény biztosítása az innovatív vállalkozásoknak;
• egyéb ’soft’ promóciós eszközök (pl. a település innovatív kkv-ja cím);
• középfokú oktatási kínálat helyben tartása és lehetőség szerinti bővítése;
• az ’okos város’ koncepció egyes elemeinek megvalósítása;
• hálózatosodás és együttműködés kiépítése a fővárosi kutató és egyetemi bázisokkal.
A fix beruházási költségek ebben az esetben 4-5 milliárd forintot tesznek ki, a működtetési költségek
az évi 100 millió forintos többletköltséget nem lépik túl. A bevételi források között az iparűzési adó
fenntartásával lehet számolni, amennyiben a kormányzati intézkedések ezt nem csökkentik
drasztikusan. A fentiek mellett a terület-értékesítésekből származó haszon tud megjelenni.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 15 –
Összegző értékelés
Szempont Jellemző
Költségigény alacsony
Kiépülés időtávja 10-15 év
Önkormányzati ráhatás magas
Megvalósulás valószínűsége magas
Bevétel-generáló képesség 2030-ig magas
Az önkormányzat számára ez a verzió igényli a legkisebb váltást, és új erőforrások mozgósítását,
illetve erőn felüli tehervállalást. 15 éves időtávban megvalósítható, és teret biztosít az életminőség
javító beruházások finanszírozására is. Az óvatos fejlesztéspolitika lehetővé teszi egy gyors-reagálású
keret megtartását a változó gazdasági helyzetben való azonnali lépések megtételére.
C. Turizmus-orientált változat
A települési gazdaság diverzifikálásának új eszköze lehet a szabadidő gazdaság és a turizmus
lehetőségeinek kihasználása. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások esetében vannak olyan réspiacok,
amelyeket a település kihasználhat: konferencia turizmus, speciális célcsoportokat célzó
vonzerők, illetve a családokat célzó szabadidős szolgáltatások bővítése. A turizmus szempontjából
egyedül a főváros bír nemzetközi jelentőséggel (mellé kisebb mértékben a különleges adottságú
hazai gyógyfürdők tudnak felzárkózni). Az agglomerációs gyűrű térségében néhány település bír
országos vagy regionális vonzerővel (Szentendre, Gödöllő, Visegrád). Ezekkel összehasonlítva Budaörs
adottságai nem kiemelkedőek. A turizmus a fő szerepet azonban hosszú távon sem tudja átvenni az
ipari és a szolgáltató szektortól, se a jövedelem-termelés, se a foglalkoztatás tekintetében.
A lakosság eltölthető szabadideje az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett mind külföldön,
mind belföldön. A különleges táji, vagy kulturális vonzerők mellett előtérbe kerülnek a speciális
hobbikhoz és szabadidős tevékenységekhez köthető szolgáltatások (pl. hobbi repülés, lovas
turizmus). Nemzetközi tendencia a konferencia helyszínek felértékelődése, amelyben viszonylag
előkelő helyen van a magyar főváros is. A fejlődés egyik korlátja a nagy befogadóképességű (2000 főt
ellátni képes) konferencia központ hiánya. A nagyvárosok többségében ez a jó elérhetőséggel
rendelkező külső kerületekben, vagy elővárosokban kap helyet. A főváros nyugati kapujaként
Budaörs nyithat ebbe az irányba, versenyhelyzetet teremtve a reptérhez kötődő lokációk számára. A
kiszolgálást lehetővé tevő szolgáltatási háttér megjelenése adókedvezményekkel ösztönözhető, bár
egy sikeres üzleti modell esetében a piaci alapú megtérülés is biztosított.
forrás8
A település rendelkezik termálvíz készlettel, azonban az
erre épülő termálfürdő és szálloda komplexum
megvalósítása csak megfelelő körültekintés mellett
lehetséges, mivel a kiaknázni tervezett vízlencse adja a
fővárosi budai oldali termálfürdők vízbázisát. Mivel az
agglomerációs gyűrű tágabb körzetében számos strand
és gyógyfürdő elérhető, ezért egy tematikus
élményfürdő jellegű beruházásnak lenne esélye a piacon
új szolgáltatásként megjelenni.
A helyszín bevezetését alapos elemzésnek és komoly marketing munkának kell megelőznie. Az
életvezetési szokások átalakulásával az egy órás elérhetőségi időn belüli – nem városi – szabadidős

8
http://trinity-hotel-og-konference-center-fredericia.booked.net/
BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
– 16 –
lehetőségek szerepe is felértékelődik. A családi programok tekintetében a vonzerők egyedisége
kevésbé meghatározó, ebben a szegmensben követő jellegű, de komplex szolgáltatási palettával
rendelkező kisebb turisztikai attrakciók is versenyképesek tudnak lenni (pl. kalandpark, csúszdapark).
Mindezeket a megfelelő vendéglátási és szálláshely-kínálat bővítése egészíti ki, amelynek a bázisát a
helyi lakosság színvonalas kiszolgálása adja.
A turisztikai és szabadidős fejlesztési irány előtérbe helyezése feltételezi a források koncentrálását
ezekre a területekre, azonban nem jelenti, hogy az önkormányzat a meglévő befektetők és vállalatok
támogatását teljesen háttérbe szorítja, szoríthatja. Az ilyen jellegű forrás-koncentráció esetében arra
is figyelni kell, hogy elsősorban a CSOK miatt növekvő lakásépítések és lakosságszám következtében
egyéb területeken pedig jelentősebb anyagi forrásigények léphetnek fel.
A turisztika orientált változat lehetséges eszközei:
• turisztikai tanulmányterv készítése, marketing stratégia kialakítása;
• terület-előkészítés és befektetés-ösztönzés turisztikai célú beruházások számára;
• adókedvezmény9
a turisztikai célú vállalkozásoknak;
• konferencia központ építése;
• a termálvízkincs turisztikai célú hasznosítása;
• szükséges közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztések megvalósítása;
• egyéb ’soft’ promóciós eszközök;
• speciális célcsoportokat érintő többnapos programok, fesztiválok szervezése;
• közterület fejlesztés, külterületi részek elérhetőségének javítása.
A meglévő vonzerők feltárását és a piaci lehetőségeket önálló elemzés keretében kell megvizsgálni,
meghatározva az ezek kiaknázásához szükséges eszközök körét. Budaörs Önkormányzata ezek
feltárásában, összehangolásában, és szervezett kiajánlásában tölthet be támogató szerepet.
Legnagyobb – milliárdos léptékű – fix költséget a terület-előkészítés (infrastruktúra kiépítés) és a
konferencia központ esetleges felépítése jelent. A támogató intézményrendszer működtetése évente
30-50 millió forintot igényelne. Bevételi oldalon a helyi vállalkozások megnövekedett bevétele és az
ebből származó iparűzési adó jelenthet folyamatosan növekvő forrást, míg a területértékesítés
időszakos többletet eredményez.
Összegző értékelés
Szempont Jellemző
Költségigény alacsony
Kiépülés időtávja 10-15 év
Önkormányzati ráhatás közepes
Megvalósulás valószínűsége közepes
Bevétel-generáló képesség 2030-ig alacsony
Az önkormányzat számára ez a verzió profilbővítést, és imázs-váltást, továbbá többlet-erőforrások
mozgósítását igényli, azonban nem eredményez erőn felüli tehervállalást. 15 éves időtávban
megvalósítható, és teret biztosít az életminőség javító beruházások finanszírozására (szabadidő
gazdaság). A megvalósulása számos kockázatot hordoz, mivel a turisztikai és szabadidős szolgáltatási

9
A település jelenleg nem vet ki idegenforgalmi adót. Az esetleges bevezetése esetén érdemes a kedvezmények és az ösztönzők
rendszerét úgy kialakítani, hogy a tervezett turisztikai célok megvalósítását segítse.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 17 –
piac már jelenleg is telített, illetve érvényesül a fővárosi szolgáltatások árnyék-hatása, továbbá egyegy
projekt megvalósítási kockázatai is magasak az ágazatban.
Összegzés
Az egyes forgatókönyvek nem zárják ki egymást és többféle kombinációjuk is megvalósítható. Az
egyes elemeik együttes alkalmazása, és hangsúlyainak eltolása esetén is számos al-változat alakítható
ki. Ez különösen igaz a CSOK egyelőre előre nem látható demográfiai és társadalmi-gazdasági
hatásainak, az ezekkel kapcsolatos kihívások kezelésére. Ezek részletes bemutatása feleslegesen
terhelné a koncepció szövegét, miközben elterelné a figyelmet az alapvető fejlesztési irány
kijelölésének szükségességéről.
A továbbiakban alapváltozatként a B) forgatókönyvben leírtakra javaslunk építkezni, mivel ez tudja
a leginkább erőforrás-kímélő módon a legnagyobb fejlesztési hasznot eredményezni a településfejlesztési
koncepció időtávja alatt. A változat kellőképp rugalmas és lehetővé teszi, hogy a település
távlatosan akár az A), akár a C) változat irányában tegyen lépéseket. Mindezek mellett a többi
szcenárió – legkevésbé költséges – elemei meg tudnak jelenni így a terv célrendszerében.
A fentiekből adódó célrendszert az alábbiakban foglaltuk össze.
BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
– 18 –
A KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE
BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
– 19 –
2.2. Átfogó célok
A megalapozó vizsgálatban részletesen bemutattuk a település társadalma, humáninfrastruktúrája,
gazdasága, épített környezete, táji-természeti adottságai, zöldfelületi rendszere, közlekedése,
közművei. Minden területen elkészült a főbb jellemzőket összegezve bemutató ún. SWOT elemzés. A
célok meghatározásához a legfontosabb erősségeket, gyengeségeket, valamint a partnerségi
folyamat során feltárt lakossági igényeket, észrevételeket is rögzítettük a SWOT analízisben.
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
• Vállalkozóbarát “mintaönkormányzat”.
• Kimagaslóan versenyképes ipari és technológiai park.
• Tudásintenzív foglalkoztatási rétegződés
• Önkormányzat aktív, fejlesztő gazdaságpolitikája
• Lakosság országosan is kedvezőbb társadalmi-gazdasági
helyzete: diplomások magas aránya, nagyobb
foglalkoztatottság, jobb jövedelmi körülmények.
• Erős helyi identitástudat (hagyományőrzés, civil
kezdeményezések, helyi média).
• Fejlett intézményi rendszer, pedagógusi ösztönző rendszer
• Esélyteremtő fejlesztés, tehetséggondozás
• Kiemelkedő természeti értékek és földrajzi adottságok.
• Kilátópontok
• Termálkincs
• Számos természetvédelmi érték jelenléte
• Meglévő erdők, kopárok
• Megújuló energiaprojektek
• A közúti-vasúti hálózat, az országos főhálózat tekintetében
kiemelkedő
• Az autópálya léte megkönnyíti az itt élők mobilitását, és
potenciális befektetőket vonz
• A kedvező közműellátottság
• Közművek gerinclétesítményeiben rendelkezésre álló
kapacitások
• Kiépített vezetékes energiahordozóval (földgáz, távhő)
megoldott termikus energiaellátás környezetvédelmi
kedvező hatása
• Elektronikus hírközlés kiépítettsége
• Jelentős önkormányzati tulajdonállomány (pl.: Zichy major,
régi posta épülete, “LM-magyarország” területe, Szilvás,
Törökugrató, Árok utca menti rekreációs területek,
intézmények stb.)
• Gondozott közterületek;
• Jól működtetett helyi értékvédelem;
• Jó minőségű lakásállomány és intézményi hálózat;
• Jelentős mennyiségben fennmaradt épített értékek
(műemléki és helyi védett épületek, Ó-temető, Kőhegy
védett területe);
• Potenciális gazdasági, ipari és kereskedelmi-szolgáltató és
rekreációs fejlesztési területek;
• A város építészeti arculatának, fejlődésében aktívan részt
vállaló civil szervezetekkel szoros önkormányzati
együttműködés;
• Repülőtér közelsége
• Alacsony és csökkenő foglalkoztatási kapacitás
• Szétaprózott kapacitással, részben elavult
infrastruktúrával működő kulturális-közművelődési
szolgáltatások, ezzel összefüggésben hiányzó
és/vagy hiányos kulturális infrastruktúra (közösségi
terek, multifunkcionális épület stb.)
• Tranzitfolyósók környezeti ártalmai
• Kisvízfolyások környezeti állapota
• Szűk, domborzat által befolyásolt hegyi utak
• Kevés településközponti zöldfelület
• Nagy kiterjedésű burkolt felületek alacsony aktív
zöldfelületi borítottsága
• Korlátozott szabadtéri sport és rekreációs lehetőségek
• Csapadékvíz tisztítás és levezetés hiányosságai
• Jelentős átmenő forgalom
• Nagy közlekedési zaj
• Nagy közlekedési eredetű levegőszennyezés
• Az autópálya és a vasútvonal elvágó hatása
• Személyi forgalommal kapcsolatos vasúti szolgáltatás
hiányosságai (állomás helye, megközelíthetősége és
szolgáltatásai
• A déli városrész úthálózati ellátottsága gyenge
• Hegyvidék úthálózatának problémája
• 1-es sz. főút jelentős forgalma
• személyi forgalommal kapcsolatos vasúti szolgáltatás
nem megfelelő (állomás helye, megközelíthetősége,
szolgáltatásai);
• Település szinten jellemző a felszíni vízelvezetés
megfelelő kialakításának hiányosságai
• Hiányoznak a minőségi kiskereskedelmi üzletek, üzleti
tárgyalásra is alkalmas éttermek, kávézók
• Közösségi és kulturális terek, ifjúsági szórakozási
lehetőségek hiánya;
• Funkcionális alközpontok közötti gyalogos és
kerékpáros barát közlekedési kapcsolatok hiánya
• A település épített és természeti környezeti
értékeinek turisztikai kihasználtsága alacsony, ehhez
kapcsolódó minőségi szolgáltatások
hiánya;egészséges életmód, az aktív kikapcsolódás
feltételeinek infrastrukturális hiányosságai
A SWOT analízis megállapításaira reagálva 3 átfogó cél és 11 tematikus részcél került kialakításra. Az
egyes részcélok együttes magvalósulásuk esetén egymást erősítik, így hatásuk várhatóan nagyobb
lesz, mint az egyes részcélok hatása önmagában (a tervek megvalósítása során tudatosan törekedni
kell, ezen szinergiák kihasználására). Az egyes részcélok több átfogó cél megvalósulását is segítik.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 20 –
2.2.1 „Á1” Az innovatív ágazatokra építő helyi gazdaság megerősítése
(innovatív város)
A cél az alábbiakat foglalja magában:
• tudásintenzív, innovatív iparágakban működő vállalkozások betelepülésének ösztönzése;
• atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítése;
• vállalatok klaszteresedésének elősegítése;
• korszerű munkahelyek létrehozásához szükséges feltételek megteremtése (K+F+I)
tevékenységek ösztönzése érdekében;
• magas szellemi potenciállal rendelkező humánerőforrás helyben foglalkoztatása;
• kereskedelem és szolgáltatások színvonalának emelése;
• megújuló energiaforrások használata helyi adottságokra támaszkodva (termál, nap)
• az ’okos város’ (SMART city) program megvalósítása;
• fenntartható módon történő turizmusfejlesztés.
A város országos összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményének alapját az itt működő
vállalkozások gazdasági ereje adja. Ezek biztosítják a munkahelyek magas számát és széles
spektrumát, és azokat a beruházásokat, amelyek a település gazdasági növekedését és megújulását
lehetővé teszik. Hosszú távon bővíteni és fejleszteni kell a városban működő vállalkozások körét,
annak érdekében, hogy a várható világgazdasági változások (szolgáltató szektor hangsúlyosabbá
válása, a tudásalapú gazdaság előtérbe kerülése) hatásait a település ki tudja használni, ne maradjon
le a városok versenyében.
Az erőfeszítéseit az innovatív ágazatok településre vonzására és a magas hozzáadott értéket előállító
vállalkozásokra kell koncentrálnia. Ösztönözni kell az ilyen területeken működő vállalkozások
betelepülését csakúgy, mint az induló (start up) vállalkozások létrejöttét. A vonzó gazdasági
környezet és a támogató önkormányzati háttér az új befektetők mellett a meglévők számára is pozitív
jelzéseket ad, beruházásaik folytatás érdekében.
A jó képzettségi mutatókkal rendelkező humán erőforrás alapot adhat az ilyen típusú vállalkozások
megtelepedésének, egyúttal ösztönzést is jelent a munkavállalók helyben foglalkoztatására. A
munkába jutás feltételeinek könnyítése és folyamatos javítása a munkáltatói és a munkavállalói oldal
számára egyaránt fontos infrastrukturális beruházási és szervezési feladatokat jelent.
Az élénk helyi gazdaság létrehozása, a helyben elérhető (gazdasági és lakossági) szolgáltatások
körének bővítése egyaránt hozzájárulnak a település vonzerejének megtartásához és térségi központi
szerepének kiteljesedéséhez. A hálózatok és kommunikáció felértékelődésével az önkormányzatnak
is kezdeményező szerepet kell vállalnia a vállalkozás-fejlesztésben és a civil hálózatok
fennmaradásában. Az innovatív város céljának elérése feltételezi az okos város program elemeinek
minél szélesebb körű megvalósítását, előremutató szervezési és technológiai megoldások
alkalmazását.
A turizmusban és a szabadidő gazdaságban rejlő lehetőségek részben egy új irányt is jelenthetnek a
2030-ig terjedő időszakban. Fel kell mérni, hogy a meglévő adottságok közül melyek azok, amelyek a
jelenleg meghatározó trendekkel találkozni tudnak, és nem járnak környezeti szempontból
elfogadhatatlan költségekkel. Elő kell segíteni a turisztikai célú attrakciók létrejöttét és a
szálláshelykínálat bővülését, hogy ezzel is sokszínűbbé váljon a település gazdasági bázisa.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 21 –
2.2.2 „Á2” Budaörsi lakosok életminőségének fejlesztése, identitástudat
erősítése (egészséges város)
A cél az alábbi területeket fogja át:
• városias, de egyben természetközeli élet;
• sokoldalú magas minőségű városias szolgáltatások;
• elköteleződés az egészség irányába (megelőzés, felvilágosítás, szűrés);
• egészséges életmód támogatása, ösztönzése;
• sport támogatása, ösztönzése;
• rekreációs tevékenységek támogatása, ösztönzése;
• esélyegyenlőség biztosítása;
• infrastrukturális fejlesztések;
• környezetbarát közlekedés;
• egészséges környezet;
• zöldfelületi rendszer fejlesztésében figyelembe kell venni a sportolási és rekreációs
igényeket;
• aktív és szabadidős turizmus szolgáltatások fejlesztése;
• természeti értékek, a biodiverzitás megőrzéséhez szükséges a védelem megerősítése.
A társadalom fejlődésének alapvető mérföldköve az emberek jól-létének és életminőségének
fenntartható javítása. Az életminőség magas és folyamatosan javuló szintje az élettel való
elégedettség növekedését eredményezi, amely a helyhez való kötődés erősödésének egyik
meghatározó tényezője. Az életminőség-központú tervezés és fejlesztés a városi lakosok számára is új
lehetőségeket kínál a városias, de egyben természetközeli és egészséges környezetben való élethez.
Budaörs földrajzi adottságai sokszínűek, remek közlekedési infrastruktúrával és helyben hozzáférhető
magas színvonalú szolgáltatásokkal rendelkezik. Kereskedelmi negyedét a környező települések és
fővárosi kerületek is nagyarányban igénybe veszik. Vállalkozásbarát településként kiváló a
munkahelyteremtő képessége, amelyben stratégiai jelentőségű a K+F+I szektor részarányának
növelése. Történelmi emlékeivel, hagyományőrző múltjával, hangulatos utcáival barátságos, kellemes
lakókörnyezetet biztosít a helyiek számára.
Budaörs hosszú távú célja, hogy társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti szempontból is a
tartalmas élet különböző feltételei helyben legyenek elérhetőek és hozzáférhetőek. Az életminőség
budaörsi feltételeinek fejlesztése komplex módon jelenti a jól-létet szolgáló városi szolgáltatások
bővítését, az esélyegyenlőség elvének biztosítását a közszolgáltatások működtetésében, a lakosság
elégedettségét növelő intézményi és műszaki infrastruktúra korszerűsítését, valamint a fenntartható
növekedés reális megvalósítását.
A budaörsi lakosok életminőség-szintjének növelésében előtérbe kell helyezni az egészséges
környezet feltételeinek és a hagyományosan erős identitástudatot megőrző helyi adottságoknak a
fejlesztését. Az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés szempontjának érvényesítése
megvalósítható az önként vállat feladatok kiszélesítésében, az intézmények fejlesztésében, a hiányzó
szolgáltatások letelepítésében.
Az aktív és egészséges életmód támogatását a hiányzó városi sportinfrastruktúrák kiépítésével, a
meglévők kapacitás-bővítésével és szolgáltatás-kiegészítésével lehet megtenni. Elsődleges feladat
megoldani azt, hogy a budaörsi lakosok legnagyobb részben helyben találják meg a sportolási és
rekreációs lehetőségeket, illetve az ezekhez kötődő város szolgáltatásokat és ellátási formákat.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 22 –
Azonban az aktív, egészséges életmód ösztönzése nemcsak a közszolgáltatások fejlesztésén keresztül
érhető el, hanem a lakosság öngondoskodási szintjének növelésével is. Az infrastrukturális feltételek
javításával, az intézményi kapacitások bővítésével, a helyi identitást és összetartozást erősítő
közösségi helyek és szolgáltatások kialakításával a lakosság elégedettségi szintje is tovább növelhető.
2.2.3 „Á3” Élhető környezet biztosítása, a táji-természeti és az épített környezet
értékeinek megőrzése (kompakt város)
A kompakt város eszméjével fémjelzett cél az alábbi területeket öleli fel:
• tudatos várospolitika
• hatékony területhasználat
• szolgáltatások és munkahelyek sokfélesége, elérhetősége
• helyben végezhető munkák elérhetősége
• hatékony infrastruktúra- és közlekedés üzemeltetés
• információs technológiák támogatása
• optimálisan centralizált város
• „okos” növekedés (magas színvonalú szolgáltatások, gyors kötöttpályás közlekedési folyosók
stb..)
• policentrikus városszerkezet
• felhagyott városi területek újrahasznosítása
• multifunkcionális épülethasználat
• közlekedési módok közötti átjárhatóság
• gyerekek tudatos városhasználókká való nevelése
• helyi termékek, szolgáltatások előtérbe helyezése
• zöldfelületek átgondolt hálózata, városi zöldfelületek megőrzése, bővítése, utcai fasorok
létesítése
• meglévő közkertek, közparkok, játszóterek, sportpályák fenntartása, újak kialakítása.
• környezettudatos, fenntartható, értékalapú fejlesztések
Budaörs élhető és harmonikusan működő város, emiatt is a város fejlődését a jövő generációi iránti
nagyfokú felelősségérzettel szükséges megtervezni. A város körül kiemelt jelentőségű természeti
adottságok vannak, a város nemzetiségi kulturális öröksége a mindennapokban is megjelenő erény,
illetve a város a gazdasági és a kereskedelmi szektorban eddig elért eredményei hosszú távon
jelentenek kedvező lehetőségeket a helyi lakosok számára. A helyi természeti, társadalmi, gazdasági,
kulturális értékek megőrzése és megóvása mindenki számára közös érdek, a tudatos városhasználat
és az arra való nevelés pedig a közösségfejlesztés meghatározó eleme. A tudatos városhasználatra
való nevelés nemcsak célkitűzés, hanem elkötelezettség az erősebb közösségi, civil részvétel iránt is.
Mindezekből kifolyólag a városban található oktatási és nevelési intézmények helyi pedagógiai
programjában hangsúlyossá kell tenni, hogy a gyermekek, fiatalok valóban értékként kezeljék és
használják a várost, tudatos városhasználó váljon belőlük. Az oktatás-nevelés folyamatába a civil
szervezetek is bevonhatók jó példák gyakorlati bemutatásán keresztül.
A fentiekben bemutatott átfogó célok megvalósulását hosszú távon az alábbi részcélok szolgálják. A
tervezett beavatkozások nem jelentenek tételese feladatlistát, inkább a célok elérését szolgáló
lehetséges eszközök bemutatása, „kézzel foghatóvá” tétele a funkciójuk. A rövid és középtávú
feladatokat és projekteket – a koncepcióval párhuzamosan és arra építve készülő – integrált
településfejlesztési stratégia tartalmazza.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 23 –
2.3. Részcélok és beavatkozások
2.3.1 R1: A térségi központi szerepkör erősítése
Budaörs a településen elérhető munkahely kínálat, a kiskereskedelmi szolgáltatások és az oktatási és
nevelési intézmények kínálata miatt már jelenleg is egyfajta kistérségi központi szerepet tölt be. A
település célja, hogy az innovatív gazdasági ágazatok fejlődésének ösztönzésével, és lehetőség szerint
a tudásbázis megteremtésével hosszú távon is megtarthassa munkaerő-vonzó szerepkörét, és
diverzifikálja a feldolgozóipari és szolgáltató-központi hátterét.
Formálódnak a település szerepkörei a rekreációs lehetőségek, az egészségügyi ellátás és az egyéb
üzleti és közösségi szolgáltatások tekintetében. A magasabb szintű közszolgáltatások biztosítása
forrásigényes feladat, amelynek a település eddig meg tudott felelni, és a fejlesztési politikája révén
ennek bázisát fenn kívánja tartani és lehetőség szerint bővíteni. A ’smart city’ megközelítés egyes
elemeinek megvalósítása növelheti a település hálózati központi szerepét.
A fizetőképes kereslet megléte, a lakosság képzettsége a szolgáltatói szektor esetében is lehetővé
teszi, hogy a szomszédos településekhez képest magasabb szintű szolgáltatásokat biztosító
vállalkozások is megéljenek (vendéglátástól, a pénzügyi és jogi tanácsadásig, vagy az építészeti
tervezésig). A település célja ezek működésének támogatása, illetve újak megjelenésének ösztönzése.
A helyi cégek a fővárosban elérhető szolgáltatásokkal nem minden tekintetben tudnak versenyezni,
viszont ki tudják használni a milliós piac stabil közelségét.
A közigazgatási funkciók bővíthetősége szempontjából az országos szakpolitika szerepe lesz
meghatározó, azonban a centralizációs folyamatok immanens költségei és a meghosszabbodó
döntéshozatali láncok ismét felértékelhetik a helyben elérhető erőforrásokat és tudásbázist, így a
fennmaradó térségi adottságokat.
Beavatkozások:
• középfokú oktatási kínálat biztosítása;
• emelt szintű szociális és egészségügyi szolgáltatások biztosítása,
• térségi léptékű kulturális és programkínálat fenntartása,
• térségi koordinációs feladatok ellátása a vállalkozásfejlesztés területén,
• térségi közigazgatási feladatok megszerzése.
2.3.2 R2: Természeti és épített értékek megóvása, az idegenforgalom
jövedelemtermelő és munkahely teremtő képességének növelése
A természeti értékeit tekintve a település jó adottságokkal rendelkezik (Natura 2000-es és különböző
karsztos területek), amelyek védelme feladatokat ró a településre. A beépített területek korlátlan
terjeszkedését a jövőben is meg kell akadályozni, miközben fel kell készülni az éghajlatváltozásból
adódó változásokra (egyenetlenné váló csapadékeloszlás, hosszabb hőhullámok, új fajok
megjelenése). Az értékes természeti környezet lehetőségeket is kínál. A „szelíd” turizmusra érdemes
a településnek építenie a környezetileg kevéssé érzékeny területein, elsősorban a hétvégi és családi
rekreációs programkínálat bővítése tekintetében.
A település épített értékeinek megtartása elsősorban a városi életminőség javítását, a városias miliő
fenntartását szolgálja, azonban ösztönző hátteret adhat a tudás-intenzív ágazatok megtelepülésének,
illetve a kialakuló speciális turisztikai ágazatoknak.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 24 –
A turisztikában nemcsak a világszinten egyedülálló attrakciók tudnak versenyképesek lenni, hanem az
egyes rész-piacokat felismerő és azokat színvonalasan kiszolgálni képes szolgáltatás- és programcsomagok
is (pl. konferencia turizmus). Budaörs esetében is át kell tekinteni a kínálkozó
lehetőségeket, és megteremteni a turizmus-fejlesztés szervezeti és pénzügyi hátterét. A település
lehetőségeit tágítja, hogy építhet a főváros közelségére, amely több milliós látogató forgalmat
bonyolít le évente.
Erdőterületek, kopárok és karsztos területek védelme: a beavatkozás elsősorban állami
szerepvállalást feltételez, de önkormányzati feladatként jelentkezik benne olyan építésszabályozás
biztosítása, amely gátat szab a további zártkertesedésnek, beépítésnek vagy a már zártkertes
területeken az építési intenzitás növekedésének és a közműolló szétnyílásának, a karsztos területek
védelme érdekében.
Budaörs sváb épített örökségének, a termesztőtáj megmaradt emlékeinek védelme és
hasznosítása: a pincesor, a meglévő gyümölcs- és szőlőterületek városi szintű védelme és
idegenforgalmi célú bemutatása, hasznosítása, ehhez kapcsolódó fesztiválok, városi ünnepek,
események bevezetése
Tanösvények, erdei tornapályák, nem környezetterhelő outdoor sportlehetőségek fejlesztése a
természeti örökségek területén: különösen a Hosszúréti-patak mentén és a parkerdei területeken
nyílik erre lehetőség, utóbbin a Nemzeti Parkkal együttműködésben lehetséges a fejlesztés.
Beavatkozások:
• a természeti értékek védelmét elősegítő monitoring hálózat kiépítése,
• a védett épületek hasznosulását segítő pénzügyi és támogatási rendszer létrehozása,
• új szabadidő park(ok), és kapcsolódó vonzerők létrejöttének ösztönzése,
• a turizmus szervezeti-intézményi hátterének megerősítése
• turisztikai program- és szálláshelykínálat bővítése,
• konferencia központ létrejötte.
2.3.3 R3: Kedvező és vonzó gazdasági környezet fenntartása, fejlesztése
Budaörsön kiemelkedően magas az egy lakosra jutó munkahelyek száma, amely a város határain
belül megtelepült termelőüzemeknek, szolgáltató-központoknak és kiskereskedelmi egységeknek
köszönhető. Mindez azt jelzi, hogy a város vonzó gazdasági környezetet tud biztosítani az itt működő
cégek számára. A részcél keretében az ezt lehetővé tevő tényezőket szükséges fenntartani, illetve
amennyire lehet javítani.
Biztosítani kell a kedvező adózási környezetet, megtartani az önkormányzat vállalkozásbarát
fejlesztési megközelítését. A kiemelt adózók számára külön kapcsolattartót érdemes kijelölni, annak
érdekében, hogy mind a napi működésben, mind a befektetési döntéseik meghozatala során pontos
és releváns információkkal rendelkezzenek. Elsősorban szervezési feladat az egyablakos ügyintézés
megteremtése, illetve egy hatékony ügyfélkapcsolati rendszer kiépítése, ami nemcsak az
önkormányzati hivatal releváns osztályait öleli fel, hanem az önkormányzati cégeket is. Rendszeres
időközönként ügyfél-elégedettségmérést érdemes elvégezni, hogy kiderüljön, mik azok az elemek, és
folyamatok, amelyeken javítani lehet, illetve a változó gazdasági-társadalmi környezetben milyen új
tényezők és feladatok merültek fel.
A proaktív fejlesztéspolitika szakmai és intézményi háttereként befektetés ösztönző csoportot
érdemes létrehozni a hivatalon belül, amelynek kiemelt feladata az új innovatív tevékenységet végző
vállalkozások budaörsi megtelepedésének elősegítése. Világos felelősségi rend mellett kell kialakítani
azt a csapatot, aki ezzel elsődlegesen foglalkozik, míg az egyes osztályokról (műszaki, pénzügy) kell

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 25 –
azokat a kollégákat kijelölni, akik a szakértelmek rendelkezésre állását biztosítják. Az utóbbiak mátrix
feladatként látják el ezen feladatkörüket, amennyiben szükséges külső erőforrásokat is bevonva.
A részcél eléréséhez az önkormányzatnak a helyi gazdasági élet szervezésében is aktív szerepet kell
betölteni rendezvények, üzleti fórumok szervezésével, vállalati partnerkeresési eszközök
létrehozásával. Fenn kell tartani az együttműködést a gazdasági kamarák és ipartestületek és egyéb
érdekképviseletek helyi szervezeteivel, szükség szerint bevonva őket ezekbe a tevékenységekbe,
illetve támaszkodva azok erőforrásaira, kiegészítve azok gazdaságélénkítő tevékenységét.
A vállalkozások számára továbbra is meghatározó tényező a stabil és kiszámítható gazdasági és
adózási környezet biztosítása. A városnak ebben korlátozott lehetőségei vannak, azonban az is fontos
tényező, hogy azokon a területeken ne hajtson végre hektikus változtatásokat, amelyekre ráhatása
van. A magán és közszolgáltatókkal együttműködve, az önkormányzatnak érdemes szerepet vállalnia
a közösségi közlekedési szolgáltatások (járatszámok, viszonylatok) összehangolásában, a dolgozók
munkába járásának könnyítése érdekében. A fentieket kiegészíti a települési közbiztonság jó
szintjének fenntartása.
Beavatkozások:
• hatékony ügyfélkapcsolati rendszer működtetése (önkormányzat és cégei tekintetében),
• közreműködés a közösségi közlekedési szolgáltatások (járatszámok, viszonylatok)
összehangolásában, a dolgozók munkába járásának könnyítése érdekében,
• befektetés-ösztönzést segítő csoport kialakítása a hivatalon belül (mátrix rendszerben),
• vállalkozás-szervezési és koordinációs feladatok ellátása, vállalkozói események szervezése,
• együttműködés a kamarák helyi szervezeteivel.
2.3.4 R4: Magas hozzáadott értéket előállító (K+F+I) tevékenységek Budaörsre
vonzása
A korábban felvázolt jövőképpel összhangban a település egyik fontos feladata, hogy elősegítse a
magas hozzáadott értékű termékeket előállító vállalkozások számának és foglalkoztatási
kapacitásának bővítését. Ennek fontos eleme az innovatív termékeket előállító cégek városba
vonzása, illetve az induló (start up) vállalkozások felfutásának segítése. A részcél elérésének lényeges
eszköze a nagyvállalati – lehetőség szerint kutatási tevékenységet is folytató – központok
megtelepedésének segítése. A megfelelő, jó elérhetőséggel rendelkező, közművesített, vagy
közművesíthető ingatlan(ok) és a képzett munkaerő kínálat mellett felértékelődnek a helyben
elérhető szolgáltatások is.
Lehetőség szerint, arra kell a városnak fókuszálnia, hogy a termék életpályája kezdeti szakaszában
lévő, innovatív termékeket előállító cégek jelenjenek meg a településen, számolva azzal is, hogy ezek
egy része pár éven belül eltűnhet, viszont a sikeres innovatív cégek képesek újabb és újabb termékek
bevezetésével stabilizálni működésüket. A meglévő nagyfoglalkoztatók megtartása mellett ez
biztosítani tudja a város gazdasági bázisának stabilitását, és a térségi szinten is kiemelkedő
munkahely-kínálatot.
A helyi kutatási-fejlesztési háttér létrejötte érdekében a településnek érdemes lesz középtávon
erőfeszítéseket tennie. Távlati célként egy felsőoktatási intézmény kihelyezett tagozata, vagy egy
országos kutatóintézet megtelepedése tud lökést adni a helyi innovációs „ökoszisztéma”
kialakulásának. Egy innovatív technológiai témához kötődő (pl. informatikai, vagy távközlési profilú)
szakképző intézmény létrehozása szintén a tudásalapú gazdaság kiépülésének fontos eleme lehet.
Az önkormányzat a részcél teljesülése érdekében az eddig is végzett befektetés-ösztönzési
tevékenység mellett, koordinációs feladatokat láthat el, segítve az információ-áramlást, és az

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 26 –
esetleges formálódó klaszter-kezdemények létrejöttét. Az Okos város létrehozása érdekében
megvalósított beruházások szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy egy ösztönző, innovatív közeg jöjjön
létre, illetve, hogy a hálózatos működés megvalósulhasson.
Beavatkozások:
• befektetési helyszínek előkészítése,
• középfokú oktatás szakmai profiljának lehetőség szerinti igazítása a helyi munkaerő-piaci
elvárásokhoz;
• üzleti infrastruktúra fejlesztés,
• lobbizás felsőoktatási kihelyezett tanszék, vagy kutatóközpont telepítése érdekében,
• K+F tevékenységet folytató vállalkozások számára adókedvezmények biztosítása,
• egyablakos ügyintézés, befektetés-ösztönzési csoport.
2.3.5 R5: Közösségi terek megújítása, kiépítése, közművelődési intézmények
infrastrukturális megújítása, a szabadidős és kulturális kínálat bővítése
A koncepció és stratégia készítésének partnerségi szakaszában lezajlott fókuszcsoportos
megbeszélés, illetve lakossági észrevételek elemzése során egyértelműen kirajzolódott, hogy az itt
élő népesség fontos problémája, a közösségi terek, fórumok hiánya, a meglévő kulturális és
szabadidős kínálat szűk szegmense. Korlátozottan állnak rendelkezésre olyan terek a környék lakosai
számára, melyek alkalmasak találkozási pontként illetve alkalmanként nyilvános események,
programok lebonyolítására is megfelelőek. Hiányoznak a településről a minőségi kiskereskedelmi
üzletek, üzleti tárgyalásra is alkalmas éttermek, kávézók. Az itt élők többsége igényelné, hogy
helyben találja meg a kulturált szórakozás feltételeit. Ezek a lehetőségek ugyan részben már jelenleg
is adottak, (pl. Budaörsi Latinovits színház), a lakosság mégis inkább a budapesti lehetőségeket keresi.
Budaörs célja a közösségi tereinek megújítása, kiépítése, közművelődési intézmények
infrastrukturális megújítása, a szabadidős és kulturális kínálat bővítése.
A humán infrastruktúra rendszeréhez közvetlenül kapcsolódnak a közösségi és kulturális
infrastruktúrák, valamint a kulturális és szabadidős alapszolgáltatások. A kultúrához, a
közművelődéshez, és a szabadidő-eltöltéséhez, a rekreációhoz köthető fejlesztéseknek
alkalmazkodniuk kell a helyi sajátosságokhoz, és illeszkedniük szükséges a városi lakosság
életminőség-fejlesztésének átfogó céljához. Budaörsön a kulturális és szabadidős kínálat bővítésében
hangsúlyozni kell a helyi kulturális értékeket, a német nemzetiséghez kötődő hagyományőrző
rendezvényeket, valamint az ismertséget, turisztikai látogatottságot növelő új programok
létrehozásában.
Budaörs hosszú távú célja a kulturális-közművelődési intézmények funkciómegosztásának,
szolgáltatás-bővítési lehetőségeinek újragondolása, valamint infrastrukturális megújítása. A
közművelődési intézmények infrastrukturális megújításával, valamint a szabadidős és kulturális
kínálat bővítésével egyrészt a helyi lakosok elégedettségi szintje növelhető, másrészt Budaörs, mint
kulturális város ismertté tehető szélesebb körben is. A szétaprózott kulturális kapacitások
megszűntetése, az elavult kulturális és szabadidős infrastruktúrák felújítása és a hiányzók
megteremtése, közösségi terek létrehozása, és multifunkcionális központok kialakítása
nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a budaörsi lakosok ezeket a szolgáltatásokat helyben vegyék
igénybe, ezzel erősítve a vonzó kisvárosi környezet feltételrendszerét. A kulturális és szabadidős
fejlesztésekben különösen fontos a magas színvonalú ifjúsági szórakozási lehetőségek kiépítése.
A közterületi minőség javítására való igény kiemelten jelentkezik a történelmi belváros főutcájára
vonatkozóan. A jelenleg városközösségi funkcióknak otthont adó központ valódi fórummá tételének,
legfontosabb gátja a települést kettészelő 1. számú főút. A 2015. január elsejével bevezetésre kerülő

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 27 –
megyei matrica rendszer, az addig is nagy forgalmat bonyolító 1. számú főút terhelését tovább
növelte. A település célja az 1.sz. főút forgalmának egy másik kelet-nyugat irányú feltáró útra való
terelése, a belváros tehermentesítése, annak kerékpáros és gyalogos barát jellegének erősítése. Az
ilyen módon forgalomcsillapított belváros alkalmassá válik egy élő közösségi fórum kialakítására, a
minőségi vendéglátás és szolgáltatások befogadására.
A lakossági igények felmérésekor többször került szóba a piac kérdése. A piacterek a kereskedelmi
szempontokon túlmenően fontos térszervező és identitást erősítő erővel bírnak, fontos helyszínei a
közösségépítésnek. A kereskedelmi útvonalak kereszteződésében található település régi
hagyományokkal rendelkezik piac működtetése szempontjából, a településen sokáig önellátó
agrártermelés folyt. Mára a helyi agrártermelés szinte teljesen eltűnt, jelenleg egy termelői piac
működik a városban, mely egyre népszerűbb. a lakosok körében. A piac működtetésének célja nem
kizárólag a profit termelése, hanem a közösség identitásának erősítése, a helyi lakosság életminőség
javítása.
A közösségi terek megújításának fontos helyszíne lehet a Zichy major, mely befogadója lehet a helyi
piacnak is. Ezen a helyszínen adott napokon üzemelne csak a piaci kereskedelmi tevékenység. A
területen kulturális-művészeti központ, igazi pezsgő közösségi „tér” kialakítása a cél, mely hétköznap
is kínál kikapcsolódási lehetőséget. A Templom tér és Zichy major városépítészeti összekapcsolásával
kialakulhat egy észak-dél irányú kulturális tengely, teret adva kiállításoknak, kézműves-műhelyeknek,
kulturális programoknak. Ezen a tengelyen további épületek rehabilitációja, bővítése és átalakítása is
elképzelhető a városközpont kulturális megújítása érdekében.
Kiemelt hangsúlyt kell fektetni az intézmények minőségi, arculattudatos infrastrukturális megújítása
mellett, a programkínálat bővítésére, a marketing rendszerek és a tájékoztatás korszerűsítésére. A
különböző rendezvények, utcai vásárok kiváló eszközei a lakosság városi identitásának erősítésének.
Beavatkozások:
• A helyi kulturális és szabadidős programok kínálatának bővítése a helyi igényeknek
megfelelően, ismertségük növelése a városon kívül is, térségi és országos szinten.
• A korosztályi elvárásokhoz igazodó kulturális és szabadidő programok szervezése: gyermek-
és ifjúsági rendezvények számának növelése, idősek számára az élethosszig tartó tanulás
feltételeinek megteremtése.
• Városi Ifjúsági Klub fejlesztése, amely térségi kulturális központ szerepkört is betölthet.
• Együttműködés és partnerség erősítése a kulturális és más térségi intézmények, valamint a
civil szervezetek között.
• Kulturális jellegű civil kezdeményezések támogatása.
• Kulturális és közművelődési intézmények teljes körének akadálymentesítése.
• Városközpont rehabilitáció, kulturális központ kialakítása
• A belvárosi kerékpárút-hálózat kiépítésének befejezése
• Meglévő közkertek és közterek funkcióbővítő megújítás: lehetőség szerinti
forgalomcsillapítás, zöldfelületi és infrastrukturális rehabilitáció, új közösségi funkciók (pl:
játszóterek, szabadtéri fitness, padok, világítás, szemetesek) a lakossági igények alapján.
• Új közösségi zöldfelületek létesítése: önkormányzati tulajdonú területeken,
településfejlesztési szerződéssel magánberuházások területén, kisajátítással.
• Óvoda, iskola, művelődési ház intézménykert fejlesztések: aktuális intézményfejlesztési
beruházás részeként az intézményi kertek zöldfelületi és funkcióbővítő fejlesztése, a
szabadtéri kulturális kínálat növelése.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 28 –
2.3.6 R6: A helyi lakosság igényeit kielégítő szolgáltatások fejlődésének
ösztönzése megerősítése
Egy város lakosságának elégedettségi szintje, valamint a város külső megítélése nagymértékben függ
a helyben található szolgáltatások jellegétől és minőségétől, valamint az identitásépítésre alkalmas
szerepüktől. A közszolgáltatások fejlesztésén túl szükség van lehetőséget teremteni a városban olyan
szolgáltatások letelepedéséhez, amelyek magas színvonalat képviselnek, és amelyek a helyi lakosság
életminőségének és jól-létének fenntartható növekedéséhez közvetlenül és közvetetten is
hozzájárulnak.
Budaörs hosszú távú célja a társadalmi identitást és összetartozást erősítő, a lakosság igényeit
kielégítő szolgáltatások vonzása a városba, és olyan feltételrendszer megteremtése, amelyek
ösztönzőleg hatnak ezeknek a szolgáltatásoknak a helyi fejlődésére.
Az önkormányzatnak a közszolgáltatások területén van lehetősége közvetlen módon javítani az itt
élők életminőségét, azzal hogy folyamatosan emeli az oktatási, egészségügyi és szociális
szolgáltatások színvonalát. A színes kulturális háttér fenntartása szintén fontos eleme ennek a célnak,
amelyben szerepet kap, hogy működik-e művelődési központ, és milyen programokat kínál, van-e
színház, helyi TV, vagy könyvtár. A szolgáltatások könnyű fizikai és digitális elérhetősége is számítani
fog a szolgáltatásokról kialakuló imázs megalapozásában.
Közvetett eszközökkel tud hatni a település arra, hogy az igénybe vehető szolgáltatások köre tovább
bővülhessen, például ahogy a piaci alapon működő egészségügyi ellátások megjelentek a városban. A
település főutcájának létrehozása, ami önálló célként is megjelenik fontos eszköze a szolgáltatási
bázis területi megalapozásának. A városközpont fejlesztés céljához kapcsolódik az éttermi és
vendéglátó ipari kínálat bővítése (éttermek, kávéházak), illetve, hogy legyenek helyben is igényes
szórakozó helyek. A település központi jellegét jelzi az is, hogy egyéb speciális szolgáltatások is meg
tudnak-e élni a városban (a bicikliszerviztől a kutyakozmetikáig).
A helyi vállalkozások számára biztosított adókedvezményekkel, kedvezményes ingatlan bérleti
kondíciókkal, területbiztosítással, esetleg hitelkonstrukciókkal érhet el az önkormányzat ezen a
területen eredményeket. Ezek együttesen a helyi gazdaság erősödését segítik, és egyúttal a helyi
(térségi) vásárlóerő Budaörsön belül tartását is szolgálják.
Beavatkozások:
• a „főtér” és forgalomcsillapított főutca megteremtése, vállalkozások betelepülésének
ösztönzése,
• igényes vendéglátóipari szolgáltatói kör kiépülésének ösztönzése,
• speciális szolgáltatások beindításának elősegítése, vásárló-utca létrehozása,
• adókedvezmények, előnyös bérleti konstrukciók kialakítása,
• A kulturális gazdaság és kereskedelem (pl. galériák, aukciósházak) a városban való
letelepedését ösztönző vállalkozásbarát környezet kialakítása.
2.3.7 R7: Városrészek harmonikus fejlesztése, életképes szomszédsági területek
fenntartása
A rendszerváltást követően a kedvező szerkezeti helyzetben lévő települések, mint pl. Budaörs is,
magához vonzották a fejlesztőket, dinamikusan kezdtek el fejlődni, területükön megjelentek a
kevésbé terhelő ipari parkok. A város tudatosan élt a helyi adók szabályozásával, infrastuktúrális
fejlesztései, minőségi munkaerő igénye a magasan iskolázott népességet vonzotta. A beköltözők

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 29 –
jelentős száma már az 1980-as években érzékelhető volt, melynek oldása érdekében történt meg
központi forrásból a lakótelep építés. Budaörs napjainkra elérte növekedésének határait. Az
önkormányzat és a gazdasági szereplők is csak korlátozott nagyságú beépíthető területtel
rendelkeznek. Az élhetőség biztosítása a táji-természeti és az épített környezet értékeinek megőrzése
érdekében (kompakt városi modell) cél, a városrészek harmonikus fejlesztése, policentrikus
városszerkezet kialakítása, az „okos” növekedés segítése.
A policentrikus városszerkezet kialakítása, a különböző városrészek magas színvonalú ellátásának
biztosítása érdekében az alulhasznosított és meglévő területek intenzív kihasználása, rehabilitációja
indokolt. A városi alközpontok létrehozásával/fejlesztésével csökkenthető a káros anyag kibocsátás,
enyhíthetők a parkolási nehézségek.
Beavatkozási helyszínek:
• Csíki pihenőkert, LM Magyarország telke
• Szilvás területe
• Kamaraerdő
• Templom tér és környéke
• Budaörs Alközpont területe
• Volt kenyérgyár területe
A szuburbanizációs folyamat egyik legfontosabb következménye a lakófunkció és az élhető
környezet, természetvédelem konfliktusa. Már a rendszerváltás előtt is számottevő volt a
zártkerteken és üdülőterületeken való letelepedés, mely folyamat napjainkban is érzékelhető. Ezeken
a területeken általános probléma a megfelelő intézményi és műszaki infrastruktúra hiánya. Jelentős a
műszaki infrastruktúra hiányából fakadó környezetterhelés. A volt zártkertes területeken az önkényes
használati funkcióváltás az ahhoz szükséges műszaki átalakítási feltételek megteremtése nélkül zajlik.
A megfelelő feltáró úthálózat és közműellátás nem biztosított. A közüzemű vízellátás az érintett
területek jelentős részén nem-, és elenyésző részén is csak részlegesen áll rendelkezésre, a szennyvíz
közcsatornával való elvezetése nincs kiépítve, hiányából adódóan jelentős a talajszennyezés, amely
veszélyezteti a felszín alatti vizek vízminőségét. Megoldatlan a felszíni vízelvezetés, vízfolyások,
horhosok közlekedési terültként is hasznosulnak, ezért betemetések fordulnak elő. Szűk utcahálózat
a közlekedés biztonságát nem szolgálja. Illegális szemétlerakás is környezetterhelést okoz. Továbbra
is cél, hogy a fejlődés szabályozott, ellenőrzött, ütemezett keretek között, a szükséges infrastruktúra
fokozatos kiépítése mellett valósuljon meg. Cél, hogy életképes szomszédsági területek alakuljanak
ki, ne jöjjenek létre kedvezőtlen arculatú, szervetlenül kapcsolódó városrészek.
Beavatkozási helyszínek:
• Frankhegy
• Alsószállás, Felsőszállás (jelenleg külterület)
2.3.8 R8: Energiahatékony városüzemeltetés, közműellátottság javítása
A komfortos életkörülmény, az elvárt környezetvédelem és a gazdaságos fenntarthatóság biztosítása
csak átgondolt, energiahatékony városüzemeltetéssel, igényes közműellátással valósítható meg. Az
ezt szolgáló közműellátás javításának célja:
• a közműellátottság javítása élhetőbb, komfortosabb életkörülmény biztosítása
– ellátottság növelése
• energiahatékonyság növelése
– a környezeti állapot védelmének javítása, környezetterhelés csökkentése

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 30 –
– a fenntartási költségek csökkentése
• a klímaváltozás hatásainak a kezelése
Ellátottság növelését szolgáló fejlesztési feladat a település beépített, illetve beépítésre szánt
területén a komfortosabb, élhetőbb életkörülmény biztosításához a teljes közműellátás biztosítása
szükséges. A teljes közműellátáshoz biztosítani kell a közüzemű vízellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés,
a villamosenergia ellátás, a földgázellátás, a távhőellátás megoldását, a megújuló energiahordozók
szélesebb körű bevonását az energiaellátásba, valamint a csapadékvíz veszélyeztetés
mentes elvezetését. Jelenleg teljes közműellátás csak a belterületen áll rendelkezésre, s ott sem
teljes körűen (pl. Frankhegy), illetve, a rendelkezésre álló lehetőséget sem használja ki valamennyi
érintett ingatlan.
Élhetőség javítására közműfejlesztési feladat a jelenleg részlegesen, vagy hiányosan közművesített
beépített, beépítésre szánt területeken, továbbá az új beépítésre szánt fejlesztési területeken a teljes
közműellátáshoz szükséges közműhálózat fejlesztéseket és az érintett ingatlanok rácsatlakozását
megoldani.
A beépítésre nem szánt területeken is a közművesítést úgy kell megoldani, hogy a szükséges
tartózkodás és a hatékony termelés igényéhez szükséges közművesítés a környezet lehető legkisebb
terhelésével álljon rendelkezésre.
Közműellátás fejlesztése szükséges a környezeti állapot javításához is. Három közművekkel
összefüggő tényező befolyásolja, terheli a környezeti állapotot:
• a megfelelő, illetve szükséges közművesítés hiánya,
• a közművek üzemeltetésével okozott szennyezés,
• a közművek jelenlétével, azok elhelyezésével, elrendezésével okozott környezetterhelés.
A megfelelő közművesítés hiánya jelentős környezetterhelést okoz. A közcsatorna hálózat hiányából a
talajszennyezés, a megfelelő energiaellátás hiányából a levegőszennyezés elkerülhetetlen.
A közművek üzemeltetésével okozott szennyezések csökkentésével is lehet a környezeti állapotot
javítani. Ide sorolható pl. a szennyvízátemelő műtárgyak védőtávolság igénye, amelynek a
korszerűsítésével (bűzzáróvá és zajvédetté tételével) a védőtávolság igénye, a környezetterhelése
csökkenthető.
A helyzetelemzés során megállapításra került, hogy az utóbbi időkben ismét növekedett a közmű
üzemeltetéssel kapcsolatos légszennyezés, amelyet a levegőt erősebben terhelő hagyományos
szilárd tüzelőanyag használatának újabb növekedése okoz. A jól kiépített vezetékes energiahordozó
ellátásával korábban már kiváltották a hagyományos szilárd tüzelést, hozzájárulva a levegő
tisztaságának a javításához. Meg kell azonban említeni, hogy az utóbbi években a családok gazdasági
nehézségeinek hatására, ahol az épületek műszaki adottságai azt lehetővé teszik, egyre többen
használnak újra hagyományos nem vezetékes energiahordozót is költségeik csökkentésére, amellyel
kedvezőtlen légköri viszonyoknál rontják a környezeti állapotokat.
Budaörsön a „kedvező” vezetékes energiaközmű ellátottsággal már korábban elért környezeti állapot
megőrzése fontos. A környezeti állapot javítását szolgálná a hagyományos szilárd tüzelőanyag helyett
a környezetbarát megújuló energiahordozók alkalmazásának előtérbe helyezése. Ennek szélesebb
körű elterjedését ma még a jelentősebb beruházási költségei, annak hosszabb megtérülési ideje
fékezi, de nagyszériás termék előállítás elindulása a beruházási költségek várható csökkentését fogja
eredményezni.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 31 –
Ez irányú törekvések az utóbbi években már tapasztalhatók a megvalósított, illetve folyamatban levő
napenergia hasznosítást szolgáló beruházások, napkollektorok, napelemek elhelyezésével, de ennek
mértéke jelenleg még energiagazdálkodási szempontból nem jelentős.
A közművek elhelyezésével összefüggő környezetterhelések a közterületek látványát rontják és a
közterülettel való racionális gazdálkodás lehetőségét zárják ki. Ezt a környezetterhelést elsődlegesen
a föld felett elhelyezett közművek okozzák, de a földalatti elhelyezés is hatással van a föld feletti
terek hasznosítási lehetőségére. A föld feletti terek felszabadításával, a felszabadított területen a
fasorok elhelyezésével a környezeti állapot és látvány is javítható.
A közművek okozta környezetterhelést a közművek föld feletti és földalatti racionálisabb
elhelyezésével lehet csökkenteni. Ennek elérése érdekében megvalósítandó első lépés, hogy új föld
feletti hálózatépítésre már nem kerülhet sor. A korábbi föld feletti elhelyezéssel épített közműveket
fokozatosan föld alá kellene áttelepíteni. Ezek segítségével a föld feletti terek terhelése
csökkenthető, amely fasor telepítését teszi lehetővé a környezeti állapot javítására.
A földalatti terekkel is gazdálkodni kell, mert kihatással van a föld feletti terek hasznosítási
lehetőségére.
Az energiahatékonyság javításának célja a környezetterhelés csökkentése mellett a fenntartási
költségek csökkentése is. A fenntartási költségek csökkentése valamennyi közműre vonatkozóan a
fogyasztás csökkentésével érhető el, amely a személyes takarékosságra törekvéssel és a takarékos
fogyasztású berendezések alkalmazásával érhető el. Ehhez a fogyasztóknak a közművekkel
kapcsolatos tudat és szemléletformálása szükséges.
A közműköltségek jelentősebb hányada az energiaellátás területén jelentkezik, így annak
gazdaságosabb megoldása a fenntartási költségek alakulását befolyásolja.
Az energiaigények a technológiák és a lakásfelszereltség fejlődésével növekszik, s ezzel egyre
költségigényesebb üzemeltetéssel elégíthető ki. Az így növekvő költség-terhelés a fenntartható
fejlődési folyamat fékezőjévé vált, ennek megállítása társadalmi-gazdasági feladattá vált.
Ezért megoldást kell keresni – a komfortszint, és a termelőképesség csökkentése nélkül – az
energiaellátás költségterheinek a mérséklésére, amely a fejlődés fenntarthatóságát segítené elő. Az
első lépést jelentő energiatakarékosságra való törekvést követően megoldást az optimálisabb
energiahordozó szerkezet kialakításával, a hagyományos vezetékes és nem vezetékes
energiahordozók mellé a megújuló energiahordozók nagyobb részarányú bevonásával lehet elérni. A
megújuló energiahordozó hasznosításához szükséges beruházás ugyan költségigényes, de
üzemeltetési költsége a hagyományos energiahordozókhoz (hálózati gáz, hálózati villamosenergia)
képest minimális.
A megújuló energiahordozók hasznosítási lehetősége korlátozott, alkalmazásra elsődlegesen a
napenergia vehető igénybe, napkollektorok-napelemek alkalmazásával, továbbá a föld energiája
hasznosítható.
Vízi-közműveket érintően is jelentkeznek fenntartási költségeket csökkentő fejlesztési igények. Ezek
közül elsődleges feladat, hogy a közüzemű víz felhasználása ténylegesen csak azokon a fogyasztási
helyeken történjen (ivás, főzés, fürdés, fogmosás), ahol az ivóvíz minőségű vízre szükség van. A házi
kutak, a helyi vízbeszerzés kialakításának segítségével a nem ivóvíz minőségű vízigény kielégíthető,
csökkentve ezzel a drágább ivóvíz fogyasztását. További ivóvíz igény, s ezzel költség megtakarítás
érhető el épületgépészeti beavatkozás, fejlesztés segítségével, a szürkevíz hasznosításával.
A klímaváltozás hatásainak a kezelését igényli annak két fő hatása:
• a megváltozott csapadék-viszonyok
• a hőmérséklet-növekedés

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 32 –
Változnak a csapadék viszonyok, egyrészt rövid idő alatt nagy intenzitású záporok veszélyeztetik az
épített környezetet és a természeti környezetet csak úgy, mint az erdőterületeket. Budaörs nagyon
változatos topográfiai adottsága mellett kialakult, illetve kialakított vízelvezető rendszerek a nagy
záporok zavarmentes levezetését nem tudják biztosítani. A jellemző nyílt árkos vízelvezetés,
megfelelő kialakításának, karbantartásának hiányosságai miatt a nagy záporok levezetésére nem
alkalmasak. A megfelelő vízelvezetés, víztárolás kialakításának hiánya komoly veszélyeztetést okoz.
Ennek elkerülésére a várost fel kell készíteni a nagyobb intenzitású záporok fogadására. Fejleszteni
kell a vízelvezetés hálózati rendszerét és növelni kell a helyi víz-visszatartás lehetőségét.
A klímaváltozás okozta hatás, hogy a csapadékesemények hiánya is megjelenhet, amely nagy
szárazságokat hoz, ez a természeti környezetben, a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban jelent
komolyabb megoldandó feladatokat.
A klímaváltozás okozta felmelegedés kezelése jelentős energiaellátási fejlesztést igényel. Az
energiaigény növekedése egyre költségigényesebb energiatermelő beruházással és üzemeltetéssel
elégíthető ki. Erre megoldást az energiaellátásban a megújuló energiahordozók szélesebb körű
bevonása eredményezhet.
Beavatkozások:
• Közintézmények energiahatékony fejlesztése: megújuló energiák használatával a hűtés, fűtés,
világítás, melegvízellátás, villamosenergia ellátás terén,
• Energiahatékonyság javítása: építészeti és épületgépészeti beruházásokkal, hőszigetelés,
árnyékolás, extenzív tetőkertek létesítése lapos tetős felületeken, a hő- és vízszigetelés, UV
védelem kiegészítő elemeként,
• Szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése a szennyvíztisztítás magasabb fokozatú megoldása,
Termálkincs és a föld energiájának használata az energiaellátásban,
• Hulladékudvarok létesítése: a lakossági veszélyes hulladék fogadása és kezelése,
ártalmatlanítása érdekében.
2.3.9 R9: A helyi igényekhez alkalmazkodó humán intézményrendszer minőségi
fejlesztése, a fenntarthatóság elve szerinti racionális működtetés
Budaörs város fejlett humán intézményrendszerrel rendelkezik, amely nemcsak helyi, hanem térségi
feladatokat is ellát. Az intézményhálózat fenntartható működtetése és színvonalának folyamatos
növelése kiemelt feladat a városban. A szociális ellátások minden formája kiépült, az egészségügyi
központ komplex szolgáltatást nyújt, az oktatási intézmények az ország élvonalában teljesítenek.
Budaörs hosszú távú célja egyrészt a népességnövekedés jövőbeli alakulásának függvényében a
humán intézményrendszer folyamatos kapacitás-bővítése, másrészt minőség-fejlesztése a
fenntarthatóság elvének előtérbe helyezésével. A jövőben a humán közszolgáltatások
intézményrendszerének fejlesztésében rugalmasan kell alkalmazkodni a helyi igények változásához,
amellyel a város népességének életminősége közvetlenül is javítható. A társadalmi szolgáltatásokat
nyújtó közintézmények és a humán infrastruktúra racionális működtetésében hangsúlyozni szükséges
a partnerség szerepét és a hálózatos fejlesztések lehetőségét az interszektorális hatások
érvényesítésén keresztül.
A humán intézményrendszer minőségi fejlesztésében fontos kiemelni az esélyegyenlőség elvének
érvényesítését, ezáltal a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés magas szintű biztosítását minden
lakos számára. A város esélyegyenlőségi csoportjainak igényeit figyelembe véve a helyben nyújtott

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 33 –
szolgáltatások bővítésében és szélesítésében nagymértékben lehet támaszkodni a civil szervezetek
tevékenységeire.
Beavatkozások:
• Az egészségügyi és a szociális alap- és szakellátás intézményei közötti vertikális és horizontális
együttműködés erősítése az integrált ellátás feltételeinek megteremtésével.
• A humán intézményrendszer kapacitás- és szolgáltatás-fejlesztése a térségi szerepkör
erősítésével.
• A preventív szemlélet előtérbe helyezése az egészségügyi alapellátás működtetésében,
ennek hatékony támogatása az önként vállalt feladatok kiszélesítésével.
• Jelzőrendszer működtetése a szociális ellátásban, különös tekintettel az esélyegyenlőségi
csoportokra.
• Többcsoportos új bölcsőde kialakítása.
• Meglévő bölcsődék és óvodák kapacitásának bővítése a népességnövekedés függvényében,
Humán infrastruktúra intézményrendszerének teljes körű akadálymentesítése.
2.3.10 R10: Az egészséges életmód, az aktív kikapcsolódás feltételeinek
erősítése
A rendszeres testmozgás, az aktív életvitel kedvezően hat az egészségi állapotra, a jó egészség pedig
a magas életminőség alapfeltétele. Az épített környezet számos módon támogathatja az egészséges
életmód feltételeit, elsősorban az egészségmagatartás befolyásolásán keresztül. A közösségi
sportolásra lehetőséget adó lakókörnyezet, az aktív kikapcsolódás különböző formáit nyújtó
települési sportinfrastruktúra, az egészséges életmódot komplex módon elősegítő közintézmények és
közszolgáltatások a vonzó és élhető város fontos ismérvei.
Budaörs hosszú távú célja az egészséges város sokoldalú feltételrendszerének megteremtése,
amelyben kiemelt feladat az egészséges életmód és az aktív kikapcsolódás városi lehetőségeinek
erősítése. Az életminőséget, a lakosok elégedettségét és a város megítélését nagymértékben
befolyásolja a helyben elérhető és mindenki számára hozzáférhető szabadidős és sport szolgáltatások
mennyisége és minősége. Budaörsön jelenleg jelen lévő sportlétesítmények magas színvonalú sport,
szabadidős és rekreációs igényeket képesek kielégíteni és számos helyi sportegyesület használja
ezeket. Azonban a lakossági igények folyamatosan növekednek és újabb elvárások születnek,
amelyekhez rugalmasan szükséges alkalmazkodni sportolási és szabadidős lehetőségek
kialakításakor. A jövőben a meglévő sportlétesítmények kapacitásait és szolgáltatásait szükséges
növelni, így azok térségi funkciókat is képesek ellátni. A sportolási, szabadidős és rekreációs feltételek
megteremtésében és fejlesztésében figyelembe kell venni a civil kezdeményezéseket, így azok
jelentékeny módon hozzájárulhatnak a közösségfejlődéshez, a helyhez való kötődéshez is. Fontos és
elérendő, hogy a helyi közösség önszerveződéseivel aktívan részt vegyen az egészséggel összefüggő
döntések előkészítésében.
A különböző korosztályok számára egyaránt az aktív kikapcsolódást nyújtó közösségi terek,
sportpályák, multifunkcionális intézmények fejlesztése nemcsak a lakosság egészséges életmódjának
feltételeit biztosítják hosszú távon, hanem az élhető városias környezet adottságait is jelentős
mértékben javítják.
Beavatkozások:
• Közösségi terek fejlesztése az aktív testmozgás lehetőségeinek és igényeinek megfelelően: pl.
játszótereken parkfitnesz létrehozása.
• Szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 34 –
• Sportolással, aktív szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos hiányzó infrastruktúrák kiépítése.
• Sportolással, aktív szabadidő-használattal összefüggő rendszeres rendezvények szervezése a
helyi és a térségi lakosok számára.
• Egészséges életmóddal és aktív kikapcsolódással kapcsolatos infrastruktúra akadálymentes
kialakítása.
• Kerékpársávok és kerékpárutak fejlesztése: a KRESZ biztosította új lehetőségek (kerékpáros
nyom, egyirányú utcában ellenirányú kerékpározás, városi kerékpárhálózat
infrastruktúrájának kiépítése
• Futópályák, futókörök, szabadtéri sportterek, sportpályák fejlesztése: a közkertek, lakótelepi
zöldfelületek, oktatási intézmények funkcióbővítő fejlesztésével
2.3.11 R11: Biztonságos közlekedés, fenntartható mobilitás
A város egyedülálló közlekedési potenciállal rendelkezik: területét három autópálya (M0, M1, M7) is
átszeli, amelyek egyben nemzetközi főútvonalak (E60, E75). Az autópályák azonban nem csak érintik
a települést, hanem a kiépített felhajtók révén közvetlen kapcsolatot is teremtenek.
A város déli részén húzódik a Budapest – Komárom – Győr – Hegyeshalom villamosított vasútvonal. A
budaörsi vasútállomás szerepe, utasforgalma a MÁV elővárosi közlekedés-fejlesztési terveivel
párhuzamosan növekedhet a közeljövőben.
A közlekedési szempontból hatalmas gazdasági előnyt jelentő autópálya, vasút és az 1-es út okozza
azonban a legtöbb problémát is. Az autópálya és a vasút megosztja a település déli és északi részét, a
két átkötés korlátozottan biztosítja a településrészek kapcsolatát. Az 1-es főút kettészeli a belvárost,
és mindeddig nem sikerült megoldani tehermentesítését, ami a közlekedésfejlesztés nagy
problémája.
Az autópálya menti kereskedelmi-szolgáltató területek feltárásának egyes szakaszai már elkészültek,
a szerviz út meghosszabbításával, a városi úthálózattal való kapcsolatok megteremtésével az 1-es
főút legbelső, legkritikusabb szakaszának tehermentesítése javítható. A tehermentesítő utak akkor
hatékonyak, ha a közlekedési szolgáltatás minősége magasabb tud lenni, mint az 1-es út szolgáltatási
minősége főleg a sebesség és az áteresztő képesség terén. Az átmenő forgalom kiszorítása mellett, a
jelenleg balesetveszélyesnek minősített csomópontokat biztonságosabbá kell tenni.
Nagyon fontos továbbá a lakóutcák, ill. a hegyvidék gyűjtőútjainak fejlesztése, hangsúlyosabbá tétele.
A belváros környezetében a parkolási igények magasabb szintű kielégítésére van szükség, a jelenleg
rendelkezésre álló területek jobb kihasználásával, városképi szempontból is megfelelő kialakításával,
kedvezőbb helyzetet kell teremteni. Közösségi közlekedési eszközök végállomásainak, jelentősebb
forgalmú megállóinak környezetében P+R parkolókat kell létesíteni.
Budaörs a főváros irányából, kerékpárutak szempontjából, átmenő forgalmú terület. Kerékpárutakat
É-on az 1-es út mentén Budakeszi felé, D-en a Hosszúréti-patak völgyében Törökbálint, Biatorbágy
felé lehet létesíteni, megvalósításuk már a közeljövőben fontos lenne. A kiránduló forgalom, a
szabadidős funkciók térhódítása, a környezetvédelmi, egészségvédelmi szempontok miatt
megvalósításukat mihamarabb elő kell irányozni.
Cél a hosszútávon is fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, olyan mértékű urbanizáció,
amely nem veszélyezteti a város fenntarthatóságát. A fővárost övezően kialakuló kertvárosi zóna
részeként, egy teljes körű kisvárosi szolgáltatásokat és nyugodt, egészséges lakófeltételeket nyújtó,
élhető kertváros kialakítása, továbbfejlesztése. E célok teljesítése feltételezi a fejlesztési területekkel
való hosszútávú, felelős gazdálkodást, a nagytávon beépítésre szánt területek közül rendelkezésre

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 35 –
álló területi tartalékok felhasználásának átgondolt ütemezését, a település gazdasági stabilitásának
biztosítását.
Budaörs hosszú távú célja, hogy olyan kertvárossá váljon, mely a főváros szomszédságában egyaránt
nyújt szerethető és minőségi lakókörnyezetet az itt élőknek, és kiváló térségi pozíciójából adódó
gazdasági lehetőségeit maximálisan kihasználó stabil, hosszú távon is fenntartható agglomerációs
település.
A város közlekedésfejlesztési koncepciójának meghatározásánál fontos célkitűzés, hogy a közlekedési
módok (személygépkocsi-, kerékpáros-, gyalogos- és a közösségi közlekedés) feleljenek meg az
épített- és a természeti környezetnek, legyenek alkalmasak az indokolt közlekedési igények
kielégítésére, a hálózatok hierarchiája a település-szerkezet igényeinek és terhelhetőségének
tegyenek eleget. A közlekedésfejlesztés további feladata a területhasználat módosulása által kiváltott
piaci folyamatok előmozdítása, befolyásolása.
A közösségi- és az egyéni közlekedés optimális arányának eléréséhez a tömegközlekedést kell
előnyben részesíteni, a vasúti közlekedést vonzóbbá kell tenni.
Beavatkozások:
• A közúti forgalomból származó környezetterhelés csökkentése.
• 1.sz. főút tehermentesítése,
• Az átmenő forgalom behajtásának forgalomtechnikai eszközökkel való korlátozása.
• M1-M7 autópálya vasútvonal elvágó hatásának csökkentése, új különszintű csomópontok
létesítése.
• Kötöttpályás közösségi közlekedés feltételeinek megteremtése, az elővárosi közlekedés
fejlesztése.
• Kötöttpályás közlekedés ráhordó hálózatának megteremtése.
• Közösségi közlekedés fejlesztése a jelenleg ellátatlan területeken.
• A város jelentősebb forgalmi csomópontjainak biztonságosabbá, kapacitívabbá tétele,
körforgalmú csomóponttá való átépítése.
• Hegyvidéki területek úthálózatának hangsúlyosabbá tétele.
• Burkolatlan utcák kiépítése.
• Kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, (összefüggő hálózat, kerékpártárolók, szervizek,
kölcsönzők).
• Parkolási helyzet javítása, P+R parkolók létesítése

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 36 –
2.4. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések
A koncepció külső összefüggései elsősorban az országos és Pest megyei fejlesztési elképzelésekkel
való kapcsolat szempontjából értelmezhetőek. A településfejlesztési koncepcióban rögzített céloknak
ezekhez a magasabb szintű tervekhez is igazodni kell. A következő táblázatban az OFTK-val és a
PMTK-val való kapcsolat kerül bemutatásra.
Budaörs TFK átfogó céljai

Az innovatív ágazatokra
építő helyi gazdaság
megerősítése
Budaörsi lakosok
életminőségének
fejlesztése,
identitástudat erősítése
Élhető környezet
biztosítása, a tájitermészeti
és az épített
környezet értékeinek
megőrzése
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció specifikus céljai
versenyképes, innovatív,
hálózati gazdaság xxx 0 0
életképes vidék, egészséges
élelmiszer-termelés és ellátás 0 xx x
gyógyító Magyarország,
egészséges társadalom,
egészség- és sportgazdaság
0 xxx x
kreatív tudástársadalom,
piacképes készségek, K+F+I xxx xx 0
értéktudatos és szolidáris,
öngondoskodó társadalom,
romaintegráció
x xxx xxx
jó állam: szolgáltató állam és
biztonság 0 xx xx
stratégiai erőforrások
megőrzése, fenntartható
használata és környezetünk
védelme
xx x xx
az ország makroregionális
szerepének erősítése xx 0 0
többközpontú térszerkezetet
biztosító városhálózat xx 0 xx
vidéki térségek népességeltartó
képességének növelése x xxx x
kiemelkedő táji értékű térségek
fejlesztése 0 x xx
területi különbségek
csökkentése, térségi
felzárkóztatás és
gazdaságösztönzés
xx 0 0
összekapcsolt terek: az
elérhetőség és a mobilitás
biztosítása
0 xx xx
XXX: TFK célja nagymértékben hozzájárul az OFTK céljának eléréséhez
XX: TFK célja közepes mértékben hozzájárul az OFTK céljának eléréséhez
X: TFK célja kismértékben hozzájárul az OFTK céljának eléréséhez
O: TFK célja csupán közvetetten járul hozzá az OFTK céljának eléréséhez
BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
– 37 –
Budaörs TFK átfogó céljai

Az innovatív ágazatokra
építő helyi gazdaság
megerősítése
Budaörsi lakosok
életminőségének
fejlesztése,
identitástudat erősítése
Élhető környezet
biztosítása, a tájitermészeti
és az épített
környezet értékeinek
megőrzése
Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljai
szociális és közbiztonság
megerősítése, közösségek
megújítása, családi értékek
előtérbe állítása
0 xxx xx
térségi szereplőkkel való
együttműködés
intézményesítése, a belső
kapcsolati háló fejlesztése
xxx x x
egészséges társadalom,
egészséges életmód 0 xxx xx
kreatív, tudásalapú társadalom,
oktatás megújítása, kulturális
értékek megőrzése, identitás
erősítése
x xxx x
a gazdaság erősítése, technológia
és tudásintenzív, foglalkoztatást
erősítő ágazatok fejlesztése
xxx 0 0
gazdasági húzótérségek
teljesítményének,
versenyképességének,
exportjának növelése
xxx 0 0
makroregionális logisztikai
funkciók erősítése kiemelten az
M0 mentén és a repülőtér
térségében
xxx 0 0
a fejlődésben elmaradott és a
lemaradó (pl. Ráckevei) térségek
felzárkóztatása
x 0 0
nemzetközi és országos
multimodális közlekedési
kapcsolatrendszer fejlesztése
xx x x
a megye belső közlekedésének
fejlesztése, kiemelten a
térségközpontok és az elővárosi
közlekedés
x xx xx
policentrikus települési
struktúra, takarékos
területhasználat, épített és
környezeti értékek megóvása és
fejlesztése
x x xxx
energiagazdálkodás,
vízgazdálkodás, közműfejlesztés
és környezetvédelem
0 xx xx
XXX: TFK célja nagymértékben hozzájárul az PMTK céljának eléréséhez
XX: TFK célja közepes mértékben hozzájárul az PMTK céljának eléréséhez
X: TFK célja kismértékben hozzájárul az PMTK céljának eléréséhez
O: TFK célja csupán közvetetten járul hozzá az PMTK céljának eléréséhez

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 38 –
2.5. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre
Budaörs városrészeinek lehatárolása már a korábbi településfejlesztési dokumentumokban
megtörtént az egyes településrészek elemzése a megalapozó vizsgálatban megtalálható. A
városrészek és az átfogó célok közötti kapcsolatot az alábbi táblázat mutatja be.
Településrészek

Nyugati ipari gazdasági
terület
Hegyvidékek (Törökugrató,
Csiki-dűlő, Út-hegy, Odvashegy)
Intézményi városközpont és
lakótelep
Szállások területe
Hegyvidéki erdőterületek
Frankhegy
Történelmi belváros
Kertvárosias lakóterület
(Budapesti út és Farkasréti
út)
Az autópálya és a vasút
menti kereskedelmi- gazdasági területek
Szilvás
Kamaraerdő
TFK részcéljai
A térségi központi szerepkör
erősítése +++ +++ + + +++ +++ ++ +
Természeti és épített
értékek megóvása, az
idegenforgalom
jövedelemtermelő és
munkahely teremtő
képességének növelése
+++ +++ ++ +++
Kedvező és vonzó gazdasági
környezet fenntartása,
fejlesztése
+++ ++ ++ +++ +++
Magas hozzáadott értéket
előállító (K+F+I)
tevékenységek Budaörsre
vonzása
+++ ++ + +++ +++
Közösségi terek megújítása,
kiépítése, közművelődési
intézmények
infrastrukturális megújítása,
a szabadidős és kulturális
kínálat bővítése
+++ +++
A helyi lakosság igényeit
kielégítő szolgáltatások
fejlődésének ösztönzése
megerősítése
+++ +++ + +
Városrészek harmonikus
fejlesztése, életképes
szomszédsági területek
fenntartása
+ +++ ++ ++ +++ +++ +++
Energiahatékony
városüzemeltetés,
közműellátottság javítása
+ + +++ + ++ + + +++
A helyi igényekhez
alkalmazkodó humán
intézményrendszer
minőségi fejlesztése, a
fenntarthatóság elve szerinti
racionális működtetés
+++ +++ ++ + +
Az egészséges életmód, az
aktív kikapcsolódás
feltételeinek erősítése
+++ +++ ++ +++ +++ ++ +++ +++ +++ +++
Biztonságos közlekedés,
fenntartható mobilitás +++ ++ + ++ + +++ +++ +++ +++
BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
– 39 –
3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI
FELADATOKHOZ
3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez
szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok
meghatározása
A koncepció kialakítását részletes helyzetfeltáró, elemző és értékelő vizsgálatok alapozták meg,
amelyek széleskörűen tartalmazzák a statisztikai és egyéb adatforrásból, egyedi adatfelvételből
származó adatokat (Megalapozó vizsgálat).
3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján javaslat a
műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a
területfelhasználásra irányuló településszerkezeti
változtatásokra
3.2.1 Műszaki infrastruktúra térbeli rendje
Közlekedés
A közúti közlekedés nagytérségi kapcsolatait, valamint a Fővárossal való összeköttetést az M1-M7
autópálya biztosítja. Közlekedési szempontból ez nagy előnyt jelent, de ugyanakkor, az autópálya
bevezető szakasza okozza a legnagyobb forgalmi és környezetterhelési problémát is. A gyorsforgalmi
út jelenléte megkönnyíti az itt élők mobilitását, potenciális befektetőket vonz, ugyanakkor az
autópálya ketté vágja a települést, így a déli és az északi városrészek között a közlekedési kapcsolatok
csak korlátozottan biztosíthatók. Az M1-M7 autópálya menti fejlesztési területek feltárását szolgáló
szerviz út minkét irányú meghosszabbítása elősegíti az 1. sz. főút belterületi szakaszán az átmenő
forgalom csökkenését. Két új különszintű csomópont létesítése szolgálja az autópálya és a vasútvonal
elvágó hatásának javítását.
Budaörs a nagytérségi vasúti közlekedés hálózatát tekintve, kedvező helyzetben van. A városon át
vezet a MÁV 1-es számú Budapest — Hegyeshalom villamosított vasúti fővonala. A közösségi- és az
egyéni közlekedés arányának javítása érdekében a tömegközlekedést kell előnyben részesíteni,
melynek egyik lehetősége a vasúti közlekedés vonzóbbá tétele. Budaörs Szilvás területén, új
intermodális csomópont létesítése tervezett, új vasúti megálló, autóbusz-pályaudvar és P+R parkoló
kialakításával. Nagytávú fejlesztési elképzelésként szerepel a 4-es Metró vonalának
meghosszabbítása, autópálya alatti, kéregvasútként való vezetéssel. A metró végállomása
ideiglenesen a Virágpiacnál maradna, de a későbbiekben a Tópark területén tervezett intermodális
csomópontnál lenne. Budaörs területén metró megálló a Stefánia utca és a Sport utca térségében
javasolt.
A városra jellemző kerékpáros forgalom átmenő forgalmú jellegének igénye, mely egyrészt K-Ny
irányú, Budapest felől Budakeszi irányába, másrészt dél felé a Hosszúréti-patak völgyében

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 40 –
Törökbálint, Biatorbágy felé jelentkezik. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztések keretén belül
országos jelentőségű törzshálózati elem létesítendő, az 1. sz. főút mentén, térségi jelentőségű
kerékpáros útvonal a 8102. j. út, ill. a 8102.j. út mentén. A kerékpárutak kiépítésén kívül a
célállomásokon, vasútállomásnál, buszvégállomásnál, iskoláknál, közintézményeknél, nagyobb
üzleteknél, vendéglátó létesítményeknél kerékpár tárolók helyezendők ki, lehetőség szerint
megvilágítva, kamerával ellátva
Közművek és elektronikus hírközlés
A településszerkezet alakításánál, változtatásánál a közművek fő elemeinek helybiztosítása
szükséges, amely az ellátásbiztonságát szolgálja. Az ellátáshoz szükséges hálózatok fejlesztését
meghatározó célkitűzés:
• az egymás mellett élés békességét közműves problémák ne nehezítsék
• a közműellátás hálózatai a közterületeket terheljék
• a gravitációs elvezetés és a feltáró út kialakítás lehetősége mellett a magántelekre kerülő
közművek számára a szükséges szolgalmi jogok rendezése megtörténjen
• a településen a környezeti állapot javuljon
• a fenntartási költségek csökkenjenek
• a megújuló energiahordozók alkalmazása nagyobb tért kaphasson
• a település a klímaváltozás várható hatásaira felkészüljön
– utcafásítás
– átszellőzés
– mesterséges hűtés energiafogyasztásának környezetbarát megoldása megújuló
energiahordozóval, távhőszolgáltatás átállítási lehetősége fűtésre-hűtésre
• a természeti adottságú élővizek, felszíni vizek csapadékvizek zavarmentes elvezetése
biztosított legyen
• a településen élhetőbb, komfortosabb életkörülmények alakulhasson ki
A településfejlesztés által elvárt közművesítési feladatokat a közműfejlesztési célkitűzések egyidejű
teljesítésével kell megoldani.
Budaörs kedvező táji, környezeti adottsága, közlekedési kapcsolata és a már jelenleg rendelkezésre
álló komfortos életvitelt biztosító közműellátottságának hatására népessége folyamatosan növekvő
tendenciájú, amelynek megtartásához a lakosság igényesebb ellátását biztosító településfejlesztés
szükséges.
A településfejlesztésnél figyelembe kell venni azokat az adottságokat, amelyek egyrészt előnyösen
hasznosíthatók, másrészt hátrányosak és feladatokat okoznak. A település kedvező természeti
adottsága a jó levegője, a felszín alatti vizekben való gazdagsága, nyílt karsztvíz feletti
elhelyezkedése, de ezek egyben a településfejlesztési feladatokat adó és korlátozó adottságok is. A
levegőminőség javítása a környezetterhelés csökkentését igényli, amely a szennyező
energiahordozók alkalmazásának csökkentésével érhető el, ez az energiaellátás vonatkozásában
jelent fejlesztési feladatokat. A település vízminőség védelmi szempontból a 27/2004. (XII. 25.) KvVM
rendelet szerint, fokozottan érzékeny, ezen belül, kiemelten érzékeny területen fekszik, továbbá az
országos vízminőség védelmi területek övezete is érinti. Ez az adottság a szennyvízelvezetés
közcsatornás elvezetésének település szintűre fejlesztésének mielőbbi megoldását igényli.
A felszíni vizek igényesebb elvezetésének megoldási igénye már régóta ismert, mivel a település
befogadó hiányos, ezért a felszíni vizek, csapadékvizek továbbvezetési lehetősége korlátozott.
A településen rendelkezésre álló közmű gerincvezetékeket, egyrészt a településfejlesztési javaslat
készítése során, mint helyhez kötött korlátozásokat kell figyelembe venni, másrészt a

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 41 –
településfejlesztés során jelentkező új közműigények ellátásához biztosítanak alapot. Ezek a
településszerkezetet alakító-befolyásoló korlátozásokat okozó adottságok a következők:
• a regionális ivóvízvezeték és a szolgáltatáshoz szükséges műtárgyak
• a település kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi és országos vízminőség
védelmi területen fekvő településrészek
• szennyvíz főgyűjtő hálózat és műtárgyai
• élővizek vízszállító képességének korlátjai miatt vízvisszatartás, záportározás megoldási
igénye és lehetősége
• kritikus vízelvezetési szakaszok, vízelvezetés-közlekedési területek összefonódásának
rendezése
• Budaörsi 132/22 kV-os alállomás és az azt tápláló 132 kV-os főelosztó-hálózat
nyomvonala és biztonsági övezetének helyfoglalása
• 22 kV-os gerincelosztó hálózat és létesítményei
• település ellátását szolgáló, valamint a településen áthaladó nagyközép-nyomású
földgázvezeték nyomvonala és biztonsági övezetének helyfoglalása
• elektronikus hírközlés biztosításához szükséges hírközlési létesítmény, amelyen a
Telenor, a Magyar Telekom és a Vodafone építményei üzemelnek
• mikrohullámú összeköttetések okozta magassági korlátozás
A belterületi, beépítésre szánt területek teljes közműellátását kell biztosítani, azaz a villamosenergia,
a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés, vezetékes termikus energiaellátás
(távhőellátás, földgázellátás), valamint a csapadékvíz elvezetése megoldandó. Meg kell említeni a
megújuló energiahordozók hasznosításának igényét, egyben követelményét is, amellyel a fenntartási
költségek csökkenthetők, s vele együtt a közhálózatról történő energiaellátási igény is.
A külterületen beépítésre szánt új használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor
lehetséges, ha annak is legalább a részleges közműellátása biztosítható, úgy, hogy a
szennyvízelvezetés, elhelyezés a legkisebb környezetkárosítás, veszélyeztetés nélkül legyen
megoldható, az erre vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzített előírások szigorú betartásával.
A külterület beépítésre nem szánt területén, a javasolt beépítésre nem szánt (pl. erdő, vagy Má, stb)
használati mód megváltoztatás esetén, közműves szempontból, amennyiben megengedett új épület,
építmény elhelyezése, annak közműves feltétele, hogy ellátására rendelkezésre álljon a
közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a
szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz
elvezetése is biztosított legyen.
Bár közműfejlesztési igényként a fenntartási költségek csökkentési igényét fogalmazzák meg, amely
a közhálózati fogyasztások csökkentésével érhető el, s ez hatással van a hálózati rendszerek
paraméter igényére, s ezzel a helyfoglalására.
A közműköltségek jelentősebb hányada az energiaellátás területén jelentkezik, így annak
gazdaságosabb megoldása a fenntartási költségek alakulását befolyásolja. Megoldást első lépésként
már beruházási igény nélkül az energiatakarékosságra való törekvés, az energiatudatos szemlélet
elterjesztésével is elérhető. Jelentősebb mértékű energiahatékonyság javítást és üzemeltetési
költségmegtakarítást az optimálisabb energiahordozó szerkezet kialakításával, a hagyományos
vezetékes és nem vezetékes energiahordozók mellé a megújuló energiahordozók nagyobb
részarányú bevonásával lehet elérni. A megújuló energiahordozó hasznosításához szükséges
beruházás ugyan költségigényes, de üzemeltetési költsége a hagyományos energiahordozókhoz
(hálózati gáz, hálózati villamosenergia) képest minimális. Alkalmazásra elsődlegesen a napenergia
vehető igénybe, napkollektorok-napelemek alkalmazásával, továbbá a föld energiája hasznosítható.
Ezzel egyidejűleg a közhálózat iránti igény csökkenthető.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 42 –
Vízi-közműveket érintően is vannak fenntartási költségeket csökkentő lehetőségek. Ezek közül
elsődleges a takarékos szemlélet terjesztése, az ivóvíz minőségű vízhasználat korlátozása és helyi
vízbeszerzés kiépítésével a nem ivóvíz minőségű vízellátás biztosítása. További ivóvíz igény, s ezzel
költség megtakarítás érhető el épületgépészeti beavatkozás, fejlesztés segítségével, a szürkevíz
hasznosításával.
A közműfejlesztéssel a klímaváltozás várható hatásainak a kezelésére is fel kell készülni. A
klímaváltozás két fő hatását: a megváltozott csapadék-viszonyokat és a hőmérséklet-növekedést,
kompenzálni csak közműfejlesztésekkel lehet. A szélsőséges időjárás, a nagyobb
csapadékesemények, vagy tartósabb csapadékhiány és az általános felmelegedés előfordulása
mellett is az élhetőség fenntartása, az épített és természetes környezet védelmének biztosítása
szükséges, amely a közműellátással szemben új igényeket támaszt.
Változnak a csapadék viszonyok, egyrészt rövid idő alatt nagy intenzitású záporok veszélyeztetik az
épített környezetet és a természeti környezetet csak úgy, mint az erdőterületeket. A település felszíni
vízelvezetési lehetőségét korlátozza, hogy a település befogadó-hiányos, ezért a megfelelő
vízelvezetéshez vízvisszatartás és záportározás megoldása szükséges.
A települést fel kell készíteni a nagyobb intenzitású záporok, előforduló „villámárvíz” fogadására.
Fejleszteni kell a vízelvezetés hálózati rendszerét és növelni kell a helyi víz-visszatartás lehetőségét.
A klímaváltozás okozta hatás, hogy a csapadékesemények hiánya is megjelenhet, amely nagy
szárazságokat hoz, ez a természeti környezetben, a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban jelent
komolyabb megoldandó feladatokat.
A klímaváltozás másik jelentős hatásterülete a változással járó felmelegedés, amelynek kezelése
jelentős energiaellátási fejlesztést fog igényelni. Elsődlegesen az utcafásítás fokozása szükséges,
amely árnyékhatásával javítja a mikrokörnyezeti állapotot. A közterületek szabályozásánál a fasor
telepítés igényét is figyelembe kell venni. A klímaváltozást hatékonyabban kompenzálni
klímaberendezésekkel lehet, illetve a távhőszolgáltatás hűtési rendszerű kiegészítésével lehet Ezek
által jelentkező energiaigény növekedése egyre költségigényesebb energiatermelő beruházással és
üzemeltetéssel elégíthető ki. Megoldást az energiaellátásban a megújuló energiahordozók szélesebb
körű bevonása jelenthet.
A település általános fejlesztésére és a környezeti állapotának javítására az infokommunikációs
ellátás fejlesztése is szükséges. A szélessávú, nagysebességű internet szolgáltatás rendelkezésre
állásával a kapcsolattartás és a helyi munkavégzés lehetőségét biztosítja, részben munkahely
teremtését nyújtva, részben a közlekedésterhelés csökkentését eredményezve.
3.2.2 Területfelhasználás
Budaörs egyes területeire szükségessé váltak a város Helyi Építési Szabályzatának (BHÉSZ) és annak 1.
sz. mellékletét képező szabályozási terv (BSZT) eseti módosításai. Ezen módosítások részletesen
tartalmazzák a területfelhasználással kapcsolatos változásokat is. Budaörs Város Önkormányzat
Képviselő-testülete a 21/2017. (V.25.) sz. önkormányzati rendelettel fogadta el a BHÉSZ eseti
módosításait.

BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

– 43 –
3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az
örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható
fejlesztésére
Az örökségi értékeket, a védettségek bemutatását, javaslatokat az örökség védelmére külön
dokumentumban Budaörs Város Örökségvédelmi Hatástanulmánya tartalmazza.

 

2
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
Véleményezési szakaszra
2017. augusztus
BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
3
Megbízó
Budaörs Város Önkormányzata
2040. Budaörs, Szabadság út 134.
Generál tervező
Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és
Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17.
Tel: +36-1-471-8955
Fax: +36-1-471-8975
E-mail: proregio@proregio.hu
Honlap: www.proregio.hu
Készítették:
Budaörsi Polgármesteri Hivatal
Vári Attila vezető településtervező (TT 01-6096).
Szabó Sándor okl. geográfus, terület- és településfejlesztő

Tervezők
Településtervezés Gutai Berta
Bóta-Bachraty Zsófia
Gombos Márk
Dr. Mérei András
településtervező (TT/1 01-4858)
okl. építészmérnök
okl. településépítész mérnök
geográfus
Gazdaság Bezerédy-Herald Balázs
Dr. Gordos Tamás
közgazdász
geográfus
Társadalom
antiszegregációs terv Dr. Uzzoli Annamária geográfus
Közművek Hanzcár Zsoltné okl. építőmérnök; okl. városépítési szakmérnök
(01-2418; TE-T, TH-T, TV-T)
Közlekedés
Hanzcár Gábor
Csima-Takács Judit
Bachratyné Imecs Anikó
okl. infrastruktúra-építőmérnök
okl. tájépítészmérnök
okl. építőmérnök (Tkö 01-1018)
Zöldfelületek és
Tájrendezés
Bardóczi Sándor okl. tájépítészmérnök (TK 01-5126)

4
Tartalomjegyzék
ELŐZMÉNYEK …………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 6
I. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI …………………………………………………………………………………………….. 9
I.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása …………………………………………………………………………………. 9
I.2. A tematikus és a területi (VÁROSRÉSZI) célok közötti összefüggések bemutatása ……………………………. 10
I.3. A stratégiai célok és a városrészek közötti összefüggések bemutatása …………………………………………….. 12
II. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ……………………………………………………………………………………… 19
II.1. KULCSPROJEKTEK …………………………………………………………………………………………………………………….. 20
II.2. Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával …………………………………………………. 29
II.3. Az egyes akcióterületeken megvalósításra kerülő fejlesztések bemutatása …………………………………….. 31
II.4. A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése ……………………………. 58
II.5. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések …….. 63
II.6. Az integrált településfejlesztési stratégiákban megfogalmazott fejlesztések indikatív forrásigénye ……. 87
III. ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM ……………………………………………………………………………………………………………… 97
IV. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ………………………………………………………………………………………. 118
IV.1. A stratégia külső összefüggései ……………………………………………………………………………………………….. 118
IV.2. A stratégia belső összefüggései ……………………………………………………………………………………………….. 127
V. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ………………………………………………………………………………………….. 133
VI. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ……………………………………………………………………………….. 139
VI.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ………… 139
VI.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása ….. 139
VI.3. Település közi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ……………………………………….. 139
VI.4. Monitoring rendszer kialakítása ………………………………………………………………………………………………. 139
MELLÉKLETEK ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 155
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
5
Ábrajegyzék
1. ábra: A célrendszer hierarchiája ……………………………………………………………………………………………………………………. 8
2. ábra: Az ITS célrendszere ……………………………………………………………………………………………………………………………. 10
3. ábra: Budaörs városrészei …………………………………………………………………………………………………………………………… 12
4. ábra A lakosság korcsoportok szerinti alakulása Budaörs városrészeiben (2011) (%) ………………………………………….. 99
5. ábra A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Budaörs városrészeiben (2011) (%) ……………………………… 100
6. ábra Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Budaörs városrészeiben (%) (2011) ………………………………………… 101
7. ábra: Budaörs szegregációval veszélyeztetett terület áttekintő (2011) …………………………………………………………… 109
8. ábra A veszélyeztetett terület, az ahhoz tartozó városrész (Történelmi belváros) és Budaörs lakónépessége
korcsoportos összetétele (%) (2011) ……………………………………………………………………………………………………………… 110
9. ábra A veszélyeztetett terület, az ahhoz tartozó városrész (Történelmi belváros) és Budaörs lakónépessége iskolai
végzettsége (%) (2011) ………………………………………………………………………………………………………………………………… 110
10. ábra Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a veszélyeztetett területen, az ahhoz tartozó városrészben
(Történelmi belváros) és Budaörsön (%) (2011) ………………………………………………………………………………………………. 111
11. ábra A lakások komfort fokozat szerinti mutatói a veszélyeztetett területen, az ahhoz tartozó városrészben
(Történelmi belváros) és Budaörsön (%) (2011) ………………………………………………………………………………………………. 112
12. ábra: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia helye a tervrendszerben ……………………………………………………… 118
13. ábra: Budaörs ágazati dokumentumai ………………………………………………………………………………………………………. 127
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: Tematikus célok és városrészek kapcsolata ……………………………………………………………………………………… 11
2. táblázat: A stratégiai célok és városrészek kapcsolata ……………………………………………………………………………………. 15
3. táblázat: Budaörs városrészi adatok (2011) …………………………………………………………………………………………………… 17
4. táblázat: A középtávú stratégiai célokhoz rendelt indikátorok ………………………………………………………………………… 18
5. táblázat Lakónépesség száma (fő) és aránya (%) Budaörs városrészeiben (2011) ………………………………………………. 98
6. táblázat Foglalkoztatottsági mutatók Budaörs városrészeiben (%) (2011) ………………………………………………………. 101
7. táblázat: Lakások száma, aránya és az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Budaörs városrészeiben (2011) .. 102
8. táblázat Foglalkoztatottsági mutatók a veszélyeztetett területen, az ahhoz tartozó városrészben (Történelmi
belváros) és Budaörsön (%) (2011) ………………………………………………………………………………………………………………… 111
9. táblázat Munkanélküliségi arány a veszélyeztetett területen, az ahhoz tartozó városrészben (Történelmi
belváros) és Budaörsön (%) (2011) ………………………………………………………………………………………………………………… 111
10. táblázat Segélyezési adatok a veszélyeztetett területen Budaörsön (2015) ………………………………………………… 112
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás ………………………………………………………………………………………………………… 112
11. táblázat: A veszélyeztetett terület közelében található oktatási-nevelési intézmények adatai (2015/2016. tanév)
113
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
6
ELŐZMÉNYEK
Budaörs integrált városfejlesztési stratégiája 2009-ben, az ÖTM által kiadott Kézikönyv módszertanának
megfelelően, és tartalommal készült el. A település számára bár nem volt kötelező IVS készítése, a
városvezetés felismerte a lehetőséget, hogy egy komplex területi alapú stratégiai szemléletű dokumentumot
készítsen el.
Az IVS-ben meghatározásra kerültek a 7-8 éves, 15-20 éves időszakra vonatkozó városfejlesztési irányok, fő
célok, akcióterületek. Az IVS készítése óta eltelt időszakban a projektek közül számos megvalósításra került.
2009 óta olyan jelentős változások következtek be, mind a gazdasági, társadalmi folyamatokban, jogszabályi
környezetben, illetve az önkormányzati feladatok és hatáskörök átalakítása kapcsán, melyek indokolttá tették
az IVS felülvizsgálatát, módosítását.
Megváltoztak a külső tényezők: Megváltoztak a külső tényezők:
• megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai);
• előtérbe kerültek korábban kisebb jelentőségű szempontok, mint pl. az energiahatékonyság, a
környezetvédelem, a klímaváltozás, az innováció kérdése;
• megújult az EU kohéziós politikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti szintű
területfejlesztési koncepció, területi (megyei) és ágazati tervezési munkák készültek el.

Megváltoztak a belső tényezők: Megváltoztak a belső tényezők:
• módosultak a település társadalmi folyamatai (a szociális gondoskodás alapvető átalakuláson ment át,
a hangsúly a krízishelyzetek megelőzésén, a családok esetében a fenntarthatóság megteremtésén
van);
• módosultak a település demográfiai folyamatai;
• módosultak a település gazdasági folyamatai;
• jelentős változáson ment át az önkormányzat feladatköre:
o a köznevelési intézmények esetében a fenntartás és a működtetés állami feladat lett,
o a települési kormányhivatal létrejöttével a Polgármesteri Hivatal feladat- és hatáskörei
csökkentek;
• rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei;
• az Önkormányzatnak a jövőben lehetősége nyílik, arra hogy intézményfenntartó/fejlesztő szerepe
mellett gazdaságfejlesztőként lépjen fel a település életében.
Időközben megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal adatai a 2011-es népszámlálás eredményeiről, ami azt
jelenti, hogy jóval frissebb adatok alapján lehet tervezni, mint ahogyan az a 2009-es IVS kidolgozásakor
lehetséges volt. (Akkor csak a 2001-es népszámlálási adatok álltak rendelkezésre.)
2012-ben a Magyar Kormány rendeletet alkotott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált
településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos
jogintézményekről (314/2012.(XI.8) Korm. rendelet). Ebben a rendeletben a tartalmi követelmények mellett,
rögzítésre került az ITS egyeztetésének és az elfogadás a rendje. Ennek megfelelően készült el a jelenlegi
stratégia.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
7
Fejlesztéspolitikai, jogszabályi és tervi háttér
Az EU 2020-as céljai
• energiahatékonyság és megújuló energiaforrások arányának növelése;
• CO2-kibocsátás csökkentése;
• foglalkoztatás növelése;
• szegénység elleni küzdelem, társadalmi leszakadás megállítása, felzárkózás lehetősége.
A kohéziós politika 11 tematikus célja:
• Kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése;
• Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztés;
• Kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése,
vízkultúrák támogatása;
• Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban;
• A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázat-megelőzés és –kezelés;
• Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése;
• A fenntartható közlekedés fejlesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek
feloldása;
• A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása;
• A társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc;
• Befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba
• Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás.
Jogszabályi és tervi háttér:
• 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet;
• Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítéséhez (BM);
• Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás (NGM);
• a Partnerségi Megállapodásban foglaltak mentén kidolgozott, 2014-2020 támogatási időszak operatív
programjai;
• Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal);
• Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosítása;
• Pest megyei területfejlesztési Koncepció és Program (1295/2016. (VI. 13.) Korm. hat.)
• Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve – (BATrT) ( A 2005. évi LXIV. törvény Budapesti
Agglomeráció Területrendezési Tervéről a 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosítva)
• Integrált Területi Program (1343/2015. (IX.30.) Főv. Kgy. hat.);
• Tematikus Fejlesztési Programok (1211/2014 (VI.30.) Főv. Kgy. hat.).
Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésének módszertana
Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott környezeti,
társadalmi, gazdasági célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési program.
A rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében határozza meg a koncepcióban megfogalmazott
meghatározott célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat, programokat, a megvalósítás eszközeit,
nyomon követését.

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
8
A célrendszer hierarchiája A célrendszer hierarchiája
1. ábra: A célrendszer hierarchiája
(Forrás: Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 – 2020 elkészítéséhez)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
9
I. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI
I.1. A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
A város társadalmi felelősséget vállal közönségének, szervezeteinek és közösségeinek képessé válásáért a
részvételre a digitális transzformáció folyamatában. A 2016-ban testületi döntéssel széles partnerségben
elindított élő városi laboratórium program keretében a lehető legközelebb hozza a felhasználókhoz jövő
technológiáit. A város újfajta innovációs ökoszisztémát alakít ki, amelyben az új technológiák érintettjei –
kutatók, fejlesztők, gyártók, potenciális felhasználók – nyitott, kreatív, ösztönző és támogató technikai,
szellemi és szabályozási, fizikai és virtuális környezetben hozhatnak létre közösségi, üzleti és művészeti
értékteremtő folyamatokat és produktumokat, szolgáltatásokat.
Hazai és nemzetközi tudásmenedzsment, fejlesztési és oktatási hálózatok részeként a várost a digitális jövő
közigazgatási és társadalmi befogadásában élenjáró településként pozícionáljuk, amely nyitottságával,
kedvező feltételeivel magához vonzza a modern technológiák gyakorlati kipróbálásának, bevezetésének
projektjeit. A digitális jövő „közelhozásának” célja a helyi életminőség további javítása és magas színvonalának
fenntartása, ami csak úgy képzelhető el, hogy a város és közönsége új technológiák nyerteseként vesz részt az
innovációban. Ezt elősegítendő az integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódóan 2017-ben – sajátos
horizontális részstratégiaként, az egyes fejlesztési területekhez illeszkedve – kidolgozzuk a fenti célokat
szolgáló intelligens városstratégiát.
A város jövőképének szlogenszerű mottója a településfejlesztési koncepcióban

A jövőkép szlogenszerű mottója összefoglalóan kifejezi Budaörs azon törekvését, hogy gazdasági életét
Budapest szomszédságában, a környező településekkel összefogva, a magas hozzáadott értéket termelő,
helyben foglalkozatott munkaerőre alapozott, tudásalapú, alacsony környezeti terhelésű ágazatok
fejlesztésével kívánja dinamizálni. Fejlesztéseit a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével, a
kompakt város modell mintájára tervezi és valósítja meg. A globális környezeti kihívásokra reagálva a település
fejlesztését olyan fenntartható, energiahatékony módon valósítja meg, amely a természeti erőforrások lehető
legkisebb igénybevételével jár. Lakossága számára egészséges, zöld lakókörnyezetet biztosít, az életminőséget
innovatív, „smart city” megoldásokkal javítja a kulturális, épített és természeti örökség ápolásával.
Átfogó célok a településfejlesztési koncepcióban
Társadalmi cél – Budaörsi lakosok életminőségének f Társadalmi cél ejlesztése, identitástudat erősítése (egészséges város)
Gazdasági cél – Az innovatív ágazatokra építő helyi Gazdasági cél gazdaság megerősítése (innovatív város)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
10
Környezeti cél – Élhető környezet biztosítása, a tá Környezeti cél ji-természeti és az épített környezet értékeinek megőrzése
(kompakt város)
A stratégia célrendszere
ÁTFOGÓ CÉLOK ÁTFOGÓ CÉLOK KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK
Á1
Az innovatív ágazatokra építő
helyi gazdaság megerősítése
(innovatív város)
S1 Kulturális gazdaság erősítése
S2 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése
S3 Közmű infrastruktúra fejlesztése, energiahatékonyság növelése
S4
Gazdasági társaságok helyben tartása, új vállalkozások Városba való
vonzása, kiemelt tekintettel a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos
tevékenységekre
S5 Digitális jövő mintaváros megteremtése
S6
Meglévő adottságokra épülő turisztikai infrastruktúra mennyiségi és
minőségi fejlesztése
Á2
Budaörsi lakosok
életminőségének fejlesztése,
identitástudat erősítése
(egészséges város)
S7
Az aktív életmód és a sportolási lehetőségekhez, a szabadidő
helyben való eltöltéséhez és kapcsolódó alapinfrastruktúra
fejlesztése
S8 A humán infrastruktúra szolgáltatásinak fejlesztése
Á3
Élhető környezet biztosítása, a
táji-természeti és az épített
környezet értékeinek megőrzése
(kompakt város)
S9 Az épített és természeti környezet értékőrző fejlesztése, megújítása
S10 Befektetésre alkalmas gazdasági területek helyzetbe hozása
2. ábra: Az ITS célrendszere
Forrás: Saját szerkesztés
I.2. A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK KÖZÖTTI
ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA
I.2.1. A tematikus, területi célok egyes városrészekben való
érvényességének erőssége
A hosszú távú célok és stratégiai célok, a megalapozó vizsgálat és a stratégiai munkacsoport munkájának
helyismeretére alapozva kerültek meghatározásra. Ezek együttesen biztosítják a közép-, és hosszú távú célok
megalapozottságát, amelyek hozzájárulnak egy reális és hosszútávon elérhető jövőkép eléréséhez.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a koncepció hosszú távú részcéljainak és a stratégiai céloknak a
kapcsolatát.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
11
Stratégiai célok Stratégiai célok
Koncepció részcéljai Koncepció részcéljai S1
S2
S3
S4
S5
S6
S7
S8
S9
S10
R1: A térségi központ szerepkör R1
erősítése ++ +++ + +++ ++ +++ +++ +++ +++ +++
R2: Természeti és épített értékek R2
megóvása, az idegenforgalom
jövedelemtermelő és
munkahelyteremtő képességének
növelése
+++ +++ ++ +++
R3: Kedvező és vonzó gazdasági R3
környezet fenntartása, fejlesztése +++ +++ +++ +++ +++ +++
R4: Magas hozzáadott értéket előállító R4
(K+F+I) tevékenységek Budaörsre
vonzása
++ +++ +++ +++ + +++ +++
R5: Közösségi terek megújítása, R5
kiépítése, közművelődési intézmények
infrastrukturális megújítása, a
szabadidős és kulturális kínálat bővítése
+++ ++ +++ +
R6: A helyi lakosság igényeit kielégítő R6
szolgáltatások fejlődésének ösztönzése,
megerősítése
+++ +++ +++ +++ +++ +++ +
R7: Városrészek harmonikus fejlesztése, R7
életképes szomszédsági területek
fenntartása
+ ++ ++ + +++ + ++
R8: Energiahatékony városüzemeltetés, R8
közműellátottság javítása ++ +++ +++
R9: A helyi igényekhez alkalmazkodó R9
humán intézményrendszer minőségi
fejlesztése, a fenntarthatóság elve
szerinti racionális működtetés
+ ++ +++
R10: Az egészséges életmód, az aktív R10
kikapcsolódás feltételeinek erősítése ++ + + +++ +
R11: Biztonságos közlekedés, R11
fenntartható mobilitás +++ +++ + +
+ gyenge szinergia
++ közepes szinergia
+++ erős szinergia
1. táblázat: Tematikus célok és városrészek kapcsolata
Forrás: Saját szerkesztés

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
12
I.3. A STRATÉGIAI CÉLOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI
ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA
I.3.1. Budaörs városrészei
3. ábra: Budaörs városrészei
Forrás: saját szerkesztés
1. Nyugati ipari gazdasági terület
A városrész kiváló közlekedési kapcsolatai révén Budaörs egyik legjelentősebb gazdasági motorja, ahol
számos országos jelentőségű vállalat telephelye megtalálható. A városrész szerkezetileg elkülönülő részei
miatt arculata nem tekinthető egységesnek.
A terület célja a domináns gazdasági funkció megtartása és tovább erősítése (a jelenleg üres ingatlanok
hasznosítása révén) mellett a zöldfelületi és rekreációs célú -, valamint a közlekedési fejlesztések
megvalósítása.
2. Hegyvidékek (Törökugrató, Csiki-dűlő, Út-hegy, Odvas-hegy)
A városrész az M1 és M7 bevezető szakaszának északi részén helyezkedik el. A városrészen olyan alapvető
karakterformáló természeti értékek találhatóak, mint a Törökugrató, az Út-hegy és az Odvas-hegy, melyek a
város minden pontjából jól láthatóan és uralják a Város sziluettjét. A városrészt kelet-nyugat irányban az 1-
es főút kettészeli, amely jó közlekedési kapcsolatokat biztosít. A városrész alapvetően jó zöldfelületi
ellátottsággal rendelkezik, amelyet elsősorban a kertvárosias lakótelkek, valamint az üdülőterületek
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
13
kertjeinek köszönhet, másodsorban a kiterjedt önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületeknek. A
városrész magasabb pontjai (hegyek) kedvelt rekreációs helyek, pihenőterületek, melyek kellemes
helyszíneket biztosítanak a területen lakóknak és a kikapcsolódni vágyóknak – jelentős értéket képviselnek.
A terület célja a természetközeli rekreációs potenciál kiaknázása, a zöldterületekre alapozott turisztikai
fejlesztések és a magasabb minőségű lakóterületek létrehozása a tömegközlekedés, az infrastruktúra
fejlesztése, valamint élhető közösségi terek kialakítása révén.
3. Intézményi városközpont és lakótelep
A városrész Budaörs súlypontja, a Város legintenzívebben beépített területe, nagyjából a Baross utca és az 1-
es főút, vagyis a Szabadság út közötti területen helyezkedik el. A terület közlekedési hálózata a két fő, keletnyugat
irányú tengelyt összekötő észak-déli gyűjtőutakból (Szivárvány u., Bretzfeld u.), valamint a 70-es és
80-as években épített paneles technológiájú lakótelepek és a hozzájuk kapcsolódó intézmények kiszolgáló,
feltáró úthálózatából tevődik össze. A városrész társadalmi-demográfiai struktúrája kedvezőbb képet mutat,
mint a város egésze, elsősorban a korszerkezet és a képzettségi adatok tekintetében. Fontos kihangsúlyozni,
hogy a nagyarányú lakófunkció mellett a városrész egyben Budaörs központi funkciót tölti be: a
közintézmények, irodák, sportlétesítmények döntő többsége itt található. A városrész zöldfelületi
szempontból jól ellátott, az intenzív beépítések közé számos példaértékűen kialakított és gondozott közpark
ékelődik, melyek egymással szinergiában, élhető és vonzó települési szövetet alkotnak.
A terület célja a központi funkció erősítése, újabb közösségi terek, ligetes parkok létrehozásával, intenzív
sport és szabadidős fejlesztések révén. Fontos a tömegközlekedés fejlesztése (elővárosi vasút kiépítése
kapcsán is), az intézményfejlesztés és a szolgáltatások bővítése is.
4. Szállások területe
A városrész két hasonló karakterű egységből (Alsó- és Felsőszállás) áll, kiskertes, mezőgazdasági besorolású
területeket foglalja magába, amelyen hétvégi házak találhatók. A településközpontból három irányból
közelíthető meg: a Templom térről a Frankhegyen keresztül, a Kisfaludy utca és a Domb utca felől. A terület
jelentős zöldfelületű területrész, mely átsorolása közép-hosszútávon sem tervezett, sajnálatos módon a
terület beépülése ennek ellenére folyamatos. A Szállások a város fontos és védendő természeti értékét
képezik. A terület tudatos és kulturált fejlesztésére jött létre az Alsószállás Fejlesztésért Egyesület.
A településrész célja a környezet minőségi javítása további rekreációs és zöldterületi fejlesztések révén,
valamint az üdülőterületek kijelölése, tudatos és ütemezett fejlesztése.
5. Hegyvidéki erdőterületek
Beépítésre szánt területek nem találhatók a területen, a városrész alapvetően zöldfelület, erdő és
mezőgazdasági terület, ahol védett gyepterületi foltok is vannak. A terület a város klímájának alapvető
meghatározó eleme. A Hegyvidéki erdőterületek városrész a Budai Tájvédelmi Körzetbe tartozik, fokozottan
védett természetvédelmi terület, valamint a Natura 2000 része. A Budaörsi kopárok a helyi és a környező
lakosság kedvelt kirándulóhelyei (Út-hegy, Szálláshegy, Farkas-hegy, stb.).
A városrész célja az erdőterületek megőrzése, a meglévő turisztikai potenciál kihasználása, a turisztikai
kereslet növekedése, természetközeli rekreációs fejlesztések megvalósítása.
6. Frankhegy
A városrész a település keleti határán, a tájvédelmi körzet alján helyezkedik el. A 130 ha-os városrészt
Budaörs tüdejeként is szokták emlegetni, ahol a természetközeli zöldfelületi dominancia a jellemző. A
területet vízfolyások, kisebb patakok tagolják, ahol az erőteljes domborzati viszonyok határozzák meg a
településrész szerkezetét. A terület alapvetően hétvégi házas üdülőterület, mely megközelítése a 1-es útról
leágazó kisebb utcákról lehetséges. Közterületi adottságai máig megőrizték az 1978-ban történt belterületi
üdülőterületi átsorolás előtti szőlős, gyümölcsös területhasználathoz kialakított állapotokat, így jelenleg is
szűk rendezetlen közterületekről vannak feltárva az ingatlanok, ahol a közművek csak részlegesen állnak
rendelkezésre. Az átsorolás óta folyamatos a terület spontán (számos esetben illegális) beépülése, az üdülők
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
14
mellett a lakófunkciójú épületek is megjelentek, mely jelentős környezetvédelmi kockázatot hordoz
magában, mivel a terület elenyésző részén van kiépítve a szennyvízcsatorna hálózat.
A területen elsődleges cél a környezeti kár megelőzése, melynek során a további beépülések előtt meg kell
határozni a terület rendeltetésszerű használatához szükséges közterület fejlesztések (szabályozási
szélességek biztosítása után a közüzemi víz, szennyvíz csatorna és burkolt úthálózat, valamint a felszíni
csapadékvíz elvezetés hálózatának kiépítése) ütemezett fejlesztésének feltételrendszerét.
7. Történelmi belváros
A történelmi belváros Budaörs közepén, a szívében helyezkedik el. A Szabadság út széles szabályozási
szélessége lehetővé tette a kétoldali gyalogos, valamint kiszolgáló szervízút kiépítés lehetőségét, parkolókkal,
kerékpárúttal és változatos zöldfelületekkel. A történelmi belváros északi részén található a Kálvária-domb
és a Kő-hegy, melyek a budaörsiek legkedveltebb ikonikus helyei. A területen organikus utcavezetésű,
borospincék és a földalatti pincerendszerek találhatóak itt. Az egykori meghatározó karakterre és a meglévő
borospincékre alapozott rekreációs és idegenforgalmi célú fejlesztésekben még nagy lehetőségek vannak. A
történelmi központban számtalan intézmény helyezkedik el, mégsem működik valódi közösségi központként.
A településrész célja a belváros rehabilitációja, a valódi központi, közösségi terek kialakítása, a turizmusban
rejlő lehetőségek kihasználása, a rekreációs fejlesztések elindítása.
8. Kertvárosias lakóterület (Budapesti út és Farkasréti út)
A városrész a település keleti részén fekszik, Budapesttel közvetlenül határos. A terület déli részén autópálya
található, amely mellett zajvédő falat helyeztek el a Kertváros védelméért. A terület elsősorban kertvárosias
lakóterület – amely közé elszórtan ékelődnek intézmények -, nem rendelkezik egységes karakterrel. A terület
délnyugati részén az M1-M7 autópálya bevezető szakaszának É-i részén található Budaörs alközpontjaként
kijelölt fejlesztési terület. Az eddig megvalósult 1.sz. Általános Iskola és a Városi Uszoda és Sportcsarnok
épületei számos építészeti díjat nyertek és váltak a Város lakóinak kiemelt célpontjává. A terület további
jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik. A városrészhez tartozik még a Nap-hegy területe, amely a
lakosság kedvelt pihenőparkja tanösvénnyel.
A településrész célja a magas minőségű lakó- és rekreációs terület létrehozása, közösségi terek kialakítása,
intézményfejlesztés, a közlekedési hálózat fejlesztése és a minőségi szolgáltatások bővítése.
9. Az autópálya és a vasút menti kereskedelmi-gazdasági területek
A városrész tulajdonképpen a településen áthaladó autópályára épülő jellemzően gazdasági funkciókat fogja
össze. A jó közúti megközelíthetőségnek köszönhetően a rendszerváltás után gyorsan beépültek az
ingatlanok jellemzően gazdasági kereskedelmi funkciójú nagykiterjedésű épületekkel, melyek fejlődése,
fejlesztései folyamatosak. A terület mára már viszonylag beépített, de még mindig rendelkezik
tartalékterületekkel. A város ún. Déli iparterületén számos kereskedelmi és logisztikai telephely található, az
autópálya mentén sok az egyéb vállalkozási telephely, autószalon.
A terület célja a szabadon álló gazdasági területek hasznosítása mellett az elővárosi vasút és P+R kiépítése
által autópálya forgalmának csökkentése, helyi lakosság és agglomerációban élők közlekedési
körülményeinek javulása.
10. Szilvás
A városrész a település déli, Törökbálinttal határos részén található, északról határoló vasútvonal és az
autópálya is jelentősen elzárja Budaörs északi részétől, a központtól, ennek ellenére a közúti megközelítése
mégis jónak mondható. A területet kettészeli a Törökbálintra átvezető út.
A városrész nagyobbik része ma is kertes mezőgazdasági területként (gyümölcsös) működik, ugyanakkor a
szerkezeti terv szerint, már kereskedelmi szolgáltató, valamint különleges terület terület-felhasználási
kategóriába tarozik. A terület nagyszerű fejlesztési lehetőségeket rejt magában, melyek kiegészülve a kiváló
megközelíthetőséggel, a befektetők számára igen vonzó területté teszik.
A településrész célja a meglévő gazdasági területek hasznosítása mellett a közlekedésfejlesztés, sport és
rekreációs fejlesztések, valamint az intézményi fejlesztések megvalósítása.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
15
11. Kamaraerdő
A városrész alapvetően lakófunkciójú, melyek közé néhol beékelődtek az alapvető intézményi ingatlanok és
az É-i részén a patak menti rekreációs területek. A terület déli részén helyi védett természetvédelmi terület,
a Tétényi-fennsík található. A városrészben helyezkedik el a Corvinus Egyetem Kertészeti Egyetem
törzsgyümölcsöse, amely botanikailag jelentős értéket képvisel, másrészt fejlesztési lehetőségeket rejt. Az
önálló részönkormányzattal rendelkező városrészt településszerkezetileg a vasút és az autópályák kissé
elszigeteltnek a várostól.
A terület célja az élhető, magas minőségű lakókörnyezet kialakítása, a rekreációs fejlesztések megvalósítása,
a közműinfrastruktúra -, intézményi fejlesztések és a (tömeg)közlekedési kapcsolatok javítása révén.
ERŐSSÉGEK
Stratégiai célok
Városrészek Városrészek S1
S2
S3
S4
S5
S6
S7
S8
S9
S10
1. Nyugati ipari gazdasági terület + +++ + +++ +++ +++
2. Hegyvidékek (Törökugrató, Csiki-dűlő,
Út-hegy, Odvas-hegy) ++ + +++
3. Intézményi városközpont és lakótelep +++ + + ++ +++ ++ +++ ++
4. Szállások területe +++ +++
5. Hegyvidéki erdőterületek +++ +++
6. Frankhegy ++ +++ ++ ++
7. Történelmi belváros ++ + + ++ +++ +++ +++ +++ ++
8. Kertvárosias lakóterület (Budapesti út
és Farkasréti út) +++ ++ ++ + +++ ++
9. Az autópálya és a vasút menti
kereskedelmi-gazdasági területek ++ +++ + +++ +++
10. Szilvás ++ +++ + +++ +++ + +++
11. Kamaraerdő +++ +++ +++ +
+ gyenge szinergia
++ közepes szinergia
+++ erős szinergia
2. táblázat: A stratégiai célok és városrészek kapcsolata
Forrás: Saját szerkesztés
Városrészenkénti adatok a 2011-es népszámlálás alapján (Forrás: KSH adatszolgáltatás)
Budaörsön összesen 11 városrész különíthető el. Ezek között vannak olyan településrészek, amelyekhez
külterületek is besorolhatók.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
16
Mutató megnevezése Budaörs
összesen*
01.
Nyugati Ipari
Gazdasági
terület (Gyár
utca külterület)
02.
Hegyvidékek
03.
Adminisztratív
Városközpont
és lakótelep
04.
Szállások
területe
(AlsószállásFelsőszállás

külterület)
05.
Hegyvidéki
erdőterület
06.
Frankhegy
07.
Történelmi
belváros
08.
Kertvárosias
lakóterület
09.
Autópálya és
vasút menti
kereskedelmigazdasági

területek
10.
Szilvás
(Vasútsor
külterület)
11.
Kamaraerdő
Lakónépesség száma 26757 371 3432 6661 116
A kiválasztott területre nem áll rendelkezésre adat
613 7631 5383 114 115 2265
Lakónépességen belül 0-14
évesek aránya
16,8 26,4 22,2 15,6 22,4 21,2 14,7 16,3 9,6 16,5 17,4
Lakónépességen belül 15-59
évesek aránya
62,2 61,5 62,0 64,2 60,3 61,5 60,3 62,9 51,8 59,1 61,5
Lakónépességen belül 60-X
évesek aránya
21,1 12,1 15,8 20,2 17,2 17,3 25,0 20,8 38,6 24,3 21,1
Legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők
aránya az aktív korúakon (15-59
évesek) belül
7,3 7,5 3,1 7,5 12,9 4,2 11,4 4,8 10,2 17,6 4,2
Felsőfokú végzettségűek a 25
éves és idősebb népesség
arányában
37,5 53,0 53,1 35,4 29,6 47,4 24,8 45,5 20,8 20,7 46,2
Lakásállomány (db) 10728 192 1232 3099 49 223 3193 1844 53 48 795
Alacsony komfort fokozatú
lakások aránya
3,0 0,5 2,3 0,6 34,7 13,0 6,0 1,1 5,7 6,3 1,6
Rendszeres
munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül
33,1 24,6 33,2 29,5 35,7 35,0 34,8 35,0 20,3 44,1 33,3
Legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők és
rendszeres munkajövedelemmel
nem rendelkezők aránya az aktív
korúakon belül
4,2 4,4 2,3 4,0 8,6 2,9 6,2 3,2 3,4 14,7 2,6
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
17
Mutató megnevezése Budaörs
összesen*
01.
Nyugati Ipari
Gazdasági
terület (Gyár
utca külterület)
02.
Hegyvidékek
03.
Adminisztratív
Városközpont
és lakótelep
04.
Szállások
területe
(AlsószállásFelsőszállás

külterület)
05.
Hegyvidéki
erdőterület
06.
Frankhegy
07.
Történelmi
belváros
08.
Kertvárosias
lakóterület
09.
Autópálya és
vasút menti
kereskedelmigazdasági

területek
10.
Szilvás
(Vasútsor
külterület)
11.
Kamaraerdő
Foglalkoztatottak aránya a 15- 64 éves népességen belül 63,0 71,6 64,3 66,3 56,8
A kiválasztott területre nem áll rendelkezésre adat
61,2 60,7 61,5 67,1 47,5 63,3
Foglalkoztatott nélküli
háztartások aránya
29,2 17,4 22,3 29,3 39,6 26,8 35,2 25,4 38,0 40,9 26,1
Állandó népesség száma – a
mutató a település egészére
állítható elő, szegregátumokra
nem
26129
Alacsony presztízsű
foglalkoztatási csoportokban
foglalkoztatottak aránya
18,6 15,6 9,9 18,1 21,7 15,8 27,7 14,1 22,4 31,6 14,4
A gazdaságilag nem aktív
népesség aránya a
lakónépességen belül
51,5 48,2 52,3 47,8 56,0 52,9 52,8 52,5 52,6 62,6 53,1
Munkanélküliek aránya
(munkanélküliségi ráta)
8,4 6,3 7,1 8,0 9,8 8,3 10,9 7,0 9,3 11,6 6,1
Tartós munkanélküliek aránya
(legalább 360 napos
munkanélküliek aránya)
4,6 3,1 3,7 3,9 7,8 6,6 6,4 4,0 3,7 7,0 3,1
A komfort nélküli, félkomfortos
és szükséglakások aránya a
lakott lakásokon belül
2,6 0,7 2,0 0,5 36,2 12,3 4,9 0,9 6,7 7,0 1,5
Egyszobás lakások aránya a
lakott lakásokon belül
5,4 18,3 3,0 2,7 34,0 11,3 10,3 1,6 2,2 16,3 2,6
3. táblázat: Budaörs városrészi adatok (2011)
Forrás: KSH
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
18
I.3.2. Középtávú stratégiai célokhoz rendelt indikátorok
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az ITS célrendszeréhez kapcsolódó indikátorokat. Az indikátor célértékek
meghatározása csak indikatív módon lehetséges, hiszen a tervezés jelenlegi szakaszában nem áll rendelkezésre
pontos információ a rendelkezésre álló források nagyságáról.
Stratégiai célok Stratégiai célok
Indikátor Indikátor
mérték
egység
Célérték Célérték
Célérték
elérésének
éve
Forrás
Gazdaság
(S1-S6)
Társadalom Társadalom
(S7-S8)
Környezet
(S9-S10)
X X X
A fejlesztések nyomán
megerősített új városi
funkciók száma
db növekedé
s
2022
Önkormányzati
adatszolgáltatá
s
X X
Rekreációs céllal
fejlesztett zöldfelületek
látogatottsága
% növekedé
s
2022
Önkormányzati
adatszolgáltatá
s
X X
Közösségi programok,
akciókban résztvevők
száma
fő növekedé
s
2022
Önkormányzati
adatszolgáltatá
s
X Regisztrált társas
vállalkozások száma db növekedé
s
2024 KSH
X X X Lakossági elégedettség % növekedé
s
2024
Primer
lakossági
felmérés
X Zöldfelület növelése m2 növekedé
s
2022
Önkormányzati
adatszolgáltatá
s
X Idegenforgalmi
adóbevétel Millió Ft növekedé
s
2024
Önkormányzati
adatszolgáltatá
s
X Népességmegtartás fő
enyhe
növekedé
s
2024 KSH
Népszámlálás
4. táblázat: A középtávú stratégiai célokhoz rendelt indikátorok
Forrás: Saját szerkesztés
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
19
II. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK
Az ITS, mint operatív jellegű stratégia, tartalmazza azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozásokat
(projekteket, illetve programokat), amelyek a célok eléréséhez szükségesek. A projektek nemcsak beruházási
típusúak lehetnek, hanem például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló, közösségfejlesztő, társadalmi
felzárkóztatást célzó jellegűek is.
Az ITS az alábbi projekt-típusokat különbözteti meg:
Akcióterületi projektek
Akcióterületi projekteknek a térben és időben koncentrált, jellemzően komplex jellegű projekteket
nevezzük. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható
határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság azt jelenti, hogy az
akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül – legfeljebb
néhány év alatt – megtörténnek. A komplex jelleg pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen többféle, de
egymással szorosan összehangolt beavatkozások valósulnak meg. Az akcióterületen megvalósuló
fejlesztések:
• az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra,
• volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen,
• együttesen szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projektelemek
megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését.
Akcióterületen kívüli projektek
Nem minden – a város területén megvalósuló – projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben,
vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt
például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű
beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt
lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző
akcióterületen kívüli projektek:
• önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése,
• közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján,
• új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben,
• Hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek
átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.)
Hálózatos projektek
Hálózatos projektnek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projekteket
nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy
akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási)
hálózatokhoz is. A hálózatos projekt
• több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll,
• a város egészére vagy annak egy részére – például több akcióterületre – terjed ki,
• a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
20
Soft projektek
Soft projektnek a célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenységeket nevezzük. Ide tartozhat:
• szabályozási tevékenység
• városmarketink célú tevékenység
• magánbefektetők bevonását, partnerség ösztönzését szolgáló tevékenységek
• vállalkozásfejlesztési, munkahelyteremtési programok
• szemléletformáló tevékenységek
• helyi kedvezmények biztosítása (adó, építésügyi, stb.)
II.1. KULCSPROJEKTEK
A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több)
középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak
kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása
előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A
kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, célszerű azonban, ha a kulcsprojekthez további, projektek
kapcsolódnak.
Budaörs fejlődése érdekében végrehajtandó legfontosabb projektek, a kulcsprojektek három fő tématerült
köré építhetőek fel:
– Turizmusfejlesztés
– A kiemelt infrastrukturális fejlesztések megvalósítása
– Tudásintenzív gazdaságfejlesztés
Budaörs város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kulcsprojektjei több típusú beavatkozást tartalmaznak
és több stratégiai célhoz is illeszkednek az alábbiak szerint.
Budaörs turisztikai vonzerejének erősítése (K1)
Budaörs természeti és turisztikai értékekben gazdag város, ezen értékek ismertsége és hasznosulása azonban
elmarad a lehetőségektől. Az értékek optimális hasznosítása településmenedzsment magától értetődő
feladata, az ezekbe történő befektetések különösen indokoltak, ha a feltételek kedvezőek. Az erős gazdaság,
nemzetközi súlyú szereplők jelenléte forrásoldalról kedvező hátteret biztosít, ugyanakkor igény oldalról
határozott elvárásokat is táplál egy minőségi települési környezet létrehozásához, fenntartásához,
fejlesztéséhez.
A városi értékekbe, vonzerőkbe történő befektetés egy viszonylag kedvező trendeket mutató turisztikai
piacon önmagában is követendő stratégiát jelenthet, Budaörs esetében e stratégia megalapozottságát
erősítő szempont a több lábon állás által kínált diverzifikációs előny.
A város vonzerejének erősítése különböző célcsoport irányba vet fel teendőket. A helyi lakosság
elégedettségének, életminőségének emelése ugyanolyan fontos szempont, mint turisták vonzása és
kiszolgálása vagy külföldről jött vállalati vezetők, döntéshozók komfortérzetének, városhoz kötődésének
fokozása – mindegyik a település stratégiai céljait szolgálja, s egyik a másiktól tartósan el nem választható.
A K1 kulcsprojektbe beletartozik minden olyan koncepció, program, rendezvény megvalósítás,
szervezetfejlesztés, mely a turizmusfejlesztést támogatja.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
21
 K1/1 Budaörs Fesztivál pozicionálása
Regisztrált fizetős fesztivállá való átalakítása, piaci alapon való működés feltételinek megteremtése.
Brend kialakítása.
 K1/2 „Program-Budaörs”
Honlap fejlesztése, mely kizárólag a helyi programokat fogja össze intézményi és civil szinten,
részletes ismertetővel.
 K1/3 Havi programfüzet
Program és eseményfüzet kialakítása, melynek költsége a hirdetésekből finanszírozható.
 K1/4 Hirdetőtábla
Tájékoztató felületek megújítása, kiépítése – innovatív formában.
 K1/5 Budaörsi Passió / Budaörsi Virágszőnyeg
Hagyományos és egyedi programok újra gondolása, országos programmá fejlesztése.
 K1/6 Turisztikai fejlesztési stratégia
Erőforrások feltárása, irányok meghatározása, versenyképes turisztikai szolgáltatások
meghatározása egy turizmus fejlesztési stratégiában.
 K1/7 Városi Turisztikai Központ – Info Pont
Civil szervezet működtetésben egy információ iroda és shop megvalósítása.
 K1/8 Termálturizmus meghonosítása, a termálvíz hasznosítása
A gyógyturizmus rekreációs célú fejlesztése. A város területén elérhető termálvíz hasznosítása mind
a budaörsi polgárok, mind az ide látogató turisták számára kiemelt fontosságú feladat. A
gyógyhatású termálvizes fürdőlehetőségek köré felépített turisztikai centrumok jelentős mértékben
vonzzák a fizetőképes keresletű hazai és külföldi vendégeket. Ezt a helyzetet a főváros közvetlen
közelsége teszi egyedülállóvá.
 K1/9 A kulturális gazdaság erősítése, arculatalkotó elemmé formálása
A város imázsának erősítése, gazdasági több lábon állás erősítése, az itt élők helyben való
szabadidő-eltöltésének növelése, a kulturális látogató-turizmus megteremtése.
Budaörs turisztikai vonzerejét erősítő infrastrukturális beruházások megvalósítása (K2)
A K1 és K2 kulcsprojektek szorosan összekapcsolódnak egymással a turizmusfejlesztés céljából. A K2
kulcsprojektben foglalt fejlesztési tevékenységek olyan infrastrukturális beruházások, melyek közvetlenül
szolgálják a város turizmusának fejlesztését.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
22
 K2/1 Csíki pihenőkert fejlesztése
Rövidtávon előkészítés és hosszútávú koncepció alkotás, és a vizesblokkok elhelyezése, majd ezután
I. ütemként 1 oktató bemutató tanterem és 1 kiállító helyiség (régészeti múzeum) kialakítása a
szükséges kiszolgáló helyiségekkel együtt 200 nm alapterületen.
 K2/2 Zichy major felújítása – kulturális központ kialakítása
A városban nagy hiány van egy olyan komplex kulturális szolgáltató központra, ahol az itt élők minden
korosztálya, valamint az ide látogatók is megtalálhatnák a számukra szórakozást és kikapcsolódást
jelentő szabadidős programokat, kiállításokat, múzeumokat. Ezen funkciók otthonául szolgálhatna a
Zichy volt uradalmi major épületállománya, ahol az elmúlt évtizedben az önkormányzat megvásárolta
az ingatlanállomány jelentős többségét.
 K2/3 Régi Leányiskola, volt Posta épület átalakítása, bővítése, művelődési közösségi-oktatási és
start-up inkubációs központ kialakítása.
Az épületállomány önkormányzati tulajdonba kerülésével lehetőség nyílt az épületállomány teljes
körű átalakítására és funkciókkal való megtöltésére. Rövidtávon mindenképpen szükséges a
fejlesztési elképzelések konkretizálására és szükség szerint az engedélyezési tervek elkészítésére,
majd az engedélyek megszerzésére. Az eddigi elképzelések alapján az épületben, kulturális, felsőfokú
oktatási-, művészeti intézmény, civil információs központ, CivilHáz és Ifjúsági Központ és startup
inkubátor ház, szálloda, valamint a Művelődési ház szerepét is betöltő kulturális intézmény
kialakítása tervezett, koncertteremmel és többfunkciós kiállító terekkel, könyvtárral.
 K2/4 BVUSS fejlesztése
Külső medencetér lefedése, strand bővítése.
 K2/5 Törökugrató tanösvény IV. ütem
A törökugratói tanösvény rendszer befejező szakaszának kiépítése.
 K2/6 Bányagödör hasznosítása (balesetmentesítés, Hiányzóna)
Koncepcióterv elkészítése a Bányagödör hasznosítására.
 K2/7 Mohakert projekt Vendéglátó egységek kialakítása, Törökugrató)
A „Mohakert projekt” koncepciótervének elkészítése.
 K2/8 Sárkánystarthely fejlesztése, Vitorlázó emlékmű felújítása
Sárkánystarthely kialakítása. A leromlott állapotú vitorlázó emlékmű felújítása.
 K2/9 Panoráma padok kihelyezése a hegyvidéki részen
Panoráma padok kihelyezése a hegytetőkre, ahonnan jó kilátás nyílik a város felé.
 K2/10 A kerékpár turizmus növelése a kerékpárút hálózat fejlesztésével
A kerékpár turizmus ösztönzése. Budaörs kiváló földrajzi elhelyezkedése a járáson belüli szabadidős
kerékpárturizmus szempontjából remek lehetőségeket rejt.
• K2/10 A 1. sz. főút belső szakasz kerékpárút építése
Az országos kerékpárút hálózat nyomvonalához illeszkedően a városon áthaladó kerékpárút
egy szakasza.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
23
• K2/10 B Budapest-Balaton kerékpáros útvonal – Budaörsi szakasz
A tervek szerint a budaörsi szakasz a város déli részén, a Kamaraerdő városrészen keresztül
haladna a Hosszúréti patak mentén
• K2/10 C Kerékpárút létesítése a Budakeszi-árok mentén Budakeszire
A kerékpárút ezen szakaszának megépítése jelentősen leegyszerűsítené a két város közötti-
és a turista átmenő kerékpáros forgalom lebonyolítását, mely jelenleg balesetveszélyes
körülmények között teljesíthető szakasz.
 K2/11 Budaörsi közbringa rendszer kialakítása
A város egy részét lefedő közbringa rendszer megvalósítása (várhatóan elektromos típusú).
Kiemelt infrastrukturális beruházások megvalósítása (K3)
Budaörs középtávon megvalósítani tervezett legfontosabb infrastrukturális fejlesztéseit illetve a hosszútávon
megvalósítani tervezett beruházások előkészítési szakaszát foglalja magába a kulcsprojekt.
 K3/1 Autóbusz végállomás épületének fejlesztése és szolgáltató ház kialakítása
Új építésű, 1 db csuklós, 1 db kettős csuklós (240, 240E, 940), 1 db kettős szóló (40, 140), 1 db szóló
(288, 289), 1 db szóló – megállóhelyek, 3 db csuklós, 1 db közepes – tároló helyek, fedett peronok, új
forgalomirányító központú közlekedési célú létesítmény.
 K3/2 Közterületi fejlesztések: – mélygarázs építése, – a főút Templom téri szakaszának
forgalomcsillapítása;- új térstruktúra kialakítása a jelenlegi szervizút megszüntetésével
A Városközponti átalakulás fontos elemei a közterületi fejlesztések, ezek magvalósulásával alakulhat
ki egy olyan központi rész, ahol a gyalogosforgalomé lenne a főszerep, összekötve így a koncentráltan
kialakuló intézményi és közösségi funkciójú rendeltetéseket. Jelenleg koncepcióterv készült a
fejlesztésről, de annak megvalósításának még számos előfeltétele van (pl.: 1.sz. főút szervízúttal való
kiváltása). A projekt tevékenység során mélygarázs építése, – a főút Templom téri szakaszának
forgalomcsillapítása;- új térstruktúra kialakítása a jelenlegi szervízút megszüntetésével
tevékenységek tervezettek.
 K3/3 Átkötő út építése (Aradi utca – Alsóhatár út között)
Az M1-M7 autópályákkal párhuzamosan az Aradi utcáig megépült elkerülő út (ún. szervizút)
folytatásaként, az Alsóhatár útig épül az ún. átkötő út, mely a Budaörsön áthaladó forgalmat, a
belvárost tehermentesítve, annak elkerülésével, a közigazgatási határig elvezeti. Gyűjtőútként
funkcionál.
 K3/4 Zichy major parkolósáv
A belvárosi parkolási problémák enyhítésére a Clementis utca keleti oldalán a nyílt vízelvezető árok
lefedésével további közterületi parkolóhelyek valósulnak meg. A parkolósáv továbbá 2 busz számára
is helyet biztosít, és buszmegálló is kialakításra kerül.
 K3/5 Szervizút kiépítése Ny-i irányba a Kaktusz utcáig, K-i irányba az Egér útig
A város központjának tehermentesítésére az áthaladó forgalomtól (előkészítés)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
24
 K3/6 Új felüljáró kiépítése a Stefánia út folytatásaként
A keleti városrész közlekedési problémáinak megoldására új felüljáró kiépítése a Hársfa utca menti
alközponti területek és a Repülőtér menti jelenleg beépítetlen területek között (előkészítés).
 K3/7 M0 autóút Nyugati szektor
M0 autóút Nyugati szektor, 10. sz. főút – M1 autópálya közötti szakasz (előkészítés).
 K3/8 M4 metró
M4 metró Virágpiac-Tópark közötti szakasz (előkészítés)
 K3/9 Budaörs-Törökbálint közigazgatási határán gyűjtőút kiépítése
Szilvás terület fejlesztés első ütemének kell, hogy a legyen a terület megközelítését szolgáló út és
közműhálózat kiépítése, ennek egyik legfontosabb eleme a közigazgatási határ mentén építendő
gyűjtőút.
 K3/10 BKISZ projekt Budaörsöt érintő fejlesztései „Budapest komplex integrált szennyvízelvezetése”

A BKISZ projekt II. szakasza.
V. ütem: a budaörsi szennyvíznek a modern, harmadik tisztítási fokozattal hatékonyan működő
Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepre juttatása.
VIII. ütem: budaörsi csatornahálózat kora, anyaga és műszaki állapota szükségessé teszik a beton és
azbesztcement anyagú vezetékek ütemezett átépítését. Nyolc utca rekonstrukciója valósul meg.
Tudásintenzív gazdaság erősítését támogató projektek (K4)
Budaörs jelenleg is egy korszerű, tudásintenzív gazdaság meglétének jeleit mutatja. Azonban, hogy az ilyen
irányú fejlődés ne rekedjen meg és a város gazdasága a megfelelő válaszokat tudja adni a 21. század helyi
gazdaságokat érintő kihívásaira további beavatkozások szükségesek.
 K4/1 Kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások letelepedésének ösztönzése
Elsősorban tudás-intenzív szegmensek területén, mint: Játékszoftver-tervezés és fejlesztés,
számítógépes animáció, 3D modellezés; Internet of Things, M2M communication ipar; Big Data és
Business Analytics; Adatközpontok és felhőszolgáltatások; Mobil fizetési rendszerek és egyéb mobil
szolgáltatások.
 K4/2 Üzleti környezet fejlesztése és az irodaházak szolgáltatásfejlesztése
Az irodaházak fejlesztésével és/vagy új irodaházak építésével a bérlő cégek Budaörsön maradásának
elősegítése.
 K4/3 Digitális jövő mintaváros megteremtése
Átfogó fejlesztéssel, innovatív megoldásokat kínálni a budaörsi lakók, cégek és itt dolgozók számára,
amivel kényelmi színvonaluk emelkedik és a város működése költséghatékonyabbá válik.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
25
A város fejlődése érdekében végrehajtandó legfontosabb projektek (kulcsprojektek)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
A projekt a következő
stratégiai célok
megvalósulásához járul
hozzá
Budaörs turisztikai vonzerejének erősítése (K1)
K1/1 Budaörs Fesztivál
pozicionálása
Regisztrált fizetős fesztivállá való átalakítása,
piaci alapon való működés feltételinek
megteremtése. Brend kialakítása.
S6
S1
K1/2 „Program-Budaörs” Honlap fejlesztése, mely kizárólag a helyi
programokat fogja össze intézményi és civil
szinten, részletes ismertetővel.
S6
S6
S1
K1/3 Havi programfüzet program és eseményfüzet – hirdetésekből
fenntartva
S6
S1
K1/4 Hirdetőtábla Tájékoztató felületek megújítása, kiépítése –
innovatív formában
S6
S1
K1/5 Budaörsi Passió /
Budaörsi Virágszőnyeg
Hagyományos és egyedi programok újra
gondolása, országos programmá fejlesztése.
S6
S1
K1/6 Turisztikai fejlesztési
stratégia
Erőforrások feltárása, irányok meghatározása,
versenyképes turisztikai szolgáltatások
meghatározása egy turizmus fejlesztési
stratégiában.
S6
S1
S7
K1/7 Városi Turisztikai
Központ – Info Pont
Civil szervezet működtetésben egy információ
iroda és shop.
S6
K1/8 Termálturizmus
meghonosítása, a
termálvíz hasznosítása
A gyógyturizmus rekreációs célú fejlesztése. A
város területén elérhető termálvíz
hasznosítása mind a budaörsi polgárok, mind
az ide látogató turisták számára kiemelt
fontosságú feladat. A gyógyhatású termálvizes
fürdőlehetőségek köré felépített turisztikai
centrumok jelentős mértékben vonzzák a
fizetőképes keresletű hazai és külföldi
vendégeket. Ezt a helyzetet a főváros
közvetlen közelsége teszi egyedülállóvá.
S6
S7
K1/9 A kulturális gazdaság
erősítése,
arculatalkotó elemmé
formálása
A város imázsának erősítése, gazdasági több
lábon állás erősítése, az itt élők helyben való
szabadidő-eltöltésének növelése, a kulturális
látogató-turizmus megteremtése.
S6
S1
S7
Budaörs turisztikai vonzerejét erősítő infrastrukturális beruházások megvalósítása (K2)
K2/1 Csíki pihenőkert
fejlesztése
Rövidtávon előkészítés és hosszútávú
koncepció alkotás, és a vizesblokkok
elhelyezése, majd ezután I. ütemként 1 oktató
bemutató tanterem és 1 kiállító helyiség
(régészeti múzeum) kialakítása a szükséges
kiszolgáló helyiségekkel együtt 200 nm
alapterületen.
S6
S1
S7
K2/2 Zichy major felújítása
– kulturális központ
kialakítása
A városban nagy hiány van egy olyan komplex
kulturális szolgáltató központra, ahol az itt élők
minden korosztálya, valamint az ide látogatók
is megtalálhatnák a számukra szórakozást és
kikapcsolódást jelentő szabadidős
S6
S1
S7
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
26
programokat, kiállításokat, múzeumokat. Ezen
funkciók otthonául szolgálhatna a Zichy volt
uradalmi major épületállománya, ahol az
elmúlt évtizedben az önkormányzat
megvásárolta az ingatlanállomány jelentős
többségét.
K2/3 Régi Leányiskola, volt
Posta épület
átalakítása, bővítése,
művelődési közösségioktatási
és start-up
inkubációs központ
kialakítása.
Az épületállomány önkormányzati tulajdonba
kerülésével lehetőség nyílt az épületállomány
teljes körű átalakítására és funkciókkal való
megtöltésére. Rövidtávon mindenképpen
szükséges a fejlesztési elképzelések
konkretizálására és szükség szerint az
engedélyezési tervek elkészítésére, majd az
engedélyek megszerzésére. Az eddigi
elképzelések alapján az épületben, kulturális,
felsőfokú oktatási-, művészeti intézmény, civil
információs központ, CivilHáz és Ifjúsági
Központ és startup inkubátor ház, szálloda,
valamint a Művelődési ház szerepét is betöltő
kulturális intézmény kialakítása tervezett,
koncertteremmel és többfunkciós kiállító
terekkel, könyvtárral.
S6
S1
S7
K2/4 BVUSS fejlesztése Külső medencetér lefedése, strand bővítése. S6
S7
K2/5 Törökugrató
tanösvény IV. ütem
A törökugratói tanösvény rendszer befejező
szakaszának kiépítése.
S6
S7
K2/6 Bányagödör
hasznosítása
(balesetmentesítés,
Hiányzóna)
Koncepcióterv elkészítése. S6
S7
K2/7 Mohakert projekt
(Vendéglátó egységek
kialakítása,
Törökugrató)
Koncepcióterv elkészítése S6
S7
K2/8 Sárkánystarthely
fejlesztése, Vitorlázó
emlékmű felújítása
Sárkánystarthely kialakítása. A leromlott
állapotú vitorlázó emlékmű felújítása.
S6
S7
K2/9 Panoráma padok
kihelyezése a
hegyvidéki részen
Panoráma padok kihelyezése a hegytetőkre,
ahonnan jó kilátás nyílik a város felé.
S6
S7
K2/10 A kerékpár turizmus
növelése a kerékpárút
hálózat fejlesztésével
A kerékpár turizmus ösztönzése. Budaörs
kiváló földrajzi elhelyezkedése a járáson belüli
szabadidős kerékpárturizmus szempontjából
remek lehetőségeket rejt.
S6
S1
S7
K2/10 A 1. sz. főút belső
szakasz kerékpárút
építése
Az országos kerékpárút hálózat
nyomvonalához illeszkedően a városon
áthaladó kerékpárút egy szakasza
S2
S6
S7
K2/10 B Budapest-Balaton
kerékpáros útvonal –
Budaörsi szakasz
A tervek szerint a budaörsi szakasz a város déli
részén, a Kamaraerdő városrészen keresztül
haladna a Hosszúréti patak mentén
S2
S6
S7
K2/10 C Kerékpárút létesítése a
Budakeszi-árok
mentén Budakeszire
A kerékpárút ezen szakaszának megépítése
jelentősen leegyszerűsítené a két város
közötti- és a turista átmenő kerékpáros
S2
S6
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
27
forgalom lebonyolítását, mely jelenleg
balesetveszélyes körülmények között
teljesíthető szakasz.
S7
Kiemelt infrastrukturális beruházások megvalósítása (K3)
K3/1 Autóbusz végállomás
épületének fejlesztése
és szolgáltató ház
kialakítása
Új építésű, 1 db csuklós, 1 db kettős csuklós
(240, 240E, 940), 1 db kettős szóló (40, 140), 1
db szóló (288, 289), 1 db szóló –
megállóhelyek, 3 db csuklós, 1 db közepes –
tároló helyek, fedett peronok, új
forgalomirányító központú közlekedési célú
létesítmény.
S2
K3/2 Közterületi
fejlesztések: –
mélygarázs építése, – a
főút Templom téri
szakaszának
forgalomcsillapítása;-
új térstruktúra
kialakítása a jelenlegi
szervizút
megszüntetésével
A Városközponti átalakulás fontos elemei a
közterületi fejlesztések, ezek magvalósulásával
alakulhat ki egy olyan központi rész, ahol a
gyalogosforgalomé lenne a főszerep,
összekötve így a koncentráltan kialakuló
intézményi és közösségi funkciójú
rendeltetéseket. Jelenleg koncepcióterv
készült a fejlesztésről, de annak
megvalósításának még számos előfeltétele van
(pl.: 1.sz. főút szervizúttal való kiváltása). A
projekt tevékenység során mélygarázs építése,
– a főút Templom téri szakaszának
forgalomcsillapítása;- új térstruktúra
kialakítása a jelenlegi szervizút
megszüntetésével tevékenységek tervezettek.
S2
K3/3 Szervizút bekötése az
Alsóhatár útba (Aradi
utca – Alsóhatár út
között)
Az M1-M7 autópályákkal párhuzamosan az
Aradi utcáig megépült elkerülő út (ún.
szervizút) folytatásaként, az Alsóhatár útig
épül az ún. átkötő út, mely a Budaörsön
áthaladó forgalmat, a belvárost
tehermentesítve, annak elkerülésével, a
közigazgatási határig elvezeti. Gyűjtőútként
funkcionál.
S2
K3/4 Zichy major parkolósáv A belvárosi parkolási problémák enyhítésére a
Clementis utca keleti oldalán a nyílt
vízelvezető árok lefedésével további
közterületi parkolóhelyek valósulnak meg. A
parkolósáv továbbá 2 busz számára is helyet
biztosít, és buszmegálló is kialakításra kerül.
S2
K3/5 Szervizút kiépítése Nyi
irányba a Kaktusz
utcáig, K-i irányba az
Egér útig
A város központjának tehermentesítésére az
áthaladó forgalomtól (előkészítés)
S2
K3/6 Új felüljáró kiépítése a
Stefánia út
folytatásaként
A keleti városrész közlekedési problémáinak
megoldására új felüljáró kiépítése a Hársfa
utca menti alközponti területek és a Repülőtér
menti jelenleg beépítetlen területek között
(előkészítés)
S2
K3/7 M0 autóút Nyugati
szektor
M0 autóút Nyugati szektor, 10. sz. főút – M1
autópálya közötti szakasz (előkészítés)
S2
K3/8 M4 metró M4 metró Virágpiac-Tópark közötti szakasz
(előkészítés)
S2
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
28
K3/9 Budaörs-Törökbálint
közigazgatási határán
gyűjtőút kiépítése
Szilvás terület fejlesztés első ütemének kell,
hogy a legyen a terület megközelítését
szolgáló út és közműhálózat kiépítése, ennek
egyik legfontosabb eleme a közigazgatási határ
mentén építendő gyűjtőút.
S2
K3/10 BKISZ projekt
Budaörsöt érintő
fejlesztései
„Budapest komplex
integrált szennyvízelvezetése”

A BKISZ projekt II. szakasza.
V. ütem: a budaörsi szennyvíznek a modern,
harmadik tisztítási fokozattal hatékonyan
működő Csepeli Központi Szennyvíztisztító
Telepre juttatása.
VIII. ütem: budaörsi csatornahálózat kora,
anyaga és műszaki állapota szükségessé teszik
a beton és azbesztcement anyagú vezetékek
ütemezett átépítését. Nyolc utca
rekonstrukciója valósul meg.
S3
Tudásintenzív gazdaság fejlesztését támogató projektek (K4)
K4/1 Kutatás-fejlesztéssel
foglalkozó
vállalkozások
letelepedésének
ösztönzése
Elsősorban tudás-intenzív szegmensek
területén, mint: Játékszoftver-tervezés és
fejlesztés, számítógépes animáció, 3D
modellezés; Internet of Things, M2M
communication ipar; Big Data és Business
Analytics; Adatközpontok és
felhőszolgáltatások; Mobil fizetési rendszerek
és egyéb mobil szolgáltatások
S4
S10
K4/2 Üzleti környezet
fejlesztése és az
irodaházak
szolgáltatásfejlesztése
Az irodaházak fejlesztésével és/vagy új
irodaházak építésével a bérlő cégek Budaörsön
maradásának elősegítése.
S4
S10
K4/3 Digitális jövő
mintaváros
megteremtése
Átfogó fejlesztéssel, innovatív megoldásokat
kínálni a budaörsi lakók, cégek és itt dolgozók
számára, amivel kényelmi színvonaluk
emelkedik és a város működése
költséghatékonyabbá válik.
S5
S4

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
29
II.2. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A
LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL
Az akcióterület fizikailag összefüggő terület, melyen egymással időben és tartalmukban is összefüggő
fejlesztési projektek valósulnak meg, az akcióterület meghatározott fejlesztési céljainak elérése érdekében,
tervezett módon. A fejlesztés tartalmi és pénzügyi összehangolása az akcióterületi terv keretei között
történik. Az akcióterület elsősorban az önkormányzat által alapvetően befolyásolt fejlesztéseket fogja össze.
Akcióterületek kijelölése azon esetekben célszerű, amikor
1. az erőforrások összpontosítására van szükség a spontán piaci folyamatok aktív befolyásolása
érdekében,
2. az önkormányzatnak megvannak az eszközei a fejlesztések aktív befolyásolására, menedzselésére,
azaz alakíthatja a fejlesztések funkcionális jellemzőit és ütemezését.
A spontán folyamatok aktív befolyásolásának eszközei pedig az alábbiak lehetnek:
– Önkormányzati tulajdon az akcióterületen.
– Önkormányzati források felhasználása az akcióterületen.
– Pályázati vagy célzott hitelforrások felhasználása az akcióterületen.
– Településfejlesztési megállapodás alapján magánberuházó közcélú fejlesztései az akcióterületen.
– Az önkormányzat aktív marketingtevékenysége.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
30
A megvalósítást szolgáló beavatkozások – Akcióterületek áttekintő térképe
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
31
II.3. AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ
FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA
A fejezet célja bemutatni, hogy melyek azok a beavatkozások, amelyek megvalósításával a célok elérhetők,
és amelyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években terveznek
elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében.
AT1. Nyugati Fejlesztései területek Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület elhelyezkedése:
Az akcióterület a Város Ny-i részén az M1 és
az 1.sz. főút között található a 8102 sz. főút
mentén található, mely terület a tökéletes
közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően
jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik.
Az akcióterület határa: K-ről a Muskátli
utca; D-ről az M1 autópálya, mely egyben
közigazgatási határ is; Ny-ról a Légimentő
út; É-ról a Szabadság út
Az akcióterületen végrehajtandó projektek
a következő stratégiai célok
megvalósulásához járulnak hozzá:
S2; S3; S4; S10
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
A terület közlekedési kapcsolatai kiválóak, ahol jelentős méretű beépítetlen önkormányzati-, illetve
magántulajdonban lévő Kereskedelem, szolgáltató gazdasági területek (GKSZ)-, és Különleges területek (K)
besorolású ingatlanok találhatóak, mely adottságokkal a terület jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik. A
Nyugati Ipari Terület Városrész ezen akcióterületként kijelölt területén az ingatlanok beépítése előtt meg kell
valósítani a terület rendeltetésszerű használatához szükséges infrastrukturális (közmű- és úthálózat)
beruházásokat, így rövid-, középtávon a beavatkozások I. ütemének ezen infrastrukturális beruházásoknak
kell, hogy legyen.
A Muskátli utca és a Kaktusz utca közötti – szinte teljes mértékben önkormányzati tulajdonú – területen
található a Csiki-pihenőkert, mely a Város egyik színfoltja, ami nagy népszerűségnek örvend. A Csíkipihenőkert
nyári táboroknak ad otthont, melynek épületállományának megújítása időszerűvé vált, így rövidközéptávon
a fejlesztés koncepciójának véglegesítése és az előkészítő munkálatok (tervezés, esetlegesen
szükséges infrastrukturális fejlesztések) után I. ütemben megvalósulhatnak a vizesblokkok, az oktató- és
kiállító termek. A területen a Csíki-pihenőkert alatti területen található nagykiterjedésű szintén
önkormányzati tulajdonú ingatlanok sorsa jelenleg még nem eldöntött, így rövid-, középtávon mindenképpen
szükséges a beruházási cél meghatározása, mely után következhetnek az előkészítő munkálatok részeként a
tervezések és az infrastrukturális (út és közmű) beruházások, az ingatlanok beépítései csak ezen beruházások
megvalósítása után kezdődhetnek meg.
A Szabadság út – Légimentő utca – Kaktusz utca által határolt terület ingatlanjai magántulajdonban vannak,
melyek beépülésére már több elképzelés is napvilágot látott az elmúlt 10-15 évben, melyek közül ezidáig egyik
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
32
fejlesztés sem jutott el a megvalósítás szintjéig. A csatornahálózat jelenleg a Virág utcában a Csíkipihenőkertig
kiépített, úgyhogy annak meghosszabbítása mindenképp szükséges.
A területen két jelentősebb úthálózati elem megvalósítása is tervezett, egyik a jelenleg túlzsúfolt jelzőlámpás
Légimentő utca és Szabadság út csomópontjának körforgalmi csomóponttá való átépítése, valamint a Város
szervízutjának, Baross utca és Kaktusz utca közötti szakaszának megépítése, melyek előkészítő munkálatai
(tervezés) középtávon, megvalósításai hosszú távon tervezettek.
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az akcióterületen:
Az akcióterület Muskátli utca és Kaktusz utca
között található területe szinte teljes
mértékben önkormányzati tulajdonban van, a
többi ingatlan jellemzően magántulajdonú,
valamint az úthálózati elemek Magyar Állam
tulajdonában vannak.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
33

A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT1)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészí-
tettség
foka (%)
Finanszí
rozás
AT1.1
Szervizút Ny-i irányba
történő kiépítése a
Baross utcától a
Légimentő állomásig.
A településrendezési eszközben
kijelölt szervizút (hosszútávon)
megépítésének előkészítő
munkálataiként, rövid- középtávon
a helybiztosítás és a
terveztetésnek kell, hogy legyen
n.a. 2023- 5
Önkorm
ányzati
AT1.2
LM Magyarország
területének
hasznosítása
(előkészítő
munkálatok)
A terület hasznosítás
koncepcionális meghatározása
után rövid- középtávon az
előkészítő munkálatok (pl.:
szabályozási terv készítése,
úthálózati fejlesztések és a
közművesítés tervezése és
kivitelezése) történhetnek meg.
n.a. 2017-2023 10
Magán
AT1.3 Budakeszi mellékág
kiváltása
A mellékág Kaktusz utca –
autópálya közötti szakaszának
áthelyezése, és záportározó
létesítése a mellékágra. Rövidközéptávon
I. ütemben az
előkészítő (SZT után eng. és kiviteli
tervek készítése,
engedélyeztetése) munkálatok
történhetnek meg.
50 2017-2023 10
Önkorm
ányzati
AT1.4 Csíki-pihenőkert
fejlesztése
Rövidtávon előkészítés és
hosszútávú koncepció alkotás, és a
vizesblokkok átalakítása, majd
ezután I. ütemként 1 oktató
bemutató tanterem és 1 kiállító
helyiség (régészeti múzeum)
kialakítása a szükséges kiszolgáló
helyiségekkel együtt 200 nm
alapterületen.
140 2017-2020 40
magán
AT1.5
Körforgalom
kialakítása a 8102 sz.
főút, a Budakeszi
lehajtó és a
Szabadságút
kereszteződésénél
A településrendezési eszközökben
kijelölt körforgalmi csomópont
kialakításának előkészítő
munkálatai (pl.: helybiztosítás,
tervezés és engedélyezés)
történhetnek meg középtávon.
n.a. 2017-2023 5
magán
AT1.6
Jelenleg üres magán
ingatlanok gazdasági
hasznosítása
Az akcióterületen jelentős
kiterjedésű jelenleg beépítetlen
magántulajdonú ingatlanok
találhatóak, melyek beépülésével
lehet számolni középhosszútávon.

n.a. 2017- n.a.
AT1.7
LM Magyarország
területen 20kV-os
szabadvezeték
földkábelbe helyezése
Az Önkormányzat az LM
Magyarország területen
földkábelbe kívánja helyezni a
20kV-os szabadvezetéket.
100 2022 10
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
34
AT2. Törökugrató Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület elhelyezkedése:
A Város egyik emblematikus
geomorfológiai adottsága a Törökugrató,
mely védett természeti értékekben is
bővelkedik. Az akcióterület ezen
természeti adottságokat magába foglaló
ingatlanokat tartalmazza, melyek a Város
D-Ny-i területén a Szabadság úttól délre a
Rezeda utca, Bazsarózsa utca és a
Kökörcsin utca közötti területen található.
Az akcióterület határa:
lásd térképen.
Az akcióterületen végrehajtandó
projektek a következő stratégiai célok
megvalósulásához járulnak hozzá:
S1, S6, S7, S8,
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
A Budai-hegység legdélebbi hegycsúcsa, Budaörs jellegzetes hegye a város címerében is szerepel. A 249 méter
magas, védett hegycsúcshoz közeli, egykori kőbányában több millió éves állati és növényi maradványok is
fellelhetőek.
Az akcióterületen a természeti- és természetvédelmi potenciálok kiaknázása a cél és olyan turisztikai
beruházások megvalósításai tervezettek, melyek méltóak e hely szellemiségéhez és folytatásai az eddig
megkezdett sikeres fejlesztéseknek (Törökugrató tanösvény IV. ütem, Bányagödör hasznosítása, Mohakert
projekt).
Ennek szellemiségében kiemelkedő a Törökugratói tanösvény-rendszer, melynek főbb céljai a természeti
értékek bemutatása, az ismeretterjesztés, oktatás a legkisebb mértékű zavarással. Teljes megvalósítását
követően a Törökugrató déli lábánál található erdő területről a legmagasabb ponton áthaladva és az északi
oldalon leereszkedve fogja a tanösvény-rendszer bemutatni a növénytakarót, a növénytársulások változását
és a növényfajok sokszínűségét, a telepített akácost és fenyvest, a lábra kapó melegkedvelő tölgyest, nyílt és
zárt dolomit-sziklagyepet, lejtő-sztyepprétet, karsztbokor-erdőt. Eddig megvalósult az erdőterületen külön
útvonalon vezetve, a 10 állomásból álló erdei tanösvény az erdei ökoszisztéma bemutatása érdekében, és 10
eszköz kihelyezésével a tornaösvény.
2010. évben került sor a Törökugrató legmagasabb, csodálatos panorámájú pontját és az egykori bánya udvar
területét érintő, a dolomit gyeptársulást bemutató Naprózsa fantázia névvel elnevezett tanösvény szakasz
kialakítására.
2014. évben a készült el a Kövirózsa elnevezésű tanösvény.
A tanösvény-rendszer utolsó, még nem kialakított eleme, a hegytetőről az északi szinte függőleges sziklafal
két oldalán fogja levezetni a látogatókat a Horthy kapuhoz (Törökugrató tanösvény IV. ütem). A teljes kiépítést
követően összeköttetés valósul meg a déli hegylábtól a Törökugrató legmagasabb pontján keresztül a
Törökugrató északi hegylábáig terjedő terület között, olyan módon, hogy a tanösvény rendszer információkkal
(tanösvény-állomások), programokkal (játszótér, erdei tornapálya, egyéb foglalkoztatókkal) szolgál az
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
35
érdeklődő látogatók, szabadidejüket eltöltő lakosok számára egy-két órás vagy a teljes területet bejárva egész
napos programot kínálva, a rekreációs lehetőségeket bővítve.
A „Hiányzoona” projekt megvalósítása a felhagyott bányagödörben, a kihalt állatfajok bemutatóhelye lenne,
egyfajta szabadtéri múzeum, amely az egyre bővülő anyagával a természettudományos ismeretterjesztést
szolgálná (Bányagödör hasznosítása). A ráépülő kapcsolódó szolgáltatások (pl. vendéglátás) a Mohakertbe
települnének (Mohakert projekt).
.
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az
akcióterületen:
Az akcióterület természeti értékeit
felölelő ingatlanjai önkormányzati
tulajdonban vannak, így a tervezett
fejlesztések megvalósításai nem
ütközhetnek tulajdonviszony szintű
problémákba.
A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT2)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
Finanszírozás
AT2.1 Törökugrató
tanösvény IV. ütem
A törökugratói
tanösvény rendszer
befejező szakaszának
kiépítése
18 2017 20 % magánberuházás
AT2.2 Bányagödör
hasznosítása
(balesetmentesítés,
Hiányzoona)
A „Hiányzoona” projekt
megvalósítása a
felhagyott
bányagödörben, a kihalt
állatfajok
bemutatóhelye lenne,
egyfajta szabadtéri
múzeum, amely az
egyre bővülő anyagával
a természettudományos
ismeretterjesztést
szolgálná.
n.a. 2023-ig 5 % magánberuházás
AT2.3 Mohakert projekt
(vendéglátó
egységek kialakítása)
A „Hiányzoona”
projekthez szorosan
kapcsolódik. A ráépülő
kapcsolódó
szolgáltatások (pl.
n.a. 2023-ig 0 % magánberuházás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
36
AT3. Alsószállás Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület elhelyezkedése:
Az akcióterület a Budai tájvédelmi területként nyilvántartott Odvas-hegy és a Farkas-hegy között található.
Az akcióterület határa:
lásd térképen.
Az akcióterületen végrehajtandó projektek a következő stratégiai célok megvalósulásához járulnak hozzá:
S2; S3; S7; S8;
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
A természeti adottságok és a fekvése (két természetvédelmi terület és két hegy közötti lankás terület) miatt
egyedi atmoszférája van a területnek, ami a településrendezési eszközökben rögzítettek alapján
mezőgazdasági kertes területi (MK) besorolásúak. A területen létrejött Alsószállásért Fejlesztésért Egyesület
tevékenysége folytán a terület rendezett körülmények közötti fejlesztésének 1. ütemeként a közterületi
fejlesztések előkészítő munkálatai előrehaladott állapotban vannak.
Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések az Önkormányzat és az Egyesület között 2010. augusztusában
létrejött Településfejlesztési Együttműködési szerződés, melyben rögzítettek megvalósultak, ezért a felek
2017. júniusában új Szerződést készítettek elő. Az előírányzott újabb megvalósítandó feladatok szerződésben
való rögzítésével a Felek közös érdek mentén továbbra is partnerként működnek együtt Alsószállás
fejlesztéséért.
A Fejlesztési dokumentumok megvalósításaként, a településen belüli centrikus elhelyezkedésből és páratlan
természeti adottságokból adódóan a környezethez illeszkedő színvonalas, alacsony beépítési intenzitású (3 %)
pihenő-rekreációs övezet létrehozása a cél területen, amely nemcsak a tulajdonosoknak, hanem egyúttal a
település minden lakójának kulturált kirándulási és sportolási (pl.: kerékpározás és futás) lehetőséget is
biztosít.
vendéglátás) a
Mohakertbe
települnének.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
37
A terület fejlesztésének középtávú feladata továbbra is a közterületi fejlesztések előkészítései kell legyenek
(Szerződés felülvizsgálata, közterület céljára történő lejegyzések, közműfejlesztések tervezése és
engedélyeztetése stb.). Amennyiben az előkészítő munkálatok előrehaladott állapota indokolttá teszi,
középtávon elkezdődhetnek az nagyobb részben önerős beruházások is.
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az akcióterületen:
Az akcióterületen – elenyésző számú beépítetlen ingatlan kivételével – jellemzően a közterületek vannak
önkormányzati tulajdonban.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
38
A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT3)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészí-
tettség
foka (%)
Finanszíro
zás
AT3.1
Szabályozási Terv
végrehajtásaként a
közterület céljára
történő lejegyzések
A közterületi fejlesztések
előkészítéseként a Szabályozási
tervben előirányzott közterületi
szélesítéseknek meg kell, hogy
történjenek (pl.: telekalakítási vázrajz
elkészítése és az eljárás lefolytatása).
4.5 2017-2019 10
Alsószállás
Fejlesztésé
rt
Egyesület /
Tulajdonos
ok,
Önkormán
yzat
AT3.2 Árkok, vízmosások
rekultivációja
A rossz állapotban lévő árokrendszer
állandó karbantartása. 5 2017-2023 20 Önkormán
yzati
AT3.3 Közterületté történő
átsorolások út és
csapadékvíz
elvezetés céljára
Az SZT végrehajtása. n.a. 2017-2023 10
Önkormán
yzati
AT3.4
Zöldterületfejlesztés:
fasorok
telepítése
Az Alsószállás Fejlesztésért egyesület
célul tűzte ki a természetközeli állapot
kiemelt fenntartását, ennek keretén
belül fásítási programot végeznek a
területen.
n.a. 2017-2023 40
Alsószállás
Fejlesztésé
rt
Egyesület /
Tulajdonos
ok,
Önkormán
yzat
AT3.5 Közművesítés és
útépítés előkészítése
(tervezés és
engedélyezés, a
tulajdonosokkal a
Beruházás
finanszírozásának
szervezése)
A terület ütemezett fejlesztésének
előkészítő munkálatainak részeként a
közmű- és útépítési tervek
készülhetnek el.
n.a. 2017-2023 30
Alsószállás
Fejlesztésé
rt
Egyesület /
Tulajdonos
ok
AT3.6
közművesítés
Az előkészítő munkálatok után
megkezdődhetnek közép-,
hosszútávon.
n.a. 2023 – 5
Alsószállás
Fejlesztésé
rt
Egyesület /
Tulajdonos
ok
AT3.7
Futópálya kialakítása
A területen futópálya fejlesztése
tervezett, ami nagy támogatottságot
élvez. A beruházás megvalósításával a
város rekreációs ellátottságának
színvonala is jelentősen emelkedne.
n.a. 2023 – 0
Alsószállás
Fejlesztésé
rt
Egyesület /
Tulajdonos
ok,
Önkormán
yzat
AT3.8
Kerékpárút
(csatlakozva a
megépítendő városi
hálózathoz)
A terület városi kerékpárútra való
rákötése jelentősen megnövelné a
városrész kapcsolatát a központi
városrészekkel, valamint
közlekedésbiztonsági szempontból is
fontos lenne a kiépítése.
n.a. 2023 – 0
Alsószállás
Fejlesztésé
rt
Egyesület /
Tulajdonos
ok,
Önkormán
yzat
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
39
AT4. Frankhegy Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület elhelyezkedése:
Frankhegy 130 ha-os Városrész a közigazgatási határ, Budapest XI és XII. kerületéhez csatlakozva, a Város K-i
részén helyezkedik el.
Az akcióterület határa (mely egyben a Frankhegyi Részönkormányzat illetékességi területe is egyben):
a) északon: a Budai Tájvédelmi körzet;
b) délen: a 9756/3 hrsz.; 9756/2 hrsz.; 9755/2 hrsz.; 9724/1 hrsz.; 9721/4 hrsz.; Tűzkőhegyi utca (9723 hrsz.);
9721/4 hrsz.; 9721/3; 9720/4; Csendes utca (9718 hrsz.); 9715 hrsz.; Csendes utca (9714/1hrsz.); 9713 hrsz.;
2558 hrsz.; Árokparti utca (9596/2 hrsz.); 9629/1 hrsz.; Cserebogár utca (9575 hrsz.); 2505/1; 2505/2; Ringló
utca (9599 hrsz.); 9605 hrsz.; 9604 hrsz.; 9603 hrsz.; 9602 hrsz.; 9601/1 hrsz.; 9601/2 hrsz.; 9600/2 hrsz.; 9600/1
hrsz.; Ringló utca (9599 hrsz.); 9541/2 hrsz.; 9540/2 hrsz.; 9541/1 hrsz.; 9539/2 hrsz.; 9534 hrsz.; 9532/5 hrsz.;
9532/4 hrsz.; 9531 hrsz.; 9530/2 hrsz.; 9523/4 hrsz.; 9524/1 hrsz.; 9523/2 hrsz.; 9523/3 hrsz.; 9522/1 hrsz.;
Naphegy árok (2192/2 hrsz.); Szöcske utca (2191/7-, 2181/3 hrsz.); Naphegy utca (2171 hrsz.); Nefelejts utca
(1681/1 hrsz.); Völgy utca (9123 hrsz.); Kőhát utca (9045/4 hrsz.); Víztorony utca (9045/5 hrsz.); Zúzmara utca
(9021/14-, 1402 hrsz.); 9019/2 hrsz. ingatlanok;
c) Keleten: Budapest közigazgatási határa, Szépkilátó utca (9466/2-, 9466/1 hrsz.); Felsőhatár utca (9681/1-,
9682-,9760 hrsz.);
d) nyugaton: 9019/2 hrsz.; 9019/1 hrsz.; 9016/1 hrsz.; Kőhalom utca (1374 hrsz.); Budai Tájvédelmi körzet.
Az akcióterületen végrehajtandó projektek a következő stratégiai célok megvalósulásához járulnak hozzá:
S2; S3;
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
Az kertes, gyümölcsös terület 1978-ban lett belterületi üdülőterületbe sorolva a 130 ha-os – cca. 1300 ingatlan
magába foglaló -, jelentős tereplejtéssel rendelkező településrész. Frankhegy területi kiterjedése Budaörs
vonatkozásában nem elhanyagolható, területe több mint 18%-a Budaörs belterületi területeinek. Frankhegy
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
40
volt szőlő és gyümölcsös területének 1978-as belterületi üdülőterületbe való átsorolása óta szinte teljes
mértékben megőrizte annak rendezetlen közterületi adottságait (szűk közterületek, részlegesen kiépített út- és
közműhálózat), ahol számos esetben közterületként a szűkös, néhol 3,00 m széles volt vízmosásokat használják.
Tekintettel a terület karsztos, felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos, érzékeny és fokozottan érzékeny
besorolására, továbbá a részleges csúszásveszélyességére, a megfelelő feltételrendszer keretei között tartott
közterületi fejlesztések hiányában, a terület jelenlegi adottságaival alkalmatlan az ingatlanok beépítésére és
azok rendeltetésszerű használatára. A településrész fejlesztése szempontjából a TSZT-n meg lett osztva és
annak jelentős része „hosszútávú” üdülőterületi besorolást kapott, az ezen kívüli részek közterület
fejlesztéseinek előkészítései folyamatban vannak. A képviselő-testület korábbi döntései alapján a jelentős
értéknövelő hatású közterület fejlesztések „önszerveződő beruházásként” valósulhatnak meg. A közterületi
fejlesztések megvalósítása nélkül az ingatlanok további beépülése beláthatatlan következményekkel járna,
mind környezetvédelmi, mind közlekedés szervezési szempontból. A területen egyre nagyobb igény jelentkezik
az egyedi szennyvíztisztítók elhelyezésére, a hatályos környezetvédelmi program megállapításai alapján
Frankhegy területén környezetvédelmi okok (Frankhegy területe karsztos, felszíni vizek védelmével érintett,
részlegesen csúszásveszélyes, ahol agyagos talajrétegek is fellelhetőek) miatt a közüzemi csatornahálózat
kiépítése szükséges.
A Frankhegy Városrészre vonatkozó 44/2000. (XII.01.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési
Szabályzat felülvizsgálata folyamatban van, mely hatálybalépéséig a képviselő-testület változtatási tilalmat
rendelt el a 32/2015. (XI.05.) ökt.sz. rendelettel a területre.
A Városrészre vonatkozó korábbi 240/2015. (IX.23.)- és a 308/2015. (XI.04.) ökt.sz. képviselő-testületi
határozatokkal az önkormányzat megteremtette az ütemezett közterületi fejlesztések feltételrendszerének
alapjait, melyben alapelvként fogalmazódott meg, hogy az értéknövelő közterületi fejlesztésekben az érintett
tulajdonosoknak – mind szervezési, mind anyagi hozzájárulásban – jelentős részt kell vállaljanak. Frankhegy
közterült fejlesztéseinek megvalósítása az érintett Tulajdonosoknak és Önkormányzattal partneri
együttműködésével valósulhatnak meg ütemezetten az önkormányzati döntésekben megfogalmazott elvek
mentén. Az együttműködés alapjául szolgál a Frankhegyi Víziközmű Társulat és az Önkormányzat között
létrejött Megállapodás, valamint az érintett tulajdonosok és az Önkormányzat között kötendő
Településrendezési szerződés.
Az akcióterület tulajdonviszonyai
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
41
Önkormányzati tulajdon az akcióterületen:
Az akcióterületen jellemzően a közterületek-, ezen kívül elenyésző számú beépítésre szánt ingatlanok vannak
önkormányzati tulajdonban, a térképen ábrázoltak szerint.
A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT4)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészí-
tettség
foka (%)
Finanszíroz
ás
AT4.1
Közterületi
fejlesztésekhez
szükséges
közútszélesítések
lebonyolítása.
A közterület szélesítéseknek meg
kell, hogy a közmű- és útépítéseket.
A feladat során szükséges elkészíteni
a telekalakítási vázrajzokat és a
Frankhegyi Víziközmű Társulattal
kötendő szerződést, valamint az
Önkormányzattal szerződést kell
kössenek az érintett tulajdonosoknak
is.
n.a. 2016 – 30
Frankhegyi
Víziközmű
Társulat /
Tulajdonos
ok,
Önkormán
yzat
AT4.2 Közmű- és úttervek
elkészítése.
A közterületi fejlesztések során el kell
készíteni a közmű (víz- és csatorna),
valamint az útterveket (melynek
része a felszíni csapadékvíz elvezetés
és a támfal építési engedélyezési és
kiviteli tervek).
n.a. 2017 – 0
Frankhegyi
Víziközmű
Társulat /
Tulajdonos
ok,
Önkormán
yzat
AT4.3
Az új Helyi Építési
Szabályzat és
Szabályozási terv
készítése és hatályba
léptetése.
A hatályos Helyi Építési Szabályzat
felülvizsgálata jelenleg folyamatban
van. 2 2017 után 50
Önkormán
yzat
AT4.4
A közterületek
művelési ágainak
rendezése.
Az ingatlan nyilvántartásban jelenleg
számos közterület művelési ága nem
tükrözi a kialakult állapotot (pl.:
közút mocsárként van nyilvántartva),
melyeket külön eljárások során
szükséges rendezni.
n.a. 2017 – 0
Önkormán
yzat
AT4.5
Út, támfal és
közműépítések
kivitelezése.
Az engedélyezett tervek alapján a
kivitelezési munkálatok
lebonyolítása.
n.a. 2017 – 0
Frankhegyi
Víziközmű
Társulat /
Tulajdonos
ok,
Önkormán
yzat
AT4.6
A Kőhegyi
nyomásfokozó gépház
megépítése és üzembe
helyezése.
A gépházra az Önkormányzat
engedélyekkel rendelkezik, melyek
megépítésére a közműépítésekkel
egy időben kerülhet sor.
75 2017 – 10
Önkormán
yzat
AT4.7
Kerékpár úthálózat
tervezése és
megépítése.
Az egyes közterült fejlesztési
szakaszok tervezései során készülnek
el a kerékpárúttervek is, melyek
kiépülésével a városrész
bekapcsolódhat a Város kerékpár-
úthálózatához.
2019 – 0
Önkormán
yzat
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
42
AT4.8 Záportározó létesítése
a Tűzkőhegyi árkon
A Frankhegy beépülése miatt
keletkező többletvizek késleltetett
levezetésére záportározó építése, és
az árok meder rendezése.
n.a. 2023 – 5
Önkormán
yzat
AT4.9
Záportározó létesítése
a Tűzkőhegyi árok 1.
számú mellékágán
A Frankhegy beépülése miatt
keletkező többletvizek késleltetett
levezetésére záportározó építése, az
árok mederrendezése.
n.a. 2023 – 5
Önkormán
yzat
AT4.10 Záportározó létesítése
Kőhegyi árkon
Záportározó építése az árok
Víztorony utca – Zúzmara utca közötti
szakaszára.
15 2017 – 20
Önkormán
yzat
AT5. Templom tér és környéke Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület elhelyezkedése:
Az Ófalú súlypontjában található Templom
térre szerveződő tömbök
Az akcióterület határa:
Clementis L. utca; Arany J. utca; Stefánia u.;
Nefelejcs u.; Farkasréti út; Bokréta köz;
Az akcióterületen végrehajtandó projektek
a következő stratégiai célok
megvalósulásához járulnak hozzá:
S1; S2; S6; S7; S9;
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
Az akcióterület területén számos intézmény található, ez tekinthető a település egyik központjának, mely
alkalmanként működik valódi közösségi központként. Az akcióterületen található a Szent Benedek
Gimnázium, a Mindszenty József Római Katolikus Óvoda és Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola,
a Volt Posta-, valamint a Zichy uradalmi major épületállománya.
A végrehajtandó beavatkozások célja, hogy kihasználva a terület potenciáljait (pl: jelentős önkormányzati
ingatlanállomány, patinás épületállomány), olyan valódi közösségi terek jöjjenek létre, melyek Budaörshöz
méltó központi területévé emelhetik a Templom tér és környékét. A fejlesztések során közterületi fejlesztések,
magas minőségű kiskereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások megjelenése, kulturális intézményhálózat
bővítése, művészeti központ létrehozása, parkolóhelyek és új közterületi struktúra kialakítása, valamint
közoktatási intézmények fejlesztései tervezettek közép- hosszútávon.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
43
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az akcióterületen:
A térképen ábrázoltak alapján
megállapítható, hogy a területen jelentős az
önkormányzati ingatlanállomány.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
44
A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT5)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészí-
tettség
foka (%)
Finanszíro
zás
AT5.1
Régi Leányiskola, volt
Posta épület
átalakítása, bővítése,
művelődési közösségioktatási
és start-up
inkubációs központ
kialakítása.
Az ingatlan 2012 évben történt
önkormányzati tulajdonba
kerülésével lehetőség nyílik az
épületállomány teljeskörű
átalakítására és funkciókkal való
megtöltésére. Rövidtávon
mindenképpen szükséges van a
fejlesztési elképzelések
konkretizálására és szükség szerint az
engedélyezési tervek elkészítésére,
majd az engedélyek megszerzésére.
Az eddigi elképzelések alapján az
épületben, kulturális, felsőfokú
oktatási-, művészeti intézmény, civil
információs központ, CivilHáz és
Ifjúsági Központ és startup inkubátor
ház, szálloda, valamint a Művelődési
ház szerepét is betöltő kulturális
intézmény kialakítása tervezett,
koncertteremmel és többfunkciós
kiállító terekkel, könyvtárral. Jelenleg
a Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív
Tér (Babtér) kialakítása van
folyamatban, oktatási, kulturális, és
startup inkubációs tevékenységi
körrel.
2300 2017-2020 40
Önkormá
nyzati,
magán,
pályázati
AT5.2
Templom tér 17. sz.
alatti helyi védett
Gyógyszertárépület
homlokzat felújítása,
önkormányzati
tulajdonú ingatlanok
hasznosítása.
A helyi védettség alatt lévő épület
központi elhelyezkedésével a Város
egyik emblematikus épületévé válhat
a szükséges felújítások után.
Rövidtávon szükséges a hasznosítási
cél maghatározása valamint a
koncepcióalkotás, majd ezután
következhet a tervezés. Középtávon
az engedélyezett tervek alapján az
ütemezett megvalósítás várható,
mely során az épület tetőzete és
homlokzata is megújulhat.
80 2017-2020 10
magán,
önkormán
yzati
AT5.3
Zichy major felújítása –
kulturális központ
kialakítása.
A Városban nagy hiány van egy olyan
komplex kulturális szolgáltató
központra, ahol az itt élők minden
korosztálya, valamint az ide
látogatók is megtalálhatnák
maguknak az igényes szórakozási- és
kikapcsolódást jelentő szabadidős
programokat, kiállításokat,
múzeumokat. Ezen funkciók
otthonául szolgálhatna a Zichy volt
uradalmi major épületállománya,
ahol az elmúlt évtizedben az
1500 2017-2023 20
magán,
önkormán
yzati
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
45
önkormányzat megvásárolta az
ingatlanállomány jelentős részét.
Jelenleg az engedélyezési terv
kidolgozása és a szükséges
engedélyek megszerzése van
folyamatban.
AT5.4
Zichy-major
megújulásával
kapcsolatos közterületi
fejlesztések.
A Clementis László utca érintett
szakaszán közterület a megújítása,
mely során a major épületállománya
előtt fogadót teresedés kialakítása, a
Clementis László utca szemközti
oldalán, az árok lefedésével parkolók
kialakítása tervezett.
100 2017-2023 5
önkormán
yzati
AT5.5 Templom téri
közterület fejlesztések.
A Városközponti átalakulás fontos
elemei a közterületi fejlesztések,
ezek magvalósulásával alakulhat ki
egy olyan központi rész, ahol a
gyalogosforgalomé lenne a főszerep,
összekötve így a koncentráltan
kialakuló intézményi és közösségi
funkciójú rendeltetéseket. Jelenleg
koncepcióterv készült a fejlesztésről,
de annak megvalósításának még
számos előfeltétele van (pl.: 1.sz.
főút szervízúttal való kiváltása). A
projekt tevékenység során
mélygarázs építése, – a főút Templom
téri szakaszának
forgalomcsillapítása;- új térstruktúra
kialakítása a jelenlegi szervízút
megszüntetésével tevékenységek
tervezettek.
3000 2018- 20
magán,
önkormán
yzati
AT5.6
Szent Benedek
Gimnázium
Sportcsarnokkal való
bővítése, udvar
fejlesztése.
A szükséges testnevelésórák
biztosításához szükség lenne egy új
spotlétesítmény építésére a jelenlegi
ingatlan É-i részén, valamint az
ingatlanon közösségi udvar
kialakítása. A tervek rendelkezésre
állnak.
400 2017-2023 20
egyházi
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
46
AT6. Kő-hegy Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület elhelyezkedése: Kőhegy ahogy korábban is jelenleg is nagyon szorosan
kapcsolódik a város életéhez, közvetlenül az Óváros szerves részeként a szőlőművelésből eredő
présházaknak és borospincék népesítették be a múlt századokban. A terület a Város központi részeként a
Szabadság úttól É-ra az Ó-temetők és a Kálvária domb közötti területen helyezkedik el.
Az akcióterület határa: Víztorony utca, Kőhát utca, Temető menti utca, Naphegy utca, Farkasréti utca,
Kossuth Lajos utca, Maros utca, Csap utca, Máriavölgy utca, Budakeszi utca, Frankhegy által határolt terület.
Az akcióterületen végrehajtandó projektek a következő stratégiai célok megvalósulásához járulnak hozzá:
S1; S2; S3; S4; S6; S7; S8;
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
Kőhegy Budaörs egyik emblematikus természeti képződménye, mely tetején látható a festői kápolna. A
Város életében a múlt századokban jelentős gazdasági szerepet töltött be a szőlőtermesztés és a borászat,
mely tevékenységhez kapcsolódóan a Kőhegy lankásabb részeit a présházak, vagyis a borospincék
népesítették be.
Azóta a gazdasági körülmények megváltoztak, a mezőgazdasági termelés háttérbe szorult, és így a
borkésztés hagyománya is szinte teljesen eltűnt a területről. A pincék jelentős része lebontásra került, de
amelyek megmaradtak közülük, azok – az egykori dűlőutak helyén futó szabálytalan utcahálózattal karöltve –
sajátos karaktert adnak a városrésznek. A Kőhegy Budaörs legkülönlegesebb és egyben legambivalensebb
része. Egyszerre jelent számunkra egy történelemmel mélyen átható, sajátos hangulatú és festői szépségű
városrészt, és egyben egy hatalmas elszalaszthatatlan lehetőséget.
A terület komplex fejlesztésével kapcsolatban 2016-2017 évben az Intramuros Építész kft. elkészített egy
Rehabilitációs tervet, mely minden Kőheggyel kapcsolatban ezidáig készült dokumentációt alapul véve az
alábbi koncepcionális „eltérő karakterű sűrűsödési pontot” realizált, amelyek talán egy életképes fejlesztés
alapjai lehetnek:
1. A Kőhegy, mint turisztikai célpont;
2. A Kálvária tér, mint szolgáltatási és kulturális gócpont;
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
47
3. Az Ótemető fölötti terület, mint kihasználatlan szolgáltatási gócpont;
4. Máriavölgy utcai présház sor;
5. Odvas hegy turistaútvonalhoz kapcsolódó pincék;
6. Nefelejcs utcai kis park;
7. Máriavölgy utca – Budakeszi utca közötti pincék;
8. Kőfejtő – Kőláb – Kőhíd utcák találkozása.
A koncepcióban megfogalmazott konkrét projektelemek egyenlőre nem lettek képviselő-testület által, így
azok projektelemként való beemelése nem
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az akcióterületen:
Az akcióterületen jelentős az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanállomány.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
48
AT7. Budaörs Alközpont Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület
elhelyezkedése:
A terület az autópálya bevezető
szakaszától É-ra a Stefánia utca és
a Budafoki utca közötti területen
található.
Az akcióterület határa:
Budafoki utca, Szerviz út, Stefánia
utca, Hársfa utcák által határolt
területen
Az akcióterületen
végrehajtandó projektek a
következő stratégiai célok
megvalósulásához járulnak
hozzá:
S2; S3; S4; S6; S7; S10;
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
Budaörs Alközpontjaként is nevezett terület fejlesztését az Önkormányzat a Városi Uszoda és Sportcsarnok-
és az 1.sz. Általános Iskola épületeinek megépítésével kezdte meg. Ezeket a beruházásokat követték volna
olyan magánberuházások (pl.: Solaris projekt, Vízép terület fejlesztése), melyek megvalósulásaival valódi
alközpontjává válhatott volna a terület a Városnak. A magánberuházások megrekedtek a válság idején és a
területen található üres, alulhasznosított, jelentős fejlesztési potenciállal rendelkező ingatlanok fejlesztései
azóta is váratnak magukra. Ezen magáningatlanokkal kapcsolatos konkrét beruházási elképzelések ezidáig
csak körvonalazódnak, jelenleg több ingatlan vonatkozásába is a koncepcióalkotás folyamata zajlik, melyek
szükség esetén a hatályos Szabályozási terv módosítását is szükségessé tehetik. Az önkormányzati tulajdonú
ingatlanoknál a strand bővítése (területszerzés után)- és az Iskolának új sportcsarnok építése tervezett (mely
beruházás az Iskolák állami tulajdonba kerülésével bizonytalanná vált). A terület fejlesztéséhez olyan
infrastrukturális beruházások is elő vannak irányozva (pl.: új autópálya lehajtó, Stefánia utca
meghosszabbításában új közúti felüljáró), melyek megvalósulásával a terület jelentős lendületet kaphatna.

A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT6)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészí-
tettség
foka (%)
Finanszíroz
ás
AT6.1
Turisztikai
irányvonalat erősítő
fejlesztések
Az önkormányzati- és
magántulajdonban lévő
alulhasznosított ingatlanállomány
megújítása.
n.a. n.a.
magán,
önkormány
zati,
pályázati
AT6.2
Infrastrukturális
fejlesztések:
Gravitációs rendszerű
szenny- és csapadék víz
elvezető rendszer
fejlesztése
Az elkészült tervek alapján a
fejlesztések a befogadóhálózat
fejlesztései után valósulhatnak meg.
n.a. 2017-2023 20
önkormány
zati
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
49
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az akcióterületen:
A térképen ábrázoltak alapján
megállapítható, hogy az akcióterületen
jelentős kiterjedésű önkormányzati
tulajdonú ingatlanok találhatóak.
A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT7)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítá
s várható
ideje
Előkészítettség
foka (%)
Finanszírozás
AT7.1
Budaörs Városi
Uszoda és
Sportcsarnok
fejlesztése
Eddigi elképzelések
szerint a külső
medencetér lefedése,
valamint a strand
bővítése tervezett.
80 2017 – 50
önkormányzati
AT7.2 Budafoki úti
csarnok építése
Új építésű
kézilabdapálya méretű
küzdőtér kifutókkal,
6m belmagassággal,
1520 nm hasznos
alapterülettel
rendelkező
sportlétesítmény.
350 n.a. 90
hazai pályázati
forrás
AT7.3
1.sz. Általános
Iskola Hársfa u.
(háromszög terület)
kertbővítés,
játszóudvar
kialakítása 4080/11
hrsz. II. ütem
A tervek alapján kerül
sor a háromszög alakú
tér berendezésére, a
játszótéri eszközök
kihelyezésére
ütéscsillapító burkolat
kialakításával. A
beruházás továbbá
növénytelepítést, kerti
bútorokat, elektromos
megvilágítást
tartalmaz.
67 n.a. 90
hazai pályázati
forrás
AT7.4 Konferencia
központ – szálloda
A Városban jelentős
igény lenne egy
színvonalas
konferencia központ és
Szálloda komplexum
n.a. n.a. –
magán
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
50
kialakítására, melynek
egyik helyszíne lehet a
volt “VIZEP” területe.
AT7.5 VIZEP területének
hasznosítása
Az alulhasznosított
terület fejlesztése a
Város és a Tulajdonos
közös érdeke, jelenleg
a koncepció alkotás
folyamatábanvan.
n.a. 2018 – 10
magán
AT7.6
Új autópálya lehajtó
létesítése és
körforgalmi
csomópont a
Budafoki utcánál
A terület fejlődéséhez
mindenképpen
szükség van olyan
infrastrukturális
beruházásokra, melyek
előnyösebb helyzetbe
hozzák a terület
megközelíthetőségét.
n.a. n.a. 0
magán,
önkormányzati
AT7.7
Új közúti felüljáró
építése a Stefánia
utca
meghosszabbításáb
an
n.a. n.a. 0
magán,
önkormányzati
AT7.8
Körforgalmú
csomópont
kialakítása a
Stefánia utca, a
Hársfa utca, a
Törökbálinti utca
és a Clementis
László utca
kereszteződésénél
A településrendezési
eszközökben kijelölt
körforgalmi
csomópont
kialakításának
előkészítő munkálatai
(pl.: helybiztosítás,
tervezés és
engedélyezés)
történhetnek meg
középtávon.
n.a. n.a. 0
?
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
51
AT8. Szilvás Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület elhelyezkedése:
vasúti pálya (Budapest-Hegyeshalom 1. sz. vasútvonal), M1-M7 autópálya közös szakasz, Törökbálint
közigazgatási határ, Vasút-dűlő
Az akcióterület határa:
lásd térkép
Az akcióterületen végrehajtandó projektek a következő stratégiai célok megvalósulásához járulnak hozzá:
S2; S3; S10;
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
Az akcióterület két jól elkülöníthető, de szervesen összefüggő területből áll: magából a Szilvásból (vasúti pálya,
Törökbálint közigazgatási határ, Vasút-dűlő által határolt terület) és a 098/2 hrsz-ú területből (1. sz.
vasútvonal, Sport utca és M1-M7 közös autópálya szakasz által határolt háromszög alakú terület). A 098/2
hrsz-ú terület a Szilvás területétől északra helyezkedik el és a vasútvonal választja el tőle.
A Szilvás és a 098/2 hrsz. ingatlan területének végleges hasznosítása még nem eldöntött. A területek
hasznosítására vonatkozó koncepció(k) véglegesítése és jóváhagyása szükséges.
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az akcióterületen:
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
52
A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT8)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
Finanszírozás
AT8.1 Szilvás területén
hasznosítására
koncepcióterv
kidolgozása
A Szilvás területének
végleges hasznosítása
még nem eldöntött. A
végleges hasznosításhoz
koncepcióterv
kidolgozása szükséges.
n.a 2023-ig 0 % Önkormányzati
forrás
AT8.2 098/2 hrsz-ú ingatlan
hasznosítására
koncepcióterv
kidolgozása
A 098/2 hrsz-ú ingatlan
végleges hasznosítása
még nem eldöntött. A
végleges hasznosításhoz
koncepcióterv
kidolgozása szükséges.
n.a 2023-ig 0 % egyéb
AT8.3. Felszíni vízelvezetés
megoldása
Az autópálya
alatti átvágással, a
Hosszúréti-patakba
való bekötéssel történik
a felszíni vízelvezetés
megoldása.
30 2023-ig 5 % pályázati forrás
(KEHOP),
önkormányzati
forrás,
magánberuházás
AT8.4. Zajvédő fal Zajvédő fal kiépítése a
terület mellett
100 2023-ig 5 % Önkormányzati
forrás,
pályázati forrás
(KEHOP)
AT8.5. Szilvás közművesítése
és úthálózat kiépítése
Szilvás közművesítése és
úthálózat kiépítése,
mint BudaörsTörökbálint

közigazgatási határán
gyűjtőút kiépítése –
középtávú előkészítési
munkálatok
(terveztetés,
engedélyeztetés,
közbeszereztetés
n.a. 2023-ig 5 % Önkormányzati
forrás,
magánberuházás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
53
AT9. Kamaraerdő Tétényi-fennsík Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület
elhelyezkedése:
Kamaraerdő területén a
vízellátással érintett terület
lett kijelölve
akcióterületként.
Az akcióterület határa:
lásd térkép
Az akcióterületen
végrehajtandó projektek a
következő stratégiai célok
megvalósulásához járulnak
hozzá:
S2; S3; S9;
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
Az akcióterület Kamaraerdő Városrész D-i részén található, mely jellemzően a közművekkel (jellemzően
vízhálózat) nem ellátott területet foglal magába, valamint a kijelölt területen található még a Budapesti
Corvinus Egyetem tulajdonát képező nagykiterjedésű 10751/2 hrsz-ú ingatlan, melyen az Országos
törzsgyümölcsös növényállománya volt gondozva.
A terület fejlesztésének első üteme a víz- és a csatornahálózat kiépítése kell, hogy legyen. Ezek kiépítése után
épülhetnek be az ingatlanok, jellemzően lakó rendeltetési egységekkel. A terület beépítés intenzitás
szempontjából két területre osztható a 11249 hrsz-ú és a 12257 hrsz-ú közterületektől É-ra található
jellemzően 700 és 1500 m2 közötti területű Lke-3/Sz és Lke-5/Sz övezeti besorolású ingatlanokra, melyeken
max. 4 rendeltetési egység kialakítására van lehetőség telkenként, valamint az említett közterületektől D-re
található, jelentős kiterjedésű Lke-1/Sz övezeti besorolású ingatlanok, melyeken összesen 250 lakó
rendeltetés kialakítására nyílik lehetőség a közművek kiépítése után. A Corvinus Egyetem tulajdonában lévő
ingatlanon a korábbi tevékenységet felhagyta az Egyetem és annak értékesítését tervezi, ahol újabb
fejlesztések megvalósulásával lehet számolni közép- hosszútávon. Az új lakóingatlanok ilyen mértékű
koncentrált megjelenése a Városi intézményhálózat fejlesztését is szükségessé teheti közép- hosszútávon,
melyek magvalósítására az akcióterületen található, önkormányzati tulajdonú 10357/4 hrsz-ú ingatlan
alkalmas lehet.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
54
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az
akcióterületen:
lásd. térkép
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
55
A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT9)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészí-
tettség
foka (%)
Finanszíro
zás
AT9.1
Tétényi fennsík
vízellátásához és
csatornahálózat
fejlesztéséhez
kapcsolódó előkészítő
munkálatok
A konkrét közterületi fejlesztéseket
meg kell, hogy előzzék a tervezés,
az engedélyeztetés, a
területszerzés, valamint a kivitelező
kiválasztása munkálatainak.
21
2017-2020 5
magán,
önkormán
yzati
AT9.2
Tétényi fennsík út és
felszíni csapadékvíz
elvezetés
fejlesztéséhez
kapcsolódó előkészítő
munkálatok
A konkrét közterületi fejlesztéseket
meg kell, hogy előzzék a tervezés,
az engedélyeztetés, valamint a
kivitelező kiválasztása
munkálatainak.
n.a n.a n.a
magán,
önkormán
yzati
AT9.3
Tétényi fennsík
vízellátás és
csatornaépítés
kivitelezési munkálatai
A kivitelezési munkálatok
lebonyolítása. 287 2017-2020 5
magán,
önkormán
yzati
AT9.4
Tétényi fennsík út és
felszíni csapadékvíz
elvezetés kivitelezési
munkálatai
A kivitelezési munkálatok
lebonyolítása. n.a n.a n.a
magán,
önkormán
yzati
AT9.5 Volt Törzsgyümölcsös
hasznosítása
A Corvinus Egyetem tulajdonában
lévő ingatlan hasznosításának
koncepcióalkotása.
n.a. 2022- 0
?
AT9.6 Közoktatási
intézményfejlesztés
A terület intenzív lakóterületi
fejlődése az intézményhálózat
fejlesztését is szükségessé teszi,
ennek keretén belül óvoda és
iskola építési is szükségessé válik.
n.a. 2022- 0
magán,
önkormán
yzati
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
56
AT10. Volt PVCSV – Kenyérgyár Akcióterület
Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben, illeszkedése stratégiai célokhoz
Az akcióterület elhelyezkedése:
A Város központi részén található az
akcióterület a Szabadság úttól D-re és a
Baross utcától É-ra, a Bretzfeld utca és a
Komáromi utca között.
Az akcióterület határa:
Lévai utca – Komáromi utca – Baross utca –
Bretzfeld utca által határolt tömb
Az akcióterületen végrehajtandó projektek
a következő stratégiai célok
megvalósulásához járulnak hozzá:
S2; S3; S4; S10;
A terület rövid bemutatása, az akcióterületen végrehajtandó beavatkozások
A központi elhelyezkedése, infrastrukturális állátottsága miatt jelentős fejlesztési potenciállal rendelkező
területként számon tartott terület, melyet a 2002-ben elfogadott – jelenleg felülvizsgálat alatt álló –
településfejlesztési koncepció is Budaörs elsőszámú intézményfejlesztési területei közé sorolja, melyen a
nagyobb területigénnyel fellépő intézmények számára kell területet biztosítani. A területen nagy volumenű
beruházás valósulhat meg, mely Budaörs arculatának meghatározó elemévé válhat. A beépíthetőség kereteit
jelenleg folyamatban lévő szabályozási terv módosítás fogják meghatározni. A tömb közép- hosszú távú
beépülése (a 256/2016. (XII.05.) TFVB sz. határozat alapján max. 100 lakás, a kereskedelem-szolgáltatás,
irodafunkció 25.000 m2 maximális bruttó szintterülettel) jelentős hatással lesz a környező közúthálózatra,
melyek csomóponti fejlesztéseket tesznek szükségessé a tömb közvetlen környezetében.
Az akcióterület tulajdonviszonyai
Önkormányzati tulajdon az akcióterületen:
Az akcióterület fejlesztési ingatlanjai
magántulajdonban vannak, az
önkormányzat tulajdonában a határoló
közterületek vannak.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
57
A fejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT2)
Projekt
száma
Projekt neve Projekt rövid leírása
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészí-
tettség
foka (%)
Finanszí
rozás
AT10.1 BHÉSZ módosítása
A tömb beépítési lehetőségeinek
meghatározása az elsődleges
feladat a terület fejlesztése előtt.
3 2017 50
önkorm
ányzati
AT10.2
Közúthálózat
csomóponti
fejlesztések
előkészítése
A terület beépítését megalapozó
készülő BHÉSZ módosítás
dokumentációja a Bretzfeld utca –
Lévai utca kereszteződésében
körforgalmi csomópont kialakítását,
a Bretzfeld utca – Baross utca
csomópontjának pedig az átépítést
irányozza elő. Ezen csomópontok
kivitelezését meg kell, hogy előzze a
területbiztosítással és a tervezéssel
kapcsolatos előkészítő munkálatok.
n.a. 2018 – 0
magán,
önkorm
ányzati
AT10.3
Bretzfeld utca – Lévai
utca
kereszteződésében
körforgalmi
csomópont kialakítása,
valamint a Bretzfeld
utca – Baross utca
csomópont átépítése
A kivitelezési munkálatok
lebonyolítása.
n.a. 2019 – 0
magán,
önkorm
ányzati
AT10.4 Új Városközponti rész
kiépítése
A 256/2016. (XII.05.) TFVB sz.
határozat alapján max. 100
lakás, a kereskedelemszolgáltatás,
irodafunkció 25.000
m2 maximális bruttó
szintterülettel lehet a terület
beépítésénél számolni középhosszútávon.

n.a. 2020- 5
magán,
önkorm
ányzati

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
58
II.4. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT
VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE
AT1 – Nyugati Fejlesztései területek Akcióterület
AT2 – Törökugrató Akcióterület
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT1
AT1.1
Szervizút Ny-i irányba történő
kiépítése a Baross utcától a
Légimentő állomásig.
n.a.
AT1.2
LM Magyarország területének
hasznosítása (előkészítő
munkálatok)
n.a.
AT1.3 Budakeszi mellékág kiváltása 50
AT1.4 Csíki-pihenőkert fejlesztése 140
AT1.5
Körforgalom kialakítása a 8102 sz.
főút, a Budakeszi lehajtó és a
Szabadságút kereszteződésénél
n.a.
AT1.6
Jelenleg üres magán ingatlanok
gazdasági hasznosítása
n.a.
AT1.7
LM Magyarország területen 20kVos
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
100
ÖSSZESEN:
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsül
t
költsé
g
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT2
AT2.1 Törökugrató tanösvény IV. ütem 18
AT2.2
Bányagödör hasznosítása
(balesetmentesítés, Hiányzoona)
n.a.

AT2.3
Mohakert projekt (vendéglátó
egységek kialakítása)
n.a.

ÖSSZESEN: 18
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
59
AT3 – Alsószállás Akcióterület
AT4 – Frankhegy Akcióterület
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT3
AT3.1
Szabályozási Terv végrehajtásaként
a közterület céljára történő
lejegyzések
4,5
AT3.2 Árkok, vízmosások rekultivációja 5
AT3.3
Közterületté történő átsorolások
út és csapadékvíz elvezetés céljára
n.a.
AT3.4
Zöldterület-fejlesztés: fasorok
telepítése
n.a.
AT3.5
Közművesítés és útépítés
előkészítése (tervezés és
engedélyezés, a tulajdonosokkal a
Beruházás finanszírozásának
szervezése)
n.a.

AT3.6 közművesítés n.a.
AT3.7 Futópálya kialakítása n.a.
AT3.8
Kerékpárút (csatlakozva a
megépítendő városi hálózathoz)
n.a.

ÖSSZESEN:
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT4
AT4.1
Közterületi fejlesztésekhez
szükséges közútszélesítések
lebonyolítása
n.a.
AT4.2 Közmű- és úttervek elkészítése. n.a.
AT4.3
Az új Helyi Építési Szabályzat és
Szabályozási terv készítése és
hatályba léptetése.
2
AT4.4
A közterületek művelési ágainak
rendezése. n.a.
AT4.5
Út, támfal és közműépítések
kivitelezése. n.a.
AT4.6
A Kőhegyi nyomásfokozó gépház
megépítése és üzembe helyezése. 75
AT4.7
Kerékpár úthálózat tervezése és
megépítése. n.a.
AT4.8
Záportározó létesítése a
Tűzkőhegyi árkon n.a.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
60
AT5 – Templom tér és környéke Akcióterület
AT6 – Kő-hegy Akcióterület
AT4.9
Záportározó létesítése a
Tűzkőhegyi árok 1. számú
mellékágán
n.a.
AT4.10
Záportározó létesítése Kőhegyi
árkon 15
ÖSSZESEN:
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT5
AT5.1
Régi Leányiskola, volt Posta épület
átalakítása, bővítése, művelődési
közösségi-oktatási és start-up
inkubációs központ kialakítása.
2300
AT5.2
Templom tér 17. sz. alatti helyi
védett Gyógyszertárépület
homlokzat felújítása,
önkormányzati tulajdonú
ingatlanok hasznosítása.
80
AT5.3
Zichy major felújítása – kulturális
központ kialakítása. 1500
AT5.4
Zichy-major megújulásával
kapcsolatos közterületi
fejlesztések.
100
AT5.5
Templom téri közterület
fejlesztések. 3000
AT5.6
Szent Benedek Gimnázium
Sportcsarnokkal való bővítése,
udvar fejlesztése.
400
ÖSSZESEN:
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT6
AT6.1
Turisztikai irányvonalat erősítő
fejlesztések 20
AT6.2
Infrastrukturális fejlesztések:
Gravitációs rendszerű szenny- és
csapadék víz elvezető rendszer
fejlesztése
n.a.
ÖSSZESEN:
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
61
AT7 – Budaörs Alközpont Akcióterület
AT8 – Szilvás Akcióterület
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT7
AT7.1
Budaörs Városi Uszoda és
Sportcsarnok fejlesztése 80
AT7.2 Budafoki úti csarnok építése 350
AT7.3
1.sz. Általános Iskola Hársfa u.
(háromszög terület) kertbővítés,
játszóudvar kialakítása 4080/11
hrsz. II. ütem
67
AT7.4 Konferencia központ – szálloda n.a.
AT7.5 VIZEP területén lakásépítés n.a.
AT7.6
Új autópálya lehajtó létesítése és
körforgalmi csomópont a Budafoki
utcánál
n.a.
AT7.7
Új közúti felüljáró építése a
Stefánia utca
meghosszabbításában
n.a.
AT7.8
Körforgalmú csomópont
kialakítása a Stefánia utca, a
Hársfa utca, a Törökbálinti utca
és a Clementis László utca
kereszteződésénél
n.a.
ÖSSZESEN:
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT8
AT8.1
Szilvás területén hasznosítására
koncepcióterv kidolgozása
n.a

AT8.2
098/2 hrsz-ú ingatlan
hasznosítására koncepcióterv
kidolgozása
n.a

AT8.3
Felszíni vízelvezetés
megoldása
30

AT8.4 Zajvédő fal 100
AT8.5
Szilvás közművesítése és úthálózat
kiépítése
n.a.

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
62
AT9 – Kamaraerdő Tétényi-fennsík Akcióterület
AT10 – Volt PVCSV – Kenyérgyár Akcióterület
ÖSSZESEN: 130
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT9
AT9.1
Tétényi fennsík vízellátásához és
csatornahálózat fejlesztéséhez
kapcsolódó előkészítő munkálatok
21
AT9.2
Tétényi fennsík út és felszíni
csapadékvíz elvezetés
fejlesztéséhez kapcsolódó
előkészítő munkálatok
n.a.
AT9.3
Tétényi fennsík vízellátás és
csatornaépítés kivitelezési
munkálatai
287
AT9.4
Tétényi fennsík út és felszíni
csapadékvíz elvezetés kivitelezési
munkálatai
n.a.
AT9.5 Volt Törzsgyümölcsös hasznosítása n.a.
AT9.6 Közoktatási intézményfejlesztés n.a.
ÖSSZESEN:
Akcióterület
megnevezése
Településfejlesztési akció/projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
AT10
AT10.1 BHÉSZ módosítása 3
AT10.2 Közúthálózat csomóponti
fejlesztések előkészítése n.a.
AT10.3
Bretzfeld utca – Lévai utca
kereszteződésében körforgalmi
csomópont kialakítása, valamint a
Bretzfeld utca – Baross utca
csomópont átépítése
n.a.
AT10.4 Új Városközponti rész kiépítése n.a.
ÖSSZESEN:
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
63
II.5. AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL
JELENTŐS FEJLESZTÉSEK
II.5.1. Beruházási jellegű pontszerű fejlesztések
Az akcióterületeken kívül tervezett pontszerű fejlesztések
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Kapcsolódás
a stratégiai
célokhoz
Indikatív
keretösszeg
(bruttó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
P1 Városi Ifjúsági Klub fejlesztése Max 270 fő befogadóképességű, 470nm alapterületű kulturális és közművelődési intézmény felújítása. S1; S6; S7; S9; 90 2017-2020 50
P2 Autóbusz végállomás épületének fejlesztése
Új építésű, 1 db csuklós, 1 db kettős csuklós (240, 240E,
940), 1 db kettős szóló (40, 140), 1 db szóló (288, 289), 1 db
szóló – megállókhelyek, 3 db csuklós, 1 db közepes –
tárolóhelyek, fedett peronok, új forgalomirányító központú
közlekedési célú létesítmény építése.
S2; S4;
325 2017-2020 50
P3 Lakótelepi Közösségi Ház felújítása és bővítése 680 nm alapterületű közművelődési létesítménybővítés, felújítás. S1; S7; S9; 210 2017-2020 50
P4 Idősek otthona bővítése Új építés, 32 új férőhely kialakítása egy illetve kétágyas szobákban, meglévő intézmény bővítése S9; 500 2017-2020 50
P5 BTG új telephely
A BTG telephelye a Kamaraerdei útra költözött 2014 év
folyamán. Az új telephelyen tervezett kialakítani az Iroda- és
a szociális épületblokkot is középtávon.
S3
110 2017-2023 50
P6 Felnőtt és speciális játszóterek kialakítása Városban több helyszínen történő telepítése a Herman Ottó Általános Iskola mintájára, mely a telepítése óta nagyon népszerű a Városlakók körében. S7; n.a. 2018-2022 10
P7 Közterületi illemhely
Közterületi illemhely kialakítására nagy szükség lenne, ami
jelenleg még sehol nem elérhető a Városban. Először egy
kialakítására lenne lehetőség, a helyszín kiválasztása
közvélemény kutatás eredményeként és a Hivatal javaslata
alapján a Szabadság út és a Károly Király út körforgalmi
csomópontjánál lenne.
S3;
10 2017 – 5
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
64
P8 Idősek napközis otthonának átköltöztetése
Jelenleg Clemetis L. u. 20. ingatlanban üzemelő intézmény a
Zichy Major fejlesztése miatt új helyszínre költöztetése
szükséges, melynek helyszínéül szolgálhat az önkormányzati
tulajdonban lévő Farkasréti u. 53. 100 m2-es alapterületű
épület felújítása és további 140 m2-rel való bővítése.
S9;
n.a. 2018 – 5
P9 Lelátó (BSC) A BSC sportpályálya új lelátóval és főépülettel bővül. S7; n.a. 2017 90
II.5.2. Beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H1 Közlekedés fejlesztése)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Kapcsolódás a
stratégiai
célokhoz
Indikatív
keretösszeg
(bruttó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
H1 Közlekedés fejlesztése
H1.1 Utak, járdák építése
H1.1.1. Meredek utca építése
Az utcában teljes pályaszerkezetű, aszfaltburkolatú út
épül, járdával. A meglévő kapubejárók átépülnek, és zárt
csapadékcsatorna kerül kialakításra.
S2; S10
40 2017 80
H1.1.2. Rézvirág utca építése Az utcában teljes pályaszerkezetű, aszfaltburkolatú út épül, járdával. A meglévő kapubejárók átépülnek. 50 2017 80
H1.1.3. Fodros utca építése
A belterületi lakóutcában teljes pályaszerkezetű,
aszfaltburkolatú út épül, párhuzamos parkolósávval, két
oldali járdával. A meglévő kapubejárók átépülnek, és zárt
csapadékcsatorna kerül kialakításra. Az útépítését
megelőzően szükséges a szennyvízcsatorna
rekonstrukcióját is elvégezni.
300 2017 80
H1.1.4. Komáromi utca építése
Az utcában teljes pályaszerkezetű, aszfaltburkolatú út
épül, párhuzamos parkolósávval, járdával. A meglévő
kapubejárók átépülnek, és zárt csapadékcsatorna kerül
kialakításra.
150 2017 80
H1.1.5. Temesvári utca építése
A belterületi lakóutcában teljes pályaszerkezetű,
aszfaltburkolatú út épül. A meglévő kapubejárók
átépülnek, és zárt csapadékcsatorna kerül kialakításra
90 2018- 80
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
65
H1.1.6. Farkasréti út építése I. és II. ütem
A belterületi gyűjtőúton teljes pályaszerkezetű,
aszfaltburkolatú út épül, párhuzamos parkolósávval, két
oldali járdával, kerékpárúttal. A meglévő kapubejárók
átépülnek, és zárt csapadékcsatorna kerül kialakításra. Az
útépítését megelőzően szükséges a szennyvízcsatorna
rekonstrukcióját, és a 20 kV-os nagyfeszültségű
légvezetékes hálózat lebontását, és földkábellé átépítését
elvégezni
1000 2017-2018 80
H1.1.7. Thököly utca építése
A belterületi lakóutcában teljes pályaszerkezetű,
aszfaltburkolatú út épül, párhuzamos parkolósávval,
járdával. A meglévő kapubejárók átépülnek, és zárt
csapadékcsatorna kerül kialakításra. Az útépítését
megelőzően szükséges a szennyvízcsatorna
rekonstrukcióját is elvégezni.
185 2018 80
H1.1.8. Kisfaludy utca építése
A belterületi gyűjtőúton teljes pályaszerkezetű,
aszfaltburkolatú út épül, párhuzamos parkolósávval,
járdával. A meglévő kapubejárók átépülnek, és zárt
csapadékcsatorna kerül kialakításra. Szennyvízcsatorna
építés előzi meg.
250 2018 80
H1.1.9. Árvácska utca építése
A belterületi lakóutcában teljes pályaszerkezetű,
aszfaltburkolatú út, és járda épül. A meglévő kapubejárók
átépülnek, és zárt csapadékcsatorna kerül kialakításra.
100 2018 20
H1.1.10. Nefelejcs utca felső szakaszának építése A belterületi lakóutcában teljes pályaszerkezetű, aszfaltburkolatú út, és járda épül. A meglévő kapubejárók átépülnek. 70 2018 20
H1.1.11. Árpád utca építése
A belterületi lakóutcában teljes pályaszerkezetű,
aszfaltburkolatú út, és járda, és párhuzamos parkolósáv
épül. A meglévő kapubejárók átépülnek, és zárt
csapadékcsatorna kerül kialakításra.
150 2018 20
H1.1.12. Nádas utca építése Teljes pályaszerkezetű, aszfaltburkolatú út épül. 60 2018 20
H1.1.13. Tárogató utca felső szakaszának építése A belterületi lakóutcában teljes pályaszerkezetű, aszfaltburkolatú út épül. A meglévő kapubejárók átépülnek. 120 2018 20
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
66
H1.1.14. Stefánia utca építése
A belterületi lakóutcában teljes pályaszerkezetű,
aszfaltburkolatú út, és járda épül. A meglévő kapubejárók
átépülnek, és zárt csapadékcsatorna kerül kialakításra.
160 2018 20
H1.1.15. Kamaraerdei úti járda építése A Kamaraerdei út nyugati oldalán a meglévő járda folytatása a buszfordulóig. 180 2018 20
H1.1.16.
Szerviz út bekötése az
Alsóhatár útba (Aradi utca –
Alsóhatár út között)
Az M1-M7 autópályákkal párhuzamosan az Aradi utcáig
megépült elkerülő út (ún. szervizút) folytatásaként, az
Alsóhatár útig épül az ún. átkötő út, mely a Budaörsön
áthaladó forgalmat, a belvárost tehermentesítve, annak
elkerülésével, a közigazgatási határig elvezeti.
Gyűjtőútként funkcionál.
300 2018-2020 50
H1.1.17.
Szervizút kiépítése Ny-i
irányba a Kaktusz utcáig, K-i
irányba az Egér útig
A város központjának tehermentesítésére az áthaladó
forgalomtól. n.a. 2022 – 10
H1.1.18. Felsőhatár utca építése A gyűjtőút kiépítése teljes pályaszerkezettel, megfelelő szélességgel. n.a. 2022 – 10
H1.1.19. Temető utca gyűjtőúttá átépítése A gyűjtőút kiépítése teljes pályaszerkezettel, megfelelő szélességgel. n.a. 2022 – 0
H1.2 Kerékpárút hálózat fejlesztése, parkolók építése
H1.2.1 1. sz. főút belső szakasz
kerékpárút építése
Az országos kerékpárúthálózat nyomvonalához
illeszkedően a városon áthaladó kerékpárút egy szakasza. S2; S7 50 2019 20
H1.3 Közösségi közlekedés fejlesztése
H1.3.1 Budaörsi közbringa rendszer
kialakítása
A város egy részét lefedő közbringa rendszer
megvalósítása (várhatóan elektromos típusú).
S2; S7 190 2017-2023 5
H1.4. Körforgalmi csomópontok építése
H1.4.1 Budapesti út – Budaörsi út –
Felsőhatár utca – Alsóhatár
utca körforgalmú csomópont
építése
Az 1. sz. főúton létesülő körforgalmú csomópont a főút, és
a csatlakozó utak forgalmának hatékony lebonyolítása
érdekében létesül. A csomópont XI. kerület közigazgatási
területén valósul meg, csatlakozást biztosítva a Sasad
lakópark belső úthálózata számára is.
S2;
180 2018 20
H1.4.2
(AT1.4.)
Körforgalom kialakítása a
8102 sz. főút, a Budakeszi
A településrendezési eszközökben kijelölt körforgalmi
csomópont kialakításának előkészítő munkálatai (pl.: n.a. 2017-2023 5
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
67
lehajtó és a Szabadságút
kereszteződésénél
helybiztosítás, tervezés és engedélyezés) történhetnek
meg középtávon.
H1.4.3 Körforgalmú csomópont
kialakítása a Petőfi Sándor
utca és a Garibaldi utca
kereszteződésénél
A településrendezési eszközökben kijelölt körforgalmi
csomópont kialakításának előkészítő munkálatai (pl.:
helybiztosítás, tervezés és engedélyezés) történhetnek
meg középtávon.
n.a. 2017-2023 5
H1.4.4 Körforgalmú csomópont
kialakítása az Ady Endre utca
és a Garibaldi utca
kereszteződésénél
A településrendezési eszközökben kijelölt körforgalmi
csomópont kialakításának előkészítő munkálatai (pl.:
helybiztosítás, tervezés és engedélyezés) történhetnek
meg középtávon.
n.a. 2017-2023 5
H1.4.5
(AT7.9.)
Körforgalmú csomópont
kialakítása a Stefánia utca, a
Hársfa utca, a Törökbálinti
utca és a Clementis László
utca kereszteződésénél
A településrendezési eszközökben kijelölt körforgalmi
csomópont kialakításának előkészítő munkálatai (pl.:
helybiztosítás, tervezés és engedélyezés) történhetnek
meg középtávon.
n.a. 2017-2023 5
H1.4.6.
(AT7.6.)
Körforgalmú csomópont
kialakítása a Budafoki utca és
az újonnan létesítendő
autópálya lehajtó
kereszteződésénél
A településrendezési eszközökben kijelölt körforgalmi
csomópont kialakításának előkészítő munkálatai (pl.:
helybiztosítás, tervezés és engedélyezés) történhetnek
meg középtávon.
n.a. 2017-2023 5
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
68
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H2 Közművek fejlesztése)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Kapcsolódás a
stratégiai
célokhoz
Indikatív
keretösszeg
(bruttó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
H2 Közművek fejlesztése
Vízhasznosítás újragondolása,
esővízhasznosítás
klímaadaptáció
Fel kell készülni a változó klíma miatt gyakoribb
szárazságok és heves esők elleni védekezésre a vízellátás,
csatornázás terén is – a csapadékvíz elkülönítése pl.
parklocsolásra, esővízgyűjtés támogatása
közintézményekben és a lakosság körében.
Szennyvízfigyelő, szürkevíz-hasznosítás pl. autómosásra,
vécéöblítésre stb.
S3 – – –
H2.1 Záportározók létesítése
H2.1.1. Spanyolréti árok repülőtér
melletti szakaszára
Kb. 10.000m3-es, kaszkád rendszerű záportározó
kialakítása az árok, repülőtér melletti szakaszán.
S3
100 2021 10
H2.1.2. Hosszúréti patak rendezése A patak medrének rendezése, záportározók építése, vízgyűjtő rendezése. n.a. 2023 – 5
H2.1.3. Záportározó létesítése az Odvashegyi árokra Záportározó létesítése az árok Puttony utca alatti szakaszára n.a. 2023 – 5
H2.2 Árokrendezési feladatok
H2.2.1
Tűzkőhegyi árok Farkasréti út
Bányász utca közöti
szakaszának rendezése
Az árok kisvizi medrének burkolása, és a Bányász utca
alatti átereszének átépítése.
S3; S10;
30 2019 40
H2.2.2 Hosszúréti patak hídjának átépítése A szennyvízátemelőhöz vezető híd elbontása, mederkorrekció, és szükség szerint új híd építése. 15-100 2020 10
H2.2.3
Tűzkőhegyi árok autópálya
alatti szakaszának
zártszelvénybe helyezése
Az árok befogadó Spanyolréti árok – autópálya közötti
szakaszának zártszelvénybe helyezése. 80 2022 30
H2.2.4 Budaörsi mellékág MÁV alatti átereszének átépítése A meglévő áteresz átépítése nagyobb, a mértékadó csapadékvizek levezetésére alkalmas szelvényüre. n.a. 2023 – 0
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
69
H2.2.5
Budaörsi mellékág
tehermentesítése
A Budaörsi mellékág tehermentesítő ágának kiépítése a
Decatlon áruház melletti út mentén a Bokrosdűlői árkon
lévő záportározókba
n.a. 2023 – 0
H2.2.6 Naphegyi árok Bokréta közi szakaszának rendezése Az ároknak a Bokréta közben “folytonossági hiánya van”, kiépített elvezető szükséges n.a. 2023 – 0
H2.3 Elektromos fejlesztések
H2.3.1
Budaörs, Szabadság út (
Margaréta utca és Bimbó
utca közötti szakasz) járda
megvilágítás létesítése
Lakossági kérésre, a Szabadság úton, a Margaréta utca és
a Bimbó utca közötti szakaszon, az Önkormányzat járda
megvilágítást kíván kiépíteni
S3; S10
15 2017 80
H2.3.2 Közvilágítás rekonstrukció az útépítésekhez kapcsolódóan Az Önkormányzat az útépítésekhez kapcsolódóan közvilágítás rekonstrukciót kíván végrehajtani. 50 2017-2026 folyamatos
H2.3.3
Budaörs, Farkasréti út, 20kVos
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
Az Önkormányzat rendezni kívánja a Farkasréti út
környékét, mely keretében a 20kV-os szabadvezetéket (az
Elmű-vel közösen, költség megosztás keretében)
földkábelbe kívánja helyezni a területen.
125 2018 80
H2.3.4
Budaörs, Tavasz utca –
Alsóhatár út, 20kV-os
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
Az Önkormányzat a Tavasz utca és Alsóhatár út szakaszon
földkábelbe kívánja helyezni a 20kV-os szabadvezetéket
(az Elmű-vel közösen, költség megosztás keretében).
100 2019-2020 10
H2.3.5
Budaörs, Törökugrató, 20kVos
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
Az Önkormányzat a Törökugratón földkábelbe kívánja
helyezni a 20kV-os szabadvezetéket (az Elmű-vel közösen,
költség megosztás keretében).
100 2021-2022 10
H2.4 Szennyvízhálózati fejlesztések
H2.4.1
Budapesti Komplex Integrált
Szennyvízelvezetés Projekt –
Budaörsi bevezetés (V. jelű
tender) Gravitációs hálózat I.
ütem
Az Uniós támogatással megvalósuló beruházás keretén
belül a jelenleg Törökbálint területén működő
szennyvíztisztító helyén átemelő kerül megépítésre,
nyomóvezetékkel, majd gravitációs úton vezetjük a
szennyvízeket Budapestre. A budapesti beruházások
megvalósítását követően a szennyvíz a Központi
Szennyvíztisztító telepen kerül majd tisztításra. A
szennyvíztisztító telep rekulltivációja nem e beruházás
keretén belül valósul meg. A Kamaraerdei, és Varjú utcai
szennyvízátemelők a szennyvízek átkötését követően
megszöntetésre kerülnek. Épül D315–400-500-600
S3; S10 230 2017 – 2018 90
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
70
műanyag szennyvízcsatorna. Becsült költség a korábban
készült RMT alapján.
H2.4.2
Budapesti Komplex Integrált
Szennyvízelvezetés Projekt –
Budaörsi bevezetés (V. jelű
tender) nyomott rendszerű
hálózat I. ütem
Épül D 315-450-500 műanyag nyomóvezeték 2017 – 2018 90
H2.4.3
Felsőhatár utca (Farkasréti –
Tűzkőhegy utca között) és
Tűzkőhegy utca
szennyvízelvezető hálózat
D 200 mm-es KG PVC gravitációs gerincvezeték építése 64 2017 – 2018 90
H2.4.4 Sóska utca szennyvízelvezető hálózat D 200 mm-es KG PVC gravitációs gerincvezeték 32 2018 – 2021 30
H2.4.5
Budafoki utcai
szennyvízátemelő kiváltása
gravitációs csatornák
megépítésével, az átemelő
megszüntetésével és a terület
rekultivációjával
Budaörs, Budafoki u. 4733/1 hrsz. területen üzemelő
automata szennyvízátemelő kiváltása gravitációs csatorna
megépítésével. Az átemelő szennyvizeinek lehetséges
befogadója a Hársfa utcai DN400 KG PVC gerincvezeték.
Az átemelő kiváltásához szorosan kapcsolódik a Felleg
utcai kb. 100m hosszú, DN300 ac csatornaszakasz
átépítése is a Fodros utca – Budafoki u. közötti szakaszon.
75 2018 – 2021 30
H2.4.6
Méhecske utca és
környékének gravitációs
szennyvízelvezető hálózata
A terület szennyvízelvezetése szabályozási terv szinten
D200-300 méretű gravitációs szennyvízelvezető hálózattal,
és a lejtésviszonyok alapján az északi részen elhelyezendő
átemelő berendezéssel, és innen kiinduló
nyomóvezetékkel oldható meg. A nyomóvezeték
befogadójára több alternatíva szerepel, így annak
hosszával még nem számolhatunk.
160 2022 – 5 H2.4.7 Méhecske utca és környékének nyomott
szennyvízelvezető hálózata
H2.4.8 Méhecske utca és környékén szennyvízátemelő
H2.5 Vízhálózati fejlesztések
H2.5.1 Szakaszoló tolózárak beépítése A kiemelt közintézmények vízellátás biztonságának növelése érdekében a gerincvezetékeken szakaszoló tolózárak beépítése szükséges. S3; S10 10 2017 70
H2.5.2 Fodormenta utca vízellátó hálózat Végág megszüntetés körvezeték hálózat építéssel, épül NA 100 mm-es KPE elosztóhálózat 9 2017 70
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
71
H2.5.3 Őszirózsa utca (Nárcisz – Árok u.) vízellátó hálózat Végág megszüntetés körvezeték hálózat építéssel, épül NA 100 mm-es KPE elosztóhálózat 8 2017 70
H2.5.4 Sóska utca vízellátó hálózat NA 100 mm-es KPE elosztó hálózat 26 2018-2021 20
H2.6 Távhőellátáshálózat fejlesztés
H2.6.1 Távhő központ és hálózat rekonstrukciója
Mind a távhőközpont, mind az ellátó hálózat jelentősen
elavult állapotban van, ezért az energiahatékonyság
érdekében is középtávon szükségessé válik a rendszer
teljes körű korszerűsítése.
S3 800 2018 – 10
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H3 idegenforgalom, turisztikai fejlesztések)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása Kapcsolódás a stratégiai célokhoz
Indikatív
keretöss
zeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
H3 Idegenforgalom, turisztikai fejlesztések
H3.1.
Sárkány starthely fejlesztése,
Vitorlázó emlékmű felújítása
Sárkánystarthely kialakítása. A leromlott állapotú vitorlázó
emlékmű felújítása.
S6; S7 n.a. 2023-ig 0 %
H.3.2. Panoráma padok kihelyezése a hegyvidéki részen Panoráma padok kihelyezése a hegytetőkre, ahonnan jó kilátás nyílik a város felé. S6; S7 n.a. 2023-ig 0%
H.3.3.
A kerékpár turizmus
növelése a kerékpárút
hálózat fejlesztésével (K2/10)
A kerékpár turizmus ösztönzése. Budaörs kiváló földrajzi
elhelyezkedése a járáson belüli szabadidős
kerékpárturizmus szempontjából remek lehetőségeket
rejt.
S6; S1; S7 n.a. 2023-ig 20%
H.3.3.1 1. sz. főút belső szakasz kerékpárút építése Az országos kerékpárút hálózat nyomvonalához illeszkedően a városon áthaladó kerékpárút egy szakasza. S2; S6; S7 50 2019 10%
H.3.3.2.
Budapest-Balaton kerékpáros
útvonal – Budaörsi szakasz
A tervek szerint a budaörsi szakasz a város déli részén, a
Kamaraerdő városrészen keresztül haladna a Hosszúréti
patak mentén
S2; S6; S7 n.a. 2022- 0%
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
72
H.3.3.3.
Kerékpárút létesítése a
Budakeszi-árok mentén
Budakeszire
A kerékpárút ezen szakaszának megépítése jelentősen
leegyszerűsítené a két város közötti- és a turista átmenő
kerékpáros forgalom lebonyolítását, mely jelenleg
balesetveszélyes körülmények között teljesíthető szakasz.
S2; S6; S7 n.a. 2022 0%
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H4 Gazdaságfejlesztés)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása Kapcsolódás a stratégiai célokhoz
Indikatív
keretöss
zeg
(bruttó,
mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
H4 Gazdaságfejlesztés
H4.1 Üzleti környezet fejlesztése és
az irodaházak
szolgáltatásfejlesztése
Az irodaházak fejlesztésével és/vagy új irodaházak
építésével a bérlő cégek Budaörsön maradásának
elősegítése.
S4; S10 n.a. 2023-ig 0 %
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H5 Humáninfrastruktúra fejlesztései)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Kapcsolódás a
stratégiai
célokhoz
Indikatív
keretösszeg
(bruttó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
H5 Humáninfrastruktúra fejlesztései
H5.1 Óvodákkal és Bölcsődékkel kapcsolatos fejlesztések
H5.1.1. Mákszem Óvoda emeletráépítése új építésű, az emeleten 3 új csoportszobás óvoda, köznevelési intézmény S9 400 2017-2020 70
H5.1.2. Kamaraerdei Óvoda játszóudvar építése III. ütem
A Kamaraerdei óvoda alsó játszóudvarán 3 db játszótéri
eszköz, várhatóan 1-2 éven belül a faanyaguk elöregedése
miatt használhatatlanná válik. A harmadik ütemben az
alsóudvaron a 3 db játszótéri eszköz kerül kicserélésre.
S9
25 2017-2020 60
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
73
H5.1.3.
Csicsergő Óvoda Rózsa
utcai tagóvoda belső udvar
felújítása (burkolatjavítás,
vízelvezetés)
Az épület által három oldalról körülfogott belső udvar
töredezett, egyenetlen aszfaltburkolata felújítása 267 m2,
az éles sarkú betondobogó borítása öntött
gumiburkolattal 14 m2, a töredezett lépcső felújítása, az
udvarrész megfelelő vízelvezetése érdekében 30 fm
folyóka építése valósul meg.
S9
8 2017-2020 60
H5.1.4. Százszorszép bölcsőde játszóudvar építés IV. ütem
A IV. ütemben az első három ütemben átalakítással nem
érintett, azonban beavatkozást igénylő udvarrészek
kerülnek átépítésre . Botlás- és csúszásveszélyes helyek
kerülnek megszüntetésre, új, színes, játékra ösztönző
öntöttgumi burkolatok, műfű burkolat, gyepes területek
kerülnek kialakításra, növénytelepítés, öntözőrendszer
kiépítése megvalósul meg.
S9
10 2017-2020 50
H5.1.5. Vackor óvoda kert, udvar felújítása A fejlesztés célja, a kert az udvar felújítása, oly módon, hogy valamennyi csoport a saját oktatási programjának megfelelően használni tudja. S9 67 2017-2020 50
H5.1.6.
Csillagfürt óvoda
udvarrész ütemezett
fejlesztése
A terv egy projektben négy ütemet tartalmaz. A
udvarrészek felújítását úgy tervezték meg, hogy az több
ütemben, egymástól függetlenül is elvégezhető legyen –
területi lehatárolás alapján (A., B., C., D. ütem)
S9
125 2017-2020 40
H5.1.7. Új Bölcsőde, Óvoda épület létesítése (Hársfa utca) többcsoportos új bölcsőde építése S9 800 2023 – 50
H5.2 Iskolákkal kapcsolatos fejlesztések
H5.2.1. Fedett sportpálya (Herman) A jelenleg kültéri kézilabdapálya lefedése tervezett. S9 43 2016 – 2017 70
H5.2.2.
Illyés Gimnázium
tornacsarnok építése
(Aramis)
A terv a meglévő játszószerek megtartásával számol, nagy
részüket a helyükön megtartva
S9
710
2016 – 2018 90
H5.3 Betegellátás hálózati fejlesztések
H5.3.1. Betegirányító rendszer
fejlesztése
Betegirányító rendszer fejlesztése az Egészségügyi
Központtal közösen.
S9
n.a. 2023-ig 0 %
H5.3.2. Online beteglátogató
rendszer fejlesztése
Beteglátogató robotok beszerzése és használata az
egészségügyben
S9; S5 n.a. 2023-ig 0 %
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
74
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H6 Megújuló energia fejlesztések)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása
Kapcsolódás a
stratégiai
célokhoz
Indikatív
keretösszeg
(bruttó, mFt)
Megvalósítás
várható ideje
Előkészítettség
foka (%)
H6 Megújuló energia fejlesztések
H6.1. Intézményi napelemes
rendszerek és napkollektor
létesítése
Fenntartható Energia Cselekvési Tervben (SEAP) foglaltak
végrehajtása.
S3 597 2023-ig 10 %
H6.1.1 Napelemes rendszerek és
napkollektor létesítése
önkormányzati
intézményeknél
Fenntartható Energia Cselekvési Tervben (SEAP) foglaltak
végrehajtása:
Százszorszép Bölcsőde
Holdfény Utcai Óvoda
Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvoda
Budaörsi Mákszem Óvoda
Budaörsi csicsergő Óvoda Rózsa u. tagóvoda
Budaörsi Csillagfürt Óvoda
Budaörs Városháza
Budaörsi Csicsergő Óvoda
Pitypang Bölcsőde
Budaörsi Vackor Óvoda
Jókai Mór Művelődési Központ
Budaörsi Városi Ifjúsági Klub
Budaörsi Kincskereső Óvoda
JMMK Közösségi Ház
S3 340 2023-ig 10 %
H6.1.2. Napelemes rendszerek és
napkollektor létesítése állami
fenntartású intézményeknél
Fenntartható Energia Cselekvési Tervben (SEAP) foglaltak
végrehajtása:
Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola
Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola
Kesjár Csaba Általános Iskola
Budaörsi 1. sz. Általános Iskola
Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola Árpád
Utcai Tagintézménye
S3 257 2023-ig 10 %
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
75
H6.2. Intézményi
energiahatékonysági
beruházások
Fenntartható Energia Cselekvési Tervben (SEAP) foglaltak
végrehajtása.
S3 430 2023-ig 30 %
H6.2.1. Energiahatékonysági
beruházások önkormányzati
intézményeknél
Fenntartható Energia Cselekvési Tervben (SEAP) foglaltak
végrehajtása:
Százszorszép Bölcsőde
Holdfény Utcai Óvoda
Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvoda
Budaörsi Mákszem Óvoda
Budaörsi Csicsergő Óvoda Rózsa u. tagóvoda
Budaörsi Csillagfürt Óvoda
Budaörs Városháza
Budaörsi Csicsergő Óvoda
Pitypang Bölcsőde
Budaörsi Vackor Óvoda
Jókai Mór Művelődési Központ
Budaörsi Városi Ifjúsági Klub
Budaörsi Kincskereső Óvoda
JMMK Közösségi Ház
S3 390 2023-ig 30 %
H6.2.2. Energiahatékonysági
beruházások állami
fenntartású intézményeknél
Fenntartható Energia Cselekvési Tervben (SEAP) foglaltak
végrehajtása:
Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola
Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola
Kesjár Csaba Általános Iskola
Budaörsi 1. sz. Általános Iskola
Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola Árpád
Utcai Tagintézménye
S3 40 2023-ig 30 %
H6.3.
Hulladékgazdálkodás/kompo
sztálás – klímaadaptáció
Szénlábnyom csökkentése – a helyi szerves hulladék
helyben hasznosítása a fosszilis (légkörmelegítő)
alapanyagból gyártott műtrágyák kiváltására – komposztálók iskolákban, egyéb intézményekben,
közösségi tereken, azok kezelése, kölcsönözhető közös
mulcsológép a zöldmetszés idején (pl. az így nyert pellet
hasznosítása közintézmény pelletkazánjában) stb.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
76
II.5.3. Nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (Soft projektek)
Soft projektek (SP1-SP30)
Projekt
száma Projekt neve Projekt rövid leírása Kapcsolódás a stratégiai célokhoz
Indikatív
keretösszeg
(bruttó,
mFt)
Megvaló
sítás
várható
ideje
Előkészítettség
foka (%)
SP1 Budaörs Fesztivál pozicionálása
(K1/1)
Regisztrált fizetős fesztivállá való átalakítása, piaci alapon
való működés feltételinek megteremtése. Brend kialakítása.
S6; S1 n.a. 2023-ig 0 %
SP2 „Program-Budaörs” (K1/2) Honlap fejlesztése, mely kizárólag a helyi programokat fogja
össze intézményi és civil szinten, részletes ismertetővel.
S6; S1 n.a. 2023-ig 0 %
SP3 Havi programfüzet (K1/3) program és eseményfüzet – hirdetésekből fenntartva S6; S1 n.a. 2023-ig 0 %
SP4 Hirdetőtábla (K1/4) Tájékoztató felületek megújítása, kiépítése – innovatív
formában
S6; S1 n.a. 2023-ig 0 %
SP5 Budaörsi Passió / Budaörsi
Virágszőnyeg (K1/5)
Hagyományos és egyedi programok újra gondolása,
országos programmá fejlesztése.
S6; S1 n.a. 2023-ig 20 %
SP6 Turisztikai Fejlesztési Stratégia
(K1/6)
Erőforrások feltárása, irányok meghatározása,
versenyképes turisztikai szolgáltatások meghatározása egy
turizmus fejlesztési stratégiában.
S6; S1; S7 n.a. 2023-ig 0 %
SP7 Városi Turisztikai Központ – Info
Pont (K1/7)
Civil szervezet működtetésben egy információ iroda és
shop.
S6 n.a. 2023-ig 0 %
SP8 Termálturizmus meghonosítása,
a termálvíz hasznosítása (K1/8)
A gyógyturizmus rekreációs célú fejlesztése. A város
területén elérhető termálvíz hasznosítása mind a budaörsi
polgárok, mind az ide látogató turisták számára kiemelt
fontosságú feladat. A gyógyhatású termálvizes
fürdőlehetőségek köré felépített turisztikai centrumok
jelentős mértékben vonzzák a fizetőképes keresletű hazai
és külföldi vendégeket. Ezt a helyzetet a főváros közvetlen
közelsége teszi egyedülállóvá.
S6; S7 n.a. 2023
után
0 %
SP9 A kulturális gazdaság erősítése,
arculatalkotó elemmé formálása
(K1/9)
A város imázsának erősítése, gazdasági több lábon állás
erősítése, az itt élők helyben való szabadidő-eltöltésének
növelése, a kulturális látogató-turizmus megteremtése.
S6; S1 n.a. 2023-ig 20 %
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
77
SP10
Idősek közbiztonságának
növelése
A rendőrséggel együttműködve kampányok tartása,
felhívások, tájékoztatók készítése. Zárszerelvények,
mozgásérzékelők beszereléséhez támogatás nyújtása
egyedi kérelmek alapján.
S9; S5 5 2018 30 %
SP11
Helyismereti program
Egy folyamatosan zajló, a helyi iskolák bevonásával működő
program, melynek során az iskolásokkal megismertetik a
helyi nevezetességeket, értékeket.
S1 n.a. 2023-ig 20 %
SP12
Eszed vagy iszod kampány –
klímaadaptáció
Szemléletformálás – víztakarékosság, vízlábnyom
tudatosítása széles körben, víz világnapján rendezvény, nyílt
nap a helyi vízszolgáltatónál és szennyvízkezelőnél stb.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP13
Fékezd meg a Napot kampány
Szemléletformáló tájékoztatás, hogy pl. légkondi és drága
beruházás nélkül milyen egyszerű megoldásokkal zárható ki
nyáron a meleg az épületekből – világos színű tetők,
falfelületek, nyílászárók külső árnyékolása, lombhullató fák
szerepe, vízmelegítő sörkollektor stb.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP14
Nulla hulladék hét kampány –
klímaadaptáció
Kisebb szénlábnyom programok. Fogyasztáscsökkentés,
hogy kevesebb legyen a hulladék – fölösleges áruk fóruma,
cserebere börze, kukadiéta, komposztismeret, no
csomagolás, vászonszatyor-varróverseny megunt, kinőtt
ruhákból civil szervezetek bevonásával stb.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP15
Versenyezz a fákkal kampány
zöldséges hétfőkkel –
klímaadaptáció
Ún. zöldséges (húsmentes) hétfőkkel csökkenthető
étrendünk nagy szénlábnyoma, ennek népszerűsítése,
bevezetése a városban hazai mintaadó településként a
menzáktól az éttermeken át az otthoni konyhákig a
nemzetközi példákat követve (mert az állati eredetű
ételeknek jóval nagyobb a szén- és vízlábnyoma).
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP16
Jeles környezeti napok tartása –
közös akciók, szemléletformálás
– klímaadaptáció
Közintézmények, vállalatok, lakók aktivizálása a településért
pl. a Föld napján (ápr. 22.) – családi délután zöld kosárral a
helyi termelőktől, street-art kiállítás újrahasznosított
anyagokból, filmvetítések és előadások, erdő- és
pataktakarítás, zöldítés cserjékkel, egynyáriakkal, kié a
S3 n.a. 2023-ig 0 %
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
78
legszebb sövénykerítés stb. – szakosodott civil
zöldszervezetek bevonásával, meghívásával
SP17
Kommunikáció az érintettekkel
– klímaadaptáció
Kisebb lábnyom: folyamatos tájékoztatás, aktivizálás,
részvételre ösztönzés, szemléletformálás a helyi sajtóban,
közösségi oldalakon, települési rendezvényeken – Mit
tehetsz Te? a klímabarát, élhető Budaörsért, bevonva a
helyi vállalatokat egységeit, köz- és oktatási intézményeket,
civil szervezeteket, lakosságot a helyi sajtóra is támaszkodva
stb.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP18
Település ökolábnyomának
felmérése – első klímabarát
hazai mintatelepülés
Klímaadaptáció, szénlábnyom csökkentése: alapadatok a
tervezéshez, a problémák pontos felméréséhez, a hatékony,
célzott megoldások meghatározásához az alábbi
területeken: élelmiszerellátás, közlekedés, épületek,
gazdaság, hulladék, klímaváltozás, víz, hozzáférés a
természethez, tiszta levegő, egyéb. Stratégiailag meg kell
fontolni, hogy milyen életstílusbeli változásoknak van a
legjelentősebb hatásuk.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP19
Energiahatékonyság, megújulók
támogatása – klímaadaptáció
Szénlábnyom csökkentése – energiaracionalizálás,
szigetelés, nyílászáró- és kazáncsere programok
támogatása. Energiatermelő, vízmelegítő naptetők,
szélkerék programok támogatása.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP21
Fenntartható élelemellátás –
klímaadaptáció
Egy település ökolábnyomának döntő része az
élelmiszerlábnyom – ez csökkenthető pl. állandó helyi piac
kialakítása, helyi termelők ösztönzése, iskolakertek,
éttermek, menzák, büfék népszerűsítő felértékelése
fenntarthatósági címkézéssel – zöld hely, jó hely stb.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP22
Hagyományos helyi közösségi
események zöldítése –
klímaadaptáció
Szénlábnyom csökkentése – mentes legyen minden
eldobandó (műanyag) tányértól, evőeszköztől, pohártól,
szívószáltól, kapszulás kávétól – repohár, zöldséges ételek,
helyi, hazai termelők árui, konyha- és balkonkertek verseny
nyerteseinek bemutatója, újrahasznosítottból ékszerek,
táskák, civil zöldszervezetek meghívása stb.
S3 n.a. 2023-ig 0 %
SP24 Sport- és szabadidős
lehetőségek kommunikációja a
helyi cégek felé
Budaörsön dolgozók számára ezért kedvezményes sport és
kulturális lehetőségek biztosítása javasolt. Ezekről a
kedvezményes sportolási és kulturális lehetőségekről a helyi S7; S4 n.a. n.a. n.a.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
79
cégek rendszeres tájékoztatása szükséges (hírlevél, helyi
média, honlap tájékoztatás)
SP25 Ügyfél-elégedettségi felmérés Nagyadózói vélemények, igények begyűjtése S4 n.a. n.a. n.a.
SP26
Nagyadózói CRM rendszer
kialakítása
A nagyadózókkal való kapcsolattartás kidolgozásának
legfontosabb eleme egy naprakész CRM (Customer
Relationship Management) rendszer kialakítása, amelyben
a helyi vállalatokra vonatkozó adminisztratív és szakmai
információk (ágazati besorolás, tevékenység,
foglalkoztatottak számara, előző évi árbevételre stb.)
elérhetőek az önkormányzat számára teljes körűen, egy
externet felületen pedig a helyi cégek számára
korlátozottan. S4; S5 n.a. n.a. n.a.
SP27 A Nagyadózókkal való
kapcsolattartás fórumainak,
rendszerének kialakítása
Budaörsi gazdaságfejlesztési „kerekasztal”, Önkormányzati
üzleti reggelik, Rendszeres személyes találkozások, Üzleti
fórumok, díj alapítása, Hírlevél S4; S5 n.a. n.a. n.a.
SP28
„VIP Ügyintézés” rendszerének
kialakítása
A vállalkozások ügyintézését a lehető leggördülékenyebbé
kell tenni (dedikált ügyintéző, egyablakos ügyintézés,
gyorsított eljárások) S4; S5 n.a. n.a. n.a.
SP29 Adózók ellenőrzésének és
támogatásának fejlesztése
A helytelenül bevallott iparűzési adó összegek kiszűrése és a
nagyadózók elégedettségének növelése. S4; S5 n.a. n.a. n.a.
SP30
Dolgozók munkába járásának
megszervezése
A cégekkel közösen egy egységes, jó minőségű szolgáltatás
kereteinek kidolgozása a helyben dolgozók számára. A
megvalósítás magánvállalkozó bevonásával,
közszolgáltatóval együttműködve, vagy saját erőforrásokból
kiépítve lehetséges, valamennyi lehetséges járatot és
útvonalat optimalizálva. S4; S5 n.a. n.a. n.a.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
80
Akcióterületen kívüli fejlesztések pénzügyi terve és ütemezése
Pontszerű projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
P1 Városi Ifjúsági Klub fejlesztése 90
P2
Autóbusz végállomás épületének
fejlesztése
325
P3
Lakótelepi Közösségi Ház felújítása
és bővítése
210
P4 Idősek otthona bővítése 500
P5 BTG új telephely 110
P6
Felnőtt és speciális játszóterek
kialakítása
n.a.
P7 Közterületi illemhely 10
P8
Idősek napközis otthonának
átköltöztetése
n.a.
P9 Lelátó (BSC) n.a.
ÖSSZESEN
Hálózatos projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
H1 Közlekedés fejlesztése
H1.1 Utak, járdák építése
H1.1.1. Meredek utca építése 40
H1.1.2. Rézvirág utca építése 50
H1.1.3. Fodros utca építése 300
H1.1.4. Komáromi utca építése 150
H1.1.5. Temesvári utca építése 90
H1.1.6.
Farkasréti út építése I. és II.
ütem
1000
H1.1.7. Thököly utca építése 185
H1.1.8. Kisfaludy utca építése 250
H1.1.9. Árvácska utca építése
100Szá
zszorsz
ép

H1.1.10.
Nefelejcs utca felső szakaszának
építése
70
H1.1.11. Árpád utca építése 150
H1.1.12. Nádas utca építése 60
H1.1.13.
Tárogató utca felső szakaszának
építése
120
H1.1.14. Stefánia utca építése 160
H1.1.15. Kamaraerdei úti járda építése 180
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
81
H1.1.16.
Szervizút bekötése az Alsóhatár
útba (Aradi utca – Alsóhatár út
között)
300
H1.1.17.
Szervizút kiépítése Ny-i irányba
a Kaktusz utcáig, K-i irányba az
Egér útig
n.a.
H1.1.18. Felsőhatár utca építése n.a.
H1.1.19.
Temető utca gyűjtőúttá
átépítése
n.a.
H1.2 Kerékpárút hálózat fejlesztése, parkolók építése
H1.2.1 1. sz. főút belső szakasz
kerékpárút építése
50
H1.2.2 Sport u. – Kamaraerdő között
kerékpárút létesítése
250
H1.2.3 Kerékpáros híd n.a.
H1.3 Közösségi közlekedés fejlesztése
H1.3.1 Budaörsi közbringa rendszer
kialakítása
190
H1.4 Körforgalmi csomópontok építése
H1.4.1 Budapesti út – Budaörsi út –
Felsőhatár utca – Alsóhatár utca
körforgalmú csomópont építése
180
H1.4.2
(AT1.4.)
Körforgalom kialakítása a 8102
sz. főút, a Budakeszi lehajtó
és a Szabadságút
kereszteződésénél
n.a.
H1.4.3 Körforgalmú csomópont
kialakítása a Petőfi Sándor
utca és a Garibaldi utca
kereszteződésénél
n.a.
H1.4.4 Körforgalmú csomópont
kialakítása az Ady Endre utca
és a Garibaldi utca
kereszteződésénél
n.a.
H1.4.5
(AT7.9.)
Körforgalmú csomópont
kialakítása a Stefánia utca, a
Hársfa utca, a Törökbálinti
utca és a Clementis László
utca kereszteződésénél
n.a.
H1.4.6.
(AT7.6.)
Körforgalmú csomópont
kialakítása a Budafoki utca és az
újonnan létesítendő autópálya
lehajtó kereszteződésénél
n.a.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
82
Hálózatos projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
H2 Közművek fejlesztése
H2.1 Záportározók létesítése
H2.1.1.
Spanyolréti árok repülőtér
melletti szakaszára
100
H2.1.2. Hosszúréti patak rendezése n.a.
H2.1.3.
Záportározó létesítése az
Odvashegyi árokra
n.a.
H2.2 Árokrendezési feladatok
H2.2.1
Tűzkőhegyi árok Farkasréti út
Bányász utca közöti
szakaszának rendezése
30
H2.2.2
Hosszúréti patak hídjának
átépítése
15-100
H2.2.3
Tűzkőhegyi árok autópálya
alatti szakaszának
zártszelvénybe helyezése
80
H2.2.4
Budaörsi mellékág MÁV alatti
átereszének átépítése
n.a.
H2.2.5
Budaörsi mellékág
tehermentesítése
n.a.
H2.2.6
Naphegyi árok Bokréta közi
szakaszának rendezése
n.a.
H2.3 Elektromos fejlesztések
H2.3.1
Budaörs, Szabadság út (
Margaréta utca és Bimbó utca
közötti szakasz) járda
megvilágítás létesítése
15
H2.3.2
Közvilágítás rekonstrukció az
útépítésekhez kapcsolódóan
50
H2.3.3
Budaörs, Farkasréti út, 20kV-os
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
125
H2.3.4
Budaörs, Tavasz utca –
Alsóhatár út, 20kV-os
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
100
H2.3.5
Budaörs, Törökugrató, 20kV-os
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
100
H2.4 Szennyvízhálózati fejlesztések
H2.4.1
Budapesti Komplex Integrált
Szennyvízelvezetés Projekt –
Budaörsi bevezetés (V. jelű
230
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
83
tender) Gravitációs hálózat I.
ütem
H2.4.2
Budapesti Komplex Integrált
Szennyvízelvezetés Projekt –
Budaörsi bevezetés (V. jelű
tender) nyomott rendszerű
hálózat I. ütem

H2.4.3
Felsőhatár utca (Farkasréti –
Tűzkőhegy utca között) és
Tűzkőhegy utca
szennyvízelvezető hálózat
64
H2.4.4
Sóska utca szennyvízelvezető
hálózat
32
H2.4.5
Budafoki utcai
szennyvízátemelő kiváltása
gravitációs csatornák
megépítésével, az átemelő
megszüntetésével és a terület
rekultivációjával
75
H2.4.6
Méhecske utca és környékének
gravitációs szennyvízelvezető
hálózata
160

H2.4.7
Méhecske utca és környékének
nyomott szennyvízelvezető
hálózata

H2.4.8
Méhecske utca és környékén
szennyvízátemelő

H2.5 Vízhálózati fejlesztések
H2.5.1 Szakaszoló tolózárak beépítése 10
H2.5.2
Fodormenta utca vízellátó
hálózat
9
H2.5.3
Őszirózsa utca (Nárcisz – Árok
u.) vízellátó hálózat
8
H2.5.4 Sóska utca vízellátó hálózat 26
H2.6 Távhőellátáshálózat fejlesztés
H2.6.1
Távhő központ és hálózat
rekonstrukciója
800
Hálózatos projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
H3 Idegenforgalom, turisztikai fejlesztések
H3.1.
Sárkány starthely fejlesztése,
Vitorlázó emlékmű felújítása
n.a.

H.3.2.
Panoráma padok kihelyezése a
hegyvidéki részen
n.a.

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
84
H.3.3.
A kerékpár turizmus növelése a
kerékpárút hálózat
fejlesztésével (K2/10)
n.a.

H.3.3.1
1. sz. főút belső szakasz
kerékpárút építése (K2/10 A)
50

H.3.3.2.
Budapest-Balaton kerékpáros
útvonal – Budaörsi szakasz
(K2/10 B)
na.

H.3.3.3.
Kerékpárút létesítése a
Budakeszi-árok mentén
Budakeszire (K2/10 C)
n.a.

ÖSSZESEN:
Hálózatos projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
H4 Gazdaságfejlesztés
H4.1 Üzleti környezet fejlesztése és
az irodaházak
szolgáltatásfejlesztése
n.a.

ÖSSZESEN:
Hálózatos projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
H5 Humáninfrastruktúra fejlesztései
H5.1 Óvodákkal és Bölcsődékkel kapcsolatos fejlesztések
H5.1.1.
Mákszem Óvoda
emeletráépítése
400
H5.1.2.
Kamaraerdei Óvoda játszóudvar
építése III. ütem
25
H5.1.3.
Csicsergő Óvoda Rózsa utcai
tagóvoda belső udvar felújítása
(burkolatjavítás, vízelvezetés)
8
H5.1.4.
Százszorszép bölcsőde
játszóudvar építés IV. ütem
10
H5.1.5.
Vackor óvoda kert, udvar
felújítása
67
H5.1.6.
Csillagfürt óvoda udvarrész
ütemezett fejlesztése
125
H5.1.7.
Új Bölcsőde, Óvoda épület
létesítése (Hársfa utca)
800
H5.2 Iskolákkal kapcsolatos fejlesztések
H5.2.1. Fedett sportpálya (Herman) 43
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
85
H5.2.2.
Illyés Gimnázium tornacsarnok
építése (Aramis) 710

H5.3 Betegellátás hálózati fejlesztések
H5.3.1. Betegirányító rendszer
fejlesztése n.a.
H5.3.2. Online beteglátogató rendszer
fejlesztése n.a.
ÖSSZESEN:
Hálózatos projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
H6 Megújuló energia fejlesztések
H6.1. Intézményi napelemes rendszerek és napkollektor létesítése
H6.1.1 Napelemes rendszerek és
napkollektor létesítése
önkormányzati intézményeknél
340

H6.1.2. Napelemes rendszerek és
napkollektor létesítése állami
fenntartású intézményeknél
257

H6.2. Intézményi energiahatékonysági beruházások
H6.2.1. Energiahatékonysági
beruházások önkormányzati
intézményeknél
390

H6.2.2. Energiahatékonysági
beruházások állami fenntartású
intézményeknél
40

H6.3. Hulladékgazdálkodás/komposztálás
Hulladékgazdálkodás/komposzt
álás – klímaadaptáció
n.a.
Soft projekt megnevezése
Becsült
költség
(mFt)
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
SP1
Budaörs Fesztivál pozicionálása
(K1/1)
n.a.

SP2 „Program-Budaörs” (K1/2) n.a.
SP3 Havi programfüzet (K1/3) n.a.
Hirdetőtábla (K1/4) n.a.
Budaörsi Passió / Budaörsi
Virágszőnyeg (K1/5)
n.a.

Turisztikai Fejlesztési Stratégia
(K1/6)
n.a.

Városi Turisztikai Központ – Info
Pont (K1/7)
n.a.

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
86
Termálturizmus meghonosítása, a
termálvíz hasznosítása (K1/8)
n.a.
A kulturális gazdaság erősítése,
arculatalkotó elemmé formálása
(K1/9)
n.a.

Idősek közbiztonságának növelése 5
Helyismereti program n.a.
Eszed vagy iszod kampány –
klímaadaptáció
n.a.

Fékezd meg a Napot kampány n.a.
Nulla hulladék hét kampány –
klímaadaptáció
n.a.

Versenyezz a fákkal kampány
zöldséges hétfőkkel –
klímaadaptáció
n.a.

Jeles környezeti napok tartása –
közös akciók, szemléletformálás –
klímaadaptáció
n.a.

Kommunikáció az érintettekkel –
klímaadaptáció
n.a.

Település ökolábnyomának
felmérése – első klímabarát hazai
mintatelepülés
n.a.

Energiahatékonyság, megújulók
támogatása – klímaadaptáció
n.a.

Fenntartható élelemellátás –
klímaadaptáció
n.a.

Hagyományos helyi közösségi
események zöldítése –
klímaadaptáció
n.a.

Sport- és szabadidős lehetőségek
kommunikációja a helyi cégek felé n.a.

Ügyfél-elégedettségi felmérés n.a.
Nagyadózói CRM rendszer
kialakítása n.a.

A Nagyadózókkal való
kapcsolattartás fórumainak,
rendszerének kialakítása n.a.

„VIP Ügyintézés” rendszerének
kialakítása n.a.

Adózók ellenőrzésének és
támogatásának fejlesztése n.a.

Dolgozók munkába járásának
megszervezése n.a.

ÖSSZESEN
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
87
II.6. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKBAN
MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSEK INDIKATÍV
FORRÁSIGÉNYE
Fejlesztések VEKOP
ÖNKORMÁNYZATI

HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
Akcióterületek
AT1 – Nyugati Fejlesztései területek Akcióterület
AT1.1
Szervizút Ny-i irányba történő
kiépítése a Baross utcától a
Légimentő állomásig.
X
AT1.2 LM Magyarország területének
hasznosítása X magán
AT1.3 Csíki-pihenőkert fejlesztése X
AT1.4
Körforgalom kialakítása a
8102 sz. főút és a Szabadságút
kereszteződésénél
X magán
AT1.5
Jelenleg üres magán
ingatlanok gazdasági
hasznosítása
magán
AT2 – Törökugrató Akcióterület
AT2.1 Törökugrató tanösvény IV. ütem

X X magán
AT2.2 Bányagödör hasznosítása
(balesetmentesítés,
Hiányzoona)
X X
magán
AT2.3 Mohakert projekt (vendéglátó
egységek kialakítása)

magán
AT3 – Alsószállás Akcióterület
AT3.1 Szabályozási Terv
végrehajtásaként a közterület
céljára történő lejegyzések
X
Alsószállás
Fejlesztésért
Egyesület /
Tulajdonosok
AT3.2 Árkok, vízmosások
rekultivációja X
AT3.3 Közterületté történő
átsorolások út és csapadékvíz
elvezetés céljára
X
AT3.4
Zöldterület-fejlesztés: fasorok
telepítése X
Alsószállás
Fejlesztésért
Egyesület /
Tulajdonosok
AT3.5 Közművesítés és útépítés
előkészítése (tervezés és
engedélyezés, a
tulajdonosokkal a Beruházás
finanszírozásának szervezése)

Alsószállás
Fejlesztésért
Egyesület /
Tulajdonosok
AT3.6 közművesítés
Alsószállás
Fejlesztésért
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
88
Fejlesztések VEKOP
ÖNKORMÁNYZATI

HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
Egyesület /
Tulajdonosok
AT3.7
Futópálya kialakítása X
Alsószállás
Fejlesztésért
Egyesület /
Tulajdonosok
AT3.8
Kerékpárút építése X
Alsószállás
Fejlesztésért
Egyesület /
Tulajdonosok
AT4 – Frankhegy Akcióterület
AT4.1 Közterületi fejlesztésekhez
szükséges közútszélesítések
lebonyolítása.
X
Frankhegyi
Víziközmű
Társulat /
Tulajdonosok
AT4.2
Közmű- és úttervek
elkészítése. X
Frankhegyi
Víziközmű
Társulat /
Tulajdonosok
AT4.3 Az új Helyi Építési Szabályzat
és Szabályozási terv hatályba
léptetése.
X
AT4.4 A közterületek művelési
ágainak rendezése. X
AT4.5
Út, támfal és közműépítések
kivitelezése. X
Frankhegyi
Víziközmű
Társulat /
Tulajdonosok
AT4.6 A nyomásfokozó gépház
megépítése és üzembe
helyezése.
X
AT4.7 Kerékpár úthálózat tervezése
és megépítése. X
AT5 – Templom tér és környéke Akcióterület
AT5.1 Régi Leányiskola, volt Posta
épület átalakítása, bővítése,
művelődési közösségi-oktatási
és start-up inkubációs központ
kialakítása.
X
AT5.2 Templom tér 17. sz. alatti helyi
védett Gyógyszertárépület
homlokzat felújítása,
önkormányzati tulajdonú
ingatlanok hasznosítása.
X magán
AT5.3 Zichy major felújítása –
kulturális központ kialakítása. X magán
AT5.4 Zichy-major megújulásával
kapcsolatos közterületi
fejlesztések.
X
AT5.5 Templom téri közterület
fejlesztések. X magán
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
89
Fejlesztések VEKOP
ÖNKORMÁNYZATI

HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
AT5.6 Szent Benedek Gimnázium
Sportcsarnokkal való bővítése,
udvar fejlesztése.
Egyházi
AT6 – Kő-hegy Akcióterület
AT6.1 Turisztikai irányvonalat
erősítő fejlesztések X magán
AT6.2
Infrastrukturális fejlesztések:
Gravitációs rendszerű szenny-
és csapadék víz elvezető
rendszer fejlesztése
X magán
AT7 – Budaörs Alközpont Akcióterület
AT7.1 Budaörs Városi Uszoda és
Sportcsarnok fejlesztése X
AT7.2 Budafoki úti csarnok építése X
AT7.3 1.sz. Általános Iskola Hársfa u.
(háromszög terület)
kertbővítés, játszóudvar
kialakítása 4080/11 hrsz. II.
ütem
X
AT7.4 Konferencia központ –
szálloda magán
AT7.5 VIZEP területén lakásépítés magán
AT7.6 Új autópálya lehajtó létesítése
a Budafoki utcánál X magán
AT7.7 Új közúti felüljáró építése a
Stefánia utca
meghosszabbításában
X magán
AT8 – Szilvás Akcióterület
AT8.1 Szilvás területén
hasznosítására koncepcióterv
kidolgozása
X
AT8.2 098/2 hrsz-ú ingatlan
hasznosítására koncepcióterv
kidolgozása
X
AT8.3 Felszíni vízelvezetés
megoldása
X X magán
AT8.4 Zajvédő fal X X
AT8.5 Szilvás közművesítése és
úthálózat kiépítése X magán
AT9 – Kamaraerdő Tétényi-fennsík Akcióterület
AT9.1 Tétényi fennsík vízellátásához
és csatornahálózat
fejlesztéséhez kapcsolódó
előkészítő munkálatok
X magán
AT9.2 Tétényi fennsík út és felszíni
csapadékvíz elvezetés
fejlesztéséhez kapcsolódó
előkészítő munkálatok
X magán
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
90
Fejlesztések VEKOP
ÖNKORMÁNYZATI

HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
AT9.3 Tétényi fennsík vízellátás és
csatornaépítés kivitelezési
munkálatai
X magán
AT9.4 Tétényi fennsík út és felszíni
csapadékvíz elvezetés
kivitelezési munkálatai
X magán
AT9.5 Volt Törzsgyümölcsös
hasznosítása
AT9.6 Közoktatási
intézményfejlesztés X magán
AT10 – Volt PVCSV – Kenyérgyár Akcióterület
AT10.1 BHÉSZ módosítása X
AT10.2 Közúthálózat csomóponti
fejlesztések előkészítése X magán
AT10.3 Bretzfeld utca – Lévai utca
kereszteződésében
körforgalmi csomópont
kialakítása
X magán
AT10.4 Bretzfeld utca – Baross utca
csomópontjának pedig az
átépítést
X magán
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
Pontszerű fejlesztések
P1 Városi Ifjúsági Klub fejlesztése X
P2
Autóbusz végállomás épületének
fejlesztése X X
P3
Lakótelepi Közösségi Ház felújítása és
bővítése X X
P4 Idősek otthona bővítése X X X
P5 BTG új telephely X
P6
Felnőtt és speciális játszóterek
kialakítása X X magán
P7 Közterületi illemhely X
P8
Idősek napközis otthonának
átköltöztetése X
P9 Lelátó (BSC) X
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H1 Közlekedés fejlesztése)
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
H1 Közlekedés fejlesztése
H1.1 Utak, járdák építése
H1 Meredek utca építése X X
H2 Rézvirág utca építése X X

H3 Fodros utca építése X X

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
91
H4 Komáromi utca építése X X

H5 Temesvári utca építése X X

H6 Farkasréti út építése I. és II.
ütem
X X

H7 Thököly utca építése X X

H8 Kisfaludy utca építése X X

H9 Árvácska utca építése X X

H10 Nefelejcs utca felső szakaszának
építése
X X

H11 Árpád utca építése X X

H12 Nádas utca építése X X

H13 Tárogató utca felső szakaszának
építése
X X

H14 Stefánia utca építése X X

H15 Kamaraerdei úti járda építése X X

H16 Átkötő út építése (Aradi utca –
Alsóhatár út között)
X X

H17
Szervizút kiépítése Ny-i irányba a
Kaktusz utcáig, K-i irányba az Egér
útig
X X

H18 Felsőhatár utca építése X X

H19 Temető utca gyűjtőúttá átépítése X X

H1.2 Kerékpárút hálózat fejlesztése, parkolók
építése
H1.2.1 1. sz. főút belső szakasz
kerékpárút építése X
X
X
H1.3 Közösségi közlekedés fejlesztése
H1.3.1 Budaörsi közbringa rendszer
kialakítása X X X X
H1.4 Közlekedés biztonságossá tétele érdekében történő fejlesztések
H1.4.1 Körforgalmi csomópontok építése
H1.4.1 Budapesti út – Budaörsi út –
Felsőhatár utca – Alsóhatár utca
körforgalmú csomópont építése
magán
H1.4.2 Körforgalmú csomópont kialakítása
a 8102 sz. főút és a Szabadságút
kereszteződésénél
magán
H1.4.3 Körforgalmú csomópont kialakítása
a Petőfi Sándor utca és a
Garibaldi utca
kereszteződésénél
magán
H1.4.4 Körforgalmú csomópont kialakítása
az Ady Endre utca és a Garibaldi
utca kereszteződésénél
magán
H1.4.5 Körforgalmú csomópont kialakítása
a Stefánia utca, a Hársfa utca, a magán
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
92
Törökbálinti utca és a Clementis
László utca kereszteződésénél
H1.4.6. Körforgalmú csomópont kialakítása
a Budafoki utca és az újonnan
létesítendő autópálya lehajtó
kereszteződésénél
magán
Beruházás jellegő hálózatos projektek (H2 Közmővek fejlesztése)
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
H2 Közművek fejlesztése
H2.1 Záportározók létesítése
H2.1.1.
Spanyolréti árok repülőtér
melletti szakaszára
X
H2.1.2. Hosszúréti patak rendezése magán
H2.1.3. Záportározó létesítése az
Odvashegyi árokra magán
H2.2 Árokrendezési feladatok
H2.2.1
Tűzkőhegyi árok Farkasréti út
Bányász utca közötti szakaszának
rendezése
X
H2.2.2 Hosszúréti patak hídjának
átépítése magán
H2.2.3
Tűzkőhegyi árok autópálya alatti
szakaszának zártszelvénybe
helyezése
magán
H2.2.4 Budaörsi mellékág MÁV alatti
átereszének átépítése magán
H2.2.5 Budaörsi mellékág
tehermentesítése magán
H2.2.6 Naphegyi árok Bokréta közi
szakaszának rendezése magán
H2.3 Elektromos fejlesztések
H2.3.1
Budaörs, Szabadság út ( Margaréta
utca és Bimbó utca közötti szakasz)
járda megvilágítás létesítése
X
H2.3.2 Közvilágítás rekonstrukció az
útépítésekhez kapcsolódóan X X magán
H2.3.3
Budaörs, Farkasréti út, 20kV-os
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
magán
H2.3.4
Budaörs, Tavasz utca – Alsóhatár
út, 20kV-os szabadvezeték
földkábelbe helyezése
magán
H2.3.5
Budaörs, Törökugrató, 20kV-os
szabadvezeték földkábelbe
helyezése
magán
H2.4 Szennyvízhálózati fejlesztések
H2.4.1 Budapesti Komplex Integrált
Szennyvízelvezetés Projekt –
X
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
93
Budaörsi bevezetés (V. jelű tender)
Gravitációs hálózat I. ütem
H2.4.2
Budapesti Komplex Integrált
Szennyvízelvezetés Projekt –
Budaörsi bevezetés (V. jelű tender)
nyomott rendszerű hálózat I. ütem
X
H2.4.3
Felsőhatár utca (Farkasréti –
Tűzkőhegy utca között) és
Tűzkőhegy utca szennyvízelvezető
hálózat
X
H2.4.4 Sóska utca szennyvízelvezető
hálózat X
H2.4.5
Budafoki utcai szennyvízátemelő
kiváltása gravitációs csatornák
megépítésével, az átemelő
megszüntetésével és a terület
rekultivációjával
X
H2.4.6
Méhecske utca és környékének
gravitációs szennyvízelvezető
hálózata
X
H2.4.7
Méhecske utca és környékének
nyomott szennyvízelvezető
hálózata
X
H2.4.8 Méhecske utca és környékén
szennyvízátemelő X
H2.5 Vízhálózati fejlesztések
H2.5.1 Szakaszoló tolózárak beépítése X
H2.5.2 Fodormenta utca vízellátó hálózat X
H2.5.3 Őszirózsa utca (Nárcisz – Árok u.)
vízellátó hálózat X
H2.5.4 Sóska utca vízellátó hálózat X
H2.6 Távhőellátáshálózat fejlesztés
H2.6.1 Távhő központ és hálózat
rekonstrukciója X X X
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H3 idegenforgalom, turisztikai fejlesztések)
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
H3 Idegenforgalom, turisztikai fejlesztések
H3.1 Sárkány starthely fejlesztése,
Vitorlázó emlékmű felújítása magán
H3.2 Panoráma padok kihelyezése a
hegyvidéki részen X X
H3.3 A kerékpár turizmus növelése a kerékpárút hálózat fejlesztésével
H3.3.1. 1. sz. főút belső szakasz kerékpárút
építése (K2/10 A) X X X
H3.3.2. Budapest-Balaton kerékpáros
útvonal – Budaörsi szakasz (K2/10 B) X X X X
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
94
H3.3.3. Kerékpárút létesítése a Budakeszi-
árok mentén Budakeszire (K2/10 C) X X X
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H4 Gazdaságfejlesztés)
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
H4 Gazdaságfejlesztés
H4.1 Üzleti környezet fejlesztése és az
irodaházak szolgáltatásfejlesztése
magán
GINOP
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H5 Humáninfrastruktúra fejlesztései)
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
H5 Humáninfrastruktúra fejlesztései
H5.1 Óvodákkal és Bölcsődékkel kapcsolatos fejlesztések
H5.1.1. Mákszem Óvoda emeletráépítése X X X
H5.1.2. Kamarerdei Óvoda játszóudvar
építése III. ütem X X X
H5.1.3.
Csicsergő Óvoda Rózsa utcai
tagóvoda belső udvar felújítása
(burkolatjavítás, vízelvezetés)
X X X
H5.1.4. Százszorszép bölcsőde játszóudvar
építés IV. ütem X X X
H5.1.5. Vackor óvoda kert, udvar felújítása X X X
H5.1.6. Csillagfürt óvoda udvarrész
ütemezett fejlesztése X X X
H5.1.7. Új Bölcsőde, Óvoda épület
létesítése (Hársfa utca) X X X
H5.1 Iskolákkal kapcsolatos fejlesztések
H5.2.1. Fedett sportpálya (Herman) X
H5.2.2. Illyés Gimnázium tornacsarnok
építése (Aramis) X
H5.3 Betegellátás hálózati fejlesztések
H5.1 Betegirányító rendszer fejlesztése X X X magán
H5.2 Online beteglátogató rendszer
fejlesztése X X X magán
Beruházás jellegű hálózatos projektek (H6 Megújuló energia fejlesztések)
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
H6 Megújuló energia fejlesztések
H6.1 Intézményi napelemes rendszerek és napkollektor létesítése
H6.1.1 Napelemes rendszerek és
napkollektor létesítése
önkormányzati intézményeknél
X X X
H6.1.2 Napelemes rendszerek és
napkollektor létesítése állami
fenntartású intézményeknél
X X X
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
95
H6.2 Intézményi energiahatékonysági beruházások
H6.2.1 Energiahatékonysági beruházások
önkormányzati intézményeknél X X X
H6.2.2 Energiahatékonysági beruházások
állami fenntartású intézményeknél X X X
H6.3 Hulladékgazdálkodás/komposztálás
– klímaadaptáció X X
Soft projektek
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
SP1 Budaörs Fesztivál pozicionálása (K1/1)
magán
SP2 „Program-Budaörs” (K1/2) magán
SP3 Havi programfüzet (K1/3) magán
SP4 Hirdetőtábla (K1/4) magán
SP5 Budaörsi Passió / Budaörsi
Virágszőnyeg (K1/5)
Egyház
és
BNNÖ
SP6 Turisztikai Fejlesztési Stratégia (K1/6)
X
SP7 Városi Turisztikai Központ – Info Pont
(K1/7) magán
SP8 Termálturizmus meghonosítása, a
termálvíz hasznosítása (K1/8) X magán
SP9 A kulturális gazdaság erősítése,
arculatalkotó elemmé formálása
(K1/9)
X
SP10 Idősek közbiztonságának növelése X X
SP11 Helyismereti program X
SP12 Eszed vagy iszod kampány –
klímaadaptáció magán
SP13 Fékezd meg a Napot kampány X magán
SP14 Nulla hulladék hét kampány –
klímaadaptáció X magán
SP15
Versenyezz a fákkal kampány
zöldséges hétfőkkel – klímaadaptáció X magán
SP16 Jeles környezeti napok tartása –közös
akciók, szemléletformálás –
klímaadaptáció
X magán
SP17 Kommunikáció az érintettekkel –
klímaadaptáció X X
SP18 Település ökolábnyomának felmérése
– első klímabarát hazai
mintatelepülés
X X
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
96
Soft projektek
Fejlesztések VEKOP ÖNKORMÁNYZATI HAZAI IKOP KEHOP EGYÉB
SP19 Energiahatékonyság, megújulók
támogatása – klímaadaptáció X X
SP20 Fenntartható élelemellátás –
klímaadaptáció X X
SP21 Hagyományos helyi közösségi
események zöldítése –
klímaadaptáció
X magán
SP22 Sport- és szabadidős lehetőségek
kommunikációja a helyi cégek felé
X
SP23 Ügyfél-elégedettségi felmérés X
SP24
Nagyadózói CRM rendszer kialakítása X magán
SP25
A Nagyadózókkal való kapcsolattartás
fórumainak, rendszerének kialakítása
X magán
SP26 „VIP Ügyintézés” rendszerének
kialakítása X
SP27 Adózók ellenőrzésének és
támogatásának fejlesztése X
SP28 Dolgozók munkába járásának
megszervezése X magán
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
97
III. ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM
Az érintett városrészek főbb jellemzői
Az Antiszegregációs Terv (ASZT) célja elemezni a KSH által kijelölt szegregációval veszélyeztetett területet,
másrészt feladata meghatározni a beavatkozási lehetőségeket a veszélyeztetett területen.
Budaörs ITS-ben foglalt városrészei:
1. Nyugati Ipari Gazdasági terület (Gyár utca külterület)
2. Hegyvidékek (Törökugrató, Csiki-dülő, Út-hegy, Ódvas-hegy)
3. Intézményi városközpont és lakótelep
4. Szállások területe (Alsószállás, Felsőszállás külterület)
5. Hegyvidéki erdőterületek
6. Frankhegy
7. Történelmi belváros
8. Kertvárosias lakóterület (Budapesti út, Farkasréti út környéke)
9. Az autópálya és a vasút menti kereskedelmi-gazdasági területek
10. Szilvás (Vasútsor külterület)
11. Kamaraerdő
A város területe 23,59 km2
, 2011-ben a lakónépesség 26.757 fő volt, népsűrűsége 1134,3 fő/km². (Forrás:
KSH 2011. évi népszámlálás)
A KSH által kijelölt szegregációval veszélyeztetett terület a Történelmi belváros városrészében található.
A szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolásának szempontjai
A szegregációval veszélyeztetett vagy érintett területek körülhatárolásához az ún. szegregációs mutató
különböző értékeit veszik figyelembe. A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel
rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az
érintett területen 30% vagy 35% feletti, és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt. Ha a szegregációs
mutató értéke 30-34% közötti, akkor szegregációval veszélyeztetett területről, ha 35% feletti, akkor pedig
szegregátumról beszélünk. A KSH a mérőszám alapján határolta le a városban megtalálható veszélyeztetett
területet, az Önkormányzat erre vonatkozóan szolgáltatott további adatokat.
Az Antiszegregációs Program alapvetően a szegregációval veszélyeztetett terület problémáit mutatja be, de
egyben tartalmazza a megoldási lehetőségeket is. Az Antiszegregációs Terv területi dimenzióban, az ITS-ben
körülhatárolt városrészek szerint vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét a veszélyeztetett terület
esetében. A KSH módszertana alapján Budaörs városban egy utcákkal körülhatárolt lakótömb jelenik meg,
mint szegregációval veszélyeztetett terület. Ezen a területen a szegregációs mutató értéke 30% fölötti, de
35% alatti. A veszélyeztetett terület határai: Mátra utca – csatorna – Uzsoki köz – Kékes utca.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
98
Budaörs és az érintett városrész (Történelmi belváros) helyzetértékelése
A fejezet a fontosabb demográfiai és társadalmi jellemzők segítségével mutatja be és hasonlítja össze
Budaörs városrészeinek helyzetét, különös tekintettel a Történelmi belvárosra, ahol a veszélyeztetett terület
található.
(A KSH adatszolgáltatásában nincsenek adatok a Hegyvidéki erdőterületekre, így ez a városrész nem szerepel
az elemzésekben.)
Demográfiai jellemzők
Összességében Budaörs társadalmi helyzete járási, megyei és országos összehasonlításban is kedvezőnek
tekinthető. Az országos tendenciákhoz képest kedvezőbb folyamatok, jelenségek elsősorban az 1990 után
Budapest körül kialakult szuburbanizációs folyamatok következményeinek tekinthetők.
A város népességének növekedése a pozitív természetes szaporodásnak és a beköltözések magas számának
köszönhető. A helyi népesség korösszetétele fiatalos, de a jövőben fel kell készülni az idősödés folyamatának
kibontakozására. A diplomások magasabb aránya előnyösen hat a budaörsi lakosság munkaerő-piaci és
jövedelmi helyzetére, illetve foglalkoztatottságára. A 2008/2009-es pénzügyi és gazdasági válság elhúzódó
társadalmi-gazdasági hatásai miatt Budaörsön nagyobb figyelmet kell fordatani a családok elszegényedésére
és az alacsony iskolai végzettségűek növekvő munkanélküliségére. Általános folyamat, hogy a városba
beköltözők között egyre többen vannak a hátrányos szociális helyzetben lévő családok.
A város népességszáma a 2011. évi népszámlálás idején 26.757 fő volt. A lakónépesség városrészenkénti
megoszlása markáns területi különbségekre hívja fel a figyelmet a belső városrészek és a külterületek között.
(1. táblázat) Legtöbben a Történelmi belvárosban, az Intézményi (Adminisztratív) Városközpont és lakótelep
területén, és a Kertvárosias lakóterületen élnek: ebben a három városrészben koncentrálódik a városi
lakónépesség összesen 73,5%-a. A Hegyvidékek területen és a Kamaraerdő területén számottevő még a
lakónépesség aránya (10% körüli), míg az összes többi városrészben néhány százalékban van jelen a város
népessége. Legkevesebben az Autópálya és vasút menti kereskedelmi-gazdasági területeken, a Szállások
területén, valamint a Szilvás területén élnek (0,4%-ban). Mutató megnevezése Budaörs összesen Nyugati Ipari Gazdasági terület (Gyár utca külterület) Hegyvidékek Adminisztratív Városközpont és lakótelep Szállások területe
Frankhegy
Történelmi belváros
Kertvárosias
lakóterület
Autópálya és vasút
menti kereskedelmigazdasági
területek
Szilvás (Vasútsor
külterület)
Kamaraerdő
Lakó-
népesség
száma (fő)
Lakó-
népesség
aránya (%)
Fő 26757 371 3432 6661 116 613 7631 5383 114 115 2265
% 100,0% 1,4 12,9 24,9 0,4 2,3 28,5 20,1 0,4 0,4 8,5
5. táblázat Lakónépesség száma (fő) és aránya (%) Budaörs városrészeiben (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
(Hegyvidéki erdőterületre nincs adat.)
* Budaörs összesen: a város egészére vonatkozó összes statisztikai mutató tartalmazza a lakcím nélküli
hajléktalanok (56 fő) adatait.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
99
A lakónépesség korcsoportok szerinti alakulása a városrészekben viszonylag egyenletesen alakul, ha a
legnagyobb népességkoncentrációval rendelkező városrészeket vesszük alapul. (1. ábra) A fiatalkorúak
budaörsi átlagát (16,8%) az Adminisztratív Városközpont és lakótelep területe, és a Történelmi belváros nem
éri el, ezekben a városrészekben kevesebb 14 év alatti él. A többi városrészben a fiatalkorúak aránya a városi
átlag körüli, vagy afölötti. A 15-59 év közötti korosztály városi átlaga 62,2%: legmagasabb az arányuk (64,2%)
az Adminisztratív Városközpont és lakótelep területén, míg legalacsonyabb az arányuk a Történelmi
belvárosban (60,3%) a népesebb városrészek között. Az időskorúak aránya Budaörsön 21,1%: a nagyobb
népességkoncentrációval bíró városrészek közül a Történelmi belvárosban a legnagyobb az arányuk (25%), a
Hegyvidékek területén pedig a legkisebb (15,8%).
4. ábra A lakosság korcsoportok szerinti alakulása Budaörs városrészeiben (2011) (%)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
(Hegyvidéki erdőterületre nincs adat.)
Összességében a város népesedési és demográfiai folyamatai kedvezően alakulnak az országos
tendenciákhoz képest. A nagy népességkoncentrációval rendelkező városrészek demográfiai helyzetében
számottevő különbségek nincsenek. Megfigyelhető a Történelmi belvárosban az idősödés folyamatának
kibontakozása.
Iskolázottság
Budaörsön alacsony a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (7,3%), míg a felsőfokú
végzettségűek magas aránya tapasztalható (37,5%). (2. ábra) A jelentősebb népességszámmal bíró
városrészek közül hátrányosabb a Történelmi belváros helyzete, ahol 11,4% az alacsony iskolai végzettségűek
aránya: ez négy százalékponttal magasabb érték, mint a városi átlag. A diplomások aránya kiugróan magas a
Hegyvidékek területén, Kamaraerdőben, és a Kertvárosias lakóterületen, ha a népesebb városrészeket
vizsgáljuk. Az Intézményi Városközpont és lakótelep területén, amely Budaörs második legnépesebb
városrésze, a diplomások aránya nem éri el a városi átlagot.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
100
5. ábra A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Budaörs városrészeiben (2011) (%)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
(Hegyvidéki erdőterületre nincs adat)
Az iskolai végzettség alapján egyértelmű a Történelmi városrész hátrányos helyzete, de összességében a
város lakosságának iskolai végzettsége kedvező országos viszonylatban a felsőfokú végzettségűek magas
aránya miatt.
Foglalkoztatottsági jellemzők
A gazdasági aktivitás (pl. foglalkoztatottság, munkanélküliség) fontos információhordozó a népesség
társadalmi-gazdasági helyzetéről, és a jövedelmi viszonyairól. Budaörsön a foglalkoztatottak aránya a 15-64
év közöttiek esetében 63%: a városi átlaghoz képest néhány százalékpontos eltérések figyelhetők meg a
nagyobb népességszámmal rendelkező városrészek között. (2. táblázat) Az Adminisztratív Városközpont és
lakótelep területén az átlagszint feletti a foglalkoztatottak aránya az aktív korúak között, míg a Történelmi
belvárosban és a Kertvárosias lakóterületen nem éri a városi átlagot. A rendszeres munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 33,1% Budaörsön. Ezt az átlagértéket a Történelmi
belváros és a Kertvárosias lakóterület meghaladja, míg az átlag alatti az Adminisztratív Városközpont és
lakótelep, mint nagy népességszámmal bíró városrész értéke. Mindkét mutató alapján megállapítható a
külterületek és a kis népességszámmal bíró városrészek hátrányosabb helyzete.

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
101
Mutató megnevezése
Budaörs összesen
Nyugati Ipari
Gazdasági terület
(Gyár utca külterület)
Hegyvidékek
Adminisztratív
Városközpont és
lakótelep
Szállások területe
Frankhegy
Történelmi belváros
Kertvárosias
lakóterület
Autópálya és vasút
menti kereskedelmigazdasági
területek
Szilvás (Vasútsor
külterület)
Kamaraerdő
Rendszeres munkajövedelemmel
nem
rendelkezők aránya
az aktív korúakon
(15-59 évesek)
belül (%)
33,1 24,6 33,2 29,5 35,7 35,0 34,8 35,0 20,3 44,1 33,3
Foglalkoztatottak
aránya a 15-64 éves
népességen belül
(%)
63,0 71,6 64,3 66,3 56,8 61,2 60,7 61,5 67,1 47,5 63,3
6. táblázat Foglalkoztatottsági mutatók Budaörs városrészeiben (%) (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
(Hegyvidéki erdőterületre nincs adat.)
A foglalkoztatott nélküli háztartások városrészenkénti vizsgálata különösen fontos szempont a
veszélyeztetett családok térbeli koncentrációjának értelmezésekor. (3. ábra) A foglalkoztatott nélküli
háztartások arányának városi átlaga 29,2%. Ennél 6 százalékponttal magasabb a Történelmi belváros értéke,
míg több mint 10 százalékponttal magasabb az Adminisztratív Városközpont és lakótelep értéke. A
Kertvárosias lakóterületen a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya elmarad a városi átlagtól. Kamaraerdő
és a Hegyvidékek területe előnyös helyzetű, bár itt mérsékelt a népességkoncentráció városi szinten.
6. ábra Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Budaörs városrészeiben (%) (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
(Hegyvidéki erdőterületre nincs adat)
A Történelmi belváros relatív hátránya figyelhető meg néhány további mutató alapján, amelyek alkalmasak
a munkaerő-piaci helyzet jellemzésére. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
102
aránya a városban 18,6%, míg ebben a városrészben 27,7%. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a
lakónépességen belül Budaörsön 51,5%, a Történelmi belvárosban 52,8%. A legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon
belül 4,2%-os értéket mutat a városban, míg a Történelmi belvárosban 6,2%, ami kiugróan magas érték a
nagyobb népességszámú városrészek között.
Az alacsonyabb iskolai végzettség befolyásolja a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetet, és ez Budaörsön
a városrészek közötti különbségek alapján is tapasztalható. Elsősorban a gazdasági aktivitás alapján figyelhető
meg a Történelmi belváros kismértékben hátrányosabb helyzete a városon belül, főként a másik két nagy
népességkoncentráció városrészeihez, az Adminisztratív Városközpont és lakótelephez, valamint a
Kertvárosias lakóterülethez képest.
Lakásállomány jellemzői
Budaörsön 2011-ben a lakásállomány összesen 10.729 db lakásból állt. A lakásállomány területi
koncentrációja Budaörsön belül megfelel a népességkoncentráció városrészenkénti megoszlásának. A
legtöbb lakás a Történelmi belvárosban, az Adminisztratív Városközpont és lakótelep területén, és a
Kertvárosias lakóterületen található: a város teljes lakásállományának 75,9%-a koncentrálódik ebben a
három városrészben. (3. táblázat) A Hegyvidékek területén (11,5%) és a Kamaraerdőben (7,4%) van jelen még
nagyobb arányban a városi lakásállomány. A külső városrészekre és külterületekre a lakásállomány néhány
százaléka jut.
A lakásállomány minőségében vannak különbségek a budaörsi városrészek között. Az alacsony komfort
fokozatú lakások aránya Budaörsön 3%, ami igen alacsony érték. A legnagyobb népességszámmal és a
legtöbb lakással rendelkező városrészek közül a Történelmi belváros helyzete hátrányos, ahol az ilyen lakások
aránya duplája a városi átlagnak. Az Adminisztratív Városközpont és lakótelep, valamint a Kertvárosias
lakóterület esetében elenyésző az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrészben található lakások
számához képest. A kisebb népességszámmal és kevesebb lakással rendelkező városrészek közül legrosszabb
a helyzet a Szállások területén, ahol a meglévő lakások egyharmada alacsony komfort fokozatú. Mutató megnevezése Budaörs összesen Nyugati Ipari Gazdasági terület (Gyár utca külterület) Hegyvidékek Adminisztratív Városközpont és lakótelep Szállások területe Frankhegy Történelmi belváros Kertvárosias lakóterület Autópálya és vasút menti kereskedelmi- gazdasági területek Szilvás (Vasútsor
külterület)
Kamaraerdő
Lakásállomány (db) 10728 192 1232 3099 49 223 3193 1844 53 48 795
Lakásállomány (%) 100 1,8 11,5 28,8 0,5 2,1 29,8 17,2 0,5 0,4 7,4
Alacsony komfort
fokozatú lakások
aránya (%)
3,0 0,5 2,3 0,6 34,7 13,0 6,0 1,1 5,7 6,3 1,6
7. táblázat: Lakások száma, aránya és az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Budaörs városrészeiben (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás (Hegyvidéki erdőterületre nincs adat.)
Nemcsak a budaörsi lakónépesség munkaerő-piaci helyzete és foglalkoztatottsága, hanem a lakásállomány
összetétele alapján is látható a Történelmi belváros kedvezőtlenebb helyzete a városi átlagokhoz képest,
illetve a nagyobb népességszámmal rendelkező Adminisztratív Városközpont és lakótelep, illetve a
Kertvárosias lakóterület városrészekhez képest.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
103
Szociális ellátás
Az Önkormányzat, mint fenntartó a szociális ellátás intézményeit, szolgáltatásait tekintve a hatályos ágazati
jogszabályok által előírt, teljes körű ellátást biztosítja.
Budaörs Város Önkormányzata a szociális ágazatban saját fenntartású intézményeket működtet (bölcsődék),
a térségi feladatokat társulásban működtetett intézményekkel látja el, valamint ellátási szerződéssel
működtet intézményeket.
Budaörs Város Önkormányzat Egyesített Bölcsődei Intézményekhez tartozik a Pitypang Bölcsőde és
Gyermekközpont, illetve a Százszorszép Bölcsőde. A bölcsődék az alapellátás prioritása mellett
családtámogató szolgáltatásokat szerveznek. A szolgáltatások esetében is kiemelt jelentőségű a bölcsődei
nevelés-gondozás alapprogramjában rögzített szakmai elvekhez való igazodás. A városi bölcsődék emellett
játszócsoportot, időszakos gyermekfelügyeletet, tanácsadást, sószobát, torna szobát és zenés
játékprogramot biztosítanak. (Forrás: http://bolcsode-budaors.hu)
Budaörsön engedéllyel rendelkező családi napközik is vannak (7 db). A szolgáltatást végző a támogatott
férőhelyeket az Önkormányzat által fenntartott bölcsődékben és óvodákban férőhely hiányában fel nem vett
gyermekek számára biztosítja. A családi napközik egy részével az Önkormányzatnak ellátási szerződése van –
az esetlegesen hiányzó férőhelyeket ezek a szolgáltatók eddig biztosítani tudták. A Gyvt. most elfogadott
módosítása szerint azonban a családi napközik 2017. január 1-jével megszűnnek, helyükre az ún. napközbeni
gyermekfelügyelet lép. A törvénymódosítás ugyanakkor új bölcsődei ellátási formaként lehetővé teszi a mini
bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde, valamint napközbeni gyermekfelügyelet működtetését.
(Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)
Budaörs, Pusztazámor, Sóskút és Törökbálint önkormányzata a korábbi kistérségi társulási
intézményfenntartás előnyeinek megőrzése érdekében szociális ellátórendszerét közösen, az Esély Szociális
Társuláson keresztül tartja fenn 2013. április óta. Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény alapján 2016. január 1-étől a településeken csak integrált
család- és gyermekjóléti szolgálatok, illetve család- és gyermekjóléti központok működhetnek. A települési
önkormányzat feladatköre a lakóhely szintű minimumszolgáltatások és az általános segítő feladatok
biztosítása maradt, aminek család- és gyermekjóléti szolgálat működtetésével kell eleget tennie, míg család-
és gyermekjóléti központot a járásszékhely települési önkormányzata köteles működtetni. Itt történik a
hatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek valamint a speciális szolgáltatások ellátása. Budaörs csak
Család- és Gyermekjóléti Szolgálat működtetésére köteles. Ennek megfelelően a hatósági intézkedésekhez
kapcsolódó gondozási feladatok/esetek elkerültek a Szociális és Gyermekjóléti Központtól. (Forrás:
Önkormányzati adatszolgáltatás)
A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási
intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A
gyermekjóléti szolgáltatás célja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének
elősegítése, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás biztosítása, a gyermek
veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából
kiemelt gyermek visszahelyezése. A családsegítés célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve
egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
104
megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott
szolgáltatás. (Forrás: www.budaors.hu)
A Támogató Szolgálat feladata a személyi segítő és szállító szolgálat működtetése, amely segítséget nyújt a
fogyatékos emberek személyi szükségleteinek kielégítésében, a családi és társadalmi életben való teljes jogú
részvételben, az önálló munkavégzésben, a tanulmányok folytatásában, a szociális és egészségügyi
szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, valamint kulturális, sport, szabadidős tevékenységek végzésében.
(Forrás: http://eselytarsulas.budaors.hu)
A Gyermekvédelmi törvény előírása szerint az a települési önkormányzat, amelynek területén húszezernél
több állandó lakos él, köteles gyermekek átmeneti otthonát működtetni vagy ilyen ellátást biztosító
férőhelyekről gondoskodni. Budaörs Város Önkormányzata a gyermekek átmeneti gondozását a Fészek
Gyermekvédő Egyesülettel kötött szerződéssel biztosítja.
A Gondviselés Háza Szociális Szolgáltatásokat Nyújtó Integrált Intézményt a Máltai Szeretetszolgálat
működteti, melynek tagintézménye a Fogyatékosok Napközi Otthona. Az intézmény az önkormányzattal
kötött feladatellátási szerződés alapján szociális étkezést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi
segítségnyújtást, a nappali ellátások közül az idősek klubját, és a fogyatékos személyek napközbeni ellátását
biztosítja. (Forrás: www.budaors.hu)
A hajléktalanok ellátását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végzi az Önkormányzattal kötött feladatellátási
szerződés alapján.
Bentlakásos idősotthoni elhelyezést (Idősek Otthona) szintén feladatellátási szerződés keretében a
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által működtetett intézmény biztosítja.
Budaörs Város Önkormányzata 2013. január 1-jén kötött ellátási szerződést a Magyar Katolikus Karitász Rév
Szenvedélybeteg Segítő Szolgálattal a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátására.
A Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött ellátási szerződés alapján egyidejűleg legalább
három budaörsi család elhelyezésére van lehetőség Családok Átmeneti Otthonában (Budapest VII. kerület,
Budapest XIV. kerület, Érd, Diósd).
Budaörs Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának legutóbbi felülvizsgálata 2016. májusban
történt meg. A dokumentum alapján megállapítható, hogy Budaörsön alapvetően nem változtak a szociális
ellátási formák.
Rendszeres települési támogatások a következők: Lakásfenntartási támogatás, Adósságcsökkentési
támogatás, Ápolási támogatás, Gyógyszertámogatás.
Rendkívüli települési támogatások: Gyermekvédelmi támogatás, Krízishelyzetre adható támogatás, Temetés
költségeihez támogatás, Önkormányzati kamatmentes kölcsön. A helyi rendelet által biztosított segélyek,
támogatások teljes összegét az Önkormányzat költségvetése finanszírozza, a központi költségvetés nem nyújt
2015. március 1-től finanszírozást a szociális támogatásokhoz. További önként vállalt feladatok:
Szemétszállítás támogatás, Életkezdési kiegészítő támogatás, Lisztérzékenység szűrővizsgálat, Mammográfiai
vizsgálat, Idősek és Gyermekek karácsonya támogatás, Támogató szolgálat és jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás stb.
Természetben nyújtott szociális ellátások: Köztemetés, Kedvezményes üdülés, Digitális esélyegyenlőségi
támogatás, Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, Gyermekétkezési térítési díj-kedvezmény,
Védőoltások támogatása, Babaköszöntő csomag.
(Forrás: Budaörs Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2016)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
105
Esélyegyenlőség biztosítása
A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi
program elkészítését az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. §-a írja elő a települési önkormányzatok számára.
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló
321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól
szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Budaörs Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi
Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a
település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését.
Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét,
különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.
Budaörs Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja aktuális felülvizsgálata 2013-2018
közötti időszakra érvényes (HEP 2013-2018). Budaörs Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program
elfogadásával érvényesíteni kívánja:
• az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
• a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
• a diszkriminációmentességet,
• szegregációmentességet.
A foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés
során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési
intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az
intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos
helyzetű társadalmi csoportok a következők rövid helyzetértékeléssel, és az esélyegyenlőség biztosítása
szempontjából beazonosított problémák és fejlesztési lehetőségek értelmezésén keresztül (Forrás: HEP 2013-
2018):
1. mélyszegénységben élők és romák:
A mélyszegénység tömeges megjelenése nem jellemző Budaörs városára, ahol számottevő roma kisebbség
sincs. A családok, háztartások szociális helyzetében bekövetkező rosszabbodás, részben elszegényedés
elsősorban a 2008/2009-es válság pénzügyi hatásaival (hiteltartozások) magyarázható. Az alacsonyabb iskolai
végzettséggel rendelkezők kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete és munkanélkülisége nagyobb figyelmet
igényel az elmúlt években. Budaörs önkormányzata szoros kapcsolatban áll a helyi munkaügyi központtal,
saját munkahelyteremtő akciót is szervezett. Közmunkásainak száma alacsony, de növekvő tendenciát mutat.
Az idősek foglalkoztatásába a civil szervezetek is be lehet vonni. Fiatal pályakezdők számára is fontos az
Álláskereső Klub helyi működése. Aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési
programja indult a városban a Szociális és Gyermekjóléti Központ szervezésében az egészségkárosodott, az
irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő, valamint a 14 éven aluli gyermeket nevelő ügyfelek számára.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
106
Számos helyi támogatási forma segíti a bajba jutottakat, pl. települési támogatás, Időskorúak járadéka,
Lakásfenntartási támogatás, Ápolási díj, Közüzemi díjtámogatás stb. A lakhatási integráció javításában
potenciális lehetőség a szociális lakhatás feltételeinek megteremtése és a bérlakás-állomány növelése.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett nappali melegedő, éjszakai szálló, átmeneti szálló
szolgáltatásait a hajléktalanok veszik igénybe. Az egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférés
biztosított mindenki számára a városban. A felmerült problémák között jövőbeli feladat a város szociális
térképének pontosítása és folyamatos aktualizálása, a hátrányos helyzetű beköltöző családok helyzetének
javítása, a lakhatási támogatási rendszer újragondolása, az időskorúak foglalkoztatási nehézségeinek
enyhítése, a közoktatási és köznevelési férőhely-hiány megoldása, az esélyegyenlőség elvének érvényesítése
a közszolgáltatások szervezésében.
2. gyermekek:
Budaörsön az anyagi gondokkal küzdő családok többnyire az új beköltözők közül kerülnek ki. Budaörs Város
Önkormányzata a családok támogatására többféle támogatási formát vezetett be az elmúlt évek során. Az
elsődleges szempont a pénzbeli, természetbeni ellátások megállapításánál, hogy anyagi okok miatt a gyermek
ne kerüljön ki a családjából. A rászoruló családok anyagi támogatása fontos a lakhatásuk megőrzéséhez is. A
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának célja, hogy a gyermek szociális helyzete alapján
jogosult legyen a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a természetbeni támogatásnak, külön
jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybe vételének. A rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen gyermektáboroztatásként oktatási
intézményhez történő utalással, vagy lakhatást veszélyeztető körülmény fennállása esetén közüzemi
szolgáltatóhoz történő utalással. További ellátási formák a gyermekek helyzetének javításában: Születési
támogatás, Életkezdési kiegészítő támogatás, Gondozási támogatás, Óvodáztatási támogatás. A gyermekek
esélyegyenlőségi ellátását támogató szolgáltatások a városban: védőnői ellátás, gyermekjóléti alapellátás,
gyermekvédelem, gyermekjóléti szolgálat, Nevelési Tanácsadó. A beazonosított problémák között aktuális
feladatként jelentkezik a hátrányos helyzetű gyermekekről történő felmérés megszervezése, a tehetséges
gyermekek támogatása, gyermekek részére átmeneti otthon létrehozása.
3. nők:
A városban élő nők társadalmi helyzetét, családon belüli helyzetét, munkaerő-piaci integrációját, számos
helyi intézményes szolgáltatás és támogatás segíti Budaörsön. A fiatal, gyermekes családok szempontjából a
kisgyermekek napközbeni ellátására létrejött intézményrendszer a meghatározó, amely elősegíti a családos
anyák foglalkoztatását és újbóli munkába állását. A kisgyermekellátó intézmények folyamatos férőhelybővítése
és infrastrukturális megújítása szintén a nők lehetőségeit támogatja. A krízishelyzetbe került nőkről
a Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat gondoskodik. A felmerült problémák között kell megemlíteni,
hogy a jövőben a bölcsődei és óvodai ellátás iránti igények növekedni fognak. Emellett fontos a civil
szervezetek széleskörű bevonása a veszélyeztetetett családok, gyermekek és nők ellátásába.
4. időskorúak:
Budaörs életében fontos az időskorúak megbecsülése. Az Önkormányzat pénzbeli, természetbeni és
intézményi ellátások biztosításával, ellátási szerződések útján, valamint a civil szervezetek bevonásával, azok
támogatásával segíti a helyi idősek életét. A 70 év felettiek – korukból eredően – külön kedvezményeket is
kapnak. A városban 6 Idősek Klubja van, egyúttal számtalan szabadidős program támogatja az idősek
integrációját. A város 2007-ben Idősbarát Önkormányzat díjat érdemelt ki. A városban 2 idősotthon is
működik, amelyek teljes körű ápolást, gondozást nyújtó intézmények. A Máltai Szeretetszolgálattal kötött
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
107
ellátási szerződés alapján szociális étkeztetés biztosított a rászorultak időseknek. Budaörs élen jár a digitális
esélyegyenlőség megteremtésében, és különösen nagy figyelmet fordít az idősek információs társadalomba
való integrálására. A beazonosított problémák között kell megemlíteni, hogy a demográfia idősödés
folyamatának kibontakozására a jövőben fel kell készülni az idősellátás szervezésében. Szintén nagyobb
figyelmet kell fordítani a nyugdíjasok foglalkoztatására. A jövőben az igényekhez való rugalmas
alkalmazkodás keretében fontos feladat lesz az idősellátással foglakozó helyi intézmények kapacitás-bővítése
és infrastrukturális megújítása.
5. fogyatékkal élők:
Budaörsön az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők helyzetére. A város a Támogató
Szolgálat fenntartásával segíti a fogyatékosok szervezeteit, a jóléti intézményeiket, társadalmi
integrációjukat. A fejlesztésben leginkább a társadalom figyelmének fokozása lehet prioritás, az érzékenyítés,
a segítő módszerek átadása. Ehhez szükség van a pedagógusok és a helyi média támogatására is. A
fogyatékkal élő személyek részére nyújtható támogatásokkal (Fogyatékossági támogatás, Rokkantsági
járadék, Közlekedési kedvezmény, Parkolási igazolvány) kapcsolatban a Családsegítő Szolgálat és a Támogató
Szolgálat az illetékes helyi intézmény. A Máltai Szeretetszolgálat által üzemeltetett Napközi Otthon, mint
nappali intézmény a 18. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes,
felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni
tartózkodásra, társas kapcsolatokra. A fogyatékkal élőket segítő helyi civil szervezetek: BULÁKE – Budakörnyéki
Látássérültek Közhasznú Egyesülete; Közhasznú Alapítvány a Dadogókért; Mozgáskorlátozottak
Budaörsi Egyesülete és Klubja. A beazonosított problémák között kell megemlíteni, hogy a jövőben a
kifejezetten Budaörsért végzett munka függvényében szükséges támogatni a civil szervezeteket, illetve
előtérbe kell helyezni a közintézmények teljes körének akadálymentesítését. (Forrás. HEP 2013-2018)
A szegregációval veszélyeztetett terület helyzetelemzése
A KSH szegregátumokra vonatkozó számítási módszertan alapján egy szegregációval veszélyeztetett terület
került kijelölésre Budaörsön. A fejezet célja a körülhatárolt terület helyzetelemzése. Ez a helyzetelemzés
támaszkodik egyrészt a statisztikai adatok kiértékelésére (pl. népszámlálási adatok), másrészt az
önkormányzati adatszolgáltatás feldolgozására (pl. helyi támogatások rendszere), harmadrészt pedig az
érintett helyi szereplőkkel történt önkormányzati megbeszélés eredményeinek összegzésére, negyedrészt
pedig a terepbejárás tapasztalataira. Ez utóbbi megbeszélés 2016. augusztus 19-én történt meg, résztvevői a
következő intézményeket képviselték: Budaörsi Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinet, Esély Szociális
Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ, Esély Szociális Társulás Család- és Gyermekjóléti Szolgálat,
Budaörsi Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda. A megbeszélés célja volt a veszélyeztetett
terület helyzetének feltárása, a feltárt problémák intézményhálózatra gyakorolt hatásának értelmezése,
valamint problémaorientált javaslatok kidolgozása.
A KSH szegregációs mutatóval alkalmazott módszertana alapján a 2011. évi népszámlálási adatokon alapulva
egy szegregációval veszélyeztetett terület található Budaörsön. (5. ábra) A veszélyeztetett területen a
szegregációs mutató értéke 30-34% közötti. A KSH módszertan alapján nincs szegregátum a városban, tehát
olyan terület, ahol a szegregációs mutató értéke 35% felett lenne.
A szegregációval veszélyeztetett terület határai: Mátra utca – csatorna – Uzsoki köz – Kékes utca. Budaörs
Város korábbi IVS-ben nem jelent meg sem veszélyeztetett terület, sem szegregátum. (Forrás: IVS 2009)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
108
A szegregációval veszélyeztetett terület kis kiterjedésű, kis népességszámmal: összesen 15 lakásban 53 fő él
ebben a lakótömbben. A budaörsi lakónépesség 0,2%- koncentrálódik ezen a területen, míg a teljes városi
lakásállomány 0,1%-a található itt meg. A KSH adatszolgáltatása alapján megállapítható, hogy az itt élők
társadalmi-gazdasági helyzete kedvezőtlenebbnek tekinthető a városi átlagokhoz képest. A korösszetétel
inkább fiatalos, de az aktív korúak munkaerő-piaci helyzete hátrányosnak tekinthető. A lakásállomány
minősége elmarad a budaörsi átlagokhoz képest: több az alacsony komfort fokozatú, és több az egyszobás
lakás a statisztikák alapján a veszélyeztetett területen.
Mutató megnevezése Budaörs
összesen*
Szegregációval
veszélyeztetett terület
(Mátra utca – csatorna –
Uzsoki köz – Kékes utca)
Lakónépesség száma 26757 53
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 22,6
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 62,2 56,6
Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 21,1 20,8
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők
aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
7,3 43,3
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség
arányában
37,5 5,4
Lakásállomány (db) 10728 15
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 3,0 6,7
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya
az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
33,1 60,0
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és
rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya
az aktív korúakon belül
4,2 30,0
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 63,0 40,6
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 29,2 47,1
Állandó népesség száma – a mutató a település egészére
állítható elő, szegregátumokra nem
26129
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban
foglalkoztatottak aránya
18,6 61,5
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a
lakónépességen belül
51,5 64,2
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 8,4 31,6
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos
munkanélküliek aránya)
4,6 21,1
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a
lakott lakásokon belül
2,6 7,1
Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 5,4 21,4
* Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (56 fő) adatait.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
109
7. ábra: Budaörs szegregációval veszélyeztetett terület áttekintő (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
A veszélyeztetett terület Budaörs Város Polgármesteri Hivatala közvetlen szomszédságában helyezkedik el.
Alapvetően családi házakból álló lakótömb alkotja a területet. A lakótömb rendezett lakókörnyezetben
helyezkedik el. Nincs a területen önkormányzati tulajdonú lakóingatlan, minden ház magántulajdonban van.
Demográfiai és szociális helyzet
A veszélyeztetett terület lakónépességének korösszetétele inkább fiatalosnak mondható. (6. ábra) A 14 év
alattiak aránya jelentősen meghaladja a városi és a városrészi átlagot, míg a 60 év felettiek aránya elmarad
azokétól. A veszélyeztetett területen a fiatalkorúak népességen belüli aránya meghaladja az időskorúakét,
tehát itt az idősödés folyamata még nem jelent meg tipikus demográfiai folyamatként. Az aktív korú, 15-59
év közötti népesség aránya azonban alacsonyabb Budaörs és a Történelmi belváros átlagszintjénél. A
szegregációval veszélyeztetett területen Budaörs helyzetét tekintve igen kedvezőtlen a lakónépesség iskolai
végzettsége. (7. ábra) Az alacsony iskolai végzettségűek aránya közel hatszorosa a városi átlagnak, de még a
városrész átlagát is közel négyszeresen meghaladja. Ehhez képest rendkívül alacsony a diplomások aránya,
mindösszesen 5%: ezt a városi átlag hétszeresen, a városrészi átlag pedig 4,5-szeresen múlja felül. A
veszélyeztetett terület lakónépességének iskolai végzettsége erőteljesen befolyásolja a munkaerő-piaci
lehetőségeket. (4. és 5. táblázat) A foglalkoztatottak aránya a városi átlagok alatt, míg az alacsony presztízsű
foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a városi átlagok felett van. A foglalkoztatottak aránya
a városi és városrészi átlagoknál 1,5-szer alacsonyabb, míg az alacsony presztízsű foglalkoztatási
csoportokban dolgozók aránya háromszorosan múlja felül a városi, és kétszeresen a városrészi átlagot. Az
alacsony iskolai végzettség és a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet magasabb munkanélküliséggel párosul
a veszélyeztetett területen: a munkanélküliségi ráta több mint háromszorosa a városi átlagoknak. A
veszélyeztetett területen élő munkanélküliek kétharmada pedig már legalább egy éve, tehát tartósan
munkanélküli. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47,1% a veszélyeztetett területen, míg Budaörsön
ez 29,2%, a Történelmi belvárosban pedig 35,2% (8. ábra)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
110
8. ábra A veszélyeztetett terület, az ahhoz tartozó városrész (Történelmi belváros) és Budaörs lakónépessége
korcsoportos összetétele (%) (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
9. ábra A veszélyeztetett terület, az ahhoz tartozó városrész (Történelmi belváros) és Budaörs lakónépessége iskolai
végzettsége (%) (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás

7,3
11,4
43,3
37,5
24,8
5,4
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
Budaörs összesen Történelmi belváros Veszélyeztetett
terület
(Mátra u. – csatorna –
Uzsoki köz – Kékes u.)
%
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves
és idősebb népesség arányában
Legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők aránya
az aktív korúakon (15-59 évesek)
belül
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
111
Mutató
megnevezése
Budaörs
összesen
Történelmi
belváros
Veszélyeztetett
terület
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves
népességen belül (%) 63,0 60,7 40,6
Alacsony presztízsű foglalkoztatási
csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) 18,6 27,7 61,5
8. táblázat Foglalkoztatottsági mutatók a veszélyeztetett területen, az ahhoz tartozó városrészben
(Történelmi belváros) és Budaörsön (%) (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
Mutató
megnevezése
Budaörs
összesen
Történelmi
belváros
Veszélyeztetett
terület
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi
ráta)(%) 8,4 10,9 31,6
Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360
napos munkanélküliek aránya) (%) 4,6 6,4 21,1
9. táblázat Munkanélküliségi arány a veszélyeztetett területen, az ahhoz tartozó városrészben (Történelmi
belváros) és Budaörsön (%) (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
10. ábra Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a veszélyeztetett területen, az ahhoz tartozó városrészben
(Történelmi belváros) és Budaörsön (%) (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
112
Lakáskörülmények és infrastrukturális feltételek
A statisztikai adatok alapján Budaörs lakásállományának minőségi mutatói kedvezően alakulnak: ehhez
képest a Történelmi belvárosban már magasabb a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a
lakott lakásokon belül, valamint az egyszobás lakások aránya. A veszélyeztetett terület hátránya egyértelmű
a lakásállomány összetétele alapján: a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott
lakásokon belül 7,1%, az egyszobás lakások aránya pedig 21,4%. Mindkét mutató jelentős mértékben
meghaladja a városi és városrészi átlagokat. (9. ábra)
11. ábra A lakások komfort fokozat szerinti mutatói a veszélyeztetett területen, az ahhoz tartozó városrészben
(Történelmi belváros) és Budaörsön (%) (2011)
Forrás: KSH adatszolgáltatás
A területen élők közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához
viszonyítva 23%. (6. táblázat) Más jellegű támogatásban nem részesültek az itt élők.
Veszélyeztetett terület
Lakások száma**: 15 db
LFT-ben* részesülők aránya a lakások számához
viszonyítva
0
Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a
lakások számához viszonyítva
2015. 01. 01.-2015. 02. 28. között folyósítva: 0
(2015. március 1-ével a járási kormányhivatal folyósítja és
tartja nyilván.)
Foglalkozást helyettesítő támogatásban részesülők
aránya a lakások számához viszonyítva
2015. 01. 01.-2015. 02. 28.
között folyósítva: 0
(2015. március 1-ével a járási kormányhivatal folyósítja és
tartja nyilván.)
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
2015-ben: 23%
8. táblázat Segélyezési adatok a veszélyeztetett területen Budaörsön (2015)
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
* LFT – Lakásfenntartási Támogatás, amibe beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt.
** Lakások száma – A KSH 2011. évi népszámlálási adatainak megfelelően.
2,6 4,9
7,1 5,4
10,3
21,4
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
Budaörs összesen Történelmi belváros Veszélyeztetett terület
(Mátra u. – csatorna – Uzsoki
köz – Kékes u.)
%
A komfort nélküli, félkomfortos
és szükséglakások aránya a
lakott lakásokon belül
Egyszobás lakások aránya a
lakott lakásokon belül
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
113
Infrastrukturális ellátottság
Az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján a veszélyeztetett területen van vezetékes víz, áram, szennyvízcsatorna,
gázszolgáltatás, közvilágítás. A veszélyeztetett területen egyetlen lakóingatlanban van kikapcsolva
a gázszolgáltatás közüzemi tartozás miatt, ahol fával oldják meg a fűtést télidőben. (Forrás: Önkormányzati
adatszolgáltatás)
A terület alapvetően kisvárosias zártsorú családi házakból áll. A terepbejárás tapasztalata alapján a
veszélyeztetett területen található házak jó állapotban vannak, több közülük az elmúlt években került
felújításra. Néhány ház ugyan újonnan bevakolt, de hiányzik róluk a festés. A házak udvara rendezett,
hulladék-felhalmozódás nem tapasztalható. A környék ingatlanjaira általában jellemző, hogy a hosszanti
elhelyezkedésű telkek felosztásából következőleg egymás mellett több ingatlan található meg.
A veszélyeztetett területen lényegében egy lakóingatlan rosszabb műszaki állapota figyelhető meg a terület
többi ingatlanjához képest. Ugyan felújítás nyomai észrevehetők az egyemeletes házon, de összességében az
ingatlan állapota – beleértve a lakóépületet és az udvart – a külső szemlélő számára is a hátrányosabb
helyzetre utal. A lakóingatlan eladásra meghirdetett.
Egészségre káros környezeti tényezők
A veszélyeztetett területen burkoltak a közlekedési utak. A közterületen nincs illegális hulladék-lerakó. A
kommunális hulladék elszállítása szervezett, minden háznak saját hulladékgyűjtő kukája van. Néhol vizesedés
nyomai láthatóak a házfalakon. Egyetlen lakóingatlan udvarán látható kisebb lomhulladék felhalmozódása.
A közszolgáltatások elérhetősége
A veszélyeztetett terület a Történelmi belvárosban található, a Budaörsi Polgármesteri Hivatal közvetlen
közelében. A terület mellett néhány perc gyalogútra van a buszmegálló, így azzal megközelíthetők az alapvető
szolgáltatások és közszolgáltatások a városban. Kb. 15-20 perc gyalogtávolságra található bevásárlóközpont.
Az Esély Szociális Társulás irodája szintén pár perc távolságra van a területtől. A terület közvetlen
szomszédságában áll a Vackor Óvoda, kb. 2 buszmegálló távolságban található a Százszorszép Bölcsőde. A
veszélyeztetett terület körzetileg a Hermann Ottó Általános Iskolához tartozik (11. táblázat), amely kb. 3
buszmegálló távolságra helyezkedik el. Intézmény neve Tanulók száma (fő) Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma
(fő)
Beilleszkedési,
tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő
tanulók száma (fő)
Évfolyam-ismétlő
tanulók száma (fő)
Hátrányos helyzetű
tanulók száma (fő)
Hátrányos helyzetű
tanulók között
halmozottan
hátrányos helyzetű
Budaörsi Vackor
Óvoda
121 0 0 0 0 0
Budaörsi Herman
Ottó Általános
Iskola
674 16 73 2 3 3
9. táblázat: A veszélyeztetett terület közelében található oktatási-nevelési intézmények adatai (2015/2016.
tanév)
Forrás: oktatas.hu
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
114
A 2009-es Antiszegregációs Terv fontosabb megállapításai
Budaörs Város Antiszegregációs Programja a korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia (2009) részét
képezte. Ez a dokumentum a KSH módszertan alapján, a 2001. évi népszámlálási adatoknak megfelelően
megállapította, hogy a városban nem található szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett terület.
(Forrás: IVS 2009)
A területi szegregáció hiányában a korábbi Antiszegregációs Terv egyrészt demográfiai és társadalmi
helyzetértékelést tett a helyi lakónépesség összetételéről, másrészt pedig előtérbe helyezte az
esélyegyenlőség elvének biztosítását a közszolgáltatások szervezésében és a hozzáférés feltételeinek
megteremtésében.
Budaörs Város Antiszegregációs Programjában a 2009-es helyzetértékelés kiemelte, hogy kismértékű
különbségek tapasztalhatóak a városrészek között a társadalmi mutatók alapján. A városról készült szociális
térkép alapvetően a város kiegyensúlyozott társadalmi összetételére hívta fel a figyelmet, amiben különös
fontos megállapítás volt, hogy veszélyeztetett gyermekek nem élnek szegregációval veszélyeztetetett
területen a városban. A város által 2008-ban kiadott Szociális Kalauz pedig a lakosságot tájékoztatta az
igénybe vehető szociális támogatásokról.
A korábbi IVS Antiszegregációs Tervében tehát nem voltak szegregátumok és/vagy szegregációval
veszélyeztetetett területek kijelölve, azonban a KSH adatszolgáltatás alapján a 2001. évi népszámlálási adatok
alapján néhány kisebb terület ki lett jelölve. Az Önkormányzat tapasztalatai, és a 2008. évi állapotok alapján
nem állt fenn ezeknek a területeknek a valós veszélyeztetettsége. A kijelölt kisebb területek egy része külső
városrészekben a városszövettől elkülönült volt, és egy-egy utcából álltak (pl. Frankhegy területen, autópálya
és vasút menti kereskedelmi-gazdasági területen). A kijelölt kisebb területek másik része a Történelmi
belvárosban voltak a városszövetbe ágyazottan, szintén egy-egy utcából álló területként.
A korábbi, 2009 IVS-ben megnevezett területek később nem jelentek meg veszélyeztetett területként a KSH
adatszolgáltatásában a 2011. évi népszámlálási adatok alapján. A jelen Antiszegregációs Tervben
megnevezett veszélyeztetett terület (Mátra u. – Kékes u. – Uzsoki köz – csatorna) pedig nem került korábban
megnevezésre a 2009-es IVS-ben.
A 2009-es Antiszegregációs Tervben hozott intézkedések megvalósulásának értékelése
A 2009-es IVS-ben tehát nem volt körülhatárolható szegregátum és/vagy veszélyeztetett terület. A KSH által
megnevezett kisebb területek az Önkormányzat tapasztalatai és a 2008. évi helyzet alapján nem álltak valós
veszélyeztetettség alatt. A korábbi IVS Antiszegregációs Programjában a városban tervezett fejlesztések
szegregációs hatása került felmérésre.
A korábbi antiszegregációs intézkedések elsődlegesen az intézményi fejlesztésekhez és az életminőség
javításához kötődtek. Míg az előbbi a hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítását nevezte meg, addig az
utóbb adott városrészek funkciójának megerősödését prognosztizálta. Az infrastrukturális fejlesztések
kapcsán egyértelmű megállapítás volt, hogy azok antiszegregációs hatásai már rövid- és középtávon is
jelentkeznek. A 2008. évi helyzethez képest megvalósult beavatkozások és infrastrukturális fejlesztések
eredményeként a korábban megnevezett kisebb területek veszélyeztetettsége teljesen megszűnt. (Forrás:
IVS 2009)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
115
A 2011. évi népszámlálás adatai alapján kijelölt veszélyeztetett területen élők társadalmi-gazdasági
helyzetében következett be rosszabbodás, amely nagy valószínűséggel a 2008/2009-es válság elhúzódó
hatásaival magyarázható, amiben legmeghatározóbb tényező a hiteltartozások halmozódása. Tehát, a
válságnak, mint külső tényezőnek volt szerepe abban, hogy a KSH adatszolgáltatásában a Mátra u. – Kékes u.
– Uzsoki köz – csatorna által határolt kisebb lakóterület veszélyeztetettként jelent meg.
A veszélyeztetettség nem minden háztartásra igaz a szegregációval veszélyeztetett területen: különösen egy
többgenerációs család alkotta háztartás veszélyeztetettsége áll fenn több mint 10 év óta, támogatásuk
kiemelt feladat a helyi szociális ellátóhálózatban. A hátrányos helyzet elsősorban a gyermekek
veszélyeztetettségéből, az aktív korúak munkanélküliségéből és a rosszabb lakhatási viszonyokból fakad.
(Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás)
Helyi tapasztalat, hogy elszórtan a városban élnek hátrányos helyzetű családok, de sehol sem figyelhető meg
területi koncentrációjuk, amit a KSH adatszolgáltatás is alátámaszt. Azonban az elmúlt évek gazdasági válsága
utóhatásaként figyelhető meg az a jelenség a városban, hogy hátrányos helyzetű országrészekből családok
költöznek be Budaörsre ideiglenesen, általában 1-1,5 évre, majd innen továbbköltöznek. Budaörsi
tartózkodásuk idején a helyi ellátóhálózatot veszik igénybe, így átmenetileg szociális problémáik kezelése is
a budaörsi intézmények révén valósul meg. A problémák kezelésének eredményességét hátráltatja, hogy
rövid itt tartózkodásuk alatt végleges megoldás nem születik, illetve továbbköltözésük után – információk
hiányában – együttműködés sem alakulhat ki az újabb befogadó település és Budaörs között. Az ilyen jellegű
eseteknek a száma pedig egyértelműen 2009 után növekedett meg a városban.
A város egészében megvalósuló, esélyegyenlőséget megvalósító és fenntartó
beavatkozások
A 2003. évi CXXV. törvény szellemében írandó települési esélyegyenlőségi program különösen a lakhatás,
illetve a szociális szolgáltatásokhoz, és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló
esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni, és ezt Budaörs Város Önkormányzata kitüntetett
figyelemmel követi a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében (2013-2018).
Budaörs Város Önkormányzata rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal (2013-2018) és Szociális
Szolgáltatástervezési Koncepcióval (2016). A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a
települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az
esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének
szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban:
321/2011. (XII. 27.) Korm. rend.) tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes
szabályairól a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (továbbiakban: 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet) szól.
Az esélyegyenlőség eredményes megvalósítása érdekében helyi esélyegyenlőségi szószóló kezdte meg
munkáját Budaörsön 2015-ben. Budaörs Város Önkormányzata évek óta együttműködik a
mozgáskorlátozottak, illetve a vakok és gyengénlátók helyi szervezeteivel. Az Önkormányzat több alkalommal
kikérte ezeknek a szervezeteknek a véleményét, például a Budaörsi Városháza akadálymentesítésében, vagy
a digitális esélyegyenlőségi rendelet elkészítésében.
Ezt a meglévő együttműködést szélesebb alapokra helyezve jött létre a helyi esélyegyenlőségi szószóló
intézményea 2015. december 16-án tartott képviselő-testületi ülésen. A helyi ombudsman feladata az
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
116
önkormányzat és intézményei működése során a helyi társadalom sérülékeny csoportjai szempontjainak
képviselete, érdekeik érvényesítése, hangjuk felerősítése a döntés-előkészítés során és a döntési
folyamatban.
A szószóló tárgyalási joggal részt vehet a bizottsági munkában és a képviselő-testületi üléseken, hogy
megfogalmazza és érvényesítse az esélyegyenlőségi szempontokat. A szószóló kötelezettsége a naprakész
tájékozódás az adott csoportokat érintő ügyekről, részvétel a bizottsági és a testületi munkában, szoros
együttműködésben a hivatallal, annak szakmai csoportjaival. Emellett feladata az általa képviselt csoportok
civil, illetve szakmai szervezeteivel való kapcsolattartás, a vélemények, kérések becsatornázása a testületi
munkába. Emellett évente beszámol az általa képviselt csoportok számára. (Forrás. www.budaors.hu)
Budaörsön a szociálpolitika kiemelt területei az idősek ellátása; a családsegítés – gyermekjóléti alapellátás,
valamint a lakáspolitika/támogatáspolitika. A helyi szociális ellátórendszer fejlesztésében prioritást kap:
• a még hiányzó ellátási formák működtetési feltételeinek megteremtése,
• a jelenleg meglévő ellátások működési feltételeinek javítása, minőségének fejlesztése,
• a lakhatással, ezen belül elsősorban a lakásfenntartással és adósságkezeléssel kapcsolatos
támogatások komplex fejlesztése,
• a gyermekjóléti alapellátás intézményeinek fejlesztése,
• a fiatal korosztály számára szervezett különféle prevenciós programok feltételeinek biztosítása,
• az ellátásokat igénybe vevők és igényjogosultak érdekeinek védelme, érdekképviselete,
• hatékony, többszintű információs rendszer kialakítása a lakosság, az önkormányzat, a szolgáltatók,
valamint a szomszédos települések, illetve a megyei önkormányzat között.
• A szociális szolgáltatások fejlesztése során a kiemelt célcsoportok:
• A lakásfenntartási nehézségekkel küzdő családok
• Az időskorúak, ezen belül a kisnyugdíjasok
• Fiatal házasok és többgyermekes családok
• Az egyszülős, csonka családok
• A szociális térkép szerinti legrosszabb helyzetű terület lakossága
(Forrás: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2016)
A város egészében megvalósuló esélyegyenlőség egyik jó példája a Budaörsi Tanoda – Képességfejlesztő,
tehetséggondozó, kulturális és oktatási intézmény. A Történelmi belvárosban található intézmény délutáni
foglalkozások keretében foglalkozik roma és nem roma tanulókkal. A tevékenységek között szerepel a
felkészítés, felzárkóztatás, pótvizsga korrepetálás, tehetséggondozásuk, nyelvoktatás, felvilágosító és
megelőző képzések tartása stb. A Budaörsi Tanoda fenntartója a városban található Rom Nemzetiségi
Önkormányzat. (Forrás: http://budaorsitanoda.webs.com/)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
117
Tervezett beavatkozások a szegregációval veszélyeztetett területen
A szegregációval veszélyeztetett terület általános bemutatása és részletes helyzetelemzése nem támasztotta
alá a terület egészének valós veszélyeztetettségét. Azonban mivel a terület korábban nem jelent meg a
veszélyeztetett területek között, ezért célszerű a jövőben kiemelt figyelmet fordítani a területen élők
társadalmi helyzetének alakulására, különösen a leginkább veszélyeztetett háztartások társadalmi
státusában bekövetkező rosszabbodás elkerülése érdekében. Azonban az önkormányzati tapasztalatok
alapján a társadalmi veszélyeztetettség térbeli terjedésének a jövőben nincs valós alapja.
A helyi esélyegyenlőség biztosításához meghatározott intézkedések figyelembe vételével az alábbi javaslatok
segíthetik a hátrányos helyzetű családok életkörülményeinek javulását a veszélyeztetett területen és a város
egészében:
1. Szociális jelzőrendszer továbbfejlesztése: a helyi tapasztalatok alapján a meglévő jelzőrendszer jól
működik, továbbfejlesztésével még hatékonyabbá tehető az egészségügyi és a védőnői ellátás,
valamint a családvédelmi és a gyermekjóléti szolgáltatás közötti együttműködés. Ezzel lényegében az
integrált ellátás szervezeti, intézményi és szakmai keretei valósíthatók meg a partnerség elvének
hangsúlyozásával, amellyel egyúttal a veszélyeztetett családokkal való folyamatos kapcsolattartás is
biztosítható.
2. Helyi közösségfejlesztés: a civil szervezetek és a városban található nemzetiségi önkormányzatok
bevonásával a helyi kezdeményezések támogatása elősegíti a civil társadalom erősödését a
veszélyeztetett területen, és ebben kiemelt szerepe lehet a kulturális értékek védelmének,
hangsúlyozásának. Különösen fontos a veszélyeztetett gyermekek számára közösségi programok,
illetve kulturális és sportrendezvények szervezése.
3. Foglalkoztatási integráció: ennek egyik lehetséges eszköze a közfoglalkoztatás kiterjesztése,
kifejezetten a veszélyeztetett területen élők és/vagy a veszélyeztetett családok számára. Emellett
fontos a munkaközvetítői rendszer fenntartás és továbbfejlesztése (pl. állásbörzék szervezése). A
szociális problémák mérsékléséhez nagymértékben hozzájárulhat a foglalkoztatási integráció
eredményessége, amely az aktív korúak számára rendszeres jövedelmet biztosít és középtávon már
az életminőség javulásához vezethet.
4. Lakhatási integráció: az Önkormányzatnak nagyon szűk mozgástere van a magántulajdonban lévő
lakóingatlanok veszélyeztetettségének megoldásában. Települési támogatásokkal, a foglalkoztatási
és oktatási integráció feltételeinek megteremtésével, az esélyegyenlőség biztosításával viszont
elkerülhetővé tehető a lakhatási krízishelyzetek kialakulása.
5. Oktatási integráció: az oktatási integráció eredményessége növelhető a hátrányos helyzetű
gyermekek iskola-elhagyási arányának csökkentésével é továbbtanulási arányának növelésével, ezzel
a társadalmi mobilitás esélyei javíthatók. Szintén fontos az iskolák, a helyi szociális ellátás és a
veszélyeztetett családok közötti együttműködés erősítése. A felnőttek számára szervezett képzési
programok pedig elősegítik munkaerő-piaci (re)integrációjukat. Az oktatási integráció sikere
növelhető a városban található Tanoda férőhelyeinek és tevékenységeinek bővítésével.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
118
IV. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI
IV.1. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI
A fejezet az egyes tervdokumentumok tételes vizsgálatával bemutatja, hogy a stratégia és annak tematikus céljai hogyan illeszkednek a településrendezési
eszközökhöz, az ágazati stratégiákhoz és a területfejlesztési tervdokumentumokhoz.
12. ábra: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia helye a tervrendszerben
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
119
IV.1.1.Magasabb szintű tervek és a stratégia összefüggéseinek
bemutatása
Széchenyi 2020
2014. január 1-jén új uniós költségvetési időszak vette kezdetét, mely az előző, 2007-2013-as ciklus jó
gyakorlataira alapozva – az Új Széchenyi Terv folytatásaként – új pályázati rendszert hozott létre. A források
még hatékonyabb felhasználását ígérve (ágazati és időbeli allokációját is ide értve) a korábbi időszakhoz
képest hasonló intenzitással kerül lehívásra a Magyarország számára rendelkezésre álló keretösszeg 2014-
2020 között.
A 2007-2013-as ciklushoz képest – amikor a fő prioritás a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – új
célkitűzéseket vállalt az EU. Valamennyi tagállam, így Magyarország is az így meghatározott 11 tematikus
célhoz igazítja saját fejlesztési terveit:
1) A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése.
2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának
minőségének javítása.
3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat
versenyképességének javítása.
4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden
ágazatban.
5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása.
6) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.
7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati
infrastruktúrákban.
8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.
10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.
11) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Az ITS középtávú céljai és a szükséges beavatkozások a Széchenyi 2020 tematikus célkitűzéseihez lokálisan
alkalmazkodnak.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
120
Széchenyi 2020 Tematikus célok
ITS középtávú célok
S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10
1. A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése. +++ +++
2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a
technológiák használatának minőségének javítása. +++
3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-
ágazat versenyképességének javítása. ++ +++ + + + +
4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás
támogatása minden ágazatban. +++ +
5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés
előmozdítása. +++ ++
6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának
előmozdítása. +++ ++
7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a
főbb hálózati infrastruktúrákban. +++ + + +
8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. + ++ +
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. + + ++
10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő
beruházás. + ++ +++
11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. + ++ +++
+++ – Erős kapcsolat
++ – Közepes kapcsolat
+ – Gyenge kapcsolat
BUDAÖRS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
121
Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020
A régiók intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiája (a továbbiakban: RIS3 stratégia) szerinti
ex ante feltétel kikötésével az EU tagállamainak és régióinak eszközeik és képességeik alapján meg kell
határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs potenciáljukhoz. Ehhez
egy „vállalkozói tényfeltárás” jellegű folyamatot kell megvalósítani, azaz be kell vonni az innovációban
érintett feleket és a vállalkozásokat is. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről vezényelt (topdown)
stratégiát jelent, hanem vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek együttműködését a tagállam
vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge
tényezőknek a feltárását is.
A RIS3 stratégia a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszak tervezési időszakához igazodva
készült, időtávja megegyezik az EU 2020 stratégiának, az EU 2014-2020 közötti kohéziós politikájának,
valamint a hazai Befektetés a jövőbe, Nemzeti Kutatás-fejlesztési Stratégia 2020 időtávjával. A stratégiában
meghatározott prioritások a következők:
Ágazati prioritások
1. fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása
1.1 A gyógyszeripar területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet
megteremtése.
1.2. A gyógyszeripar területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása, megfelelő gazdasági
és üzleti környezet megteremtése.
1.3. A gyógyszeripari fejlesztési források esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő szabályozás
alkalmazása (hosszabb megtérülési idő, magasabb támogatási intenzitás, stb.)
2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén
2.1 Az információs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági
és üzleti környezet megteremtése.
2.2 Az információs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása elsősorban
kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával, valamint részükre megfelelő
gazdasági és üzleti környezet megteremtése.
2.3 A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az információs
technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének,
valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén
Horizontális prioritások
3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködés erősítése
3.1 Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések
létrehozása és fejlesztése.
3.2 Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése – az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése,
bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása
3.3 Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása.
3.4 Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése
4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése
4.1 Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén
4.2 Hulladéktermelés csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támogatása.
4.3 A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív megoldások
révén
4.4. Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldások támogatása
4.5 Működő ipari tevékenységek zöldítése.
5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása
5.1 Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevékenységet folytató
KKV-k és nagyvállalatok régióba vonzása és támogatása, melyek hozzájárulnak a hazai képzett K+F+I
munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához.
5.2 Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő
támogatások alkalmazásával.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
122
5.3 A kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása.
5.4 A bionika területén működő induló vállalkozások és KKV-k K+F+I tevékenységének támogatása
A fenti prioritásokhoz a Budaörs Integrált Településfejlesztési Stratégiájának S1, S4, S5, S7, S9 és S10
stratégiai céljai kapcsolódnak.
Ezen felül az összes tervezett gazdaságösztönző beavatkozás gyakorlati megvalósítása során hangsúlyt
kapnak az együttműködést mutató, innovatív és zöld megoldások.
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)
Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és
Területfejlesztési Koncepciót (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági és területi fejlődése, valamint
környezetminőségének javítása érdekében. Az OFTK időtávja 2030-ig egy hosszú távú jövőképet, valamint
fejlesztéspolitikai célokat és elveket, valamint a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan fejlesztési
prioritásokat fogalmaz meg. A Koncepció területpolitikai irányokat is megfogalmaz, mint például
makroregionális térkapcsolatok feltárása, többközpontú fejlődés, természeti erőforrásainkat védő
térszerkezet, melyekkel összhangban vannak a települési ITS specifikus céljai. Budaörs Integrált
Településfejlesztési Stratégiájának céljait az OFTK prioritásaival az alábbi táblázatban vetettük össze.
OFTK Prioritásai Budaörs ITS célrendszeréhez illeszkedése
Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison,
nagyvállalati partnerségben S1, S4, S5, S6,
Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a
tudástársadalom felé S1, S9
Útban az erőforrás- és energiahatékonyság illetve az
energiafüggetlenség felé S3, S5, S8
Népesedési és közösségi fordulat S1, S9,
Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi
gazdaság bázisán S4 S5, S6, S10
OFTK Specifikus Céljai Budaörs ITS célrendszeréhez illeszkedése
Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság S1, S4, S5, S10
Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom,
egészség- és sportgazdaság S7
Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és
ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése S4,
Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I S1, S4, S5, S6,
Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom,
roma-integráció S1, S9
Jó állam, szolgáltató állam és biztonság S1, S5
Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható
használata és környezetünk védelme S3, S4, S5, S6, S8,
Az ország makro-regionális szerepének erősítése S1, S2, S4, S5, S6, S7, S9
A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat S2, S3, S6, S8, S10,
Vidéki térségek népességeltartó képességének
növelése
Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése S6, S8
Területi különbségek csökkentése, térségi
felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése S1, S2, S3,
Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás
biztosítása S2, S5,
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
123
A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megyei bontásban határozza
meg a fejlesztési irányokat. A Koncepció az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg Pest megyére
vonatkozóan:
– gazdaság dinamizálása, befektetés-ösztönzés, innováció és versenyképesség javítása, KKV szektor
támogatása
– társadalmi megújulás, közösség és bizalom erősítése, családi értékek előtérbe helyezése, a lakosság
egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, területi és társadalmi
kohézió, esélyegyenlőség javítása
– térszerkezet fejlesztése, metropolisz térség, belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése
kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében,
vonzó, kiemelkedő környezeti feltételek és életminőséget biztosító tér kialakítása.
Összességében megállapítható, hogy a budaörsi ITS célrendszere és beavatkozási területei, prioritásai
összhangban vannak az OFTK-ban rögzített prioritásokkal és fejlesztési irányokkal.
Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1. napján hatályba
lépett módosításával a megyék (megyei önkormányzatok) váltak a hazai területfejlesztés egyik legfontosabb
területi szintjévé.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint a megyei
önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.
A törvényi változások a területfejlesztés korábbi öt területi szintje helyett (kistérség, megye, régió, kiemelt
térség, országos szint) alapvetően két területi szintet jelölt ki, a megyeit és az országosat. Ennek megfelelően
a korábban a térségben működő Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, a Közép-magyarországi Regionális
Fejlesztési Tanács és Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszűntek, jogutódjuk a Pest Megyei
Önkormányzat, illetve a két utóbbi esetében Budapest Főváros Önkormányzata és Pest Megye
Önkormányzata közösen lettek. Ezzel a megye közép és hosszú távú fejlesztését megalapozó és meghatározó
dokumentumok kidolgozása a megyei önkormányzat feladatává vált. A megújított területfejlesztési
szabályozások szerint tehát a megyéknek két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni:
koncepciót és programot kell készíteniük.
A megyei területfejlesztési program a koncepcióban meghatározott célrendszerre építve fogalmaz meg
prioritásokat és szükséges intézkedéseket, ezért jelen ITS illeszkedését a megyei fejlesztési elképzeléshez a
pest megyei fejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai célokhoz való illeszkedésen keresztül
vizsgáljuk.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
124
Pest Megye Területfejlesztési Koncepció
stratégiai célok
ITS középtávú célok
S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10
A szociális és közbiztonság megerősítés, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe
helyezése, „családbarát” megye, a társadalmi bizalom erősítése + ++
Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső kapcsolati
hálójának fejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása ++ + + + + ++
Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítás, kiemelt hangsúlyt
fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra + +++ + +
Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás
intézményrendszerének erősítése ++ + + + ++
A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése, több lábon álló
gazdaság, a technológia és tudásintenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő ágazatok
kiegyensúlyozott fejlesztése
+++ +++ +++
Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának
növelése ++ + +++ +++ ++
A fejlődésben elmarad Szobi és Nagykátai illetve lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek
gazdasági-társadalmi felzárkóztatása
Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési
kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra
kialakulása érdekében
+++ +
A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének
fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi
közlekedést
+++ +
Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos
területhasználat, épített és környezeti értékek megóvása és fejlesztése + + + ++ +++ +
Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és
települések fejlődésének szolgálatában +++ ++ ++
+++ – Erős kapcsolat
++ – Közepes kapcsolat
+ – Gyenge kapcsolat
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
125
Rendezési típusú tervekhez való illeszkedés
Országos Területrendezési Terv
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény meghatározza az ország egyes térségeinek
területhasználati feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a
fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek
megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.
Az Országos Területrendezési Terv – mint felsőbbrendű területrendezési jogszabály (A TSZT
figyelembevételét a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 3. – §-a írja elő) – adja meg a keretet, amelyben az ITS
készült, ezáltal teljeskörűen illeszkedik ahhoz.
Egyéb Nemzeti fejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés
Magyar Növekedési Terv
2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium elkészíttette a hazánkkal szembeni befektetői bizalom erősítése
és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében a Magyar Növekedési Tervet. A Terv célja a hazai
gazdaság nettó exportjának maximalizálása mellett a külföldi közvetlen tőkebefektetések ösztönzése.
Célkitűzései között szerepel a hozzáadott érték növekedés, a foglalkoztatás bővítés, az import kiváltása, a
határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kiépítése és mindezek fenntarthatósága.
Budaörs Integrált Településfejlesztési Stratégiája elsősorban a gazdaságfejlesztési tematikus célkitűzésein
keresztül illeszkedik a Magyar Növekedési Terv célrendszeréhez.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia
Az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadta el a 2012-2024 közötti időszakra szóló Keretstratégiát. A
Stratégia célja, hogy hozzájáruljon a fenntarthatóság alapelveiről szóló nemzeti egyetértés kialakulásához
„A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kiteljesedését
célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta határokon belül
maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk
ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról.”
A Keretstratégia céljaival Budaörs Integrált Településfejlesztési Stratégia összhangban készült. E szerint
biztosítani kell az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások fejlesztéseit.
NFFK stratégia céljainak rendszere ITS célrendszeréhez illeszkedése
Emberi erőforrások: demográfia, egészség, tudás,
társadalmi kohézió S1, S4, S6, S7, S9,
Társadalmi erőforrások: bizalom infrastruktúrájának
erősítése, a munka társadalmi körülményei, családi értékek
erősítése, múlt örökségének ápolása, kulturális fejlesztések
S1, S4, S6, S7, S9
Természeti erőforrások: biodiverzitás, megújuló természeti
erőforrások, környezeti terhelések csökkentése, nem
megújuló természeti erőforrások
S3, S8,
Gazdasági erőforrások: a vállalkozói tőke és az innováció
erősítése, a foglalkoztatás bővítése, költségvetési politika,
életpálya-finanszírozás
S4, S5, S6, S10,
Nemzeti Környezetvédelmi Program
A stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Kormányrendelet előírásai szerint készült Program az átfogó
környezetügyi szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének tervdokumentuma. A környezetvédelmi
törvénnyel összhangban az emberi egészség védelmét, a természeti erőforrások és értékek megőrzését,
fenntartását tartja fontosnak és a környezettel, annak védelmével, veszélyeztető tényezőkkel foglalkozik. A
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
126
Program 2014-2019 közötti időszakra szól, kitekintve 2020-ra. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai
megjelennek a Budaörs ITS stratégiai céljai között.
Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai ITS célrendszeréhez illeszkedése
Az életminőség és az emberi egészség környezeti
feltételeinek javítása S1, S2, S3, S4, S5, S7, S8, S9,
Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható
használata S3, S8,
Az erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a
gazdaság zöldítése S5, S6, S8, S10,
Nemzeti Energiastratégia
A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmaz meg a Nemzeti Energiastratégia: az
energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozását, a megújuló energiák részarányának növelését, a
közép-európai vezetékhálózat integrálását és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítését, az
atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát
módon való felhasználását a villamosenergia-termelésben.
Az energiahatékonyság, a versenyképesség és fenntarthatóság megjelennek a budaörsi ITS középtávú céljai
között, tehát az illeszkedés teljes mértékben teljesül a Nemzeti Energiastratégia dokumentummal.
Nemzeti Közlekedési Stratégia
A Nemzeti Közlekedési Stratégia a magyar közlekedés hosszú távú nemzeti fejlesztési terve. Meghatározza a
stratégiai irányt 2030-ig, távlati kitekintéssel 2050-ig, első ütemmel 2020-ig. Budaörs Integrált
Településfejlesztési Stratégiája a Nemzeti Közlekedési Stratégia céljaival összhangban készült.
Nemzeti Közlekedési Stratégia céljai ITS célrendszeréhez illeszkedése
Környezetre gyakorolt hatások javulása S3, S8
Egészség- és vagyonbiztonság javulása S3, S7,
Gazdasági növekedés elősegítése S4, S5, S6, S7, S10,
Foglalkoztatás javulása S4, S6, S7, S10,
Lakosság jólétének javulása S1, S2, S7, S8, S9,
Területi egyenlőtlenségek mérséklése S2, S8,
Társadalmi igazságosság, méltányosság javulása S1, S7
Nemzetközi kapcsolatok erősítése
Társadalmi szinten
hasznosabb közlekedési
szerkezet kialakítása
Hasznosabb közlekedési
módok erősítése S2,
Hasznosabb személy- és
áruszállítás erősítése
Szolgáltatások
színvonalának és
hatékonyságának növelése
Szállítási szolgáltatások
nyújtásának javítása S2
Közlekedés fizikai
rendszerelemeinek javítása S2
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
127
IV.2. A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI
A településfejlesztési koncepcióhoz és az integrált településfejlesztési stratégiához szorosan kapcsolódnak a
települési szintű ágazati fejlesztési dokumentumok. A helyzetfeltárás és helyzetelemzés fejezetekben az ITS
a város már korábban elkészült ágazati fejlesztési dokumentumaiban foglalt helyzetleíró részekre is
támaszkodik, továbbá a stratégiai fejezetben figyelembe veszi a települési szintű ágazati dokumentumokban
megfogalmazott célokat, beavatkozásokat.
13. ábra: Budaörs ágazati dokumentumai
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
128
A stratégia illeszkedése a társadalmat érintő ágazati tervekhez
A társadalmat érintő ágazati tervek célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang
biztosított. Ezen dokumentumok közül illeszkedésük alapján kiemeljük és részletezzük a Helyi
Esélyegyenlőségi Programot (HEP) és a Budaörs – a digitális jövő városa programot.
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Az önkormányzat ötévente öt évre szóló Helyi Esélyegyenlőségi Programot (HEP) fogad el. Ennek
megfelelően, összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi
mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének
részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Budaörs Város Önkormányzata
Esélyegyenlőségi Programban (HEP) rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat, melyet
a testület 2013. december 18-án fogadott el (480/2013.(XII.18.) ÖKT sz.).
A HEP időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni. Az áttekintés során, szükség esetén a helyi
esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új
helyzetnek megfelelően kell módosítani. A dokumentum kötelező felülvizsgálata 2016 tavaszán megtörtént
(54/2016.(IV.20.) ÖKT sz.).
Az Esélyegyenlőségi Tervben rögzítésre kerültek az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében elvégzendő
feladatok. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia figyelembe veszi a Helyi Esélyegyenlőségi Tervben
foglaltakat és az elvégzendő feladatokat.
A HEP legfontosabb célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang biztosított. A HEP
céljai és a stratégiai célok közti összefüggést a következő táblázat mutatja be:
HEP-ben kitűzött általános célok ITS célrendszeréhez
illeszkedése
Egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása S9; S5
A közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés S9; S5
A foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás
és a lakhatás területén feltárt problémák komplex kezelése
érdekében szükséges intézkedések
S9; S5; S4
Budaörs – a digitális jövő városa program
A 2016 – 2020 közötti időszakra meghirdetendő program (27/2016.(II.24.) ÖKT sz. határozat) alaptétele az,
hogy a város közönsége és gazdasága versenyelőnyhöz juttatásának kiemelkedően fontos eleme lehet egy
olyan környezet kialakítása a településen, amely a városi közönség számára helybe hozza, kézzelfoghatóvá,
megtapasztalhatóvá, megélhetővé teszi a jövő kétségtelenül meghatározó digitális technológiáit, Budaörsöt
közép-európai élő „közösségi laboratórium (Living Lab ) Paradicsommá” teszi.
A program döntően a digitális jövő alakításában érdekelt partnerek, különösen a technológiaszolgáltatók és
az egyetemi kutatóhelyek, valamint a helyi közösség aktív együttműködésére, kisebb csoportok
öntevékenységére, az érdeklődési körökhöz igazodó, saját részprogramok meghatározására és
megvalósítására épít.
A digitális jövő város program célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang biztosított.
A digitális jövő város program és a stratégiai célok közti összefüggést a következő táblázat mutatja be:
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
129
Budaörs – a digitális jövő városa programban kitűzött célok ITS célrendszeréhez
illeszkedése
a város nevét, közösségét az élenjáró digitális technológiákkal
kapcsolja össze, azokban „bennfentessé” teszi, a digitális jövő
városi identitásképző elemmé válik
S5
lehetővé tesz egyfajta modernizációs képességfejlesztést, azaz
felkészülést a digitális technológiák használatára az élet minden
lehetséges területén
S5
terepet biztosít a technológiák fejlesztői és terjesztői számára a
felhasználói kutatásra, kísérletezésre, visszajelzésekre S5
előkészíti, alakítja a jövő iskoláját, ahol az oktatás önszerveződő
kisebb tanulóközösségekben történik, amelyekben a tanár segítő
szerepet játszik
S5; S9
erősíti a digitális részvételt a digitális polgárrá válást
továbblépve a digitális esélyegyenlőség és szolidaritás
feltételeinek megteremtése után
S5
kihasználja az open source szoftver-, hardverfejlesztés és a
creative commons lehetőségeinek széles tárházát, lényegük a
szabad, ingyenes közösségi alkalmazás
S5
a kutatások, fejlesztések, újdonságok egy jelentős része itt
hasznosulhat a városban, javítja az életminőséget, a
közszolgáltatások színvonalát
S5; S4
közösségi jellege által erősíti a város helyi társadalmát, a
települési identitást, az együttműködést és az összetartozás
érzését, határozottan közösségfejlesztő természetű
S1; S5; S7
irányt és kedvező környezetet teremthet a város helyi gazdasága
fejlődésének a digitális jövő technológiáinak és hátterük helyi
megjelenése
S5, S4
látványos, szórakoztató, élményszerű, információban gazdag,
érdekes felületeket hozhat létre, amely a város jelentős
vonzerejeként szolgálhat
S5; S6
a források meghatározó részét a kutatási-fejlesztési oldal
mozgósítja, így a program voltaképpen forrásbővítő természetű. S4
A stratégia illeszkedése a közlekedést érintő ágazati tervekhez
A közlekedést érintő ágazati tervek célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang
biztosított. Ezen dokumentumok közül illeszkedésük alapján kiemeljük és részletezzük a BICY kerékpáros
stratégiát.
BICY kerékpáros stratégia
Nemzetközi pályázat keretében készült el 2012-ben Budaörs kerékpáros stratégiája.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
130
A BICY célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang biztosított. A BICY kerékpáros
stratégia és az ITS stratégiai célok közti összefüggést a következő táblázat mutatja be:
BICY-ban kitűzött általános célok ITS célrendszeréhez
illeszkedése
Növelni a kerékpáros tudatosságot S2; S6
Fejleszteni és erősíteni a kerékpározáshoz szükséges gazdasági
hátteret S2; S6, S5
Fejleszteni a kerékpáros infrastruktúrát S2; S6
A stratégia illeszkedése a gazdaságot érintő ágazati tervekhez
A gazdaságot érintő ágazati tervek célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang
biztosított. Ezen dokumentumok közül illeszkedésük alapján kiemeljük és részletezzük Budaörs Város
Önkormányzatának Gazdasági Programját.
Budaörs Város Önkormányzatának Gazdasági Programja (2014-2018)
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116.§.-ában meghatározott módon
az önkormányzatok hosszabb távra, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó
időszakra fejlesztési tervet, gazdasági programot készítenek.
Budaörs Város Önkormányzata a 36/2014.(II.27.) ÖKT sz. határozatával fogadta el a Gazdasági Programját
(2014-2018).
Budaörs számára kiemelten fontosak a nagyadózó vállalkozások. Az önkormányzat személyes interjúk,
megkeresések alapján tárta fel azokat az elemeket, melyek a nagyadózó vállalkozások helyi optimális
működéséhez és fejlődéséhez fontosak. A vizsgálat eredményeit a hatályos Gazdasági Programba is
beépítették a gazdasági célok elérését szolgáló projektek módosításával.
Az önkormányzat öt dimenzió mentén törekszik továbbfejleszteni, erősíteni kapcsolatait a helyi gazdasági
szféra szereplőivel:
Kapcsolattartás erősítése
 üzleti reggelik
 kerekasztal
 üzleti fórum
 rendszeresített személyes egyeztetések
 információs rendszer kialakítása
Dolgozók munkába járásának megszervezése
 a vasút jobb integrálása Budaörs közlekedési rendszerébe
 buszjáratok sűrítése
 parkolási lehetőségek fejlesztése
Sport- és szabadidős lehetőségek fejlesztése (munkaadók, munkavállalók bevonása)
Hivatali szolgáltatás fejlesztése (gyorsabb ügyintézési folyamat)
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
131
A Gazdasági Program célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang biztosított. A
Gazdasági Program és a stratégiai célok közti összefüggést a következő táblázat mutatja be:
A Gazdasági Programban kitűzött célok ITS célrendszeréhez
illeszkedése
Kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások letelepedésének
ösztönzése S4; S10
A gyógyturizmus rekreációs célú fejlesztése S6; S10
A gazdasági erőnek és jövőképnek megfelelő városi funkciók, az
ehhez tartozó városkép kialakítása S8; S4; S1; S6
A város imázsának erősítése, gazdasági több lábon állás erősítése,
az itt élők helyben való szabadidő-eltöltésének növelése, a
kulturális látogató-turizmus megteremtése
S6; S1
A kerékpár turizmus ösztönzése S6; S7
Átfogó fejlesztéssel, innovatív megoldásokat kínálni a budaörsi
lakók, cégek és itt dolgozók számára, amivel kényelmi színvonaluk
emelkedik és a város működése költséghatékonyabbá válik
S5
Nagyadózói vélemények, igények begyűjtése. S4
A nagyadózókkal való aktív és folyamatos kapcsolattartás,
proaktív kommunikáció. S4
A nagyadózókkal való rendszeres kapcsolattartás, amely
megalapozza a bizalmi viszonyt a cégek és az Önkormányzat
között
S4
A vállalatok elégedettségi szintjének növelése. S4
Az irodaházak fejlesztésével és/vagy új irodaházak építésével a
bérlő cégek Budaörsön maradásának elősegítése. S4; S10
A helytelenül bevallott iparűzési adó összegek kiszűrése és a
nagyadózók elégedettségének növelése. S4
Minőségi, közös munkába járási szolgáltatás nyújtásával a
dolgozók megtartásának elősegítése, ezzel a cégek Budaörsön
maradásának támogatása.
S4, S2
Kényelmesebb és gyorsabb elővárosi közlekedési lehetőség. S2; S4
Jobb parkolási lehetőségek. S2; S4
A stratégia illeszkedése a környezetvédelmet érintő ágazati tervekhez
A gazdaságot érintő ágazati tervek célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang
biztosított. Ezen dokumentumok közül illeszkedésük alapján kiemeljük és részletezzük Budaörs Város
települési környezetvédelmi programját (2013-2018) és a Fenntartható Energia Cselekvési Tervet (SEAP).
Budaörs Város települési környezetvédelmi programja (2013-2018)
A 21/2014. (II. 27.) ÖKT sz. határozatával fogadta el Budaörs Város Önkormányzata a település
környezetvédelmi programját (2013-2018). A Környezetvédelmi Program célkitűzései valamint a jelen ITS
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
132
stratégiai céljai között az összhang biztosított. A Környezetvédelmi Program és a stratégiai célok közti
összefüggést a következő táblázat mutatja be:
Környezetvédelmi Programban kitűzött célok ITS célrendszeréhez
illeszkedése
vonzó, egészséges, élhető települési környezet fenntartása S8
természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás S8
közlekedés környezetbarát fejlesztése S2
környezetvédelmi követelményeket kielégítő szennyvíz- és
csapadékvíz infrastruktúra S3
fenntartható hulladékgazdálkodás S8
környezetgazdálkodás hatékonyságának növelése S5, S8
Fenntartható Energia Cselekvési Terv (SEAP)
Budaörs Város Önkormányzata 2011-ben csatlakozott az Európai Unió által alapított Polgármesterek
Szövetségéhez (Covenant of Mayors). A Szövetségben tett energiahatékonysági vállalások alapján az
551/2012.(XII.12.) ÖKT sz. határozattal fogadta el az országban elsőként Budaörs Város Önkormányzata a
Fenntartható Energia Cselekvési Tervét. A Tervet 2016-ban (208/2016. (IX. 21.) ÖKT sz. határozat)
felülvizsgálták.
Az aláíró városok, így Budaörs is a fenntartható energiagazdálkodás és a globális környezeti célok elérése
érdekében vállalták, hogy 2020-ig legalább 20 %-kal csökkentik a CO2-kibocsátását. A tervben foglaltak
jelentős része már megvalósult illetve megvalósítás alatt van. A kitűzött 20%-os CO2-csökkentésből 2014-ig
15%-ot sikerült megvalósítani. A SEAP célkitűzései valamint a jelen ITS stratégiai céljai között az összhang
biztosított. A SEAP és a stratégiai célok közti összefüggést a következő táblázat mutatja be:
SEAP-ban kitűzött célok ITS célrendszeréhez
illeszkedése
20%-os szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés Budaörsön S3, S8; S2; S9; S5
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
133
V. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI
A megvalósíthatóság kockázatainak elemzésénél először a főbb kockázatokat kell számba venni azok
valószínűsíthető bekövetkeztével és a városra gyakorolt hatásának mértékével. Ezek után a rájuk adható
válaszok felkutatása, majd ezek várható pozitív és negatív kimenetelét szükséges elemezni. A célok
megvalósításához a fejlesztésekkel elért eredmények fenntartása különösen fontos. Az ezekhez tartozó
kockázatok külön kiemelésre kerültek. A táblázatos felsorolás segíti mindezek áttekintését.
A stratégia megvalósításának kockázatait három nagy csoportba soroltuk: előkészítéshez, végrehajtáshoz,
valamint fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok.
Előkészítési, tervezési, kockázatok
Engedélyeztetési eljárások, új hel Engedélyeztetési eljárások, új hel , új helyi építési szabályzat készítésének elhúzódá yi építési szabályzat készítésének elhúzódása yi építési szabályzat készítésének elhúzódása
Az építési beruházások megvalósításához építési engedély megszerzésére van szükség, amelynek beszerzése
jelentős időráfordítást igényel. Az engedélyeztetés elhúzódása jelentősen késleltetheti a nagyobb
beruházásokat. Össze kell állítani azon projektelemek listáját, amelyek engedély kötelesek. Valamennyi
projekthez engedélyezési és megvalósítási ütemtervet kell készíteni, amelynek alapján a beruházás terv
szerinti ütemezése biztosítottnak tekinthető.
A megváltozott jogszabályi környezetben mielőbb el kell készíteni az új helyi építési szabályzatot (KÉSZ-t), mely
az új építések, fejlesztési lehetőségek helyi jogszabályi kereteit biztosítja. Ennek csúszása, a véleményezés
elhúzódása késleltetheti az egyes területek fejlődésének elindulását.
Nagyobb beruházásoknál környezetvédelmi eljárás válhat szükségessé, mely szintén a folyamat késedelmét
eredményezheti.
Közbeszerzési eljárások sikertelensége, elhúzódása Közbeszerzési eljárások sikertelensége, elhúzódása
A közbeszerzési eljárások jelentős mértékű elhúzódása különösen az építési beruházásokat érintheti
érzékenyen. Az elhúzódó procedúra következtében felborulhat az előre eltervezett ütemezés, a kivitelezés
ezáltal átcsúszhat téli időszakokra. A téli munkakezdés műszaki szempontból nagyon kedvezőtlen lehet, a
vállalkozói szerződésben rögzített szerződéses árhoz képest jelentős többletköltségeket okozhat (pl. fűtési
többletköltség), illetve jelentősen megnövelheti a kivitelezés időszükségletét.
A kockázat nagyban csökkenthető azzal, hogy az önkormányzat közbeszerzési eljárásainak bírálati szempontjai
közé beépít meghiúsulási valamint késedelmi kötbért. Szintén kockázat csökkentő tényező az ún. „feltételes
közbeszerzési eljárás lefolytatása”. A közösségi támogatással megvalósuló beszerzések esetében, ugyanis a
törvényi szabályozás lehetővé teszi a feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ennek lényege, hogy az
ajánlatkérő az ajánlati felhívás közzététele időpontjában még nem rendelkezik az eljárás megindításához
szükséges anyagi fedezettel, de támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani.
Európai uniós forrásokhoz való hozzájutás sikertelensége
A szűkösen rendelkezésre álló uniós pályázati források rákényszerítik az Önkormányzatokat a minél
hatékonyabb pályázásra (a nyerési esélyek maximalizálására). A minőségi pályázatok elkészítése érdekében az
Önkormányzat szükség esetén akár külső szakértőt is bevonhat a pályázat és a kapcsolódó dokumentumok
elkészítésébe.
Lakossági elégedetlenség a tervezett beruházásokkal Lakossági elégedetlenség a tervezett beruházásokkal szemben, szemben, különböző célcsoportok érdekellentétei különböző célcsoportok érdekellentétei különböző célcsoportok érdekellentétei
Mindegyik akcióterület esetében cél, hogy megvalósuló beruházások minél szélesebb társadalmi rétegek
számára eredményezzenek életminőség-javulást. Ennek ellenére is a különböző célcsoportok között
érdekellentétek keletkezhetnek. Megfelelő tájékoztatással, konzultációs lehetőséggel (lakossági fórumok, civil
fórumok, vállalkozási fórumok, stb.) biztosítani lehet, hogy az esetlegesen adódó problémák, érdekellentétek
már a beruházások megkezdésekor felszínre kerüljenek. Budaörs Város Önkormányzata az Integrált
Településfejlesztési Stratégia készítése során, partnerségi rendeletében foglaltaknak megfelelően
folyamatosan biztosította ezeket a lehetőségeket: a véleménynyilvánításba bevonta a település civil és
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
134
vállalkozói rétegeit, valamint az egész lakosság számára lehetővé tette, hogy beleszólhassanak a
városfejlesztési elképzeléseibe.
Az Önkormányzat a továbbiakban (stratégia végrehajtásának időszaka) is elkötelezett a széles körű partnerség
iránt. Az elkészülő tervek minden budaörsi lakos számára hozzáférhetőek lesznek.
Végrehajtáshoz kapcsolódó kockázatok
Kivitelezések időbeli csúszása, ütemezés elhúzódik, a projekt költségvetése megnő a projekt költségvetése megnő
A tervezéshez hasonlóan a beruházás során is előfordulhatnak olyan nem várt nehézségek, melyek megnövelik
a projektek megvalósítási idejét, illetve költségvetését. A kockázat bekövetkezte alapos tervezéssel jelentősen
csökkenthető. Ennek érdekében kellő időben és megfelelő ütemezéssel meg kell kezdeni a tervdokumentációk
kidolgozását. Ugyanakkor mind a költségvetés, mind az ütemezés tervezésénél számolni kell a legrosszabb
verzióval is. A kockázat jelentősen csökkenthető a megfelelő kivitelezők kiválasztásával, garanciák
beépítésével, kötbérezéssel.
Lakossági elégedetlenség a kivitelezési munkálatok okozta kellemetlenségek miatt okozta kellemetlenségek miatt
Az infrastrukturális beavatkozások mindegyike átmenetileg kellemetlenségeket (zaj- és légszennyezettség
növekedése, közlekedési fennakadások stb.) okozhat a beruházások közvetlen környezetében lakóknak.
Megfelelő kommunikáció és folyamatos tájékoztatás segítségével biztosítható, hogy az átmeneti
fennakadásokat a helyi lakosok türelemmel viseljék.
Kifizetéshez kapcsolódó problémák: az igényelt támogatási részletek átutalása időben csúszik gatási részletek átutalása időben csúszik ása időben csúszik
Előfordulhat, hogy az igényelt támogatási részlet nem érkezik meg időben az Önkormányzat számlájára. A
probléma kiküszöbölésének három fontos biztosítéka van:
• Megfelelő projektmenedzsment struktúra kiépítése, településfejlesztésben jártas, jól felkészült
szakértői állománnyal;
• A projekt-előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek szakszerű elkészítése;
• Folyamatos együttműködés az irányító hatósággal és közreműködő szervezettel.
Fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok
Alultervezett fenntartási, üzemeltetési költségek Alultervezett fenntartási, üzemeltetési költségek
Az új beruházások által létrehozandó kapacitások sok esetben együtt járnak megnövekedett üzemeltetési,
fenntartási költségekkel. Az Önkormányzat már a projekttervezési időszakban hangsúlyt fektet a
fenntartásához kapcsolódó költségek meghatározására, és szakértői becslésekre támaszkodik. Ezen
intézkedések sem lehetnek azonban elegendőek, hogy minden kockázatot kizárjunk. Új jogszabályi
kötelezettségek valamint a gazdaság stagnálása vagy esetleges recessziója elindíthat olyan folyamatokat,
amelyek megnövelhetik az üzemeltetési költségeket.
Az indikátorok teljesítése nem lehetséges Az indikátorok teljesítése nem lehetséges
A 2014-2020-as VEKOP-hoz kapcsolódó indikátorok jelentős része csak súlyos erőfeszítések árán teljesíthető.
Az indikátorértékek meghatározásában jelentős szerepe volt az Európai Unió Bizottságának. Várható, hogy az
OP indikátorok teljesítése érdekében, már a kedvezményezettekkel szemben is nehezen teljesíthető
feltételeket fog támasztani az irányító hatóság. Probléma kezelése:
• az Önkormányzat számára teljesíthetetlen indikátorok vállalását még a forrásokhoz való hozzájutás
lehetősége sem legitimálja. A forrásvesztés / forrás visszafizetés elkerülése érdekében kizárólag olyan
pályázati forrásokból megvalósuló projektek végrehajtásában vesz részt, ahol az indikátorok reálisak
és teljesíthetőek;
• minden projekt esetében teljesíthető indikátorok meghatározása;
• rendszeres visszacsatolások a monitoring adatok alapján.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
135
A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik miatt gyors ütemben romlik
Vandalizmus, rongálás következtében előfordulhat, hogy a frissen felújított közterek gyors ütemben romlásnak
indulnak. A probléma kiküszöbölése érdekében az önkormányzatnak a rendvédelmi szervekkel és
bűnmegelőzési civil szervezetekkel folyamatos, hatékony együttműködésre kell törekednie.
Kihasználatlan kapacitások Kihasználatlan kapacitások
A létrehozandó kapacitások (közterületek, parkok, közösségi terek, stb.) esetében kiemelt cél, hogy
használatba vegyék azokat, élettel teljenek meg. Minden új beruházás során fennáll a veszélye annak, hogy
nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot, civil és kulturális valamint gazdasági szereplőket a létrehozott
kapacitások valamint új szolgáltatások igénybevételére. A probléma kezelésére az Önkormányzat az alábbi
megelőző lépéseket teheti:
• Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során;
• A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe;
• A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése.
Kockázatok megértése és kezelése a stratégia megvalósítása során
Belső tényezők Valószínűség
(1-10)
Hatás
(1-10)
Kockázat kezelésének módja
Társadalmi tényezők
Társadalom egyes csoportjai közötti
ellentmondás a település fejlesztési
irányait illetően.
2 2 A város jövőképének meghatározása és
a fejlesztések is a lakossággal való
folyamatos egyeztetések során
alakulnak ki, a társadalmi igényekkel
teljes konszenzusban kerülnek
kijelölésre a települési célok.
Társadalom egyes csoportjai
kiszorulnak a fejlődésből.
3 3 Különösen az alacsonyabb státusú
lakosság számára jelent kockázatot. A
város szociális hálózata kiemelten
kezeli e csoportokat, valamint a
településfejlesztési stratégia
megvalósítása során a negatív
társadalmi folyamatok ellen különböző
soft tevékenységek is megvalósításra
kerülnek.
A humán közszolgáltatások
strukturálisan megkésve igazodnak a
helyi népesség korszerkezetének
változásához (idős népesség növekvő
részaránya).
2 5 Az önkormányzat minden társadalmi
csoportnak megfelelően fejleszti a
humán közszolgáltatásokat.
A lakosság érdektelenné válik a
település közös jövőképének,
fejlesztésének meghatározását és
megvalósítását illetően.
3 5 Budaörsön magas a lakosság aktivitása
a helyi közéletben. A civil élet is pezsgő
a városban. A város számos kulturális,
sport és egyéb programmal vonja be a
lakosságot a település mindennapjaiba.
A helyi identitás kialakítására és
fenntartására, valamint a külső imázs
meghatározására nagy hangsúlyt fektet
az önkormányzat. Ez nem csak anyagi
támogatásban, leginkább soft
tevékenységek keretében történik.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
136
Gazdasági tényezők
Valós városközpont, központi tér
hiányában nincs gazdasági centruma a
városnak, mely a lakossági és a
gazdasági szereplők igényeknek
megfelelő szolgáltatásoknak adna
helyet.
4 6 A 2020-ig definiált jövőkép segítségével
a város jövőképe hosszútávra is előre
látható, így a helyi vállalkozók láthatják,
mely területeken, milyen
beavatkozásokat tervez a város, így
ezeknek megfelelően alakíthatják
gazdasági tevékenységüket, céljaikat.
Információszolgáltatási hiányosságok a
helyi vállalatok irányába
5 8 A gazdasági szereplőkkel való
kapcsolattartás fokozása irányába
tehet lépéseket az önkormányzat a
gazdasági fórumokkal és egy CRM
(Customer Relationship Management)
rendszer kialakításával.
Környezeti veszélyek
Megújuló közterületek lakosság általi
nem rendeltetésszerű használata
4 4 Társadalmi probléma, melyet a
folyamatos karbantartás és a
figyelemfelkeltés tud csökkenteni.
Közlekedési konfliktusok növekednek 4 5 A közterületek minden szempontból
átgondolt rehabilitációjával, illetve az
ökologikus településfejlesztési
szemlélet segítségével kívánja a város
visszaszorítani a gépjárműforgalmat,
így kerülendő el, hogy ebből
konfliktusok alakuljanak ki. Bizonyos
esetekben a korlátozás, mint lehetőség
is a város rendelkezésére áll (pl.
tehergépjárművek kitiltása bizonyos
területekről)
Külső tényezők Valószínűség
(1-10)
Hatás
(1-10)
Kockázat kezelésének módja
Szabályozási környezet
Változó támogatási rendszer 8 7 A város fejlesztései során nem csupán a
támogatásokra épít, hanem a
vállalkozásokkal való együttműködés
széles skálájára is. Amennyiben a
támogatási rendszer negatív irányba
hatna a város számára, akkor a
gazdasági szereplőkkel együttműködve
képes lesz külső források bevonására
céljai elérése érdekében.
Az egyes közszolgáltatások állami
támogatása csökken, a normatíva
rendszerből származó bevételei
csökkennek a városnak
5 5 A város intézményhálózatát igényeinek
megfelelően alakítja ki, azt nem
méretezi túl, illetve alul. Az ingatlanok
fenntartását csökkenti energetikai célú
felújításokkal. Mindezekkel a kiadások
féken tarthatók, tervezhetők
maradnak.
Gazdasági változások
Iparűzési adóbevételek centralizálása
csökkenti az önkormányzat fejlesztési
lehetőségeit
8 9 A magánszféra beruházások
priorizálása és vonzása.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
137
Erősödő versenytárak a befektetőkért
folytatott versenyben
7 8 Helyi gazdaságfejlesztés erősítése. A
gazdasági szereplőkkel való
kapcsolattartás fokozása. Gördülékeny
vállalkozói ügyintézés feltételeinek
megteremtése.
Magyarország gazdasága lemarad a
környezetétől, mely a városra is
általánosan negatívan hat
3 3 A város fejlődéséhez nem kizárólag a
külső tényezőkre épít. Helyette
leginkább saját erősségeit igyekszik
kihasználni, mely függetleníteni tudja
valamelyest az országos trendektől. Így
hazánk fejlődésénél gyorsabb, nagyobb
mértékű fejlődésre válik képessé a
település.
Társadalmi változások
A gazdasági válság okozta társadalmi
válság miatt átalakuló igények
4 4 A gazdasági válság társadalomra
kifejtett hatása mára egyre ismertebb.
Ez a várost is jelentékenyen érintette,
így a helyi döntéshozók, társadalmi élet
aktív szervezői is e tapasztalatok
birtokában képesek alakítani a város
társadalmát. Ehhez különböző soft
tevékenységekre nyílik lehetőség.
Évente kerülnek ezek meghatározásra,
így rugalmasan, a változó igényekhez
képes alkalmazkodni a város.
Erősödik a társadalom elöregedése –
növekvő terhek
5 7 Az öregedés, mint tendencia megjelent
a városban. Ezt megelőzni próbálja a
város azzal, hogy attraktív
településképpel, prosperáló
gazdasággal, széleskörű és fejlett
szolgáltatásokkal törekszik a fiatalabb
korosztály helyben tartására és
vonzására a településre. A problémát
pedig az idősgazdaság, valamint a
szociális ellátórendszer fejlesztésével
igyekszik kezelni.
Közoktatás államosításának
következtében csökken a helyi
közoktatás színvonala
8 8 Szakmai támogatás az iskolai
alapítványoknak, ösztöndíj a
pedagógusoknak az önkormányzat
részéről.
Az elért eredmények fenntartáshoz
kapcsolódó veszélyek kapcsolódó veszélyek
Valószínűség
(1-10)
Hatás
(1-10)
Kockázat kezelésének módja
Társadalmi tényezők
A soft projektekkel bevont lakosság a
projektek elmaradása esetén nem
alakít ki saját közösségi programokat
2 2 Annak érdekében, hogy hosszútávon is
sikeres legyen a lakosság bevonása a
város életébe a város az egyes soft
projektelemek megvalósítását követően
is számos eseményt szervez,
illetve támogatja ezek szervezését.
Gazdasági tényezők
Az önkormányzat likviditása veszélybe
kerül az állami elvonások miatt.
2 3 A fejlesztések egymásutániságának
tervezésével, egymásra épülésével
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
138
mindez elkerülhető, mivel a város csak
a pénzügyi keretének megfelelően
vállalja a beruházások önrészét.
Ezenfelül a beruházások során a város
kiemelt figyelmet fordít arra, hogy
jövedelemtermelő fejlesztéseket
hajtson végre.
A vállalkozások a vártnál kisebb
bevételt realizálnak és elhagyják a
várost, vagy csökkentik a termelésüket.
2 4 Amennyiben ez történne, annak
jelentős hatása lenne a város
társadalmára, illetve a város
gazdálkodására is. Ennek érdekében a
város és a helyi vállalkozások között
széleskörű kooperációt szükséges
megvalósítani, hogy az igények és a
célok között összhang legyen mind a
két fél részéről.
Környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tényezők
A fejlesztések során a természeti
környezet sérül, melynek mértéke a
tolerálható szintnél magasabb és a
természet ezt nem képes helyreállítani
4 4 A turisztikai fejlesztések során a
természet „kapacitásait” figyelembe
veszi a város.
A beruházások során az engedélyek
kiadása, és az ellenőrzések során a
környezeti szempontok kiemelt
szempontot képviselnek.
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
139
VI. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE
VI.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM
BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK
VI.2. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK
MEGHATÁROZÁSA
A településrendezés, a település szerkezetének és terület-felhasználásának szabályozásával kapcsolatos
előkészítés a Műszaki Ügyosztály és az irányítása alatt működő Főépítészi Iroda feladata, egyes kérdésekben
más szervezeti egységek bevonásával. A településfejlesztési feladatokban a Polgármesteri Hivatal több irodája
is érintett lehet, mind a stratégiaalkotásban, mind a beruházások előkészítésében és a projektek fizikai
megvalósításában közvetve vagy közvetlenül.
Az ITS megvalósítása során a fő döntéshozói szintet a Képviselőtestület jelenti. A településfejlesztési
kérdésekben releváns állásfoglalást és döntés-előkészítést a Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási
Bizottság végzi. A feladatkör kiterjed az operatív menedzsment tevékenységének felügyeletére, az ITS
megvalósítás nyomon követésére, az eredmények, hatások értékelésére, a városfejlesztés külső és belső
környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kísérésére, az ITS partnerségi egyeztetésére és stratégiai
szinten a településközi koordináció előkészítésére.
Egy-egy nagyobb projekt megvalósítása humánerőforrás kapacitásbővítést indokolhat a döntés-előkészítési
feladatokat végző szervezeti egységnél, a Polgármesteri Kabinetben, jogi kérdése tisztázása érdekében, a
Műszaki Ügyosztály szervezeti egységeiben, a Pénzügyi Irodán és az operatív menedzsment szervezetnél. A
projekttervezés során ezeket az igényeket a projekttervbe szükséges beépíteni.
VI.3. TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI,
EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK
Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése során a tervezési és partnerségi folyamat egyeztetésének
előírásait a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési
eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályairól szóló 314/2012. (XI: 8.) Korm. rendelet
iránymutatása alapján kell elvégezni. A partnerség megteremtése szükséges a szomszédos településekkel,
illetve a kialakult együttműködő felekkel: társadalmi, gazdasági szereplőkkel, civil szervezetekkel és a
lakossággal.
VI.4. MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA
A monitoring rendszer kialakításának lényege, hogy a megvalósítás során végrehajtott tevekénységek
folyamatos adatgyűjtés révén ellenőrizhetőek legyenek. Erre azért van szükség, hogy az Önkormányzat, jelen
esetben az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében,
a végrehajtás során korrekciókat, változtatásokat tudjon véghezvinni, befolyásolni tudja a megvalósítási
folyamatokat, projekteket, programokat az információ folyamatos visszacsatolásával.
A monitoring rendszerhez kiinduló értékeket tartalmazó adatbázis szükséges. A rendszer mérését az ITS-ben
meghatározott projektek és ágazati célkitűzések megvalósulására kell elvégezni. A hatékonysághoz és az
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
140
eredményességhez nélkülözhetetlen egy szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. A
projektek által megvalósuló hosszú távú célokat hatás és eredmény indikátorok, az egyes projektek fizikai
megvalósulása output indikátorok megadásával mérhető. A mérés alapját a projekt kezdő időpontjában
tapasztalt bázis érték jelenti, melyhez a program végére elérendő célértéket kell meghatározni. A bázisérték
meghatározása miatt fontos az adatbázis kialakítása, az információ beszerzése, illetve indokolt esetben
évenkénti vagy több évre vetített felülvizsgálatokhoz szükséges adatszolgáltatási rendszer létrehozása. Az
operatív programcsomag elfogadása után azonosíthatóak és számszerűsíthetőek a célértékek és az
indikátorok, valamint szükséges megismerni a projektek műszaki és tartalmi előkészítettségét, hogy az
esetükben mérendő releváns indikátorok meghatározhatóak legyenek. A feltételek teljesüléséig az alapelvek
tisztázását és a javasolt monitoring mutatók meghatározását célszerű elvégezni.
Az ITS-ben meghatározott projektek megvalósulásának mérésére javasolt indikátorok
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a stratégia indikátorait akcióterületenkénti bontásban.
Fejlesztések Fejlesztések Indikátor Indikátor Mértékegység Mértékegység Adatforrás Adatforrás
Akcióterületek Akcióterületek
AT1 Nyugati Fejlesztései AT1 Nyugati Fejlesztései Nyugati Fejlesztéseiterületek területek területek
AT1.1 Szervizút Ny-i
irányba történő
kiépítése a Baross
utcától a Légimentő
állomásig.
felújítással érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT1.2 LM Magyarország
területének
hasznosítása
(előkészítő
munkálatok)
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT1.3 Budakeszi mellékág
kiváltása
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT1.4 Csíki-pihenőkert
fejlesztése
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT1.5 Körforgalom
kialakítása a 8102
sz. főút és a
Szabadságút
kereszteződésénél
építendő körforgalom
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT1.6 Jelenleg üres magán
ingatlanok
gazdasági
hasznosítása
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT1.7 LM Magyarország
területen 20kV-os
szabadvezeték
földkábelbe
helyezése
fejlesztéssel érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT2 Törökugrató AT2 Törökugrató Törökugrató
AT2.1 Törökugrató
tanösvény IV. ütem
létrehozandó tanösvény
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT2.2 Bányagödör
hasznosítása
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
141
(balesetmentesítés,
Hiányzoona)
AT2.3 Mohakert projekt
(vendéglátó
egységek
kialakítása)
kialakításra kerülő
egységek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT3 Alsószállás AT3 Alsószállás Alsószállás
AT3.1 Szabályozási Terv
végrehajtásaként a
közterület céljára
történő lejegyzések
elkészített tanulmányok
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT3.2 Árkok, vízmosások
rekultivációja
rekultiválandó terület
nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT3.3 Közterületté történő
átsorolások út és
csapadékvíz
elvezetés céljára
átsorolt területek
nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT3.4 Zöldterületfejlesztés:
fasorok
telepítése
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT3.5 Közművesítés és
útépítés
előkészítése
(tervezés és
engedélyezés, a
tulajdonosokkal a
Beruházás
finanszírozásának
szervezése)
fejlesztéssel érintett
útszakasz hossza
önkormányzati
adatszolgáltatás
AT3.6 Közművesítés fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT3.7 Futópálya
kialakítása
fejlesztéssel érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT3.8 Kerékpárút
(csatlakozva a
megépítendő városi
hálózathoz)
fejlesztéssel érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4 Frankhegy AT4 Frankhegy Frankhegy
AT4.1 Közterületi
fejlesztésekhez
szükséges
közútszélesítések
lebonyolítása.
közútszélesítéshez
szükséges érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4.2 Közmű- és úttervek
elkészítése.
elkészített tervek száma db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4.3 Az új Helyi Építési
Szabályzat és
Szabályozási terv
készítése és
hatályba léptetése.
hatályba léptetett
rendeletek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4.4 A közterületek
művelési ágainak
rendezése.
módosító
dokumentumok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4.5 Út, támfal és
közműépítések
kivitelezése.
fejlesztéssel érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
142
AT4.6 A Kőhegyi
nyomásfokozó
gépház megépítése
és üzembe
helyezése.
megépült létesítmények
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4.7 Kerékpár úthálózat
tervezése és
megépítése.
fejlesztéssel érintett
kerékpárút hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4.8 Záportározó
létesítése a
Tűzkőhegyi árkon
megépült záportározó
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4.9 Záportározó
létesítése a
Tűzkőhegyi árok 1.
számú mellékágán
megépült záportározó
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT4.10 Záportározó
létesítése Kőhegyi
árkon
megépült záportározó
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT5 Templom tér és környéke AT5 Templom tér és környéke Templom tér és környéke
AT5.1 Régi Leányiskola,
volt Posta épület
átalakítása,
bővítése,
művelődési
közösségi-oktatási
és start-up
inkubációs központ
kialakítása.
bővítendő, kialakított
épületek alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT5.2 Templom tér 17. sz.
alatti helyi védett
Gyógyszertárépület
homlokzat
felújítása,
önkormányzati
tulajdonú
ingatlanok
hasznosítása.
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT5.3 Zichy major
felújítása –
kulturális központ
kialakítása.
felújítandó épület
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT5.4 Zichy-major
megújulásával
kapcsolatos
közterületi
fejlesztések.
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT5.5 Templom téri
közterület
fejlesztések.
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT5.6 Szent Benedek
Gimnázium
Sportcsarnokkal
való bővítése, udvar
fejlesztése.
bővítendő épület
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT6 Kő-hegy
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
143
AT6.1
Turisztikai
irányvonalat erősítő
fejlesztések
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT6.2
Infrastrukturális
fejlesztések:
Gravitációs
rendszerű szenny-
és csapadék víz
elvezető rendszer
fejlesztése
fejlesztendő épületek
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT7 Budaörs AT7 Budaörs BudaörsAlközpont Alközpont Alközpont
AT7.1 Budaörs Városi
Uszoda és
Sportcsarnok
fejlesztése
fejlesztendő épületek
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT7.2 Budafoki úti csarnok
építése
kialakított épület
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT7.3 1.sz. Általános Iskola
Hársfa u.
(háromszög terület)
kertbővítés,
játszóudvar
kialakítása 4080/11
hrsz. II. ütem
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT7.4 Konferencia
központ – szálloda
kialakított épület
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT7.5 VIZEP területén
lakásépítés
kialakított épületek
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT7.6 Új autópálya lehajtó
létesítése és
körforgalmi
csomópont a
Budafoki utcánál
kialakított lehajtó és
körforgalom száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT7.7 Új közúti felüljáró
építése a Stefánia
utca
meghosszabbításáb
an
kialakított felüljáró
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT7.8 Körforgalmú
csomópont
kialakítása a
Stefánia utca, a
Hársfa utca, a
Törökbálinti utca és
a Clementis László
utca
kereszteződésénél
kialakított körforgalmak
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT8 Szilvás AT8 Szilvás Szilvás
AT8.1 Szilvás területén
hasznosítására
koncepcióterv
kidolgozása
elkészített tanulmányok
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT8.2 098/2 hrsz-ú
ingatlan
elkészített tanulmányok
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
144
hasznosítására
koncepcióterv
kidolgozása
AT8.3 Felszíni vízelvezetés
megoldása
kialakított
csatornahálózat hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT8.4 Zajvédő fal létesítendő zajvédő fal
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT8.5 Szilvás
közművesítése és
úthálózat kiépítése
kialakított útszakasz
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT9Kamaraerdő Tétényi Kamaraerdő Tétényi Kamaraerdő Tétényi-fennsík fennsík fennsík
AT9.1 Tétényi fennsík
vízellátásához és
csatornahálózat
fejlesztéséhez
kapcsolódó
előkészítő
munkálatok
kialakított
csatornahálózat hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT9.2 Tétényi fennsík út
és felszíni
csapadékvíz
elvezetés
fejlesztéséhez
kapcsolódó
előkészítő
munkálatok
kialakított
csatornahálózat hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT9.3 Tétényi fennsík
vízellátás és
csatornaépítés
kivitelezési
munkálatai
kialakított
csatornahálózat hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT9.4 Tétényi fennsík út
és felszíni
csapadékvíz
elvezetés
kivitelezési
munkálatai
kialakított útszakasz
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
AT9.5 Volt
Törzsgyümölcsös
hasznosítása
fejlesztéssel érintett
terület nagysága
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT9.6 Közoktatási
intézményfejlesztés
fejlesztéssel érintett
épületek alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
AT10Volt PVCSV -kenyérgyár kenyérgyár kenyérgyár
AT10.1 BHÉSZ módosítása módosított
dokumentumok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT10.2 Közúthálózat
csomóponti
fejlesztések
előkészítése
kialakított csomópontok
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
145
AT10.3 Bretzfeld utca –
Lévai utca
kereszteződésében
körforgalmi
csomópont
kialakítása, valamint
a Bretzfeld utca –
Baross utca
csomópont
átépítése
kialakított körforgalom
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
AT10.4 Új Városközponti
rész kiépítése
kialakított
városközpontok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
Fejlesztések Fejlesztések Indikátor Indikátor Mértékegység Mértékegység Adatforrás Adatforrás
P1 Városi Ifjúsági
Klub fejlesztése
fejlesztéssel érintett
szervezetek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
P2 Autóbusz
végállomás
épületének
fejlesztése
fejlesztéssel érintett épület
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
P3 Lakótelepi
Közösségi Ház
felújítása és
bővítése
fejlesztéssel érintett épület
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
P4 Idősek otthona
bővítése
fejlesztéssel érintett épület
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
P5 BTG új telephely kialakított épület
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
P6 Felnőtt és
speciális
játszóterek
kialakítása
kialakított játszóterek
száma
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
P7 Közterületi
illemhely
kialakított illemhelyek
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
P8 Idősek napközis
otthonának
átköltöztetése
átköltöztetett napközis
otthonok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
P9 Lelátó (BSC) kialakított lelátók száma db önkormányzati
adatszolgáltatás
Fejlesztések Fejlesztések Indikátor Indikátor Mértékegység Mértékegység Adatforrás Adatforrás
H1 Közlekedés fejlesztése H1 Közlekedés fejlesztése
H1.1 Utak, járdák építése H1.1 Utak, járdák építése járdák építése
H1.1.1 Meredek utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.2 Rézvirág utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.3 Fodros utca
építése
épített útszakasz hossza m közlekedési
társaság/önkormányz
ati adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
146
H1.1.4 Komáromi utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.5 Temesvári utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.6 Farkasréti út
építése I. és II.
ütem
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.7 Thököly utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.8 Kisfaludy utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.9 Árvácska utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.10 Nefelejcs utca
felső szakaszának
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.11 Árpád utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.12 Nádas utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.13 Tárogató utca
felső szakaszának
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.14 Stefánia utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.15 Kamaraerdei úti
járda építése
épített járdaszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.16 Szerviz út
bekötése az
Alsóhatár útba
(Aradi utca –
Alsóhatár út
között)
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.17 Szervizút
kiépítése Ny-i
irányba a Kaktusz
utcáig, K-i irányba
az Egér útig
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.18 Felsőhatár utca
építése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.1.19 Temető utca
gyűjtőúttá
átépítése
épített útszakasz hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.2Kerékpárút hálózat fejlesztése, parkolók építése Kerékpárút hálózat fejlesztése, parkolók építése
H1.2.1 1. sz. főút belső
szakasz
kerékpárút
építése
épített kerékpárút hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.2.2 Sport u. –
Kamaraerdő
épített kerékpárút hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
147
között kerékpárút
létesítése
H1.2.3 Kerékpáros híd épített kerékpáros híd
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.3 Közösségi közlekedés fejlesztése H1.3 Közösségi közlekedés fejlesztése közlekedés fejlesztése
H1.3.1 Budaörsi
közbringa
rendszer
kialakítása
kialakított állomások
száma, kerékpárok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.4 Körforgalmi csomópontok építése H1.4 Körforgalmi csomópontok építése
H1.4.1 Budapesti út –
Budaörsi út –
Felsőhatár utca –
Alsóhatár utca
körforgalmú
csomópont
építése
épített körforgalmi
csomópontok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.4.2
(AT1.4)
Körforgalmú
csomópont
kialakítása a 8102
sz. főút és a
Szabadságút
kereszteződéséné
l
épített körforgalmi
csomópontok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.4.3 Körforgalmú
csomópont
kialakítása a
Petőfi Sándor
utca és a
Garibaldi utca
kereszteződéséné
l
épített körforgalmi
csomópontok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.4.4 Körforgalmú
csomópont
kialakítása az Ady
Endre utca és a
Garibaldi utca
kereszteződéséné
l
épített körforgalmi
csomópontok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.4.5
(AT7.9)
Körforgalmú
csomópont
kialakítása a
Stefánia utca, a
Hársfa utca, a
Törökbálinti utca
és a Clementis
László utca
kereszteződéséné
l
épített körforgalmi
csomópontok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H1.4.6
(AT7.6)
Körforgalmú
csomópont
kialakítása a
Budafoki utca és
az újonnan
épített körforgalmi
csomópontok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
148
létesítendő
autópálya lehajtó
kereszteződéséné
l
H2 Közművek fejlesztése H2 Közművek fejlesztése
H2.1 Záportározók létesítése H2.1 Záportározók létesítése
H2.1.1 Vízhasznosítás
újragondolása,
esővízhasznosítás
klímaadaptáció
Spanyolréti árok
repülőtér
melletti
szakaszára
kialakított csatornahálózat
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.1.2 Hosszúréti patak
rendezése
rendezéssel érintett patak
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.1.3 Záportározó
létesítése az
Odvashegyi
árokra
kialakított záportározók
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.2 Árokrendezési feladatok H2.2 Árokrendezési feladatok Árokrendezési feladatok
H2.2.1 Tűzkőhegyi árok
Farkasréti út
Bányász utca
közöti
szakaszának
rendezése
rendezéssel érintett
szakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.2.2 Hosszúréti patak
hídjának
átépítése
épített hidak száma db önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.2.3 Tűzkőhegyi árok
autópálya alatti
szakaszának
zártszelvénybe
helyezése
fejlesztéssel érintett
árokszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.2.4 Budaörsi
mellékág MÁV
alatti átereszének
átépítése
fejlesztéssel érintett
szakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.2.5 Budaörsi
mellékág
tehermentesítése
tehermentesített szakasz
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.2.6 Naphegyi árok
Bokréta közi
szakaszának
rendezése
rendezéssel érintett
szakaszok hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.3 Elektromos fejlesztések H2.3 Elektromos fejlesztések
H2.3.1 Budaörs,
Szabadság út
(Margaréta utca
és Bimbó utca
közötti szakasz)
megvilágítással érintett
járdaszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
149
járda megvilágítás
létesítése
H2.3.2 Közvilágítás
rekonstrukció az
útépítésekhez
kapcsolódóan
közvilágításrekonstrukcióval
érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.3.3 Budaörs,
Farkasréti út,
20kV-os
szabadvezeték
földkábelbe
helyezése
földkábelezéssel érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.3.4 Budaörs, Tavasz
utca – Alsóhatár
út, 20kV-os
szabadvezeték
földkábelbe
helyezése
földkábelezéssel érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.3.5 Budaörs,
Törökugrató,
20kV-os
szabadvezeték
földkábelbe
helyezése
földkábelezéssel érintett
útszakasz hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.4 Szennyvízhálózati fejlesztések H2.4 Szennyvízhálózati fejlesztések
H2.4.1 Budapesti
Komplex Integrált
Szennyvízelvezeté
s Projekt –
Budaörsi
bevezetés (V. jelű
tender)
Gravitációs
hálózat I. ütem
önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.4.2 Budapesti
Komplex Integrált
Szennyvízelvezeté
s Projekt –
Budaörsi
bevezetés (V. jelű
tender) nyomott
rendszerű hálózat
I. ütem
önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.4.3 Felsőhatár utca
(Farkasréti –
Tűzkőhegy utca
között) és
Tűzkőhegy utca
szennyvízelvezető
hálózat
kialakított szennyvízhálózat
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.4.4 Sóska utca
szennyvízelvezető
hálózat
kialakított szennyvízhálózat
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
150
H2.4.5 Budafoki utcai
szennyvízátemelő
kiváltása
gravitációs
csatornák
megépítésével, az
átemelő
megszüntetésével
és a terület
rekultivációjával
kialakított szennyvízhálózat
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.4.6 Méhecske utca és
környékének
gravitációs
szennyvízelvezető
hálózata
kialakított szennyvízhálózat
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.4.7 Méhecske utca és
környékének
nyomott
szennyvízelvezető
hálózata
kialakított szennyvízhálózat
hossza
önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.4.8 Méhecske utca és
környékén
szennyvízátemelő
kialakított
szennyvízátemelők száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.5 Vízhálózati fejlesztések H2.5 Vízhálózati fejlesztések
H2.5.1 Szakaszoló
tolózárak
beépítése
beépített tolózárak száma db önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.5.2 Fodormenta utca
vízellátó hálózat
épített vízellátó hálózat
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.5.3 Őszirózsa utca
(Nárcisz – Árok u.)
vízellátó hálózat
épített vízellátó hálózat
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.5.4 Sóska utca
vízellátó hálózat
épített vízellátó hálózat
hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
H2.6 Távhőellátás- H2.6 Távhőellátás-hálózat fejlesztés hálózat fejlesztés hálózat fejlesztés
H2.6.1 Távhő központ és
hálózat
rekonstrukciója
rekonstrukcióval érintett
távhő-központ és hálózat
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H3 Idegenforgalom, turisztikai fejlesztések H3 Idegenforgalom, turisztikai fejlesztések
H3.1 Sárkány starthely
fejlesztése,
Vitorlázó
emlékmű
felújítása
felújított emlékművek
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H3.2 Panoráma padok
kihelyezése a
hegyvidéki részen
kihelyezett padok száma db önkormányzati
adatszolgáltatás
H3.3 A kerékpár
turizmus
növelése a
kerékpárút
hálózat
fejlesztéssel érintett
kerékpárút-hálózat hossza
m önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
151
fejlesztésével
(K2/10)
H3.3.1 1. sz. főút belső
szakasz
kerékpárút
építése (K2/10 A)
épített kerékpárút hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H3.3.2 Budapest-Balaton
kerékpáros
útvonal – Budaörsi
szakasz (K2/10 B)
épített kerékpárút hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H3.3.3 Kerékpárút
létesítése a
Budakeszi-árok
mentén
Budakeszire
(K2/10 C)
épített kerékpárút hossza m önkormányzati
adatszolgáltatás
H4 Gazdaságfejlesztés H4 Gazdaságfejlesztés
H4.1 Üzleti környezet
fejlesztése és az
irodaházak
szolgáltatásfejlesz
tése
fejlesztéssel érintett
szolgáltatások száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H5 Humáninfrastruktúra fejlesztései H5 Humáninfrastruktúra fejlesztései
H5.1 Óvodákkal és bölcsődékkel kapcsolatos fejlesztések
H5.1.1 Mákszem Óvoda
emeletráépítése
emeletráépítéssel érintett
épület alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.1.2 Kamaraerdei
Óvoda
játszóudvar
építése III. ütem
épített játszóudvar területe m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.1.3 Csicsergő Óvoda
Rózsa utcai
tagóvoda belső
udvar felújítása
(burkolatjavítás,
vízelvezetés)
felújított udvar területe m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.1.4 Százszorszép
bölcsőde
játszóudvar építés
IV. ütem
épített játszóudvar területe m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.1.5 Vackor óvoda
kert, udvar
felújítása
felújítással érintett udvar
területe
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.1.6 Csillagfürt óvoda
udvarrész
ütemezett
fejlesztése
felújítással érintett udvar
területe
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.1.7 Új Bölcsőde,
Óvoda épület
létesítése (Hársfa
utca)
épített épületek
alapterülete
m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.2 Iskolákkal kapcsolatos fejlesztések H5.2 Iskolákkal kapcsolatos fejlesztések kapcsolatos fejlesztések
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
152
H5.2.1 Fedett sportpálya
(Herman)
épített épület alapterülete m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H.5.2.2 Illyés Gimnázium
tornacsarnok
építése (Aramis)
épített épület alapterülete m2 önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.3 Betegellátás hálózati fejlesztések H5.3 Betegellátás hálózati fejlesztések Betegellátás hálózati fejlesztések
H5.3.1 Betegirányító
rendszer
fejlesztése
fejlesztéssel érintett
betegirányító rendszer
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H5.3.2 Online
beteglátogató
rendszer
fejlesztése
kialakított online
beteglátogató rendszer
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H6 Megújuló energia fejlesztések H6 Megújuló energia fejlesztések
H6.1 Intézményi
napelemes
rendszerek és
napkollektor
létesítése
létesített napkollektorok és
napelemek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H6.1.1 Napelemes
rendszerek és
napkollektor
létesítése
önkormányzati
intézményeknél
létesített napkollektorok és
napelemek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H6.1.2 Napelemes
rendszerek és
napkollektor
létesítése állami
fenntartású
intézményeknél
létesített napkollektorok és
napelemek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H6.2 Intézményi
energiahatékony
sági beruházások
energiahatékonysági
beruházással érintett
épületek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H6.2.1 Energiahatékonys
ági beruházások
önkormányzati
intézményeknél
energiahatékonysági
beruházással érintett
épületek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H6.2.2 Energiahatékonys
ági beruházások
állami
fenntartású
intézményeknél
energiahatékonysági
beruházással érintett
épületek száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
H6.3 Hulladékgazdálko
dás/komposztálá
s –
klímaadaptáció
kidolgozott
hulladékgazdálkodási/kom
posztálási programok
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
Fejlesztések Fejlesztések Indikátor Indikátor Mértékegység Mértékegység Adatforrás Adatforrás
SP1 Budaörs Fesztivál
pozicionálása
(K1/1)
látogatók száma fő önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
153
SP2 „ProgramBudaörs”
(K1/2)
látogatók száma fő önkormányzati
adatszolgáltatás
SP3 Havi
programfüzet
(K1/3)
megjelent programfüzet
lapszám
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP4 Hirdetőtábla
(K1/4)
kihelyezett hirdetőtáblák
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP5 Budaörsi Passió /
Budaörsi
Virágszőnyeg
(K1/5)
lakossági szemléletformáló
rendezvények száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP6 Turisztikai
Fejlesztési
Stratégia (K1/6)
elkészített tanulmányok
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP7 Városi Turisztikai
Központ – Info
Pont (K1/7)
kialakított infopontok
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP8 Termálturizmus
meghonosítása, a
termálvíz
hasznosítása
(K1/8)
termálfürdő látogatóinak
száma
fő önkormányzati
adatszolgáltatás
SP9 A kulturális
gazdaság
erősítése,
arculatalkotó
elemmé
formálása (K1/9)
arculatalkotó elemek
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP10 Idősek
közbiztonságának
növelése
idősek elleni
bűncselekmények
számának csökkenése
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP11 Helyismereti
program
helyismereti programba
bevont személyek száma
fő önkormányzati
adatszolgáltatás
SP12 Eszed vagy iszod
kampány –
klímaadaptáció
kampányba bevont lakosok
száma
fő önkormányzati
adatszolgáltatás
SP13 Fékezd meg a
Napot kampány
kampányba bevont lakosok
száma
fő önkormányzati
adatszolgáltatás
SP14 Nulla hulladék hét
kampány –
klímaadaptáció
kampányba bevont lakosok
száma
fő önkormányzati
adatszolgáltatás
SP15 Versenyezz a
fákkal kampány
zöldséges
hétfőkkel –
klímaadaptáció
kampányba bevont lakosok
száma
fő önkormányzati
adatszolgáltatás
SP16 Jeles környezeti
napok tartása –
közös akciók,
szemléletformálá
kampányba bevont lakosok
száma
fő önkormányzati
adatszolgáltatás
BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
154
s –
klímaadaptáció
SP17 Kommunikáció az
érintettekkel –
klímaadaptáció
turisztikai területen
foglalkoztatottak számának
növekedése
fő önkormányzati
adatszolgáltatás
SP18 Település
ökolábnyomának
felmérése – első
klímabarát hazai
mintatelepülés
elkészített tanulmány
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP19 Energiahatékonys
ág, megújulók
támogatása –
klímaadaptáció
önkormányzati
adatszolgáltatás
SP20 Fenntartható
élelemellátás –
klímaadaptáció
önkormányzati
adatszolgáltatás
SP21 Hagyományos
helyi közösségi
események
zöldítése –
klímaadaptáció
önkormányzati
adatszolgáltatás
SP22 Sport- és
szabadidős
lehetőségek
kommunikációja a
helyi cégek felé
önkormányzati
adatszolgáltatás
SP23 Ügyfélelégedettségi

felmérés
felmérésben megszólított
lakosok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP24 Nagyadózói CRM
rendszer
kialakítása
kialakított CRM rendszer
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP25 A Nagyadózókkal
való
kapcsolattartás
fórumainak,
rendszerének
kialakítása
megrendezett fórumok
száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP26 „VIP Ügyintézés”
rendszerének
kialakítása
kialakított ügyintéző
rendszer száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP27 Adózók
ellenőrzésének és
támogatásának
fejlesztése
fejlesztéssel érintett
szolgáltatások száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás
SP28 Dolgozók
munkába
járásának
megszervezése
új közösségi közlekedési
járatok száma
db önkormányzati
adatszolgáltatás

BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
155
MELLÉKLETEK
1
Hogyan válik Budaörs intelligens
várossá?
*
Lépések Budaörs intelligens város stratégiája felé

2
Tartalom
Bevezetés
Okos/intelligens város – Miről beszélünk?
A műfaj – hol tartunk az előkészületekben?
Budaörs „smart filozófiája”
Fő célok és irányok
Digitális transzformációs jövőkép
Akcióterületek
I. OKOS/INTELLIGENS TERVEZÉS
II. KOMMUNIKÁLÓ VÁROS
III. DIGITÁLIS JÖVŐKUTATÁS
IV. INTELLIGENS KÖZLEKEDÉS
V. OKOS KÖRNYEZETALAKÍTÁS
VI. DIGITÁLIS HELYI GAZDASÁG
VII. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK DIGITALIZÁLÁSA
VIII. OKOS VÁROS – E-KÖZIGAZGATÁS
Programok
Melléklet: A fejlesztési irányok és programok kapcsolatrendszere

3
Bevezetés
Az EU 2016-os Amszterdami Paktuma1
az európai városok közös lelkiismereteként 2050-ig
előretekintve határozta meg, hogy milyen trendek befolyásolják az urbanizáció jövőjét és
azok milyen kihívásokat jelentenek a helyi közigazgatásban, közszolgáltatásokban, a városok
életében. A dokumentum 12 prioritást határozott meg (lásd a keretes ábrában), közöttük
önállóan is megjelenik a digitális átalakulás, mint a városi digitális alapokon nyugvó
intelligenciájának, „okosításának” szükségessége. Ha végigelemezzük a többi prioritást, azt
találjuk, hogy valamennyi némelyik nagyon, mások kevésbé, de mindegyik érintett
valamennyire a települési digitális transzformációban.
Budaörs Önkormányzata először készíti el – lényegében hazai példák és minták nélkül – az
Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként2
az Intelligens Város Stratégiáját. Innovacity
városmárkájához híven vállalja, hogy az elsők között kísérli meg összehangolni a
párhuzamosan készülő aktuális ITS fejlesztési irányait és terveit a digitális átalakulás
lehetőségeivel.
Okos/intelligens város – Miről beszélünk?
Budaörs 30 éves várossá válási folyamatában a technológiai fejlődés hétköznapi élmény.
Részben mert nagy számban – nem véletlenül3
– telepedtek le és jönnek ide innovatív cégek,
és munkatársaik, valamint tudásuk folyamatosan hatással vannak a helyi fejlődésre. De azért
is mert – nem függetlenül az előbbi hatástól – közszolgáltatási és igazgatási innovációk
sorozata igazolja vissza városmárkánk üzenetének tartalmasságát. Évek óta zajló technológiai
újítások sora – amint azt az akcióterületeknél majd láthatjuk – előzte meg azt a felismerést,
hogy egységes stratégiába foglalva haladjon tovább ez a folyamat.
A Lechner Tudásközpont – az okos/intelligens város fejlődés hazai szakmai támogató
szervezete szerint: „Egy várost akkor nevezünk okosnak, ha fenntartható gazdasági fejlődését
és digitális infrastruktúrába, humán és társadalmi tőkébe való kiegyensúlyozott befektetés
révén, az érintett közösség érdekeltjeinek bevonásával, aktív részvételével, környezettudatos
módon éri el. Az okos városokban a technológiai és az intelligens szolgáltatások komplex,
életminőségről, hatékonyságról, ökológiai és gazdasági fenntarthatóságról szóló célok
eszközei, amelyek más eszközökkel együtt alkalmazva tudnak sikeresek lenni.”4
Álljon itt egy
másik, rendkívül tömör definíció is a messze előttünk járóktól, az angol okos város
„szabványkönyvből”: „Okos város: fizikai, digitális és humán rendszerek hatékony integrációja
az épített környezetbe lakóinak fenntartható, fejlődőképes és befogadó jövője érdekében.”5

1Urban Agenda for the EU, Pact of Amsterdam, 2016.
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/urban-development/agenda/pact-ofamsterdam.pdf

2https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200314.kor – az ITS-be beépült az okos város tervezés
3A keretes idézet forrása: http://www.budaors.hu/?module=news&action=list&fname=uzlet_koszonto
4
Forrás: http://lechnerkozpont.hu/doc/okos-varos/smart-city-tudasplatform-metodikai-javaslat.pdf
5
Forrás: https://www.bsigroup.com/en-GB/smart-cities/
4
A témával foglalkozó szakemberek, konferenciák felszólalói és résztvevői rendre hozzáteszik a
már szállóigévé vált kiegészítést: „az okos város elsősorban a közönsége által válik okossá”,
nem „behódolva” a technológia nyomásának, hanem saját szolgálatába állítva a technológia
új lehetőségeit. Tény azonban az is, hogy a digitális átalakulás feltartóztathatatlan. Ezért az
okos/intelligens települések legnagyobb kihívása – így Budaörsé is – az, miként lehet kellően
felkészülni a digitális jövő – melynek építő és romboló hatása egyaránt lehet – befogadására,
hogy a város annak ne kiszolgáltatottja, elszenvedője, hanem nyertese lehessen.
A műfaj – hol tartunk az előkészületekben?
Rendkívül kiterjedt, összetett, technológiai tartalmában gyorsan változó innovációk soráról
lévén szó teljes áttekintése a helyzetről és a lehetőségekről nagyon keveseknek van. Ebben a
– az okos/intelligens várossá válási – folyamatban szinte minden „először történik meg” az
érintettekkel, így a témával foglalkozó stratégiai tervezésnek sincs még múltja. A feladat a
mostani helyzetben az, hogy az ITS-hez kapcsolódóan jelezzük, hogyan érinthet egyes
fejlesztéseket a digitális jövő. Ennek végiggondolásától remélünk egy jobb áttekintést,
szervesebb összképet az intelligens várossá válás helyzetéről és lehetséges továbblépéseiről.
Az ITS logikája szerint egyes – hosszabb távú, még nem paraméterezhető – fejlesztési
témákat a stratégiai irányokba, másokat – konkrét, programozható fejlesztéseket – a
kulcsprogramok – kategóriájába sorolnak. Megpróbáljuk ezt az osztályozást követni a város
„okosítása” területén is, kapcsolódva az ITS tematikájához és egyes terveihez.
Gondolkodásunk keretét az itt látható gondolattérkép adja, ahol megkíséreltük a
városfejlesztés sajátos nézőpontjából felvázolni az intelligens város képzetét. Amennyire
sikerült ezt teljessé tenni, annyira valószínűsíthető, hogy nem marad elvarratlan okos város
tematikai szál az áttekintésünkben.

5
6
Budaörs „smart filozófiája”
Az intelligens tematikába illeszkedő városfejlesztési stratégiai fejlesztési irányok, célok és
akciók felismeréséhez az ilyen tartalmakat módszeresen bemutató gondolattérképen túl
szükség van egy alapelvekből – szemléleti megfontolásokból – álló „okos szemüvegre”, sajátos
„smart filozófiára” is, amelyen keresztül nézve, ahogyan gondolkodva meglátjuk és
értelmezzük a kapcsolódásokat az ITS megfelelő elemeivel.
Az okos és/vagy intelligens település kettősség sejteti a mögöttük lévő lehetséges
szemléletbeli különbséget, bizonytalanságot. Leegyszerűsítve a kérdést, a városnak meg kell
válaszolnia, hogy milyen elvek mentén és hogyan lép be ebbe a sajátos, az új technológiák által
alakított ökoszisztémába. Budaörs válasza erre a kérdésre a következő megfontolásokból áll.
Budaörs mindenkori helyzetével és fejlesztési céljaival összhangban élt és továbbra is élni fog
az „okos/intelligens város” szemlélet és az új technológiák kínálta lehetőségekkel. Kapcsolódó
fejlesztéseiben és programjaiban a következő elveket és gyakorlatot követi:

o HASZNOSSÁG, MIÉRT JÓ A VÁROSNAK? – A stratégiának, a fejlesztéseknek egyértelmű
választ kell adniuk erre a nagyon egyszerű kérdésre. Ki kell derülnie, miért szükségesek,
kinek jók, hasznosak az új megoldások, ki nyer és – ha van ilyen hatás is – ki veszít rajtuk,
mit és mennyit. A technológiák, az eszközök az egyes embereket, a közösséget kell
szolgálják. A fejlesztések fókuszában a befogadó ember, a közösség, a gazdaság és a
közszféra szükségletei állnak, a valós igényekből indul ki. Önmagában nem cél a
korszerűség, az új dolgok, megoldások behozatala, minden esetben alá kell, rendelődjön a
város életéhez, működéséhez, fenntarthatóságához kapcsolódó „magasabb” céloknak.6
o INNOVATV VÁROS, FEJLESZTÉSI FOLYTONOSSÁG
– Budaörs Innovacity a helyi gazdasági,
társadalmi és technológiai újítások területén a
város jellegének és erősségeinek megfelelő
„sportágakban” versenyezhet a siker esélyével.
Építeni kíván az Innovacity településfejlesztési
szemlélet keretében már elért innovatív és
élenjáró eredményekre. A városi „okosság/intelligencia” nem „reszortfeladat”, minden
szakterületre, életszférára kiterjedhet, egyfajta „horizontális” nézete a városi működés
egészének, de nem mindennek kell változnia egyszerre. „Okos” közösségi tervezéssel maga
a város digitális transzformációs folyamata is része kell, legyen az intelligens város
létrehozásának, folyamatos fejlesztésének, a közösségi tervezést okos megoldásoknak kell
támogatniuk. Erre is széles körben nyílik lehetőség.

6Ezt az elvet, alapvetést úgy is szokták fogalmazni, hogy az okos város fejlesztése nem technológia-, hanem
szükséglet-vezérelt, amit a város közösségének, a felhasználóknak, igénybe vevőknek, üzemeltetőknek, stb. kell
igazolniuk. Azt is jelenti, hogy kell lennie egy magasabb, átfogóbb városi stratégiának (esetünkben ez az ITS),
amelyet az intelligens város stratégia, mint részstratégia szolgál.
7
o KÖZÖSSÉGI TANULÁSI FOLYAMAT, TÁRSADALMI FELELŐSSÉG – Az új technológiáknak a
szinte „megjelenéssel egyidejű elavulási” paradoxonát 7
elfogadva egy folyamatos
társadalmi, közösségi tanulási folyamatként kell megszervezni a figyelmen kívül nem
hagyható, megkezdett és le nem állítható digitális átalakulást. Budaörs a digitális jövő
fogadásának egyéni, szervezeti és közösségi képességét az érintettek közös társadalmi
felelősségének tekinti. Budaörs innovatív társadalmi közfelelősségi stratégiájával
összhangban kezdeményezőként és koordinátorként lép fel ezen a területen.
o KÖZÜGY ÉS KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉS – Az Önkormányzat az „okos város” fejlesztést a helyi
köz-, magán- és civil szféra közös ügyének – közügynek – tekinti, épít a közösségi
megoldásokra. – Az intelligens város fejlesztésében mindenki érintett, illetékes,
mindenkinek lehet hozzászólása és lehetősége, alkalma is kell, legyen erre. Működniük kell
ehhez megfelelő fórumoknak, platformoknak. A közösségi fejlesztés egyik alapfeltétele a
lehetőségek megismerése, felfedezésének lehetősége, amit az okos/intelligens város
fejlesztés szerves részének tekintünk.
o VERSENYKÉPESSÉG ÉS SZOLIDARITÁS – A fejlesztések sikerének egyik fontos fokmérője a
helyi közösség tagjai, szervezetei és gazdasága elért eredményeinek megőrzése,
versenyképességének fokozása az adottságok és lehetőségeinek messzemenő
kihasználásával. Az okos/intelligens város nem fogadhatja el az önhibáján kívül hátrányos
helyzetben lévők leszakadását, amit – ha nem figyelnek rá – még tetézhet is az új
technológiák akadályozott elérése. Ezért a város sikeres digitális szolidaritási programja a
digitális transzformáció szerves részeként kell folytatódjon.
o KATALIZÁTOR SZEREP – Az Önkormányzatnak elsődlegesen kezdeményező, szervező,
koordináló, katalizátor szerepe van a városi szintű okos/intelligens fejlesztési programokban.
Az új megoldások az érintettek, a közreműködők erőforrásait mozgósítják, ami egyben a
fenntarthatóság alapvető biztosítéka. A közösségi fejlesztés jellegéből adódóan a
finanszírozás számos új forrásával és csatornájával számolunk, amelyek mechanizmusait
létre kell hozni és hatékonyan kell működtetni az okos tervezés, szervezés és megvalósítás
részeként az érintettek kontrollja mellett.
o A VÁROS TELJES TUDÁSÁVAL, TUDÁSMEGOSZTÁS – Budaörs közössége, cégei, intézményei,
civil szervezetei hatalmas és sokoldalú tudás és tapasztalat birtokában vannak, saját és
érdekük, hogy ennek releváns része a város fejlődését segítse. Szinte minden új, digitális
technológia esetében igaz, hogy vannak, akik már előbb járnak. Ezért a fejlesztésben csak
másokra figyelve, együttműködve lehet a siker esélyével részt venni. A már meglévő hazai
és nemzetközi tudás, a megszerzett tapasztalat átadása kulcsfontosságú erőforrás és
megtérülő befektetés. Néhány területen, a város erősségei mentén mintaadó, innovatív
szerep vállalása: e-kultúra, e-oktatás, e-business és e-inkubáció különösen művészet
(animáció) és a kreatív iparok területén.

7Amikor egy újdonság megjelenik, az még szinte csak „próbaverzió”, mire beérik a felhasználás által is
megerősítve, már ott van egy újabb, jobb. Ez a helyzet nagyon sajátos felhasználói hozzáállást eredményez, ami
állandó tanulásra, kutatásra, fejlesztésre kényszeríti őt. Ennek a kihívásnak egy-egy felhasználó képtelen
megfelelni, erre csak a felhasználók nagyobb közösségei, akár települések hálózatai is, csak együtt lehetnek
képesek.
8
Fő célok és irányok
A cél a jelen keretek között és helyzetben az, hogy helyesen jelöljük ki a viszonylag jól
belátható időszak első lépéseit, amelyek jól szolgálják a mindenkori lehetőségek folyamatos
felismerését és kihasználását.
o FELELŐSSÉG A DIGITÁLIS JÖVŐÉRT – Budaörs kidolgozás alatt álló társadalmi
közfelelősségi stratégiájában jelenjen meg és töltődjön meg aktuális tartalommal a
digitális jövő befogadásának önkormányzati felelőssége.
o INTELLIGENS VÁROS STRATÉGIA – A város jövőjének már folyamatban lévő közösségi
stratégiai tervezése8
keretében kapjon jelentőségének megfelelő súlyt a digitális jövő,
jöjjenek létre a tervezés intézményes keretei és „okos” technológiai támogatása.
o AZ EREDMÉNYEK MEGERŐSÍTÉSE – A város digitális transzformációjának elért
eredményei megerősödve és fenntartható módon épüljenek be az összehangolt
stratégiákba, első lépésben az ITS-be.
o A VALÓS IGÉNY MEGISMERÉSE – Mielőbb alakuljon ki megbízható kép arról, hogy a
város, gazdasága és közönsége számára a digitális jövő mely elemei iránt milyen
szükségletek kapcsán merül fel valós érdeklődés, igény.
o A BEFOGADÓKÉPESSÉG MEGTEREMTÉSE – A trendek és lehetőségek megismerése
által valamennyi érintett kerüljön mérlegelési helyzetbe a digitális jövő számára
mérvadó potenciális pozitív és negatív hatásairól, alakuljon ki a fogadásuk képessége.
o A DIGITÁLIS JÖVŐ FELFEDEZÉSE – Budaörs az Innovacity városmárkához híven
teremtsen lehetőséget a digitális jövő felfedezésére versenyelőnyhöz juttatva az egyes
témák iránti komoly érdeklődőket.
o ELŐRETEKINTŐ INTELLIGENS KISVÁROS – Egyes területen, a már elért eredményeket
kiterjesztve valósuljanak meg aktuális és igényorientált „okos” fejlesztések, lehetőség
szerint innovatív, jövőképes megoldásokkal.
o BUDAÖRS – AZ ANIMÁCIÓ FŐVÁROSA – Váljon a város a digitális kultúra, művészet
és kreatív iparok támogatásához kapcsolódó kutatás, fejlesztés, képzés, inkubáció,
vállalkozás területén a város hazai és nemzetközi központtá.
A fenti fő fejlesztési irányok és célok fokozatos kibontása és teljesítése két szinten jelöl ki
feladatokat. Igazodva az ITS logikájához és tartalmi elemeihez az akcióterületek részletesebben
leírják az általános fejlesztési irányokat, elérendő részcélokat, míg a programok a belátható
határidőn belül megvalósítható konkrét fejlesztéseket írják le a megvalósítás legalapvetőbb
feltételeinek megjelölésével.

8http://2030tavlatok.budaors.hu/
9
Digitális transzformációs jövőkép
A fő célok és fejlesztési irányok által kijelölt akcióterületek a cselekvés ún. általános tartalmi
elemeit jelölik meg. Arra a kérdésre válaszolnak, hogy a fő fejlesztési irányokban mit jelent az
„okosság/intelligencia”, mit várhatunk rövid vagy hosszabb távon a digitális átalakulástól.
Nevezhetjük ezeket az okos/intelligens várostervezés egyfajta „pilléreinek”, amelyek a digitális
technológiák szempontjából viszonylag homogén, összefüggő fejlesztési feladatrendszer
részeiként értelmezhetők.
A technológiaszállítók és a városok is készítenek ilyen, jól áttekintő koncepcionális modell
tervezeteket, amelyek szemléletesen kijelölik a fejlesztések akcióterületeit. A koncepcionális
modellek akcióterületeinek elhatárolásában jól elkülöníthető három megközelítés. Az egyik a
technológiai oldalt, a másik a városmenedzsmentet, a harmadik a felhasználói (emberi és
közösségi) oldalt hangsúlyozza.9
Amint korábban a definícióban már jeleztük, egy várost akkor
nevezhetünk „okosnak”, ha az emberi tőkébe, tradicionális (pl. közlekedés), valamint a modern
információs és kommunikációs infrastruktúrába történő befektetés ösztönzi és hajtja a
fenntartható gazdasági fejlődést és még tovább növeli az életszínvonalat – miközben a
természeti erőforrásokat is bölcsen kezelik. Budaörs város okos/intelligens város modelljét – a
definíciót elfogadva – sajátosságaiból fakadó digitális transzformációs jövőképe határozza meg,
amelynek elemei a következők:
o DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ – A legkorszerűbb digitális technológiák és a modern
közmenedzsment megoldások összehangolt beépítése a közszolgáltatásokba és a
városirányításba szükségszerű és feltartóztathatatlan folyamat. Budaörs hazai és
külföldi településekkel együttműködve vesz részt ebben a folyamatban, néhány
területen – jellegével és igényeivel összhangban – innovatív módon. A digitális
transzformáció egyik fő iránya, jellemzője az alkalmazások összekapcsolása, közös,
egysége alkalmazási és technológiai platformokra helyezése, a tartalmak sokoldalú
hasznosítása a fenntarthatóság alapvető garanciájaként.
o AZ EMBEREK ÉS A GAZDASÁG – Budaörs, középvárosként minden területen igyekszik
az ún. smart elveket alkalmazni. A közszolgáltatások támogatása korszerű
informatikával Budaörsön egyes kulcsterületekre összpontosítva valósul meg, nem
ritkán élenjáró technológiai kísérletekkel. Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az
okos várost döntően a polgárai teszik okossá, elsődlegesen az emberi, társadalmi tőke,
ezt követően pedig a helyi gazdaság fejlesztésének informatikai hátterét tekinti
kulcsterületnek.
o KÖZÖSSÉGI INNOVÁCIÓ – Okos/intelligens megoldásokkal és innovatív közösségi
részvétellel és „okos közösségekkel” igyekszik a város elősegíteni a közszolgáltatások

9
Idővel elkezdett kikristályosodni 6 terület, amelyet ma már elfogadottan a Smart City 6 pillérének tekintenek. Ezek
a gazdaság (smart economy), a környezet (smart environment), a városlakók (smart people), a közlekedés (smart
mobility), a városi életmód (smart living) és a kormányzat/igazgatás (a smart governance). Minden kategória
további elemekre bontható, például a ‘smart people’ csoportba ugyanúgy beletartozik a 21. századi oktatás, mint
a befogadó társadalom. A 6 pillér eddig is létezett, tehát a Smart City koncepció nem hozott létre újat, előnye
abban áll, hogy a digitális transzformációt a fenntarthatóságnak alrendelve egy keretrendszerbe foglalja.
10
fejlődését: különösen a város és közönségének, gazdasági szereplőinek, a
közszolgáltatások nyújtóinak és igénybe vevőinek innovatív alkalmazásokkal – online
városi platformmal – támogatott kapcsolatában.
o INFORMATIZÁLT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK – Megteremtetve a közszolgáltatások hazai
viszonylatban elérhető magas színvonalát, azt megőrizve különösen az oktatás, a
tehetséggondozás, a sport és a szabadidő felhasználás, a közösségi élet, az időkímélés
(pl. közlekedés, várakozási idők!) területén, az egészségmegőrzés, szociális ellátás, a
környezetvédelem, a közbiztonság, a megújuló energiák alkalmazásának fejlődését
szolgáló fenntartható okos/intelligens megoldásokban igyekszik a város a hazai és
nemzetközi „élbolyba” kerülni és ott is maradni.
o ELÉRHETŐ DIGITÁLIS KÖZIGAZGATÁS – Az önkormányzati transzformáció – amely
csak részben digitális – keretében a város a modern technológiák lehetőségeit és a
város informatikai infrastrukturális adottságait messzemenően kihasználva és
továbbfejlesztve – mintegy a közigazgatás recepciósaként – segíti polgárait abban, hogy
ügyeiket a lehető legegyszerűbben tudják elintézni, s a közszolgáltatásokhoz a
legkönnyebben tudjanak hozzáférni. E területeken – kiegészítve a kapcsolódó jó
gyakorlatok gyűjtésével és bemutatásával – igyekszik Budaörs e-mintavárossá válni és
megszerzett tapasztalatait megosztani.10
A fenti digitális transzformációs jövőkép kialakítása, elfogadtatása és közössé tétele
önmagában is egy fontos akcióterület (lásd: digitális jövőkutatás), melynek alapján Budaörs
okos/intelligens város stratégiájának további fő pilléreit – stratégiai fejlesztési területei, jelezve
a korábbi eredményeket, amelyekre építeni lehet – a következő fejezet foglalja össze.
Valamennyi pillérhez programok kapcsolódnak (lásd Programok). A Fő fejlesztési irányok és
programok összefüggéseit a Függelék mutatja be.

 

10 Lényegében ebben a funkciókörben is működik a Főépítészi Iroda és Építési Szolgáltató Pont , amikor segít az
építésigazgatási ügyintézésben: http://varoshaza.budakeszi.hu/varoshaza/osztalyok/epiteshatosagiosztaly?tmpl=component&print=1&page=

11
Akcióterületek
I. OKOS/INTELLIGENS TERVEZÉS
Budaörs Önkormányzata a városfejlesztés tervezését – az Integrált Településfejlesztési
Stratégia (ITS) kidolgozása, karbantartása és megvalósítását – közügyként kezeli. 2016-tól már
nem csak időszakosan, kampányszerűen, hanem folyamatosan és interaktív módon vonja be a
település közönségét a távlati tervezés folyamatába. A folyamat fokozatosan a többfunkciós
városkommunikáció szerves részévé válik fokozatosan kiteljesedő és folyamatosan
korszerűsödő intelligens (okos térképrendszer, városi platform) megoldások modellértékű
alkalmazásával. A folyamat már elkezdődött az ITS társadalmasításának keretében és a
tervezést támogató interaktív felület alkalmazásával, 11 valamint a rendszeres légi
fényképezéssel és a 3D-s térképezési kísérletekkel12. A fejlesztési irány célja, hogy az ITS
keretében, a nemzetközi trendek, hazai folyamatok és a helyi digitális ökoszisztéma módszeres
figyelésével, folyamatosan és naprakészen rendelkezésre álljon a fejlődést követni képes
intelligens város stratégia.
II. KOMMUNIKÁLÓ VÁROS
A digitális jövő a várostársadalmi/ közösségi kommunikációjának új, interaktív csatornáit,
felületeit, eszközrendszerét igényli, amely összekapcsolja az egymást kereső városlakókat, a
települést és a közeli és távoli környezetet, a civil, üzleti és közszolgáltatókat közönségeikkel, s
nem utolsó sorban a helyi társadalmat, gazdaságot és civil szférát a városvezetéssel. Ennek
számos feltétele van, amelyek megteremtése Budaörsön másfél évtizede napirenden van. A
digitális esélyegyenlőség területén a város egyedülálló innovációval biztosítja a hátrányos
helyzetűek informatikai kompetenciáinak fejlesztését, 13 közösségi hozzáférési helyek
működtetését14
Az egységes rendszerű és önfenntarthatásra képes okos városi kommunikációs platform,
amelyek megfelelő adatai az okos térképre mutatnak, támogatják a helyi gazdaság és
társadalom, a szolgáltatások fejlesztését és működését. Ehhez tovább kell fejleszteni a
városban az otthoni, munkahelyi, nyilvános, ill. közösségi széles sávú internet alanyi jogú és
megfizethető elérését. Fokozatosan kiépítendő a települési kommunikációs platformot
kiegészítő 3D-s virtuális valóság terek sora, amelyek idővel Virtuális Budaörssé állnak össze és

11 Jövő-Város játék, Budaörs 2020 honlap „Kívánságfal” fórum ITS lakossági társadalmasítási folyamat:
tervezősátor, varázskockák, nagyméretű légifotó, drón alkalmazás lehetősége (utcai is),
http://2030tavlatok.budaors.hu/ oldal, rajta digitális problématérkép, intelligens közösségi várostervezés
http://2030tavlatok.budaors.hu/jatekos-varostervezesi-feladatok-avaroshazan/http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/kozelet/20160410/budaors-2030-tavlatok

12 ESRI, ARGIS, Konasoft 3D-s térképezés, továbbfejlesztés összekapcsolva a virtuális
kiterjesztéssel (Geometria?), drón alkalmazása a légi fotózásban.
13 Budaörs digitális esélyegyenlőségi rendelete:
http://www.budaors.hu/index.php?module=news&action=show&nid=39639
14 Budaörsi Telekuckó, Városháza, Nyugdíjasklub, Városi Könyvtár.
12
újfajta civil, gazdasági és közcélú tevékenységek, szolgáltatások sokaságának lehetőségét
kínálják. Magyarországon elsőként Budaörs tett ebben az irányban innovatív lépéseket a 3D-s
ügyfélszolgálati kísérlet keretében.15
A városkommunikáció eddig is szolgálta és a jövőben még karakteresebben, sokszínűbben,
kreatívabb módon kell, szolgálja Budaörs identitásának őrzését, erősítését különösen a város
hagyományainak, értékeinek újszerű felmutatásával. Jelentős szerepet kell betöltenie a helyi
gazdaság, a település ismertségének, népszerűségének további erősödését szolgáló
városmarketingben is. Kitüntetett célja ennek a fejlesztési iránynak a demokratikus
városvezetés részét képező társadalmi párbeszéd, a közösségi részvétel további erősítése a
legátfogóbb városfejlesztési, s az egyes csoportokat érintő városműködési, közszolgáltatási
kérdésekben egyaránt. Ennek az iránynak egyik előhírnöke a már működő közérdekű
bejelentéseket egyszerűsítő, azoknak nyilvánosságot adó webes és okos telefonos
alkalmazás.16

III. DIGITÁLIS JÖVŐKUTATÁS
Az Önkormányzat 2014-ben elfogadott Gazdasági Programjában szereplő e-mintaváros
megteremtését szolgáló projektet a 2017-re kibontakozó realitások alapján újra kell
értelmezni. Alapos mérlegelés eredményeképpen, megfontolva, hogy a város adottságai és
lehetőségei miben adnak módot modell szerep betöltésére, Budaörs a digitális jövőre való
felkészülésben kíván minta lenni társadalmi közfelelősséget vállalva a digitális transzformáció
személyes, szervezeti és közösségi befogadási képességért.
Ennek érdekében 2016-ban alapos helyzetelemzés után a Képviselőtestület egyhangúan
fogadta el a Budaörs – a digitális jövő városa c. programstratégiát,a melynek keretében számos
„jövőbenéző” projekt indult el, ill. valósult meg. 17 Valamennyi a közösségi kutatás és
innováció, felfedezés, tanulási folyamat feltételeinek megteremtését, egyes technológiák
közelebb hozását szolgálja, elősegíti a digitális jövő megismerését, megélését, kutatását.
A program épít az e téren a helyi civil, magán és közszférában már elért eredményekre (pl. e-
ügyintézés, digitális animációs műhely és oktatás, kultúraközvetítés, ROBOKTAT Szakkör és
számos egyéb Telekuckó szolgáltatás), amelyeket és az új lehetőségeket egy átfogóbb,
szinergikus „jövőt idéző” rendszer szerves részeként magasabb szintre emeli. Ezzel a város a
digitális transzformáció helyi kezdeményezéseinek olyan együttműködési kereteket kíván
biztosítani, amelyek az egyes, már működő és új programokat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá,
ismertebbé teszi.
A fejlesztési irány modell értéke nem csak annak újszerűségében, sajátos megközelítésében

15 Virtuális ügyfélfogadási modellfejlesztés, amelynek tapasztalatai a jövőben alapul szolgálnak a virtuális
kiterjesztéséhez.
16 https://jarokelo.hu/
17A program háttérdokumentumai a program felületein elérhetők:
https://www.facebook.com/groups/924195467679484/,
https://trello.com/b/973hJN5l/a-budaorsi-innovacity-es-a-digitalis-jovo-program-munkafelulete
13
van, hanem a minta jelleg gyakorlati működésének megszervezésében is. Az akcióterület része
a digitális transzformáció területén megszerzett és megszerezhető tudás, tapasztalat (jó
gyakorlatok) gyűjtése és megosztása más hazai és külföldi önkormányzatokkal, egyéb érintett
szereplőkkel. A tudásmegosztás és fejlesztési partnerség kereteit a 2016. december 7.-én
Alsómocsolád községgel megkötött, a Digitális Jövő Települési Hálózat (DJTH) létrehozását
célzó együttműködési megállapodás teremtette meg.18
A digitális jövőért való felelősség, mint települési szintű társadalmi felelősségvállalási téma
feltételezi az érintett személyek, szervezetek, közösségek közös és összehangolt társadalmi
felelősségvállalását, együttműködését a programok megvalósítását célzó programokban. A
digitális jövő program keretében magától értetődő ezért egy olyan „okos támogatás”
létrehozása, amely egyszerűbbé teszi e felelősség érvényesítését és az abban való
közreműködést minden érintett számára. Budaörs megtette ebben az irányban is az első –
különösen innovatív lépéseket az önkormányzati társadalmi közfelelősségi stratégia szakértői
kidolgozásával.
IV. INTELLIGENS KÖZLEKEDÉS
Általában is, de az agglomerációs helyzetből adódóan különösen a közlekedés – az emberek és
a tárgyak helyváltoztatása, modern szóval a mobilitás – egy város, az emberek és szervezetek,
a helyi közösség egésze életének szinte minden területére igen erős hatással van. Eszközei,
költségei, egyéni vagy közösségi jellege, rugalmassága,19 kötöttségei, környezeti igényei, ill.
környezetterhelése és egyéb közvetett összefüggései meglehetősen komplex városi üggyé
teszik a közlekedést. A városfejlesztés e kulcsterületének az aktuális és jövőbeni igények
szerinti fejlesztését jelentősen befolyásolja a digitális transzformáció.
Budaörs közlekedésének jelentős részét és fejlesztését az agglomerációs viszonyok által külső
tényezők határozzák meg. Az okos megoldások céljait és tartalmát e külső adottságokhoz kell
igazítani, amikor a város igényeit és lehetőségeit meghatározzuk. A jelenlegi közlekedési
technológiákat tekintve (kerékpár, autók, autóbusz, vonatcsatlakozás, ezekhez kapcsolódó és
lehetséges útvonalak, csomópontok, parkolók) a következők lehetnek az aktuális feladatok:
o a környezetterhelés (CO2) és energiafogyasztás figyelése és csökkentése,20

o az okos közbringa rendszer kialakítása,
o az elektromos autók, buszok fokozatos bevezetése,
o a rugalmasabb – az igényekhez jobban, akár folyamatosan igazodó – menetrendek
kialakítása,
o a megállók, közlekedési csomópontok, parkolók, töltőállomások „okosítása”,
o az akadálymentes közlekedés fejlesztése és „okos” támogatása,

18 A Budaörsi Napló a megállapodásról: http://www.budaors.hu/?module=news&action=show&nid=186183
A DJTH működéséről: https://www.facebook.com/groups/1285091431558411/?ref=bookmarks
19 A rugalmas közlekedés példája lehet ún. „gyereklerakó helyek” kialakítása az iskolai csúcshoz kapcsolódóan.
20 A SEAP (Sustainable Energy Action Plan) 2016 évi változata 2020-ig 20 %-os CO2 kibocsájtás csökkentést irányoz
elő. file:///C:/Users/Matyas/Downloads/seap_budaors.pdf
14
valamint általában a közlekedési tájékoztatás(pl. digitális gyalogos és biciklis útvonalak és
pihenőhelyek, lásd még az okos környezetalakítás kapcsán is) okosítása lehet aktuális
fejlesztési irány ezen az akcióterületen.
A közlekedés intelligenciájának fokozása nem előzmények nélküli Budaörsön. Már megtett
lépések ezen a területen: energiatakarékos és környezetkímélő helyi buszjárat, e-bike
(elektromos közbringa rendszer) döntés-előkészítő tanulmány kidolgozása és automata
kerékpár-tároló rendszer működtetése, a tömegközlekedés versenyképességének biztosítása és
fokozása (külön támogatás a BKV-nak, hogy olyan sűrűségű és minőségű legyen a
tömegközlekedés, ami kiválthatja a személyautók használatát).
Az új közlekedési technológiákat, részben az önvezető autókat, részben pedig egészen speciális
célú – pl. az idősek, mozgássérültek közlekedését segítő, egyéb célokat (pl. a közterületfelügyelők
mozgását) szolgáló újfajta kerékpárok – közlekedési eszközök alkalmazása a város
számára folyamatos megfigyelést, elemzést, részben fejlesztést (újfajta kerékpárok, triciklik)
jelenthet. E körben más települési és fejlesztő partnerekkel együttműködve speciális fejlesztési
programokban közreműködve lehet keresni az új megoldásokat és mérlegelni azok alkalmazási
lehetőségeit.
V. OKOS KÖRNYEZETALAKÍTÁS
Az épített és természeti környezet értékőrző fenntartásában, fejlesztésében, megújításában, s
nem utolsó sorban szolgáltatásainak élvezetében a digitális technológiáknak egyre növekvő
szerepe lesz. Az épületeken, utakon és utcabútorokon, közműveken, a parkokon és a természet
környezeten túl ebbe a fogalomkörbe tartozik a fény, a levegő, a víz, s az energiaellátás,
valamint a hulladékgyűjtés és -hasznosítás témaköre is. A város az első, kezdeti „digitális
lépéseket” már ezen a területen is megtette, amelynek lényege a megfigyelés, elemzés és az
adatok folyamatos értékelése: kamerarendszer, intelligens zaj és levegőtisztaság,
energiafogyasztási mérések és mérési kísérletek, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, az ehulladék
gyűjtésének megoldása, energiatakarékos lámpák (LED) az egész városban,
napelemek telepítése21 és hőszigetelés az intézményekben.

21 4 intézményben megvalósult, további 3 intézményben fejlesztés zajlik:
http://www.budaors.hu/index.php?module=news&fname=banner-napelem
15
Digitális utcabútorok22
Az okos környezetalakítás jövőbeni fejlesztési irányai továbbviszik, és egyre intelligensebbé
teszik a már elindított folyamatokat. Tovább kell folytatni a környezetállapot automatikus és
intelligens megfigyelő-, mérő-, és értékelő rendszereinek kiépítését, ahol ez szükséges és
lehetséges automatikus beavatkozó és tájékoztató rendszerekkel összekapcsolva (pl.
energetika). Továbbra is napirenden kell tartani, ahol lehet, előnyben kell részesíteni az
alternatív energiaforrások alkalmazását, figyelve, kutatva azok lehetőségeit különös tekintettel
a napelemes megoldások beépülésére a burkolóanyagokba. A kommunikáló város tartalmi
elemeként a környezettudatosságot erősítő és az akcióterülethez kapcsolódó közszolgáltatások
(pl. hulladékkezelés, energiagazdálkodás, környezetállapot) tájékoztatási, mozgósítási,
visszajelzési célú okos támogatása (pl. az aktuális adatok okos térképhez kapcsolása, okos
telefonos applikációk, intelligens utcabútorok23).
VI. DIGITÁLIS HELYI GAZDASÁG
Budaörs helyi gazdasága különösen erős az innovatív, kreatív, s digitális termelő és szolgáltató
üzletágakban. Általában is, de ezért különösen is fontos a helyi gazdaság szereplőinek
intenzívebb bevonása a város életébe, helyi működési feltételeik hatékony digitális
technológiákkal is támogatott segítése. Erősítve a már kialakult tendenciát a digitális
technológiákkal működő, támogatott kreatív, innovatív cégek és vállalkozások létrejövetelének
segítése, idevonzása a digitális helyi gazdaság fontos része kell, legyen a jövőben is. Többek
között ezt is szolgálta a már intézményesített üzleti reggelik rendszere, amelyet
gyakorlatiasabb irányban kell folytatni és informatikai alkalmazásokkal kell támogatni a
jövőben. A cél, hogy a helyi üzleti szféra szereplői minél több szükségletüket – munkaerő,
termelési kapacitás, szolgáltatások igénybe vétele – helyben, egymást kiszolgálva tudják
kielégíteni.

22 Az illusztráció forráa: az Amijó Kft, a Primanima Kft, és Húsznegyven projektjavaslati dokumentációja
23 A Babtér (lásd alább) erre vonatkozó konkrét tervezetet dolgozott ki.
16
A helyi gazdaság, vállalkozások fejődését hosszabb távon jól tudja szolgálni egy jelentős
mértékben infokommunikációra támaszkodó innovációs és vállalkozásfejlesztést (startup)
támogató képző, fejlesztő és szolgáltató, innovációs központ létrehozása. Az előzmények
kedvező helyzetet teremtettek a program elindításához: Illyés Művészeti Szakképző Akadémia,
animációs stúdió (Babtér),24 az innovatív helyi cégek és vállalkozások felmérése, megállapodás
a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel a szakoktatásról, MakerSchool25 működése és az
innovációs és startup támogató ökoszisztéma és fejlesztési lehetőségeinek módszeres
feltárása.
A helyi gazdaság fejlesztésének támogatásában a jövőben különösen fontos és erős elemmé
kell, váljon a turisztikai vonzerő fokozása a digitális tér lehetőségeinek messzemenő
kihasználásával. A városi kommunikációs platform – mind a 2D mind pedig a 3D verziójában, a
webes és okos telefonos26 alkalmazási rendszerekben – külön tematikája kell, legyen a
turizmus, a városba látogatók kiszolgálása a város értékeinek, vonzerejének (pl. Zichy major,
művészeti központ, emlékhelyek, tanösvények, borospincék, kerékpárutak, új helyszínek, mint
bányagödör hasznosítás) magas szintű, interaktív bemutatására építve és identitásának
erősítésére hangolva. A város értéktérképének és identitást tükröző arculatának kialakítása
folyamatban van. A város vállalkozási vonzerejének fenntartását és növelését szolgálhatja a
jövőben – a startup támogató központ létrehozásán túl – annak összefoglalása és felmutatása,
hogy mit nyújt a város a digitális transzformáció területén a vállalkozásoknak.
Nemzetközi trendeket követő, egyben országos hazai kezdeményezés is27 a költségvetésből
finanszírozott és az ún. közadatvagyon (lásd az alábbi ábrát 28 ) részét képező értékes
információtömeg széles körű hozzáférhetővé tétele, a közigazgatáson túli civil és magán
hasznosításba adása. Az utóbbi alapul szolgálhat a helyi gazdaság digitális támogatási
rendszerének, amennyiben a közadatvagyon hasznosítás különböző formákban (pl. speciális
üzleti alkalmazások, reklám, marketing, turizmus) vállalkozások indításának alapjául szolgálhat.
Számos ilyen módon hasznosítható adatkör (pl. a térkép és a hozzá kapcsolható közérdekű,
közhasznú numerikus, képi adatok) létezik. A hasznosítás kiterjesztése érdekében
értelmezésük, feltárásuk, közreadásuk lehetőségének és feltételeinek mélyreható elemzése
szükséges.

24 http://babter.hu/
25 A Budaörsi Telekuckóban folytak integrált pilot képzések 2017-ben általános iskolásoknak a robotika,
automatizálás és programozás összekapcsolásával a Kódvetők Digitális Oktatási Műhely közreműködésével.
26 Ennek egy előképeként jött létre a már működő okos telefon alkalmazás:
http://computerworld.hu/computerworld/alkalmazott-budaors.html
27 A közadatvagyon hasznosítás nemzetközi és hazai fejlesztési irányairól lásd a következő lábjegyzetet.
28 Forrás: A Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című tanulmány 1.1 változatának összefoglalója, Sikolya Zsolt
(NHIT): http://magyary.hu/databoom/hatter-az-adatpolitikahoz/feher-konyv-a-nemzeti-adatpolitikarol/, a teljes
dokumentum: http://nhit.hu/dokumentum/176/Adatpolitikai_feher_konyv_201608.pdf
17
VII. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK DIGITALIZÁLÁSA
Szinte minden közszolgáltatás esetében felmerül a digitális transzformáció valamely
formájának lehetősége, szükségessége. Ez azt jelenti, hogy minden egyes ágazatban
módszeresen végig kell gondolni, hogy mit jelenthet ez rövid és hosszabb távon, különösen
annak fényében, hogy Budaörs városfejlesztési prioritásai között kiemelten szerepel a humán
infrastruktúra, közszolgáltatások fejlesztése. Ezen a többrétű akcióterületen kétfajta digitális
fejlesztésről beszélhetünk: az egyik általánosan érinti a közszolgáltatásokat, a másik pedig
szolgáltatás specifikus.
Az általános, valamennyi közszolgáltatásra vonatkozó digitális transzformáció fő céljai és
területei a következők:
o KAPCSOLAT – A szolgáltató intézmények és az igénybe vevők közötti potenciális vagy
tényleges kapcsolat, az információáramlás, tájékoztatás, felvilágosítás, tanácsadás,
együttműködés, ügyintézési kapcsolatok (jelzőrendszerek!) egyszerűsítése, okosítása.
o KÖZÖSSÉG – A közösségi közszolgáltatások szervezését a jövőben jelentős mértékben
segítheti és ösztönözheti, ha rendelkezésre állnak ún. közösségi informatikai
alkalmazási lehetőségek,29 szolgáltató (pl. tanácsadó) felületek.
o KONTROLL – Az e-demokrácia digitális szolgáltatási rendszerének lényegét a
közszolgáltatásokról, a város helyzetéről való nyilvános véleményalkotás, javaslatok
közzétételének lehetősége kínálja.

29 A Budaörsi Telekuckóban megkezdődött a közösségi informatikai alkalmazások katalogizálása, részleges
bevezetése (pl. Járókelő.hu).
18
A közszolgáltatásokat általánosan érintő fenti okos megoldási lehetőségek döntően a
városkommunikáció részei lehetnek. Egyes esetekben igényelhetnek önálló tevékenységeket,
alkalmazásokat is (pl. digitális szolidaritás). A közintézmények digitális transzformációjának
része a fentebb „OKOS KÖRNYEZETALAKÍTÁS” fejezetben meghatározott okos –
környezetkímélő, energiatakarékos – intézményfenntartás is.
Szolgáltatás specifikus digitális transzformáció csak az adott közszolgáltatási körre jellemző,
sajátos okos megoldások kifejlesztését, alkalmazását jelenti. Budaörsnek, miközben élénken
kell figyelnie a jövő lehetőségeit, aktuálisan – szintén nem minden előzmény nélkül – az alábbi
területeken vannak napirenden ilyen feladatai:
o EGÉSZSÉGÜGYI – Rövidtávon korszerű informatikai alkalmazással kell kiszolgálni a
betegek tájékoztatását, a bejelentkezést és a betegirányítást, a betegekkel kapcsolatos
információk intézményközi áramlását (pl. egészségügyi központ és házi orvos között).
Hosszabb távon a távdiagnosztikai megoldásokkal kiváltható személyes orvos-beteg
találkozások számát csökkenteni képes mérő, megfigyelő rendszerek alkalmazását
tartjuk időszerűnek az egészségügyi intézményrendszerben.
o OKTATÁSI – Az általános iskolai és gimnáziumi oktatás, valamint a szakképzés területén
– a város ilyen irányú – korábban említett – adottságait is messzemenően kihasználva–
a kiegészítő informatikai és digitális technológiával támogatott képzések, szakkörök
fejlesztésével, bevezetésével, digitális technológiai szolgáltatások – részben közösségi
alapon szerveződő – biztosításával bővítjük a diákok lehetőségeit, tehetségük
kibontakozását, teljesítmény- és versenyképes tudás megszerzését.30 Törekszünk arra,
hogy idővel Budaörsön kreatív IT bázisú művészeti felsőoktatás induljon be a Babtér
bázisán.
o SZOCIÁLIS – Budaörs 2004 óta élen jár a digitális esélyegyenlőség biztosítása
területén.31 Az egyetlen önkormányzat, amelynek ilyen tárgyú rendelete és szolgáltatási
„csomagja” van. A városban szintén elsőként került bevezetésre a helyi
esélyegyenlőségi szószóló intézménye. A hátrányos helyzetű csoportokat érintő,
speciális helyzetekhez és igényekhez kapcsolódó digitális szolgáltatások, mint az IT
alapképzés, az eszközök ingyenes használata a rászorulók részére, használt számítógép
juttatás, speciális hozzáférés (pl. vakbarát honlap), valamint a digitális esélyteremtés (IT
mentorálás, e-ügysegédlet), városszerte nyilvános és közösségi hozzáférési helyek
létesítése32 alapul szolgálnak a digitális szolidaritás magasabb szintre emeléséhez. Az új
küldetés célja az életminőség javítása, a versenyképesség megteremtése, a digitális
transzformáció a szociálisan hátrányos emberek számára is lehetőségeik és képességeik
lehető legteljesebb kihasználásával.

30 A 2017. május 10.-én Budaörsön megrendezett Digitális jövő – oktatás c. angol-magyar nyitott műhely
konferencia felsorakoztatta a lehetőségeket, bemutatta Budaörs felkészültségét ezen a területen.
31 Lásd. Digitális esély, Változtassuk meg a világot, Budaörs, 2006.
32 Budaörs 2004 óta élen jár a digitális esélyegyenlőség biztosítása területén. Az egyetlen önkormányzat,
amelynek ilyen tárgyú rendelete és szolgáltatási „csomagja” van. Lásd. Digitális esély, Változtassuk meg a világot,
Budaörs, 2006. Budaörsön szintén elsőként került bevezetésre a helyi esélyegyenlőségi szószóló intézménye.
19
VIII. OKOS VÁROS – E-KÖZIGAZGATÁS
Budaörs város Önkormányzata a rendszerváltás óta magas prioritásként kezeli, folyamatosan és
innovatív módon keresi az e-közigazgatás – az ügyintézés informatikai támogatásának –
országos programjain (pl. ügyfélkapu, egyéb központi ágazati alkalmazások) túlmutató
fejlesztési igényeket és lehetőségeket. Létrehozta az ország egyik legkorszerűbb, online
időfoglalási rendszerrel támogatott ügyfélszolgálati irodáját, különös hangsúlyt fektetett az
ügyfél-tájékoztatásra és –képzésre, a Corvinus Egyetemmel együttműködve végzett egyedülálló
e-közigazgatás fejlesztési kísérleteket (SMS, tájékoztató robot, 3D-ügyfélszolgálat), amelyek
tanulságait a közigazgatási szakma és a technológiai fejlesztők is hasznosítani tudtak.
Az országos átlagot és a kötelező közzétételt messze felülmúlóan teljesíti az Önkormányzat az
átláthatóság követelményeit.33 Az ügyintézés informatikai támogatásában a Hivatal magas
felkészültséget ért el a térképi információk kezelésében, beleértve a képi és 3D-s adatok
megjelenítését és a mobil térképezést is. A „Segít a Hivatal” program34 egy új fejlesztési irányt
alapoz meg, amelynek lényege, hogy a város polgárai, szervezetei számára – helyzetüket
megkönnyítve – az önkormányzat általános ügyintézési segítséget tudjon nyújtani a
„közigazgatás recepciósaként”. Mindezen alapokra építve az önkormányzat átfogó helyi eközigazgatási
stratégiájának fő irányai és akcióterületei a következők:
o A KÖZIGAZGATÁS RECEPCIÓSA – A „Segít a Hivatal!” rugalmas szolgáltató önkormányzati
modell35 folytatása és kiterjesztéseként egy új, innovatív „közigazgatási recepciós modell” –
általános közigazgatási ügyfél-tájékoztatás, ügysegédlet – megvalósítása azzal a céllal,
hogy a város polgárai, szervezetei ügyfélként tájékozottan, felkészülten vehessenek
részt a közigazgatási ügyintézésben. Részvétel telepresence36 kísérleti fejlesztésekben.
o A TÉRINFORMATIKA OKOSÍTÁSA – Folytatni kell a térinformatikai rendszerek fejlesztését
és beépítését az ügyintézési, tanácsadási valamint külső adathasznosítási folyamatokba
és kezdeményezésekbe, kapcsolódva a kifejlesztésre kerülő városkommunikációs
platformhoz a térhez köthető adatok kezelésével és okos térképi szolgáltatásokkal.
o E-ÜGYINTÉZÉSI KOMFORT – Általában és egyes ügyfélcsoportok tekintetében – így
különösen a hátrányos helyzetű, a város számára valamely (pl. a helyi gazdaság
fejlesztése, legnagyobb adófizetők) szempontból kiemelt (VIP) partnerek – speciális
szolgáltatásokkal (pl. CRM) fokozni kell az elektronikus, online ügyintézés komfortját,
szélesíteni annak lehetőségeit (pl. a kapcsolat operativitása, e-fizetés, automatizált
ügyintézés).

33 A város bekapcsolódott az Üvegfalu programba (https://www.facebook.com/uvegfalu/), például értékhatártól
függetlenül nyilvánossá teszi az önkormányzattal kötött szerződéseket:
http://www.budaors.hu/?module=news&action=show&nid=183184
34 http://www.budaors.hu/index.php?module=news&action=show&nid=181877
35A témáról részletesebben: https://www.youtube.com/watch?v=xwXN4GDRoMc
36 Az egymástól távol lévő ügyintéző, tanácsadó és ügyfél között teljesen élethű kapcsolat jön létre, ami
megteremti a közvetlen, személyes kapcsolat érzetét.
20
Programok
A program megnevezése és tartalma
Státusz
37
Időtáv
38
Költség
39
Forrás
40
1. Budaörs – a digitális jövő városa – A települési szintű társadalmi felelősségvállalás a digitális jövő fogadásáért. Az új
lehetőségek közösségi megismerését, felfedezését, megélést szolgáló projektek, innovációs terek létrehozása. A fejlesztések
közösségi megalapozása, az érintettek – ezen belül különös figyelemmel a civilekre41 – bevonása.42
D K É 30 Ö Ü C
2. A permanens intelligens város stratégia (IVS) tervezési folyamata az integrált településfejlesztési stratégia (ITS)
részeként – Az érintettek bevonása az IVS kidolgozásának folyamatába arra alkalmas interaktív felületeken és fórumokon. A
megvalósítás folyamatos nyomon követése, a fejlemények folyamatos átvezetése a „gördülő” stratégiai terven.
D F É 3 Ö Ü
3. Okos térképrendszer fejlesztés – Az e-közigazgatási rendszerfejlesztésekkel (lásd 16.) összhangban térinformatikai
alaprendszer (komplex térképi platform) kidolgozása, alkalmassá tétele arra, hogy térképi alapú okos alkalmazásokat
kiszolgáljon, ilyenekhez adatokat befogadjon és szolgáltasson az önkormányzati adatvagyon hasznosítás részeként.
D K Ö 50 Ö Ü C
4. Városi kommunikációs platform – A többcsatornás digitális városkommunikáció alaprendszerének létrehozása,
amely alkalmas a köz-, üzleti és civil szolgáltatások okos támogatására, a térképi kapcsolat (lásd. 3.) megteremtésére,
a helyi értékek felmutatására és a települési identitás erősítésére.
J K Ö 30 Ö Ü C
5. Okos kisközösségek – A közösségi informatika technológiáinak, eszközeinek és módszereinek megismertetése a
város kisközösségeivel, alkalmazásuk segítése döntően a Telekuckó bázisán. A különböző szolgáltatások közösségi
megoldásának támogatása oktatással, tapasztalatcserével, mentorálással, szervezéssel és kommunikációs platformok
(pl. virtuális terek) rendelkezésre bocsájtásával).
D F É 12 Ö C
37 Státusz: D – meghozott döntés, T – kidolgozott terv, J – új fejlesztési javaslat.
38 Időtáv: R – rövidtáv (1-2 év), K – középtáv (3-5 év), H – hosszabb táv (5 év feletti időtáv), F – folyamatos tevékenység.
39 Költség: becsült költség É – éves szinten, Ö – összesen, mft.
40 Forrás: Ö – Önkormányzat, Ü – üzleti szféra, C – civil szféra (közösségi finanszírozás), O – országos támogatás, N – nemzetközi forrás.
41 Magyarországon elsőként javasoljuk elindítani a nemzetközileg már működő Code for Budaörs/Hungary kezdeményezést, amelyben a civilek, döntően fiatalok
bekapcsolódnak informatikai rendszerek fejlesztésébe.
42 A program részleteinek megismerése: https://www.facebook.com/groups/924195467679484/
21
6. A város és intézményeinek virtuális kiterjesztése
Budaörs és egyes intézményei virtuális változatának fokozatos létrehozása, amely alkalmas mindhárom – köz-, üzleti
és civil – szféra igényeinek kielégítésér, jelentős mértékben építve a közösségi részvételre és a virtuális tér üzleti
lehetőségeinek messzemenő kihasználására.
J H É 10 Ö Ü C
7. Digitális technológiák az oktatásban – A város oktatási intézményeinek segítése a digitális technológiákat
keresésében, kutatásában, fejlesztésében és alkalmazásában széles hazai és nemzetközi, szektorközi
együttműködésben, különösen a tanulók és közösségeik bevonásával, öntevékenységével. A program közvetlenül
kapcsolódik az 1., 5. és 15. programokhoz.
J R ?
Ö
Ü
C
O
8. Nyilvános és közösségi internet elérés – Kapcsolódva a „Szupergyors internet” programhoz ki kell teljesíteni az
alanyi jogú, megfizethető széles sávú internetelérés közösségi és nyilvános rendszerét, amely közösségi informatikai
szolgáltatások alapjául, szervezeti keretéül is szolgál különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra.
D F É 40
Ö
Ü
C
O
9. Okos közbringa és a kerékpározást támogató rendszer – A valós igényeknek megfelelően ki kell építeni a város
közbringa rendszerét párhuzamosan a kerékpárutak hálózatának lehetséges kibővítésével, összehangolva a városi
közlekedés (lásd 10. és 11.) és további okos alkalmazások (lásd 3., 13.) megoldások lehetőségeivel, kutatva a jövő
innovatív fejleményeit is ezen a téren (lásd 12.).
T43 ? ? Ü
10. Intelligens parkolási rendszer kialakítása – Az okos rendszer kiépítése a parkolás optimalizálását, a helyek jobb
kihasználását és az autósok magasabb színvonalú kiszolgálását hivatott biztosítani összehangolva egyéb közlekedési
(lásd 2.) és más fejlesztésekkel (lásd 13.) és megtámogatva jó áttekintés és fizetési lehetőséget is biztosító okos
térképhez is kapcsolódó alkalmazással (lásd 3.).
J H ? Ü
11. Intelligens megállók, töltőállomások és közlekedési csomópontok, okos utcabútorok – Egyes közterületek,
töltőállomások, kerékpár állomások (lásd 9.) megállók, parkok többcélú okos – kommunikáló, interaktív, digitálisan
hasznos44 (lásd 8.) – közösségi helyekké fejlesztése alkalmas utcabútorokkal kapcsolódva a „közlekedés jövője”
fejlesztési kísérletekhez is (lásd 12.).
J45 K ?
Ö
Ü
C
43 Jelenlegi helyzet: http://www.budaors.hu/index.php?module=news&action=list&fname=kozbringa és http://www.budaors.hu/?module=news&fname=bicy
44 Pl. ingyenes wifi, elektromos töltés lehetősége.
45 A Babtér és partnerei dolgoztak ki javaslatot a program megvalósítására.
22
12. A közlekedés jövője – Teret adva az egyéni és közösségi kreativitásnak igényorientált módon speciális járművek,
közlekedési megoldások kutatása és tervezése (közterület-felügyelet, idősek, mozgássérültek, Kőhegy megközelítése),
az autonóm közlekedés lehetőségeinek résztvevői vizsgálata hazai és nemzetközi együttműködések keretében.
J H ?
Ö
Ü
C
N
13. Többfunkciós köztéri kamerarendszer kiépítése – Több célt – közbiztonság, parkolás, közterület fenntartás,
egyéb (lásd 9., 10., 11.) – egyidejűleg szolgáló, köz-, magán és civil szükségleteket is kielégíteni képes kamera
rendszer kiépítése és fokozatos kiterjesztése az érdekeltek széles körű összefogásával, a rendelkezésre álló
erőforrások igénybevétellel arányos megosztásával.
J H ?
Ö
Ü
C
14. Komplex okos környezetalakítási kutatási és fejlesztés – Az épített és természeti környezet értékőrző
fenntartása, megújítása és fejlesztése, valamint az energiaforrások – víz, levegő, fény, hő, elektromos áram –
hatékony és fenntartható felhasználása érdekében okos mérő és értékelő, jelző rendszerek fokozatos elterjesztése,
alternatív, megújuló energiaforrások fokozatos elterjesztése, az új lehetőségek figyelése és mérlegelése.
D F ?
Ö
Ü
C
15. Innovációs és vállalkozásfejlesztést (startup) támogató képző, fejlesztő és szolgáltató központ – A kreatív
iparokra, kulturális gazdaságra és a digitális technológiákra összpontosító IT innovációs és vállalkozásfejlesztési
(startup) ökoszisztéma kialakítása, központjában a volt Posta épületben megvalósuló támogató és oktatási
központtal, amely egyben a digitális innováció és transzformáció közösségi tere.
J R ?
Ö
Ü
C
N
16. Budaörs – az animáció fővárosa – A 15. IT-központú startup támogató központ programmal összhangban, azonos
infrastruktúra bázisán – annak tevékenységét folytatva és kiterjesztve – a kultúrát, művészetet és kreatív iparokat
támogató Babtér animációs kutató, fejlesztő, oktató, vállalkozási és szolgáltató központ továbbfejlesztése hazai és
külföldi szakmai partnerekkel együttműködve.
D F ?
Ö
Ü
C
N
17. A helyi közadatvagyon hasznosítás rendszerének kialakítása – A közadatvagyon és hasznosítási lehetőségeinek
felmérése, feltételeinek kidolgozása és megszervezése az üzleti és civil szféra bevonásával, a lehetőség beillesztése az
innovációs és startup fejlesztési ökoszisztémába (lásd 15.).
J R ? Ü C
18. Egészségügyi informatikai rendszerfejlesztés – Korszerű, online betegirányítási és egészségügyi kommunikációs
rendszer kialakítása, valamint a személyes orvos-betegtalálkozások számának csökkentését lehetővé tevő
távdiagnosztikai rendszerek fokozatos bevezetése.
J K ? Ö Ü
19. Önkormányzati e-közigazgatási stratégia – Önkormányzati részstratégia kidolgozása és folyamatos karbantartása
a helyi közigazgatás digitális transzformációjának perspektivikus feladataira, amelynek fókuszában az ügyintézés
komfortja, egyes célcsoportok speciális igényei, a térinformatikai alkalmazások „okosítása” és a helyi közönség
általános közigazgatási tájékoztatási célú kiszolgálása áll a digitalizáció új lehetőségeinek kihasználásával.
D F ? Ö
23
20. Okos város fejlesztés intézményesítése – A Lechner Tudásközpont, mint országos támogató intézmény és más
városok hasonló szervezeteinek mintájára létre kell hozni egy szektorközi programszervezetet az érdekeltek
közreműködésével és támogatásával, amely folyamatosan foglalkozik az okos város programok kutatásával,
Tervezésével, szervezésével, kiszolgálásával, eredményeinek bemutatásával.46
J R É 20
Ö
Ü
O
C
46 A megoldás közvetlenül összefügg az 1., 2. és 15. programokkal, közvetve valamennyi program szervezésével.
24
Függelék
A fejlesztési irányok és programok kapcsolatrendszere
A program megnevezése és tartalma
I. Okos/intelligens
tervezés
II. Kommunikáló
város
III. Digitális
jövőkutatás
IV. Intelligens
közlekedés
V. Okos
környezetalakítás
VI. Digitális helyi
gazdaság
VII. Közszolgáltatások
digitalizálása
VIII. Okos város – eközigazgatás

1. Budaörs
– a digitális jövő városa
+
+
+
+
+
+
+
+
2. A permanens intelligens város stratégia (IVS) tervezés
+
+
+
3. Okos térképrendszer fejlesztés
+
+
+
+
4. Városi kommunikációs platform
+
+
+
+
+
+
+
+
5. Okos kisközösségek
+
+
+
+
+
6. A város és intézményeinek virtuális kiterjesztés
e
+
+
+
+
+
7. Digitális technológiák az oktatásban
+
+
+
+
8. Nyilvános és közösségi internet elérés
+
+
+
+
+
+
+
9. Okos közbringa és a kerékpározást támogató rendszer
+
+
+
10. Intelligens parkolási rendszer kialakítása
+
+
+
11. Intelligens megállók, töltőállomások, parkolók … okos utcabútorok
+
+
12. A közlekedés jövője
+
+
+
+
+
13. Többfunkciós köztéri kamerarendszer kiépítése
+
+
+
+
+
14. Komplex okos környezetalakítási kutatási és fejlesztés
+
+
+
+
+
+
15. Innovációs és startup támogató központ
+
+
+
16. Budaörs
– az animáció fővárosa
+
+
+
+
17. A helyi közadatvagyon hasznosítás
+
+
+
+
+
+
18. Egészségügyi informatikai rendszerfejlesztés
+
+
+
+
19. Önkormányzati e-közigazgatási stratégia
+
+
+
+
20. Okos város fejlesztés intézményesítése
+
+
+
+
+
+
+
+
25
BUDAÖRS VÁROS
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ,
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
Partnerségi folyamatok
2016-2017
2
PARTNERSÉGI FOLYAMATOK
Budaörs Város Településfejlesztési Koncepciója a 110/2002. (V. 28.) ÖKT sz. önkormányzati
határozattal került elfogadásra. A terv készítésének időszakában a tartalmi követelményekre és
jóváhagyására vonatkozóan nem voltak megkötések, de elkészítése kötelező volt. A dokumentum az
elmúlt 15 év során minden településrendezési és fejlesztési dokumentum kidolgozásának alapjául
szolgált. A koncepció egy megalapozott és reális jövőképet határozott meg a Város számára, – számos
konkrét fejlesztést rögzítve – melyek mostanra már megvalósultak, vagy megvalósításuk folyamatban
van. Budaörs Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2009-benkészült el. A terv középtávon
összefoglalta a városfejlesztés főbb irányait, alapot nyújtott az akcióterületi tervek kidolgozásához. Az
azóta eltelt 7 évben jelentős változások következtek be:
A magyar kormány 2012-ben rendeletet alkotott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált
településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről (314/2012.(XI.8.)). A rendelet rögzítette a
Településfejlesztési koncepció (Tk), valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) tartalmi
követelményrendszerét, elfogadásának és eljárásainak rendjét.
A felülvizsgálatot és aktualizálást azonban nem csak a vonatkozó rendelet megjelenése tette
szükségessé, hanem az is, hogy az koncepció és ITS elkészítése óta eltelt időszakban a város
társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében változások következtek be.
Megváltoztak a külső tényezők:
• megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák;
• előtérbe kerültek korábban kisebb jelentőségű szempontok, mint pl. az
energiahatékonyság, a környezetvédelem, a klímaváltozás, az innováció kérdése;
• megújult az EU kohéziós politikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti
szintű területfejlesztési koncepció, területi és ágazati tervezési munkák készültek el.
Megváltoztak a belső tényezők:
• módosultak a város gazdasági folyamatai;
• jelentős változáson ment át az önkormányzat feladatköre (intézményfenntartás,
közigazgatás, stb.);
• rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei;
A fenti változások következtében indokolttá vált a város hosszú távú fejlesztési dokumentumának a
Településfejlesztési Koncepciójának (TK) és a középtávra az IVS-nek felülvizsgálata.
A tervezési folyamat a rendeletben rögzítettek szerint, széleskörű partnerséggel valósult meg. Az
államigazgatási szervek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek és a lakosság is
részt vett a tervezési folyamatban.
A koncepció elkészítését részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből
álló Megalapozó vizsgálat elkészítése előzte meg, amely közös tervezési alapot nyújt a
településfejlesztési koncepciónak és integrált településfejlesztési stratégiának.
3
A tervezési folyamat egyik nagyon fontos szempontja volt, hogy a már 2009-ben alkalmazott
partnerségi bevonási módok, lakossággal történő kapcsolatfelvétel a tervezési folyamatnak ismét
hangsúlyos része legyen. A lakosság és a civilszféra bevonását a tervezés folyamat kezdetétől
szorgalmazta és támogatta a Polgármesteri Hivatal. Rendezvénysorozatot indított az önkormányzat,
ahol a tervezők és a lakosság, a különböző civil szervezetek változatos programok, és rendezvények
segítségével kezdhették meg a közös tervezést.
A „szokásos” tájékoztatón kívül, külön felület került beüzemelésre a település honlapján, ahol
folyamatosan követni lehetett a tervezés menetét, információkat lehetett megtudni a soron
következő eseményekről.
http://www.budaors.hu/index.php?module=news&action=show&nid=184759

4
INDÍTÓ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A KÖZ/TÉR HÓNAP KERETÉBEN (2016. ÁPRILIS 10.)
A Húsznegyven Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesülete által szervezett Köz/Tér Hónap
megnyitóján mutatkozott be először a Budaörs 2030 – Távlatok program a Zichy–majorban. Itt
ismertetésre kerültek a tervezett programok, bemutatásra kerületek a tervezők, valamint kötetlen
beszélgetésre került sor.
Tájékoztató a köz/tér hónap keretében megtartandó rendezvényekről.
FÓKUSZCSOPORTOS MŰHELYMEGBESZÉLÉS, KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS (2016. ÁPRILIS 21.)
A partnerségi folyamatok keretében fókuszcsoportos megbeszélésre került sor a munka indítása
során. A beszélgetésen részt vett többek között a HÚSZNEGYVEN Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye
Egyesület, a Budaörs Óvárosért Egyesület, a BUM Art Budaörsi Művészek Egyesülete, Polgármesteri
Hivatal Osztályainak képviselői és lelkes civil lakosok. A résztvevők a következő témák kapcsán
egyeztettek egymással:
• Budaörs és Budapest viszonya:
• Közösségi, kulturális terek Budaörsön
• Közösségi, kulturális igények
• Milyen „a jó budaörsi városközpont?”
• Van Budaörsnek Belvárosa? Hol helyezkedik el?
• Mitől lesz jó egy belváros?
• Melyik utcaszakasz lehetne Budaörs sétálóutcája?
• Mi legyen a Templomtéri tömb sorsa?
5
A műhelybeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a településen kialakulóban lévő
funkcionális alközpontok megtartásával, megerősítésével és az azok közötti (gyalogos és kerékpáros
barát) közlekedési kapcsolatok fejlesztésével kialakítható egy olyan belváros, amely kielégíti a
lakosság igényeit, és illeszkedik a már kialakult építészeti adottságokhoz. (Egy nagy központi tér
kialakítása nem szükséges, és az adottságok miatt nem is megvalósítható.)
Szintén egyetértés bontakozott ki abban, hogy a jelenlegi kulturális központnak tekinthető Templom
tér és Zichy major városépítészeti összekapcsolásával kialakulhat egy a jelenlegi funkcionális
alközpontoknál hangsúlyosabb városközponti terület. (Emlékeztető, jelenléti ív 1.sz. melléklet)
Fotók a 2016. április 21.-i műhelybeszélgetésről

6
BUDAÖRS 2030 INNOVACITY TÁVLATOK MEGNYITÓ RENDEZVÉNY (2016. ÁPRILIS 25.)
Április végén került sor a 2030 Innovacity távlatok megnyitójára. A Polgármesteri köszöntőt és a
tervezői bemutatkozást követően a lakosságnak lehetősége volt arra, hogy a Hivatal aulájának
közlekedő felületére ragasztott nagyméretű légifotón beazonosítsa a város kedvelt helyszíneit, illetve
a problémagócokat. (ez a felület a tervezés végéig üzemelt) Ezen a rendezvényen debütált a
„varázskocka” is, mely nagyméretű kockák segítségével mérte fel a lakosság fejlesztési elképzeléseit,
jövőképét, változtatási szándékait. Az így összegyűjtött információk a megalapozó vizsgálatba, a
településfejlesztési koncepcióba és a stratégiába is beépültek. (légifotók információjának feldolgozása,
varázskocka összegzés 2.sz. melléklet)
Fotók a Budaörs 2030 Innovacity Távlatok megnyitó rendezvényről
7
Fotók a Budaörs 2030 Innovacity Távlatok megnyitó rendezvényről

8
SWOT WORKSHOP A CIVILSZERVEZETEKKEL (2016. ÁPRILIS 25.)
A megalapozó vizsgálatban elkészülő SWOT analízishez a civil szervezetek együttműködését kérte a
tervező csapat. Az önkormányzat segítségével számos évtizedes szakmai tapasztalattal dolgozó civil
szervezet került ennek kapcsán meghívásra. A meghívott egyesületek tevékenységükkel jelentősen
kapcsolódnak a város életéhez, speciális nézőpontjuk, helyismeretük nagy segítséget adott a SWOT
analízis kialakításában. Észrevételeiket a SWOT analízisben és a fejlesztési irányok kidolgozásában is
felhasználtuk. . (SWOT analízis a civil szervezetek képviselőivel 3.sz. melléklet)
Fotók a SWOT workshop-ról

9
Budaörs 2030 –Távlatok tervező sátor (2016. május 7.)
Májusban a Budaörsi fesztiválon a lakosságot játékos formában szólítottuk meg a tervezési
folyamtokhoz kapcsolódóan. A tervezői sátornál személyes beszélgetésre volt lehetőség a
tervezőkkel és a Polgármesteri Hivatal dolgozóival, ahol számos probléma és fejlesztési elképzelés is
felszínre került. Folytatódott a „varázskocka” segítségével a lakossági szándékok összegyűjtése,
kvízjáték keretében ismerhették meg a résztvevők a település különböző pontjain található
értékeket, találhattak rá a város rejtettebb kincseire.
A város fiatal, apró lakosai rajzaikon mutathatták be, és építőkockák segítségével építhették meg
milyennek szeretnék látni a jövőben a várost. A rendezvény során szerzett információkat a tervezés
során a megalapozó vizsgálatban és a stratégiai tervezésben is hasznosítottuk.
10
Fotók a Budaörsi fesztiválon megtartott „Távlatok” sátorban történt lakossági részvételről

11
Budaörs 2030 Távlatok –Jövőműhely tervező sátor, Okos Város Tervezés – nyílt műhelymunka
(2016. augusztus 27.)
Augusztusban került sor az „Idesüss” Budaörs napja rendezvény keretében Jövőműhely tervező sátor,
Okos Város Tervezés – nyílt műhelymunkára. A lakosság megtekinthette a munkaközi állapotban lévő
megalapozó vizsgálatot, párbeszédet folytathatott a tervezőkkel és az önkormányzat szakembereivel.
Folytatódott a lakossági vélemények felmérése – a korábban már nagy sikert aratott – nagyméretű
légifotón lehetett beazonosítani a város kedvelt, vagy problémás helyszíneit. A lakosok ízelítőt
kaphattak abból, hogy a jövőben hogyan, milyen technológiák segítségével működhet egy okos város.
Rögzítésre kerültek azok a lakossági javaslatok, melyek konkrétan irányba állítják az intelligens város
tervezést.
12
Fotók az „Idesüss” rendezvény keretében Jövőműhely tervező sátor, Okos Város Tervezés – nyílt műhelymunkájáról

13
Mellékletek
1.SZ. MELLÉKLET
EMLÉKEZTETŐ
Budaörs Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése
Fókuszcsoportos műhelymegbeszélés
2016. április 21.
Időpontja: 2016. április 21.
Helyszín: Budaörs Zichy major
Résztvevők: csatolt jelenléti ív szerint
Megbeszélés összefoglalása
A megbeszélést Dobos Botond a 2040 budaörsi fiatal építészek műhelye egyesület elnöke indította,
aki előadást tartott a város településszerkezeti fejlődéséről. Az előadásban a Zichy majorban
elképzelt fejlesztések is bemutatásra kerültek. Bezerédy-Herald Balázs a Pro Regio Nonprofit
Közhasznú Kft.-től vette át a szót és ismertette az összejövetel célját.
Többek között a következő kérdésekre keresték a választ a jelenlévők:
• Van Budaörsnek Belvárosa? Hol helyezkedik el?
• Mitől lesz jó egy belváros?
• Melyik utcaszakasz lehetne Budaörs sétálóutcája?
• Mi legyen a Templomtéri tömb sorsa?
A műhelybeszélgetés, a közös gondolkodás eredményeként, a következő megállapításokat tették a
jelen lévők:
Budaörs és Budapest viszonya:
• Budaörs „egy kisváros a nagyvárosban”. Budapest részeként funkcionál sok tekintetben.
• Bár Budaörsön részben már megvannak, (pl. színház) illetve megteremthetőek lehetnének a
kulturált szórakozás feltételei, a lakosság mégis inkább a Budapesti lehetőségeket keresi.
Színvonalas előadások ellenére a helyieknek nincs a tudatában, hogy itt keresse fel a
színházat. Meg kell vizsgálni, hogy mivel lehetne helyben kielégíteni a kulturális igényeket.
Meg kell nézni, hogy a jelenlegi közösségi terek alkalmasak-e az igények kielégítésére.
Milyen „a jó budaörsi városközpont?”
• könnyen megközelíthető mind gépkocsival, gyalogosan, vagy kerékpárral
• hangulatos, vonzó
• minőségi kiskereskedelmi egységekkel ellátott
• gyerekbarát kulturális tér
Közösségi, kulturális terek Budaörsön
• Az itt élők többsége igényelné helyben megtalálni a kulturált szórakozási lehetőségeket.
• Hiányoznak azok a közösségi terek, ahol ezeknek a funkciók jól tudnának működni.
• Nincs egy nagy központja Budaörsnek, több kisebb központot különíthetünk el: intézményi
központot a Polgármesteri Hivatalnál, kereskedelmi központot a CBA környezetében,
kulturális központ kezdeményt a Templom tér és a Zichy major környezetében. Igény lenne
arra, hogy ezek a központok ne egymástól elszigetelten működjenek, hanem új alternatív
gyalogos és kerékpáros kapcsolatok is kialakuljanak közöttük. A Szabadság út jelenlegi autós
14
forgalma, forgalomszervezése akadálya egy olyan közösségi élettér kialakulásának, melyet az
itt élők igényelnének. Sokat javult ugyan a helyzet, de még mindig nem kellemes a Szabadság
úton sétálni, biciklizni, így az itt lévő üzleteket célirányosan közelítik meg az itt élők többnyire
autóval. Így nem tud kialakulni egy élő „fórum”, közösségi tér.
• Hiányoznak a minőségi kiskereskedelmi üzletek, üzleti tárgyalásra is alkalmas éttermek
kávézók.
• Térszervező központ lehetne egy kisebb piaccsarnok, bár ezt meg kell vizsgálni, hogy valóban
életképes lenne-e, mivel a jelenlegi termelői piac működése sem egyértelmű siker.
• Az 1-es út forgalmának csökkentése, alternatív útvonalak kidolgozása elengedhetetlen lenne
a közösségi terek működőképessé tételének érdekében.
Közösségi, kulturális igények
• A helyiek kulturális programokra való nyitottsága megvan, egy korszerű színház épületre
lenne igény. Esetleg egy multifunkcionális épületre.
• Hiányoznak a fiatalok szabadidő eltöltésére alkalmas lehetőségek, a fiatalok Budapestre
járnak szórakozni. Mozi nem működik jelenleg, de a multiplex kínálattal nem is lehet
versenyezni. (Mozi működtetésére volt próbálkozás, filmklub látogatottsága minimális volt)
• A kulturális funkció, az É-D-i tengely megerősítéséhez egyre több funkciót kellene vinni a
Templom tér közelébe, és Zichy majorba. Olyan funkciókat, melyek a fiatalok szabadidős,
sporttevékenységeinek is teret adnak.
Konklúziók
• A műhelybeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a településen kialakulóban lévő
funkcionális alközpontok megtartásával, megerősítésével és az azok közötti (gyalogos és
kerékpáros barát) közlekedési kapcsolatok fejlesztésével kialakítható egy olyan belváros,
amely kielégíti a lakosság igényeit, és illeszkedik a már kialakult építészeti adottságokhoz.
(Egy nagy központi tér kialakítása nem szükséges, és az adottságok miatt nem is
megvalósítható.)
• Szintén egyetértés bontakozott ki abban, hogy a jelenlegi kulturális központnak tekinthető
Templom tér és Zichy major városépítészeti összekapcsolásával kialakulhat egy a jelenlegi
funkcionális alközpontoknál hangsúlyosabb városközponti terület.
A következő megbeszélés témái
• Jó példák bemutatása működő közösségi terekre vonatkozóan, hasonló lélekszámú
városoknál.
• Miként alakítható ki egy olyan város központi terület, ahol jó lenni és ebből adódóan „képes
eltartani” a minőségi kiskereskedelmi, vendéglátó ipari egységeket.
• Városi zöldfelületek, turizmus helyzete.
Budapest, 2016. 04. 25.
Készítette: Gutai Berta

15

16
2.SZ. MELLÉKLET, LÉGIFOTÓK INFORMÁCIÓI
17
Ami jobban is működhetne:
1. A nem létező Bauhaus építését nem támogatjuk!
3. Az erdő irtását nem szeretnénk! A Bauhaust nem engedjük!
6. A vasút szerepe Budaörs tömegközlekedésében nem túl nagy. Az állomások nagyon kicsik, a buszok
hatóköréből a ráhordás majdnem lehetetlen. El kellene gondolkodni egy vasúti megálló létesítéséről
a Törökugrató környékén. Ezzel jelentős tömeg kapna gyors kapcsolatot Kelenfölddel és elvinne a
buszoktól bizonyos tömeget.
8. A főút átmenő forgalma reggel és délután rendkívül nagy és zavaró. Egy olyan kerülőutat kellene
végre megvalósítani, amely hatékonyan tudja elvezetni ezt a forgalmat. Ez pedig olyan lehet, ami akár
közlekedési lámpáktól mentes
91. Munkaidő elején-végén nagy dugók szoktak itt lenni, olyankor mi is belekerülünk hazafelé tartva.
(Mátra u.)
41. Sárkánystart hely szuper kilátó lehetne, most eléggé avult és a környezetbe esztétikailag sem
illeszkedik.
2. Nagyon hiányzik egy P+R parkoló valahol a végállomás, vagy a Budapesti út környékén.
100. Ne vágják ki az erdőt, mert akkor nem lesz csend! Nem kell új áruház!
10. A Farkasréti út Budapesttel való együttműködéssel megvalósított teljes hosszban való
járhatóságának megteremtése. Ezen akár tömegközlekedés is jó lenne. A budaörsi véget kellene
rendezni, esetleg a Tulipán utca felé.
30. Budaörsi helyi kisbusz hálózat bővítését szeretnénk.
90. A színház épülete nem méltó rendeltetéséhez megjelenésében.
7. Maradjon itt zöld erdő, mert nélkülözhetetlen a közeli áruházak, az autópálya forgalmának
ellensúlyozására. Vétek lenne hosszú évek során létrejött értékeket pillanatnyi érdekért feláldozni.
4. Tárjuk fel Csík várát és építsük vissza! Budapest közelségében egy koraközépkori (vagy régebbi) vár
rendkívüli turisztikai lehetőségeket jelent. Kulturális programok sorát szervezhetjük rá. Vadas
Szabolcs
44. Bicikliút a Budakeszi-árok mentén Budakeszire.
20. Muskotály utca – Ivóvíz fejlesztés!
5. Budaörsi Repülőtér katasztrofális állapota, ami nem is Budaörshöz tartozik, de zajterhelése és
„esztétikai” terhelése is minket érint, nem beszélve arról, hogy az ember elszomorodik egy ilyen
építészeti remek avulása láttán.
28-29. Csipke mintájú zebra.
40. A lakótelepi autóbusz végállomás meglehetősen leharcolt. Ráférne egy jelentős felújítás úgy, hogy
az utasokat nagyméretű nyitható/tárható tetőkkel kellene védeni eső, nap ellen. El kellene
gondolkodni az Auchan irányába való aluljáró létesítéséről is. Ezt a Baross út megnövekedett
forgalma is indokolni fogja!
13. Bálvány fák szorítják ki a honos növényeket. Senki nem foglalkozik a visszaszorításukkal.
50. Zajvédő fal hiányzik nagyon! Vonatra is vonatkozik!
33. Padok hiányoznak (szép a tulipán stb. beültetés)
11. Nincs nyitva mindig a focipálya.
6. Nincs bicikli út Kamaraerdő és Budaörs között.
19. Patkányok vannak a háznál és a tulajdonos nem intézkedik.
18
24-25. Padok, pihenőöblök, függőágyak (Ausztriában sok ilyen van).
23. Régen volt repülőtéren repülőnap, koncertek.., ez hiányzik.
37. Bicikliút B.keszi felé (zöld övezet irányába).
17. M4-es metróvonal Budaörsig meghosszabbítása. Ezáltal jelentős forgalom csökkenés,
környezetszennyezés csökkentés érhető el (kipufogó gázok, zajszennyezés terén).
35. Az itt lévő szobrot sokan nem értjük…
36. Törökbálinti tó közelségét ki lehetne használni (bicikli út stb.)
38. Kérünk biciklis utat vagy a Gyári úton vagy máshol Budakeszi felé!
39. Játszóterekhez, parkrészekhez biciklitároló (nem csak ide mindenhova)!
21. Nagyon hiányzik itt egy széles erdősáv, amely ellensúlyozná a pálya zaj- és légszennyezését.
41. A pálya melletti Szerviz utat bekötni az Egér úti felüljáróba! Pokorny Péter
27. A Városháza előtti befelé (Bp) menő buszmegállót vissza kellene rakni a régi helyére, vagyis a
lakótelepi oldalra. A mostani megoldás a legtöbb utast generáló lakótelepieket kényszeríti fölösleges
gyaloglásra.
90. Ezt a körforgalmat ritkán gondozzák.
18. Nincs a terület gondozva, pedig régen árvaház volt, lehetne műemlék kis pihenő parkkal.
42. Ha élhető várost akarunk, a Főutcáról a forgalmat a Bretzfeld úttól a Klementisz L. útig a Baross
úton vezetném el! Pokorny Péter
72. Református templomépítés.
96. A Hegyalja út aszfaltozását csinálják végig a Domb utca irányába.
95. A Hegyalja utat (emelkedőt) a Domb utca irányából szélesítsék ki két sávra!
95. Parkolási lehetőség nagyon szűkös, napközben szinte lehetetlen. Bővítési lehetőség a Városháza
mögötti üres területeken?
97. Legyen végre Budaörsnek egy szép, sétálható, kulturált főtere, amivel büszkélkedni lehet.
22. Uszoda: A strandrészen legyen olyan medence is, ami mélyebb, de nemcsak úszni tudóknak van
(nagyon mély medence). A pancsoló szuper!
16. Szép gondozott a játszótér, de 2-3 pad elkelne még (felkapott hely lett).
14. Önkormányzat mellett működjön a „csobogó-patak” tavasztól őszig. Nem szép látvány lefedve v
falevelekkel teli jó időben. Jó kis beszélgetős, elmélkedős hely lenne vele.
31. Erdősávot ide is!
15. Nincsen szoptatós sarok, szoba a védőnő és a gyermekorvosi rendelőben. Feltétlenül szükség
lenne rá!
92. A lebontott házak helyére modern épületeket építenek, nem őrzik meg a régi házak hangulatát.
Nincs városi életre alkalmas/kialakított központ.
61. Szőlőhegy utca lakói kérik szépen az utca korszerűsítését tisztelettel!
26. Legyen pad a hegytetőn, többen szeretnek ide felsétálni. Jó lenne megpihenni.
79. Hegyalja útra panoráma padokat kihelyezni.
84. A Hegyalja utcába gyalogos lépcsőt lehetne kialakítani.
89. A Városháza és a Hegyalja út közötti ároknál turista utat kiépíteni!
81. Lenne egy nagy kérésünk. A Budaörs Szőlőhegy utca leaszfaltozását kérjük, mivel évek óta mindig
négy itteni lakos nehéz körülmények miatt (sár, rossz út) közlekedünk.
94. Hegyalja u. lefele menő szakasza Odvashegy u. felé: nagyon nagy szükség lenne egy normális
kiszélesített, aszfaltozott útra. A forgalom megnövekedett, csak egy autó fér el a kialakított úton,
19
gyalogosként a bozótosba vagy 1-2 kialakított kapualjba (szerencsés esetben) kell lehúzódni.
Autósként pedig igen kellemetlen egy szűk, rendkívül meredek szakaszon letolatni, ha pl. pont
elindult egy másik autó. Az visszatolatni nem tud a meredekség miatt, a letolatás pedig ugyancsak
nagyon veszélyes. A tél is problémát okoz gyalogosként a kialakítatlanság miatt. Kérem vizsgálják felül
a lehetőségeket, hosszú évekkel ezelőtt leadtuk már a telkeinket az útépítés javára.
32. Igazi köztér hiánya, amire büszke lenne Budaörs. Ami jó: helyi vállalkozók kezdeményezései:
szertár, füstöltáru, svédbolt, régiség bolt.
43. A város 1/3-át nem érinti (a 88-as Törökbálinti busz kivételével) a Budapesttel való
tömegközlekedés. Ráadásul a lakótelepet is túlterheli a jelenlegi végállomás. Néhány járat
végállomását áthelyezném Budaörs nyugati végéhez!
34. Épülő templom látványa „borzalmas”, nincs befejezve (még jó, hogy nem a Patkó u-i zöld
övezetre épült).
53. Mióta megcsinálták a Muskotály utcában az utat, a hegyről lefelé száguldoznak az autók. A
gyerekek sokszor bicikliznek, játszanak kint, és az autósok nincsenek rájuk tekintettel. Jó lenne, ha a
lejtő aljára, a Muskotály u. 50. elé olyan forgalomlassító ládákat tennének ki, mint a Víg utcában. Ez
megfogná a lendületet, és talán csökken az esélye annak, hogy valamelyik gyereket elcsapják.
49. Újításra szorul a hely, de nagyon szupi!
73. Majdnem mindenki goromba!
59. Kéne a sulihoz egy nagyobb játszótér és egy cukrászda, meg kellene az iskolai büfében egészséges
dolgokat árulni pl.: alma, meleg szendvics, és meleg étel és kellene ételt csinálni ebédre.
48. Hársfa utca: legyen kerékpárút/ ösvény és parkolásra kijelölt sáv, vagy ne lehessen parkolni, most
így nagyon kockázatos, balesetveszélyes.
199. Suli nem túl jó.
46. A Budaörsi „tó” lehetne egy halastó/csónakázótó a szabadidőpark a mostani gondatlan
állapothoz képest.
47. A nagyközönség számára megújítanám az Odvas-hegyi felső utat, amit „Kilátó út”-nak nevezném
el. Mert innen csodálatos panoráma nyílik Budaörsre.
56. Rosszat álmodtam otthon.
150. Budaörsi Evangélikus Templom.
69.o. Hársfa-Stefánia-Törökbálinti út: rendkívül veszélyes közlekedési csomópont autósok,
gyalogosok, kerékpárosok számára! Legyen lámpa, vagy pici körforgalom!
X. Maradjon itt is zöld erdő, nélkülözhetetlen a közeli áruházi forgalom és az autópálya
ellensúlyozására. Vétek lenne feláldozni pillanatnyi érdekekért.
x. Kesjár Csaba iskola: szerintem a felsős udvarra is kellene pár játék pl.: torony csúszdával, rendes
mászóka, stb.

20
Ami jól működik
81. Máriavölgy utca a kedvenc utcám Budaörsön. Tágas, szellős, élhető, zöld, virágos, hegyek között,
játszótere van. Gyönyörű utca.
50. Logi Scool nyári táborok.
80. Kálvária domb nagyon hangulatos, zöld, nagyon jó odasétálni. A kis tér a lábánál csinos, jó leülni
ott egy padra.
77. Tamás bácsi (Katus Tamás)
42. IKEA!!!- Köszönjük, hogy vagy!
30. Városháza, Önkormányzat – Mindig segítőkészek!
37. Suhajda cukrászda- Finom sütik!
34. Néró M5- Olasz autók háza a legkorrektebb szerviz, tisztességes árakkal és munkával!
Maximálisan elégedett vagyok velük!
25. Farkas-hegy: Kirándulás az erdőben szép, tiszta környezetben. Nagyon szeretjük.
45. Mindszenty Óvoda
59. Azért jó, mert ott lakom.
70. Ide kell egy körforgalom.
28. Nagyon elégedett vagyok a Hivatallal: ahogy kinéz, akik benne dolgoznak! Nagyszerű gárda,
maximális kiszolgálás.
40. Azért jó, mert ott lakok.
97. A patak part mentén 3 foci pálya van, szeretnénk/javasolunk egy kosárlabda pályát.
69-96. Lakossági növényes kert a Budapesti Közösségi Kertek mintájára, akár itteni kondíciókra.
62. Scheithauer Séd Imre
27. Finom volt a tojásos noki.
42. Ide jártam általános iskolába, szép volt.
88. Az uszoda falára és kerítésére kifestő (falfestő pályázat) akár Kazincbarcika Színes Város.
23. Vasútállomás tragédia, nincs parkoló, nem tölti be elővárosi vasút funkcióját.
91. Kesjár iskola- modernizálni kellene.
2. Uszoda: kicsi a kapacitása, az iskolások jó, hogy használják, de „miattuk” nincs szabad úszósáv
hétköznap délelőtt és kora délután.
82. Odvas-hegy, Kő-hegy különleges növényvilága: kopárosok.
32. Friedmann maradjon, ahogy van most.
3. A város jelképe, bár több védelmet érdemelne.
52. Játszótér! Köszönjük!
92. Kakukk-hegy: Imádok itt futni! Jó, hogy vannak itt ilyen helyek!
61. Minden gazdag város rendelkezik egy impozáns Városházával. Ilyen pl.: külföldön a stockholmi
vagy az oslói, berlini, stb., de Mo-n a szegedi, karcagi, pécsi. Ide csatlakozik immáron Budaörs is.
Üzemének elmúlt 10 éve alatt egyre jobban sikerült belakni.
47. Budaörs Muskotály utca Kíváncsi Kert nagyon jó ötlet! Ilyen irányú ötletek nagyon hasznosak.
Támogatandó a helyben megtermelt friss termékek.
31. Budaörsi-hegyek: természet közelsége, mintha nem is Bp. mellett lennék 5 percre.
51. Máriavölgy hangulatos, görbe utcái, pincéi + változások nem lerombolják őket, hanem felújítják.
21
9. Itt találkoztam először a szerelmemmel.
21. Zöld környezetben vendéglő-negyed a bécsi „Grinzing” mintájára.
7, 16,17, 14, 15, 19, 18. Szeretem az erdőt es az otthonom. Zöld fák, friss levegő és csendes
nyugalom!!! Gubrich Mónika 2040 Budaörs Zsálya 1/A.
1.Ez a tér a város szíve!
2. Csíki-hegyeket nagyon szeretjük, jókat lehet arrafelé kirándulni. Fontosnak tartjuk a kiránduló utak,
sétautak karbantartását.
4. Szeretnénk, ha lenne még egy gimnáziuma Budaörsnek és a gyerekeknek nem kéne a városba
beutazni.
11. Gyönyörű utca Budaörsön, itt kérte meg a férjem a kezem, ezért mi „Lánykérő völgynek” hívjuk.
10. Szuper, hogy van itt autópálya-kijárat, 2 perc alatt kiérünk otthonról a sztrádára.
26. Szép, gondozott a játszótér, rendszeresen nyírják a füvet, gereblyézik a homokot. Új burkolatot
kapott a focipálya is. 1-2-3 pad elkellene még, felkapott hely lett, kis ovisokat, alsósokat is szoktak ide
hozni környező ovikból, suliból. Hétvégén itt parkolnak a kirándulni indulók, várakozásig itt játszanak.
66. Az Illyés életem iskolája! Köszönöm, hogy vagy nekem.
188. Az önkormányzat eddig mindig mindenben a segítségemre volt. Kedvesek, készségesek a
dolgozói. Eddig mindig mindent el tudtam intézni, náluk-velük. A második a
kérésem/kérdésem/javaslatom- de még inkább az álmom: ha egyszer lehetne itt újra egy tó, ahogy
régen is volt a lakótelep és a Terrapark helyén. Csapadékvíz most is kerülne bele. A békák
kurittyolása, a nedves illat mindent megérne! Társadalmi munkában szívesen segítenék a
létrehozásában, ápolásában, fenntartásában! Üdvözlettel: Nagy Gabriella, Som út 21. (30/487-0986)
147. Kovács u. 15. Csuda jó itt lakni!
49. Jó kis kirándulóhely.
38. Az új játszótér
58. jó hely
21. Fenyvesben sétálunk az ovival.
84. Kedvenc házam és a kedvenc épületem.
68. Osszanak csokit a bejáratnál.
63. A Szabadidőpark számomra a családommal eltöltött idő remek színtere, nagyszerű hely a
kikapcsolódásra, rekreációra! /Egyértelmű volt, hogy rózsaszín lapocskára írok, de sajnálattal
tapasztalom, hogy a Parkban sokszor dohányzó, alkoholizáló fiatalok, kutyasétáltató felnőttek is
járnak./
131. Jókat úsztunk tavaly nyáron.
36. (egy rajz)
107. Barátaimmal játszunk az oviban
104. Víg utca
106. Vackor óvoda
109. Legjobb pólónyomó
111. Konkrétan semmi élmény nem köt ehhez a területhez, bár szeretném! Régen volt Budaörsön egy
tó, tudtommal a négyemeletes házak és a Terrapark helyén. Van rá esély, hogy esetleg ezen a
területen, vagy bárhol Budaörsön helyreállítsák annak a hajdani tónak legalább a töredékét?
108. 2 gyermekem kedvenc iskolája volt a Herman, imádták!
22
146. A Leopold Mozart Zeneiskola, Madarász Katalin ig. nő, s az egész tanári kar a gyerekek életének
meghatározó szereplői.
144. Imádom a gimnáziumomat. Remélem az önkormányzat továbbra is támogatja.
64. Szuper a játszótér
143. Azért szeretem ezt a helyszínt, mert minden tesiórán ott játszunk.
145. A templom, az egyházközség, a plébános atya és a segéd plébános, sok öröm, sok igyekezet, jó
közösség.
191. Zippel Zappel ovi rendezett.
142. Városi Uszoda rendezett
136. Kő-hegy: mindig ott voltunk a családdal.
67. Jó táborok vannak itt.
56. Család-barát munkahely
141. Apa és fia első hegymászós élménye, amikor még csak 4 éves volt az ifjabb Túrista.
135. Jó bringázni a Decathlonban.
133. Egyszer apa megvette nekem JAY kocsiját.
132. Vackor ovi, egyszer anyukám jött velünk kirándulni.
24. Jó kirándulóhely.
54. A város legszebb része szerintem a Kőhegy és építményei! 4 éve élek a városban és imádom ezt a
csodálatos helyet!

23
Szám nélküliek
x. Működőképes szervizút.
x. Vágják le a gazt
x. Szeretem, mert itt lakom.
x. Nagyon szép és tiszta város. Sehol egy szemét. Sehol nincs parlagfű! varjasima@gmail.com
x. Korszerű játszótér a Delelő utca végén! Ott is laknak!
x. Művészeti Lovagrend(okt. 31-es) pályázat.
x. Patkó u. 7.
x. Szeretünk itt élni! Rita Gábor
x. Így jó, nekem tökéletes.
x. „Az a szép, fényes Budaörs” Törökugrató és „világítótorony” megvilágítása.
x. Régi posta épület az, ami szerintem felújításra szorul. Lehetne benne digitális közösségi ház.
x. Összefüggő és járható kerékpárutak.
x. Templomtéri Tunel (30/467-1460)
x. Evangélikus Templom
x. suli
x. Budaörsi tanoda
x. Kő-hegy
x. Farkasréti úti Pagony óvoda
x. Fenyves, ahol a szülinapom van
x. Városi uszoda, Kő-hegy
x. Illyés
x. Fenyves
x. Lagermax
x. Kő-hegy
x. Hajrá Budaörsi tanoda!
x. házunk
x. Kesjár Csaba Ált. isk.
24
25
2.SZ. MELLÉKLET, VARÁZSKOCKA INFORMÁCIÓI
Szeretek itt élni, mert…
– Sok szép emlék köt ide
– Emberléptékű város (6), Köszönnek egymásnak az idegen emberek is
– Jók az intézmények (2), sok a program (3)
– Itt születtem és ez a világ egyik legjobb adottságú városa
– ideális tájfutó terep tele rejtett kincsekkel
– Befogadó, toleráns város
– Az egyik legélhetőbb város (2), Budapest peremvárosaként is!
– Minden van Budaörsön (2) (üzletek, kávézók, színház, uszoda, babajóga, babaúszás,
babamasszázs)
– Sokan Budapestről járnak ide intézni dolgokat
– Erdő kirándulható (4), nyitott légkör
– Nyugodt (2) és csendes hely
– Szép a város és érdekes helyek vannak. (5)
– Jók az iskolák (2) (pl. Juhász Gyula Gimnázium)
– 70-es évek óta lakom itt és a város rengeteget fejlődött az évek során
– békés
– Jó a polgármester
– Régészeti Múzeum
– lehet lovagolni
– közel van a munkahelyem
– Jó levegő! (3) Szüleim emlékére jöttem vissza.
– Sok lehetőséget kapni
– Nagyon megfogott a szépséges és látványos környezet!
– Itthon érzem magam, egy élő, fejlődő közösség részének
– Baba és családbarát
– Közel van minden (óvoda, bölcsőde, iskolák, hipermarketek, stb.)
– Kevés olyan dolog van, amit nem lehet itt helyben elintézni.
– Egészségközpont is van.
– Gondozottak a játszóterek.
– Tavasztól őszig szép virágok(at) nyílnak/ültetnek.
– Főváros közelsége (4)
– Van színház, strand, uszoda
– Figyelembe veszik/ kikérik a véleményemet.
– gyönyörű természeti környezet!
– Nagyon pezseg a kultúra!
Szeretek itt élni, mert… ☺
– Közel van a játszótér
– jók az emberek
– mindig süt a nap
– itt lakik a kutyánk

26
Budaörs 2030-ban…
– Megmaradnak a jó színvonalú fesztiválok
– Rendszeresen tervezünk várost együtt
– Állatbarát
– Legyen egy jó mozi
– Jó, igazi közösség
– Az unokáim lakhelye!
– Árnyékos játszóterek + strand
– Okos város lesz Magyarországon. Új közösségi terei lesznek. Lesz ingyen wi-fi.
– Lehessen kisfiam lakhelye is, 10 éves korom óta élek itt, ide jártam iskolába (gimibe is), itt is
dolgozom. Lehetne jobban kívánni 2030-ra? Lehessen olyan turisztikai hely, amely
közkedvelt: kirándulás, túrázás.
– Jelenleg hiányzik egy szép nagy köztér, nagyobb park …
– Ne épüljön be! Legyen, maradjon szép környezete,tiszta levegője!
– A Szabadság út és a Templom tér legyen szép, igényes, kevesebb legyen az autó és parkoló a
felszínen.
– Free Wi-fi a köztereken.
– Digitális közösségi tér a régit posta épületében
– Javaslom, hogy építsük vissza a Csiki várat. Turisztikailag jelentős lökést adhatna
településünknek.
– M4-es metróval Budaörsig lehet eljutni.
– Közösségi tér : kilátó legyen az Önkormányzat lapos tetején.
– Legyen iskola (ne csak óvoda) Kamaraerdőben is.
– Sok kis köztér a szervízutak helyén.
– Megmarad a jó tömegközlekedési összeköttetés.
– Metró kijön Budaörsre.
– Minden lakott területen vezetékes víz folyik XXI. század Európában
– Tiszta Csillagvizsgáló
– Szemétmentes lesz!
– Energia önellátó lesz
– Bicikli utak
– Uszoda
– Mozi
– 4-es metró meghosszabbítás Budaörsig!
– Tiszta, csendes, boldog város békében élő emberekkel.
– Ugyanolyan tiszta, mint most. Friss levegővel.
Budaörs 2030-ban… ☺
– repülőautók lesznek
– szeretnék építészmérnök lenni
– találkozunk Cristiano Ronaldo

27
Budaörs legjobb helyei…
– Templom tér (5)
– uszoda (6)
– Kőhegy (9)
– Fenyves (2)
– Játszótér (5)
– Sorrento sziklák
– Város klub
– Művelődési ház
– Decathlon (2)
– Strand (babaúszás, játszósarok, kávézó, menü ebéd szuper) (2)
– Suhajda Cukrászda (2)
– Kálvária (5)
– Törökugrató (2)
– Juhász cukrászda (3)
– Sportcsarnok (2)
– Szamos (2)
– Az Akácos út
– kosárpálya
– Odvas hegy (2)
– Hegyek (2)
– focipálya (3)
– Könyvtár
– Kesjár Csaba Ált. Isk.
– Farkasréti óvoda
– PostArt
– Kőhegy templom
– Ifjúság utca, park
– Hegyek,
– Szekrényes,
– Lakótelepen a PIAC kezdeményezése, főleg, amikor programok is vannak.
– Farkas-hegy (2)
– 1. sz. iskola
– Ikea, De Caterina
Budaörs legjobb helyei… ☺
– mert Zorka itt van velem és itt vagyunk
– Mc Zsolti Stúdiója
– Kocsma
– fagyizó
– Legjobb barátnőm Lencsi otthona
– MCB a barátommal
– A Városháza azokkal a kedves dolgozókkal együtt! SZUPER!! ☺

28
Én máshogy csinálnám…
– Legyen mozi, színház külön épületben.
– Játszóház
– A Gödör (2)
– Vigyázni a természeti értékekre ( a Hegy beépítettsége)
– Mentsük meg a Kőhegyet!
– A jelenleginél jóval több gyalogátkelőhely pl. az Ifjúság utcában legalább 4 átkelő kellene!
pl2. a kerékpár utakat.. elég lenne egy sárga vonal és 30-as táblák!
– Budaörs ifjúsága (is) megérdemelne egy külön Műv. Házat!
– Ne legyen több multi!
– legyen több zöldfelület
– Több program.
– Túl sok a beépítés
– Kis kápolna mellett a keresztet is kivilágítással lássák el!
– A Terrapark Kft-nek nem irodákat kellett volna megépítenie! Hanem több parkot és sétálókat
az Ifjúság u. parkba több padot kellett volna kitenni
– Az iskolákban bevezetném a lovaglást
– A budaörsi gyerekek prioritást élvezzenek a budaörsi intézményekbe (óvoda, bölcsi, iskola)
Én máshogy csinálnám… ☺
– lehetne mindenhol csobogó
– Szarka Dani szeretne repülőt.
– a szülinapi partikat
– zene

29
Jó lenne, ha 2 éven belül megvalósulna…
– Turisztikai központ, szervezettebb kirándulási pontok, látványosságok (egy szép tó, patak..
stb. hiányzik, az önkormányzatnál se működik a korábbi csobogó.. )
– Közösségi terek, sétálóutcák kialakítása (4)
– Park
– Szobor –> Budaörsre jellemző, nagyobb szökőkút
– hegyen pihenők (Ausztriában pihenőparkok vannak kiépítve: függőágy, sok pad, persze más
az ország kultúra)
– kilátó
– Lakatfal
– Templomtér nagyobb hangsúlyt kapna (4), körülötte sétáló út (2)
– Ahol hiányzik még bicikliút azt megvalósítani + biciklitárolók (játszótereknél, parkrészeknél)
– Városközpont
– Önkormányzat teraszrész (út felé is) -> kiülős hely
– buszközlekedés
– Több focipálya a gyerekeknek
– piac a Templom tér környékén
– több játszótér a Kőhegyen
– ELTE gyakorló
– Mozi (4)
– A szervízút rácsatlakozna az Egér útra
– A jelenlegi busz végállomás helyén újra Tó legyen!
– Kamaraerdőből átszállás nélkül eljutni busszal a Kesjár Csaba Ált. Isk.-ba
– Uszoda
– Szóda árusítás Budaörsön (sajnos megszűnt)
– óvoda, iskola Kálvária tér
– útépítés
– vízhálózat kiépítése fent az Akácos, Meggy, Felső-Szállás u-ban
– még több fa és virág
– Szoptatós babaszoba az Egészségházban
– Árnyékos játszóterek
– Az út alá vezetni az autókat, garázs
– Kulturális központ! (nem az Önkormányzat a jó helyszín a koncertnek, „szabad
rendezvényeknek”, Ifjúsági Ház, Műv. Központ jó kezdeményezések de lehet haladni a korral,
pl. Közösségi Ház= Szocreál.)
– környezet-és lakosbarát szúnyogirtás
– Művelődési ház
– Közbringa
– Sétálóutca a szervízúton
– Hollósy cukrászdánál lenne lámpa (közlekedési)
– Bicikliút Kamaraerdő és Budaörs között
– Legyen több játékbolt és élelmiszerbolt
– több játszótér, sok park
– Hegyalja úti Domb utca felőle emelkedő (38%) kiszélesítése
– Legyen a településnek saját hulladék udvara és hozzá feldolgozó
– Legyen több közösségi tér! Maradjanak meg a zöld felületek (2) és a régi építészeti emlékek.
(2)
– Kosárpálya
– még egy jó gimi
– A piacnak központi hely, nem parkoló (2)
– hang gátló falat az autópálya mellé
– Sétáló utca
30
– Farkasréti út Pagony óvoda felújítása
– Óváros felújítása
– Lovaglás
– Uszoda-Templom tér jobb gyalogos összeköttetése
– Legyen szökőkutas szobor
– Auchan
– 4-es metró terv meghosszabbítás
– Gokart pálya
– Múzeum
– Bungeejumping
– Kalandpark (3) – kötélpálya
– Bowling pálya
– mini golf
– hullámvasút
– Kulturális központ : koncertek,rendezvények, disco (2)
– Nagy park : kalandpályával, tóval, játszótéri játékokkal
– Élményfürdő elemek a strandon.
– Naphegy u. tetején játszótér létrehozása.
– Naphegy u. kutyásoknak kakis zacsi kihelyezése kukák a temetőtől felfele
– Játszóház,
– Normális parkolási rend (itt élők érdekében és figyelembe vételével)
– Az I. sz. ált. isk. melletti be nem fejezett építkezés okozta „lyuk” felszámolása!
– park, csónakázó tó
– Agip benzinkút zebra
– Méhecske utca kerékpárút összeköttetése
– Járda a Vasút utcába
– Kellene gyerekeknek egy korai fejlesztő központ!
– integrált óvoda, iskola
– Nagyobb könyvtár lenne
– kutyafuttató
– kerékpárút bővítés
– járda-úttestakadálymentesítése
– vidámpark
– több és olcsóbb legyen nyáron az uszoda és a strand
– közös lakossági fűszerkert és növénykert az üres telkeken.
– ingyen wi-fi
– start up-ok támogatása
– igaz,hogy sok a körforgalmunk, de még egy jó lenne a Károly Király u. és Baross utca
csomópontjában. Kicsit kaotikus ott a helyzet és sokat kell várni.
– A Gödör helyén a tervezett Városi Park állna.. mint, amilyen a tervekben állt.
Jó lenne, ha 2 éven belül megvalósulna…☺
– Cumifa, ahol a gyerekek könnyen lerakhatják a cumit, amitől nehéz megválni
– csavaros fagyi
– hogy kézis lennék
– rengeteg cukrászda
– hogy születne még egy testvérem
– időgép
– Legyen foci Aréna
– Dinó kert

31
3.SZ. MELLÉKLET, SWOT ANALÍZIS A CIVIL SZERVEZETEKKEL
Erősségek:
Pozitív dolgok egy helyzetről, vagy tevékenységről ami jól működik, és lehet rá befolyásom, hogy
még jobban működjön
– intézményi rendszer fejlett (iskola, óvoda)
– pedagógusok ösztönzése
– esélyteremtő fejlesztés + tehetséggondozás
– Zichy major; PostArt; színház
– alacsony munkanélküliség; magas jövedelem
– magas színvonalú gimnáziumi, általános iskolai oktatás (Városháza bev. meg.)
– jó közösségi élet; hagyomány tisztelete
– jó a város támogatói rendszere (civil,vállalkozó,magán.)
– alacsony HIPA
– fejlett infrastruktúra
– közterületek otthonossága (virágos város)
– természetvédelmi értékek védelme (Török-ugrató)
– jó a kereskedelmi ellátottság
– jól működő helyi értékvédelem
– számos nagyfoglalkoztató működik a településen
– sportolási lehetőségek adottak (uszoda,tenisz,foci)
– tömegközlekedés jól megoldott (ingyen busz járat)
– jól működő állatvédelem (kutya futtatók)
– jó nemzetközi kapcsolatok
– BTG
– jól működő helyi média (Budaörs újság, Tv, Rádió)
– rugalmas ügyintézés
– a városvezetés nyitott az új ötletek felé
– szociális és egészségügyi ellátás minősége jó
– erős az identitás tudat
– épített környezet minősége megfelelő
Gyengeségek:
Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom, hogy jobb legyen a helyzet
– a művelődésház és a színház egy épületben található
– a település adottságaihoz képest nincs kihasználva turisztikailag
– uszoda kapacitásának bővítése szükséges
– jelenleg hiányoznak a turisztikához kapcsolódó szolgáltatások (idegenvezető, központ,
kiadványok, vendéglátó helyek)
– sokat kell várni az eü. ellátásra, infrastrukturális hiányosságok
– Főtér (közösségi terek), közösségi élet (sétáló utca hiánya) hiánya
– Fennsík beépítési terve
– Frankhegy, Kamaraerdő közművesítettségének hiánya
– Forgalom (nincs telepített traffipax pont)
– személyi forgalommal kapcsolatos vasúti szolgáltatás nem megfelelő (állomás helye,
megközelíthetősége, szolgáltatásai)
– hiányzik egy intermodális csomópont (P+R)
– korcsoportos szórakozási lehetőségek hiánya
– ifjúsági központ nem működik megfelelően
– elfogytak a fejlesztési területek
– zajterhelés magas
– fiatalok sportolási lehetőségei korlátozottak (kosár pálya kevés)
32
– kerékpáros utak hiánya (Budapest-Budaörs; belül)
– lakosság és önkormányzat közötti információáramlás nehézkes
– részönkormányzat nem a lakosságot képviseli, minimális jogkörrel rendelkezik
– építési hatóság nem hatékony (nincs szankció)
– túlépítések gyakoriak
– vannak egyenlők és még egyenlőbbek..
– multik elszívják a vevőket
– egységes településkép kialakításával nem foglalkozik az önkormányzat
– növekvő beépítések, csökkenő zöld övezet
– minőségi szolgáltatások hiánya
Lehetőségek:
Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de rájuk építve kihasználhatjuk
erősségeinket
– magasan kvalifikált népesség
– földrajzi elhelyezkedés
– értékes természeti környezet
– gazdasági környezet- „szellemi központ”
– értékes építészeti elemek megléte (kapuk)
– civil szervezetek aktív működése
– nyitott városvezetés
– sok nemzetiségű városösszetétel, nemzetiségi önkormányzatok jelenléte
– demográfiailag fiatal városösszetétel
– Kamaraerdei termál kút
– volt törzs gyümölcsös (megőrizendő, kihasználandó)
Veszélyek :
Olyan korlátok, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a növekedés esélyeit
– Multik kivonulása a településről (gazdasági helyzet változása)
– politikai elszigetelődés -> pályázati források elérhetetlensége
– hajléktalanok számának növekedése
– az alapellátás feladatainak növekedése -> csökkenő forrás
– „NÉV” Budaörs szorzó
– Közlekedés „ránk zúduló forgalom” -> környezeti- és zajterhelés
– Túlépítettség -> zöldfelület csökkenése, infrastrukturális terhek növekedése, volt
mezőgazdasági területek funkcióváltása
– régi építészetileg értékes épületek eltűnése (pl. présházak)
– kiüresedő városközpont
– identitás eltűnése
– zártkertek problémái (infrastrukturális fejlesztés igénye)
– kisvárosi életforma megőrzése
– Frankhegy beépítése
– tervezett közlekedési fejlesztések (metro stb.) elmaradása
– erősödő verseny a települések között
– kisebbség felzárkóztatásának nehézségei
– közbiztonság romlása

Hozzászólások